Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. szeptember 8. A PRAVDA a SEATO gyászos évfordulójáró Csou En-!a j üdvözli a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormány­főinek kölcsönös látogatását Elkeseredett harcok Algériában Kairó (TASZSZ). Közzétét­ele az algériai nemzeti fel­szabadító hadsereg parancs­nokságának jelentését a jú­lius 29-e és augusztus 28-a között lezajlott algériai har­cokról. A jelentés szerint az algé­riai harcosok megöltek 1978 és megsebesítettek 1127 fran­cia katonát és tisztet Az al­gériai partizánok felrobban­tottak hét ellenséges katonai szerelvényt Tüzérségi tűzzel elpusztítottak két francia ka­tonai repülőgépet, négy heli­koptert és megsemmisítettek 117 francia gépkocsit Az algériai harcosok nagy- mennyiségű francia katonai felszerelést és hadianyagot zsákmányoltak. A szóhanfor- gó időszakban hetven francia katona állt át teljes felszere­léssel az algériai nemzeti fel­szabadító hadsereg oldalára. CMTI) ■ ■ ■■■ ^ MOSZKVA (TASZSZ). ,A SEATO sötét félévtizede” — ezzel a címmel jellemzi a Pravda vasárnapi száma a Délkeíetózsini támadó pak­tum fennállásának 9. évfor­dulóját. Az öt évvel ezelőtt Mani­lában aláírt egyezményt ..Dél­kelet ázsiai kollektív védelmi szerződésnek” nevezik, de va­jon kit és ki ellen „védenek meg” részvevői? — teszi fel a kérdést a Pravda cikkíró­ja. A Délkelet-ázsiai orszá­gok közül mindössze három lett tagja a SEATO-nak — Thaiföld, Pakisztán és a Fü- löp-szigetek. A tömb másik öt tagja — gyarmattartó ha­talom, élükön az Egyesült Államokkal. Ilymódon tehát már maga a SEATO összeté­tele is bizonyítja, hogy tá­volról sem az ázsiai orszá gok védelmére, hanem a gyarmattartók érdekeinek védelmére alakították. A SEATO teljesen leleple- ■■ ■ ződött fennállásának sötét félévtizede alatt, bebizonyo­sodott róla, hogy az agresszió eszköze, a feszültség fő for­rása DéLkelet-Ázsiában, — (MTI.) ....................................«♦«»♦< Em elkedik a Szovjetunió és Ausztria árucsere orgalma Hivatalos osztrák közlések szerint a Szovjetunió és Auszt­ria kölcsönös árucsereforgalmá­nak értéke ez év első felében elérte a 785 millió schillinget, a tavalyi 421 millió schillinggel szemben. (MTI). MOSZKVA (TASZSZ). — Hugh Gaitskell és Aneurin Bevan, az Angol Munkás párt vezetői, akik a Szovjet­unió parlamenti csoportjának meghívására a Szovjetunió­ban tartózkodnak, vasárnap nyilatkoztak a moszkvai te­levízióban. Kilenc év alatt 300 százalékkal drágultak az élelmiszerek 1 örökországban A török sajtó ismét jelen­tős áremelkedésekről ad hírt. Az Uluscímű lap a töb­bi között kifejti, hogy az idei élelmiszerárak az 1950. évi árakhoz viszonyítva 300 szá­zalékkal drágábbaik. Jelentő­sen emelkedett más árucik­kek, de különösen a ruha és a lábbeli ára is. Az áremel­kedéseik különösen a na­gyobb városokiban, így Isz­tambulban, Ankarában* Iz­mirben és másutt érezhetők jelentősebben. (TASZSZ), tett számomra — mondotta befejezésül Gaitskell, s egy­úttal megemlékezett arrój az óriási haladásról, ameiyéf a Szovjetunióban tapasztalt. — (MTI.) Csou En-laj miniszterelnök vasárnap Muhammed Nairn afganisztáni miniszterelnök- helyettes tiszteletére adott fo­gadáson kijelentette: „öröm­mel látjuk, hogy a nemzetkö­zi helyzet — a Szovjetunió és a többi békeszerető ország és nép közös erőfeszítései révén A Jomiuri című japán lap megbízható forrásokra hivat­kozva közli, hogy a japán pénzügyminiszter határozatot hozott, amelynek értelmében megszünteti az amerikai áru­cikkek behozatala elé gördí­tett akadályokat Az említett lap megállapítja, hogy ille­tékes körök véleménye sze­rint a pénzügyminszternek ilyen értelmű döntése kap­csolatban áll MacArthur amerikai nagykövet követe­— a béke irányában fejlődik. A kínai nép örömmel üdvözli a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfőinek köl­csönös látogatásait, mert azok a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhüléséhez és a vi­lágbéke megőrzéséhez vezet­nek.” (MTI) léseivel. A nagykövet ugyan­is a japán külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel foly­tatott tárgyalások során sza­bad teret követelt Japánban az amerikai árucikkeknek és tőkének. Japán szakemberek köré­ben attól tartanak, hogy az amerikai árucikkek szabad behozatala kedvezőtlen ha­tással lesz a japán ipar több ágára. (TASZSZ). AZ ELSŐ ÓRÁKON ■ ■ 4» ^ ■'­Gaitskel és Bevan nyilatkozata a moszkvai televízióban .............— ■ '■ Az a merikai árubehozatal Japán érdekeit sérti A Béke Világi cinács nyilatkozata a laoszi helyzetről Prága (MTI). A Béke Világ­tanács szombaton nyilatkoza­tot adott ki a laoszi helyzet­ről. A nyilatkozat rámutat: a súlyos laoszi helyzet annak eredménye, hogy Laosz és az Egyesült Államok kormá­nya szembeszökő módon meg­sértette a genfi és a vienüa- ned egyezményeket. Ezeknek az egyezmények­nek értelmében Laosznak bé­keszerető, semleges, független és demokratikus országnak kellene lennie, de az Egye­sült Államok kormánya fegy­vert, hadianyagot és katonai személyzetet küld Laoszba. Az országot katonai támasz­ponttá változtatja és a SEA- TO-ba való belépésre akarja kényszeríteni. A Szanani- kone-kormány az Egyesült Államok uszítására fokozta a hazafiak és békeharcosok el­nyomását és üldözését, s pol­gárháborút robbantott ki. A laoszi kormány elutasí­totta azt is, hogy a Nemzet­közi Felügyeleti és Ellenőrző Bizottság folytassa munkáját — mondja a nyilatkozat. Majd hangoztatja: a Béke VI- lágtanács követeli, hogy a Nemzetközi Bizottság kezdje meg újra munkásságé1 és fel­hív minden békeszerető em­bert, hogy haladéktalanul lépjen akcióba. Az ENSZ beavatkozása csak súlyosbítaná a helyzetet Laosziban. A megoldás egyet­len lehetősége a genfi és vientianei egyezmények tisz­teletben tartása. A feszültség csak úgy szüntethető meg. ha az Egyesült Államok felszá­molja katonai támaszpontjait visszavonja katonai személy­zetét Laoszból, nem küld többé katonai szállítmányo kát és felhagy az egyezmé­nyek megsértésével — mond ja végül a Béke Világtanác« Gaitskell kijelentette, hogy hogy a Hruscsowal, Szusz- lowal és Gromikóval a Kremlben folytatott megbe­szélések igen érdekesek és rendkívül értékesek voltak. Gaitskell és Bevan kifejtet te véleményét arról, hogy milyen fontos jobb kapcsola­tokat létesíteni Nagy-Britan nia és a Szovjetunió népei között, majd pedig ismertet­te az angol munkáspárt bel és külpolitikai álláspontját. A Szovjetunióban tett láto­gatásom nagy élményt ielen­Halálos forgószél Olaszországban ANCONA (AFP). Vasárnap éjjel hatalmas forgószél pusztított az olaszországi Ancona és Porto Civitanova vidékén. A vihar — ideigle­nes értesülések szerint — 15 halálos áldozatot követelt és 50 személyt megsebesített — Körülbelül 100 személy el­tűnt (MTI) a leanaavobbaknál... folyama és egész kis vita ala­a • kui ki az ab&zolut és az al­kotmányos monarchia közötti különbségről. De azért na­gyobb baj nincs, a lényeget általában értik. Ami meg­kapó volt, az az aktivitás. Mindenki jelentkezik, min­denki el akarja mondani vé­leményét. És ez nagyon jó. Ami a fő nehézséget okozza, az év eleji hangulaton kívül, az nagymértékben a szemé­lyes élmény hiánya. Ezek a fiatalok (szerencsére) nem is­merhették meg, mit jelentett a magyar társadalomban a gróf, a nagytőkés, a munka- nélküliség. Éppen ezért ki­csit könyvízű a tudásuk. De sebaj, az érdeklődésük meg­van a dolgok megértéséhez. Pereg az óra. Most a ma­gyar történelem múltévi anyagát foglalják össze. Ez nagyon jól megy, kerek, sza­batos kiselőadásokat kapunk a végvári harcokról. Nagy a figyelem. Hadd írjam ide az óra legszorgalmasabb, leg­többet és legjobban felelő ta­nulója nevét. Hegyes Éváét. De mert egyenjogúság van, a fiúk se maradjanak el: Makk Gyula is elég sokszor felelt. Dr. Varga Lajosné történe­lemtanárnő jó pedagógus. Igyekszik és szemmellátható- an ki is tudja hozni osztályá­ból a maximumot. Az osztály — ahogy az igazgató mon­dotta — jó közepes. Én na­gyon rokonszenvesnek tar tóm őket. igyekeznek, hogy elérjék az elmúlt éviek jó eredményét, amikor 38 érett­ségizett közül 17-et vettek fel az egyetemre, ök is remélik, hogy nem is egy Kazai Lajos akad közöttük, aki most érettségizett és Debrecenben az egyetemi felvételkor a legmagasabb pontszámot kap­ta. .As a g' is bbe nél A legkisebbeket Runszent- mártonban, a Deák Ferenc a legnagyobbaknál,.. A tiszaföldvári gimnázium öreg, zeg-zugos épületében a belépő tanárnőt fegyelme­zett, rendes osztály fogadja. Babay József regénycíme jut eszembe: Mi huszonketten. Ez is alacsony létszámú: 16- an vannak a IV. b. osztály­ban. Tizenegy lány és öt fiú. Utolsó évük ez a középisko­lában. Ehhez illően hát na­gyon komolyak már most, az év elején is. Az arcukon még ott a nyaralásban szerzett barnaság, de a szemek, a te­kintetek már komolyak, elő- reszegeződnek. Nem frázis ez. A komolyság valahogy a lényükből sugárzik. A kedves, őszhajú tanárnő, akit szemmelláthatóan na­gyon tisztelnek növendékei, éppen történelemórát tart. Bizony nem könnyű felidéz­ni az elmúlt év anyagát, és nem könnyű maga az anyag sem. Csak úgy röpködnek a meghatározások: ősközösség, despotizmus, monarchia, feu­dalizmus és a többi. Néha- néha megdöccen a felelgetés Téeszcsés asszonyok Még alig világosodik. •— smikor friss női hangok vi­dám nó'áját repíti játszi könnyedséggel a szél. A ko­ránkelő emberek egy pilla natra abbahagyják a jószág körüli matatást, az udvaron való szöszmötölést, s csak úgy maguknak mondják —, vagy csak gondolják —, men­nek a téeszcsés asszonyok lolgozni. ­A kocsi vagy a vontató tovább halad a termelőszö­vetkezet központja, területe felé, de a dalt még vissza hozza a szél.., Aki szereti n nőket“ Megfontolt szavú, sokat apasztalt ember Molnár Im- e, a szajoli Előre Tsz párt- itkára. A haja is deresedik már, s mégis milyen kijelen­ést tett a minap? Azt mond­ja, hogy szereti a nőket, s hogy miért azt is elsorolta. Onnan kell kezdeni —, ha -lontosan követni akarjuk a örténteket — hogy a tava­szi új belépők között ieen =zép számmal vohak nők is Köze! félszáz női tagot szám tál most az Előre Tsz S nem kényeskedő, munkától húzó­dó asszon vok-lányok frtáK alá annak idején a belépési nyilatkozatot, hanem olva- ook akik megfogják a dolog végét és szorgalmukkal mát !s kivívták a férfiak elisme­rését. Pedig nem könnyű a nők helyzete, egyik-másik asz- szonynak a férjjel, a család dal is vitatkozni kellett — hogy elha ározásától ne té­rítsék el. így járt Cseleng Lászlóné is. (Talán nem ha ragszik meg, hogy a hóna­pokkal ezelőtt történteke' felemlítem). Most már mo solyogva meséli hogyan ha dakozott férjével. Életepárja vasu'as, s úgy vélekedett amikor szóba került a tsz- be lépés, hogy megélnek a feleség ' kerese’e nélkül is De a talpraesett szorgalma« asszonvka nem így gondolko­zott. S addig addig hangoz­tatta a maga igazát mfg el érte, hogy belépett. A gabona behordanál még a szabad­ságon lévő férj is segített Tgy eev hónap alatt 56 mun kaegységet írtak az asszony javára, aminek értéke — csupán srvors számítós* téve — meghaladja a kettőezer forintot E példával csak azt akar tam érzékeltetni hogy mi­lyen bátor határozót* jelle­mű asszonyök kerültek a kö­zös gazdaságba. De mit Is ’mond ft - V róluk a párttit kár elv*árs? Azt. hogy a növényápolás idején is élen jártak a mun káhan a gabona betakarítás­kor pedig ügy álltak helyi y>nev az maradandó emiék ként panfrra kívánkozik. A kai á «70s terület nagyságá­hoz viszonyítva imnroknvi kis, csapatnak kellett elvégezni az aratást, biztosítani, hogy az „élet” magtárba kerüljön Az ascgenvnV távvok megér­tették, hogy s jövő évi ke­nyérről van sző s napi 12— 14 órát dolgozlak az aratás- cséplés idején. S amikor a kombájn aratta gabonát szá rítgatiájí és jött az esó, a nők egész éjszaka hordták a termést be a magtárba Nem asszonynak való a zsá­kolás, s mégis a fiatalaoba kát úgy kellet! lein'enl hogy ne egyedül vigyék a zsák bú zát. Másnap — a ledolgozott éjjeli műszak után — a föl­deken folyta*ták a munká* s csak legfeljebb az esős na­pokon . piben'ek” Még be sem fejeződött a cséplés, amikor már a siló zásra, a kender betakarítá sára a mák szedésére kel­leti összevonni az erőket A fürge női kezeknek mos* is hasznát lá*ták. Szőke Béláné munkacsapatából jónébá nyan a silógödörné! dolgoz­tak Cselnng Lászlóné, Maj- zinger Jánosné. Medgyes Pálné Veréb Máténé és özv. Maizinger Andrásné szinte percek alatt villázta te a vonhatóról a járva^-sil ózógép ál*al levágott kukoricát S a szus«7aná«pvi pihenőkben még évelődtek is a 80 éves veréb Ferenc és a 74 éve« Viczán .Táno« bácsival, akik szinten a siiózásnál segéd kezdtek. Molnár Kálmánná munkacsapata a mákot szed te a lányok oedig Török An­na vezetésével a kender beta karítását végezték. Mák szedés közben Olyan munka ez, hogy nyu­godtan lehet beszélgetni, s közben a kéz is fürgén jár­hat Egy ideig csak a száraz mákgubó zörgése, reccsenése űzte el a csendet, aztán az asszonyok szava. Szóba ke­rült, milyen munka köv ke- zik soron ha itt végeznek. S abban is megegyeztek, hogy mikor tartsanak szilva szü­retet a tsz kertésze'ében Csakis vasárnap — állapod fak meg gyorsan, — hogy a befőtt eltevés, vagy lekvár' főzés miatt ne veszítsenek munkanapot. Itt, a mákszedő asszonyok között is éreztem a derűs, jó-: kedvet Azt hogy nem kény szerből — csak úgy immel ám mai — hanem gc-ur, mó-1 iára dolgoznak. A 64 éves öz­vegy Barta Lajosné éo oly szorgalommal vesz részt a munkában, mint Pócs Anna,: vagy a többi asszony és le ! ány. akinek a névé* helyszű­ke miatt nem sorolhatom fel. Vatamennyien dicséretet érdeme'nek igyekezetükért a szövetkezet fejlődését elő «rfTí*ő munkáUcorlásiikéct Ilyen asszonyok-lányok dolgoznak az Előre Tsz-ben Nem csoda hát. ha a pár* titkár elv*árs szere*!, becsű , li őket s Kozma Imre. q! Tsz fiatal o'nőké vagy Ké­psor Mátyás hcírT-Sdvecctő « ál'alában a férfi távok elis­meréssel nvu-tkoznak a nők helytállásáról. . • Esteledik. A dűlő utón ko­csi közeledik. Az asszonyok leo'diák derekukról a mák-1 győitő zsákokat s a kender földön is szedelőzködik a Iá nyék "senortia Hazafelé in dúlnak. Eáradtak, de a jó! végzett munka öröme dal' csal az ajkukra. A kocsi ha­lad, de a nótát még vissza hozza a szél. Nagy Katalin ­Í4 nyugatnémet tőke behatolása frraneiaorssáv ba ji§ Az Echo című tekintélyes j j párizsi közgazdasági lap be- j ä számol arról, hogy a nyár f folyamán a nyugat német *ó- Jke mind jobban behatolt "Franciaországba. A vegyipar­iban például számos megáila- * nőd ás jött létre nyugatnémet fés francia trösztök között — Ijlgy „Polysyntese” néven új ! J ái'a'atet alapított a francia |Nobel és a nyugatnémet tlöchst, ez utóbbi társult a f ‘ francia Dynam't-közoon egy elvállalásával is; a Ba ;|dische Anilin és a francia iKuhlman cég is közös új ■vállalatot hozott tető alá E itj’ársulások sikerén felbuzdui- fva, a Bayer-cég és a francia »Brogil is új társulást írt alá SÍNy ugat német társaságok meg vásárolták Strasbourg eg; nagy textilgyárát is. Két e- seni vállalat egy francia cég­gel együtt !■-(')- ijve/etékf építésére indított új, közt vállalkozást. A nyugatnémet tőke beh tolása Franciaországba s európai közös piac nyújtott lehetőségek felhasználásáv *ör*-énik. Mindez csak iga zolja a nyugat európai kon munista pártok és a franc? kommunisták megállapításé a közös piac nem más mir a trösztök Európájának mer teremtése, óriási kísérlet at ra hogy a kapitalista mc nopóliumok még jobban ha talmukba kerítsék a „kis Eu irópa” országúit*- utcában kerestem feL Nagy- .- szemű, szépen öltöztetett, jól- ;i táplált csöppségek ülnek a- padokban. Itt bizony csak f most tanulgatják a fegyel­,- met. Sugdolódznak, nevetgél- I. nek. Izgatottan mutogatják- egymásnak az elkészített el­i- ső házi feladatot. S ehhez a I. házi feladathoz az elmúlt i, órán kis mesét is kaptak l Gyöngy Gabriellától, az első- osztály tanítónénijétől. Tap- a siról, a rokonszenves nyuszi­- ról volt szó, akinek a háza -t elé kerítést kellett rajzolni, a nehogy a róka beszemtelen- i- kedjék tapsiék békés családi- otthonába. A nagy buzgalom- e mai és gyakorlatlan kézzel :- megrajzolt piros és kék egye- :. nes vonalakat nem egyfor­mán csinálták meg a nebu- •j lók. Berta Magdi és még jó z néhányan szépen megrajzol- _ gatták a kerítést, amely lé- k nyegében az első írógyakor- a lat náluk. Kocsis Vera odáig z ment a szorgalomban, hogy . a kerítés mellé a házikót is r odarajzolta, ablakában a nyu- t. szival. Gabi tanítónéni szé- a pen megmagyarázza, hogy k csak annyit kell otthon dől t aozni, amennyit a tanítóné _ megkíván. De annyit muszá j Az F. Tóth fiú meg a Pinté bizony nem csinálták meg- és a kis Mikus Eta is üres y papírral szégyenkezik. Nőd, sebaj, az elkövetkezendő időkben lesz még alkalmuk y pótolni. 6 Most már az iskola lép« csője következik, azaz víz . szintes vonalat rajzolnak a; s apróságok. Nagy az igyeke t zet. Berta Magdi még a nyel- n vét is kidugja buzgalmában 3 hogy a lépcső jól sikerüljön A kis fejek gondterhelten . hajlanak a papírok fölé B5- . zony, bizony elkezdődött a- 1 komoly munka... c — hernádi —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom