Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

4 SZOLNOK MEGYE) NÉPLAP 1959. október 1. U’ésf fari az MSZBT megyei intézőbizottsága A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei intézőbizott­sága pénteken délután 2 órai kezdettel tartja s^ronkövet- kező ülését a Társaság klub- helyiségében. A résztvevők az értekezleten a mozgalom legfontosabb feladatait tár­gyalják meg. Hét orosz nyelvtanfolyam kezdte meg működé­sét az elmúlt hónapban Hét orosz nyelvtanfolyam kezdte meg működését szep­tember közepén megyénkben. A tanfolyamok többsége igen nagy létszámmal végzi mun­káját. Most újabb nyelvtan­folyamok indulnak. Október közepéig előreláthatólag újabb nyolc tanfolyam kezdi meg munkáját így többek között Jászberényben, Török- szentmiklőson, Martfűn, Kar­cagon és Szolnokon, imiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiimiiiiiu Szovjet daloskönyvet felen- teteff meg a Magyar- Szovjet Baráti Társaság Negyvenkét dal — címmé] illusztrációval díszített, ízlé­ses daloskönyvet jelentetett meg a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság szeptember vé­gén az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára. A kötet a legszebb forradalmi és katonadalokat tartalmazza. A daloskönyvet már me­gyéinkben is árusítja az MSZBT megyei titkársága. /fagyapáink módszere ma már elavult A KORSZERŰ mezőgazda­ságban egyre nagyobb fon­tosságú az állattenyésztés. A termelőszövetkezetek jövedel­mének mind nagyobb része ebből származik. Ma még a növénytermesztés és állatte­nyésztés jövedelmének ará­nya általában nem éri el az 50:50 százalékot. De néhány gazdaságilag erősebb, job­ban kiépített tsz-ben már meg is haladja. Ez a helyes Min­dig kifizetődőbb a kész ter­méket (húst, tejet, tojást) el­adni, mint a nyersanyagot (takarmánygabonát) értékesí­teni. Nem elhanyagolható ér­téket képvisel, s a termelés­ben nélkülözhetetlen az is- tállótrágya is, ami szintén csak korszerű állatbenyestes­sel biztosítható. Az állattenyésztés viszont csak akor lesz igazán jövedel­mező, ha megfelelő szakem­berek irányítják. Ezen a té­ren megyénkben még sok a tennivaló, összesen 141 tsz- ben van függetlenített állat- tenyésztő, de legjobb esetben ezeknek is csak mintegy 30 százaléka szakképzett ember. Gyakorlatilag tehát körülbe­lül minden hetedik tsz-ben van megfelelő kezekben az éllattenyészlés. Jó eredmé­nyek eléréséhez kevés az ál­latok szeretete, a hozzáértést semmi sem pótolhatja. Azokban a tsz-ekben, ahol szakképzett, függetlenített ál­lattenyésztők működnek, jók az eredmények is. A kunhe­gyes! Lenin, Vörös Október, Karcagon a volt Hunyadi (most Lenin) és még néhány tsz tehenészetei igen jó) sze­repeltek a tej termelési ver­senyben, s a mezőgazdasági kiállításokon is. ALTALÄNOS gyakor­lat, hogy a főagronómus végzi az állattenyésztés irá­nyítását is. így van ez példá­ul a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben. Zöld István, a tsz főagronómusa jó szakem­IIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Félévszázad a pult mögött Herczegh József tanítványaival. Most Besenyszögön talál­koztunk vele. Felesége az ot­tani Ruházati Bolt vezetője. Józsi bácsi idős kora el­lenére, fiatalosan segít a ki­szolgálásban, a vevőkkel való oglalkozásban, no meg a iatalok tanításában. Lengyel lonka, Rimóczi Tériké már egédek, Köles Ilonka pedig vők, ha szép dolgot akarnak beszerezni. A magunk részéről is kívá­nunk Józsi bácsinak erőt, egészséget, s kérjük, hogy hosszú évekig tanítsa, nevel­je a fiatalokat a szakma sze- retetére, a vevőkkel való ud­varias foglalkozásra. A SZOLNOK ÉS VIDÉKE VENDÉGLÁTÖIPARI V. KISZ SZERVEZETF Szützti bált rendez október 1-én, 19 órai kezdettel a NEMZETI ÉTTEREMBEN. Hideg-meleg ételek, válogatott italok és sütemények, — hangulatos zene — tombola — szív küldi.. Szeretettel várja