Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI Xénián A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 255. szám. Ara 60 fillér 1959. október 30. péntek. A pártkongresszus tiszteletére: négy üzemben közel 39 milliós megtakarítás Fiatalok a javából % Akna a talajgyalu alatt Tartalmas vita, előremutató javaslatok a megyei pártértekezleten Tegnapi lapszámunkban közöltük a legyei pártbizottság beszámolóját, melyet Czinege Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára terjesztett a pártórtekez- let elé. A napirend szerint szerdám, került sor a megyei Revíziós Bizottság beszámolójára is, mélyet Fodor Mihály elvtárs, a bizottság elnöke mondott el- Délután kezdődött a beszámoló és az előterjesztett határozati javaslat feletti vita. Erről az alábbiakban számolunk, be. Dolgozóinkat lelkesítik a terv célkitűzései A Revíziós Bizottság beszámolója A megyei pártbizottság beszámolója után Fodor Mihály ehüárs, az MSZMP Szolnok Megyei Revíziós Bizottságának elnöke tartotta meg beszámolóját. Többek között ezeket mondotta: • 'Tisztelt Pártértekezletl Kedves Elvtársak! A Revíziós Bizottság működéséről és munkájáról szóló beszámolót terjesztem a Tisztelt Pártértekezlet elé megvitatás és jóváhagyás végett. A Revíziós Bizottság feladatát negyedéves munkatér- vök álapján hajtotta végre. Vizsgálati témáiban igyekezett felölelni mindazokat a feladatokat, amelyeket a párt Politikai Bizottságának irányelvei lefektetnek. Megállapítható, hogy az elmúlt évek során pártszervezeteink gazdálkodása a megye területén — amellett, hogy a Takarékosságot legmesszebbmenőkig szem előtt tartották — megszüntette az ellenforradalom által okozott károkat, a pártszervek rendelkezésére boesájtották a szükséges eszközöket, a politikai munka elősegítése, zavartalan végzése érdekében. A Revíziós Bizottság elnöke ismertette a bevételi tervek teljesítését, majd így folytatta: A bevételnél mutatkozó növekedésen kívül igen jelentős és különösen politikai vonatkozásában kiemelkedő az a társadalmi összefogás, amely a párttagok és pártonkívü- iek között az elmúlt év folyamán létrejött a pártházak otthonosabbá tételével kapcsolatban, azok rendtoehozá sara, megfelelő berendezések kiegészítésére, valamint klubszobák létesítésére. E társadalmi mozgalom eredményeképpen 61 körzeti, illetve községi alapszervezet rendelkezik ma már televíziós készülékkel. A társadalmi összefogás párosult a központi segítségadással. Amellett, hogy ebben az évben is folynak új beruházások, különböző felújítások, a korábbi mozgalom alapján a karbantartási munkákat továbbra is szorgalmazni kell. Biztosítsuk részben a költségvetésből, részben társadalmi hozzájárulásból a pártházak felszerelésének bővítését. Elsősorban a pártkönyvtárak fejlesztésére kell a figyelmet fordítani, hogy a párttagok nevelését ilymódon is elősegítsük. Az ilyen irányban folytatott munka látszólag csak gazdasági. Ugyankkor politikai jelentősége sokkal nagyobb, mert a társadalmi gyűjtésnél és társadalmi munkánál nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek is kifejezésre juttatták a párthoz való viszonyukat. Ez megnyilvánult abban is, hogy az otthonosabbá tett, klubszerűén berendezett párthelyiségek látogatottabbak és így a kapcsolat ápolására is sokkal nagyobb a lehetőség mint korábban volt. felmondhatjuk, hogy falusi párthá- zaink, pártszervezeteink be tudják tölteni politikai szerepüket az élet minden terüle tón. Összefoglalva: pártunk belső gazdasági feladatainak végrehajtásáról nyugodtan kijelenthetjük, hogy az e területen végzett munka híven és jól szolgálja a