Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

1959. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Az usrú súrtóny“ eres a Kínai Népköztársaság Lelkps ünnepség színhelye ma a vörös zászlódiszbe öl­tözött Peking: egy évtizeddel ezelőtt győzött a kínai nép forradalmi harca s annak eredményeként kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Százmilliók életében jelen­tett ez áldásos sorsfordula­tot, a világ egyik legnagyobb népe előtt nyílt meg a fejlő­dés végtelen perspektívája s az azóta eltelt időben széles körben kibontakozott a nép alkotó ereje, csodálatos vál­tozásokat eszközölt országá­ban. A reakciós körök nem nagy jövőt jósoltak a nép­hatalomnak. Időközben be­igazolódott azonban Mao Ce­sa, hogy a munkástömegek elleni harcban „az imperia­lizmus és minden reakció csak papírtigris”, — félelme­tes, de nem lehet úrrá a fel­szabadult dolgozókon. Az elmúlt évtizedben a néphatalom nemcsak az or­szágon belül lett döntő té­nyező, hanem a nemzetközi életben is. így van ez, még akkor is, ha az imperialista körök Csang Kai-seket dé­delgetik és nem akarnak tu­domást szerezni a valóságról. A tizedik évfordulón őszin­te szívvel köszöntjük a ba­ráti Kínai Népköztársaságot, kívánjuk,, hogy további si­kereket érjen el a szocialista tung elvtársnak az a monda- építőmunfcában. 73.5 ezer kW-os hidrogeneiátor szerelése az egyik kínai üzemben. Kína szántóföldjein nai, az emberiség egynegye­de, saját kezébe vette sorsá­nak irányítását, elűzte az im­perialistákat, szétzúzta a fe­udális rendszert és a szocia­lizmus útjára lépett. A kapitalizmus prókátorai negyven esztendeig tagadták a Szovjetunió felemelkedé­sét, míg egy napon meglát­ták a szocialista győzelmek ég felé törő szpulnyikját. Ek­kor már nem tagadhattak tovább. Most pedig azokra, akik nem okulva, tovább szö­vik álmaikat a kínai gazda­sági csoda összeomlásáról, nem kevésbé borzalmas éb­redés várj Az 1958 — évi nagy ugrás nem hiúsult meg — ellenke­zőleg;. 1959-ben is folytatp­melését veszik be, a kezdet­leges acéltermelést a helyi kezdeményezésnek engedik át. Vajon azt jelenti-e ez, hogy a primitív acélterme­lés „elhibázott vállalkozás" volt? Egyáltalán nem. A Köz­ponti Bizottság határozata rá­mutat arra, hogy az úgyne­vezett „acélláz”, a tömegek kezdeményezése megteremtet­te az alapokat egy rendkí­vül eredményes acélterme­léshez közepes és kisebb ko­hászati művekben, amelyek az egész országban szétszór­tan hatalmas segítséget nyúj­tanak a mezőgazdaságnak; Az „Arbeiter-Zeitung” azt ír­ta: „A népi kohók hasznave­hetetlenek voltak.” Az igaz­ság az, hogy sohasem szán­ták őket arra, hogy az ipar részére termeljenek acélt. Az volt a cél, hogy sarlókat, ekevasakat, mezőgazdasági' szerszámokat biztosítsanak a parasztok számára és ilyntó- don terhermentesítsék a kor­szerű kohászati műveket. Ez meg is történt és folytatódik, csak éppen az állami tervek­ben nem szerepel többé az acéltermelésnek ez a része. Kína bevetett területének egyharmadát idén rendkívül súlyos elemi csapások: árvi­zek, szárazság, sáskajárások érték. Azelőtt ennek követ­keztében az emberek milliói éhen pusztultak volna, egész tartományok elnéptelenedtek volna. Mégis a termelés