Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. november 29. ÉPÍTKEZÉS 400 exer forintos megtakarítással A törökszentmiklósi Rákóczi Termelőszövetkezet gazdái ez év tavaszán hozzákezdtek egy 50 férőhelyes istálló építéséhez. A munkákat nagyon ügyesen szervezték meg. így például az építkezéshez nagyon sóik bontásból kitermelt téglát használtak fel, hulladék faanyagot kap­tak a Szolnoki Járműjavítótól. A Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat dolgozói gyakorlati segítséggel tá­mogatták a tsz-t, s így 400 ezer forintos megtakarítással készült el az új istálló. Karácsonyra készül a falusi kereskedelem Éjszakai őriárat A TISZAFÜREDI TÁRÁSBAN A Szövetkezetek Országos Szövetsége kereskedelmi szakembereink tájékoztatása szerint a földművesszövetse- zeti boltok alaposan felké­szülnek a karácsonyi csúcs- forgalomra. A boltok készle­tét országosan több, mint 230 millió forint értékű árúval növelik. Minden korábbi évet meg­haladó mennyiségű és válasz­tékú gyermekjáték kerül a földműves szövetkeze ti bol­tokba. Több megyében megszerve­zik az ajándékok házhozszál­lítását. Felnőtteknek alkalmas ajándéktárgyakat ugyancsak bőséges választékban talál­hatnak majd az érdeklődők a falusi üzletekben. Celofán- papírbacsomagolt, ízlésesen díszített ajándékcsomagokból máris többszázezer készült. A csomagokban sáltól, zseb­kendőtől, harisnyáig, értéke­sebb kötöttárúig terjed a választék. Több lesz a rádió, nagyobb lesz a választék, lényegesen enyhül a mosógép hiány. Ja­vul a bútorellátás is. — Együttesen mintegy 20 millió forint értékű könyvforga­lomra készültek fel. Vala­mennyi földművesszövetkeze­ti könyvesboltban megkez­dik a hanglemezárúsítást is. Szaloncukorból, karácsony- fadíszekből sehol sem lehat hiányra számítani, minden­hová időben megérkezik az áru Állami és szövetkezeti szervek időben és körülte­kintően gondoskodnak arról, hogy a legkisebb faluban is elegendő mennyiségű fenyő­fát szállítsanak. (MTI). Lottó . tájékoztató A 48.-ik játékhéten 3,580.016 lottószelvény vett részt a sor­* soláson. öt találatot egyiken 1 em értek el. A négytalálatos ♦ szelvények száma 35, nyere­* ményük egyenként 76.714 fo­• rint. Három találatos szel­I vény ezúttal 2.777 volt, s ezek­♦ re 483 forint nyeremény jut. * A két találatos szelvények száma 80.581, nyereményük 16 forint 60 fiUér. (MTI). Kunmadarast elhagytuk. — Gépkocsivezetőnk megje­gyezte: „A szürkület a leg­rosszabb, bántja a szemet. Sötétben sokkal jobb vezet­ni.” Mire Füredre értünk, öreg este lett. Vadász elv- társ, a Járási Pártbizottság titkára indulófélben volt. — Nem haza, örvényre, utána Tiszaigarra és hajnalig — számítása szerint — még né­hány községbe. Azt mondta, megakarja nézni, hogyan ha­lad a mélyszántás. Mennek-e a gépek. Beszélget a trakto- rosokkal és ha kell, azonnal intézkedik, segít. Ezekben a napokban ugyanis nemcsak a traktorosak; hanem a Járási Pártbizottság vezetői is rend­szeres éjjeli műszakot tar­tanak. Erre most nagy szük­ség van. mert a mélyszántás a tiszafüredi járásban sem halad kielégítő módon. Ez a helyzet egyébként me- gyeszerte. A gépállomások vezetői kissé könnyen keze­lik, félvállról veszik ezt a munkát. Tapasztalható va­lamiféle megnyugvás, amely a terv túlteljesítéséből táp­lálkozik és abból a régi rossz szokásból, hogy valamit hagyni kell tavaszra is De vajon beszélhetünk-e terv­túlteljesítésről, amíg a köz­ségek határában ezer és sok- ezer. hold föld szárítatlan. — Nem. Elindultunk hát mi is Va­dász elvtárssal éjszakai őrjá­ratra. Amit hajnalig láttunk, tapasztaltunk a Tiszafüredi Gépállomás körzetében, azt most közre adjuk. Itt most nagyon érvényes az a mon­dás: a fiamnak mondom, a menyem is értsen belőle. MII mond az Igazgató... Indulás előtt beszélgettünk Kiss elvtárssal, a Tiszafüredi Gépállomás igazgatójával. — Elsorolta, hol, hány gép dol­gozik. Tiszaderzsen 12, Tisza­füreden 37, Tiszaszentimrén 6, Tiszaszőllő'sön 13, Tisza- igaron 7, Tiszaőrsön 12, — Nagyivánon 4, örvényen 3-4. Tehát a felsorolt községek határában ennyi erőgépet kell találnia annak, aki ellenőriz. Ennyi erőgépet munkában. Tiszafüreddel örvény való­sággal összeér. Néhány perc és a községbe értünk. Ez is egy falu, egy tsz. Valameny- nyi dolgozó paraszt a Dózsá­ba tömörült. Az utcák csen­desek, sehol egy lélek. A határ még csendesebb, szin­te bántó a némaság. A köves- útón egyetlen kései vándor­ral találkoztunk, aki Tisza­füredre igyekezett a Szigli­geti Színház előadására. Hol az a három-négy gép? — aminek itt a határban dol­goznia kellene? Gacsal Im­re, a Dózsa Tsz elnöke le­gyint. — Ne is keressék. Először is mindössze két erőgép dol­gozna, egy G-35-ös és egy Sztalinyec. A G-35-ös többet áll, mint megy, a Sztalinyec pedig egy hét óta vesztegel. Az ekével történt baj, bevit­ték a gépállomásra és a mű­szakiak még mindig nem hozták rendbe. Pedig az örvényi határban már mindössze csak kb. 170 holdat kellene szántani. Ez a helyzet örvényben. Vegyük le a rózsa­színű szemüvegei Irány Tiszaszőllős. Meg­álltunk a falu alatt és hall- gatáztunk. Volt mit hallgat­ni. Traktorok pufogtak min­denfelé. Fénylő pontocskák kúsztak a sötét földeken, a gépek lámpái. A Petőfi Tsz területén megy a munka. De sajnos az az igazság, hogy különösen elégedettségre itt sjncs semmiféle ok. Paksi István, a Petőfi Tsz elnöke szintén panaszkodott. — Nagyon elmaradtunk Körülményes és hosszadul* mas a gépek javítása — mon­dotta. Jóvér Mihály idős szövet­kezeti gazda dicséri a trak­torosokat. Állította, hogy a traktorosok többsége nem is­meri a fáradtságot, s dolgo­zik lelkiismeretesen, kitar­tóan. Akad azonban néhány kihúzó is. Velük többet kelle­ne foglalkozni a gépállomás Vezetőinek. Jóvér elvtárs egyébkén nagyon aggódik, mert szerinte a tiszaszőllósi (határban az őszi mélyszán­tás elmulasztása valóságos katasztrófa. Péntek reggel a Petőfi Tsz legöregebb gazdája, a 82 esz­tendős Császár Péter fölke­reste az elnököt. — A réti földön még egy barázda sincs. Mit gondol­tok, jövőre ml terem ott? — kérdezte az elnök elvtárstól. S az elnök nem tudott mit mondani. A választ és a he­lyes választ a tiszaszőllósi traktoristáktól várják a Pe­tőfi Tsz gazdái A tanácselnök tájékozatlan Több helyütt tapasztalható és Tiszafüreden is szembe­tűnő a tanácsvezetők tájéko­zatlansága. A tiszafüredi köz­ségi tanács vb. megbízott el­nökével beszélgettünk. Az őszi mélyszántás jelenlegi ál­lapotáról nem tud semmit, Egyhete's adaltok állnak a rendelkezésére, de személye« tapasztalata nincs. Váltig hangoztatta, hogy ő egyetért az őszi mélyszántás fontosságával, ismeri annak jelentőségét, valóban nagyon fontos munka, csinálni kell, stb..stb. Csak éppen az a baj, hogy az egyetértés na­gyon kevés. Ettől még nehe­zen fejeződik be az őszi mélyszántás. A megbízott ta­nácselnök személyesen nem ellenőrizte a munkát. Sok egyéb elfoglaltságára hivat­kozott, de miután nem ismeri a valóságos helyzetet, intéz­kedni, a problémák megoldá­sánál segítkezni nem tudi Általános tapasztalatok Hajnali 3 óráig jártuk a •tiszafüredi járásban a ha­tárt. Tiszaszentimrén, Tisza­derzsen sok éjjeli műszakban dolgozó géppel találkoztunk. A traktorosok túlnyomó több* ■ságe tehát helytállt, s úgy ahogyan Jóvér Mihály mond­ta, ezek az emberek valóban megérdemelnek minden el­ismerést. Tapasztaltuk azon­ban, hogy a szövetkezetek vezetői elég keveset törőd­nek traktorosokkal. Meleg ételről, teáról nem gondos­kodnak. Elég nagy baj az Is, hogy sok tanács-vezeitő sem for­dít elég gondot e munka el­lenőrzésére és 'segítésére S legnagyobb hiba, hogy túl hosszadalmas a gépek javítá* sa. Apró-cseprő meghibáso­dás és a traktor napokig all. Az is igaz azonban, hogy a felsorolt problémák megszün­tetése esetén az elkövetkezen­dő napokban jelentős előre­haladás történhet a Tisza­füredi ,Gépállomás körzeté­ben és megyeszerte. Sz. P. Vezetik a jószágokat az új helyre, amelynek teteje egy­úttal magtárpadlás. Óraigazítást a jászjákóhalmi Március 15 Tsz-ben Nébány méterrel odébb készül * víztorony, amely a * központi tanyát, Istállót vízzel látja eL I Egy hónap múlva államkölcsönsorsolás Egy hónap múlva ismét megperdülnek a békekölcsön­sorsolás szerencsekerekei. — Az Országos Takarékpénz­tár december 29-én és 30-án Budapesten, az Egyetemi Színpadon rendezi meg az idei utolsó államkölcsön-hu- zá'sokat. Ezúttal a második, a harmadik és a negyedik bé­kekölcsön nyereményeit sor­solják. A második békeköl­csönt den ember 29-én, fed­V Az új istálló látképe. den, a harmadikat és a ne- j gyediket pedig 30-án, szerdán, sorsolják; 3 A kétnapos húzáson össze-j sen 89 millió forintot sorsol-j nak ki nyeremény és töriesz-, tés formájában. A második! békekölcsönből 25 millió fo-j rint, a harmadikból 41 mii-, lió forint, a negyedikből pe-j dig 23 millió forint jut majd! a kötvénytulajdonosoknak, —| (MTI), 3 Kezét nyújtja, s azt mond-- ja: — Már megbocsát, hozok egy csóva szalmát. Azzal a szalmakazal olda­lához lép Csipe László, a jászjákóhaimi Márdus 15. el­nöke. Benn az irodában meg két komája: Fazekas István, László Imre fogatosok tüzet gyújtanak. Egy öntött vas­kályha. a falon működési engedély, kimustrált lócák, asztal az irodának nevezett nagy helyiségben. — Üres boltból mit kér­hetnek? — tréfálkoznak ön- magukon. Nem kuriózumképpen fes­tem le e sivárságot. Króni­kának szánom, hogy egyszer talán a központi fűtés idejé­ben nevetve emlékezzenek majd vissza a lúdiilőkas gallytörmelékre, a csóva szal­mára, ahogy kezdték Mert egy részük nem na­gyon bízik még ebben a jö­vőben. Azt kérdeztem, mik a terveik, mit tesznek, hogy már az első évben ne úgy, ne annyit termeljenek, mint egyéni gazda korukban. Erre hümmögettek, míg valaki a többiek igenlése közepette kivágta: — Idefigyeljen elvtárs, mi a tervünk? Elégedettek le­szünk, ha a mindennapi ke­nyerünket megkapjuk S tudom, úgy is érezték, amilyen őszintén mondták. Mert így van ez. összead­ták a földet, beléptek. Hozzá­kezdtek építeni. Saját erőből huszonnégy férőhelyes istál­lót húznak fel. Két mester­embert fogadtak, a segéd­munkát viszont ők csinálják egészében, összeadták a ve­tőmagot, s a tervezett 150 hold búza helyett 160-at ve­tettek. Kivétel nélkül más­fél mázsa szuperfoszfát mű­trágyát adtak a vetésnek De máris megrendeltek ezenfe­lül tavaszra fejtrágyának 200 mázsát. S hogyan vetettek? A gépek által végzett tarló­hántás után műtrágyázott mélyszántásba. Tudták, érez­ték, valami új történik ve­lük. Eddig csak egyedül a cukorrépa alá műtrágyáztak, a búza alá soha. S valami szokatlant éreztek akkor is, amikor kimentek a traktoro­soknak megmutatni a földet. Az első csoda az volt, két traktort Ígértek, s öt jött. Aztán: Beloruszok jöttek. — Csipe László fel is ült az egyikre s három óra hosszát a traktoros mellett feszített. Nézték a finom munkát mindnyájan, aztán ki jelen-, tették: — Ebben hibát az isten se találhat. Kérték a gépállomiástól, hogy ha már új módon ve­tették a búzát, gondoskodja­nak a betakarításról is. — Hát jó lenne aratógép, ajánlották a tsz tagok. A Képállomásiak nevettek. — Aratógép? Kombájn kell ahhoz. ' S akkor a többi tsz felve­tette a faluban. Nincs kom­bájnszérű építsen a község öt termelőszövetkezete közö­sen. A tanács át is adja a volt malmot, az szárítónak kitűnő, ha átalakítják. S rádöbbennek lépten-nyo- mon, ami régen volt, aho­gyan régen megszokták, ab­ból már semmi sem jó. az már mind elavult. Csak még félnek kezdeményezni. Nem nagyon tudnak megbirkózni az újjal, úgy érzik magukat, mint aki sok-sok évek után új ruhába öltözik, s feszélye- zetten mozog benne. Még mindig a régi mondáshoz tartják magukat. — A paraszt ember mindig inas. A növényvédelemre mond­ják ezt. Felkeresték a Már­cius 15. Tsz-t, hány holdra szerződnek a Növényvédő Ál­lomással. S álltak tanácsta­lanul, nem tudtak határozott­választ adni. Attól félnek, az is viszi a pénzt, s nem azt számítják: sokkal többet hoz. Néhányon már magukra ta­láltak. Amikor az egy süldő­mozgalomról beszélgettek, Csatári Vilmos kettőt aján­lott. A vezetőségi tagok is vállalták, egyet, egyet adnak. Egyik este fontos beszélge­tésre hívták Kiss Sanyi bá­csit, aki akkor héten a teh« neknél dolgozott, ö meg bt üzent, dolga van otthon, erre Fazekas István feláll Elvállalja ő Farkas JóskáVE a tehenészetet állandóai mert a jószágok rovásár megy a változás. — Eddi ugyanis úgy oldották meg a állattenyésztést: mindenki beosztottak egy-hetes váltás sál. Vannak már. akik sze mébe mondják a hanyagol! nak, a mulasztóknak hibáju kát De abban még majdner egységesek, nekik nem ke agronómusj, azon az elven: — Tudjuk mi, mit csíné lünk Négyszáz hold földjük Tárná partján öntözésre a kalmas. S mégsem merne belevágni, mert: — Nem csináltuk még sohí nem értünk hozzá. Nem sokan vannak, de bt csülettel dolgoznak Ám lt fogja szárnyukat a kicsinj hitűség. Földjeik nagyon jól A legszorgalmasabb gazdá tömörültek a Március 15-b sokra tudnak menni, ha mei nek is. ha bíznak is jövőjük ben, önmagukban. Ne eléged jenek meg csupán a minder napi kenyérijei. Az is rés mondás, az is csak régen vo kielégítő. Hiszen magú mondják: tisztában vanna vele, nem úgy jár az óra mir régen. Hát akkor igazítsá hozzá saját időmérői ü két i Képletesen szólva, ne elégec jenek meg a sza'macsóváva gallytörmelék tüzelővel, akar janak, központi fűtést Min&en az órától függ. Bcxrzák Lajos,

Next

/
Oldalképek
Tartalom