párt politikai feladatainak megvalósulását. A párt belső gazdálkodása és az e területen biztosított eszközök felhasználása a pártmunkások munkáját segíti, biztosítja, hogy eredményesen dolgozhassanak. A mnnkóslevelezésről, a dolgozók bejelentéseiről a beszámoló így szólt: örvendetes az a jelenség, hogy a panaszok és észrevételek most már nemcsak egyéni kérdésiekkel foglalkoznak, hanem az elmúlt évhez hasonlítva, növekedett a társadalmi kérdésekkel, köziügyek- kel foglalkozó beadványok száma is. A helyi pártvezetéssel szemben is Jött a bizalom az utóbbi időben. Ezt tükrözd, hogy a dolgozók bejelentéseikkel többségükben nem a Központi Bizottságot, hanem az alapszervezeti vezetőséget, a járási, yirosi és megyei végrehajtó bizottságot keresik meg, illetve személyesen fordulnak problémáik megoldásáért hozzájuk. A bizalom növelését segítette az is, hogy azokat a személyeket, akiik esetleg felsőbb szervekhez fordultak, azt mind több helyről, a helyi vezetőkhöz irányították, mondván, azok illetékesek a kérések megoldására, azok ismerik a körülményeket. Hogy e módszer mennyire helyes, azt igazolja, hogy a panaszosok ezután megnyugvással fogadták a helyi vezetők döntését. Mind a megyei, mind az alsóbb vezető pártszerveink hetyes irányba változó munkastílusát mutatja a lakossággal való közvetlen személyes kapcsolat kialakulása is. A párt és a tömegek közötti kapcsolatot nagymértékben mélyítették a párt vezetőkádereinek a különböző közsé gekben és nagyobb üzemékben tartott fogadónapjai, panaszfelvételei, illetve beszélgetései. Különösen az első időben örvendtek ezek nagy látogatottságnak. A felvetett problémákat legtöbb esetben az elvtársak a helyszínen elintézték. A további intézésre szoruló ügyeket később válaszolták meg. E fogadónapok további fenntartása mellett biztosítani kell rendszeres megtartásukat és azt, hogy a megyei vagy járási vezetők, a községi vezetők jelenlétében foglalkozzanak a panaszosokkal. Ami helyben orvosolható, azokat intéztessók el a helyi vezetőkkel, hogy a község vezetői felé tovább nőjjön a lakosság bizalma. És ezek az elvtársak is szokják meg, hogy a lakosság ügyeinek elintézésére elsősorban ők hivatottak. A tömegkapcsolát további mélyítése, illetve a problémák elintézése érdekében a 'párttaggyűléseken, illetve a az aktívaüléseken elhangzott bejelentések intézésére az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni. Nem elégedhet meg egy-egy vezető csak azzal, hogy a felvetett problémát megválaszolta. Szükséges, hogy utána az intézkedéseket megtegye, annak eredményéről az illetőt értesítse. A Revíziós Bizottság beszámolója végezetül azt javasolta a pártértekezletnek: a Revíziós Bizottság összetételét úgy rendezze, hogy az képes legyen mindenre kiterjedő, állandó ellenőrző munkát végezni. Kötelezze majd a pártértekezlet az újonnan megválasztott Revíziós Bizottságot arra, hogy munkáját mégjobban végezze, tevékenysége még alaposabb legyen. Ügy végezze ellenőrző tevékenységét az apparátus és a választott vezető pártszervek felé, hogy a tartalmi munkára is kiterjedjen figyelme. Éljen javaslatokkal a pártszervek felé, hogy a párt politikai célkitűzéseinek, határozatainak maradéktalan megvalósítása és a tömegekkel való kapcsolat további szélesítése eredményesebb legyen; a megkezdett új és jó munkastílus továbbfejlesztésére, gazdasági és ügyviteli tevékenység hibamentes végzésére. Vonjon le következtetéseket a Revíziós Bizottság, hogy pártszervezeteink pártpolitikai tevékenységükben kihasználnak-e minden lehetőséget a fő célkitűzések megvalósításáért, folytatnak-e következetes harcot a hiányosságok, kiküszöböléséért, az akadályozó körülmények megszüntetéséért. Ehhez azonban az szükséges, hogy a Revíziós Bizottság minden tagja ismerje a pártmunka egészét, kísérje figyelemmel és segítse a feladatok végrehajtását Ezután a pártértekezlet rátért a beszámolók és a határozati’ javaslat feletti vitára. Székely Lajos elvtárs a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár igazgatója felszólalása elején elemezte az üzem termelésének egyes kérdéseit. Majd ezeket mondotta: — Üzemünk dolgozói ’ helyeslik, hogy az ipari termelést 1965-re 65—70 százalékkal emeljük. Ebben különös jelentőséggel bír az önköltség csökkentése, a termelékenység állandó emelése. A továbbiakban arról szólott, hogy e jelentős feladatot a gyártás technikájának korszerűsítésével, a technológiai eljárások állandó tökéletesítésével lehet elérni. Ezek feltételezik — mondotta —, hogy a munkások szakmai képzését állandóan javítsuk. Az üzemből összesen 87 munkás tanul már különböző közép- és felsőfokú iskolákban és a dolgozóknak körülbelül a fele rendelkezik a 8 általános iskolai végzettséggel. Nagy jelentőséget tulajdonított a felszólaló a gyártmányok tökéletesítésének, az újító mozgalom kiszélesítésének. Erre az üzem életéből sorakoztatott fel példákat. Az ‘idei első félév termelékenységének 8 százalékos emelkedésében jelentős érdem az újítóké, 71 elfogadott újítással közel 650 ezer forintot takarítottak meg. Felszólalása végén ezeket mondotta: Üzemünk dolgozóinak lelkesedése és alikotni- akarása biztosíték arra, hogy pártszervezetünk segítségével teljesítjük az ötéves terv során üzemünk elé tűzött fel adatokat. Korszerű vetésforgókat alakítunk ki Nyikos Károly a kisujszál- 'ási Búzakalász Tsz elnöke lépett ezután az emelvényre. Elmondotta, hogy a Búzakalász Tsz gazdái túlteljesítették termelési tervüket. A túlteljesítésből eredően 280 ezer forint többletjövedelemhez jutott a közös gazdaság. Az ötéves terv irányelveiről szólva ezeket mondotta: — Termelőszövetkezetünk a tervidőszak végére búzából 14 mázsát termel, melynek* 70 százaléka minőségi vetőmag ; 'esz. Árpából, kukoricából ; (májusi morzsolt) és rizsből | egyaránt 20 mázsára növel- ] jük a holdankénti termésát- j lagokat. Cukorrépából pedig í a mi termőtalajunkon is elérjük a 250 mázsát. A terméseredmények fokozásának elengedhetetlen feltételeként említette a talajerő visszapótlást. Holdanként a szükséges szervestrágya- mennyiség mellett legalább 250 kiló műtrágyát kell alkalmazni. Ugyanakkor szükséges a megfelelő vetésforgók kialakítása, valamint az öntözéses termesztés a mainál szélesebb körben történő alkalmazása Az állattenyésztésről szólva ismertette a termelőszövetkezet erre vonatkozó terveit. Mint mondotta; az állattenyésztés fejlesztését saját erő bői oldják meg. Az ötéves terv végére ezerre emelik a szarvasmarhák számát, a tejhozamot pedig tehenenként 3 ezer 500 literre. Amellett, hogy háromszáz- hatvanra emelik áz anyakocák számát, nagy gondot fordítanak a sertéshizlalásra is. Évente 1700—2000 hízottser tést adnak át közfogyasztásra, melyből a tervek szerint 300 fehér hússertés lesz. Felslólalása végén javasolta: az ipar több olyan anyagot gyártson, amelyek megkönnyítik a 4nai típustervek szerint történő építkezések teljes befejezését. Több feladatot a fiataloknak A következő felszólaló Árvái István elvtárs a jászberényi járási pártbizottság titkára beszámolt a pártértekezletnek arról, hogy hosszú, szívós munka után egyre inkább megszilárdulnak a járás termelőszövetkezetei. A régi és újonnan belépett termelőszövetkezeti tagok bizakodva tekintenek a jövő elé. Ezt mutatja, hogy a pártértekezlet napjára a járás 40 termelőszövetkezete közül 30 már befejezte az őszi vetést. De példázza a bizakodást az a tény is, hogy a termelőszövetkezetek tagjai idén több mint 80 létesítményt építettek saját erőbőlAz ifjúsági munkáról szólva megállapította: a járás KISZ szervezetei, eredményesen dolgoztak az elmúlt időszakban. A siker ott a legszembetűnőbb, ahol bátran bízták meg a fiatalokat feladatokkal. A termelőszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában a fiatalok derekasan helytálltak. S mivel minden időben hozzájuk illő feladatokat kaptak, az idén körülbelül 12 ezer őrá társadalmi munkát végeztek s. ezzel mintegy 70 ezer forint megtakarítást értek el. Megjelölte a feladatokat is Mint mondotta, az ifjúság közöt végzett munkát még job ban ki kell szélesíteni. S ebben fontos helyet keli biztosítani a tudományos felvilágosító munkának. E mellett igen jelentős és fontos kér dés; megszerettetni falusi fiataljainkkal a termelőszövetkezeteiket, biztosítani, hogy ne kívánkozzanak él a községekből. Példaként említette meg felszólalásában a pusztamizsei Tolbuchin Termelőszövetkezetet, ahol a pártszervezet, valamint a közös gazdaság vezetőségének együttes erőfeszítéseinek eredményeként a szövetkezet fiataljai megtalálták helyüket a tsz-ben. Gönczi Lajos: Eljött az ideje, hogy utolérjük az állami gazdaságokat A Munka Vöröszászló Érdemrenddel kitüntetett országos hírű turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke felszólalásának elején Turkeve megtett útjáról szólott, Majd így folytatta: — A pártbizottság beszámolójában kitűzött célokat valóraváltjuk. — Nem lesz könnyű feladat, de 11 éves termelőszövetkezetünk minden tagja tudja: hírnevünk s eddigi eredményeink kötelezően írják elő, hogy élenjárjunk a termésátlagok nő velőséiben. Azt kérjük, bízzanak bennünk, mert e feladat megvalósítására felkészültünk. Cukorrépából például 465 hold átlagában már az idén elértük az 1965-re kitűzött szintet. . E mellett az idén már 30 ezer árubaromfit adtunk a népgazdaságnak s holdanként már több a törzsba- romfink, mint amit a ten előír. A gazdasági év elején úgy terveztük, hogy 330 tehenet állítunk be gazdaságunkba s most ez a szám háromszáz- nyolcvanhétre emelkedett Ezután arról szólott, hogy a termelőszövetkezetek egyik íő feladata, — ha. teljesíteni akarják a pártbizottság beszámolójában megjelölt feladatokat, — növelni a takarmánybázist és fokozni az árutermelést. Termelőszövetkezetünk idén 18 millió forint értékű árut ad a népgazdaságnak s ez az árutermelési terv 170 százalékos teljesítését je- 'enti. A következőkben sok hasznos tapasztalatot adott át a termelőszövetkezeteknek munkaszervezés, a gazdálkodás irányítására vonatkozóan, majd így fejezte be felszólalását: A jövő a nagy termelőszövetkezeti gazdaságoké, mert ezekben lehet legjobban és legkífizetőbben alkalmazni a gépeket, a korszerű agrotechnika minden vívmányát. A többezer holdas gazdaságokban nyílik lehetőség arra, hogy a termésátlagok növelésében, ,az állattenyésztésben utolérjük az állami gazdaságokat. S ennek ma már elérkezett az ideje; Gépesítsük az állattenyésztést Hollósi Gyula elvtárs, a Cibakházi Gépállomás igazgatója a mezőgazdaság további gépesítésével foglalkozott. A növénytermesztésben már megoldották a gépesítést — mondotta —' hála az ipar nagyarányú fejlődésének és a Szovjetunió segítségének. Az állattenyésztés gépesítésében azonban még nagymérvű lemaradás van. A kunszentmártoni járásban például csak egy termel ő- (F oly tatása a 2, oldalon.)
