Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. szeptember 6. r Ízelítő a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás látnivalóiból Két nappal az ünnepélyes megnyitó előtt nagyszámú cül- és belföldi újságíró jár- a végig az Országos Mező- ;azdasági Kiállítást. Egyön- etű volt a megállapítás.; ízlé. ses, szép, modern formák jellemzik ezévben a különböző építményeket és rengeteg a látnivaló. Bizony, egy nap nagyon kevés ahhoz, hogy aki 'elutazik,, mindent megnézzen. Napok kellenének $z alapos szemlélődéshez. Hogy ni mindent láthatunk, abból adunk most olvasóinknak néni kis ízelítőt, A kiállítás helvrajza ' Talán a legfontosabb, hogy minden látogató jól eligazodjon a 33 hektár nagyságú területen, az 500 kisebb-nagyobb pavilon között. A tájékozódás megkönnyítése érdekében rövid leírást adunk a pavilon és a bemutatók elhelyezéséről. A főbejárattal szemben a főpavilon fogadja a vendégeket. Ennek hátamögött található a-magyar gépbemutató. A főpavilontól jobbra a takarmánytermesztési pavilon, mellette a Lengyel Nép- köztársaság csarnoka a szabadtéri gépbemutatóval. A főbejárat baloldalán nyílik az út a nemzetközi kiállítás fő területére. Az út mentén találjuk a Meteorológiai Intézet, az Egészségügyi Minisztérium' pavilonját és a gyermekmegőrzőt A nemzetközi terület » középpontjában a Német Demokratikus Köztársaság látványos pavilonja áll. Mellétté jobbra a holland Pelya-cég kiállítási területe, - valamint a Csehszlovák Köztársaság információs irodája. A kiállítási terület középső részét az állatbemütatók foglalják el, ettől balra találjuk a szabadtéri növénytermesztés kísérleti parcelláit. Az üzemi kapu bejáratának baloldalán a magasba emelkedő acélív alatt a MEZŐ- SZÖV kisgépkiállítását látjuk. A kiállítási terület végén a bor-, pincegazdaságok, a vendéglátóipar épületei helyezkednek eL / Uj bemutatók A korinthusi oszlopfőkkel díszített impozáns főpavilonban rendezett bemutató azt a forradalmi változást idézi, amely Győr, Veszprém, Szolnok és Fejér megyékben végbement. Külön tablók, fotómontázsok, grafikák ismertetik Besnyő szövetkezeti község fejlődését. Egy jiioráma kézzelfoghatóan mutatja End- rőd község múltját, jelenét és jövőjét. Itt dördült el 1935- ben az a csendőrsortűz, amelynek hat halottja és tizenkét sebesültje volt. Erre is visszaemlékeznek az end- rődiek. Érdekes és szemléletes a szociálisig mezőgazdasági üzemek pavilonja. Egy új és egy régi tsz-t mutatnak be. A kiállítás ideje alatt Budapesten tartják a nemzetközi kertészeti konferenciát. Alátámasztás nélküli csarnok Az Építésügyi Minisztérium teljesen újvonalú és igen merész szerkezetű megoldással felépített pavilonnal vesz részt a kiállításon. Az alátámasztás nélküli, egységes légterű csarnok azt hangsúlyozza, hogy a nagyüzemben rendkívül fontos a majorok telepítése. A bejárattal szemben Hódmezővásárhely régi, szétszórt tanyáit látjuk, de a térképen már megjelennek az új tsz-ek határa^ is. Mezőgazdasági találmányok és úiitások Érdemes külön megfigyelni a fontosabb újításokat, szabadalmakat. Ott látjuk a gyökeres erdőtalajszántó ekét A Bruder-féle gép a hagymatermesztés ősi. jellegzetesen kisüzemi, aprólékos kézi munkáját változtatja meg. A Philaxia Vállalat állati gyógyszerszabadalmait és újításait valamint állatorvosi műszerújításait is bemutatja. Külföldi résztvevők Ezernyolcszáz négyzetméter fedett és szabad területen állít ki a Lengyel Népköztársaság Földművelésügyi Minisztériuma és a Külkereskedelmi Kamara. A lengyel kiállítás gerincét a MOTOIM- PORT varsói vállalata alkotja. Ez a vállalat 50 különböző gépet hozott Budapestre, így egyebek között a lengyel mezőgazdaságban sikeresen alkalmazott Jak 12 M. mintájú, 550 kg hasznos terhet szállító repülőgépet. Az Ur- süs 303 egytengelyes vontató- traktor akkora, mint a Panni robogó és mégis 550 kg-ot vontat, amellett még 16 