Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

1959. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beruházással biztosítják a téli cserépgyártást A Szolnok megyei Tég­lagyári Egyesülés kunszent­mártoni üzemének udvarán nagyarányú építkezésbe kezdtek a gyár dolgozói. Az éves felemelt cserép­terv és a várható igénynö­vekedés arra késztette őket, hogy a téli cserépgyártás feltételét biztosítsák. Az új agyagraktárral elérik, hogy a cserép alapanyagát hosszabb időre tárolni tud­ják és így a fagy esetén is dolgozhat a prés. Ezzel az agyagraktárral kiegészül a téglagyár eddigi már kor­szerűsített üzeme és a mo­dern műszárító kapacitását ís kihasználhatják. lllllllllllUlllillllllllllllllllllllllllHIIIIIIHIIIII* Idő j árás j e len lés Várható időjárás: ország­szerte néhányórás napsütés. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. Kéhány helyen kevés eső. Az éjszakai lehűlés északkeleten már nem váltó, zik, az ország többi részeiben erősödik. A nappali jelmele­gedés kissé fokozódik. ’Leg­magasabb nappali hőmérsék­let: IS—21 fok között, Egy világszabadalom a fiatalok kezében Az( mondják hogy a ve­szedelem mindig csőstül jön. — Ha megnyílik az iszák, amelyre az íródott, hogy „baj és gond”, bizony erős kézzel is nehéz befogni a szá­ját. Kopogtatott a veszedelem nemrégen a Jászberényi Fém­nyomó ajtaján is. Be is nyi­tott. Aztán megülte a gyá­rat, ráncot húzott a homlo­kokra. — Oda lesz a becsületünk. Mit szólnak majd az „ango­lok?” Hej, azt a jászkeservít a világnak — szakadt fel a tehetetlen düh a vezetőkből. Mert hiába mászta meg napjában ötször is egy tucat szerelő a gépet, amit a hűtő- elemgyártáshoz készítettek a konstruktőrök fent Pesten, az bizony nem akaródzott szu- penálni. Azaz foghíjasán dol­gozott. Több kárral, mint haszonnal. Már pedig a 4000 négyzetméter Angliának ígért hűtőelemet jövő év február 28-ig csak a gép segítségével, tudhatták elkészíteni. S hogy a saját gépkonstrukció sem sikerült, a pesti is makacs- kodott, a napok pedig tel­tek — az egész gyár úgy érezte, nincs itt már kiút. — Jól kinézünk a Világ­szabadalommal. Többet sem bíznak ránk ilyet, — rágták a szét a KISZ bizottság ülé­A kongresszusi verseny 6.291 METER TERVEN FELÜL A Kőolajipari Tröszt Al­földi Kőolajfúrási Üzemének dolgozói a kongresszus tiszte­letére a 90 ezer fúrási méter- terven felül még ötezer mé­tert vállalták. Szeptember elejéig az éves terv részará­nyának megfelelően 6291 mé­terrel adtak többet a nép­gazdaságnak. A hátralévő tervidőszakban is megvan minden lehetősége annak, hogy a túlteljesített métere­ket növeljék, KÉT MILLIÓN FELÜL HO­ZOTT A VETÉLKEDÉS A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a kongresszusi vállalásukhoz méltóan határidő előtt 53 épületet adtak át rendelteté­sének. Ezen belül igen jelen­tős a 22 szövetkezeti istálló- épület, melyeknél 2—3 hóna­pos határidő-rövidítést vállal­tak. A nagy építkezések kö­zül kiemelkedik a Szentta­máson épített hibrid-üzem, mely országos viszonylatban is elsőnek készült eL A vetél­kedés eredménye megmutat­kozik az időarányos 2 millió 274 ezer forintos tervtúUelje- sítésben. HÁROMNEGYED MILLIÓ MEGTAKARÍT AS A szolnoki Járműjavító dolgozóinak kongresszusi ve­télkedésben jelentős az ócs­ka használható anyagok be­i V a"£EP m 7 SOK Élmény a tnŰl/,é&z£ÍÍ alkatúd ! Látogassa meg a Képcsar­nok kirendeltségét» művészi festményeket részletre is vásárolhat. Szolnok, Mártírok útja 1. építésére tett ígéret A leg­kiemelkedőbb eredményt e téren Szikszai Béla rugóko­vács brigádja érte eb ök ha­vonta 10 tonna rúgóacél fel- használásét vállalták és hó­napról hónapra 11 tonnát dolgoztak be. Eddáig össze­sen 682 990 forintot takarítot­tak meg a népgazdaságnak. A másik fontos anyagnál, az importfánál az asztalosok, bognárok jeleskedtek. Sárik Gyula, Fehér Antal, Katona Tibor, Ágai Gyula brigádjai összesein 50 ezer 400 forint értékű anyagot takarítottak meg szeptember 1-ig. sén is, amikor napirendre ke­rült a Heller—Forgó-féle lég­kondenzációs hűtőberendezés gyártása. * — Tenni kellene valamit. De mit? — kérdezték egy­mástól a fiatalok. — Talán alakítsunk ifjú­sági exportbrigádokat? Vagy vállaljuk a hűtőüzemrész pat- ronálását? — vélte Szűcs Sándor KISZ titkár. Az egész üzemré­sz éri felelősséget? Az ex­porttervért felelősséget? Nem lesz ez egy kicsit sok? — la­tolgatták néhányan. — Hát bízzuk a hűtőelem- gyártó üzemrész fiataljaira a döntést. Ügy is rajtuk múlik az egész. Ha vállalják, min­den KISZ fiatal melléjük áll — hozták meg a döntést, s már Ramecz Béla, Torna Jó­zsef, s a többi KISZ vezető­ségi tag ment is a hűtőelem- üzembe feltenni a kérdést: A munkaverseny megszerve­zésével, az exportbrigádok megalakításával, s ha kell, társadalmi munkával is vál­lalják-e a fiatalok február 28-ig a 4000 négyzetméter hűtőelem legyártását. Me­rik-e vállalni? Tudják-e tel­jesíteni? — Hát akkor így jó lesz, fiúk? — kérdezte Rózsahegyi Antal, az újdonsült export brigádvezető, az őt körülvevő fiataloktól. Százöt százalék­ra teljesítjük tervünket és száz százalékos minőségi munkát vállalunk. Szólítsuk versenyre Nagy László ex­portbrigádját. Másnap már az Özem falán függött Nagyék válasza Tol­dották még a kihíváshoz két pontot: a termelés növelésé­nek lehetőségét figyelembe- véve. Milyen gyorsan szétfutotta híre a versenynek, az ifjúsági exportbrigádok alakulásának! Két nap alatt újabb öt ala-- kult. Az alapszervezet veze­tősége látva a fiatalok lelke­sedését, a párthoz fordult a kérelemmel: nyilvánítsák if­júsági üzemrésszé a hűtő- elemgyártót, mert a fiatalok felelősséget vállalnak a terv teljesítéséért. A párt megbízott a fiata­lokban ... S a fiatalok a zsák szája felé nyúltak, hogy megállít­sák a bajok özönét, amit a tervlemaradás okozna. az üzemnek, az országnak. Tet­ték ezt az ifjúsági export- brigádok versenyének kez­deményezésével, a társadalmi munkaórák, a kommunista vasárnapok bevezetésével, amikor a 8 órai munkaidő után vagy a pihenőnapból pár órát kiszakítva a szerelőpa­dok mellé álltak, hogy kézi- erővel próbálják azt a lema­radást pótolni, amit a gépi munka hiánya okoz. S az iro­dai bérelszámoló, a meós, az egészségügyi, a konyhai dol­gozó is ott ül munka után a szerelőasztal mellett, hogy időben eljusson exportra a magyar világszabadalom, az a hűtőelem, amelynek segít­ségével ezután a sivatagok­ban is felállíthatják a hő­erőművet, olyan kevés a víz- szükséglete. Ml késztette az ifjú­sági üzemrész munkásait er­re a tettre? Talán a „Szo­cialista munkabrigád” meg­tisztelő címért versenyző munkacsapatok jutalomdíja, ami összesen 32 ezer forint? Vagy a dicsőség, a hírnév? A tenniakarás? Talán a be­csületérzés? Talán mindez együtt, összevetve! —tőth Üzembehelyez­ték a kövér­feldolgozót A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat pró­baüzemmel indította be a kövérfeldolgozó gyártó sza­lagját. A múltévi hiányossá­gokat kijavítva a módosított szalaggal most óránként 350 libát, vagy 450 kacsát tudnak feldolgozni. Az előkészületek­nél figyelembe vették, bogy az 1959-es év negyedik ne­gyedében 42 vagonnal több baromfit kell szállítani, mint a múlt év azonos Időszaká­ban. Az előzetes számítások szerint a szalag gyorsasága biztosítja a kívánt árumeny- nyiség feldolgozását. Kétszázötven millió forint értékű töbUeltermelés A Központi Bizottság hatá­rozata, valamint a Földmű­velésügyi Minisztérium és a MEDOSZ Elnökségének fel­hívása nyomán a mezőgaz­daság dolgozói körében soha nem tapasztalt arányokban bontakozott ki a szocialista munkaverseny. A MEDOSZ Elnökségéhez érkezett jelentések szerint a pártkongresszus tiszteletére kibontakozott verseny céljai­nak megtárgyalásában az összes mezőgazdasági dolgo­zóknak mintegy hetven szá­zaléka aktívan résztvett. Az összes mezőgazdasági dolgozók által eredetileg mintegy ötszázmillió forint értékű többlettermelés eléré­sére tett vállalásoknak már eddig mintegy ötven százalé­kát teljesítették. Az új mód­szerekkel, gondosabban vég­zett és a jobban szervezett munka eredményei valójában még csak a most következő időszakban jelentkeznek. A vártnál kedvezőbb és a mezőgazdasági üzemekbe év­köziben érkezett új gépek miatt a vállalások többször irreálissá váltak. Az ilyen esetekre rendkívül gyorsan reagáltak a dolgozók, s min­dig azonnal kidolgozták az új helyzethez mért ellenter­vüket. Sok gépállomás és ál­lami gazdaság — az összes üzemeknek mintegy 25 száza­léka — tett igen komoly ér­tékű pótfelajánlást. (MTI.) Gyorsan intézkedtek a kengyeliek Népi ellenőrök jártak nem­rég a kengyeli Mező Imre Tsz-ben. — Megállapították, hogy a szövetkezetben úgy­szólván nincs is könyvelés. A banktól felvett összegeket olykor elmulasztják bevéte­lezni, más alkalmakkor vi­szont a felvételezésről nem számolnak el. A népi ellen­őrök tudakozódtak a termés után ia. örömmel hallottak arról, hogy a borsó hat má­zsával többet hozott a terve­zettnél. így — vélekedtek —, éppen könnyű lesz könyvelő­ről gondoskodnia a termelő- szövetkezeteknek. A hibák kijavítására meg­adott határnap még el sem múlt — máris arról értesül­tünk, hogy a kengyeli Mező Imre Tsz szakképzett köny­velővel erősödött. Csak elírás .. Ugyancsak nagyot néztek a Tisza Cipőgyár Halász-féle műhelyének dolgozói, mi­kor az augusztus 20-i ünnep­ségek keretében a legjobb dolgozók megjutalmazására került sor. A „kiváló dolgo­zó” kitüntetéseket, a vele járó pénzjutalmakat ßorra azok kaptáik a műhelybeliek közül, akik semmi különös igyekezetét nem mutattak addig a munkában, nem je­leskedtek a fegyelemben sem. Előlegezett bizalom talán? ... Szó se róla, A „Kiváló dolgozó” cím nem alkalmas ilyesfajta ösztönzésre. Mint később kiderült, nem is Mflhelytetőnk 3 kék lŐ é£... Mint a képből is követ­keztethetnek, tágas a műhe­lyünk, égben a teteje; az ud­varon dolgozunk. Van ugyan szerelőcsarnokunk, de az 50— 60 mázsás gyártmányokkal odabent nem nagyon boldo­gulunk. Télen, mikor a jeges szél végigseper a tájon, s a deres vas dermesztő hidege csontunkig hatol, néha eszünkbe jut, hogy más fog­lalkozás után kellene nézni, de aztán csak nem tudunk megválni üzemünkül. Meg­szoktuk és megszerettük, 8— 9 éve tapossuk itt a sarat, esős időben a szó szoros ér­telmében, mert az udvarnak csak egy része betonozott* Néhány évvel ezelőtt még legtöbbünk keveset értett a szakmához. Most meg egyre- másra tesznek szakmunkás­vizsgát a segédmunkások, így lett lemezlakatos a múlt héten M. Szabó Sándor, Ha­jas Mihály, s más szakmá­ban is előretörtünk, Kovács Mihály géplakatos, üss End­re n.eg esztergályos lett — többek között. Az utánpótlás­sal is törődünk, van vagy harminc ipari tanulónk. Szakembereinknek messze földön megvan a becsülete. Közülünk — a Vízgépészeti " Vállalat kunhegyes! telepé­nek munkásai sorából — még Jugoszláviába is vittek vezető szerelőket — így pél­dául Vincze Sándor lakatos brigádvezetőt úszóművek összeállításához. Most is ké­szülnek szakembereket kül­deni Jugoszláviába, Nem is gondolnák, hogy kis telepünkön mennyi mindent csinálunk. Tizenkét nagyiéi jesítményű szivattyút — ki budi* hányadik szállítmány ez — most küldünk exportra. Elégedettek lehetnek a ren­delők, mert már jövőévi szál-- látásra is bejelentették igé­nyüket. Belvíz! öntözőrend­szerekhez gyártunk olyan nagy átmérőjű csöveket, me­lyekben emelt fővel sétálhat, akinek kedve tartja. Attól eem kell félni, hogy behor­pad az oldala: 1—2 centi vas­tagságú lemezekből áll. Készül a lég üst Mezőtúrra kompot készítettünk. Az Ajkai Erőműhöz hatal­mas légüstöket, Mezőtúrra kompot készítettünk. A ME. VI ÉP-nek meg 3 talaj gyalút, méghozzá nem is kicsiket, 6 köbméter földet mozgatnak meg egy-egy merítésre Saját javításainkkal is meggyűlik mostanában a bajunk. Több mint 200 Csepel motort és több úszómű vet kell rendbe­hozni, előkészíteni a jövő évi öntözésre. Van tehát mit csinálni. Igaz, halad is a munka. Késés nagyon ritkán akad, akikor is csak néhány perc. A versenyben ez szá­mít legrosszabb pontnak és senki sem akar lemaradni. Ezért nincs különösebb baj a tervteljesítéssel . Ezt abból gondoljuk, hogy ha baj van, .fentiről” mindjárt szólnak, nőst meg csendben vannak Szöveg: Simon Kép. Csikós erről, csupán műhibáról, egy elírásról volt szó. A jegyző- könyvvezető, mikor felje­gyezte a termelési, illetve tervismertető értekezleten el­hangzottakat összecserélte a jókat a rosszakkal; azokat, akiket a kollektíva megsza­vazott „Kiváló dolgozó” cím felterjesztésére azokkal, aki­ket a műhely vezetője és dol­gozótársai megbíráltak gyen­ge munkájuk miatt. A jegyzőkönyv így került az üzemi bizottsághoz, majd innen a szakszervezeti köz­ponthoz — s a megtisztelő kitüntetés és pénz pedig azokhoz, akik maguk csodál­koztak legjobban rajta, hogy milyen könnyű kiválónak lenni. Tévedni emberi dolog s azóta már el is felejtették volna az érintettek, ha az illetékesek elismerik hibá­jukat s korrigálják a tör­ténteket. Am nem így lett. A műhely dolgozói egy hónapra rá is keresik az igazságot, illetve keresniük kell, mert egyesek kiálltak tévedhetetlenségük mellett., így az első „elírást követte a másik a gyár lap­jában, a Tisza Cipőben. Egy cikk itt azt fejtegeti, hogy a műhely mestere, Halász elv­társ a hibás, mert megvál­toztatta a kollektíva határo­zatát, a kiváló dolgozókat illetően s ezért felelősségre kell 'vonni, mert eljárása helytelen volt Valójában a műhely mes­tere nem változtatott meg semmit, sőt nem is látta az elkészült jegyzőkönyveimért nem íratták alá vele. S per­sze azt sem lehet várni tőle, hogy ő szaladozzon a jegyző­könyv után — egy műhely­vezetőjének ezernyi más dol­ga van, minthogy saját alá­írását forszírozza. Az ügy tehát bonyolódik tovább, újabb embereket tesznek felelőssé, parázs vi­tákat, goromba-hangú levele­ket provokálnak, ahelyett, hogy már 'egy hónappal ez­előtt — azon melegében — a kitüntetéseket és a pénzjutal­makat visszavonták volna az illetéktelenektől és átadták volna azoknak, akik jogosul­tak rá. így lett volna helyes, egye­nes út. Igaz, akkor egyes em­bereknek be kellett volna is­merni, hogy tévedtek, felüle­tesek voltak. Ez viszont úgy­látszik. nem megy még min­denkinél. Lényegesen köny- nvebb a felelősséggel lab­dázni. (Ambrus István pártbizal­mi, Oláh Pál műhelvbizott- sá«i elnök és Bede Mihály műfcotxdMzottsági tag levele alapján). msabm

Next

/
Oldalképek
Tartalom