Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

1959. október 30. SZOLNOK MEpYEl NÉPLAP \ 3 Tartalmas vita, előremutató javaslatok a megyei pártértekezleten (Folytatás a 2. oldalról.) testület és élvezd a dolgozók bizalmát, támogatását. Bárdi Imre, törökszentmik­lósi általános iskolai igazga­tóhelyettes arról beszélt, hogy népünk történelmében nem volt még olyan társadalmi osztály, amely annyit tett volna a művelődésért, mint a munkásosztály. Törökszent­miklósi új tanintézeteik léte­sítésével is bizonyította ezit. Hangsúlyozta, hogy gyerme­keinkkel többet kell törődni, alaposabban foglalkozni ve­lük. Ebben a munkáiban nagy felelősség, feladat hárul pe­dagógusainkra, de a szülőkre is. Dt. Gergely István, a Ti- szaszentimrei Állami Gazda­ság főmezőgazdásza Behatóan foglalkozott a baromfite­nyésztéssel. A baromfite­nyésztés gazdaságossága kéz­zelfogható — mondotta. — Évente egy gondozó munkája ’6—77 ezer forint nyereséget is hozhat ebben az üzemág­ban. A mezőgazdaságban máshol sehol nem találunk ilyen jól és gyorsan jövedel­mező ágazatot. Baramfite- .yészítésiben a takanmányérté- kesítési százalék is a legjobb. Itt térül meg legkorábban a beruházások értéke is. Egy 3 ezer férőhelyes, házilag épí­tett baromfiól költsége pél­dául az állategészségügyi elő­írások betartásával egy év alatt megtérül. Sehol máshol nem találni ilyen kis erőfe­szítést igénylő munkát. Öre­gek, nőik, csökkent munkaké­pességűek alkalmazására nagyszerű lehetőséget bizto­sít. A baromfitenyésztésnél nem szabad figyelmen kívül1 hagyni, hogy igen jövedel-1 mező például a gyöngyös nevelés Másfélszer annyit fizetnek érte, mint a tyúkért. A puly­kák és a víziszámyasok is sok forinthoz juttathatják a tenyésztőket. Gergely elvtárs a továb­biakban gazdaságúit kiváló termelési eredményét ismer­tette. Elmondotta, hogy búzá­ból 15—16 mázsa fémzárolt vetőmagot termeltek holdan­ként, rozsiból 1,5,8 mázsáit, ku­koricából (májusi morzsoltra átszámítva) 27—28 mázsát, cukorrépából 230—240 má­zsát, silókukoricából 221 má­zsát termeltek holdanként Több mint 1200 vagonra való silótakarmányt készítettek. Termelési eredményeik azért is figyelemreméltók, mert nemcsak néhány holdon, ha­nem soksaázholdas táblákon , érték el azokat Gazdálkodásuk fejlesztésé­vel is foglalkozott Gergely elvtárs, Megemlítette: úgy nö­velik az állatállományt, hogy 1'65-re minden száz holdra 36 számosállat jusson Űj, inten­zív növényfajtákat Termesz­tenek, s nagy gondot fordíta­nak a talaj erőutánpótlásra. Jövőre például holdanként három mázsa műtrágyát hasz­nálnak fel. A nők egyen fogúságának meg­valósítása összefügg a szocializmus építésével Csathó Mihályné elvtársnő, a Megyei Nőtanács titkára így kezdte hozzászólását: A kongresszusi irányelvek kihangsúlyozzák az életszín­vonal további javítását, a második ötéves népgazdasá­gi terv irányelveinek elkészí­tését, s ami a legfontosabb, a szocializmus alapjai leraká­sának befejezését tűzte ki célul. Az egyszerű munkás hétköznapok tényei igazol­ják, menyi buzdító erő van abban a tudatban, hogy a pártkongresszus tézisei az egész nemzethez, a kommu­nistákhoz és pártomkívüláek- hez is szólnak. A párt e nagy munka so­rán jogosan számít az asszo­nyokra, hisz az elmúlt 15 év eredményei fényesen igazol­ják, hogy a nők soha ilyen megbecsült tagjai nem vol­tak a társadalomnak, mint a felszabadulás óta. Bizonyítja ezt a turkevei Varga Lajosné példája, aki a tsz-ben az idén harmadmar gával 17 ezer baromfit nevelt fel 8 százalékos elhullással és az ötéves terv irányelveit figyelembe véve 1960-ban másodmagával 32 ezer ba­romfi felnevelését vállalta, úgy hogy a 8 százalékos el­hullást 2—3 százalékkal csökkenti. Máshol a pecse­nyekacsa nevelését kezdemé­nyezték az asszonyok. De az ’ 960-ban előirányzott 1 mil­iő naposcsibe felnevelésében is részt kémek: Szél Gábor- r.é a karcagi Dimitrov Tsz- ből, Tóth Jánosné a kunhe­gyes! Vörös Csillag Tsz-ből •s még sokan mások. A felszabadulás 15 eszten­deje bebizonyította, hogy csak az a nő állja meg he- yét a férfiakkal egysorban, iki tanul, képezi magát. így valósulhat meg, hogy nap mint nap növekedjen a nők száma az állami és gazdasági funkciókban, a szakmunká­sok között a tsz-ek vezetésé­ben. Harcot kell indítanunk az ellen a felfogás éllen, hogy „nem akarok több len­ni’’. Elsősorban minket, nő­ket terhel a felelősség, ha elmaradunk a fejlődésiben. Gyermekeink érdeke is megköveteli, hogy az asszo­nyok a társadalom célkitű­zéseivel, nevelési módszerei­vel megismerkedjenek. A kongresszus tézisei • hangsúlyozzák, hogy a szo­cializmust építő társadalom erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy legyőzzüjs azo­kat az akadályokat, amelyek még a nők törvénybe iktatott egyenjogúságának teljes meg- vaLósulása útjában állnak. Az egész társadalom érdekében harcot kell folytatnunk a nők politikai, gazdasági és kultu­rális jogainak teljes érvé­nyesüléséért, hogy minél töb­ben szabaduljanak meg a nők társadalmi szerepének maradi felfogásától; A nők egyenjogúságának megvalósítása összefügg a szocializmus építésévéi. Eb­ben a kérdésben elsősorban a kommunisták tudnak leg­többet segíteni. Egyetlen kommunista számára sem le­het közömbös, hogy a társa­dalomnak több mint fele ho­gyan vélekedik a szocializ­mus építéséről, mennyire tá­mogatja pártunk békepoliti­káját. Ki tehetne többet az embe­riség nagyobbik felénél azért, hogy a Föld a béke planétá­ja legyen a Nap rendszeré­ben, hogy valóra váljon amit Hruscsov elvtárs , amerikai útján mondott: „hogy a kar­dokból ekevasat kovácsolja­nak'’’ s a profit megszállottjai ne dúlhassák fel a népek bé­kességét. Kinek lehetne több köze a politikához, ha nem az életet adó anyáknak. Ök többségükben készek is a bé­kéért tevékenykedni Csak segíteni kell nekik;*’ Befejezésül Csathóné elv­társnő a pártszervezetek se­gítségét kiérte a nők munká­jához Goriáncz Ignác elvtárs a jászberényi Fémnyomő és Lemezáru gyár igazgatója, ter­melési terveik teljesítéséről beszélt. Elmondotta, hogy 1959-re kilencezer hűtőgép gyártását irányozták elő. Az év elején, amikor még a gyártással problémák voltak, szinte lehetetlennek látszott teljesítése. Most viszont ott tartanak, hogy október’ vé­géig közel 6500 hűtőgép ké­szült el és az üzem dolgozói­nak vállalása szerint a 9 ezer hűtőszekrény december 15-ig elkészül. A jövő évi feladatokról ezeket mondotta: —1 1961-ban a termelés vo­lumene — az ez évi várható tényszámokhoz képest 58 százalékkal emelkedik. A munkáslétszám várható emelkedése 17 százalékos, a n-rme'ékenység növekedés1 20 százalékos lesz. Ezt a nagymérvű termelékenység­növekedést természetesen csak alapos, megfontolt, körülte­kintő intézkedésekkel tudjuk biztosítani. Ennek érdekében javítottunk a jelenlegi hűtő­gép típus konstrukcióján. Az új konstrukció nemcsak szebb kivitelű hűtőszekrényt, hanem jobbat és olcsóbbat is jelent. Az előállításához 25 százalékkal kevesebb norma­óra szükséges. Sokkal széle­sebb körben szándékozzuk alkalmazni a műanyagot, en­nek érdekében már be is sze­reztünk egy műanyag leszí­vót, ami ugyancsak g terme­lékenység növekedését és az önköltség csökkentését segíti elő. A második ötéves terv so­rán évi 30 ezer hűtőszekrény gyártását tervezzük. Kidolgozunk különböző űr­tartalmú hűtőgép típuso­kat, hogy a magyar hűtő­gép ipar kielégíthesse a kis és közepes háztartások igényeit is. Nem utolsósorban hűtőgé­peink önköltségét is csök­kenteni akarjuk, hogy a hű­tőszekrény minden munkás és dolgozó számára elérhető legyen. A hűtőelemgyártást évi 24 ezer négyzetméterre fogjuk növelni Az előttünk álló nem cse­kély feladatok megoldására feltétlenül fiövelnünk kell — mintegy kétszeresére a mű­szakiak létszámát Lst A munkások nem hagyják magukra az új tsz-eket A jászberényi küldött után Járműjavító párttitkára szó­lalt fél. Elmondotta többek között, hogy taggyűléseiken elhatá­rozták, mind többen veszik ki részüket a termelőszövet­kezetek fejlesztéséből. Az üzemben maradt elvtársak pedig a kintlévők helyett dolgoztak, vállalták, hogy azok helyett is teljesítik a tervet. Ezek után így folytat­ta Tóth elvtárs: «— Kétpó község három tsz- ét patronáljuk. A szerződést még májusban megkötöttük és kapcsolatunk azóta is ja­vult. Úgy érezzük, hogy a segítséget tőlünk telhetőén megadtuk. Szolnokon is se­gítettük az újonnan .alakult Kossuth Tsz-t. 50 férőhelyes istállót építünk a közös gaz­daságnak. Az építkezést no­vember 1-ig be is fejezzük. A küldött ezek után a kongresszusi versenyről be­szélt — Jelenleg üzemünkben 127 brigádban, ezerkét em­ber versenyez. Van olyan bri­gádunk, amely havontá 90 ezer forint értékű anyagot takarít meg. Megemlítem,- hogy ebben a brigádban csak a művezető kommunista, a többi pártonkivüli. Láthatjuk tehát, hogy a pártonkivüli dolgozók többsége is támogat­ja a politikánkat A szocialista munkaverseny magasabbfokú kibontako­zása hozzájárult ahhoz is, hogy üzemünk szeptemberi tervét 106 százalékra tel­jesítette, a termelékenység pedig 104 százalék volt Minisztériumunk külön ké­réssel is fordult üzemünkhöz. Azzal, hogy október 15-ig ké­szítsük el 150 SU Kocái át­alakítását. Megbeszéltük ezt a dolgozókkal s velük egyet­értésben a 150 helyett 260 da­rabot adtunk át a megjelölt idő előtt. Ebben a hónapban kongresszusi műszakot is in­dítottunk, hogy üzemünk há­roméves tervét határidő előtt befejezze. Végül Tóth elvtárs dolgozó­ik helytállásáról, s az előttük álló feladatokról beszélt, — majd átadta a szót Zagyi Já­nos elvtársnak, a kisújszállási városi pártbizottság