Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-08 / 210. szám
1959. szeptember i íZOLNOR MEGYEI NÉPLAP n A szívós, türelmes felvilágosító munaa ereje tíszasas tükrében A FEJLESZTÉS idején is akadtak és most is akadnak hellyel-közzel különböző ígészségtelen nézeteket valló emberek. Annakidején volt, aki így beszélt: Az egyénileg dolgozó parasztokat nem szabad háborgatni, a „há'borga tás” alatt éppen a nagyüzemi gazdálkodás eredményeit népszerűsítő, felvilágosító munkát értették. Mások meg bizonyos adminisztratív eszközökre esküdöztek égre- öldre mint egyedüli és ha- ásog módszerre. Sem az egyik, sem a másak nem jó. Dártun>k számtalanszor meg- nutatta a helyes utat, azt, aminek érvénysülnie kell a parasztsággal szembeni poli- ikánkiban. S ez tömören; az 'szinte, nyűt beszéd minden iologban való szótértés. A mezőgazdaság szocialista átszervezése Szolnok megyében lényegében befejeződött. Ez a történelmi tény mindennél jobban igazolja pártunk politikájának helyességét, célravezető voltát. Most az új és a területileg megnagyobbodott tsz-ek megszilárdítása az állandó és mindennapos feladat. Most is akadnak tü- relmetlenkedők, vagy megalkuvók. Számuk nem nagy és erejük jelentéktelen. A meg- szálárditásban is első helven vagy az adminisztratív módszereket, vagy pedig a „maid lesz valahogy” elvet vallják. Eibből a tekintetből tanulságos és célszerű egyetlen egy község: Tiszasas tükrébe nézni Annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan bebizonyítsuk, a szívós és türelmes felvilágosító munka igenis eredményre vezet, S ho>gy nem hiába hangoztatják Szolnok megye vezetői annak szükségességét. Tiszasas történelmében ez év tavaszán következett be a nagyjelentőségű változás. A dolgozó parasztok többsége aláírta a belépési nyilatkozatot. Közöttük, is elsőnek a legjobb gazdák. Több dolgozó paraszttal abban az időben nem sikerült minden kérdésit tisztázni és minden kérdésre kielégítő választ kapni. ERRE ÉSZHEZKAPOTT az ellenség. S rázendített utólag a sakálüvöltésre. Hazudtak, támadtak, rágalmazlak. És bekövetkezett az a helyzet, amire számítani is lehetett. A Béke Termelőszövetkezet nehezen haladt az ötről a hatra. Mi történjék? Végül az történt, aminek történnie kellett, pártunk he lyes útmutatása alapján. Tapasztalt párttagok, munkások mentek Tiszasasra, hogy ismét beszélgessenek egyenként az ottani dolgozó parasztokkal. Azokkal az emberekkel, akikhez korábban nem juthattak el s akikkel nem sikerült minden kérdést tisztázni. Akadt ember, aki céltalan és haszontalan dolognak tartotta mindezt. De az odaérkező elvtársak igazságuk és erejük tudatában munkához láttak. VaL Sándor, a Járműjavító dolgozója. Friedrich Ferdinánd, a Megyei Tanács VB csoportvezetője és még jónéhányan. Ottartózkodásuk idején a Béke Tsz közgyűlése szokatlanul népes és aktív volt A tsz vezetői pedig magafaizto- sok és bátrak. Már ők mondogatták: az ellenség azt hírese teli, a termelőszövetkezet ben nem lehet megélni. Ha nem dolgozunk valóban nem Az ellenséges elemek azt is szeretnék, hogy ne dolgoz zunk s később ilyenformán nokik legyen igazuk. Munká hoz látunk. Ez volt a vezető ség határozott állásfoglalása. Aztán kissé bátortalanabbul, végül mind bátrabban így beszéltek a tagok is. Sőt, sokan csatlakoztak Fgedi Jánosné véleményéhez. ..Ha szocializmust építünk, jöjjön mindenki velünk, beszélgessünk a még kívül lévőkkel, is. Azt meg ne tűrjük, hogy dr. Nagy Ferenc főjegyző úr ócsároló hangon beszéljen a szövetkezeti tagokról” — mondta Egediné és véleményét sokan helyeselték A következő napokban járták kívülálló ismerőseiket, annyi ra, hogy tíz új belépővel gya rapodott a Béke Tsz taglétszáma. ÉS AMI A LEGLÉNYEGESEBB, az okos, türelmes szó hatására kezdetét vette a szebb életet megalapozó közös munka. A Béke Tsz tagjai azóta Zetort rendeltek. Huszonnógykalapácsos dará lót vásárolnak, motorral együtt. Épül a két 56 férőhelyes tehénistálló, a 300 férőhelyes jühhodályt maguk hozzák tető alá, még a tél be állta előtt Gyűlik a vetőmag, a takarmánygabona s az alomszalma. Elindultak az új úton. Lám, éppen a tisza- sasi Béke Tsz példázza hogy milyen nagy ereje van a türelmes, felvilágosító szónak S hogy mennyire fontos, lényeges dolog a politikai munka Sz. P. fi HIMES CÉLÉRT érdemes Jó munkáért jó valutát kap a vezser.yi Háziipari Kosárfonó KTSZ Zsemlyeszfn karosszékekét, formás kertiaszíalokat lendítenek izmos karok a ve- zsenyi vasútállomáson. Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, vagy Budapest felé ndul a szállítmány? Vagy a bányavárosokba, ahová szintén rövid úton, közvetlenül szállít a kosárfonó ktsz''... Jó dolog a közvetlen szállítás; segíti az önköltség csökkentését. Egy esztendő leforgása alatt 52 főről 65-re gyarapodott a szövetkezetiek létszáma, Hz a tizenhármas minden babonával ellentétben szerencsésnek bizonyult. Mig tavaly az egész évi nyereség tett ki 142 ezer forintot az idei már 185 ezernél is több Igaz, itt Vezsenyen nem any- nyira a jószerencse, mint a szorgalom biztosította a nyereség emelkedését. Kerti Ferenc, Báráczki Sándor, Je- chaniik János szeretettel, tüA szovjet ipar gyors ütemben a vitás legjobban automatizált iparává válik A szovjet ipar gyors üteműén a világ jegjobban automatizált Iparává válik — írják beszámolójukban az angol mérnökök és technológusok szövetségének tagjai, — akik ez év nyarán látogatást tettek a Szovjetunióban, — Csehszlovákiában és Lengyelországban. A beszámoló megállapítja, hogy míg a Szovjetunióban az ipari termelés 10 százalékkal növekszik évente, Anglia és az Egyesült Államok ipari termelése megközelítőleg évi két százalékkal csökken. Londonban sajtóértekezleten Galloway, a szövetség igazgatója kijelentette, hogy a Szovjetunió a termelés automatizálásában ,.sok tekintetben kilenc évvel előzte meg Angliát.” (MTI), i retemmel tanították az olyan ügyes új tagokat, mint Sipos Mária, K. Kiss József, Bokor Mihály. Ebben az évben másfélmillió forint értékű árut ad a ktsz a népgazdaságnak. Értékes pártkongresszusa felajánlások lendítik előre a műn kát, növelik a bevételt. A szövetkezetiek — igére*ük szerint — felére csökkentik a hulladékot; változatlanul tartják a 100 százalékos minőségi szintet. Ez az egyetlen felajánlásuk, amit — érthető okokból — nem teljesítenek túl A kosárfonók kiveszik ré szűkét a község társadalmi életéből is. Akár Oláh Lídia vagy Szabó György elnök úgy sokan mások közreműködtek az új művelődési otthon építésénél, a Tiszakanvai Tsz bontási munkáinál. Kul- túrosaikat már most hozzásegítette Törőcsik Sándor községi párttitkár azokhoz a villám tréfákhoz, egyfelvoná- sosokhoz, melyeket ősszel adnak elő. Vezseny— München - Stockholm A kis község népe tisztelettel tekint a Kosárfonó KTSZ felé, honnan nemcsak több magyar városba, de Svédországba. Nyugat-Német országba is sok-sok, áru indul. Elismerés — főként pedig jelentős dollárösszeg és újabb megrendelés —érkezik azok fejében messze határokon túlról. Gyártmányaik valóban megérdemelnék, hogy feltüntetnék rajtuk: „Készült Magyarországon'’. Különös — s éppen nem szíwidító —, hogy sem a Ti- szakanyar, sem a Hunyadi Tsz nem segíti a ktsz dolgozóit. Az előbbi gazdaságban akad, kinek lenne szíve 100 forintot elkívánni a vessző mázsájáért a hivatalos 80 forintos ár helyett. A hunyadisiák pedig egyszerűen szóba sem állnak a kosárfonókká] vessző-ügyben ... így az anyagszükségletet részint régebbi szerződéseik alapján, nagyrészt pedig tanácsi segítséggel fedezik. r Uj gép érkezett Amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI, Kongresszusának tézisei, a 7 éves terv ellenőrző számai napvilágot láttak, azonnal a világ érdeklődés középpontjába ke rültek. A XXL Kongresszus a kommunizmus építésének programját dolgozta ki, mélyreható. tudományos indokolást nyújtott ehhez a programhoz, amelynek alapvető gazdasági feladata: történelmileg rövid idő alatt utolérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben. Nagy feladat megvalósítását tűzte célul a Magyar Szocialista Munkáspárt március 6-i határozata is, amikor azt kérte népünktől, hogy 1959 végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek. a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960- ra tervezett színvonalát. Ennek a célkitűzésnek hazánkban megvannak a reális politikai és gazdasági feltételei. A javaslat széleskörű visszhangra talált, egyetért vele az ország népe. És ez jó dolog, mert az emberek, ha még nem is tudatosan, de érzik, hogy a termelés a szocializmusért folyó harc egyik fő pontja, a munka pedig maga a harc, a szó igaz értelmében, mivel a szocializmusnak végső fokon a termelt anyagi javak mennyiségében és a termelekenységben kell túlszárnyalnia a kapitalizmust. Ennek eléréséhez a szocialista munkaverseny a legjobb, a legmegfelelőbb eszköz, mert a társadalmi elismerés ösztönöz még jobb eredmények elérésére, hatása formálja a dolgozók nézetét, főleg a munkáról, a munka szerepéről alkotott nézetét. A Szovjetunióban a XXI. kongresszus után széleskörű mozgalom bontakozott ki, kommunista munkabrigádok ezrei alakultak azzal a célkitűzéssel, hogy a tervezettnél korábban fejezzék be a 7 éves tervet és meggyorsítsák a kommunizmus építését. A kommunista munkabrigádok célkitűzései különböznek a munkaverseny és munkafelajánlások minden eddigi formájától abban, hogy többet és a lényeget tekintve újat adnak. Tartalmuk: kommunista módon dolgozni és kommunista módon élni. A kommunista embertípus kialakítása az új, lényeges tartalma ennek a mozgalomnak. Az jut benne kifejezésre: nem lehet várni arra, hogy a kommunista társadalom színvonalának megfelelő öntudattal rendelkező emberek spontánul fejlődnek ki. Ebben a tekintetben sokat tesznek a különböző tanintézetek, de az emberek tudatának legbiztosabb Jormátoja a munkahely, a kölcsönös segítésen alapuló, jó kollektívában végzett munka. Pártunk márciusi határozata új lendületet adott az egész országban az alkotó munkának. Lelkes felajánlások születtek az egész magyar társadalom életében jelentős esemény, a VII. párt- kongresszus tiszteletére. Közben a magyar munkásosztály fellegváraiban, a kommunista munkabrigádok példáján és ezekhez