Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-06 / 261. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. november 6. Eisenhower december 6-7-én Ankarába látogat . Ankara (DP A—Reuter). A török külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy Eisenhower elnök december 6-án és 7-én látogat Törökor­szágba. A közlés szerint a török kormány meghívását Menderesz miniszterelnök nyújtotta át, amikor részt vett a Központi Szerződés Szervezete küldötteinek ok­tóber 7-én kezdődött wash­ingtoni értekezletén. Párizs. Párizsi diplomá­ciai megfigyelők véleménye szerint Eisenhower római, ankarai és athéni látogatása segít majd eloszlatni a NATO kisebb tagországainak azt a sérelmét, hogy a Kelet-Nyu­gat csúcstalálkozójának elő­készítéséről folytatott nyu­gati tárgyalásokhoz nem ké­rik ki tanácsukat elegendő mértékben és az eredmé­nyekről sem tájékoztatják őket. Nem kisebb érdeklődést váltott ki Párizsban az a tény sem, hogy Eisenhower- nek szándékában áll felke­resni a Központi Szerződés Szervezetének két további tagját: Pakisztánt és Iránt is. A párizsi sajtó egyébként Eisenhower indiai látogatását összefüggésbe hozza annak lehetőségével, hogy Eisenho­wer igyekszik majd szoro­sabb kapcsolatokat teremteni India és a nyugati tábor kö­zött. (MTI); Két kongói párt hathatalmi értekezlet összehívását követeli BRÜSSZEL; (MTI). Brüsz- szelbe érkezett jelentések szerint az afrikai szolidaritás pártja és az Abako, Belga- Kongó polgárainak szövetsé­ge — két belga-kongói politi­kai párt — szerdán este ki­adott közleményében hatha­talmi értekezlet összehívását kéri Kongó függetlenségének megtárgyalására. A két párt — mint a Reuter Iroda közli — ezt a kérdést levélben jut­tatta el Nagy-Britannia. az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Olaszország, Japán és Portugália kormányaihoz. Ez a hat kormány írta alá ugyanis azt az 1919. évi egyez ményt, amely az 1885-ben kö­tött berlini megállapodás fe­lülvizsgálása eredményeként jött létre. Kongót eredetileg a berlini egyezmény alapján adták Belgiumnak. A két párt közleménye kiemeli, hogy az 1919. évi egyezmény előírja, az aláíró hatalmak képvise­lőinek összehívását, ha a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy változásokat kell eszkö miiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiii Hz amerikai acélsztrájk hátráltatja a rakéta­támaszpontok építését LONDON. (MTI). A News­week washingtoni szerkesz­tője úgy értesült az Egyesült Államok hadügyminisztériu­mának köreiből, hogy az amerikai acélsztrájk eddig három havi késedelmet oko­zott az amerikai hosszútávú rakéták részére felállítandó támaszpontok építésében. Ha még kissé tovább tart a sztrájk, felboríthatja az 1960 évi rakéta-programot; WASHINGTON (AP). Jo­seph Finnegan, az Egyesült Államok szövetségi közvetítő bizottságának elnöke közöite, hogy szerdán félórás tárgya­lást folytatott az Acélipari Munkáltatók Szövetségének és az Acélipari Munkások Szak- szervezetének képviselőivel a 113 napos sztrájk megszünte­tése érdekében, de a tárgya­lás újból eredménytelenül végződött, (MTI). zölni Kongó politikai helyze­tében. A belga képviselőház egyéb­ként csütörtökön folytatja a kormány kongói politikájá­nak megvitatását. A DPA tudósítójának je­lentése szerint Belga-kongó­ban tovább terjed az afrikai dolgozók sztrájkmozgalma. Stanleyville városban pedig változatlanul feszült a hely­zet, (MTI). A ciprusi dolgosók haladó pártja as elnökválasztás elhalasztását követeli NICOSIA. (MTI). Az Uj­Kína jelentése szerint a cip­rusi dolgozók haladó pártja, szerdán nyilatkozatot adott ki és ebben követelte a december 13-ra kitűzött el­nökválasztás elhalasztását. Az ENSZ ténymegállapító bizottsága nem talált bi­zonyítékot arra, hogy észak-vietnami csapatok is részt vettek vo.na a laoszi harcokban New-York (MTI). Az AP jelentése szerint az ENSZ laoszi „Ténymegállapító Bi­zottsága” semmilyen bizonyí­tékot nem talált arra, hogy a a laoszi harcokban Észak­vietnami csapatok is részt- vettek volna; Az AP szerint a Biztonsá­gi Tanács egyes tagjai ko­rábban azt az óhajukat fe­jezték ki, hogy Hammar­skjöld ENSZ-főtitkár láto­gasson el Laoszba, a Tény­megállapító Bizottság jelen­tése nyomán azonban „hirte­len már nem érdeklődnek a laoszi helyzet iránt”. Jelentések szerint Hammar­skjöld ENSZ-főtitkár a Biz­tonsági Tanács tagjainak hozzájárulásával hajlandó rö­vid látogatást tenni Laoszba, hogy enyhítse a feszültséget. Japán támogatfa a szaharai alomrobbantást elítélő ázsiai- afrikai határozati javaslatot TOKIO Japán csatlakozik az ázsiai­afrikai országok ENSZ-kül- döttségeinek ahhoz a követe­léséhez, hogy Franciaország mondjon le a szaharai atom­robbantási kísérletről. A Ja­pán külügyminisztériumban folytatott tanácskozások után utasították Koto Macudaira japán ENSZ-megbizottat. hogy csatlakozzék az afrikai-ázsiai határozati javaslat előterjesz­tőihez. NEW-YORK New-York-i diplomáciai körök szerint néhány latin­amerikai küldöttség — köztük Argentina, Brazília, Chile, Costa Rica, a Dominikai Köz­társaság és Paraguay — azt tervezi, hogy ellenjavaslatot terjeszt be az ázsiai-afrikai országoknak a szaharai fran­cia atomrobbantás ellen tilta­kozó határozatával szemben, A latin-amerikai országok — egyes’: értesülések szerint — azt javasolják majd, hogy a közgyűlés általában helyez-' kedjék szembe az atomkisér-f letekkel — Franciaország | megemlítése nélkül, mások * szerint arra gondolnak, hogy 'Q Franciaországot fel kell szó-f lítani, tegye meg a szükséges . óvatossági intézkedéseket az ■ életet, illetve egészséget ve-A szélyeztető kísérletek alkai-g mával; ji’ Az ENSZ különleges poll- f tikai bizottságában, amely je­lenleg a dél-afrikai faji meg­■ 1 -- ­különböztetés politikáját ta­nulmányozza. Malalaszekera ceyloni küldött javasolta, hogy újra hívják életre azt az ENSZ-bizottságot, amelyet 1952-ben állítottak fel — majd 1955-ben feloszlattak — a fa­ji probléma tanulmányozá­sára az egész afrikai konti­nensen; Boland, Írország ENSZ- megbizottja felszólította az ENSZ-t, hogy addig tartsa napirenden a dél-afrikai faji problémát, amíg a Dél-afrikai Unió kormánya meg nem változtatja álláspontját ebben a kérdésben. Lapian indonéziai és Mei- jer holland küldött szintén elítélte a Dél-afrikai Unió faji politikáját. (MTI.) A párt nyilatkozatában megállapítja, hogy a külön­féle bizottságok még nem ol­dották meg a vitás kérdése­ket. nem döntöttek az elnök és az alelnök végrehajtó ha­talmáról. az alkotmányról, a katonai támaszpontokról és más dolgokról. Nem működ­het cipruson az Akel-párt és a többi népi szervezet sem. Ebben a helyzetben az el­nökválasztások megtartása teljesen rendellenes és anti­demokratikus lenne — han­goztatja a nyilatkozat. (MTI). flz új szovjet repülő világrekord néhány érdekes résziele Moszkva (MTI). Az új szov­jet repülő világrekord — a szovjet repülőgép-építés és a pilótáik nagy diadala — élén­ken foglalkoztatja a szovjet sajtót. A lapok beszámolnak a világrekord néhány érdekes részletéről. Az új sebességi világcsúcs­tartó P. K. Moszolov alezre­des, aki E—66 típusú lökhaj- tásos repülőgépével 2368 ki­lométeres óraátlagot ért el, a fiatal szovjet berepülő piló- ták közé tartozik, még nincs negyven éves.