idén is tíz százalékkal meg fog­ja haladni a tayaljú termést és 275 millió tonnát tesz majd ki. Ezzel már az 1962- re kitűzött 250 millió tonnát is túlszárnyalják Vágyálmok A tényeken nem okulok a népi kommunák összeomlá­sáról álmodoznak. Valamifé­le visszavonulásról beszél­nek a népi kommunákkal kapcsolatban. A Kínai Kom- munitfta Párt Központi Bi­zottságának határozata mel­det öntözhetnek meg. A kí­nai iparvállalatok ezer és ezer munkást küldenek a fal­vakba, akik megtanítják a parasztokat az öntözőgépek használatára. Anhoj tarto­mány parasztjai a munkások segítségével rövid idő alatt 650.000 egyszerű öntözőgépet készítettek és javítottak meg. A kínai földekről érkező hírek arról tanúskodnak, hogy az elemi csapások nem okoztak lényeges károkat a mezőgazdaságnak. A munkás- osztály segítségére támaszko­dó parasztok önfeláldozó, megfeszített munkája meg­menti az életnek a vetésedet, s ott, ahol ez nem sikerült, az elpusztult növényzet he­lyébe újat ültettek, Bár a termés megmentésé­ért vívott harc óriási erőfe­szítést követelt, a kínai pa­rasztok gyorsan és szervezet­ten betakarították a korai rizst és befejezték a tavaszi búza aratását. Amint a kínai sajtó közli, az ország sok vi­dékén gyorsabb ütemben folyt a betakarítás, mint az elmúlt évben. A falvakban sokkal több egyszerű és bo- , nyolult aratógép működik. Hejlungcsiang tartományban például, ahol 900.000 hek.árt vetettek be tavaszi búzával, a termés felét gépekkel, kö­zöttük 630 kombájnnal taka­rították be. A hírek azt bi­zonyítják, hogy a kínai pa­rasztok megnyerték a termé­szet ellen vívott csatát és je­lentős területeken jó termést értek el. Kína sok mezőgaz­dasági vidékén a szemester­ményekből 10—20 százalék­kal magasabb volt a termés, a tavalyinál. ttlint képünk is tanúsítja; az öntözéses termelés tért hódított a növénytermesztés foato­sabb ágaiban. Rizsföldek a Huai folyó mentén. t dik. Ezt az üzenetet közli Kí­nával és a világgal a Kína Kommunista Párt Központ Bizottsága 1959. augusztus 16-i 8. plenáris ülésének ha­tározata. Amikor 1956-ban a Kína: Kommunista Párt VIII kongresszusán nvilvános&ág- ra hozták a második ötéves terv célkitűzéseit, a kapita­lista sajtódzsungelben kitört a gúny kacaj. A terv az ipar és a mezőgazdaság bruttó ter­melésének 75 százalékos nö­velését irányozta elő 1962-:g, Nos, ragadjuk ki az acélter­melés példáját, amely felett a legtöbb vita folyik. Az acéltermelés 1962-ben eléri a 10.5 — 12 millió tonnát, va­gyis 100—120 százalékkal nö­vekszik 1957-hez viszonyítva, — mondotta Csou En-laj a VIII. kongresszuson elhang­zott beszámolójában. Ezek a tervelőirányzatok valóban „irreálisaknak” bi­zonyultak. Nem azért, mert a célok túlmagasak voltak, mint azt a tőkés sajtó „meg- cáfolhatatlanul” bizonygatta, hanem mert a kínai nép ezt & növekedési ütemet túl ias­- minden országának kedveve i lehetne.:: i Az első ötéves terv id5- s szakában 20 százalék.cal nö­- vélték a gabonatermelést. — 1958-ban, a nagy ugrás évé­j ben, mint azt az előzőleg kö­zölt becsléseit felülvizsgála­ta során megállapították, 35 . százalékkal növekedett a ga- ’ bonatermelés. És mi a hely- t zet az acéllal? A nagy ugrás ; esztendejében a korszerű ko­hászati művekben 8 millió tonna acélt termeltek (s to­vábbi 3.8 millió tonnát a kez- ' detleges olvasztókemencék- ’ ben). Ez a 8 millió tonna , 1957-hez viszonyítva az acél- termelés 49.5 százalékos nö­vekedését jelenti; A „népi kohók44 Az 1958. évi, felülvizsgált termelési eredmények és az 1959 első felében szerzett ta­pasztalatok alapján újonnan kitűzték az 1959-es tervcélo­kat; Acélnál 50 százalékos növekedést irányoztak elő — 8 millió tonnáról 12 millióra. Az állami tervbe ezentúl csak a nagy kohászati művel: ter­állapítja: a népi kommuna kát felülvizsgáltuk és bizc nyos kezdeti nehézségek 1c küzdése után napröl-napr világosabban bebizonyítja fölényüket. Erejük nagysá gukban, szeryezetlségükber és abban a képességükbe rejlik, hogy minden erőt ész szerűen összefoghatnak é összehangoltan vethetnek bí A vágyálmokat szövögető ele mek a népi kommunák össze omlásában reménykednek. - Ezek a remények szappanon borékoknak bizonyulnak; Az új számok tükrében ki tűnik, hogy Kína évekke előbb teljesíti a második öt éves terv előirányzatait, ígj például a szénnél, a gabona nál és más alapvető fontos ságú terméknél négy évvé! előbb, az acélnál, a gépgyár­tásnál, a gyapotnál s mái alapvető fontosságú '.érmék­nél három évvel a határidő előtt. Hol van itt az „elhibá- zott vállalkozás?!” Kína ipa­ra 1959 első felében 65 szá­zalékkal többet termelt, mint az előző év, a nagy ugrás évé­nek azonos időszakában. Mi ez,«i ha nem valódi gazdasági csoda! — jóval a tervezett határidő előtt Hopej tartományban be­fejeződött a minsani víztáro­ló építése, amely 30 millió köbméter vizet fogad magá­ba. A víztárolóhoz 650 km. hosszúságú öntözőcsatorna­hálózat tartozik. Az új víztá­roló révén 33.000 hektár gya­pottal, rizssel és olajnövé­nyekkel beültetett földet lehet öntözni. Santung tartományban a parasztok jelentős 'erőiete­ket öntöztek a nemrég épített 7 nagy és közepes víztároló vizéből. A víztárolókban már 200 millió köbméter víz gyűlt össze. Hatalmas öntözőrend­szert létesítenek Kanszu tar­tományban, ahol 1.400 kilo­méter hosszúságban húzódik a Jaosui folyó hegyeken, völ­gyeken és szorosokon keresz­tül vezetett új medre. A fo­lyó új útján körülbelül 1 mil­lió hektárnyi, főleg hegyes vidékeken fekvő földet ön­töz; Az aszály elleni harchoz nemcsak sok vizre van szük­ség, hanem a vizet el is kell vezetni a földekre, felszere­lést kell készíteni. A kínai parasztok milliói most erre fordítják a legnagyobb- gon-, doh Kútakat fúrnak és csa­tornákat építenek, vízszivaty- tyúkat, vízemelőgépeket sze­relnek fel; Az utóbbi időben Kínában jelentősen növekedett a falu­si vidékeknek szánt vízszi­vattyúk, Diesel-motorok, víz­vezetékcsövek gyártása. Csu­pán Hopej tartomány 5000 öntözőgépet, s összesen 100.000 lóerő teljesítményű motort kapott. A tartomány parasztjai ma már egyetlen nap alatt 200.000 hektár föl­Augusztus a megfeszített munka ideje a kínai oarasz- toknál. Az ország végtelenbe nyúló térségein ebben az idő­szakban ér véget a korai rizs és a tavaszi búza betakarítá­sa, s ekkor kezdődik a ké­sői növények aratása; Az idén sok tartomány­ban kellett védelmezni a ve­tést az elmúlt 10 év legna­gyobb aszályától, más helye­ken pedig a többnapos felhő- szakadások következtében megáradt folyóktól. A vihar­ral kisért felhőszakadások Hope) és Liaoning tartomá­nyok sok kerületében; ‘ováb- bá Belső-Mongóliában komo­lyan veszélyeztették a ter­mést. Kuangtung tartomány­ban az esőzések 400.000 hek­tár korai rizssel bevetett föl­det árasztottak el. Ennél is nagyobb veszélyt jelentett az aszály, amely jú­liustól 17 tartomány és auló- nóm körzet földjeit sújtotta, a Jangce és a Huai folyó völ­gyében. Augusztus 20-ig nagy területeket sikerült öntözni és megmenteni az aszálytól; A természet erői ellen ví­vott harcot most nagymér­tékben megkönnyíti a szá­mos kisebb-nagyobb öntöző­berendezés, amelyeket a népi hatalom évei alatt, különö­sen pedig a múlt évben épí­tettek; Az idén gyors ütemben folytatódott az öntözőhálózat fejlesztése. Jelenleg mimegy 30 nagy, számos közepes és kis öntözőberendezés építése van folyamatban. Ezek lehe­tővé teszik majd, hogy a to­vábbiakban még több mint 6 millió hektár földet öntöz­zenek. Ebből körülbelül 1 millió hektár a Hoangho fo­lyó alsó folyásánál fekszik, A közeljövőben itt befejező­dik a Vejsan-i vizierömű épí­tése. Az erőmű egy része, a 85 méteres zsilipkapu már elkészült. Augusztus második leiében Valódi gazdasági csoda A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom óta egyetlen esemény sem váltott ki ilyen mélyreható változásokat a nemzetközi erőviszonyban, — mint a Kínai Népköztársaság megalapítása 1949. október 1- én. Hatszázölven millió kí­súnak minősítette. A kínai parasztok nem akartak évti­zedekig várni, amíg az iparo­sítás gyümölcseit élvezhetik. Az építési ütem meggyorsí­tását sürgették. Elég sokáig voltak szegények, most gyor­san fel akartak jutni a kor­szerű technika és kultúra csúcsaira. A kommunisták nem vol­nának kommunisták, ha nem vették volna figyelembe a nép megingathatatlan el­szántságát az építőmunka meggyorsítására. A kínai kommunisták büszkék arra, hogy nem fékezik, hanem fel­karolják a tömegek kezde­ményezéseit. így a VIII. kongresszus 1958. májusában tartott második plenáris ülé­se meghatározta a Kínában folyó szocialista építőmunka általános irányvonalát, amely nem egyéb, mint a nagy ug­rás tudományos megfogalma­zása: Minden erőt latbavetni, hogy elérjék a folyó felső szakaszát és így a „Sokat, gyorsan, jól és takarékosan” jelszóval felépítsék a szoci­alizmust. Három évi kemény harc árán alapvető változá­sokat akarnak elérni minden egyes területen. A Mao Ce- tung által kiadott jelszó sze­rint 15 év alatt utolérik Ang­liát az összes fontos ipari termékek termelésében. Mi a fő irányvonal eddigi eredménye? A Központi Bi­zottság 1959 augusztus 16-i nyolcadik plenáris ülésének határozata megvonja az 1959- es év első felének mérlegét és egyúttal nyilvánosságra hozza az 1958 évi felülvizs­gált termelési eredmények alapján 1959-re kitűzött új tervelőirányzatokat. Kitűnik, hogy habár egyes 1958 évi termelési elképzeléseket re­videálni kellett, a nagy ug­rás — fennmarad. Amit 1962-re előirányoztak, azt műszaki tekintetben már 1958- ban elérték és részben 1959- ben •valósítják meg. Egy ilyen „megfenekíés” a világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom