Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
1 1959. október í. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Erősödik, gyarapodik a nagyivánl Béke term elősző vetkezet A Hortobágy szélén terül el a szövetkezet gazdasága. Tagjai szorgalmas emberek. Bár még mint I. típusú csoport tagjaiként dolgoznak —, az ősszel kezdik meg a közös munkát, mivel átalakultak termelőszövetkezetté —, sok olyan tag van már, aki résztvesz a közös munkában. Van egy 300 holdas kukoricatáblájuk, azt már közösen törték, s közösen vetik az őszi takarmánykeveréket, a széna kazlazást, silózást és az építkezést is együtt csinálják. Ez évre 1400 munkaegységet terveztek, s a kimutatások azt igazolják, hogy meg is lesz. Toldi József és Czinege Gábor brigádvezetőknek 54—54, Vona Józsefnek 24. Czinege Imrének 20, Szabó Lászlónak 22, Balogh Józsefnek pedig 16 munkaegysége volt, amikor Nagy- ivánon jártunk. A szövetkezet tagjai saját erőből 50 férőhelyes növendék-istálló építését fejezték be, melyre 100.000 forintot költöttek, s állami támogatásból magtárpadi ásos 48 férőhelyes istállót építettek B60.000 forintos beruházással. 300 férőhelyes juhhodályra 75.000 forintot, 50 férőhelyes sertés szállásra 68.000 forintot ruháznak be. Gyarapítják a szövetkezet iószásSIlományát is a Béke Tsz tagjai. Fülemen Lajos Babot, tökmagot magas áron vásárolnak a TERMÉNYFORGALMI TELEPEK Képzőművészeti szakkörön a Szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban Mindössze másfél hónapja működik a Ságvári Endre Művelődési Ház képzőművészeti szakköre Szolnokon. Az új épület egyik szép termében mintegy húsz-huszonöt dolgozó keresi fel rendszeresen heti két alkalommal a foglalkozást, hogy fejlessze vizuális készségét s ezáltal közelebbről is megismerkedjen a képzőművészettel. — A szakkör tagjai üzemi munkások, vállalati dolgozók, pedagógusok és középiskolai tanulók. Baranyó Sándor festőművész, a szakkör vezetője korrigálja a rajzokat. A csoport egyik része rajzi feladaton dolgozik. A feladat: egyszerűbb mértani test megrajzolása. A szakkörvezető szavai szerint az első foglalkozásokon erre még azért van szükség, hogy a hallgatók megismerkedjenek az arányokkal, a térbeli látással, a perspektívával, a fény-árnyék helyes elosztásával, röviden: a rajzolás alapelemeivel. A munkákat végigtekintve néhol már igen szép megoldásokat is láthatunk. Juhász József bútorgyári dolgozó rajztábláján például úgy elevenedik meg a feladat, hogy már szinte képszerű. A bútorgyári munkás a megalakulás óta a szakkör tagja. Már korábban is sokat rajzolt, de a megfelelő irányítás hiánya miatt nem volt biztosított a szakmai fejlődése. Most, a szakkör foglalkozásain fejleszti rajzkészségét és fejlődése már az első foglalkozásokon is lemérhető. A csoport másik része csendéletet fest. Az asztalon üveg, színes drapéria s néhány gyümölcs. A szakkör tagjai itt is körbeülik a „témát” és mindegyik a maga sajátos, egyéni módján igyekszik megoldani a kapott feladatot. S mialatt a szakkörvezető az akvarelfestés technikáját mutatja, elbeszélgetünk a szakkör tagjaival. Elsősorban az érdekel bennünket, hogy miért látogatják a dolgozók olyan lelkesen a foglalkozásokat, mi az, amely a mindennapi munka után is ide vonzza őket a művelődési házba? Sütő Dezső, a Nemzeti Bank dolgozója válaszol először érdeklődésünkre: — Mindig szerettem rajzolni, de eddig még nem volt alkalmam rajzot tanulni. — Most, hogy a művelődési ház erre lehetőséget biztosított, úgy érzem, hogy az eltelt másfél hónap alatt sokat fejlődtem. Különösen a cea mindennapi munkához kapjon segítséget, a rajztanuláson keresztül. A résztvevők között számos olyan is akad, aíki mindennapi nehéz fizikai munkája után sem sajnálja a fáradságot, hogy résztvegyen a szakkör foglalkozásain. — Balogh Lajos, az 51-es AKÖV dolgozója is ezek közé tartozik, ö a kör egyik legtehetségesebb tagja. Szereti a grafikát és amint mondja, felüdülést jelent számára a rajzolás a mindennapi kemény munka után. Alkotás közben.. ruzarajzban, amellyel a legszívesebben foglalkozom. A beszélgetésbe Tarkó Mihály, a Terményforgalmi Vállalat tisztivselője *s bekapcsolódik: — Nagyon szeretem a képzőművészetet, főleg a grafikát. Célom az, hogy továbbfejlesszem rajztudáso- mot. Ha sikerül annyit fejlődnöm, amennyit szeretnék, jövőre beiratkozom a Pedagógiai Főiskolára; rajzszakra. Van a szakkörnek olyan résztvevője is, aki maga is rajzszakos nevelő. Hideg Mária, a szandaszöllősi általános iskolában tanít. Amint elmondja, azért jár ide, hogy A foglalkozás befejezéshez közeledik. A szakkör tagjai lassan abbahagyják a munkát, a kész rajzok egymás mellé kerülnek, hogy készítőik közösen is megbeszéljék, ki hogyan oldotta meg a feladatot. Az eredmények tehetségről és szorgalomról tanúskodnak. Ha legtöbbjükből nem is lesz művész, de megtanulnak művészi módon látni, ízlésük kifinomodik és tévedhetetlenül megítélik: giccset vagy művészi alkotást látnak-e. És ez lesz a képzőművészeti szakkör legfontosabb eredménye. — —csj ■'TUTIT u írvTTTYYTrvYYTTnrinnnrir A tálalás művészete ► Nem mindegy, hogy a kész étel hogyan kerül az asztalra és nem közömbös, hogy milyen asztalra kerül. A hófehér abrosszal letakart asztal már maga is étvágygerjesztő; ha az asztal terí tétlen vagy az abrosz piszkos; ha az ebédlő helyiség levegője romlott, zsirszagú, vagy füstös, a pompásan elkészített étel sem ízlik. Ezért a jó gazdasszony mindig különös gonddal végzi a terítés és tálalás munkáját; Soha ne tálaljunk terítetten asztalon. Az abrosz felterítése egyperces munka, tányért, evőeszközt így is, úgy is kell az asztalra tennünk, tehát az asztalterítés nem jelent különös fáradtságot. Még az asztalterítő mosása sem külön gond, ha hozzászoktatjuk a család minden tagját, hogy tiszta kézzel üljön asztalhoz, kezét, száját ne törölje az abroszba. Szájtörlésre — így lehet a mosási munkákkal takarékoskodni — papírszalvétát teszünk az asztalra. Bármilyen jól is készítetek el az ételt, ha nem megfelelő hőfokon jut az as/4al- ■•a, elveszti vonzóerejét. \ leveseket például mindig forgón kell tálalni, a tányér úgyis hűti és mindenki különböző hőmérsékleten szereti (legtöbben jó melegen). A levesbetétet csak tálalás előtl tesz- szük a leveshez (külön főzzük d a leves egy részében), 'agy a levesben (pl. pirított ■envérkocka). Ha a levest tolatos, mert egyrészt jó ízt ad, másrészt rendkívül tápláló), a tojássárgáját a leve- sestálban vagy tányérokban elkeverjük és erre öntjük a forró levest. Ha tejföllel adjuk a levest, ezt mindig külön tálkában tesszük az ászaira. külön merőkanálkával és mindenki maga kever levesébe annyit, ameny- nyit szeret. A habart levesek is jobbízüek, ha kevesebb ejföllel habarjuk és inkább álaláskor teszünk bele *ej- fölt nyersen (tehát a tejfölül már nem főzzük). A főzeléket szintén mele- tálaljuk, a feltétet hozzá (hús. húspótló, tojás, rántott zöldségfélék, stb) — ha nem lehet tűzön tartani — gőz fölé állítjuk, hogy melegen adhassuk a főzelékre. A húsokat, körítéseket mindig «"lőmeJegítelt tálra halmozzuk, nehogy hidegen kerüljenek az asztalra. A salátát időben elkészítjük, hogy magába vegye az ízes salátalé zamatját, de nem túlkorán, nehogy a lében kioldódjanak értékes tápanyagai. A meleg tésztákat melegen, általában vaníliás vagy fahéjas cukorral meghintve tálaljuk, a hideg tésztákat szépen elrendezve a tálon. A gyümölcsöt mindig alaposan megmosva (a fáról frissen szedett gyümölcsöt Is), a vizet mindig frissen, mert az asztalra adott állott, langyos víz a nyári időszakban nemcsak egészségtelen hanem utálatos is. Télen természetesen nem adunk asztalra kútról flössen húzott vizet, akkor jobb, ha egy kicsit már felengedett a konyhában. A gazdasszony gondoskodjék arról, hogy minden iáihoz (a salátához is) legyen merítőkanál vagy villa, hegy senki a maga evőeszközével a közös tálba ne nyúljon Így. egészségtelen és ízléstelen szokást küszöböl ki. HETI ÉTREND Csütörtök: Karalábéleves. Rizseshús, szőlő. Péntek: Bableves. Bukta. Szombat: Karfiolleves. Marha- pörkölt burgonyával. Savanyúság. Vasárnap: Húsleves daragaluskával. Vadashús (marhahúsból) zsemlegombóccal. Rétes. Hétfő: Almaleves. Tojáspörkölt rizzsel. Kedd: Lebbencsleves. Túrós palacsinta. Körte. Épül a pusztaiaskonyi állami általános Iskola A képen Kisházy János iskolaigazgató kisfiával, aki mar majd az új iskolában tanulja az A. B. C.-t (Beküldött kép: fényképezte Németh József Kenderes. A SZOLJSOK MEGY ki FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA 1959. október 1—4-ig: Abádszalók 1—2 Calabuig - Kn. 3—4 Fiú, vagy lány - Kn. Matinéműsor: 4. Mexikói Cibakháza 2-4 Idegenben - 10 Matinéműsor: 4. Iskolakerülök Jászárokszállás 2-4 Egy dal szál a világ körül - Kn. Matiné: 4. Ne várd a májust Jászberény Lehel 1-4 Vakmerő szív - Ka. Matinémüsor: 4. A spanyol kertész Jászberény Déryné 1—4 Hoffmann meséi X4 Jászdózsa 1—2 Brieh polgár — 14. 2—4 13-as kedvenc — Kn. Matiné: 4. Benderáthi eset Jászfényszaru 2—4 Alvajáró Bonifác - M. Matiné: 4. Csengőbongó fácska Jászjákóhalma 2-4 Apák iskolája - 10. Matiné: 4. Valahol már találkoztunk Jászkisér 2-4 Bolond április - 18. Matinéműsor: 4. Világbajnok Jászladány 2—4 Az erőszak árnyékában — 10. Matiné: 4. Az anya Kenderes 2—4 Tengerészrevű — Kn. Matiné: Az eltűnt kapitány Kisújszállás 2—4 Rendkívüli történet L — 10. Matiné: 4. Kati és a vadmacska Kunhegyes 2—4 Rendkívüli történet n. — 1«. Matiné: 4. Ne fordulj vissza fiam Kunmadaras 2-4 Amiről az utca meséi - Kn. Matiné: 4. Nehéz anya nélkül Kunszentmárton 2—4 A ml kis családunk - 10. Matiné: 4. A siker útján Mezőtúr Dózsa 1—4 Önvád — 14. Matinéműsor: 4. Tigriskölyök Mezőtúr Szabadság 1—4 Akiket a pacsirta elkísér — 10 Öcsöd 2—4 Az élet visszavár — 14. Matinéműsor: 4. Időzár Rákóczifalva 2—4 A nagy Caruso — Kn. Matinéműsor: 4. A sas fia Szolnok Vörös Csillag 1-4 Önvád — 14 Szolnok Tisza 1-4 Névházasság - Kn. Matinéműsor: 4. Razzia Tiszaföldvár 2-4 Bomba - 10. Matiné: 4. Mese az aranyhajú királylányról Tiszafüred 2-4 Szent Péter esernyője - Kn. Matinét 4. Az elveszett nyom Tiszakürt 3-4 Tisztességtudó utcalány - 18. Matiné: 4. Feltámadott a tenger Tőrökszentmiklós 1—4 Főnyeremény — Kn. M: 4. Titokzatos lelet Turkeve 2—4 Veszélyes barátság — 10. Mat.: Az utolsó felvonás Ujszász 2—4 Az árban — 10. Matinéműsor: 4. Csodálatos kút Karcag 1-4 Ahol szeretni sem szabad - 14. M: 4. Varázsduda Kalapok, frizurák, ékszerek, eipökf övék Az őszi divat legújabb alkotásai azok a csöpp dobozformájú kalapok, amelyeket sifonkendővel kötnek meg az ÓZZ alatt. Ez a viselet télen kitűnően véd a szél és eső ellen és igen hízelgőén keretezi az arcot. A frizurák a magasba törnek. Napközben egyszerűen a fejtetőre fésült hajat viselnek, estére azonban minél magasabb kontyot vagy szélesre fésült hajat, melyet kissé japánosan csattal, vagy nagy hajtűvel díszítenek. A téti ékszerdivat kedveli a többsoros nagy gyöngyöket, melyeket egész szűkén a nyak körül viselnek. A cipődivatban egyre nagyobb tért hódit a különféle formájú csizma, bőrből, szőrméből, avagy nemezből. —- Csizmaszerií cipőket hordanak nemcsak - utcán, hanem a szobában is. Az övék továbbra is igen szélesek, szorosak és lehetőleg fényes anyagból, sőt fémből készültek. Divatos kozmetika 1960-ban Édességek APRÓSÁGOKNAK Hozzávalók: 30 dkg sárgarépa, 1 kis alma, 1 kávéskanál darált dió, 1 kávéskanál porcukor, kevés citromlé, tejszín. A sárgarépát megtisztítjuk, finomra megreszeljük. Az almát megtisztítjuk és megreszeljük üvegreszelőn, majd összekeverjük a reszelt sárgarépával. Hozzáadjuk a diót, cukrot, citromlevet, jól összekeverjük. Kis üvegtálakba tesszük és tejszínhabbal díszítve tálaljuk. GYÜMÖLCS BORSODOVAL Bármilyen gyümölcsből készítliivH'iUr A enFMrnölceöt meamnasuk, megtisztítjuk, ha szükséges, meghámozzuk, ha nagyobb darabok, felvagdaljuk és tálba tesszük. Borsodót készítünk, kicsit hűlni hagyjuk, ráöntjük a gyümölcsre és a tálat hideg vízbe állítjuk. Ha a sodó kihűlt, piskótával vagy ostyalappal tálaljuk. TÖLTÖTT ALMA Megmossuk az almákat és magházukat kivájjuk úgy, hogy az almát át ne lyukaszuk. Kivajazott tűzálló tálba tesszük a kivájt almákat, darált dióval összekevert barackízzel megtöltünk minden darabot és sütőben *-ri Ai CT <■•••■) ♦•mv rntmAn á^’nUlíVAz egész arcfestésnek bársonyos, tompított összképet kell adnia, mert ez lesz a divat« A tésztasütés szabályai kezdő háziasszonyoknak Ha vaj van a tésztában, akkor először a vajat kell kikeverni. Citromlédét csak a kész masszához adjunk, mert összekap a zsiradék. Minden édes tésztába kell egy csipetnyi só, különben ízetlen lesz. A kevert tésztáik készítése során a tojássárgáját mindig habosra kell keverni. A vajas tésztákat erősebb lángnál, a kevert tésztákat mérsékelt lángnál süssük. Ha nem vagyunk bizonyosak abban, hogy megsült-e a tészta, szúrjunk bele kötőtűt. Addig kell sütni, amíg a tűt tisztán, ragacsosság nélkül húzzuk vissza: Élesztős tésztához használjunk friss élesztőt, és langyos r>7 T\/rjuried fél kilő liszthez egy deka élesztőt számítsunk. Ha kelt tésztát sütünk, a sütő ne legyen nagyon forró, amikor a tésztát betesszük, mert a külseje megég, belseje pedig nyers marad. Omlós tészta esetében éppen az ellenkezőjére ügyeljünk. A sütő forró legyen, és az ajtaját ne nyitogassuk, mert a tészta összeesik Zsírban sült tésztánál a zsír legyen bő és forró, a tésztát kevés cukorral készítsük, különben magába szívja a zsírt. A tortatésztát — bármilyen formában készítettük — csak akkor vágjuk ketté, ha teljesen kihűlt. Ha a teteje megégett, faragjuk le-, és szárazabb oldalára. ^vnHik a *-n7,t/t> Pi A szépészeti intézmények és a kozmetikai cikk gyárosok már bemutatták, milyen lesz a divatos női arc 1960- ban. Tehát hölgyeim, figyelem! Az alapozó krém csaknem fehér, enyhén drappos, rózsaszínű vagy barackszínű árnyalattal. A púder két rétegben kerül az arcra: az első réteg ugyanolyan színű, mint az alapozó krém, a második kékes, vagy ezüstös árnyalású és az arcnak bársonyos fényt ad. Ismét tere; hódít a szem aláfestés, de csak „szolid” színeket szaoad használni: ezüstszürkét, szürkészöldet, vagy szürkéskéket A szemöldök színe világosabb a haj színénél, ha a haj fekete, vagy barna. A szőkéknek szürke vagy világos gesztenyebarna szemöldök ceruzát javasolnak. Rúzsban továbbra is a világos szín a divat, de az ajakfestéknek csillogónak kell lennie. Ennyit a színekről. Ami a divatos „rajzot” illeti, a szemöldök enyhén kiemelkedő és vékony, az ajak íve is keskeny, a szájszögletben Mc«»/ '■'rppl Vor3 - '“’-•írvSrt alsó ajak közepe szélesedik ki, a felső ajak rajza egy- láltalán nem vagy csak alig ívelődik.