hasonló célkitűzésekkel, szocialista munkabrigádok alakultak. Üzemünkben a párthatározat után egyre inkább érlelődik, alakul az emberekben olyan érzés, hogy személy szerint is kell tenniök valamit a szocializmus építése érdekében. Műszaki vezetők kezdeményezésére önköltségcsökkentési és anyagtakarékossági brigádok alakultak, amelyek már ebben az évben több millió forint megtakarítását okoskodták ki. A II. negyedévben 1 200 000, a III. negyedévben pedig 1 600 000 forint megtakarítását vállalták és a II. negyedévben már teljesítették is vállalásukat. Ennek nyomán a műhelyekben is különböző felajánlások születtek az anyagtakarékosságra, a minőség megjavítására, a tervek túlteljesítésére. Fellendült a műhelyek és gyárrészleg közti vetélkedés, és máris sokat megvalósítottunk abból, amit a pártkongreszszociatista munkabrigádot kívánnak szervezni szus tiszteletére vállaltunk. Ennek során, ahol a legtöbb anyagot lehet megtakarítani, a szabászaton azzal álltak elő a dolgozók, hogy „alakítsunk szocialista munkabrigádot, segítsük, tanítsuk egymást, dolgozzunk szocialista módra, éljünk szocialista módon”. A konfekciós körök tervteljesítése jelentős mértékben az alsórész-szabászat pontos és folyamatos munkájától függ. Áz alsórész-szabászat pedig üzemünkben szűk keresztmetszetet képez: nagyon nagy jelentőségű az itt kibontakozott versenymozgalom. A közösségi érzés megszilárdítása. a terv teljesítéséért való felelősségérzés ki- fejlesztésére a műszaki vezetés az alsórész-szabászat tervét műveletenként személyekre bontotta és így személyenként értékelhető a terv teljesítése, a túlteljesítés és a lemaradás. Egyidejűleg indult meg az alsórész-szabászat három műszakja között a verseny, amely a tervteljesítésen kívül — amelynek alapja a személyekre bontott terv. a program — igen nagy figyelmet szentel a minőség javításának, az anyagtakarékosságnak, valamint a munkafegyelemnek és a rendnek. Azután a gumigyárban is megmoz dúltak az emberek. Legutóbb pedig a 39/B műhely ifjúmunkásai — mesterükkel az élen — keresték fel az üzemi bizottságot és a főmérnöki irodát, hogy Néhány nappal ezelőtt modern henger-rovátkoló gépet kapott a törökszentmiklósi malom. Segítségével helyben tudják a hengerek rová'kálasát megfelelő minőbben elvégezni. A malom szerelői most végzik üzembe állítását. Lényeges és új vonása ennek a mozgalomnak, hogy a műszakiak, különösen a termelést közvetlenül irányító fiatal műszakiak aktivan résztvesznek nemcsak a kezdeményezésben, hanem a szervezésben is úgy. hogy maguk is tagjai lesznek a területükön alakult brigádnak. Érdemes célkitűzéseikből néhány szempontot is elmondani, mert ezek olyan új vonások, olyan nagyszerű elgondolások. amelyeket érdemes megírni megyeszerte, sőt országosan is. A tervteljesítésen, minőségi előirányzat export túlteljesítésén, anyagtakarékossági vállalásokon túl, a következők érdemelnek figyelmet; — rendszeresen vizsgálják munkaterületük termelékenységének alakulását és javaslatokat dolgoznak ki i a termelékenység növelésére; — az általános iskola 7. és 8. osztályát a brigád minden tagja elvégzi. 10 fő elvégzi a „Szakma ifjú mestere” címért indított tanfolyamot, 3 fő gimnáziumi érettségit, 1 fő pedig technikumi érettségit tesz; — a brigád minden tagja megrendel egy-egy napilapot és havonta elolvas egy szépirodalmi könyvet; egymásnak anyagi támogatást nyújtanak betegség, házasság, születés, építkezés és más hasonló esetben; — vállalják, hogy egy éven belül 4—5 segédmunkásból szakmunkást nevelnek; — a pártkongresszus anyagát és más időszerű politikai anyagot közösen megbeszélnek; az üzem területének egy részét parkosítják; • kitűzött határidőre vállalják: egy brigádon belül a brigád minden tagja megtanul minden munkaműveletet, hogy egymás helyet tesítését meg tudják oldan Példának ragadtam ki né- I hány érdekes célkitűzést, j Ezekből is láthatók, hogy I ezek a vállalások gyökerében különböznek a munkaver seny és munkafelajánlások minden eddigi formájától. A műszaki vezetés részéről a legnagyobb odaadással támogatjuk ezeket a célkitűzéseket. Magától értetődik, hogy a legteljesebb támogatást élvezik a társadalmi szervezetek részéről is, elsősorban a Szak- szervezet Üzemi Bizottsága részéről. Még gyermekcipőben járnak ezek a brigádok, hiszen nincs tapasztalatunk az ilyen munkában, de egyre újabb ötletekkel, kezdeményezéssel járulnak hozzá dolgozóink a szocialista brigádok megszervezéséhez, munkájához. Javasolták például, hogy egy ilyen brigád munkájában vegyen részt az illető műhely technológusa, könyvelője, aki állandóan' tud tájékoztatni a gazdaságosságról, a terv, a minőség teljesítéséről. Legyen tagja a brigádnak a műhely minőségi ellenőre, bérelszámolója, akik segítenek a kiértékelés elvégzésében, stb. Üzemünkben még nem sok ilyen brigád van. Elmondhatjuk azonban, hogy az ilyen brigádok további szervezésének megvannak az objektív feltételei. Nekünk, gazdasági vezetőknek: — főmérnöknek és művezetőnek, tervezőnek és technológusnak, mérnöknek és technikusnak egyaránt fél kell karolnunk a dolgozóknak ezt a kezdeményezését és közkinccsé kell tenni. Minden, ye^et&iek.:- meg kell r tanulnia, hogy a verseny, ezeknek a szocialista munka- brigádoknak a célkitűzései, a dolgozó tömegek tudatos, ak- I tív közreműködése, eszköz gazdasági céljaink eléréséért j folytatott harcunkban. Lehe- ; tünk-e, maradhatunk-e közömbösek mi, műszaki veze tők, amikor egyszerű dolgozók a maguk lelkiismeretére, proletár öntudatára hallgatva újat, többet akarnak adni magukból az új társadalom megteremtéséért? Nézhetjük-e tétlenül, hogy a születő új érdekében a munkások nemcsak a kezüket, hanem a szívüket is harcba küldik? Nem, nem maradhatunk közömbösek nem kuloghatunk a történelem után. Mi is nemcsak az agyunkat, szervezőkészségünket, tudásunkat, kötelességérzetünket hanem egész szívünket, lelkünket adjuk a munkások lelkesedéséhez. Fogjunk össze mindannyian, igényeljük szenvedélyesen a dolgozók véleményét, segítségét és közös erőfeszítéssel gyürkőzzünk neki a feladatok sűrűjének. A verseny erejével üzenjünk hadat a mara- diságnak, a tétlen nyárspol- gáriságnak és mozgósítsunk minden erőt a technika fejlődéséért, a szocialista munkaerkölcs megteremtéséért. Ezeket a célokat jól, szolgálják a kialakulóban lévő szocialista munkabrigádok. A műszaki vezetők támogassák tehát minden erejükkel ezeknek a brigádoknak a megszervezését, működését. Vegyenek maguk is részt tevékenyen a brigádok munkájában, legyenek kezdeményezői, aktív részvevői a feladatok kitűzésének és végrehajtásának. A cél érthető és világos: a kommunista társadalom megteremtése, a béke megvédése. Ezért érti meg a magyar nép és tekinti saját ügyének a Szovjetunió minden eredményét. BODÓCZY SÁNDOR a Tisza Cipőgyár főmérnöko.