más műveletet is elvégez. A Motopov prágai külkereskedelmi vállalat mezőgazdasági gépeket állít ki. A csehszlovák mezőgazdaságban használt különböző Zetor traktorokat, répakombájnt, burgonyagőzölőt, stb. A bolgár pavilonban felállítottak egy rózsavizes szőkőkutat is. A Német Demokratikus Köztársaság pavilonja előtt 20 méter magas oszlop tetejére a köztársaság mezőgazdasági gépiparát szimbolizálva egy 16 munkaművelet elvégzésére alkalmas vontatótraktor került. Bizonyára sokan megcsodálják majd a különleges motorrobotot, amely vizet mer, szánt, arat, szőlőt művel, télen-nyáron a gazda segítségére van. A külföldi kiállítók között találjuk Ausztriát, Franciaországot, Nagy- Britanniát, Hollandiát, a Német' Szövetségi Köztársaságot, Svédországot és Svájcot. Csak nagyon vázlatos képet adhattunk a mostani mezőgazdasági kiállításról. Mindent megírni lehetetlen. Any- nyi bizonyos: érdemes és tanulságos dolog megnézni. Kubikolás "■ taliga nélkül Vízágyúval „lövik" a Tisza partot Ilyet sem látott még megyénkben a Tisza! ...de magunk sérti. Búg a szivattyú, a síugárcső torkán vastag sugárban tör elő a víz és ostromolja a háromember-magasságú partot. Valamiféle vízi tűzoltóság gyakorlatozik talán? Külföldi híradókon már láttunk effélét — ám mi szükség lenne vízi tűzoltóságra a Tisza-tájon?... — Semmi! — szögezi le keresetlen egyszerűséggel Tompa Mihály technikus, a tisza- kürti folyamszabályozás építésvezetője. — Más történik itt: taliga helyett vízzel kubikosunk. Ferencz Rezső, a Vízügyi Igazgatóság folyamszabályozási csoportjának mérnöke magyarázza, mutatja, mi is történik itt a Tisza-parton: — Tavaly még vízipuskának is alig beillő kis szivaty- tyúval kísérletezett Tompa Miska — emlékezik. — Mint látja, idén már hatalmas vízágyúval dolgozunk. Hatvan lóerős Csepel-Diesel aggregét hajtja meg a szivattyút, mely percenként 2 ezer 500 liter vizet taszít a sugárcsőbe. Hét atmoszférás nyomással, száz- kilométeres kezdősebességgel tör előre a vízsugár. Nem ajánlanám, hogy valaki elé- beálljon. t > Új gépek érkeztek a cibakházi gépállomásra Néhány nappal ezelőtt több új vetőgépet, több tnfitrágya- szórót, s egyéb talajművelő gépet kapott a Cibakházi Gépállomás. A gépállomás mfihelyfőnK're és munkagép- mechanikusa az új gépeket nézik. Nem bizony! A sugárral most éppen a meredek part tövét „lövik”, köbméterszám rohan el a „zagy” — aminek a vízzel elegyült földet, homokot nevezik a vízügyiek. Hirtelen — több köbméteres tömegben — leomlik a part. — Vizet szüntessl — így hangzanék a vezényszó, ha tüzéremlékekkel telt szakemberek vezetnék a munkát. Kubikosokkal, kézieiövel lassú, nehéz munka lenne ez. A vízágyú használata egyha- todára csökkenti a munkaidőt, a költségeket pedig —a legszerényebb számítás szerint is — egy tizedükre. A tempóra jellemző, hogy a nehéz tiszakürti viszonyok között is ezer ötszázhatvanhét köbméter földet mozgattak meg negyvenhét óm — tehát nem egészen két nap — alatt. — Az itt látott vízöblítéses földmunkáról a Szovjetunió hatalmas tapasztalatkinccsel rendelkezik; természetesen a kiváló gépek sokaságával is — így Ferencz Rezső mérnök. — Hazánkban nemrég honosodott meg, ám nálunk is óriási fejlődés előtt áll Vízágyúval nemcsak partokat rendezhetünk a rőzsepokróc alá, de akár töltéseket is építhetünk. Felszerelés és kő zeli víz kell csupán hozzá, no meg a szakértelem. A mieink hamar megszerették ezt az érdekes, haladós munkát; sókat tréfálkoznak is róla. Ezt hallottam tegnap: „ Mérnök kartárs, tudja-e, miért dolgozik olyan olcsón a vízágyú?” „Hát, sejtem...” — feleltem bizonytalanul, sejtve, hogy valami beugratás készül. „No. azért — így az egyik szaktárs —, mert a lőszer nem kerül pénzbe, — b. z. — TISZAZUG A régészet korszakot jelöl' meg Tiszazug falvainak nevével, Nagyrév, Ti- szakürt, Istvánháza megbecsült nevek az archeológusok előtt. EurópaKzerte tanítják a bronzkori települések említésekor a tiszazugi leleteket. S megyénk e sajátos tájegysége ép oly ismert az irodalomtörténészek, különösen a Móricz és József Attila kutatók szemében. Akkor feudális maradványaival, elmaradottságával. elzártságával szolgált arra, hogy olyan nagyírók, mint Móricz Zsig- mond lebbentsék fel a köd- fátyol takarta nyomort. S harmincéwel ezelőtt szomorú tragédiával írta be nevét a bűnügyi történelem lapjaiba. Az arzén gyilkosságról van szó, amely egyet jelent Tiszazug nevével. Mert hiába tartozik a megye legrégibb települései közé, tán a bronzkori ősközösségi társaidalomszervezetek óta nem tudott bejutni boldogság, a megelégedettség a kanyargós folyó félszigetei, a holt-Tisza ágak falvainak lakásába. Bár földje jó, megterem ott mi szem-szájnak ingere, a tájjelleg zömét kitevő zselléreknek, kisparasz- toknak nem volt sok köszönetük a jó termésben. A tiszazugi kulákok pincéit feszítették a telt boroshordók, mint tulajdonosuk pocakját a jó falatok, de a szegényember itt volt tán a legszámkive- tettebb, a legelhagyatottabb A felszabadulás legnagyobb történelmi ténye a vidéknek. A földeket felosztották, a tiszazugi nagy- birtokosok a történelem lomtárába, szemétdombjára kerültek, s az új nap, új fénye, nemcsak a folyó vizét, az emberek szívét is felmelegítette, kitágította. Uj létesítményei, új útjai révén Tiszazug bekerült az ország vérkeringésébe, s híres boraival a meggazdagodás igéretföld- j évé-lett. Az az igazság anyagiakban jobban él ma Tiszazug népe, mint az ország egyes részei. A földhözjuttatottak a volt kisgazdákkal eggyütt egészen belterjes kultúrát honosítottak meg. Régen nagy eset volt egy-egy látványosan megrendezett képviselőválasztás, s utána maradt minden a régiben, s a Tisza kanyarulataiban még nagyobb lett a csend. Most nincs hét, változatos társadalmi események nélküL De azért gondolkodásmódjuk helyenként maradt a régi. Ez nem is csoda, hiszen mindig is a vidék sorvégzője volt, a haladásellenes gondolkodás mintaképe, á leg- elavulüfob életmód megtestesítője. Könnyebb volt gazdaságilag tehetős, jólmenő községekké formálni a tiszazugi falvakat, mint lakosainak fejébe világosságot gyújtani. Különösen Cibakháza, Cserkeszöllő, Csépa községekre volt ez a jellemző. Míg az egész megye parasztsága termelőszövetkezetekbe tömörült. a tavaszon a cserke- szöllőiek, cibakháziak utolsónak indultak el erre az útra. Jól megvoltak mindeddig a borral, búzával gyümölccsel, jól is éltek belőle, is nem akarták észrevenni, tflogy az ipar, a nagyüzemi r/iezőgaz- daság termel és áldoz azért, hogy a kisüzem magas ön- költségű iurmelvényeit drá- sábban vásárolja meg az állam. S nem akarták belátni, hogy egyénileg biztosított jólétük csak hatványozódhat, ha közösen teremtik elő a Tiszazug híres szoléit, borait, gyümölcseit. N em véletlen, hogy ők indultak utolsónak. S annál nagyobb az öröm most, amikor jelenthetjük: Cser- keszöllőt napokon belül a termelőszöve*kezeti községek sorában üdvözölhetjük. Hetvenöt százaléknál tartanak már, a Béke, az Előre, az Uj Utón termelőszövetkezetek naponta fogadják az új belépőket. Csépán három- nappal ezelőtt ismét újabb termelőszövetkezet fogott ösz>- sze, az Uj Barázda. így az Uj Élettel együtt két új szövetkezete van a községnek, az Alkotmányt számítva pedig három gazdálkodik a község határában. Cibakházán a Vörös Csillagba kérik felvételeiket zömmel a gazdák. A számszerinti eredmény is biztató. Cserkeszöllőn 324-en, Csépán 83-an, Cibakházán 82-en léptek be az utóbbi napokban. Tiszazug három községben naponként változik az újhoz csatlakozók száma. Csépán már benn van nak a falu tekintélyes^ gazdái. Lantos Mózes, Mészáros Leó, Csernus Lajos, Jakab András, Vági Imréné tartják élen a zászlót. Cserkeszöllőn Maszlag István, Csontos István híres gazdák nevével gyarapodott a termelőszövet- kezeiti mozgalom újabban. A Tiszazug ha utolsónak is, ha, vontatottan is de megindult az új élet utján. Többé nem lesz az el- marallottság tartománya, — feli artózhatatianul tör előre a termelőszövetkezeti mozgalom dülőről-dülőre. szőlő- ről-szől Jre, tanyáról-tanyára * Csépán, Cibakházán, Cserkeszöllőn. Tiszazug felzárkózott s ettől kezdve mindig együtt menetel az elsőkkeL B. L. Két új dohánvpajfa A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben két új dohánypajtát építettek. Az egyik már. teljesen kész, tele van dohánnyal, a másik —mint a képről is látható — most van épülőben. AZ AGASBUZA Riaszt a telefon, hogy jöjjek fel, mert földi keres a szerkesztőségben. Gulyás Vince ücsörög az asztal mellett, rózsaszínű krepp-papír- csomagot tartva maga előtt. A csomagból toklász látszó- dik ki, merthogy búza va gyón rejtve áz elegáns papírféleség burkolatába. S nem is akármilyen búza. Ágasbúza. Gulyás Vincének ez az álma, a szenvedélye, a mindene. Nagy utat tett meg ez a kalász, mire idekerült a szerkesztőségi asztallapra. Úgy négy évvel ezelőtt mezőgazdasági kiállítás nyílott Jászapátiban. A járás termelőszövetkezetei jöttek vetélkedni akkoriban még zömmel egyéni paraszttársaikkal. A kiállításnak akadt szemlélője, látogatója bőviben. Ki-ki véleményét ki is alakítva magában a szövetkezeti gazdálkodásról, a mezőgazdálkodás jövőjéről, egyebekről. A jászladányi Úttörő Tsz ógasbúzájának meg egyenesen csodálója akadt. Gulyás Vince álldogált szótlan percekig, s ámulata egyre inkább megfogódzott a bense- jében. Valami kimondhatatlan vágyódó érzés ébredt benne az ágasbúza iránt — Nem mondta ó ezt senkinek ott se, máshol se. Ellenben odasomfordált a rendezőséghez, hogy adnának-e legalább egy kalászt az ágasbúzából. Kettőt adtak. S azon az őszön Gulyás Vince a két kalászból kimorzsolt szemeket a legnagyobb gondossággal elkészített talajba, kézzel meghúzott barázdába dugta bele. Nahát, így ment ez. Vigyázott arra, olyan helyre tegye, ahol el nem hordják a kiváncsiak, le nem tapossák az állatok, — megmarad a fajtisztasága. A termést minden nyáron kézzel morzsolgatta, szinte szemenként mentve a gyarapodó ágasbúza-magot. Ezen a nyáron megszületett az erkölcsi siker. Gulyás Vince ágasbúzájáról sokan beszéltek már a községben. S a cséplőgép után 45 kilogramm maradt a zsákban. Három kilogramm búzából 45 kilogramm. Volt olyan terület — két és fél négyszögöl, ahol két és fél kilogramm búza termett. A kétkezi munkával dédelgeted, évről-évre átmentett, tíz körömmel munkált ágasbúza cséplőgépre termett! S vetőmagnak termett. Annak bizony. Nagyüzemi vetőmagnak. Papírost kaparász elő a mellényzsebéből Gulyás Vince. — Nézze csak! Nézem. Etlismervény-fele ajrról. hogy a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet II. számú üzemegysége átvette a vetőmagot. — Károllyal, az elnökkel megegyeztünk. Elvetjük a búzát most tavasszal homokos földbe. Tovább kísérletezünk a termelőszövetkezetben, — teszi még hozzá Vince bácsi. Vagyishát Gulyás Vince ágasbúzája, Gulyás Vince nyolc holdas küszködése beérett. Körömmel húzta meg az első két sort, s pár év múlva — ha beválik — kombájn aratja majd honositvá- nyát. Ha beválik, Mert ezzel még nincsen minden rendjén. — Az a kutyaság benne, kisebb a fehérjetartalma. De hátha kitenyésztjük. Ezen a nyáron már 76 volt a fejsúlya. Most a , fehérjetartalomra mennek rá. Tudományosan. Gulyás Vince Liszenkoról beszél, hogy egy hetedik osztályos növénytan könyvben olvasott róla. Meg Sopron- horpácsot emel eget i, hogy oda szeretne eljutni. Nem lesz annak akadálya. Ha becsülettel dolgozik majd a termelőszövetkezetben, — nemesítő megszállottságát, az ágasbúzáját elismeri a nagy család, a gazdatársak. h termelőszövetkezet. Az ágasbúzának sok ága van. Sok kéz kell hozzá, soksok elgondolás, több gazda tannsr'slata hogy meghonosodjon a mi RVMtotnkení Borzák Lajos. /
