Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 30. Táviratokban köszöntötték a megye dolgozói a pártértekezletet (Folytatás a 3. oldalról.) dolgozói, a Jászberényi Fém- nyomó és Lemezárugyár kol­lektívája, a Szolnoki Fűtő­ház és sok más üzem dolgo­zói. Több termelőszövetkezetből azzal köszöntötték a megyei pártértekezletet, hogy a párt- értekezlet napjára befejezték az őszi munkáikat. Ezt je­lentik táviratukban a jászla­dénál Aranykalász Tsz tag­jai, a jászladányi Táncsics Tsz tagjai, a tiszasülyi Kos- sut TsZ, s a tiszasülyi Sallai Tsz tagjai. A karcagi November 7 tag­sága azt jelenti: a pártérte­kezlet napjára összes őszi vetésünket befejeztük, 97 kát. hold őszi takarmánykeveré­ket, 360 hold őszi árpát, 1750 hold őszi búzát elvetettünk. A surján! Ady Tsz tagjai azt ír- /tlk, hogy október 21-én befe­jezték a vetést és november 15-ig mi nden őszi munkát el­végeznek. Ugyancsak az őszi vetés befejezéséről küld jelentést a pártértekezletnék a karcagi Béke, Május 1. és Dimitrov Tsz és még itöbb más terme­lőszövetkezet. A gépállomások közül a kunmadarasi, a jászíkiséfri és a fegyvernek! gépállomások, valamint a tiszafüredi trak­torosok küldtek üdvözletét. A Kunmadarasi Gépállomás dolgozói azt is jelentik, hogy éves tervüket teljesítették. Táviratban köszöntötték a megyei pártértekezletet még a Szolnoki Vasútállomás dol­gozói, a karcagi Béke Tsz, a Tisza Cipőgyár vöröskereszt szervezete, a Magyar Nemzeti Bank összes dolgozói, a Jász­apáti Járási Tanács Végrehaj­tó Bizottsága, a megyei Sta­tisztikai Hivatal, a Mezőtúri Gépállomás dolgozói, a jász­ladányi Vegyesipari KTSZ, a Szolnok Járási Nőtanács, a Törökszentmiklósi Járási Ta­nács, a jászapáti járási KISZ bizottság, a földműves­szövetkezet, a Hazafias Nép­front járási bizottsága, a Ma­gyar Vöröskereszt járási el­nöksége, , — a Kőolajipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrá­si üzeme, a kunhegyesi Vö­rös Október Tsz, a Jászladá­nyi Községi Tanács VB, Já­rási Úttörőelnökség Jászapáti, a jászladányi községi párt- bizottság, Jászszentandrási Községi Tanács és az MSZMP községi vezetősége, a Tisza­sülyi Állami Gazdaság kom­munistái és {»ártonkívüli mun­kásai, a Kunhegyesi Gépállo­más dolgozói, a jászkiséri Táncsics Tsz, a kenderesi köz­ségi pártbizottság, Jánoshída kommunistái, a Törökszent­miklósi Városi Tanács, tisza- őrsi Dózsa Tsz, jánoshidai község' nőtanács, Jászapáti Járási Kultárház, a Vöröske­reszt megyei szervezete, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége, az Alföldi Állami Áruház dol­gozói, a Szolnoki Kiskeres­kedelmi Vállalat, a Megyei Tanács Rendelőintézete és a Tüdőgondozó Intézet, a Köz­egészségügyi Járványügyi Állomás, a Bőr- és Nemibe- teggondozó Intézet dolgozói, a jászladányi Fmsz, a Mester- szállási Községi Tanács VB, a jászapáti Járásbíróság, járási ügyészség, Jászfényszaru kom­munistái a jászjákóhalmi Már­cius 15 Tsz, Kossuth Tsa, községi pártbizottság, az Asz­talosipari KTSz, a Szolnok városi Nőtanács, az MHS me­gyei elnöksége, a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vál­lalat pártalapszervezete, a Megyei Állami Építőipari Vál­lalat KISZ szervezete és egy­séges pártvezetősége, a Szol-} nők megyei Kiég. Parancs­nokság pártbizottsága, a me- zőhéki Táncsics Tsz tagsága, Szolnok járási párt-, tanács és KISZ végrehajtó bizottságok, a szolnoki Igazságügyi párt- .pártalapszervezet vezietösége, a kuncsorbai Vörös Októ­ber Tsz, az alattyáni köz­ségi tanács, a kisújszállási községi tanács, a kisújszállási Ady Tsz, a váróéi tanács dol­gozói, a tiszagyendai Dózsa György úttörőcsapat, Jászágó község kommunistái, Jász­apáti központi iskola dolgo­zói, jászapáti községi pártbi­zottság, a kunmadarasi Uj Barázda Tsz pártszervezete, a KISZ kunhegyesi területi szervezete, a Vízgépészeti Vállalat KISZ szervezete és a vállalat összes dolgozói, Jászboldogháza dolgozói, Jászberény város kommunis­tái. a jászboldogházl Arany­kalász Tsz pártszervezete, a vöröskereszt tiszafüredi járá­si és községi szervezete, a me­zőtúri Agyagipari HTSZ dol­gozói. A Szolnoki Járműjavító dolgozói levelet küldtek a pártértekezlethez, melyben ezeket írják: Nagy bizakodás­sal tekintenek a pártértekez­let felé. Tudják., hogy a me­gyei pártbizottság az 1956-os ellenforradalom óta eltelt időben kommunista helytál­lással végezte felelősségteljes munkáját. A kongresszus tisz­teletére tett vállalásunknak — folytatják ezután — ele­get tettünk. Az a szilárd meggyőződésünk, hogy a párt­értekezlet utat mutat nekünk is a következő feladatok el­végzéséhez. Azon leszünk, hogy a pártértekezlet hatá­rozatának szellemében mi­előbb megvalósítsuk a ránk háruló részt. A Hold nem látható oldalán lévő fel­színi képződmények helyzete az önműkö­dő bolygóközi állomásról kapott/ fényké­pek előzetes előhívása alapján: L a 300 ki­lométer átmérőjű Moszkva-krátertenger. 2. az Űrhajósok öble a Moszkva-tengeren. 3. a Hold Déli-tengerének folytatása a Föld­ről nem látható oldalon. 4. a Ciolkovszkij- csúcs, 5. a központi Lomonoszov-hegy krá­tere, 6. a JoliotCurie-kráter. 7. a Szovjet­hegygerinc. 8. az Álmok tengere. A képen keresztül húzódó vonal a Hold egyenlítő­jét mutatja; a szaggatott vonal a Holdnak a Földről látható és a nem látható részét választja el. A többi vonal az egyes fel­színi képződmények körül az előzetes elő­hívás folyamán végérvényesen megállapí­tott felszíni képződményeket határolja. A felszíni képződmények körül húzott ponto­zott vonal a még tisztázásra szoruló fel­színi képződményeket mutatja. Az apró pontok olyan felszíni képződményeket ha­tárolnak körül, amelyeknek osztályozása most folyik. A többi rész meghatározása a kapott fényképek feldolgozásától függ. \ római számokkal megjelölt felszíni kép­ződmények a Holdnak a Földünkről lát­tató oldalára vonatkoznak: I. a Humboldt- tenger, II. a Válság tengere, III. a Regio­nális-tenger, IV. a Hullámok tengere, V. a Terméken ;g tengere, VI. a Déli-tenger, VII, a Smith tenger, síKolumbuszi felfedezés!“ — újabb vélemények a Hold túlsó oldalának lefényképezéséről (MTI). Mint a TASZSZ a világ legkülönbözőbb részéről jelenti, továbbra is a legna­gyobb csodálat és elismerés hangján kommentálják a szovjet tudomány új nagy si­kerét, a Hold túlsó oldalának lefényképezését. A Stockholm Tidnlngen cí­mű svéd lap így ír: „A vilá­got az az ország vezette be az űrhajózás korszakába, — amely néhány évtizeddel ez­előtt még az elmaradottak között volt. A Svenska Dag- ladet szerint az új siker pél­dátlan szenzáció a fényképe­zés történetében. „Ügy lát­szik, ismét felül kell vizs­gálnunk az országok erejéről alkotott eddigi elképzelésein­ket Szokás azt hinni, hogy a szovjet műszaki fölény min­denekelőtt a nyers erőiben nyilvánul meg, precíziós mű­szereik azonban fejletlenek. A Holdról küldött drámai fénykép — villámcsapásként fényt vetett a szovjet techni­ka világraszóló eredményei­re’’ — fejezi be kommentár­ját a lap. A bolygóközi állomás fényképe. A Lunyíb III. EGY KÖZSÉG Egy esztendő történetei Két termélószövetkezete vám Szandaszöllősnek: a Vörös­mező régi, hírneves közös gazdaság, az Aranykalász ez év tavaszán alakult Egy év vám már mögöttük lassan, teli a vú életünkre jellemző izgalmas történetekkel , • * Eljött az első közös eséplés ideje Józan számításokra alapozva azt javasolták a tsz tagságnak, szervezzenek a magúik karéból cséplőcsapa­tokat. , Nagy lett a felhorkanás. — Mit képzelnek, amíg a magunk gazdád voltunk, egyetlen egyszer sem csépel­tünk. Hált ezután se állunk be törekesnek. Az egyik gazda elő is ho­zakodott tervével, hogy át­menne Kocsérra, s toooroz ő ott cséplőmiunkásokat A ve­zetőség végül is hosszas agi­táció után megérttetre, 300 mázsa gabona marad bent, ha maguk csépelnek. S meg­szerveztek három cséplőcsa­patot. Mezőhékről, Szászbe­rekről szereztek elevátort Az egyik csapatnak nem jutott. Erre aztán. — Miért nem gondoskod­nak elevátorról? Miié való dolog az, hogy az ember ma­ga kazalozzon. * Hegedűs Balázs bácsi kö­szönt Illedelmesen, az. őket meglátogató Földi elvtársnak, a községi tanácselnöknek. De aztán elő is hozakodott mom- dökájávaL — Hát jól kibaltáztatok ve­lünk. — Már mire éiiii, Balázs bácsi? — Csak arra, agitálni könnyebb volt, mint dol­gozni. Nem keresünk mi hi­deg vízre valót sem a ter­melőszövetkezetben. — Magának hány munka­egység^ van? — Tizennégy. — Nohát akkor tényleg ne is várjon sokat. Aratás előtt hangzott el ez a párbeszéd, vagyis hát in­kább elmérgesedett vita, Mi tagadás, jól megmondogatták egymásnak a vitatkozók. Alig hanem örökharag lesz belőle, ha Hegedűs Balázs rá nem kapcsol. Aratás-cséplés idején pontosan száz munkaegység­gel gyarapította teljesítmé­nyét. * Lassan végeztek volna a csépléssel, mikor bejelentet­ték: — Nem dolgozunk tovább, ha nem osztanak. Pótári István 16 holdas kö­zépparaszt volt a hangadó. — Hiába dolgozik itt az ember, 224 kilogramm búzá­ért mi a fenének szakítsuk magunkat Ennyit kapott ug^ cüilű 56 munkaegységére. Csakhogy akkorra már a legtöbb tsz- tagnak 150—200 munkaegy­sége volt. — Ha valaki így dolgozik, abból tényleg nem lehet meg­élni — mondták neki Pótári István értett a szó­ból. Addig egyszer dolgozott, többször nem. Azóta elma­radhatatlan s nem is panasz, kodós, hiszen 37 forintot osz­tanak már az első évben az Aranykalászban, * Bulyáki Urbán középpa­raszthoz éppen három hétig jártak a szervezők. A gazda váltig azt hajtogatta: — Én belépek, .de csak ak­kor, ha kanász lehetek. Mindenki azt hitte, gúnyo­lódni akar a termelőszövet­kezettel. Nincs egyéb célja, .Moszkva (MTI). Mint az Izvesztyija hírül adja, a kö­zelmúltban a Dvina nevű személyszállító hajó. fedélze­tén mintegy ötszázötven em­berrel, utasokkal és a hajó személyzetének tagjaival, — Anadirból Ugolnaja kikötője felé tartott, amikor a nyílt tengeren váratlanul robbanás következett be a hajó Diesel­motorjában. A robbanástól lángra gyűlt a gépház, s rövi­desen a hajó nagy része lán­gokban állt. A hajó személyzete nem vesztette el lélekjelenlétét. A segélyjelekre a helyszínre sie­minthogy lejárassa a tsz-t azzal, hogy ő az igen megbe­csült, jó gazda hírében álló középparaszt, kanász legyen. Ezért hát növénytermesz­tésbe osztották be. Bulyáki Urbán immel-ámmal megcsi­nálta, ami éppen ráesett. A vezetőség cséplés után, ahogy az 52 hízót beállították, elő­vette Bulyákit. — Na, állja-e a szavát? — Maga nagyon akart kanász lenni. Bulyáki Urbán bólintott Az 52 hízót december-15-ra leadják. Olyanok, hogy az egyéni gazdaságban senki sem hizlal ilyen sertéseket Urbán a legnagyobb kedvvel gondozza a közös állatállo­mányt * Antoni András juhászattal foglalkozott egyéni korában. Ahogy a harmincas anyakoca állományt beállították, no­szogatták. Vállalja el, nem jár rosszul. — Én neon bánom —, mondta András bácsi, de én még ezt sosem csináltam. S aki munkahelyén láto­gatja meg, alig hinné el, hogy életében először kanása- kodlk. — Ostort a világ minden kincséért sem fiam, — hajto­gatja, mint ahogy -valójában meg nem ütné egyik kocát sem. Sajátságos nevelési mód­szert vezetett be. Az elkuj- torgó fáikénak odakurjant: — Cocca'! A disznók felütik fejüket, s a következő coccára futva köréje seregük a konda, any- nyira ismerik már gondozó­juk hangját tett a szovjet tengerhajózás több, közelben lévő hajója. A Clara Zetkin gőzös fedélzeté­re vette a Dvína 470 utasát és a személyzet nőtagjait. A hajó legénysége a helyszínre siető hajók személyzetének segítségével hősies harcot folytatott a tűz elfojtásáért. Csaknem három napon át küzdöttek a lángokkal és a legnagyobb veszélyben sem hagyták el a fedélzetet. A küzdelem sikerrel járt, meg­mentették a hajót az elsül­lyedéstől, de a személyzet há­rem tagja hősi halált halt. Borzák Lajos f HllllllllllllllimilllltlItlIIIIIIIIIIIIMIIIIItlIlllllllllllllllllllllllllllljlllllllHlllillllllllllllllllllllll Ötszázötven ember hajón

Next

/
Oldalképek
Tartalom