Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 25. Újítási kiállítás Szolnokon Szolnokon, a Kossuth Lajos téren napok óta hatalmas transzparens hívta fel a figyelmet a körülötte lévő újszerű gépekre. Ipari és mezőgazdasági gépek láthatók itt, amelyeknek alkotói egyszerű emberek. Azért készítették ezeket a gépeket, hogy a munkát könnyebbé, gyorsabbá tegyék. A kiállítás egyik legkedveltebb mintadarabja: a Kurucz- féle törpetraktor, a szolnoki Állami Erdőgazdaságban készítették, csemetekert és erdősítés ápolásához. Van hozzá gödörásó szerkezet is, — amelyet ugyanebben a munkakörben sikerrel alkalmaznak. A kis traktort üzem közben mutatják be a kiállítás színhelyén. mm Bekötőutak a tsz-közoontokban A szövetkezeti gazdák segítségével többhelyütt bekötőutak készülnek a tsz központokban. A Hazafias Népfront kezdeményezésére a közelmúltban tizenkilenc kilométer bekötőút tei-vét készítették el társadalmi munkában a szakemberek. Jász- szen tanóráson jelenleg négy kilométernyi hosszúságban a földmunkát végzik a szövetkezeti gazdák. A karcagi Dimitrov Tsz tagjai három kilométer hosszúságban a földmunkát befejezték. A kivitelező vállalat most arra vár, hogy Fegyvermeken az Úttörő Tsz, az ottani Aranykalász Tsz, Tiszabőn a Petőfi Tsz és Tiszatenyőn a November 7. Tsz gazdái is elvégezzék azt, amit vállaltak. Utána nyomban megkezdik a kövezést, Tudományos kutatók, egyetemi, főiskolai tanárok a Szolnok megyei szövetkezeti gazdák állandó segítői A Szolnok megyei tsz-ek gazdái évről-évre növelik terméseredményeiket. Az elmúlt Öt év átlagához képest az idén őszi búzából 3 mázsával, őszi árpából 5 mázsával, kukoricából 4.5 mázsával, cukorrépából 30 mázsával takarítottak be többet. Az eredmények állandó és tervszerű növekedése elsősorban a nagyüzemi adottságok mind alaposabb kihasználásából adódik. Ehhez persze hozzájárul a tsz-tagok szorgalma, hozzáértése és igen jelentős a mezőgazdasági tudományok legkiválóbb ismerőinek segítsége is. A tudományos kutatóintézetek, kísérleti és tangazdaságok szakemberei rendszeres kapcsolatot teremtettek a Jászság és a Nagykunság szövetkezeti gazdáival. Egy-egy tsz valóságos központja lett a kísérleti gazdálkodásnak.' Szolnok megye kitűnő vízügyi adottságokkal rendelkezik. A Tiszaf a Zagyva, a Kőrös és a Tárná több mint 330 kilométer hosszúságban szeli át a szövetkezeti földtáblákat. Percenként — a berendezések optimális kihasználásával — 52 ezer köbméter víz árasztható a földeken. — Ebből hinduivá, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, valamint a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet és a tsz-ek szakemberei arra törekszenek, hogy a lehetőségek teljes mértékben kihasználódjanak. A kisújszállásiak Mihály- falvi István tudományos kutató irányításával ötvennél több tsz-ben segítik a, szántóföldi öntözés meghonosítását, a nagyobb termést biztosító vetésforgó kialakítását. November 15-re befejezik a földrendezéstj — Új birtokireket kapnak a tsz-ek — Helyesbítik a községek térképeit — A szerződésre nevelt baromfi ára Ez évben megkétszereződött azoknak a termelőknek a száma, kik szerződéses baromfit nevelnek. Itt Szolnok megyebeli különösen nagy a fejlődés e téren a termelőszövetkezetekben. A baromfiátadás ideje a folyamatos áruellátást figydembevéve cember 20-ig ugyanezért 20 forintot kap a tenyésztői. Megkezdődött a szerződéses hízottliba átvétele is. Az október 10-ig átadott libák kilójáért 19 forintot, az október 11-től december 20-ig átadott liba kilójáért 18.50 fo- fintot fizet a földművesszöÄ termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fellendülése alapvetően megváltoztatta megyénk mezőgazdaságának képét. Elenyésző kivételtől eltekintve, eltűntek a kiisparcellák, s helyüket többszáz, vagy tööbezer holdas nagyüzemi gazdaságok foglalták eL E hatalmas változás utolsó mozzanatát — a tsz-te- rületek kialakítását, új bir- tcikihatárok kijelölését — végzik a földrendezők. Szűcs Lajos elvtárs, a Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelőségének vezetője szerint az ezzel kapcsolatos munkák első részét megyénkben november 15-re mindenütt befejezik. Eddig hat városban és 66 községben, a megye területének 92,11 százalékán adták birtokba a földeket. Jászberényben és három jászsági, valamint három tiszazugi községben most folyik a földrendezés. Több helyen, a már egyszer birtokba adott területen új földrendezést kellett végrehajtani a tsz-ek egyesülése miatt. Ahol a földrendezés befejeződött, megkezdték az új birtckíveik elkészítését, a tsz- ek a kialakított, táblákról új földkömyvekeit kapnak, melyek tartalmazzák a táblák nagyságát, művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét. A bevitt földek tutajdonjagá- nak biztosítására külön kimutatás készül a tagokról, amely a bevitt föld nagyságát és aranykorona jövedelmét tünteti fel. Ennek alapján fizetik a termelőszövetkezetek a földjáradétkot. Mindezzel azonban még korántsem ért Véget a földrendezők mimikája, A tsz-fej- lesztés során ugyanis igen sok kis tsz i$ alakult. Közülük azóta jónóhányan egyesültek, s így előadódott, hogy a birtokba adott területek több, gyakran egymástól meglehetősen távoléső darabban vannak. A gazdaságosabb művelés és megfelelő üzemi központok kialakítása érdekében helyenként szükségessé válik a tsz-ek közötti földrendezés. Igen sok községnek, városnak más község területén is vannak érdekeltségeik. Ez is hátráltatja a tsz-ek fejlődését, azonkívül sok vitára ad alkalmat. A községek 'kérhetik felettes szerveiktől az idegen területen fekvő érdekeltség átcsatolását. .Érmek végrehajtása is a földrendezőik feladata. A tsz-ek közötti területrendezés precíz végrehajtása elsősorban pontos térképeket követel. A térképészet legkorszerűbb módszereivel már 9 községben folyik a térképek helyesbítése. Most ír ár rákerülnek a „földabrosz”-ra az újonnan épült utak, csatornák, töltések és egyéb új objektumok is. A földmérés eddig készített térképei magassági adatokat nem tartalmaztak. A megyei felügyelőség dolgozói nemrégen megkezdték egy topográfiai (domborzatot ábrázoló) térkép elkészítését, ami a megyei öntözési tervek összehangolásához nélkülözhetetlen. Az igazi nagyüzemi gazdaság megteremtése érdekében így munkálkodnak a térképészeik: Patkós — A Szarvasi Öntözési Kutatóintézet tudományos munkatársai, a kunszentmártoni járás és Mezőtúr termelőszövetkezeteiben gyakori vendégek. Patronálásuk kézzelfogható eredménye ez évben már mutatkozik. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben például kísérleti jelleggel si- lókukóricát, újvetésű füvesherét és első ízben havannafajta dohányt öntöztek. Az eredmények minden vá- ralcozást felülmúltak. Az öntözött silókukorica holdanként 383 métermázsa termést adott. A barázdás rendszerrel öntözött dohány jóval felülmúlta a korábbi évek átlagtermését. A tudományos kutatók és a szövetkezeti gazdák javuló együttműködését dokumentálja az a tény is, hogy a megyében egyre népszerűbb a szántóföldi öntözés. Míg ta- j valy mindössze 80 holdat árasztottak el — addig az idén már három és félezer holdon öntöztek kukoricát, cukorrépát, szálastakarmányt és más kultúrnövényt. A termelőszövetkezetek nemcsak a megyében élő és dolgozó kutatókkal, szakemberekkel vannak kapcsolatban. Az ország több neves intézményével úgyszintén. így a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, a Debreecni Mezőgazdasági Akadémiával, a Kertészeti- és Szöllészeti Főiskolával. Ez utóbbi intézmény tanárai és hallgatód két szőlő, két gyümölcs és két zöldségtermelő tsz-t patronálnak. Az Agrártudományi Egyetem kiváló szakemberei az ikersoros kukorica meghonosításában végeznek úttörőmunkát. Az új és területileg megnö- vekedett tsz-ekben a jövőben még nagyobb szükség lesz a. tudomány és a gyakorlat helyes együttműködésére, szélesítésére. Erre nézve már készülnek a tervek, s vannak hasznos elgondolások. A Magyar Tudományos Akadémia Üzemszervezési Intézete felméréseket végez a tsz-ekben. A Növénytermelés, az állat- tenyésztés jövedelmezőségével, az üzemszervezés problémáival, a munkaerőhelyzettel, a talaj- és a tájadottságokkal foglalkoznak. E. S. JEcsegi, a diplomata szakaszokra oszlik. Az augusztus és szeptember hónapokban átadott 90 dekás csirkék kilójáért 22 forintot kaptak a tenyésztők. Októberben 21 forintot, novemberben, decemberben pedig 20 forintot fizetnek az egy kilós csirkék kilójáért. A pulyka november és december hónapokban á legkelendőbb. A november 1-től 15-ig átadott szerződéses 5 kiló súlyhatárú pulykakakas és a legalább 3.5 kilós pulykaréce kilójáért 17 forintot fizetnek. November 16-tól devetkezet. A hízottkacsa kilójáért egész évben 19 forintot kap a termelő. Lottó tájékoztató A 43. játékhéten 1 517 841 lottószelvény vett részt a sorsoláson, öt találatot egy szelvényen sem értek eL A négy találattá szelvények Száma 45, ezekre 58 630 forint nyereményt fizetnek. Három- találatos szelvény 3944 darab volt és ezeknek nyereménye 334 forint A kétta’álatos szelvények száma 92 031, nyereményük 14,30 forint (MTI) A TANÁCSHÁZA irodájából hangos vita hailatt- szott. Tétovázva álltam az ajtó előtt, aztán benyitottam. Az ajtónyitásra hátrafordult, gesztikuláló keze megállt a mozdulat közepén, köszönt, majd folytatta a megkezdett mondatot. — Szóval a marhákat megvesszük, még ha az öregisten felfordul, akkor is. Takarmányunk van, ott az istálló is készen. Szóval meg kell venni! Muszáj! — S az utolsó szónál súlyos öklét nyomatékül az íróasztalra ejtette. Azon megrezzentek a tintásüvegek, s táncot jártak a ceruzák. Szemben ült vele a párttitkár, jobbra az osztály- vezető. Mosolyogva nézték az asztalon nyugvó öklét. — Nem lepődtek meg, megszokták már heves, energikus kitöréseit; — S ha nem lesznek vemhesek a tehenek? — kérdezte egyikük csendesen; — Már hogyne lennének — emelkedett fel az ököl az asztalról^ — Különben is négyhónapos vemhességet már meg lehet állapítani, — mondta határozottan, s megint megrezdültek a tintásüvegek, — Ha nem kapjuk meg a marhákat, eladom a takarmányt, — rántotta homlokába tarkójáról a micisapkát. — Eladom, már holnap eladom — és sötéttüzű szemeiben felszikrázott a hun- nutkás mosoly. A másik kettő is mosolygott. A párttit- kár fejét ingatva megje erezte! — No, no, nem eszik olyan forrón a kását. Ecsegi Gyula, az elnök már érezte: megnyerte a csatát. Tulajdonképpen nem is volt csata, hiszen a vezetők tudták: az új tsz-éknek előbb- utóbb törzsállomány kell. S az Ady már több, ^mint ígéret. Rövid nyolc hónapos fennállása óta már többször bebizonyította, hogy élni akar és élni tud. Takarmány, vetőmag összegyűjtve; vetést is befejezték. Jövőre már Villannyal csépelhetnek és villanyvilágításos istállóba viszik a teheneket. Az újak között mindenképpen legjobb az Ady. Ha így halad tovább, pár év alatt a régiekre is „ráver”. Megérdemelnek hát minden támogatást. Meg ez a Gyula is. Az elnökük. Jól jártak vele a surjániak. Lám, hogy kijárta a villanyt, meg a Zetort is. Csudára rátermett ember. Keresve sem találhattak Volna jobbat. Valahogy így morfondírozhatott a két vezető, amikor Ecsegi Gyula megbékélve eltávozott Szemük megértő összevilla- nása erről tanúskodott; VALÓBAN RÁTERMETT ember. Többször találkoztam már vele. Egyik este a Dózsa székháza előtt. — Megyek traktorost fogni — mondta az üdvözlés után. — Megvettük a Zetort, most már csak ember kell ráBent hamarosan előkerült a Jóska, vagy Pista gyerek, (Már nem emlékszem pontosan a nevére.) akit kiszemelt, Akkoriban került a gépállomásra, s a Dózsában dolgozott; — Na öcsém, szeretné!-e egy vadonatúj Zetort, légfé- kes vontatóval? — Hogyne szeretnék mondta aa belepirulva az izgalomba. — No, akkor holnap reggel jelentkezz nálunk és megkapod. Beszéltem az igazgatóval Azt mondta, rád bízza a döntést. Ha jössz, akkor átenged. Nálunk nem segédvezető, hanem első Zetoros leszei, — s azzal otthagyta a meglepett fiatalembert. Kifelé menet hunyorítva mondta: — Most már tényleg beszélnem kell az igazgatóval. Tudom róla, hogy negyven- kétszer járt Szolnokon, meg Pesten, mire a villany bevezetését elintézte, de úgy, hogy felébe került a tervezett költségnek, s a maradékból kevés pótlással Zetort vettek pótkocsival. Ez még a tavaszon volt. Közben megszervezte 80 hold föld közös művelését, a silózást. meg a takarmány összeadást- Utóbbi elég nehezen indult. Volt egy ember, aki kötötte az ebet a karóhoz mondván, hogy ő ugyan nem adja be azt a kis herét. Ráadásul tekintélyes ember, a többiek csak utána igazodtak: Egy este elment hozzá. — ' Te János, tudod-e miket beszélnek rólad? — Rólam? — csodálkozott az ember. — Hát. Azf mondják ellensége vagy a tsz-nek. Asüélod az embereket, hogy ne hozzák be a takarmányt, akkor majd felbomlik. Ez pedig tudod mi? Tsz-elleni izgatás; Legalább három év. — Ki mondta ezt a marhaságot? — hörrent fel az ember, — Beszélik. Persze én tudom, hogy bolondság, dehát csak a bizonyság számít. — Másként..— s tehetetlenséget jelezve tárta szét karját, — Mikor van átvétel? — kérdezte dühösen az ^ellen- ség.” — Holnap; Másnap bent volt a széna. Most a vetés idején is. Éjszaka csak megállt motorjával a föld végén. Beszélgetett a traktorossal egy darabig, — Aztán fázol-e? — Hát nincs melegem. Bizony már vékony dér lepte a kukoricaföldet. S akkor előkerült a zsebéből a termosz, s a forró rumos tea mindjárt jobb kedvre derítette a traktorost. EGYÉNISÉGE, temperamentuma mindenkit megnyert a tsz-ben. Emellett tudják az emberek: utasításaira nincs apelláta. Kijelölt két embert a vetőgéphez farosnak. Reggel 6- ra kellett ott lenniök. S a két embert fél hatkor már ott találta az útszéli eperfák alatt. Ott találta, tehát ő is, mint azok, fél ötkor kell. Így a hajnali hidegben didergő emberek nem mondhatták: — Na az elnök ideállított minket, ő meg most fordid a másik oldaláraHát ilyen ember. Tsz elnök. Patkós Mihály Közlemény I960 évre történő sertéshizlalási szerződéskötés után az ideivel azonos előleget, magas vételárai fizet és előnyös feltételeket biztosít: SZOLNOK-HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI Y. Most kössön szerződést nagysűlyú süldőjére, mert 1959 évre történő átadásra a szerződéskötést 1959. október 31-ével megszüntetjük. SZOLNOK-HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI Y.
