Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 1959. október 30. Tartalmas vita, előremutató javaslatok a megyei pártértekezleten (Folytatás az első oldaliról.) szövetkezet istállóját gépesítették. Fontos feladat pedig ez, nehéz fizikai munkától szabadítja meg a tsz tagokat. Felszólalása további részében az állattenyésztésről a következőiket mondotta: Igyekezzenek a termelőszövetkezetek megvalósítani a folyamatos csibenevelést, korszerű nevelőket, vándorólaikat építsenek. A továbbiakban a nagyüzemi szőlőművelés megoldását és a vegyszeres gyomirtás gépállomások bevonásával való bővítését javasolta. Saját munkájukról megemlítette, hogy október 12-én teljesítették éves tervüket, s az év hátralévő részében újabb 20 ezer normálhold- nyi munka elvégzésére tettek felajánlást Hangsúlyozta: a termelőmunkában 150—200 százalékos teljesítménnyel példát mutatnak a kommunisták; Tóth János: Az előző éveknél bátrabb, előbbre mutató feladatokat tűzzünk ki eélul Tóth János elvtárs a megyei pártbizottság ipari osztály vezetője bevezetőben foglalkozott a megyei ipar fejlődésével, az ellenforradalmi károk felszámolásáért kifejtett hősies munkával, a munkaversennyel, majd így folytatta: Jelenthetjük a megyei pártértekezletnek, hogy megyénk ipari üzemeinek dolgozói a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásokból az első háromnegyed évre eső részt jelentősen túlteljesítették. Nem egy üzemben már módosították, felemelték felajánlásukat. A minisztériumi ipar dolgozói a vállalt 2 százalék helyett 5,9 százalékkal teljesítették túl az első háromnegyed év tervét, a tanácsi iparban 2,3 százalék helyett 3,1 százalékkal. A mintegy 60 millió forint értékű terven felül vállalt termékből már 53 millió forint értékű terméket legyártottak. Tóth elvtárs ezután részletesen foglalkozott az újítómozgalommal, az üzemekben fellelhető negatív jelenségekkel — így például a hóvégi hajrával, a túlórák magas számával — a gazdasági vezetés módszereivel. Majd arról szólt, hogy 1960-ban a következő feladatok megoldására kell figyelmünket összpontosítani: A termelés tervezett bővítése legalább 50 százalékban a termelékenység növekedéséből adódjék. A dolgozók közreműködésével el kell készíteni az. 1960. évi műszaki fejlesztési terveket o’ymódon, hogy azok a legkedvezőbben rögzítsék a műszaki fejlesztés pénzeszközeinek felhasználását, az új gyártmányok bevezetésének előkészítését, a gyártmányok korszerűsítését, a termelés technológiájának javítását, a belső tartalékok sokoldalú számbavétele, kihasználása mellett. Megkülönböztetett módon kell megszervezni 1960-ban a Heller—Forgó- féle hűtőeiem gyártásának felfutását. A 60 literes hűtő- szekrény sorozatgyártásának előkészítését; a Diesel-motorok szalagszerű javítását; a szalagszerű vagonjavítást; a cementgyári és rostlerrlezgyá- ri gépek gyártását; az építőanyagiparban az üreges tégla; a tanácsi építőanyag iparban a cserépgyártást. Mezőgazda- sági gépgyártásunk a palántaültetőgép, a szárzúzó, az egyirányú tárcsa, a répakiemelő gépek gyártásának megszervezésére fordítsa a fő figyelmet. A technológia korszerűsítésében a turbinafurás bevezetésének előkészítését, a Tisza Bútorgyárban a polí- eszteres fényező berendezés üzembehelyezését, vasipari üzemeinkben a hegesztés és a lángvágás automatizálását kiemelt feladatnak tekintjük. A termelés költségeinek, az egyes termékek önköltségének csökkentésénél az előző éveknél bátrabb, előbbre mutató feladatokat kell célul tűzni. Kerüljön előtérbe a cukor, a hűtőszekrény, a pasztőrözött tej, a vaj, a vagonjavítás; a tanácsi iparban az égetett tégla önköltségének csökkentse. A költségszintek a termelés költségeinek csökkentésében az átlagosnál nagyobb előrehaladást kell elérni az építőiparban, az építőanyag iparban, a könnyűipari és élelmiszeripari üzemekben. 1960-ban nagyszámban indítsanak be szakmunkásképző és továbbképző tanfolyamokat, a kőműves, ács, épületszerelő, esztergályos, villanyszerelő, hegesztő szakmákban, ezenkívül a vegyiparban és a kőolajiparban is. A szakmunkásképzés és továbbképzés érdekében tett intézkedéseink útján tudunk előrelépni, a megyei ipar műszaki színvonala, kultúrája az üzemekben alkalmazott technológia és a munkások egy részének műszaki, szakmai félkészültsége között mutatkozó bizonyos ellentmondás megszüntetésébeh. Idejében készüljünk az 1960 évi beruházási program végrehajtására. 1960-ban megkülönböztetett módon kel 1 ügyelni a kivitelezési határidők betartására, a kivitelezés minőségének javítására. A fő figyelmet a Vegyiművek, a Tisza Cipőgyár, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Papírgyár, a Cukorgyár, a 4-es számú útvonal karcagi szakasza, a szolnoki Tisza-híd beruházásaira kell fordítani, a lakás és iskola- építkezések, a mezőgazdasági létesítmények gyors befejezése mellett. Végül az egyenletes termelés alapján biztosítani kell a megyei ipar termelésének előreláthatóan 12—14 százalékos emelését, az építőipari termelés, mintegy 30 százalékos növekedését. A második ötéves tervben a megyei ipar fejlesztésére vonatkozó irányszámok most vannak kidolgozás, egyeztetés, tárgyalás alattA második 5 éves terv megyénkben is a nagyarányú műszaki fejlesztés, a rekonstrukció terve. Már most előrelátható, hogy a megyei ipar termelésének növekedése a második ötéves tervben gyors és igen jelentős lesz. A mezőgazdasági árutermelés tervezett mértékű felfutása alapján az élelmiszeripar termelésének az átlagosnál gyorsabban kell növekedni. A második ötéves terv időszakában kell megvalósítani a Vegyiművek kénsavtermelésé- nek több, mint kétszeresére való emelését, felépíteni a szuperfoszfát üzemet. A második ötéves terv időszakára esik a megye nagyobb üzemei rekonstrukciójának befejezése. Kiemelkedő a közlekedésben a szolnoki Tisza- híd építésének befejezése. Ebben az időszakban kell a termelés felfutását biztosítani az állatifehérje feldolgozó üzemben. Kimunkálásra vár az ipar- telepítés elveinek figyelembevételével az Ipart irányító felsőbb szervekkel közösen a megyei ipar, ezen belül a helyi ipar fejlesztésének terve. A következő felszólaló Kis- laki Gyuláné, általános iskolai igazgató, tiszaföldvári küldött volt. Elmondotta, hogy az utóbbi időben nagy jelentőségű a változás az emberek tudatában- Megmutatkozik ez többek között a tanulás iránti vágyban. Községükben közel száz felnőtt jelentkezet; ez évben az V.,VI„ VTT..Vtíl. osztály elvégzésére. Vannak dolgozó parasztok^ akik feleségükkel együtt ülnek a padokban, tanulnak, s vizsgák alkalmával közösen drukkolnak egymás sikeréért. — De néni mindenki tesz így — folytatta a felszólaló. Ebben persze sokminden akadályozhatja is őket. A Tisza Cipőgyárból például sokan jelentkeztek, de mivel nem tudják őket megfelelő műszakba osztani, nem tudnak az órákon megjelenni. A továbbiakban a gyermekek iskolai, és családi neveléséről beszélt, majd Kislaki Gyuláné után Kuti György “ívtárs. a mepyei tanács VB titkára kapott szót- Felszólalásában a községfejlesztéssel foglalkozott. A kSzségfejlesíitéí a lakosság ügyévé vált Többek között ezeket mondotta: Az 1954-ben megjelent minisztertanácsi. határozat 1955. évtől olyan hatáskörit és anyagi eszközöket biztosított a községi és városi tanácsoknak, amely lehetővé tette olyan létesítmények éoítését, amelyekre a népgazdasági tervben nem volt pénz, azonban ezek a lakosság régi és jogos kívánságai voltak. A városok és községek gyorsabb ütemben kezdtek fejlődni. épülni, szépülni. Többek között 1955 évtől 1958. év végéig 466 kilométer hosz- szú betonjárda épült megyénkben, négyszer annyi, mint a Horthy-rendszer 25 éve alatt. A villanyhálózat 54.216 folyóméterrel bővült Harminchárom orvosi rendelő, nyolc kulturház, hetven autóbuszváróterem, huszonkilenc iskolai tanterem épült, az ovódai férőhelyek száma kétszázötvenhárommal, a bölcsődei férőhelyek száma száznyolcvannal bővült, hatvannégy közkút és negyven híd létesült a községfejlesztési tervek végrehajtása során. Végsősoron a községfejlesztési munka beindítása, a községpolitikai tevékenység iavította és erősítette a taI náes. és * ‘nrnegek közötti kapcsolatot. A községfejlesztési tervek elkészítésébe a lakosság egyre növekvő számban, aktívan kapcsolódik be. Évről-évre nő azoknak a javaslatoknak a száma, amelyeket a választók a tanácstagoknak tesznek a községfejlesztési alap felhasználására. Az 1958. évi tervekhez 25 ezer. az 1959 évi tervekhez pedig már több, mint 36 ezer a lakosság által tett javaslatok száma. Fokozatosan nő az önkéntes társadalmi munka értéke is. Amíg 1955-ben 1 millió 260 ezer forint, 1958-ban 1 millió 500 ezer forint volt. addig 1959-ben a községfejlesztési tervekben köze! 2 millió forint szerepel ilyen címen. Kézzelfogható tények bizonyítják azt, hogy a község- fejlesztési munka hatékonyan hozzájárul a párt politikájának végrehajtásához, az állami élet demokratizmusának fejlesztéséhez. Ennek eredmé nyeként a dolgozók mind szélesebb rétege vesz részt az állami feladatok végrehaitásá- ban. A tanácsok községfejlesztési tevékenysége ma már polgárjogot nyert a lakosság körében. Ma már nemcsak az a jellemző, hogy a lakosság megszavazza és megfizeti a öy-Z's’-feí1 esz'és i hozzáiárulácr - hanem réc^, -,**-■? tervek megvalósításában is. Kedves Elvtársak! Az 1960. évi előzetes községfejlesztési tervek elkészültek. Ismertetésük a tanácstagi beszámolókon napjainkban folyik. Velük együtt készítették el tanácsaink az 1961—62. évi községfejlesztési terveket is. Ezeket úgy állították össze, hogy ne aprózzák el a rendelkezésükre álló anyagi erőforrásokat. Olyan célokat tűztek ki, amelyeknek megvalósításával egy-egy községben vagy városban a sürgető problémáikat meg lehet oldani. Arra is gondoltak a tervek készítésénél, hogy 1960-ban is lehet anyaghiány. Ezért főleg a kevésbé anyag- igényes mélyépítés felé irányították a figyelmet. Külön hangsúlyozták, az 1960.-Í és a következő évi községfejlesztési tervek összeállításánál, hogy megyénk termelőszövetkezeti megye. Ezt tükrözze a községfejlesztési terv is olymódon, hogy segítse a termelőszövetkezetek megszilárdítását és megerősítését. Csütörtökön a megyei pártértekezlet folytatta munkáját. A vitában elsőnek Váezi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság pánt- és Urmegszervezeti osztályának vezetője szálait fel Váczi Sándor Szüntelenül erőéit-ük a párt és a tömegek kapcsolatát Tisztelt Pártértekezleü 1 Kedves Elvtársák! A megyei pártértekezlet feladata, hogy számbavegye hároméves munkánk eredményeit, hiányosságait, kijelölje az elkövetkezendő évek feladatait. A legfontosabb tapasztalat — mint ahogy a Központi Bizottság irányelvei is megállapítják, valamint az ellen- forradalom és az ellene folyó harc is bizonyította —, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép csak egy egységes, szervezett élcsapat, a marxizmus elméletével felfegyverzett, a tömegekkel összeforrott párt irányításával győzhet. E történelmi igazság felismerése vezette a kommunistákat a megyében is, amikor az ellenforradalom után hozzáfogtak a párt újjászervezéséhez. A kommunisták, a népi demokráciához hű dolgozók bőrükön érezték, mit jelent a pártvezetés hiánya. Látták: ha nincs szilárd pártvezetés, mint élénkül meg az ellenség tevékenysége, hogyan kerül veszélybe a nép kivívott szabadsága, munkájának eredménye. Látták, hogyan gyalázzák meg az embert, emberi méltóságában, becsületében. E tapasztalatok felismerése, a dolgozók legöntudatosabb részének munkája eredményezte, hogy november 4. után azonnal hozzákezdhettünk a párt újjászervezéséhez. A következőkben Váczi Sándor elvtárs a párttagság számszerű alakulását és ösz- szetételét ismertette, majd így folytatta: A pártot harcban szerveztük újjá Mivel a pártot .harcban szerveztük újjá, elmómdhat- juk, hogy a párt ma valóban azonos elveket valló emberek önkéntes harci szövetsége. Ez pártunk erejének legfőbb forrása. Azért is erősebb ma a párt, mint bármikor, mert megszabadult a karrieristáktól. Az ilyen elemek a párt újjászervezése idején támadták a pártot vagy távoltartották magukat tőle Később a kommunisták ébersége akadályozta meg az ilyen elemek bejutását. N Nem került vissza a pártba az MDP tagok közül több olyan becsületes dolgozó sem, akik ugyan rokonszenveznek a párttal, ma is becsületesen résztvesznek a szocializmus építésében, egyetértenek a párt célkitűzéseivel, de elméleti felkészület1 enségük miatt a régi hibák, a revizionista demagógia, az ellenforradalom támadása miatt bizonytalanokká, tétovázókká váltak. Az ilyen dolgozók rokon- szenvét. becsületes munkáját a párt ma is nagyra értékeli. Többezer jóhiszemű együttérző, de nem elég szilárd volt párttagnak kimaradása a pártból, eszmeileg, politikailag erősíti a pártot, mert mfntpsft’ »7 Ingadozástól A párt erejének, összetételének alakulását jelentősen befolyásolta pozitív irányban az országos pártértekezlet azon határozata is, amely kimondta, hogy a pártfunkció kivételével minden becsületes, hazáját szerető állampolgár tölthet be funkciót, -ha egyetért a párt és a kormány politikájával és annak szellemében dolgozik. A következőkben az 1957-es helyzetet értékelte. Szólott a legfontosabb határozatokról és intézkedésekről, amelyek elősegítették a párt és állami vezetés szilárdulását, a szervezeti élet egészséges kibontakozását, majd ezeket mondotta: A párt és állami szervek, a tömegszervezetek megerősítésében elért eredmények lehetővé tették, hogy a megyei pártbizottság nagyobb figyelmet fordíthasson a gazdasági feladatok megoldására. Az elért eredmények alapján a megyei pártbizottság 1958 február 20—21-én a megyei tanáccsal és a Hazafias Népfronttal együttes ülést tartott- E tanácskozás megvizsgálta a megye mezőgazdaságanak helyzetét, s ezzel összefüggően a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseit. Az együttes ülés, az országos pártértekezlet határozata és az agrártézisek alapján tanulmányozta az egyes kérdéseket és határozta meg a mezőgazdasági termelés feladatait, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tennivalóit. Célul tűzte ki a mezőgazdaság terméshozamának növelését, az állatállomány fejlesztését, a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítését, a mezőgazdaság gyorsabb ütemű átszervezését. A termelést, a társadalmi tulajdon fokozottabb megbecsülését. gyarapítását ebben az időben még jelentősen akadályozta az ellenforradalom idején kialakult helytelen szemlélet, illetve az, hogy egyesek felelősségrevonás nélkül károsították meg a nép tulajdonát. E helyzet megváltoztatása érdekében a Minisztertanács felhívása nyomán a megyei párt-végrehajtó bizottság határozatot hozott a társadalmi tulajdon védelmére, gyarapítására, a takarékosság fokozására. , E határozat erőt adott a kommunistáknak, vezetőknek bátor kiállásra és kíméletlen harcra serkentett a társadalmi tulajdon herdálói ellen. A megyei pártbizottság 1958. június 19-én a Központi Bizottság határozata alapján megtárgyalta a falusi politikai munka helyzetét, meghatározta a további feladatokat. E határozatnak megfelelően létrehoztuk az aktivacsopor- tokat. s ezzel a politikai munkába 15 ezer kommunistát és párton kívüli dolgozót vontunk be. A dolgozók a Központi Bizottság. a munkásosztály helyzetének javítására vonatkozó határozatából ismételten érezték a párt gondösko- dását. törekvését, a munkás- osztály gazdasági, kulturális ős politikai helyzetének további javítására A megyei oártbizottság azonban világosan ’át.ta hogy a nárt é« a tömegek közötti kapcsolat további javítása érdekében szükséges, hogy rendszeresen kikérje intézkedései előtt a tömegek véleményét, az eddiginél jobban magyarázza a párt és kormány jjolitikáját s a megtett intézkedéseket. Az 1958- évi országgyűlés és tanácsválasztás idejére megszilárdultak a pártszervek és szervezetek, a tömegszervezetek, az állami szervek, javult a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Ezután arról a nagy aktivitásról szólott, ami az ország- gyűlési és tanácsválaeztások idején az egész megyében kibontakozott. Majd azt a munkát értéklelte, amit a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért végeztek a pártszervezetek, a kommunista és pár- tonkívüli munkások és a párthoz legközelebb álló termelőszövetkezeti tagok, dolgozó parasztok. Ezt követően ezeket mondotta: Tisztelt Pártérteikezlet! Kedves Elvtátrsakl Pártunk Központi Bizottságának irányelveiből ismerjük, hogy a jövőben nagy feladatokat kell megoldanunk. Ha elért eredményeinket, lehetőségeinket vizsgáljuk, azt mondhatjuk: minden feltétel adott ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérjük, feladatainkat megvalósítsuk. Ezt bizonyítja a .pártvezetőség újjáválasz- tása is, mely megmutatta, hogy pártunk Központi Bizottsága nagy tekintélynek örvend. A párttagok egyetértenek intézkedéseivel, készek a feladatok végrehajtására. Megmutatták ugyanakkor azt is a választások, hogy tovább erősödött a párt egysége, javult a párt és tömegek közötti kapcsolat. A pártértekezletek nagy érettségről tettek tanúbizonyságot. A feladatok kimunkálásánál mindenütt figyelembe vették az irányelveket, az általuk meghatározott feladatok összhangban állnak a Központi Bizottság határozataival, a megyei pártbizottság által előterjesztett javaslatokkal. • Szilvást István elvtárs, a karcagi Dimitrov Termelő- szövetkezet elnöke felszólalása elején arról , szólott, hogy az idei terméseredmények a tavaszi kevés eső ellenére is igen szépek voltak. Hangsúlyozta:, a karcagi tsz- ek tagjai egyetértenek a Központi Bizottság irányelveivel, vállalják az abban kin űzött célok megvalósítását. Javasolta, hogy a nagy termelő- szövetkezetek kapják meg a korszerű talajműveiéshez szükséges gépeket, valamint a vegyszeres gyomirtáshoz és a fej trágyázáshoz a lehetőség szerint repülőgépet bizrositsa- nak számukra. Több szakembert az öntözéshez A Bánhalmi Állami Gazdaság igazgatója, Pólyák Sándor elvtárs arról számolt be. hogy az irányelvek alapján ők is felmérték a gazdaság előtt álló feladatokat. Megállapították, hogy a gazdaság jövedelmezősége szempontjából érdemes például hr las tavakat létesíteni. Elbből holdanként a jelenleginél 2 ezer forinttal több jövedelem várható. A másik nagyon fontos ’eladat az állatállomány szaporítása. Jövőre — mint elmondotta — 1,4 millió liter tejjel és kétezer mázsa hízottmarhával járulnak hozzá az ország ellátásához. Szólott még az öntözéses gazdálkodás kiszélesítéséiől. Igen nagy jelentőséget tulajdonított a szántóföldi öntözésnek. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az öntözésben akkor várható jelentős e’őrelé- pés, ha nagyobb gondot fordítunk a szakemberképzésre. Cila Pál elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka számot adott a munkásőrség megalakulásáról, az azóta eleit időszakról. Megállapította ? zólalásában. hogv a mun- ' ás őrség ütőképes fegyveres (Folytatása a 3. oldalam.)