---­Katasztrófa a Hold múltjában? Moszkva (TASZSZ). A moszkvai politechnikai mú­zeumiban szerdán este érde­kes előadások hangzottak el a harmadik szovjet kozmikus rakéta feladatairól és a segít­ségével szerzett tudományos értesülésekről; Borisz Levin professzor, az ismert szovjet csillagász elő­adásában kijelentette, hogy a Hold túlsó oldaláról készült fényképek megerősíteni lát­szanak azt a feltételezést, hogy a Hold felszíne, külö­nösen a tengerek, egy hatal­mas katasztrófa, valamilyen nagy kozmikus testtel való összeütközés következtében alakultak ki. Az összeütközés valószínű­leg a?- esők tengere térségé­ben zajlott le. s ezután a lá­Szoviet atomtudósok érkeztek az Egyesüli Államokba NEW-YORK; (TASZSZ). Szerdán az atomerő békés felhasználásán munkálkodó szovjet tudósok érkeztek vi- szontlátogatásra New-Yorkbaf A küldöttséget V. Sz. Jemel- janov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia leve­lező tagja vezeti, aki néhány napja már az Egyesült Álla­mokban tartózkodik. A szovjet tudós küldöttség megtekint különböző atomku­tató központokat, megismer­kedik a most épülő amerikai atommeghajtású jégtörővel. A szovjet tudósok csütörtö­kön Philadelphiába repültek. (MTI.) vafolyam elöntötte a Hold látható felületének nagy ré­szét Levin professzor véle­ménye szerint e feltételezés mellett szól az a tény, hogy az esők tengerének a Hold ellenkező oldalán sajátos képződmény, az álmok ten­gere felel meg. Lehetséges, hogy ennek a tengernek a kialakulásához nagyerejű szeizmikus hullámok vezet­tek. E hullámok az esők ten­gerétől kiindulva a Hold el­lenkező oldalán találkoztak ismét, azon a helyen, ahol az álmok tengere van. Vlagyimir Sziforov profesz- szor, aki a rádióelektromika szakembere, előadásában ki­jelentette: a fényképek sike­res továbbítása a bolygókö­zi állomásról feljogosít arra a következtetésre, hogy ha­sonló kísérleteket a Vénusz- szal és a Marssal is lehet vé­gezni. Közölte, hogy a szov­jet tudósok most is dolgoz­nak az igen távoli rádiókap­csolatok problémájának meg­oldásán. Sziforov az atomerőt és a világűr energiáját említette, mint olyan lehetőséget, amely növelné a rakéták rádióadói­nak teljesítőképességét. A Mars- és a Vénusz-rakéták esetében a rádiókapcsolat megjavításának másik módja kozmikus rádióközvetítő állo­mások létesítése lehetne. — Ezek felvennék, majd felerő­sítve továbbítanák a Föld fe­lé a rakétáktól kapott jelzé­seket. (MTI). Az E—66 típusó gép úgy­nevezett szabadon hordozó egyfedelű repülőgép, három­szögletű szárnyakkal, ame­lyek a törzs közepéből nyúl­nak hátra. A rekordkísérlet a nemzetközi előírásoknak megfelelően történt. A kiin­dulási pont több mint száz kilométerre volt a mért sza­kasz kezdetétől. A repülőgép 13 500 méter magasságban re­pült, különleges fényszórók­kal megvilágítva, hogy a föl­di megfigyelést, a műszeres mérését megkönnyítsék; A szabályoknak megfelelően a 15—20 kilométer hosszúságú mért szakaszon a gép nem térhetett el a tójelölt pályá­tól több mint két kilométer­re, a magassági eltérés pedig legfeljebb száz méter lehe­tett. A rekordkísérlet érdekessé­gét növelte, hogy ez a sebes­ség már az úgynevezett hő­határon van. Az ilyen sebes­séggel repülő gép rendkívül felmelegszik. Mint Moszolov a Pravda tudósítójának el­mondotta, a vezetőfülke lég­kondicionáló berendezése mindvégig egyenletes hőmér­sékletet biztosított, de a gép kívülről erősen átforrósodott. A 32 perces rekordísérlet során Moszolov kétszer re­pült a mért szakasz fölött, s az egyik kísérletnél 2504 kilo­méter óraátlagot ért eL (MTI) Castiella spanyol külügyminiszter Bonnba látogat Madrid (Reuter). ■— A Reuter jelentése szerint Spa­nyolországot és Nyugat-Né- metországot érintő általános kérdésekről tárgyalnak majd Castiella, spanyol külügymi­niszter jövő heti bonni láto­gatásakor. Castiella viszonoz­za Brentano külügyminiszter 1958 tavaszán tett spanyol­országi látogatását, s előre­láthatólag szombaton indul Bonnba. A i *« He „Több miit egymilliárdan vagyunk“ A Pravda vezércikke MOSZKVA (TASZSZ.) A Pravda csütörtöki vezércikke a szocializmus győzelmes tér­hódításáról ír. Rámutat, hogy a szocializmus gondolata mind újabb és újabb híveket szerez világszerte. Ez a folya­mat nem valamiféle „vörös mesterkedés” eredménye, ha­nem egyenesen következik az emberi társadalom fejlődésé­nek objektív törvényeiből. Az emberek milliói saját szemük­kel győződnek meg arról, hogy csak a szocializmus és a kommunizmus hoz számuk­ra valóban boldog, békés, vi­rágzó életet. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjet állam 42 éves történetét kitölti a szovjet emberek önfeláldozó béke­kozik a íróra, a művészre, mint bármelyik munkásra, parasztra, vagy értelmiségire. A művészet társadalmi je­lenség és a művész alkotása — akár akarja a művész, akár nem — feltétlenül részt- vesz a társadalmi harcban. Senki sem állhat az osztály­küzdelmek felett. Az író számára az eszmei állásfoglalás nem öntudatlan, ösztönös valami. A szocia­lista-realista művész tuda­tosan szolgálja népét, társa­dalmát, a marxizmus—lenin- izmus nemes eszméit, ame­lyeket az egész emberiség zászlaján hordoz. A szocialista-realista iro­dalom nyíltan összefűzte sor­sát a munkások és parasz­tok első államának sorsával, ennek az államnak a szolgá­latába állította minden ere­jét, merész kutatásait és tetteit. Igen, a burzsoá művészet­től eltérően — amely szé- jyenkezve elrejti az uralko­dó osztály eszméi és érdekei iránti odaadását — mi nem titkoljuk, hogy a művészeti alkotás értékelésénél szá­munkra a művész eszmei, osztályálláspontja, pártos ál- ' láspontja a legfontosabb, az elsőrendű, a döntő kritérium. A pártosság elve teljesen ki­M ondják, hogy egyszer egy fiatalember kérés­ié fel Majakovszkijt és át­nyújtotta neki néhány ver­sét. Majakovszkij végigfutott rajtuk: — Koszos kis versikék. Ti­pikus fehérgárdisták... — Nem, Vlagyimir Vlagyi- nirovics, tulajdonképpen nem a tartalomról akartam kikérni véleményét. Engem elsősorban az érdekel, mit szól a formához. — A formához? Hát igen! Közönséges forma, fehérgár­dista, vállpántokkal. Ez a fél tréfás megjegyzés a forradalom költőjének azt a mélységes meggyőződését tükrözte, hogy a művészet­ben a művész állásfoglalása, a kor nagy osztályküzdelmei­ben elfoglalt helye a legfon­tosabb. Semleges művészet nem lé­tezik. A burzsoá irodalom- tudományban elterjedt nézet, amely szerint semmi sem áll az író és a papírlap között, és abszolút, semmi által sem korlátozott alkotó szabadság is létezik, — illúzió, amely- lyel egyesek áltatják és be­csapják magukat és másokat. Lehetetlen a társdalomban élni és egyúttal függetlennek lenni a társadalomtól. — A marxizmusnak ez a közis­mert tétele ugyanúgy vonat­Áz író eszmei állásfoglalása harca. A szocializmus tábora ma hatalmas erő, amely döntő hatással van az emberiség sorsára. A kialakult nemzet­közi erőviszonyok következ­tében szükségessé vált, hogy a különböző társadalmi rend­szerű államok békében élje­nek egymás mellett; A vezércikk végezetül meg állapítja, hogy a szociálist; országok népeinek egység« és barátsága erős és megbont­hatatlan. E népeket harcuk­ban kipróbált kommunista é: munkáspártok vezetik, ame lyek hűek a marxizmus-leni nizmushoz, mindenben a for­radalmi elméletet követik éi ugyanakkor megvédik annal tisztaságát. (MTI), zár minden relativizmust, ge­rinctelen objefctivizmust, amely „közömbösen figyeli a jót és a rosszat”. A pártos­ság elve megköveteli az esz­mei álláspont legteljesebb tisztázását és pontosságát. Azért nem titkoljuk ezt, mert az igazi író számára a pártos nézet — saját nézete, belső meggyőződése, amelyet az élet alakított ki és ellenőr­zött. N yikita Szergejevics Hrus­csov a Vesenszkaja fa­luban rendezett gyűlésen a következőket mondotta: „Az olyan íróméi, aki pártos ál­láspontra helyezkedett, sajáit meggyőződéséből és hangula­tából szervesen ered a pár­tosság. A párt érdekei és az ilyen író gondolatai meg­egyeznek. Ha munkájában, gondolataiban népe érdekei vezérlik az írót, akkor helye­sen fogja visszatükrözni a társadalom életét! A párt ba­ráti módon hű segítőtársainak nevezi az írókat. A szocialis­ta-realista irodalom kiemel­kedő szerepet játszik a nép kommunista nevelésében. Ép­pen ezért a szovjet írók min­dig ügyelnek arra, hogy esz- . mei fegyverük el ne tompul­jon, be ne rozsdásodjék. Min- i denki emlékszik arra az idö- . re, amikor egyes írók eltér- ■ tek az egyedüli helyes eszmei állásponttól. Mindenki emlék- ■ szik revizionista ingadoeá- : saikra. A kommunista párt segített, hogy leküzdjék a szovjet irodalom fejlődéséneit fő irányvonalától történt el­térést, segített a megtéved- teknek, hogy visszatérhesse­nek a kommunizmusért küz­dő harcosok soraiba. A párt és az irodalmi közvélemény továbbra is őrködni fog ideo­lógiánk tisztasága felett, eré­lyesen vissza fog verni min­den olyan kísérletet, amely el akar téríteni bennünket az egyedül helyes útról.” A szovjet irodalomban ele­ven és termékeny viták foly­nak az irodalmi formákról, az írói fogások sokféleségéről, a művész mesterségbeli hozzá­értéséről. Ám az ilyen kérd é­sek megvitatása semmikép­pen sem helyettesítheti az író eszmei állásfoglalását tag­laló elvi, pártos megbeszé­lést. Az író sikere vagy kudarca elsősorban eszmei álláspont­jától függ, attól, hogy esz­méit milyen szervesen öntötte tökéletes formába. Sajnos, néha még találko­zunk olyan tényekkel, amikor a szerző közepes, tehetségte­len, gyakran kontár munkája diszkreditá'lja a nagy témát elsekélyesíti a magasrendű esz léket, amelyek kortár­sainkat, a kommunizmus épí­tőit ihletik; Ezerszer is igaza volt a nagy Gorkijnak, amikor fi­gyelmeztetett: „Könyörtelen harcot kell vívni azért, hogy megtisztítsuk az irodalmat a szókacatoktól, harcolnunk kell nyelvünk tisztaságáért és világosságáért, a becsületes technikáért, amely nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom