Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

1959. október 11: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KI KII NÉZ LE fiú számára már kölyök ko­A KISLÁNY — egyik is­merősöm, ' jómódú középpa­raszt legidősebb gyermeke. Gyakran megfordultam ná­luk Édesapja az égé.« falu­val együtt lépett ezév. tava­szán a tsz-be. A lány évek óta együtt és rengeteget dol­gozott szüleivel. Érti, szereti a mezei munikót. S most mégis máshová menne, azon bank ódik, hogy meg fiatal, nem * kaphat munkakönyvét. Miért menne? Faggattam, kérdezgettem. Mondtam neki. jóformán még gyerek és ott­hon a szüleivel már úgy kel­lett dolgoznia, mint a felnőt­teknek. A tsz-ben egészen másképp lesz. Végig hallga­tott és ezt mondta: „Nem az a baj, amire maga gondol. Más. Egyik 'barátnőm két éve dolgozik tsz-ben és sokszor panaszkodott, úgy érzi, le­nézik őt. Lenézik azokat a fia­talokat, akik Utxs-sek, Ettől félek," Amit ő mondott, fz na­gyon érdekes és bizonyára van benne igazság. Később beszélgettem néhány fiúval, azok szintén szóvátették. Ha szüleikkel együtt a tsz-be mennek dolgozni, lenézik majd őket. De hát kik és mi­lyen alapon? „Azt nem tud­juk pontosan megmagyarázni, de igazat beszélünk” — bi­zonygatták. A probléma nem is olyan egyszerű; elég szöve­vényes és nem mindenütt je­lentkezik egyformán. A régi szövetkezeti városokban, köz­ségekben úgyszólván nyomát sem találtam. Pedig néhány évvel ezelőtt még megvolt. Ezt Kunmadarason állították, ahol a két régóta eredménye­sen működő tsz-ben sok fiatal dolgozik! Kezdetben érezhe­tően megkülönbózt et ‘ék őket a többiektől. Ma már vi­szont ilyen nincs. S bármennyire furcsa, ott Kunmadarason annak idején a szövetkezeti fiatalok is okai voltaik annak a megkülönböz­tetésnek, amely azt az érzést váltotta ki belőlük, hogy le­nézik őket. Túlságosan bátor­talanok voltak, nem ismerték fel saját értéküket. Azt, hogy éppen ők képviselik a falu ifjúságának a legjavát. Igaz, gazdasági okok is közreját- sozttaik, hiszen kezdetben a tsz-ben dolgozó ifjúság túl­nyomó többsége az agrárpro­letárokból került ki. Nem tudtak úgy öltözni, úgy járni, ahogy a módosabb családok fiai, lányai. S most. hogy éppenúgy, vagy jobban ru- házkodnak, megjött a bátor­ságuk. Amikor vasárnap fel­öltöznek, egyáltalán nem le­het. megkülönböztetni őket a pedagógusoktól, vagy hiva­talnokoktól. Ez is sokat szá­mít. EGYÉBKÉNT ez a lenézés, ahol jelentkezik, mindenütt régi szemlélet maradványa és nagyon elítélendő, még íjz ír­magja is irtandó. Valamikor a felszabadulás előtt a fal­vakban a zsíros paraszlok fiai, lányai jelentették az if­júságot. A jómód, a vagyon, tehát az anyagi lét a kulék­rában kiváltságos htlyzetet teremtett. Először az iskolá­ban, aztán a kocsmában és így tovább. A kuláklányok cifrálkodtak, páválkodtak. Ök uralták a báltermet. Szegény, vagy a szegényebb fiúkat, lá­nyokat lenézték semmibe vették. A felszabadd: ás után nagy változás történt, de so­kan, különösen a szolgalel- kűek szemében továbbra is a zsíros parasztok gyermekei jelentették a falu elejét. Sőt, az idén Tiszasason még ol.van rendkívüli esettel is találkoztam, ami valóban nagyon meglepő. Határeset. Az egyik tiszasasi tanítónő — szegény ember lánya — ál­mai beteljesedését látta ab­ban, hogy férjhez mehetett az egyik kulák fiához Beke­rült tehát abba a rétegbe, amelyikbe 15 esztendővel ez­előtt -nem juthatott volna, mivel a „rongyosok” közé tartozott. Ha nincs a népi de­mokrácia, soha nem lesz be­lőle tanítónő, de most, hogy pedagógus lett, már rangön alulinak tartotta zsíros-pa­raszt legénynél alább adni. Nyilván azért történt így, mert' bár tanult, de környe­zete oly • erősen rabja a régi szemléletnek — és ez ragadt rá —, hogy ő még mindig azt tartja fénynek, ami már rég sötétség. Aztán mondom, ez a dolog sokoldalú. Némely ostoba fia­talember és leány amikor földművesszövetkezeti, vagy valamilyen vállalati alkaí- mazott lesz, azt képzeli ma­gáról, hogy ő a világ közege Lenézi társait, aki’k közül való.- Utánozza viselkedésé­vel és magatartásával a régi falusi ficsúrokat és kisasszo­Jászberény megyei kimu­tatás szerint is sokminden­ben élenjár, megelőzi a ri­vális városokat. A betakarí­tásban ugyancsak a tabella élén állnak. Nem így a vetés­ben, ami tulajdonképp a leg­fontosabb lenne ezidőtájt, hi­szen a jövő évi kenyérről van sző. Jászberény városnak 8 ezer hold az őszi vetési ter­ve. S ebből ezideig jó, ha 800 holdon elvetettek. S még csak nem is arról van szó, hogy a Jászság e ha­gyományos búzatermesztő vi­dékén húzódoznának talán a kenyérgabona termelésétől. Sőt. a vetőmagcserére a be­szállítandó , ellenértékter- mény nem száz, hanem 110 százalékát vitték a Termény- forgalmá Vállalat telephe­lyeire. Ilonka József, a Haj­nal Csillag, Deme, a Kossuth elnöke mostanság gyakori vendég a pártbizottságon. — legalább annyiszor tárcsáz­nák vaev «nemelvesen keresik fel a gépállomást. — Ki vállalja a felelőssé­get, hogy így lemaradtunk a nyokat. Beszélgettem valame­lyik nap a megyei KISZ bi­zottság egyik vezetőjével> s ő mondta el, hogy Jászapátin amikor az új tsz-ekben a KISZ szervezetek alakultak, tapasztaltaik ezt az eléggé el nem ítélhető .beképzeliséget, gőgöt. Egyszerű adminisztrá­tor, aki maga is paraszt szár­mazású, ajkbiggyesztve mond­ta: „furcsa lenne, ha a tsz- ben lennék KlSZ-tag’’. Nyil­ván, ebbeh a véleményben benne van a lenézés. Kende­resen és még több helyen jó­magam is tapasztaltam ha­sonlót. Tuiikevén, Kisújszál- Láson, Karcagon, Mezőtúron viszont már nem. A KISZ szervezeteknek egyébként prre a problémára, véleményem szerint, érdemes lennejfelfigyelniök, annál is inkább, mert élég sok lehet azoknak a fiataloknak a szá­ma, akik szeretnének a tsz- ben dolgozni, „de éppen az tartja őket vissza, ha oda­mennek, lenézik. MI A DOLOG lényege? Az, hogy tisztelet és megbe­csülés övezi a szorgalmas, munkáséletű parasztfiatalo­kat. A falvakban ők jelentik elsősorban az ifjúságot. Nem a semmittevők, a dologtala- nok és nem azok, akik maj­molják a régi semmuíórő fa­lusi aranyifjúságot. Mert ilye­nek is 'akadnak. Jászapátin mindenki ismeri azt az ama­zont, aki különböző motoros- bravúrjairól híres. Viszom ott, ahol dologról van szó, már nem nagyon jeleskedik. Annál inkább az Alkotmány Tsz fiataljai. Nyilvánvaló, hogy a mi írott és íratlan tör­vényeink szerint éppen a szö­vetkezet fiataljainak van jo­guk lenézni a dologtalanokat. — szp — vetéssel? — sürgetik a gép­állomásiakat. És sajnos, nem 'ok nélkül. 'Tények mutatják, a Jászbe­rényi Gépállomáson másod­rendű feladat a városi ter­melőszövetkezetek őszá ve­tése. Legfőképpen a fegyelme­zetlenség gátolja, a gépállo­más munkáját. A városban mindösszesen nyolc gép tel­jesít két műszakot. A gépál­lomás arra hivatkozik: a traktorosok felmondanak, ha bevezetik a két műszakot, mert nem tudnak úgy keres­ni. Mintha üzemeink három műszakos termeléséhen nem tudnának keresni a munká­sok. S vajon mi kár szár­mazhatna abból, ha egy-két ilyen szájaskodó traktorostól megszabadulna a gépállo­más. A termelőszövetkezetek ugyanis tettek már kísérle­tet arra, hogy ' embereket küldjenek a gépekre. — A Kossuth Tsz Kovács Ferenc és Hudra István vezetői jo­gosítvánnyal rendelkező tsz tagokat ajánlotta a gépállo- más-rteik. Mi az oka. hoev még eeyikük • sem dolgozik? A Hainal Csilag Batő Istvánt és Tábi Andrást irányította volna a génekre. A többi ter­melőszövetkezetek is gondos­kodnának emberekről.. A gén- állomásiak jól tudják, a két műszak szinte eevszer annvi erőgéppel növeli az állo­mányt. Miért húzódoznak hát tőle? • S aztán, a raionírozás sze­rint 47 gépet kapott a vá­ros. A városi pártbizottság az egyik nap határszemlét tartott. Tűvé tették a nagy­id téri ed és ű iászberényi ha- batárt. de 36 traktornál töb­bet sehol sem találtak. Hol van a hiánvzó 11 gén’ A Kossuth tíz éves terme’őssn- vetkezet. s ebben az évben. irtottak először arra a sors­ra. bogi7 a ho+nkai»ítácl-inl el­vonva bét ló és két Ökör-fő- ént szánt a 3606 bold teríl­'rtílköp prnalrwj nétrv pénpt Vantak volna Italé, eev bé- '■íer ftrlyrvzrvtt ?c pécor gén P ^cp-kep sp+*tri 1 1 IrrV ire rVVtébar P—én nélééi.l egyetlen gépecske dolgozott Miért gátoljq a Héki Állami Gazda­ság a martfűi Ezüstkalász Tsz búzavetését ? A martfűi Ezüstkalász Tsz gazdái közgyűlésen megbe­szélték az őszi betakarítási és vetési munkálatokait. Elhatá­rozták, hpgy először mindenki arról a területről takarítja be a kukoricát és az egyéb őszieket, ahová őszi árpa, vagy búza. kerül. ’ Ezzel nincs is nagyobb baj', a tagok vég- beihajtják a közgyűlés határo­zatát, mégis a mintegy 700 hold őszi kalászosból eddig csak 100 hold őszi árpát ve­tettek eL Mi ennek az oka? ‘ Jenei Mihály, a termelő- szövetkezet elnöke és Kalmár elvtárs, a tsz agromómusa el­mondotta, hogy a szomszé­dos Hélkf Állami Gazdaság miatt nem tudnak dolgozni. A gazdaság dolgozóinak mint­egy 100 hold háztáji kukori­cája van a tsz területén. Több esetben kérték a gazdaság ve­zetőit, intézkedjenek, sőt már községi tanács végrehajtó bi­zottsága is írásiban kérte ugyanezt — válasz és ered­mény a mai napig nincs. Ezekután nincs más hátra, mint a Rizstermelő Állami Gazdaságok igazgatóját, Bo- zsák Tibor elvtársat kérjük, hogy tegyenek azonnal hatá­,a Kossuthban, a másik mű­szaki hiba miatt leállt. S ha még azt a kevés egy műszakban dolgozó erőgépet is becsülettel kihasználnák. De máris szólás-mondások keletkeztek a városban a Ze- tor-taxiról. A traktorosok reggelizni, ebédelni, uzson­názni gépekkel járnak. A Kossuth Termelőszövetkezet­ből Juhász nevű vezető meg­gondolja magát, s hazaszalad gépével Jászdózsára. ahová való. A távolság oda-vissza 28 kilométer! ígéretekben nincs hiány. A gépállomás főagronómusá- ról azt.tartják, olyan szegény még sose volt, hogy ígérni ne tudott volna. Az Arany­kalásznak három hétig ígér­tek traktort. A Hajnal Csil­lagban azt a kijelentést tette a főagronómus: november 1-re kész a vetés. Attól fél­nek, úgy járnak, mint a nyá­ron. A főagronómus akkor is szavát adta. Augusztus 20-ra elcsépelnek a Hajnal Csilag területén. Vérül a Jászjákó- halmi Gépállomás - szeptem­berben fejezte be a cséplést. Hagyománya van Jászbe­rényben a gépállomás rossz munkájának. A Március 15. Termelőszövetkezet Répási tanvájáról a napokban von­tattak el egy harmincsoros vetőséoet, amelybe a tavasz- szal bentmaradt kukorica- vetőmag belerohadt. A Rá­kóczi Termelőszövetkezet hat bét óta vár az ieért silógéo- re. háromezer forintért kiős- fák a silóeödröt. a silókuko­rica már Tcszáradt. Nem állítanánk, ftogv a ’ászberőnviek vetési tervónok sűlvos lemaradása egyedül a trénállomáson' múlott. —r De b.oev raita is, azt a ténvek igazolták R ez rom mehet fcy tovább Ki vállalta a fe­lelősséget? A Génállomások TVTpcrvp-í Tcr«b'7<rp-f-á<’5<5,EK P ^pfpnví' C^nállorn^ í&p7P'P- A mo,öa jj&^óhpnr) fn*n- f pl ói os p kialakul* ItplTr^o+árf C* p r^,r+c'7Prvp7P’t p DÍvffífplv­+*■»■*«. a korornn-nfa+ák fs. PpTV»T>vt bploc'rfí«! pAITrít* PTrvnníjTf ronr^pei-níl^ff T<$57­berénybeol *— borzák — MOST RENDELJEN gyümölcsöse telepítéséhez, pótlásához a legközelebbi Állami Gazdaság faiskolájából gyümölcsfaoltványokat ALMA, KÖRTE, CSERESZNYE, MEGGY, KAJSZI, ŐSZIBARACK, SZILVA, DIÖFÄK I. o. minőségben, nagy fajtaválasztékban. Cegléd—Csemői A. G. CEGLÉD (Törpefák, birs, oltott eperfa, díszfa, díszcserje is csak Cegléden). Nagymágocsi A, G* NAGYMÁGOCS Kérjen díjmentes képes árjegyzéket! Szállítás utánvéttel, a megrendelések beérkezése sor­rendjében. sós intézkedést. Ki vállalja a felelősségei ? — Rendet a Jászberényi Gépállomáson ! — Főidbe bérül ___________ 5 az acélos búza Révész Benjámin DT 413-as lánctalpas traktorral dixtű­iért vontat s nyomában Tóth László gyűrűshengerrel pór­hanyója a földet. A tábla másik szélén Boda József Hojba Andrással és Za­gyi Sándorral veti a búzát. ■■ 1 -------­Jö n a tél, sietnek A fényképezőgép lencséje éppen azt a pillanatot örökítet­te meg, amikor a zagyvarékasi Haladás Tsz két gazdája: Jánosi József és Serfőző János megkezdte a 100 férő­helyes szabadszál’ásos növéndéktehénistálló tetőzését. Si­etnek, mert jön a tél. in unkában a műtrágyaszóró. Halász István hármas kap­csolásban végzi ezt a fontos munkát»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom