Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
1959. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Az usrú súrtóny“ eres a Kínai Népköztársaság Lelkps ünnepség színhelye ma a vörös zászlódiszbe öltözött Peking: egy évtizeddel ezelőtt győzött a kínai nép forradalmi harca s annak eredményeként kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Százmilliók életében jelentett ez áldásos sorsfordulatot, a világ egyik legnagyobb népe előtt nyílt meg a fejlődés végtelen perspektívája s az azóta eltelt időben széles körben kibontakozott a nép alkotó ereje, csodálatos változásokat eszközölt országában. A reakciós körök nem nagy jövőt jósoltak a néphatalomnak. Időközben beigazolódott azonban Mao Cesa, hogy a munkástömegek elleni harcban „az imperializmus és minden reakció csak papírtigris”, — félelmetes, de nem lehet úrrá a felszabadult dolgozókon. Az elmúlt évtizedben a néphatalom nemcsak az országon belül lett döntő tényező, hanem a nemzetközi életben is. így van ez, még akkor is, ha az imperialista körök Csang Kai-seket dédelgetik és nem akarnak tudomást szerezni a valóságról. A tizedik évfordulón őszinte szívvel köszöntjük a baráti Kínai Népköztársaságot, kívánjuk,, hogy további sikereket érjen el a szocialista tung elvtársnak az a monda- építőmunfcában. 73.5 ezer kW-os hidrogeneiátor szerelése az egyik kínai üzemben. Kína szántóföldjein nai, az emberiség egynegyede, saját kezébe vette sorsának irányítását, elűzte az imperialistákat, szétzúzta a feudális rendszert és a szocializmus útjára lépett. A kapitalizmus prókátorai negyven esztendeig tagadták a Szovjetunió felemelkedését, míg egy napon meglátták a szocialista győzelmek ég felé törő szpulnyikját. Ekkor már nem tagadhattak tovább. Most pedig azokra, akik nem okulva, tovább szövik álmaikat a kínai gazdasági csoda összeomlásáról, nem kevésbé borzalmas ébredés várj Az 1958 — évi nagy ugrás nem hiúsult meg — ellenkezőleg;. 1959-ben is folytatpmelését veszik be, a kezdetleges acéltermelést a helyi kezdeményezésnek engedik át. Vajon azt jelenti-e ez, hogy a primitív acéltermelés „elhibázott vállalkozás" volt? Egyáltalán nem. A Központi Bizottság határozata rámutat arra, hogy az úgynevezett „acélláz”, a tömegek kezdeményezése megteremtette az alapokat egy rendkívül eredményes acéltermeléshez közepes és kisebb kohászati művekben, amelyek az egész országban szétszórtan hatalmas segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak; Az „Arbeiter-Zeitung” azt írta: „A népi kohók hasznavehetetlenek voltak.” Az igazság az, hogy sohasem szánták őket arra, hogy az ipar részére termeljenek acélt. Az volt a cél, hogy sarlókat, ekevasakat, mezőgazdasági' szerszámokat biztosítsanak a parasztok számára és ilyntó- don terhermentesítsék a korszerű kohászati műveket. Ez meg is történt és folytatódik, csak éppen az állami tervekben nem szerepel többé az acéltermelésnek ez a része. Kína bevetett területének egyharmadát idén rendkívül súlyos elemi csapások: árvizek, szárazság, sáskajárások érték. Azelőtt ennek következtében az emberek milliói éhen pusztultak volna, egész tartományok elnéptelenedtek volna. Mégis a termelés idén is tíz százalékkal meg fogja haladni a tayaljú termést és 275 millió tonnát tesz majd ki. Ezzel már az 1962- re kitűzött 250 millió tonnát is túlszárnyalják Vágyálmok A tényeken nem okulok a népi kommunák összeomlásáról álmodoznak. Valamiféle visszavonulásról beszélnek a népi kommunákkal kapcsolatban. A Kínai Kom- munitfta Párt Központi Bizottságának határozata meldet öntözhetnek meg. A kínai iparvállalatok ezer és ezer munkást küldenek a falvakba, akik megtanítják a parasztokat az öntözőgépek használatára. Anhoj tartomány parasztjai a munkások segítségével rövid idő alatt 650.000 egyszerű öntözőgépet készítettek és javítottak meg. A kínai földekről érkező hírek arról tanúskodnak, hogy az elemi csapások nem okoztak lényeges károkat a mezőgazdaságnak. A munkás- osztály segítségére támaszkodó parasztok önfeláldozó, megfeszített munkája megmenti az életnek a vetésedet, s ott, ahol ez nem sikerült, az elpusztult növényzet helyébe újat ültettek, Bár a termés megmentéséért vívott harc óriási erőfeszítést követelt, a kínai parasztok gyorsan és szervezetten betakarították a korai rizst és befejezték a tavaszi búza aratását. Amint a kínai sajtó közli, az ország sok vidékén gyorsabb ütemben folyt a betakarítás, mint az elmúlt évben. A falvakban sokkal több egyszerű és bo- , nyolult aratógép működik. Hejlungcsiang tartományban például, ahol 900.000 hek.árt vetettek be tavaszi búzával, a termés felét gépekkel, közöttük 630 kombájnnal takarították be. A hírek azt bizonyítják, hogy a kínai parasztok megnyerték a természet ellen vívott csatát és jelentős területeken jó termést értek el. Kína sok mezőgazdasági vidékén a szemesterményekből 10—20 százalékkal magasabb volt a termés, a tavalyinál. ttlint képünk is tanúsítja; az öntözéses termelés tért hódított a növénytermesztés foatosabb ágaiban. Rizsföldek a Huai folyó mentén. t dik. Ezt az üzenetet közli Kínával és a világgal a Kína Kommunista Párt Központ Bizottsága 1959. augusztus 16-i 8. plenáris ülésének határozata. Amikor 1956-ban a Kína: Kommunista Párt VIII kongresszusán nvilvános&ág- ra hozták a második ötéves terv célkitűzéseit, a kapitalista sajtódzsungelben kitört a gúny kacaj. A terv az ipar és a mezőgazdaság bruttó termelésének 75 százalékos növelését irányozta elő 1962-:g, Nos, ragadjuk ki az acéltermelés példáját, amely felett a legtöbb vita folyik. Az acéltermelés 1962-ben eléri a 10.5 — 12 millió tonnát, vagyis 100—120 százalékkal növekszik 1957-hez viszonyítva, — mondotta Csou En-laj a VIII. kongresszuson elhangzott beszámolójában. Ezek a tervelőirányzatok valóban „irreálisaknak” bizonyultak. Nem azért, mert a célok túlmagasak voltak, mint azt a tőkés sajtó „meg- cáfolhatatlanul” bizonygatta, hanem mert a kínai nép ezt & növekedési ütemet túl ias- minden országának kedveve i lehetne.:: i Az első ötéves terv id5- s szakában 20 százalék.cal nö- vélték a gabonatermelést. — 1958-ban, a nagy ugrás évéj ben, mint azt az előzőleg közölt becsléseit felülvizsgálata során megállapították, 35 . százalékkal növekedett a ga- ’ bonatermelés. És mi a hely- t zet az acéllal? A nagy ugrás ; esztendejében a korszerű kohászati művekben 8 millió tonna acélt termeltek (s további 3.8 millió tonnát a kez- ' detleges olvasztókemencék- ’ ben). Ez a 8 millió tonna , 1957-hez viszonyítva az acél- termelés 49.5 százalékos növekedését jelenti; A „népi kohók44 Az 1958. évi, felülvizsgált termelési eredmények és az 1959 első felében szerzett tapasztalatok alapján újonnan kitűzték az 1959-es tervcélokat; Acélnál 50 százalékos növekedést irányoztak elő — 8 millió tonnáról 12 millióra. Az állami tervbe ezentúl csak a nagy kohászati művel: terállapítja: a népi kommuna kát felülvizsgáltuk és bizc nyos kezdeti nehézségek 1c küzdése után napröl-napr világosabban bebizonyítja fölényüket. Erejük nagysá gukban, szeryezetlségükber és abban a képességükbe rejlik, hogy minden erőt ész szerűen összefoghatnak é összehangoltan vethetnek bí A vágyálmokat szövögető ele mek a népi kommunák össze omlásában reménykednek. - Ezek a remények szappanon borékoknak bizonyulnak; Az új számok tükrében ki tűnik, hogy Kína évekke előbb teljesíti a második öt éves terv előirányzatait, ígj például a szénnél, a gabona nál és más alapvető fontos ságú terméknél négy évvé! előbb, az acélnál, a gépgyártásnál, a gyapotnál s mái alapvető fontosságú '.érméknél három évvel a határidő előtt. Hol van itt az „elhibá- zott vállalkozás?!” Kína ipara 1959 első felében 65 százalékkal többet termelt, mint az előző év, a nagy ugrás évének azonos időszakában. Mi ez,«i ha nem valódi gazdasági csoda! — jóval a tervezett határidő előtt Hopej tartományban befejeződött a minsani víztároló építése, amely 30 millió köbméter vizet fogad magába. A víztárolóhoz 650 km. hosszúságú öntözőcsatornahálózat tartozik. Az új víztároló révén 33.000 hektár gyapottal, rizssel és olajnövényekkel beültetett földet lehet öntözni. Santung tartományban a parasztok jelentős 'erőieteket öntöztek a nemrég épített 7 nagy és közepes víztároló vizéből. A víztárolókban már 200 millió köbméter víz gyűlt össze. Hatalmas öntözőrendszert létesítenek Kanszu tartományban, ahol 1.400 kilométer hosszúságban húzódik a Jaosui folyó hegyeken, völgyeken és szorosokon keresztül vezetett új medre. A folyó új útján körülbelül 1 millió hektárnyi, főleg hegyes vidékeken fekvő földet öntöz; Az aszály elleni harchoz nemcsak sok vizre van szükség, hanem a vizet el is kell vezetni a földekre, felszerelést kell készíteni. A kínai parasztok milliói most erre fordítják a legnagyobb- gon-, doh Kútakat fúrnak és csatornákat építenek, vízszivaty- tyúkat, vízemelőgépeket szerelnek fel; Az utóbbi időben Kínában jelentősen növekedett a falusi vidékeknek szánt vízszivattyúk, Diesel-motorok, vízvezetékcsövek gyártása. Csupán Hopej tartomány 5000 öntözőgépet, s összesen 100.000 lóerő teljesítményű motort kapott. A tartomány parasztjai ma már egyetlen nap alatt 200.000 hektár fölAugusztus a megfeszített munka ideje a kínai oarasz- toknál. Az ország végtelenbe nyúló térségein ebben az időszakban ér véget a korai rizs és a tavaszi búza betakarítása, s ekkor kezdődik a késői növények aratása; Az idén sok tartományban kellett védelmezni a vetést az elmúlt 10 év legnagyobb aszályától, más helyeken pedig a többnapos felhő- szakadások következtében megáradt folyóktól. A viharral kisért felhőszakadások Hope) és Liaoning tartományok sok kerületében; ‘ováb- bá Belső-Mongóliában komolyan veszélyeztették a termést. Kuangtung tartományban az esőzések 400.000 hektár korai rizssel bevetett földet árasztottak el. Ennél is nagyobb veszélyt jelentett az aszály, amely júliustól 17 tartomány és auló- nóm körzet földjeit sújtotta, a Jangce és a Huai folyó völgyében. Augusztus 20-ig nagy területeket sikerült öntözni és megmenteni az aszálytól; A természet erői ellen vívott harcot most nagymértékben megkönnyíti a számos kisebb-nagyobb öntözőberendezés, amelyeket a népi hatalom évei alatt, különösen pedig a múlt évben építettek; Az idén gyors ütemben folytatódott az öntözőhálózat fejlesztése. Jelenleg mimegy 30 nagy, számos közepes és kis öntözőberendezés építése van folyamatban. Ezek lehetővé teszik majd, hogy a továbbiakban még több mint 6 millió hektár földet öntözzenek. Ebből körülbelül 1 millió hektár a Hoangho folyó alsó folyásánál fekszik, A közeljövőben itt befejeződik a Vejsan-i vizierömű építése. Az erőmű egy része, a 85 méteres zsilipkapu már elkészült. Augusztus második leiében Valódi gazdasági csoda A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta egyetlen esemény sem váltott ki ilyen mélyreható változásokat a nemzetközi erőviszonyban, — mint a Kínai Népköztársaság megalapítása 1949. október 1- én. Hatszázölven millió kísúnak minősítette. A kínai parasztok nem akartak évtizedekig várni, amíg az iparosítás gyümölcseit élvezhetik. Az építési ütem meggyorsítását sürgették. Elég sokáig voltak szegények, most gyorsan fel akartak jutni a korszerű technika és kultúra csúcsaira. A kommunisták nem volnának kommunisták, ha nem vették volna figyelembe a nép megingathatatlan elszántságát az építőmunka meggyorsítására. A kínai kommunisták büszkék arra, hogy nem fékezik, hanem felkarolják a tömegek kezdeményezéseit. így a VIII. kongresszus 1958. májusában tartott második plenáris ülése meghatározta a Kínában folyó szocialista építőmunka általános irányvonalát, amely nem egyéb, mint a nagy ugrás tudományos megfogalmazása: Minden erőt latbavetni, hogy elérjék a folyó felső szakaszát és így a „Sokat, gyorsan, jól és takarékosan” jelszóval felépítsék a szocializmust. Három évi kemény harc árán alapvető változásokat akarnak elérni minden egyes területen. A Mao Ce- tung által kiadott jelszó szerint 15 év alatt utolérik Angliát az összes fontos ipari termékek termelésében. Mi a fő irányvonal eddigi eredménye? A Központi Bizottság 1959 augusztus 16-i nyolcadik plenáris ülésének határozata megvonja az 1959- es év első felének mérlegét és egyúttal nyilvánosságra hozza az 1958 évi felülvizsgált termelési eredmények alapján 1959-re kitűzött új tervelőirányzatokat. Kitűnik, hogy habár egyes 1958 évi termelési elképzeléseket revideálni kellett, a nagy ugrás — fennmarad. Amit 1962-re előirányoztak, azt műszaki tekintetben már 1958- ban elérték és részben 1959- ben •valósítják meg. Egy ilyen „megfenekíés” a világ