a város fiatalságát a Vendéglátóipari Vállalat KISZ Szervezete bér, de részletfeladatokkal éppen beosztása miatt nem foglalkozhat. Tehenészetük kitűnő, de már a sertés és juhtenyésztésükben nem mu­tatható ki olyan fejlődés amilyen a gazdasági adottsá­gok kihasználásával és na­gyobb szakszerűséggel elér­hető lenne, a baromfitenyész­tést pedig különösen félváll­ról kezelik. Helyesebb az, ahogyan a túrkevei Vörös Csillagban csinálják. Somosi Árpád főagronómus irányí­tásával szakképzett és füg­getlenített állattenyésztő dol­gozik. Az eredmény: az állat- tenyésztés egyetlen ágában sem állnak rosszuL A függetlenített állatte­nyésztő látszólag improduk­tív munkát végez, de a szak­szerű irányítás haszna maga­sabb tejelési és hizlalás! át­lagban, gyorsabb súlygyara­podásban, a feletetett takar­mány jobb hasznosításában — végső soron az állatte­nyésztés jövedelmezőségének növekedésében jelentkezik. Például egy százas tehené­szetben szakszerű takarmá­nyozással a tejhozam tehe­nenként ha csak napi egy li­terrel emelkedik, akkor Is évente 30 ezer liter tejet, azaz 78 ezer forintot jelent. Min­denképpen előnyös tehát a függetlenített szakemberek beállítása. De mert magasabb iskolát végzett állattenyész­tő egyelőre még nem jut minden tsz-be, olyan állathoz értő brigádvezetőket kívána­tos alkalmazni, akik legalább szakiskolát, vagy szak­tanfolyamot végeztek. Ez nem jelenti azt, hogy küldjük ka­pálni a meglévő sertésgondo­zókat, vagy juhászokat azzal az indokolással, hogy nincs szakképzettségük. A gyakor­lat sok tapasztalatra megta­nította őket, aminek igen nagy hasznát veszik. Más a teendő: biztosítani kell to­vábbképzésüket. A megyei tanács már több­ízben rendezett s az idén is rendez állattenyésztői tanfo­lyamokat. Ezenkívül a tech­nikumok levelező oktatását is ki kell használni. Sokat lehet tanulni azzal is. ha az állattenyésztéssel megbízott embereket pár napra tapasz­talatcserére elküldjük egy- egy jó állattenyésztéssel ren­delkező tsz-be. Mindezeken kívül a kitűnő szakkönyvek egész sora áll a tanulni vá­gyók rendelkezésére. NEM LEHET VITÄS, hogy ma már a nagyüzemi gazda­ságokban nem lehet nagyapá­ink módszerével állatokat nevelni. Képzett állattenyész­tők kellenek s mint minden­kinek, a meglévőknek is ca- ladniok kell a korral. Patkós Mihály Á felelősségérzet adta kezébe a tollat A jászapáti járás több, mint harminc termelőszövet­kezete közül alig találnánk olyat, ahol ne folyna vala­milyen építkezés. Az építő­anyag beszerzése és az épít­kezés kivitelezése elé gyak­ran gördülnek akadályok. — Van úgy, hogy a tsz vezetői nem tudnak zöldágra ver­gődni a különböző szervek­kel, vállalatokkal, s hogy az időt rabló vitatkozásnak vé­gét vessék, a járáshoz fordul­nák segítségért. Közvetlenül Vörös István elvtárshoz, a járási tanács építési előadó­jához: Nemcsak akkor találkoz­nak a szövetkezeti emberek Vörös elvtárssal, ha valami­ben segítségre van szüksé­gük, hanem a napi munka közben is, hiszen hétről- hétre a községeket járja mo­torkerékpárjával. Vörös elvtárs, mint párt­tag is felelősséget érez azért, hogy az építésre biztosított több, mint 15 millió forintot a legcélszerűbben használják fel a járásban. Azt tartja, i hogy a termelőszövetkezetek- ' ben folyó építkezés politikai | kérdés, s ezért nem közöm- s bős számára, hogy miként | halad a munka. A felelősség- 1 érzet adta kezébe a tollat j pár hónappal ezelőtt, hogy a i lapon keresztül serkentse a { különböző szervek dolgozóit: [ nyújtsanak segítséget társa- I dalmi munkában az új ter­melőszövetkezetek építkezé­séhez. Örömmel számolt be arról a szerkesztőségnek, hogy a járási tanács har­minc dolgozója a jászszent- andrásl Aranykalász Tsz-ben egy napi munkával legalább egy héttel előrehozta az 50 férőhelyes növendékistálló befejezésének határidejét Munka, eredményeket szülő küzdelem tölti ki napjait, de nem sajnálja sem az időt. sem a fáradságot, ha a ter­melőszövetkezetek érdekei­ről van szó. Sokszor a késő esti órákban kerül haza. Egyik leveléből így tükröző­dik ez: „Szeretném közölni tapasztalataimat, hátha ezzel is segíthetem a termelőszö­vetkezetek munkáját”. Mi örömmel adjuk közre új le­velezőnk írásait, s bízunk abban, hogy fáradhatatlan munkája sikerekben gyümöl­csözik. Nagy Katalin Kilencven éve adták ki a világ első levelezőlapját Kilencven évvel ezelőtt, 1869. október 1-én, világszer­te nagy érdeklődést váltott ki a Magyar—Osztrák Posta- igazgatóság rendelkezése, amely szerint forgalomba hozták a világ első levelező­lapját. Az új küldeményfajta feltalálója dr. Hermann Erná- nuel, a bécsújhelyi Katonai Akadémia tanára volt. Lét- jogosultságát Gervai Mihály, az akkori, magyar postafő­igazgató teremtette meg, aki­nek nagy érdeme volt, hogy a levelezőlap — hosszadal­mas vita után — igen olcsón, két krajcárért került forga­lomba, A levelezőlap már az első napon nagy sikert aratott, csapán a Pesti Központi Pos­tahivatalban tízezer fogyott el. A nőügy érdeklődésre jel­lemző, hogy egy hónap alatt egymillió levelezőlapot hoz­tak forgalomba. A siker láttán először a né­met, majd sárban a luxem­burgi, a svájci, az angol, a belga, a holland, a dán, a finn, az orosz, a francia, az északamerikai, a sipanyol, a román és a szerb postaigaz­gatóság vezette be a levele­zőlapot. (MTI) A Nap kel: 5.42 h-kor, nyugszik: 17.25 h-kor. A Hold kel: 4.12 h-kor, nyugszik: 16.53-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás: változó felhőzet, néhány helyen, in­kább csak az ország keleti felében kisebb eső. Mérsé­kelt északkeleti szél. 'Legma­gasabb nappali hőmérséklet: 12—15 fok között. — NAGY JÉGKÁR érte a jászszentandrási Haladás Tsz és a mezőtúri Alkotmány Tsz tagságát. Az előbbi közös gazdaságot 95 ezer, az utób­bit 37 ezer forint értékben kártalanította az Állami Biz­tosító. — KEREKEN 300 százalék­kal emelkedett 1951-hez vi­szonyítva megyénk gyógy­szerforgalma. A betegekhez került orvosságok értéke már idén közel negyven millió forint. — ÖTVEN SZÁZALÉKOS utazási kedvezményt biztosít a MÁV az ország egész terü­letén azok részére, kik az ok­tóber 2 és 4 között megrende­zésre kerülő hegyaljai napo­kon Sátoraljaújhelyen részt kívánnak venni. A kedvez­ményes jegyek elővételben is megválthatók az IBUSZ szolnoki és mezőtúri irodájá­ban. — EMELKEDIK földmű­vesszövetkezeteinkben az egyéni versenymozgalom. — Tavaly a második félévben hatvanan, idén már eddig 115-en nyerték el a kiváló dolgozó kitüntetést. — ITTASAN KERÉKPÁ­ROZOTT Kisújszálláson Deb­receni Károly MÁV szertá­ros. Gépével nekihajtott a Faragó Gyula szerelő vezette motorkerékpárnak. Mindket­ten felbuktak; a társadalmi tulajdonban lévő motorke­rékpáron kereken 1200 fo­rintos rongálódás keletkezett. — KERÉKPÁRJÁT ittasan vezette Tiszafüreden Péntek József tiszaörvényi lakos. — összeütközött a Tiszafüredi Gépállomás egyik arrahaladó Wheapponjával, melynek vo­lánjánál Soltész Imre ült. Péntek József homlokán ha­sított seb keletkezett; az ittas kerékpárost a karcagi kór­házba szállították. — MŰVELT MUNKÁSSÁ­GOT nevelünk. A Szolnoki Papírgyárban az idén beis­kolázott húsz ipari tanuló között tizenkét érettségizett fiatalt találunk. — SÜRGET AZ IDŐ; me­gyénk közös gazdaságai azon igyekeznek, hogy behozzák a vetésben helyenként mutat­kozó lemaradást. Így a me- zőhéki Táncsics Tsz 600 hol­don fejezte be az őszi árpa vetését; a tószegi Dózsa Tsz a tervezett 500 holdból már 300-on elvetette az őszi árpát. — SIKERREL ZÁRULT a tiszafüredi járási FTSZ-bi- zottság három napos tilkír­továbbképző tanfolyama, A hasznos oktatáson huszon­nyolc fiatal vett részt. — HELYREIGAZÍTÁS. A TITÁSZ folyó hó 26-án kelt közérdekű közleményében tévesen „Szolnok, Szegfű­utcai trafókörzet” szöveg­rész szerepelt. A szöveg he­lyesen: „Szolnok, Székely­utcai trafókörzet”. MIIIIHIHIIilllllllllllllliaillllBliiniUllllHlliailllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllUIIIIIIBIIIIIIIIIIIBIIIIIIIillllllllilllllilllllll'MlllllllillllBlilliaillllllllllllllllW Nehéz atyának lenni! A kunszentmártoni őszi vásáron október 3—4-én A LEGÚJABB DIVAT SZERINT TETŐTŐL g TALPIG FELÖLTÖZHET a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat pavilion jában. Ekkor watafci meg­lógja a karomat: — Szálljon be nyu­godtan! — Hát csak felengedik ezt a csöpp gyereket?! —■ pirít rá a kalauz a ’iáitokra. — Diákkocsi, lefog­laltuk Debrecenben, bérelt kocsiban mások nem tartózkodhatnak! — vitatkoznak a diá­kok. — Szabály az szabály, nem?/ — Szabálynak sza­bály, az igaz — felel nyugodtan a kalauz. — De minden szabály alól van kivételi — azzal kislányom egyik kezébe nyomja a ki­lyukasztott jegyet, a másik kezébe rrteg a lyukasztót. Kislányom érdeklő­dő arccal forgatja a számára csodálatos szerszámot, aztán rá­nevet fogatlan szájá­val a bácsira, és szak­értőén szögezi le: — Tva*''e !. ; Szabó Ernő László j— sóhajtottam fel \ szombaton, amikor le- ! szálltam a zsúfolt |autóbuszról. Az atya, \akinek nehéz, én vol- itam. Balkezemben de- Igeszre tömött táska, [jobb karomon jól fej- i lett egyéves lányom. ' A vasúti pénztár előtt i hosszú sor áll. szorn- j baton rengetegen i utaznak mindenfelé. A \ sor hosszú, kittős, sőt : hármas és csigalassan halad előre. Pedig a pénztáros dolgozik. Jegyet ad, igazolványra ír, néme­lyik jegyből dióval kell levágni, a mási­kat indigóval több példányban írni. Há­romnegyed kettőkor álltam ide, kettőkor indul a vonatom, kis­lányom egyik kezével hátrafelé nitálkái (egy másik karonülő gye­rekhez), ugyanakkor az előttem álló fiatal­ember gallérjához is odakapkod. A sor áll, a hangosbeszilö azzal fenyeget, hogy vona­tom azonnal indul az ötödik vágányon, és már csak két percem van hátra. Előttem tizenkét ember, a következő vonat egy óra múlva indul, mit csináljak addig egy egyéves gyerekkel, aki éhes, szomjas, ki akar mász­ni a takarójából, azon­kívül tartálékpelenka sincs nálam, — Lesz, ami lesz! Zrínyi Miklós el­szántságával kilépek a sorból, odarohanok a pénztárhoz, • a leg­szeretetreméltóbb, leg­szerényebb hango­mon, bocsánatkéréstől csöpögve jegyet kérek saronkívül. A pénztárosnő rám­néz, aztán a kicsire, és ad. (Ó, pénztáros­nők, bocsássatok meg nekem, hogy nem mindig volt ió véle­ményem tólatok!) Nem tiltakozik sen­ki (milyen jók, meg­értők tudtok lenni emberek!), csak eav öregasszony (fekete kendős, ráncos, ked­vetlen, a hatvan és a halál közölt) mordul rám: — Álljon be a sor­ba! A fene egye meg az ilyen,-,, tolakodó­kat.., — Én nem kívánom magának, ho'-y a fene egye meg! — mondom a néninek mézédesen. Besöpröm a pénzt meg a jegyet és roha­nok. Vonatom prüszköl, köhög, fújtat, egyszó­val fenyegetőzik, hogy azonnal indul. A lép­csőkön is emberfürtök lógnak, pedig nekem még be kell fémem akárhogyan. Ni, ez a peron üres, csak két tányérsapkás fii álldogál rajta. Rá­teszem a lábam a lép­csőre, erre ők: — Nem lehet be­szállni, diákkocsil Tizenhat-tizenhét éves erőmerő fiúk. Dehát: diákk esi, lé­pek is már vissza. Nemcsak Besenyszögön, ha­nem megyénk majdnem min­den községében ismerik Her- cegh Józsefet — mindenki Józsi bácsiját. Nem is csoda. Ötvenöt éve dolgozik a ke­reskedelemben, s adja át nagy szakmai tudását még ma is, a fiatalabb nemzedék­nek.- mint tanuló, vesz „leckét” a- mestertől, A bolt mindig ragyog a i tisztaságtól, ■ mint ahogy a . közsgébeliek mondják, nem- kell elmenni a városba, vá- t sárolni, mindent megtalálnak » odahaza. Sőt a környező köz­- Bégekből, s még Szolnokról is kimennek néha-néha a ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom