Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-29 / 281. szám
m 1959. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Gazdag zsákmány volt... ... ez évben a kisújszállási Nagykunsági Állami Gazdaság halastaván. Ezekben a napokban folyik a lehalászás, s a teleltetőbői rövid idő alatt 400 mázsa halat szállítanak a kecskeméti halcsarnokba. Ez évben 760 q-t fogtak a gazdaság halászai. Majdnem a felét a Német Demokratikus Közt ársarságba exportálták. Zárszámadási és tervkészítési standot vám A Szolnok megyei termelő- szövetkezetek könyvelői részére ötnapos zárszámadási és tervkészítési tanfolyamot rendezett a Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya Hajduszobo'szlón. A nagy tapasztalattal rendelkező előadók konkrét példákon keresztül ismertették a zárszámadás és tervkészítés során felmerülő új feladatokat. A mintegy kétszáz résztvevő próbafeladatképpen költségvetést és zárszámadást készített. A Szolnok Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya december 2, 3 és 4-én a megyei tanács nagytermében hasonló tanfolyamat rendez a kettős könyvelést vezető szakemberek részére. December 7-én' és 8-án pedig a Hajdúszoboszlóról kimaradt rovatos könyvelőket hívják össze éwégi zárás és terv- készítés feladatainak megbeszélésére. Szolnok megye öntözési adottságai és lehetősévei - Színlélerii e'iln'i 20 százalékán a termísersriméayeY megkétszerezhetik — Irta; Mihályfalvy István tudományos kutató — Időjárásielentps Várható időjárás vasárnap estig: túlnyomóan felhős idő, néhány helyen kisebb esővel. Mérsékelt, váVozó irányú szél. Helyenként reggeli köd. Várható legmagasabb éjszakai hőmérséklet 1—i, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 5—S fok között. Uj gépek A szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet tagjai nemrégiben két új román traktort vásároltak. Az új gépek a műtrágya szórásban, a fogasolásban és a vetésben segítették a szövetkezeti gazdákat. Nagy szükség volt egy teherautóra is. Ezt is vásároltak így tehát Bódi Ilona naponta adhat menetlevelet Bozó Lajos gépkocsivezetőnek az új teherautóra. tett vetésforgóban a rizs arí nya 42,5 százalék, az árutei melő növényeké 56,7 Száz: lék, a takarmánynövi nyéké 43,3 százalék. Sajnos jelenlegi rizsvetésterület art nya nem minden üzembe teszi lehetővé a hasonló t: pusú vetésforgó bevezetésé s ezért sok esetben a rizs utá vetett vörösherét ismét ri2 követi. A kétéves vörösher szakasz pedig nem teszi lehí tővé a talajban élő évelő v: zipvomok gyökérzetének k; irtását. Tehát a rizs termes; tés évében ezek újból kiha; tanak és sok esetben annyir elhatalmasodnak, hogy a eredményes rizstermesztés lehetetlenné teszik. Ez évbe számos példa bizonyítja eze helytelen gazdálkodási renc szerünket és igen ritka ese hogy ilyen termesztési eljá rással a rizs költségei megtí rülnének. Az említett ok csak úg szüntethető meg, ha meze gazdasági üzemeink öntözés re berendezett területüknek csak 40—50 százalékán fog lalkoznak rizstermesztéssel, fennmaradó területükön pe dig öntözött Szántóföldi ne vényeket termesztenek. A ki sebb vetésterületű rizs szá mára viszont a talajt így job ban elő tudják készíteni, talajerő-visszapótlást nrtlig szántóföldi növények termes? tési ideje alatt meg tudjál oldani, tehát a rizs számár a kedvező feltételeket bizto sítani lehet. Így kisebb terű létén nagyobb termés érhet el és a rizs össztermésébe; — a jelenlegi termést vév alanul — nem lesz nagyobi vissza.^és. A szántóföldi növények ön tözése Szolnok megyébei mind jobban kezd előtérd kerülni. Ez évben mintegy ezer kh területre kötöttél meg a vízhasználati szerző dést a tsz-ek. Legnagyobl vetésterülettel rendelkező ön töző kultúra a vöröshere vág; ennek fűvel való keverék« Az eddigi kísérleti eredmé nyék és gyakorlati tanaszta latok azt igazolják, hogy a évelő pillangósok szénater mését öntözéssel mintegy 8i —120 százalékkal lehet emel ni (a 60—80 mázsa/kh széna termés ma már nem ritka ság). Mivel ezeknek a nővé nyéknek aránylag nagy í vízszükségletük (1500—1801 köbméter/kh), leghelyesebb ha öntözésüket sávos-csörge déző módszerrel hajtjuk vég re. Nem vitás, hogy öntözé sük esőztető berendezéssel ii sikerrel hajtható végre, azon ban ennek üzemeltetése sok kai drágább. Ezért az esőz tető berendezéseket inkábi gazdaságosabb, a nagy jőve delmet biztosító zöldségféléi öntözésére felhasználni. Állatállományunk növelési és termelésének fokozás: céljából igen fontos a siló kukorica és a kukorica fermé sének emelése. Ezeknek leg biztosabb termesztési módjí — főként a rossz vízgazdái kodású talajokon — az öntő zés. öntözéssel ezen nővé nyéknek hozama megkétszerezhető, s ugyanakkor az ön tözés költségeit a többlettermés 15—20 százaléka viseli. öntözésük legolcsóbban barázdáson oldható meg. Az eddigi tapasztalatok szerint egy kh kapásnövény egyszeri barázdás öntözése mindössze 1—1,2 munkanapot igényel. ‘ Mivel száraz viszonyok között mindjobban előtérbe kerül a négyzetes fészkes silókukorica és kukoricatermesztés, ezért az idén hozzákezd- tünk a négyzetes fészkes siló- kukorica és kukorica öntözé-' ses agrotechnikájának kidolgozásához. Ezzel a módszerrel egy kh négyzetes siló- kukoricára eső ápolási kolt- J ség közel 50 százalékkal ke- - vesebb, mint a soros művelésűé. A silókukoricát és kukoricát 70-szer 70 .cm-re vetettük és egyeléskor a siló- j kukoricából fészkenként 3—4 2 tövet, míg kukoricából két tövet hagytunk meg. lev kh- ként silókukoricából 30—32 ezer, míg kukoricából 20—22 ezer volt a tőállomány. A nagy termés eléréséhez ugyanis a megfelelő tőszám elengedhetetlen követelmény. Az 1959. évben a kisújszállási Búzakalász Tsz öntözött négvzetes silókukorica kát. holdankénti átlaga 360 mázsa. míg az öntözetlené 232 mázsa volt. A túrkevei Vörös Csillag Tsz öntözött kukoricája — szikes talajon — holdanként 40,7 mázsa, míg az öntözetlen 20,3 mázsa csőtermést adott. Természetesen az öntözött kultúrák csak az esetben tudnak nagy terméssel fizetni, ha az ápolási munkákon kívül a fokozott talajerővisz- szapótlásról is gondoskodunk. Mivel örftöző üzemeink jelenlegi állatsűrűsége még nem teszi lehetővé a szükséges mennyiségű istállótrágya termelést, ezért a talajerővisszapótlása érdekében, másodvetésű zöldtrágyanövények beiktatásával pótoljuk a talaj tápanyagkészletót. öntözőüzemekben. ahol a másodvetésekhez szükséges vízutánpótlás megoldható, a másodvetésű zöldtrágyanövények (pl. sűrű vetésű napraforgó) sikeresen termeszthető. Köztudomású. hogy a napraforgó a talajtápanyagkész’etét, különösen a nitrogént igen nagymértékben igénybe veszi? Ezért az utána vetett növény csak azesetben tud jó terméssel fizetni, ha alászán- tás nitrogén és foszfortartalmú műtrágyákkal történik. Mivel a szántóföldi növények öntözése lényegesen nagyobb hozzáértést, szakmai gyakorlatot igényel, mint a rizs öntözése, termelőink vonakodnak a szántóföldi növényeknek felületi módszerekkel történő öntözésétől Ezért mind több termelőszövetkezet igyekszik esőztető berendezéseket beszerezni és az öntözést ezek segítségével megoldani. Kétségen kívül az esőztető berendezésekkel a növények túlöntözése sokkal inkább elkerülhető, mint felületi módszerekkel. Azonban ezeknek magas beszerzési ára, amortizációs költsége és végül okszerű kihasználásának hiánya, nem minden esetben teszi gazdaságossá a nagy vízigényű szántóföldi növények öntözését. Ezért ott, ahol a terület felületi öntözésre van berendezve, a szántóföldi növények öntözését elsősorban sávosan, illetve barázdásan célszerű végrehajtani. Ezen módszereknek gyakorlati megismertetése céljából az elmúlt évben a Kisújszállási Kísérleti Gazdaságban 57 termelőszövetkezeti dolgozót képeztünk ki. Ez évben pedig több termelőszövetkezetben végeztünk felületi öntözést. Nem vitás, hogy a felületi módszerek gyakorlati elsajátítása, megismertetne céljából a jövőben még többet kell foglalkoznunk a tsz- tagok ezirányú kiképzésével Az eddigi tapasztalataink azt bizon Ttják, hogy a szántóföldi növények öntözése főként a nagy, a már megerősödött termelőszövetkezetekben (pl. kisújszállási Búzakalász Tsz, Ady, túrkevei Táncsics és Vörös Csillag Tsz) megy akadály nélkül. A kisebb termelőszövetkezetekben; ahol a munkaerőellátottság még nem megfelelő, valamint a hozzáállás sem kifogástalan, az öntözéssel nehezen birkóznak meg Szolnok megye kedvező vízellátása és a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségek feltétlenül megkövetelik, hogy a termelés fokozása érdekében minden rendelkezésre álló adottságainkat maximális mértékben használjuk ki Tanuljunk egymástól Májusi morzsoltban így értünk el kukoricából 28 mázsás átlagtermést A CSORBÁI Állami Gaz daság Kisújszállás határában terül el, a birtok nagy sága 3 ezer 976 hold. A talaj középkötött. Öntözési lehetőségeink sajnos öntözővíz hiánya miatt nincsenek 1959-ben 559 kataszteri holdon termeltünk kukoricát, szántóterületünk 14 százalékát vetettük be ezzel az értékes takarmánynövénnyel Az előző évekhez képest jií termelési eredményt értünk el. 559 holdon 28 mázsa májusi morzsolt volt az átlag v Röviden azt szeretnénk leírni, mit tettünk az eredmény elérése érdekében. A; idei gazdasági évben nagy mértékben alkalmaztuk a vegyszeres 'gyomirtást. Ez 130 holdon fogasolárisal lés kultivátorozással szembetűnő eredményt hozott. A 130 holdról ugyanis kh-ként 33 87 métermázsa átlagtermést értünk el természetesen májusi morzsoltban számítva. Szerintünk a gazdag kukoricatermés nem csak 'az időjárásnak köszönhető. «Mi sok egyebek mellett már tavaly ősszel hozzákezdtünk az idei eredmények megalapozásához. Az elmúlt év őszén idejében és megfelelő mélységben elvégeztük a szántást. Tavasszal — hangsúlyozzuk — megfelelő időben simitózfcunk és kukoricánkat időben, gyorsan, jó minőségben elvetettük. Kikelés után a sor mellé is műtrágyáztunk, kh-ként 200 kilogramm- különböző keverékű műtrá■ gyát. ■ AMIKOR A NÖVÉNY kikelt, nagyon vigyáztunk, — hogy ne gyomosodjon el — ’ Kézzel és géppel am^iszor ; kapáltunk, ahányszor azt a talaj gyomosodása megkíván- ta. A közelmúltban a gazdaság dolgozóival értékeltük a kukorica termesztésben el; ért sikereinket. így arra az 1 elhatározásra jutottunk, hogy : .jövőre még nagyobb területen, 846 holdon, a szántóterü■ let 2127 ^százalékán terme- ’ lünk kukoricát, az illetmény ■ és a silókukoricán kívül. — ’ Elhatároztuk továbbá, hogy tapasztalatainkat feühaszmái- 1 va jövőre ezen a területen 30 ; mázsás termést érünk el ka- 1 tasztert holdanként/ májusi morzsoltból. I Mit teszünk ezért? Első és legfontosabb az őszi mély- , szántás. Ezt a munkát december 3-ra befejezzük. Nagyon vigyázunk az őszi , mélyszántás minőségére és . mélységére. A talaj szántás előtt 414 holdon holdanként 160 métermázsa istáLlótrá- gyát kapott, a többi 432 hol- . dat egy esztendeje istállótrágyáztuk. Ügyelünk arra, hogy a tavaszi, munkáik elvégzése ismét idejében történjen. Nagy gondot fordítunk a simitóMihályfalvy elvtárs írása a jövő évi tervek összeállításához jelentős segítséget nyújt a termelőszövetkezetek vezetőinek ép gazdáinak. A Mi- hályfalvy István által felvetett dolgokat célszerű figyelembe venni és a tsz-ek adottságaira megfelelően alkalmazni. Az öntözéses gazdálkodás jelentőségét a megyei pártértekezlet több hozzászólója is (Pólyák Sándor, Kiss Kálmán elvtársak) kifejtette. Hazánk öntözésre berendezett területének közel 40 százaléka Szolnok megyében van. Az eddig nyilvántartott berendezett területünk 83 700 kh, melyből közel 14 ezer kh-t — a terep és talaj rossz adottságai miatt — véglegesen kikapcsoltunk. Tehát jelenleg mintegy 70 ezer kh öntözhető területtel számolhatunk. Megyénk igen kedvező vízellátásának okszerű felhasználásával mintegv 130 ezer •kh-ra növelhető öntözött területünk, ami összszántóterü- letünknek 20 százalékát teszi ki. Tehát szántóterületünk 20 százalékán szakszerű öntözéses gazdálkodás esetében a terméseredmények megkét- szerezhetők, Szolnok megyében az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése népgazdasági szempontból is fontos feladat, mert ezáltal az igen gyakori aszálykárok jelentős mértékben kiküszöbölhetők. Különösen fontosa takarmánynövények, elsősorban az évelő pillangósok, valamint a legnagyobb tömeget adó abraktakarmánynövényünk. a kukorica öntözése., Elsősorban e növények- nagyobb terméshozamával válik lehetővé a megye állatállományának nagyarányú növelése és termelése s ezen keresztül talajaink fokozottabb szervesanvag-visszapótlása. Tehát a jövőben a rizs mellett mind nagvobb területen kell a szántóföldi növények öntözését megoldani, hogy nagyüzemi gazdaságaink termelési tervüket meg tudják valósítani. Mivel megyénkben az öntözéses gazdálkodás ezidáig főként a rizstermesztésből állt. igen fontos, hogy a rizs termésének növelése érdekében olyan agrotechnikai eljárásokat dolgozzunk ki, melyek az évelő vízi gyomok kiirtása mellett, a leromlott talajszerkezetet is helyreállítják és a talajerővisszapótlást biztosítják. Az eddigi ezirányú közel 10 éves kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy helyes növényi sorrend alkalmazásával nemcsak a rizs termése fokozható, hanem a szakaszok többi növényei is maximális termésre kényszeríthetők. Ilyen pl a már bevált és a nagyüzemek által is bevezetésre kerülő hét szakaszos rizses vetésfor"* (1—3 évben rizs, 4. év füveshere, 5. év füveshere, 6. év őszi búza, 7. év kapás). Az emlízásra, a műtrágyázásra ép a talaj gyommentes állapotban való tartására, különösen vetés előtt. Jövőre még nagyobb mértékben alkalmazzuk a szémenkénti vetést és kikelés után a sorok mellett kh-nként 100 kilogramm nitrogén, 100 kilogramm szuperfoszfát műtrágyát szórunk. Bátrabban és nagyobb területen alkalmazzuk a vegyszeres gyomirtást, nemcsak Dikonirttal, — hanem Simazin vegyszerrel is. Nagyobb területen alkalmazzuk a kiskapa nélküli termesztést, s a többtermés érdekében a gazdaság egész területén táblánként értéklei ijk a talaj erőállapotát, annak megfelelően alkalmazzuk a műtrágyázást, a kukorica tőállományok beállítását, vagy meghagyását is. Elhatároztuk, 10—12 ezer tőállománytól egészen 18—20 ezret’ vagy még ennél is többet meghagyunk holdanként, ha a talaj termőképessége engedi. EZÉVBEN már alkalmaztuk a traktorosok között a kukorica terület vetés előtti felosztását. Jövőre már január hónapban felosztjuk a kukorica- táblákat a traktorosok között, hogy már a tavaszi vetés előtti munkát jobban elvégezhessék; Sándor Kálmán igazgató