titkárá­nak. Zagyi János elvtárs több példával bizonyította, mennyi­vel könnyebb boldogulni kü­lönböző kérdésekben, ha az emberekre számítanak, ha tő­lük kérnek segítséget.' Párt­munkájukról szólva hangsú­lyozta; minden területen a termelékenység növelését igyekszünk előmozdítani. Azt akarjuk, hogy minden tettünk ezt a fontos kérdést segítse. Pártszervezeteinknek kezde­ményezni is kell. Fontos, hogy mindenkor felismerjék a fel­adatokat, s azok megoldásá­ba bevonják a dolgozókat. Ismertessék, s velük együtt dolgozzák ki terveiket, mert ha azok saját elgondolásaikat benne tudják ezekben a ter­vekben, sokkal szívesebben törekednek végrehajtására. Mi ez év tavaszán célul tűz­tük, hogy tíz százalékkal ma­gasabb termésátlagot érünk el, mint az eredeti előirány­zatunk. Ezért szakemberek segítségével munkához lát­tunk; Most jelenthetem a pártér­tekezletnek, hogy a rizs ki­vételével mindenből teljesí­tettük felemelt előirányza­tunkat. Ezután Zagyi elvtárs a ba­romfitenyésztés ( helyzetéből beszélt, s hangsúlyozta, hogy minden helyi lehetőséget fel­tárnak, minden helyi erőt mozgósítanak arra, hogy e téren kitűzött feladataikat el­érhessék. Az öntözött kukorica 72 mázsás termést ád Kiss Kálmán elvtárs, a ti- szabői Petőfi Tsz elnöke így kezdte hozzászólását: megfő- gadtuk, hogy a megyei párt­értekezlet tiszteletére befe­jezzük a vetést. Adott sza­vunkat teljesítettük csütörtök estig földbe tettük a vetőma­got. Majd így folytatta- Czi- nege élvtárs beszámolójában foglalkozott azzall, hogy egyes termelőszövetkezetek befelé fordultak. Ez miránk is vonatkozik. 1956-ban igen erős volt termelőszövetkezetünk. Tagjaink szilárdan helytáll­tak az ellenforradalom ide­jén, s hat új belépő kérte fel­vételét ekkor közös gazdasá­gunkba. Ezután nálunk is be- feléfordulás történt. Ez év februárja hozott döntő válto­zást ebben, amikor is több, mint négyezer holdra szapo­rodott földterületünk. Az egyénileg dolgozó parasztok előtt olyan tényekkel agitál­hattunk, mint az, hogy két év alatt tizennyolc tsz tag épí­tett házat, s 40 forinton alul nem volt a munkaegység ér­téke. Ez évi terméseredmé­nyeink is említésreméltóak Búzából 15 mázsás, cukorré­pából 240 mázsás termésátla­got ériünk, el táblás terüle tünkön. Tavasszal 60 hold el­hagyott rizstelepet vettünk kezelésbe, ahol öntözéssel vö­rösherét termeltünk; Az öntözés nagymértékben hozzájárult terméshozama­ink növeléséhez* Például volt olyan terület, ahol az öntözött kukorica 72 mázsát adott holdanként. Az a tervünk, hogy az elkövet­kezendő öt évben összes terü­letünket öntözni fogjuk; Az építkezésről szólva el mondotta Kiss elvtárs, hogy ez évben készítettek egy 95 férőhelyes tehónistállót. Szük­ségük lett volna borjunevelő helyiségre is, de amikor an­nak ügyében járt, az illetéke­sektől csupán javaslatot ka­pott, hogy birkahodályt épít­senek, mert arra még van ke­ret. Nem haszontalan dolog ez — mondotta Kiss elvtárs, de ha, nekünk borjú nevelőre van szükségünk, akkor mit kezdjünk a birkahodállyal Felszólalásának befejező ré­szében az emberekkel való foglalkozás fontosságát hang­súlyozta. Példákkal bizonyí­totta, hogy az emberek véle­ményének meghallgatása, ja­vaslataik figyelembevétele, a közösség javára gyümölcsö­zik. Az állattenyésztés biztos jövedelmi forrás Hegyi István elvtára, a me­zőtúri Űj Reménység Tsz el­nöke arról beszélt, hogy a városa pártértekezleten, fi­gyelembe véve a régi, szilárd termelőszövetkezeti gazdasá­gok eddigi, eredményeit, va­lamint az adottságokat 1965- ig növénytermesztésben 55— 60 százalékos terméshozam növekedést, állattenyésztés­ben 53, állati termékek eme­lésénél viszont 55 százalékos emelkedést irányoztak elő. — Hogyan lehet ezt elérni? Erre a kérdésre Hegyi elvtárs saját termelőszövetkezetük munkájából kiindulva adott választ Legalapvetőbb fel­adat a szántás-vetés idejében és jó minőségben való elvég­zése, valamint a helyes ve­tésforgók kialakítása. Ismer­tette, hogy termelőszövetke­zetünkben- már ez évben folytattak kísérleteket Pél­dául külön vetőmagparcellá­kon termeltek többfajta ve­tőmagot, hogy azok közül ki­választhassák a legmegfele­lőbbeket. Kukoricánál a tp- szám növelését tűzték célul. 200 hold területen 20 ezer tőszámot értek el holdan­ként A termés itt megha­ladta a 35 mázsát Ahol viszont az öntözést is alkalmazták, 65 mázsát adott egy hold. Kísérleteik alapján 70x70-es kötésben, a kétszá- las kukoricát tartják legal­kalmasabbnak nagyüzemi ter­mesztésre. A mezőtúri termelőszövet­kezeteknek igen nagy lehető­ségük van öntözésre — foly­tatta Hegyi elvtárs. A Be­rettyó, a Kőrösök, s azoknak holt ágai biztosítják a víz­ellátást Az Űj Reménység Tsz-ben ez évben 35 hold ku­koricát barázdás módszerrel öntöztek, s itt a termés 51 mázsa volt holdanként. Az öntözött lucerna pedig 41 má­zsát adott holdanként Bírál­ta Hegyi elvtárs a Vízügyi Igazgatóságot, amely a meg­ígért segítséget nem adta meg az öntözéshez. Kérte, pótol­ják a mulasztást, hisz az őszi munkák minden tsz-ben no­vember 1-re befejeződnek, s utána még egy hónap áll ren­delkezésre a csatornák, ön­tözőrendszerek elkészítésére. Az állattenyésztés vonalán célul tűzött 53 sziázalékos emelkedés is komoly felada­tot jelent, de megoldható. Itt elsősorban valamennyi ter­melőszövetkezetnek arra kell törekednie, hogy saját állat- állománya szaporulatából biz tosítsa a számszerű növeke­dést és az állati férőhelyeket is saját erőből építsék fel. Majd( arról szólt, hogy az idén kétezres férőhelyen 13 ezer 800 csibét neveltek fel. S elérték, hogy egy törzs­baromfinál több jut egy kát. holdra. Kérte a megyei párt- bizottságot és a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályát, tegye lehetővé, hogy a nagy­üzemi baromfitenyésztésre ki­jelölt termelőszövetkezetek között az Űj Reménység is szerepeljen. Befejezésként a talajjavítás fontosságát han­goztatta, kiemelve, hogy a mezőtúri termelőszövetkeze­tekben évente mintegy ötezer hold megjavítása válik szük­ségessé. Táviratokban köszöntötték a meg ve dolgozói a pártértekezletet Megyénk minden részebő’ dísztáviratokat és táviratokat küldtek a dolgozók a megye; páftértekezlet kösz; ütésére. Jó munkát és sok sikert kí­vántak a küldött elvtársak­nak. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége táviratában így köszönti a ta­nácskozást: * Szolnok megye szervezett dolgozói vagy figyelemmel kí­sérik a megyei pártértekezlet munkáját, s megvannak győ­ződve arról, hogy a pártérte­kezlet célkitűzései, útmutatá­sai elősegítik hároméves ter­vünk sikeres teljesítését, má­sodik ötéves tervünk 1negala- nozását. Kívánunk a pártér, tekezlet munkájához sok si­kert és vállaljuk, hogy hatá­rozataiból a ránk eső feladó tokot maradéktalanul teljesít jük”, , A több mint százezer tago számláló Pöldművesszövetke. zetek megyei Igazgatósága é' dolgozói ezeket írják távira tukiban: „Tudatában vagyunk an­nak, hogy a pártértekezlel határozatai még nagyobb si­kerekhez vezetik megyénk dolgozóit, s újabb lendületet adnak a mi munkánkhoz is”. Táviratokat küldtek az üze­mek munkáskollektívai is. A Szolnoki Mezőgazdasági Gép­javító, a martfűi Tisza Cipő­gyár pártszervezete 4s dolgo­zói, a Szolnoki Papírgyár kommunistái és pártonkívüJ’ (Folytatása a 4. oldalon.) 4 gépállomás a közös gazdaságokért Mengyi István elviére, a Jászkiséri Gépállomás párt- titkára arról szólt, hogyan segítették a gépállomásiak a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődését, s a jóminő­ségű gépi munkával hogyan járultak hozzá a közös gaz­daságok terméshozamának növeléséhez. Abban,- hogy a jászapáti járásban az 1956-os 7 mázsás búzatermés helyett az idén 10 mázsás átlagter­mést takarítottak be, a gép­állomásiaknak is réssé van. Ma már egyre kevesebb a panasz a gépállomás munká­jára, ami jórészt annak az eredménye, hogy a pártszer­vezet foglalkozik a dolgozók­kal, a kommunisták példát mutatnak, s a traktorosok 60 százaléka termelőszövetkezeti tag, így maguk is érdekeltek a terméshozam növelésében. Az új gépeket, amit ez évben kaptak, a legmegbízhatóbb, legjobb dolgozók kezébe ad­ták, akik helytálltak a fel­adatok megoldásánál. — Ifj. KÖntés élvtárs például 200 hold termését takarította be a rábízott silókombájnnal. Fő feladatuknak tekintik a gépállomás vezetői, s a párt- szervezet a termelőszövet­kezetek politikai és gazda­sági megszilárdítását. E célból küldtek huszonnégy kommunistát az új termelő­szövetkezetekbe, hogy ott köz­vetlenül is segítsenek a mun­kák végzésében. Most, az őszi munkák idején megszervez­ték a két műszakot, 248 erő­gépből 184 ilyen módon dol­gozik. Az eredmény az, hogy ma az egész járásban befe­jezzük a búza vetését. Mengyi elvtáre azzal fejez­te be felszólalását, hogy igen hasznosnak tartja a mezőgaz­daságban is a tapasztalatcse­rét, valamint azt, ha a Zetor- ral rendelkező termelőszövet­kezetek a pótkocsikon kívül más munkaeszközt is vásá­rolhatnak. A gépállomás előtt most a legsürgősebb tennivaló az őszi mezőgazdasági mainka befejezése, a gépjavítás elő­készítése és a dolgozók szak­mai, politikai továbbképzésé­nek biztosítása. * A pártértekezlet vitája lap­zártaikor tartott. Többek kö­zött felszólaltak még: Komó­csin Zoltán elvtárs, a párt Politikai Bizottságának pót­tagja, Kiss Árpád elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Sze­keres László elvtárs, c me­gyei pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője, Oláh György elvtárs, a megyei tanács VB elnöke. Tudósításunkat holnapi lap­számunkban folytatjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom