Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 1959. október 30. Tartalmas vita, előremutató javaslatok a megyei pártértekezleten (Folytatás az első oldaliról.) szövetkezet istállóját gépesí­tették. Fontos feladat pedig ez, nehéz fizikai munkától szabadítja meg a tsz tagokat. Felszólalása további részé­ben az állattenyésztésről a következőiket mondotta: Igye­kezzenek a termelőszövetke­zetek megvalósítani a folya­matos csibenevelést, korszerű nevelőket, vándorólaikat épít­senek. A továbbiakban a nagy­üzemi szőlőművelés megol­dását és a vegyszeres gyom­irtás gépállomások bevoná­sával való bővítését javasol­ta. Saját munkájukról meg­említette, hogy október 12-én teljesítették éves tervüket, s az év hátralévő részében újabb 20 ezer normálhold- nyi munka elvégzésére tet­tek felajánlást Hangsúlyozta: a termelő­munkában 150—200 szá­zalékos teljesítménnyel pél­dát mutatnak a kommunis­ták; Tóth János: Az előző éveknél bátrabb, előbbre mutató feladatokat tűzzünk ki eélul Tóth János elvtárs a me­gyei pártbizottság ipari osz­tály vezetője bevezetőben foglalkozott a megyei ipar fejlődésével, az ellenforra­dalmi károk felszámolásáért kifejtett hősies munkával, a munkaversennyel, majd így folytatta: Jelenthetjük a me­gyei pártértekezletnek, hogy megyénk ipari üzemeinek dolgozói a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások­ból az első háromnegyed év­re eső részt jelentősen túl­teljesítették. Nem egy üzem­ben már módosították, fel­emelték felajánlásukat. A minisztériumi ipar dol­gozói a vállalt 2 százalék he­lyett 5,9 százalékkal teljesí­tették túl az első háromne­gyed év tervét, a tanácsi iparban 2,3 százalék helyett 3,1 százalékkal. A mintegy 60 millió fo­rint értékű terven felül vállalt termékből már 53 millió forint értékű termé­ket legyártottak. Tóth elvtárs ezután rész­letesen foglalkozott az újító­mozgalommal, az üzemekben fellelhető negatív jelenségek­kel — így például a hóvégi hajrával, a túlórák magas számával — a gazdasági ve­zetés módszereivel. Majd ar­ról szólt, hogy 1960-ban a következő feladatok megoldá­sára kell figyelmünket össz­pontosítani: A termelés ter­vezett bővítése legalább 50 százalékban a termelékeny­ség növekedéséből adódjék. A dolgozók közreműködésével el kell készíteni az. 1960. évi műszaki fejlesztési terveket o’ymódon, hogy azok a leg­kedvezőbben rögzítsék a mű­szaki fejlesztés pénzeszközei­nek felhasználását, az új gyártmányok bevezetésének előkészítését, a gyártmányok korszerűsítését, a termelés technológiájának javítását, a belső tartalékok sokoldalú számbavétele, kihasználása mellett. Megkülönböztetett módon kell megszervezni 1960-ban a Heller—Forgó- féle hűtőeiem gyártásának felfutását. A 60 literes hűtő- szekrény sorozatgyártásának előkészítését; a Diesel-moto­rok szalagszerű javítását; a szalagszerű vagonjavítást; a cementgyári és rostlerrlezgyá- ri gépek gyártását; az építő­anyagiparban az üreges tégla; a tanácsi építőanyag iparban a cserépgyártást. Mezőgazda- sági gépgyártásunk a palán­taültetőgép, a szárzúzó, az egyirányú tárcsa, a répaki­emelő gépek gyártásának megszervezésére fordítsa a fő figyelmet. A technológia korszerűsíté­sében a turbinafurás beve­zetésének előkészítését, a Tisza Bútorgyárban a polí- eszteres fényező berendezés üzembehelyezését, vasipari üzemeinkben a hegesztés és a lángvágás automatizá­lását kiemelt feladatnak te­kintjük. A termelés költségeinek, az egyes termékek önköltségé­nek csökkentésénél az előző éveknél bátrabb, előbbre mu­tató feladatokat kell célul tűzni. Kerüljön előtérbe a cukor, a hűtőszekrény, a pasztőrözött tej, a vaj, a va­gonjavítás; a tanácsi iparban az égetett tégla önköltségének csökkentse. A költségszintek a termelés költségeinek csök­kentésében az átlagosnál na­gyobb előrehaladást kell el­érni az építőiparban, az épí­tőanyag iparban, a könnyű­ipari és élelmiszeripari üze­mekben. 1960-ban nagyszámban in­dítsanak be szakmunkáskép­ző és továbbképző tanfolya­mokat, a kőműves, ács, épü­letszerelő, esztergályos, vil­lanyszerelő, hegesztő szak­mákban, ezenkívül a vegy­iparban és a kőolajiparban is. A szakmunkásképzés és továbbképzés érdekében tett intézkedéseink útján tudunk előrelépni, a megyei ipar műszaki színvonala, kultúrá­ja az üzemekben alkalmazott technológia és a munkások egy részének műszaki, szak­mai félkészültsége között mu­tatkozó bizonyos ellentmon­dás megszüntetésébeh. Idejében készüljünk az 1960 évi beruházási program vég­rehajtására. 1960-ban megkü­lönböztetett módon kel 1 ügyelni a kivitelezési határ­idők betartására, a kivitele­zés minőségének javítására. A fő figyelmet a Vegyiművek, a Tisza Cipőgyár, a Törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Papírgyár, a Cu­korgyár, a 4-es számú útvonal karcagi szakasza, a szolnoki Tisza-híd beruházásaira kell fordítani, a lakás és iskola- építkezések, a mezőgazdasági létesítmények gyors befejezé­se mellett. Végül az egyenletes terme­lés alapján biztosítani kell a megyei ipar termelésének elő­reláthatóan 12—14 százalékos emelését, az építőipari terme­lés, mintegy 30 százalékos növekedését. A második ötéves tervben a megyei ipar fejlesztésére vonatkozó irányszámok most vannak kidolgozás, egyeztetés, tárgyalás alatt­A második 5 éves terv me­gyénkben is a nagyarányú műszaki fejlesztés, a rekonst­rukció terve. Már most előre­látható, hogy a megyei ipar termelésének növekedése a második ötéves tervben gyors és igen jelentős lesz. A me­zőgazdasági árutermelés ter­vezett mértékű felfutása alap­ján az élelmiszeripar terme­lésének az átlagosnál gyor­sabban kell növekedni. A má­sodik ötéves terv időszaká­ban kell megvalósítani a Ve­gyiművek kénsavtermelésé- nek több, mint kétszeresére való emelését, felépíteni a szuperfoszfát üzemet. A má­sodik ötéves terv időszakára esik a megye nagyobb üze­mei rekonstrukciójának be­fejezése. Kiemelkedő a közle­kedésben a szolnoki Tisza- híd építésének befejezé­se. Ebben az időszakban kell a termelés felfutását biztosí­tani az állatifehérje feldolgo­zó üzemben. Kimunkálásra vár az ipar- telepítés elveinek figyelembe­vételével az Ipart irányító fel­sőbb szervekkel közösen a megyei ipar, ezen belül a helyi ipar fejlesztésének ter­ve. A következő felszólaló Kis- laki Gyuláné, általános isko­lai igazgató, tiszaföldvári kül­dött volt. Elmondotta, hogy az utóbbi időben nagy jelen­tőségű a változás az emberek tudatában- Megmutatkozik ez többek között a tanulás iránti vágyban. Községükben közel száz felnőtt jelentkezet; ez év­ben az V.,VI„ VTT..Vtíl. osz­tály elvégzésére. Vannak dol­gozó parasztok^ akik felesé­gükkel együtt ülnek a padok­ban, tanulnak, s vizsgák al­kalmával közösen drukkol­nak egymás sikeréért. — De néni mindenki tesz így — folytatta a felszólaló. Ebben persze sokminden akadályozhatja is őket. A Ti­sza Cipőgyárból például so­kan jelentkeztek, de mivel nem tudják őket megfelelő műszakba osztani, nem tud­nak az órákon megjelenni. A továbbiakban a gyerme­kek iskolai, és családi neve­léséről beszélt, majd Kislaki Gyuláné után Kuti György “ívtárs. a mepyei tanács VB titkára kapott szót- Felszóla­lásában a községfejlesztéssel foglalkozott. A kSzségfejlesíitéí a lakosság ügyévé vált Többek között ezeket mon­dotta: Az 1954-ben megjelent mi­nisztertanácsi. határozat 1955. évtől olyan hatáskörit és anyagi eszközöket biztosított a községi és városi tanácsok­nak, amely lehetővé tette olyan létesítmények éoítését, amelyekre a népgazdasági tervben nem volt pénz, azon­ban ezek a lakosság régi és jogos kívánságai voltak. A városok és községek gyor­sabb ütemben kezdtek fej­lődni. épülni, szépülni. Töb­bek között 1955 évtől 1958. év végéig 466 kilométer hosz- szú betonjárda épült me­gyénkben, négyszer annyi, mint a Horthy-rendszer 25 éve alatt. A villanyhálózat 54.216 folyóméterrel bővült Harminchárom orvosi rende­lő, nyolc kulturház, hetven autóbuszváróterem, huszon­kilenc iskolai tanterem épült, az ovódai férőhelyek száma kétszázötvenhárommal, a böl­csődei férőhelyek száma száznyolcvannal bővült, hat­vannégy közkút és negyven híd létesült a községfejlesz­tési tervek végrehajtása so­rán. Végsősoron a községfejlesz­tési munka beindítása, a községpolitikai tevékenység iavította és erősítette a ta­I náes. és * ‘nrnegek közöt­ti kapcsolatot. A községfejlesztési tervek elkészítésébe a lakosság egy­re növekvő számban, aktívan kapcsolódik be. Évről-évre nő azoknak a javaslatoknak a száma, amelyeket a választók a tanácstagoknak tesznek a községfejlesztési alap felhasz­nálására. Az 1958. évi tervekhez 25 ezer. az 1959 évi tervekhez pedig már több, mint 36 ezer a lakosság által tett javasla­tok száma. Fokozatosan nő az önkén­tes társadalmi munka értéke is. Amíg 1955-ben 1 millió 260 ezer forint, 1958-ban 1 millió 500 ezer forint volt. ad­dig 1959-ben a községfejlesz­tési tervekben köze! 2 millió forint szerepel ilyen címen. Kézzelfogható tények bizo­nyítják azt, hogy a község- fejlesztési munka hatékonyan hozzájárul a párt politikájá­nak végrehajtásához, az álla­mi élet demokratizmusának fejlesztéséhez. Ennek eredmé nyeként a dolgozók mind szé­lesebb rétege vesz részt az ál­lami feladatok végrehaitásá- ban. A tanácsok községfej­lesztési tevékenysége ma már polgárjogot nyert a lakosság körében. Ma már nemcsak az a jellemző, hogy a lakosság megszavazza és megfizeti a öy-Z's’-feí1 esz'és i hozzáiáru­lácr - hanem réc^, -,**-■? ter­vek megvalósításában is. Kedves Elvtársak! Az 1960. évi előzetes köz­ségfejlesztési tervek elkészül­tek. Ismertetésük a tanácsta­gi beszámolókon napjaink­ban folyik. Velük együtt ké­szítették el tanácsaink az 1961—62. évi községfejlesztési terveket is. Ezeket úgy állí­tották össze, hogy ne apróz­zák el a rendelkezésükre álló anyagi erőforrásokat. Olyan célokat tűztek ki, amelyek­nek megvalósításával egy-egy községben vagy városban a sürgető problémáikat meg le­het oldani. Arra is gondoltak a tervek készítésénél, hogy 1960-ban is lehet anyaghiány. Ezért főleg a kevésbé anyag- igényes mélyépítés felé irá­nyították a figyelmet. Külön hangsúlyozták, az 1960.-Í és a következő évi községfejlesz­tési tervek összeállításánál, hogy megyénk termelőszövet­kezeti megye. Ezt tükrözze a községfejlesztési terv is oly­módon, hogy segítse a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tását és megerősítését. Csütörtökön a megyei pártértekezlet folytatta mun­káját. A vitában elsőnek Váezi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság pánt- és Urmegszervezeti osztályának vezetője szálait fel Váczi Sándor Szüntelenül erőéit-ük a párt és a tömegek kapcsolatát Tisztelt Pártértekezleü 1 Kedves Elvtársák! A megyei pártértekezlet feladata, hogy számbavegye hároméves munkánk eredmé­nyeit, hiányosságait, kijelölje az elkövetkezendő évek fel­adatait. A legfontosabb tapasztalat — mint ahogy a Központi Bizottság irányelvei is meg­állapítják, valamint az ellen- forradalom és az ellene folyó harc is bizonyította —, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép csak egy egységes, szer­vezett élcsapat, a marxizmus elméletével felfegyverzett, a tömegekkel összeforrott párt irányításával győzhet. E történelmi igazság felis­merése vezette a kommu­nistákat a megyében is, ami­kor az ellenforradalom után hozzáfogtak a párt újjászer­vezéséhez. A kommunisták, a népi de­mokráciához hű dolgozók bőrükön érezték, mit jelent a pártvezetés hiánya. Látták: ha nincs szilárd párt­vezetés, mint élénkül meg az ellenség tevékenysége, ho­gyan kerül veszélybe a nép kivívott szabadsága, munká­jának eredménye. Látták, ho­gyan gyalázzák meg az em­bert, emberi méltóságában, becsületében. E tapasztalatok felismerése, a dolgozók legöntudatosabb részének munkája eredmé­nyezte, hogy november 4. után azonnal hozzákezdhet­tünk a párt újjászervezésé­hez. A következőkben Váczi Sándor elvtárs a párttagság számszerű alakulását és ösz- szetételét ismertette, majd így folytatta: A pártot harcban szerveztük újjá Mivel a pártot .harcban szerveztük újjá, elmómdhat- juk, hogy a párt ma valóban azonos elveket valló emberek önkéntes harci szövetsége. Ez pártunk erejének legfőbb for­rása. Azért is erősebb ma a párt, mint bármikor, mert meg­szabadult a karrieristáktól. Az ilyen elemek a párt újjá­szervezése idején támadták a pártot vagy távoltartották magukat tőle Később a kom­munisták ébersége akadá­lyozta meg az ilyen elemek bejutását. N Nem került vissza a párt­ba az MDP tagok közül több olyan becsületes dolgozó sem, akik ugyan rokonszenveznek a párttal, ma is becsületesen résztvesznek a szocializmus építésében, egyetértenek a párt célkitűzéseivel, de elmé­leti felkészület1 enségük miatt a régi hibák, a revizionista demagógia, az ellenforrada­lom támadása miatt bizony­talanokká, tétovázókká vál­tak. Az ilyen dolgozók rokon- szenvét. becsületes munká­ját a párt ma is nagyra értékeli. Többezer jóhiszemű együtt­érző, de nem elég szilárd volt párttagnak kimaradása a pártból, eszmeileg, politikai­lag erősíti a pártot, mert mfntpsft’ »7 Ingadozástól A párt erejének, összetéte­lének alakulását jelentősen befolyásolta pozitív irányban az országos pártértekezlet azon határozata is, amely ki­mondta, hogy a pártfunkció kivételével minden becsüle­tes, hazáját szerető állampol­gár tölthet be funkciót, -ha egyetért a párt és a kormány politikájával és annak szelle­mében dolgozik. A következőkben az 1957-es helyzetet értékelte. Szólott a legfontosabb határozatok­ról és intézkedésekről, ame­lyek elősegítették a párt és állami vezetés szilárdulását, a szervezeti élet egészséges kibontakozását, majd ezeket mondotta: A párt és állami szervek, a tömegszervezetek megerősí­tésében elért eredmények le­hetővé tették, hogy a megyei pártbizottság nagyobb figyel­met fordíthasson a gazdasági feladatok megoldására. Az el­ért eredmények alapján a megyei pártbizottság 1958 feb­ruár 20—21-én a megyei ta­náccsal és a Hazafias Nép­fronttal együttes ülést tartott- E tanácskozás megvizsgálta a megye mezőgazdaságanak helyzetét, s ezzel összefüggő­en a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének kérdéseit. Az együttes ülés, az országos pártértekezlet határozata és az agrártézisek alapján tanul­mányozta az egyes kérdéseket és határozta meg a mezőgaz­dasági termelés feladatait, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének tennivalóit. Cé­lul tűzte ki a mezőgazdaság terméshozamának növelését, az állatállomány fejlesztését, a termelőszövetkezetek poli­tikai és gazdasági megerősíté­sét, a mezőgazdaság gyorsabb ütemű átszervezését. A termelést, a társadalmi tulajdon fokozottabb megbe­csülését. gyarapítását ebben az időben még jelentősen akadályozta az ellenforrada­lom idején kialakult helyte­len szemlélet, illetve az, hogy egyesek felelősségrevonás nélkül károsították meg a nép tulajdonát. E helyzet megváltoztatása érdekében a Minisztertanács felhívása nyomán a megyei párt-végre­hajtó bizottság határozatot hozott a társadalmi tulajdon védelmére, gyarapítására, a takarékosság fokozására. , E határozat erőt adott a kommunistáknak, vezetők­nek bátor kiállásra és kí­méletlen harcra serkentett a társadalmi tulajdon herdá­lói ellen. A megyei pártbizottság 1958. június 19-én a Központi Bizottság határozata alapján megtárgyalta a falusi politi­kai munka helyzetét, megha­tározta a további feladatokat. E határozatnak megfelelően létrehoztuk az aktivacsopor- tokat. s ezzel a politikai mun­kába 15 ezer kommunistát és párton kívüli dolgozót von­tunk be. A dolgozók a Központi Bi­zottság. a munkásosztály helyzetének javítására vonat­kozó határozatából ismétel­ten érezték a párt gondösko- dását. törekvését, a munkás- osztály gazdasági, kulturális ős politikai helyzetének to­vábbi javítására A megyei oártbizottság azonban világo­san ’át.ta hogy a nárt é« a tömegek közötti kapcsolat to­vábbi javítása érdekében szükséges, hogy rendszeresen kikérje intézkedései előtt a tömegek véleményét, az eddi­ginél jobban magyarázza a párt és kormány jjolitikáját s a megtett intézkedéseket. Az 1958- évi országgyűlés és tanácsválasztás idejére meg­szilárdultak a pártszervek és szervezetek, a tömegszerveze­tek, az állami szervek, javult a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Ezután arról a nagy aktivi­tásról szólott, ami az ország- gyűlési és tanácsválaeztások idején az egész megyében ki­bontakozott. Majd azt a mun­kát értéklelte, amit a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­séért végeztek a pártszerve­zetek, a kommunista és pár- tonkívüli munkások és a párt­hoz legközelebb álló termelő­szövetkezeti tagok, dolgozó parasztok. Ezt követően eze­ket mondotta: Tisztelt Pártérteikezlet! Kedves Elvtátrsakl Pártunk Központi Bizottsá­gának irányelveiből ismer­jük, hogy a jövőben nagy fel­adatokat kell megoldanunk. Ha elért eredményeinket, le­hetőségeinket vizsgáljuk, azt mondhatjuk: minden feltétel adott ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérjük, feladatainkat megvalósítsuk. Ezt bizonyít­ja a .pártvezetőség újjáválasz- tása is, mely megmutatta, hogy pártunk Központi Bi­zottsága nagy tekintélynek örvend. A párttagok egyetér­tenek intézkedéseivel, készek a feladatok végrehajtására. Megmutatták ugyanakkor azt is a választások, hogy tovább erősödött a párt egysége, ja­vult a párt és tömegek kö­zötti kapcsolat. A pártértekezletek nagy érettségről tettek tanúbi­zonyságot. A feladatok kimunkálásá­nál mindenütt figyelembe vették az irányelveket, az ál­taluk meghatározott feladatok összhangban állnak a Köz­ponti Bizottság határozatai­val, a megyei pártbizottság által előterjesztett javaslatok­kal. • Szilvást István elvtárs, a karcagi Dimitrov Termelő- szövetkezet elnöke felszólalá­sa elején arról , szólott, hogy az idei terméseredmé­nyek a tavaszi kevés eső el­lenére is igen szépek voltak. Hangsúlyozta:, a karcagi tsz- ek tagjai egyetértenek a Köz­ponti Bizottság irányelveivel, vállalják az abban kin űzött célok megvalósítását. Java­solta, hogy a nagy termelő- szövetkezetek kapják meg a korszerű talajműveiéshez szükséges gépeket, valamint a vegyszeres gyomirtáshoz és a fej trágyázáshoz a lehetőség szerint repülőgépet bizrositsa- nak számukra. Több szakembert az öntözéshez A Bánhalmi Állami Gazda­ság igazgatója, Pólyák Sán­dor elvtárs arról számolt be. hogy az irányelvek alapján ők is felmérték a gazdaság előtt álló feladatokat. Meg­állapították, hogy a gazdaság jövedelmezősége szempontjá­ból érdemes például hr las ta­vakat létesíteni. Elbből hol­danként a jelenleginél 2 ezer forinttal több jövedelem vár­ható. A másik nagyon fontos ’eladat az állatállomány sza­porítása. Jövőre — mint el­mondotta — 1,4 millió liter tejjel és kétezer mázsa hí­zottmarhával járulnak hozzá az ország ellátásához. Szólott még az öntözéses gazdálkodás kiszélesítéséiől. Igen nagy je­lentőséget tulajdonított a szántóföldi öntözésnek. Ez­zel kapcsolatban megemlí­tette, hogy az öntözésben ak­kor várható jelentős e’őrelé- pés, ha nagyobb gondot for­dítunk a szakemberképzésre. Cila Pál elvtárs, a munkás­őrség megyei parancsnoka számot adott a munkásőrség megalakulásáról, az azóta el­eit időszakról. Megállapította ? zólalásában. hogv a mun- ' ás őrség ütőképes fegyveres (Folytatása a 3. oldalam.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom