Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

1959. szeptember i íZOLNOR MEGYEI NÉPLAP n A szívós, türelmes felvilágosító munaa ereje tíszasas tükrében A FEJLESZTÉS idején is akadtak és most is akadnak hellyel-közzel különböző ígészségtelen nézeteket valló emberek. Annakidején volt, aki így beszélt: Az egyénileg dolgozó parasztokat nem sza­bad háborgatni, a „há'borga tás” alatt éppen a nagyüzemi gazdálkodás eredményeit népszerűsítő, felvilágosító munkát értették. Mások meg bizonyos adminisztratív esz­közökre esküdöztek égre- öldre mint egyedüli és ha- ásog módszerre. Sem az egyik, sem a másak nem jó. Dártun>k számtalanszor meg- nutatta a helyes utat, azt, aminek érvénysülnie kell a parasztsággal szembeni poli- ikánkiban. S ez tömören; az 'szinte, nyűt beszéd minden iologban való szótértés. A mezőgazdaság szocialista átszervezése Szolnok megyé­ben lényegében befejeződött. Ez a történelmi tény minden­nél jobban igazolja pártunk politikájának helyességét, célravezető voltát. Most az új és a területileg megnagyob­bodott tsz-ek megszilárdítása az állandó és mindennapos feladat. Most is akadnak tü- relmetlenkedők, vagy megal­kuvók. Számuk nem nagy és erejük jelentéktelen. A meg- szálárditásban is első helven vagy az adminisztratív mód­szereket, vagy pedig a „maid lesz valahogy” elvet vallják. Eibből a tekintetből tanul­ságos és célszerű egyetlen egy község: Tiszasas tükrébe néz­ni Annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan be­bizonyítsuk, a szívós és türel­mes felvilágosító munka igen­is eredményre vezet, S ho>gy nem hiába hangoztatják Szol­nok megye vezetői annak szükségességét. Tiszasas tör­ténelmében ez év tavaszán következett be a nagyjelen­tőségű változás. A dolgozó parasztok többsége aláírta a belépési nyilatkozatot. Közöt­tük, is elsőnek a legjobb gaz­dák. Több dolgozó paraszttal abban az időben nem sikerült minden kérdésit tisztázni és minden kérdésre kielégítő vá­laszt kapni. ERRE ÉSZHEZKAPOTT az ellenség. S rázendített utó­lag a sakálüvöltésre. Hazud­tak, támadtak, rágalmazlak. És bekövetkezett az a hely­zet, amire számítani is lehe­tett. A Béke Termelőszövet­kezet nehezen haladt az öt­ről a hatra. Mi történjék? Végül az történt, aminek tör­ténnie kellett, pártunk he lyes útmutatása alapján. Tapasztalt párttagok, mun­kások mentek Tiszasasra, hogy ismét beszélgessenek egyenként az ottani dolgozó parasztokkal. Azokkal az em­berekkel, akikhez korábban nem juthattak el s akikkel nem sikerült minden kérdést tisztázni. Akadt ember, aki céltalan és haszontalan do­lognak tartotta mindezt. De az odaérkező elvtársak igaz­ságuk és erejük tudatában munkához láttak. VaL Sán­dor, a Járműjavító dolgozója. Friedrich Ferdinánd, a Megyei Tanács VB csoportvezetője és még jónéhányan. Ottartózkodásuk idején a Béke Tsz közgyűlése szokat­lanul népes és aktív volt A tsz vezetői pedig magafaizto- sok és bátrak. Már ők mon­dogatták: az ellenség azt hí­rese teli, a termelőszövetkezet ben nem lehet megélni. Ha nem dolgozunk valóban nem Az ellenséges elemek azt is szeretnék, hogy ne dolgoz zunk s később ilyenformán nokik legyen igazuk. Munká hoz látunk. Ez volt a vezető ség határozott állásfoglalása. Aztán kissé bátortalanabbul, végül mind bátrabban így be­széltek a tagok is. Sőt, sokan csatlakoztak Fgedi Jánosné véleményéhez. ..Ha szocializmust építünk, jöjjön mindenki velünk, be­szélgessünk a még kívül lé­vőkkel, is. Azt meg ne tűrjük, hogy dr. Nagy Ferenc főjegy­ző úr ócsároló hangon beszél­jen a szövetkezeti tagokról” — mondta Egediné és véle­ményét sokan helyeselték A következő napokban járták kívülálló ismerőseiket, annyi ra, hogy tíz új belépővel gya rapodott a Béke Tsz taglét­száma. ÉS AMI A LEGLÉNYEGE­SEBB, az okos, türelmes szó hatására kezdetét vette a szebb életet megalapozó kö­zös munka. A Béke Tsz tag­jai azóta Zetort rendeltek. Huszonnógykalapácsos dará lót vásárolnak, motorral együtt. Épül a két 56 férő­helyes tehénistálló, a 300 fé­rőhelyes jühhodályt maguk hozzák tető alá, még a tél be állta előtt Gyűlik a vető­mag, a takarmánygabona s az alomszalma. Elindultak az új úton. Lám, éppen a tisza- sasi Béke Tsz példázza hogy milyen nagy ereje van a tü­relmes, felvilágosító szónak S hogy mennyire fontos, lé­nyeges dolog a politikai mun­ka Sz. P. fi HIMES CÉLÉRT érdemes Jó munkáért jó valutát kap a vezser.yi Háziipari Kosárfonó KTSZ Zsemlyeszfn karosszékekét, formás kertiaszíalokat lendí­tenek izmos karok a ve- zsenyi vasútállomáson. Zala­egerszeg, Békéscsaba, Nagy­kanizsa, vagy Budapest felé ndul a szállítmány? Vagy a bányavárosokba, ahová szin­tén rövid úton, közvetlenül szállít a kosárfonó ktsz''... Jó dolog a közvetlen szállí­tás; segíti az önköltség csök­kentését. Egy esztendő leforgása alatt 52 főről 65-re gyarapo­dott a szövetkezetiek létszá­ma, Hz a tizenhármas minden babonával ellentétben szerencsésnek bizonyult. Mig tavaly az egész évi nyereség tett ki 142 ezer forintot az idei már 185 ezernél is több Igaz, itt Vezsenyen nem any- nyira a jószerencse, mint a szorgalom biztosította a nye­reség emelkedését. Kerti Fe­renc, Báráczki Sándor, Je- chaniik János szeretettel, tü­A szovjet ipar gyors ütemben a vitás leg­jobban automatizált iparává válik A szovjet ipar gyors ütem­űén a világ jegjobban auto­matizált Iparává válik — ír­ják beszámolójukban az an­gol mérnökök és technológu­sok szövetségének tagjai, — akik ez év nyarán látogatást tettek a Szovjetunióban, — Csehszlovákiában és Len­gyelországban. A beszámoló megállapít­ja, hogy míg a Szovjetunió­ban az ipari termelés 10 szá­zalékkal növekszik évente, Anglia és az Egyesült Álla­mok ipari termelése megkö­zelítőleg évi két százalékkal csökken. Londonban sajtóértekezle­ten Galloway, a szövetség igazgatója kijelentette, hogy a Szovjetunió a termelés automatizálásában ,.sok te­kintetben kilenc évvel előz­te meg Angliát.” (MTI), i retemmel tanították az olyan ügyes új tagokat, mint Sipos Mária, K. Kiss József, Bokor Mihály. Ebben az évben másfélmil­lió forint értékű árut ad a ktsz a népgazdaságnak. Érté­kes pártkongresszusa felaján­lások lendítik előre a műn kát, növelik a bevételt. A szövetkezetiek — igére*ük szerint — felére csökkentik a hulladékot; változatlanul tartják a 100 százalékos mi­nőségi szintet. Ez az egyetlen felajánlásuk, amit — érthető okokból — nem teljesítenek túl A kosárfonók kiveszik ré szűkét a község társadalmi életéből is. Akár Oláh Lídia vagy Szabó György elnök úgy sokan mások közremű­ködtek az új művelődési ott­hon építésénél, a Tiszakanvai Tsz bontási munkáinál. Kul- túrosaikat már most hozzá­segítette Törőcsik Sándor községi párttitkár azokhoz a villám tréfákhoz, egyfelvoná- sosokhoz, melyeket ősszel adnak elő. Vezseny— München - Stockholm A kis község népe tiszte­lettel tekint a Kosárfonó KTSZ felé, honnan nemcsak több magyar városba, de Svédországba. Nyugat-Német országba is sok-sok, áru in­dul. Elismerés — főként pe­dig jelentős dollárösszeg és újabb megrendelés —érkezik azok fejében messze határo­kon túlról. Gyártmányaik va­lóban megérdemelnék, hogy feltüntetnék rajtuk: „Készült Magyarországon'’. Különös — s éppen nem szíwidító —, hogy sem a Ti- szakanyar, sem a Hunyadi Tsz nem segíti a ktsz dolgo­zóit. Az előbbi gazdaságban akad, kinek lenne szíve 100 forintot elkívánni a vessző mázsájáért a hivatalos 80 forintos ár helyett. A hunya­disiák pedig egyszerűen szó­ba sem állnak a kosárfonók­ká] vessző-ügyben ... így az anyagszükségletet részint ré­gebbi szerződéseik alapján, nagyrészt pedig tanácsi segít­séggel fedezik. r Uj gép érkezett Amikor a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI, Kong­resszusának tézisei, a 7 éves terv ellenőrző számai napvi­lágot láttak, azonnal a világ érdeklődés középpontjába ke rültek. A XXL Kongresszus a kommunizmus építésének programját dolgozta ki, mély­reható. tudományos indoko­lást nyújtott ehhez a prog­ramhoz, amelynek alapvető gazdasági feladata: történel­mileg rövid idő alatt utolérni és túlszárnyalni a legfejlet­tebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben. Nagy feladat megvalósítá­sát tűzte célul a Magyar Szo­cialista Munkáspárt március 6-i határozata is, amikor azt kérte népünktől, hogy 1959 végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a terme­lési költségeknek, a beruhá­zásoknak, a termelékenység­nek. a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960- ra tervezett színvonalát. En­nek a célkitűzésnek hazánk­ban megvannak a reális po­litikai és gazdasági feltételei. A javaslat széleskörű vissz­hangra talált, egyetért vele az ország népe. És ez jó dolog, mert az emberek, ha még nem is tudatosan, de érzik, hogy a termelés a szocializ­musért folyó harc egyik fő pontja, a munka pedig maga a harc, a szó igaz értelmé­ben, mivel a szocializmusnak végső fokon a termelt anyagi javak mennyiségében és a termelekenységben kell túl­szárnyalnia a kapitalizmust. Ennek eléréséhez a szocialis­ta munkaverseny a legjobb, a legmegfelelőbb eszköz, mert a társadalmi elismerés ösz­tönöz még jobb eredmények elérésére, hatása formálja a dolgozók nézetét, főleg a munkáról, a munka szerepé­ről alkotott nézetét. A Szovjetunióban a XXI. kongresszus után széleskörű mozgalom bontakozott ki, kommunista munkabrigádok ezrei alakultak azzal a célki­tűzéssel, hogy a tervezettnél korábban fejezzék be a 7 éves tervet és meggyorsítsák a kommunizmus építését. A kommunista munkabri­gádok célkitűzései különböz­nek a munkaverseny és mun­kafelajánlások minden eddi­gi formájától abban, hogy többet és a lényeget tekintve újat adnak. Tartalmuk: kom­munista módon dolgozni és kommunista módon élni. A kommunista embertípus ki­alakítása az új, lényeges tar­talma ennek a mozgalomnak. Az jut benne kifejezésre: nem lehet várni arra, hogy a kommunista társadalom színvonalának megfelelő ön­tudattal rendelkező emberek spontánul fejlődnek ki. Eb­ben a tekintetben sokat tesz­nek a különböző tanintéze­tek, de az emberek tudatának legbiztosabb Jormátoja a munkahely, a kölcsönös segítésen alapuló, jó kollektívában végzett munka. Pártunk márciusi határo­zata új lendületet adott az egész országban az alkotó munkának. Lelkes felajánlá­sok születtek az egész ma­gyar társadalom életében je­lentős esemény, a VII. párt- kongresszus tiszteletére. Köz­ben a magyar munkásosztály fellegváraiban, a kommunista munkabrigádok példáján és ezekhez hasonló célkitűzé­sekkel, szocialista munkabri­gádok alakultak. Üzemünkben a párthatáro­zat után egyre inkább érle­lődik, alakul az emberekben olyan érzés, hogy személy szerint is kell tenniök vala­mit a szocializmus építése érdekében. Műszaki vezetők kezdeményezésére önköltség­csökkentési és anyagtakaré­kossági brigádok alakultak, amelyek már ebben az év­ben több millió forint meg­takarítását okoskodták ki. A II. negyedévben 1 200 000, a III. negyedévben pedig 1 600 000 forint megtakarí­tását vállalták és a II. ne­gyedévben már teljesítették is vállalásukat. Ennek nyo­mán a műhelyekben is kü­lönböző felajánlások szület­tek az anyagtakarékosságra, a minőség megjavítására, a tervek túlteljesítésére. Fel­lendült a műhelyek és gyár­részleg közti vetélkedés, és máris sokat megvalósítottunk abból, amit a pártkongresz­szociatista munkabrigádot kívánnak szervezni szus tiszteletére vállaltunk. Ennek során, ahol a legtöbb anyagot lehet megtakarítani, a szabászaton azzal álltak elő a dolgozók, hogy „alakít­sunk szocialista munkabrigá­dot, segítsük, tanítsuk egy­mást, dolgozzunk szocialista módra, éljünk szocialista mó­don”. A konfekciós körök tervteljesítése jelentős mér­tékben az alsórész-szabászat pontos és folyamatos munká­jától függ. Áz alsórész-szabá­szat pedig üzemünkben szűk keresztmetszetet képez: na­gyon nagy jelentőségű az itt kibontakozott versenymozga­lom. A közösségi érzés meg­szilárdítása. a terv teljesíté­séért való felelősségérzés ki- fejlesztésére a műszaki veze­tés az alsórész-szabászat ter­vét műveletenként szemé­lyekre bontotta és így sze­mélyenként értékelhető a terv teljesítése, a túlteljesítés és a lemaradás. Egyidejűleg indult meg az alsórész-szabászat három mű­szakja között a verseny, amely a tervteljesítésen kí­vül — amelynek alapja a sze­mélyekre bontott terv. a prog­ram — igen nagy figyelmet szentel a minőség javításá­nak, az anyagtakarékosság­nak, valamint a munkafegye­lemnek és a rendnek. Azután a gumigyárban is megmoz dúltak az emberek. Legutóbb pedig a 39/B műhely ifjú­munkásai — mesterükkel az élen — keresték fel az üzemi bizottságot és a főmérnöki irodát, hogy Néhány nappal ezelőtt modern henger-rovátkoló gépet ka­pott a törökszentmiklósi malom. Segítségével helyben tudják a hengerek rová'kálasát megfelelő minőbben el­végezni. A malom szerelői most végzik üzembe állítását. Lényeges és új vonása en­nek a mozgalomnak, hogy a műszakiak, különösen a ter­melést közvetlenül irányító fiatal műszakiak aktivan résztvesznek nemcsak a kez­deményezésben, hanem a szervezésben is úgy. hogy maguk is tagjai lesznek a te­rületükön alakult brigádnak. Érdemes célkitűzéseikből néhány szempontot is elmon­dani, mert ezek olyan új vo­nások, olyan nagyszerű el­gondolások. amelyeket érde­mes megírni megyeszerte, sőt országosan is. A tervtel­jesítésen, minőségi előirány­zat export túlteljesítésén, anyagtakarékossági vállalá­sokon túl, a következők ér­demelnek figyelmet; — rendszeresen vizsgálják munkaterületük termelé­kenységének alakulását és javaslatokat dolgoznak ki i a termelékenység növelésé­re; — az általános iskola 7. és 8. osztályát a brigád minden tagja elvégzi. 10 fő elvégzi a „Szakma ifjú mestere” címért indított tanfolyamot, 3 fő gimnáziumi érettségit, 1 fő pedig technikumi érettségit tesz; — a brigád minden tagja megrendel egy-egy napi­lapot és havonta elolvas egy szépirodalmi könyvet; egymásnak anyagi támo­gatást nyújtanak betegség, házasság, születés, építke­zés és más hasonló esetben; — vállalják, hogy egy éven belül 4—5 segédmunkásból szakmunkást nevelnek; — a pártkongresszus anyagát és más időszerű politikai anyagot közösen megbe­szélnek; az üzem területének egy részét parkosítják; • kitűzött határidőre vállal­ják: egy brigádon belül a brigád minden tagja meg­tanul minden munkaműve­letet, hogy egymás helyet tesítését meg tudják oldan Példának ragadtam ki né- I hány érdekes célkitűzést, j Ezekből is láthatók, hogy I ezek a vállalások gyökerében különböznek a munkaver seny és munkafelajánlások minden eddigi formájától. A műszaki vezetés részéről a legnagyobb odaadással támogatjuk ezeket a célkitűzéseket. Ma­gától értetődik, hogy a leg­teljesebb támogatást élvezik a társadalmi szervezetek ré­széről is, elsősorban a Szak- szervezet Üzemi Bizottsága részéről. Még gyermekcipőben jár­nak ezek a brigádok, hiszen nincs tapasztalatunk az ilyen munkában, de egyre újabb ötletekkel, kezdeményezéssel járulnak hozzá dolgozóink a szocialista brigádok megszer­vezéséhez, munkájához. Ja­vasolták például, hogy egy ilyen brigád munkájában ve­gyen részt az illető műhely technológusa, könyvelője, aki állandóan' tud tájékoztatni a gazdaságosságról, a terv, a minőség teljesítéséről. Legyen tagja a brigádnak a műhely minőségi ellenőre, bérelszá­molója, akik segítenek a ki­értékelés elvégzésében, stb. Üzemünkben még nem sok ilyen brigád van. Elmondhat­juk azonban, hogy az ilyen brigádok további szervezésé­nek megvannak az objektív feltételei. Nekünk, gazdasági vezetők­nek: — főmérnöknek és mű­vezetőnek, tervezőnek és technológusnak, mérnöknek és technikusnak egyaránt fél kell karolnunk a dolgozóknak ezt a kezdeményezését és közkinccsé kell tenni. Minden, ye^et&iek.:- meg kell r tanulnia, hogy a verseny, ezeknek a szocialista munka- brigádoknak a célkitűzései, a dolgozó tömegek tudatos, ak- I tív közreműködése, eszköz gazdasági céljaink eléréséért j folytatott harcunkban. Lehe- ; tünk-e, maradhatunk-e kö­zömbösek mi, műszaki veze tők, amikor egyszerű dolgo­zók a maguk lelkiismeretére, proletár öntudatára hallgatva újat, többet akarnak adni magukból az új társadalom megteremtéséért? Nézhet­jük-e tétlenül, hogy a születő új érdekében a munkások nemcsak a kezüket, hanem a szívüket is harcba küldik? Nem, nem maradhatunk közömbösek nem kuloghatunk a történe­lem után. Mi is nemcsak az agyunkat, szervezőkészségün­ket, tudásunkat, kötelesség­érzetünket hanem egész szí­vünket, lelkünket adjuk a munkások lelkesedéséhez. Fogjunk össze mindannyian, igényeljük szenvedélyesen a dolgozók véleményét, segít­ségét és közös erőfeszítéssel gyürkőzzünk neki a feladatok sűrűjének. A verseny erejé­vel üzenjünk hadat a mara- diságnak, a tétlen nyárspol- gáriságnak és mozgósítsunk minden erőt a technika fejlő­déséért, a szocialista munka­erkölcs megteremtéséért. Eze­ket a célokat jól, szolgálják a kialakulóban lévő szocialista munkabrigádok. A műszaki vezetők támogassák tehát minden erejükkel ezeknek a brigádoknak a megszervezé­sét, működését. Vegyenek maguk is részt tevékenyen a brigádok munkájában, le­gyenek kezdeményezői, aktív részvevői a feladatok kitűzé­sének és végrehajtásának. A cél érthető és világos: a kom­munista társadalom megte­remtése, a béke megvédése. Ezért érti meg a magyar nép és tekinti saját ügyének a Szovjetunió minden eredmé­nyét. BODÓCZY SÁNDOR a Tisza Cipőgyár főmérnöko.

Next

/
Oldalképek
Tartalom