Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-22 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt Acélpókháló látható... MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 275. szám. Ara 60 fillér 1959. november 22. vasárnap. Növeljük a fa'usi értelmiség aktivitását NEM EGY HATÁROZAT és irányelv foglalkozott már eddig az értelmiség, elsősor­ban a falun élő értelmiség szerepével, jelentőségével a műveltség terjesztésében, a dialektikus materialista tu­dományok népszerűsítésével. Kétségtelen, hogy ebben a tekintetben hatalmas előre­haladást értünk el, különösein az 1958—59-es évad megin­dulása óta. Egyre több falun élő pedagógus, orvos, ágro- nómus látja meg, hogy szű- kenvett foglalkozásán kívül milyen fontos, senki más ál­tal el nem végezhető felada­tot jelent számára a fejlődő, lassan szocialistává formáló­lódó falu életében való ak­tív részvétel. Hogy mennyire megértet­ték, mi sem bizonyítja job­ban, mint a TIT előadók lét­számának emelkedése, a fa­lun tartott Ismeretterjesztő előadások nagy száma és a gombamódra szaporodó mű­vészeti csoportok, amelyek­nek mind egy-egy lelkes, többnyire fiatal pedagógus a vezetője; Ha azonban az eredménye­ket a megnövekedett igények szempontjából vizsgáljuk, nem lehetünk elégedettek. Sok az olyan község, ahol szép művelődési munka fo­lyik, amikor azonban jobban megnézzük, kiderül, hogy mindössze két-három olyan lelkes pedagógus található ott, aki szíwel-lélekkel és tegyük hozzá, szabadidejének feláldozásával dolgozik. A többiek elzárkóznak; Orvosainknál Is látható a határozott fejlődés. De még' kevés az olyan orvos, mint a ti szászén ti mxei dx. Kiss Bálint, aki minden kulturális feladatot vállal és a község­ben szeretette] és tisztelet­tel, mint pártonkívüli kom­munistát emlegetik, vagy mint a cibakházi dr. Kertész Dénes állatorvos, aki szak­májából vett előadásain kí­vül Petőfiről, az irodalom­ról, vagy bármely más témá­ról is lelkesen, pártosan be­szél. sőt szervezi faluja kul­turális életét. Többségben vannak még azonban az olyan orvosok, állatorvosok, akik csak szigorúan vett szakmai előadásokat tarta­nak (ez is eredmény), de va­lahogy óvatos tartózkodással kerülik a világnézeti állás- foglalást. Pedig tekintélyes emberek, akik a nép nevelé­sében sokat segíthetnének. A PEDAGÓGUSOK a falu igazi nevelői. Nemcsak fog­ai kozásuk teszi erre képessé őket, hanem az a tény, hogy ők az értelmiség legnépesebb rétege. Emiatt feladatuk igen sokrétű. Tudományos előadá- ' sok tartása, énekkar, támckar vezetés, könyvtárkezelés, színjátszócsoport tanítása és még több más .ilyen feladat. Tevékenységük tehát átfogja a község egész kulturális éle­tét. Megyénkben is egyre több azoknak a pedagógusoknak a száma, akik becsülettel megfelelnek fontos feladatuk­nak. Gyöngy Mihály a nagy- iváni parasztkórus vezetője, Vankó László Uszaszentimrei művelődési otthon igazgató, Berger Mária tiszabói könyv­táros és sorolhatnánk még hosszú sorban a neveket. Sőt eaém tantestületet is. ame- [ lyek tagjai szinte kivétel nélkül vállalnak munkát a község kulturális életében. A törökszentmiklósi Hunyadi­úti iskola nevelőd például teljes létszámban végeznek kulturális munl^t; a hely­beli Petőfi Tsz ismeretter­jesztését filmvetítéssel egy­bekötve az egész tél tartal­mára elvállalták. Ez a magatartás azonban még nem általános. Több községben, városban „funkcióhalmozó” mellett számos visszahúzódó peda­gógus található. Tiszaderzsen a lelkes Nagy Dezsőt bizony nem sokan támogatják, Fegy- verneken sem kielégítő a nagy pedagóguslétszám mel­lett a művelődési munkában való részvétel. Kunmadara­son — bár az elmúlt évhez képest javult a helyzet — még sem mondható kielégí­tőnek. MI ENNEK AZ OKA? Elsősorban az egyes nevelő- testületekben, községekben az összhang hiánya. A mű­velődésügy komplex feladat, helyes vitele csak az erők összefogásával lehetséges. — Ném véletlen hogy a leg­jobb művelődési eredményt elért Tiszaszentimrén mind a pedagógus társadalom, mind a többi értelmiségleik -a leg­tökéletesebb egyetértésben dolgoznak. Sőt ezen a téren tovább is mehetünk. Ugyan­is nem elég az értelmiségiek “fogása, ha az nem pá­rosul a párt és tanácsi szer­vek, tömegszervezetek össz- műkődésével. Az aránylag nem nagy Kunmadarason al­kalomszerűen 5—6 színját­szócsoport is működik, asze­rint, melyik tömegszervezet­nek Jut eszébe műsoros estet rendezni. Ha itt úgy össze­fognák az erőket, mint a fentesnlített Tiszaszentimrén, kétségtelenül lényegesen na­gyobb eredményeket érné­nek el a meglehetősen pan­gó művelődési élet fel élén­kítésében. Feltétlenül meg kell emlé­keznünk arról is. hogy a me­zőgazdasági szakembereik be­vonását is fokozottabb mér­tékben kell szorgalmaznunk. Igen sok olyan községünk van, ahol a mezőgazdasági előadások zömét nem agro- nőmusok, hanem pedagógu­sok, elsősorban biológia-ta­nárok tartják. Kétségtelen, hogy bizonyos szakértelmük nekik is van. azonban sem­mi esetre sem annyi, mint a mezőgazdasági tudományok­ban jártas agronómusoknak és zoológusoknak. Termelő­szövetkezeti megyévé válá­sunk pedig sürgetően meg­követeli a minél szakszerűbb mezőgazdasági előadások megrendezését FALVAINKBAN lassan a végérP járnak a mezőgazda- sági munkáknak. Egyre sza­porodik a felszántott, beve­tett föld a határban. Hosz- szabbodnak a téli esték és most már lényegesen több ideje van dolgozó parasztsá­gunknak. Minden falun éló értelmiségi tartsa megtisztelő feladatának, hogy termelő­szövetkezeti parasztságunk tudásának, materialista vi­lágszemléletének megszilár­dításában tevékeny részt vállaljon. Hernádi Tibor Erősödő együttműködés a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája között A napokban érkezett vissza Budapestre Moszkvából dr. Gegesi-Kise Pál akadémikus, ’a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem rektora és dr. Babies Antal akadémikus, az akadémia orvosi és bioló­giai tudományos osztályának vezetője. A két tudós az aka démia képviseletében meg­tárgyalta a Szovjetunió or­vostudományi akadémiája és a magyar akadémia együtt­működésének jövő évi mun­katervét. A tárgyalásokról dr. Gegesi-Kiss Pál Így nyi­latkozott: — Rendkívül szívélyes, ba­ráti légkörben folytak tár­gyalásaink. Eredményükként jelentősen bővül az együtt­működés programja. így az előző évi húsz hét helyett negyven hétben és öt személy helyett tíz személyben szab­tuk meg az asszisztensek cse­réjét. Megállapodtunk — aka­démikus szinten — kölcsönös kongresszusi meghívásokban, tudományos eredmények, fo­lyóiratok, könyvek cseréjében la. — Egy hete* moszkvai tar­tózkodásunkat felhasználtuk több orvostudományi Intézet meglátogattására, személyes * tapasztalatok szerzésére is. — | Magam a Szovjetunió Orvos- * tudományi Akadémiájának gyermekgyógyászati tudomá-J nyos intézetét kerestem fel. * Itt három közös tudományos l témában egyeztünk meg. —» Vizsgáljuk a csecsemőkori re- ? urnát láz és az ebből eredő J szívbajok, valamint a gyer­mek-pszichológia problémáit, | (MTI), ... a karcagi vásártéren, az Alföldi Kőolajfurási üzem munkásai hatalmas fúrótornyot építenek. Később pedig a ceglédi Mélyfúró V állata* dolgozói hoznak a felszínre itt meleg vizet A mezőgazdasági szakoktatás nagy program ja Sohasem volt még példa, hogy Ilyen méretekéit ölt­sön a termelőszövetkezeti tagok, vezetők tanulása, mint ebben az évben. Megyénkben közüggyé lett a termelőszövetkezeti ta­gok szakmai tudásának gyarapítása. HÄROMSZÄZHATVAN el­nök, AGRONÓMUS, KÖNYVELŐ TANUL Elsőrendű a vezetők to­vábbképzése, A gyakorlat bizonyította be, hogy a ter­melőszövetkezeti vezetők szaktudásában milyen sok rejlik, mennyire függ tőle a közös gazdaság előbbrejutá- sa. Az idén negyvenegy hall­gató tanul Zsámbékon, a ter­A költségvetési tervezet biztosítja a város egyenletes fejlődését — Rendkívüli tanácsülés Szolnokon — Nem kis érdeklődésre szá- mottartó tanácsülésre került sor tegnap délelőtt Szolno­kom A városi tanács a jövő évi költségvetés tervezetéről tárgyalt, Szigeti László pénz­ügyi osztályvezető, megbí­zott VB titkár előterjesztése alapján. Mint a tájékoztatóból is­mertté vált a jövő évi költ­ségvetési tervezet mintegy 18 százalékkal magasabb össze­geket irányoz élő a város fejlesztésére az ideinél. Ez egyben tükrözi gazdasági éle­tünk, egészséges fejlődését, mivel e nélkül elképzelhe­tetlen volna, hogy csaknem 6 millió forinttal emelkedje­nek a város fejlesztésére for­dítandó összegek. Szembetűnőbb azonban az emelkedés, ha az ágazati, bontást nézzük. A tervezet szerint legtöbbet a gazdasági ágazat kiadásai emelkednek. Ez lehetővé teszi, hogy az deinél még nagyobb ütem­ben fejlesszék az út- és jár­dahálózatot. Ennek összege egyébként duplájára emelke­dett. Amíg 1959-ben út- és járdaépítésre alig több mint 2.1 millió forintot költött a városa tanács a költségvetés­ből, addig a tervezet szerint jövőre ez az összeg 4.3 millió forint fölé emelkedik. Na­gyon figyelemreméltó az a törekvés, amely azt célozza, hogy a város VI. kerületének és ezen belül elsősorban a Hunyadi, Bercsényi, valamint a Körösi utcák úthálózatát korszerűsítsék. A szociális és egészségügyi ágazat tervezeténél is emel­kedő összegekről számolha­tunk be. Itt különösen jelen­tő« a bölcsődék fenntartási költségének emelése, mivel ex híven tükrözi a gondosko­dást amit államunk a gyer­mekek nevelésével kapcsolat­ban tanúsít Legnagyobb összegekkel a kulturális ágazat szerepel a költségvetési tervezetben. Itt az idei költségvetéssel szem­ben mintegy 14 százalékos emelkedésről számolhatunk be. S mindjárt hozzá'” is te­hetjük, hogy eddig talán még soha sem fordítottak ilyen gondot az iskolák, a külön­böző kulturális Intézmények, valamint az ismeretterjesztés támogatására, fejlesztésére, mint ebben a költségvetési tervezetben. Az irányszámok alapján ké­szített költségvetési terv igen érdekesen tükrözi a kor­mány támogatását, azt a se­gítséget, amely a város fej­lesztését célozza. A saját be­vételi tervek összege ugyan­is majdnem kilencszer keve­sebb, mint a kiadási oldalon szereplő összegek. A több hasznos javaslatot tartalmazó vita, majd a ter­vezet elfogadása után a ta­nácsülés előterjesztésekről döntött így többek között módosította a 19/1957. sz. köz- ‘isztasági rendelet egyik sza­kaszát és kimondotta: a Köz- tisztasági Vállalat dolgozói tartoznak elszállítani, minden ellenszol gáHatás nélkül az utcára kikészített szemetet abban az eseben is, ha a ház 'akója nincs jelen. Szintén előterjesztés alap­ján határozott a tanácsülés arról, hogy a VIII. kerületi Görbe-ér lecsapol ásóhoz 70 “zer forinttal járul hozzá, mely kiadást a községfejlesz- t'si terv tartalékalapjából fe­dezik« melőszövetkezeti vezetőkép­ző iskolán. Ugyancsak Zsám­békon rendezik meg a ket­tőskönyvelők részére a nyolc­hetes tanfolyamot, ahová hatvan könyvelőt küld Szol­nok megye. A legjobb elnö­kök és agronómusok számára a felsőfokú szakoktatási in­tézmények munkatársainak bevonásával, a jövő év első hónapjaiban tíznapos tovább­képző oktatás ind ÜL SZÁZÖTVEN GAZDA IRAT­KOZOTT BE A KÉTÉVES SZAKISKOLÁRA Ez évben pontosan százöt­venhat termelőszövetkezeti tag tanul a kétéves mezőgaz­dasági szakiskolákon. Az ön­tözéses állattenyésztési, ker­tészeti dolgozók részére Indí­tott szakiskolák első és má­sodik évfolyamain a mező- gazdasági tudományok alap­jaival ismerkednek a „tanu­lók" elméletben és gyakor­latban. A "Végzett hallgatók nagyréisae brigádvezetóként, munkacsapatvezetőként dol­gozik tovább termelőszövet­kezetében. A szakiskolák jól felszerelt tangazdaságaiban elsajátíthatják a nagyüzemek irányítását, vezetését NOVEMBER 27-ÉN A ME­ZŐGAZDASÁGI SZABAD- EGYETEM ül. ÉVFOLYA­MÁNAK ELSŐ ELŐADÁSA A mezőgazdasági szabad- egyetem előadássorozatai már az elmúlt évben is nép­szerűek voltak a gazdatársa­dalom körében. Ez évben az ország legkiválóbb szakembe­rei, tudományos kutatók tá­jékoztatják a hallgatókat az agro és zoótechnlka legújabb vívmányairól. Az első elő­adást dr. Kántor István, a Földművelésügyi Minisztéri­um Kisállattenyésztő Osztá­lyának vezetője tartja ,.A ba­romfitenyésztés” címmel. SZÁZÖTVEN EZÜSTKALÁ­SZOS TANFOLYAM A szövetkezeti gazdaságok kérésére tovább növekedett az ezüstka'ászos tanfolyamok száma. Eddig 150 helyen in­dult be s a tanfolyamokon máris négyezren vettek részt. Az ezüstkalászos tanfolya­mokban szakosítás is történt az eddigi szokástól eltérően Uj dolog, az állattenyésztési, baromfitenyésztési, méhésze­ti speciális ezüstkalászos tan­folyam. E szaktanfolyamok ugyancsak két éves időtar­tammal működnek, s ez évben első ízben ismeretterjesztő e'őadásokkal is bővült téma­körük« TERVKÉSZÍTÉSI OKTATÁS Eddig is minden évben megrendezte a megyei tanács a zárszámadások és a terv- készítések időszakában. Ez évben is minden könyvelő, közgazdász, főagronómus, fő­állattenyésztő részesül ebben a néhánynapos továbbképzési formában, ahol elsősorban a zárszámadásokra, tervkészí­tésekre vonatkozó rendelettel ismerkednek bővebben. SZÖVETKEZETI ELNÖKÖK KÉTHETES TOVÁBBKÉP­ZÉSE Az új termelőszövetkeze­tek elnökei kéthetes elnöki továbbképző tanfolyamon vesznek részt. Ugyancsak azok az elnökök is, akiket ez év­ben bízott meg a tagság a szövetkezet vezetésével. Az 1960-as esztendő első hónap­jaiban kezdődő kéthetes tan­folyamon a megye vezetőin kívül a nagy gyakorlattal bí­ró régi tsz-ek elnökei is tar­tanak előadásokat. A megyei tanács művelő­dési osztálya a tömegszerve­zetek összefogásával, öt elő­adásból álló sorozatot indít a termelőszövetkezetekben, Illetve a termelőszövetkeze­ti községekben, TANULNAK AZ ÁLLAT­TENYÉSZTŐK Az áHattenyésztési dolgo­zók szakmai továbbképzését a mezőgazdasági nagyüzemek tartják. A Héki Állami Gaz­daságban és a mezőtúri tan­gazdaságban 20—20 fővel ita­tásos borjunevelő tanfolya­mot szerveznek. A Szolnok megyei Tejipari Vállalat a tejkezelőket ’ képezi tovább. Külön tanfolyamot «szervez­nek a szarvasmarha hizla­lók részére. Az oktatásba a Szolnok Heves megyei Állat­forgalmi Vállalat is bekap­csolódik. Néhánynapos tanfo=- lyamon vesznek részt az apaállatgondozók, a legelteté­si bizottságok vezetői, a mé­hészek. halászok. A járások és városok ön­állóan szervezik a brigádve- aetők és munkacsapatveze­tők oktatását E tanfolyamé kát a legjobb terme'őszövet kezetekben tartják meg mun ka módszer átadással egybe­kötve. Az előadók nagyrészi a községek pedagógusai lesz­nek. S még sorakoztathatnánk szinte vég nélkül a mezőgaz­dasági szakoktatási formá­kat Előzetes számítások sze­rint legalább 13 ezer fő ré­szesül szervezett oktatásba. Mindez bizonyítja: a terme­lőszövetkezeti mozgalom szé­lesre tárja kapuját a tanulni- vágyó gazdák előtt. V. H.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom