Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. szeptember 21 Hruscsov elvtársat Des Moines-ben többeser főnyi tömeg üdvösölte DES MOINES (MTI). Mint nyugati hírforrások közük, az Iowa állambeli Des Moi­nes kedden meleg fogadtatás­ban részesítette Hruscsovot A Des Moines-i rendőrfő­nök becslése szerint több, mint huszonötezer ember vonult ki az utcákra, hogy a hivatalos kísérője Cabot Lodge. A szovjet miniszter- elnök ezt észrevette és csip­kelődve megkérdezte: „Kapi­talista, készen van már a virsli-evéssel?” Lodge nevet­ve ismerte be, hogy alulma­radt a versenyben, Lester Bookey a gyár egyik A nagyüzemi munkastílus Hruscsov elvtárs San Franciscóban a kikötőmunkások el­igazító helyiségében amint sapkát cserél az egyik mun­kással Képünkön Hruscsov elvtárs fején már az amerikai munkás sapkáját láthatjuk. San Francisco. MTI—Teleioto (TASZSZ) szovjet miniszterelnököt fo­gadja. Ezek közül ötezren voltak a szálloda előtt és húszezren a városba vezető úton. Mialatt Hruscsov a szálloda előtt beszélgetett, a tömeg egyre nőtt. Amikor be­lépett a szállodába, a tömeg ott maradt, hogy végignézze Hruscsov kíséretének érke­zését, Nem sokan hallhatták Hruscsov beszédét, de leg­alább láthatták a másik vi­lágból érkezett vendéget. Az integető tömegnek Hruscsov mosolyogva integetett vissza. Tapsukra — orosz módra — tapssál válaszolt. A biztonsá­gi intézkedések ezúttal nem voltak szigorúak. Hruscsov megérkezése pil­lanatától teljesen közel kerülhetett az iowaiakhoz. Hruscsov később ellátoga­tott egy Des Moines-i Hús- feldolgozó Gépgyárba. Kék munkaköpenyben figyelme­sen végignézte a gyár min­den termét a vágóhídiéi egé­szen addig a részlegig, anol munkásnők kezelték a virsli­készítőgépeket Hruscsov evett egy pár virslit mustár­ral és kijelentette, hogy az kitűnő volt Utána kért még egy párat Az egészet három perc alatt ette meg, egy perc­cel „jobb” időt ért el, mint tulajdonosa megköszönte Hruscsovnak, hogy időt sza­kított magának a gyár meg­tekintésére. Egy másik húsfeldo'gozó gyár sztrájkoló munkásai megéljenezték az autóban ar­ra haladó szovjet vezetőt és néhányan kérték, menjen oda hozzájuk és mondjon beszé­det nekik; A húsfeldolgozó gyár meg­tekintése után Hruscsov egy mezőgazdasági gépgyárba ment. Ott az egyik gép előtt megkérdezte, vajon az kézi erővel működik-e. Amikor igennel válaszoltak azt mon­dotta: „a Szovjetunió legyő­zi Önöket, ha továbbra is ilyen gépeket gyártanak.” Des Moines városa kedden este vacsorát adott Hruscsov tiszteletére. A szovjet minisz- > terelnök a vacsorán rövid be­szédet mondott Kifejtette, hogy a két or­szágnak ki kell cserélnie me­zőgazdasági tapasztalatait. ,,Az önök sikerei nagy dicséretet érdemelnek és tapasztalataik megérdem­lik, hogy mi tanulmányoz­zuk őket” — mondotta.- Megjegyezte, hogy egyes amerikai lapok cikkekben úgy igyekeznek feltüntetni a Szovjetunió hét­éves tervét, mint veszélyt, mint a szovjet gazdaság fe­nyegetését. Pedig aligha ál­líthatja valaki, hogy több hús, több vaj és több tojás termelésére irányuló kíván­ságunk agresszívt teszi né­pünket — mondotta. Ez a fajta verseny hasznosabb, mint a hidrogénbombakész- letek növelésének versenye. Legyen a verseny célja csak a több hústermelés és na le­gyenek egyáltalán hidrogén­bombák. Azt akarjuk, hogy a mező­ket békés ekék szántsák fel és ne rakéták, vagy tank­csapdák. Hruscsovnak eze­ket a szavait nagy taps fo­gadta. A szovjet népnek az a szi­lárd elhatározása — folytat­ta a szovjet kormányfő, — hogy megvédi a békét, fej­leszti a baráti kapcsolatokat és az együttműködést, az Egyesült Államokkal és min­den országgal Ez az indoka az általános és teljes leszere­lésre vonatkozó javaslatnak, amelyet a Szovjetunió kor­mánya az ENSZ elé terjesz­tett. Ezt a célt szolgálják a né­met békeszerződésre vonatko­zó szovjet javaslatok is. Vé­leményünk szerint ezek a problémák nem megoldhatat- lanok, ha megvan a kívánság rendezésükre, •—> fejezte be I I szavait Hruscsov. A szovjet vendég az őt , megelőző szónokokat tobbíz- ben szakította félbe jóindu­latú megjegyzésekkel. Ami­kor az egyik szónok üdvözöl­te a mezőgazdasági verseny­re vonatkozó szovjet kihí­vást, Hruscsov tapssal szakí­totta félbe. Az a vezető, aki nem halad ötről a hatra, rendszerint el­aprózza magát, futkos jobb- ra-balra, valójában tehát rengeteget dolgozik, csak ép­pen nincs semmi látszatja munkájának. Az ilyenre azt szokták mondani: nagyon rendes, lelkes elvtárs, de a munkája kisüzemi. Tavasz óta Szolnok megyében na­gyon megnövekedtek a mező- gazdaságban dolgozó vezetők feladatai sokrétűbbek lettek a tennivalók és sajnos, néhá­nyan még nem bírták túlten­ni magukat a kisüzemi mun­kás tiluson. Egy s más dologban van, aki a lelkét kibeszéli és a lá­bát is lejárja, holott némi kis gondolkodás után, csepp ötle­tességgel sokkal kevesebb idő alatt és sokkal eredménye­sebben célt érne. Vetítsük ezt a kérdést az új tsz-ek meg­szilárdítására, ami napjaink­ban a legfontosabb feladat. Elvhűséget, szilárdságot, kö­vetkezetességet és nagyüzemi munkastílust igényel. Legfő­képpen pedig forró kommu­nista szívet. Ahol ez van, ott mindinkább felismerik a ve­zetők munkájuk fogyatékos­ságait és mielőtt egy-egy fel­adat elvégzéséhez kezdenek, a cipőtalp elkoptatása helyett gondolnak* A jászberényi járás vezeté­sében is mindinkább felfedez­hető a nagyüzemi munkastí­lusra váló törekvés. Az ered­mény és a kezdet biztató. A járás területén harminc új tsz kezdte a közös munkát. £s valóban megkezdték; Igaz ami igaz. Nagy erőfe­szítéseket kellett tenniök a jászberényi elvtársaknak, hogy a vetőmag annak rend­je módja szerint időre együtt Anglia elutasította a Szovletunió javaslatát Laasz kérdésében London (MTI). Az angol kormány kedden Moszkvá­ban átnyújtotta a válaszjegy­zéket a szeptember 15-én Angliához intézett szovjet jegyzékre. Mint ismeretes, a szovjet kormány javasolta, hívjanak össze Laosz kérdé­sével foglalkozó nemzetközi értekezletet Válaszjegyzékében az an­gol kormány közli, hogy ez idő szerint nem foglal állást a javasolt értekezlet össze­hívása kérdésében. Az angol kormány kitérő válaszát a jegyzék azzal igyekszik meg­magyarázni, hogy „továbbra is tiszteletben tartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ko­rábbi döntését”, amelynek értelmében a Biztonsági Ta­nács fcténymegállapító” bi­zottságot küldött Laoszba. „a helyzet megvizsgálására”. legyen. Ezen azonban már túl vannak, most a vetési mun­kák megszervezése és sikeres lebonyolítása került napi­rendre. S ez nem is olyan egyszerű dolog, ha figyelem­be vesszük, hogy a harminc új tsz gazdáinak túlnyomó többsége életében most szórja először közösen a magot. Csi­nálnák is a szövetkezeti gaz­dáik. De nem tudják, hol és hogyan,kezd jenek hozzá. S er­re a járási pártbizottság fel­figyelt. Megállapították, elsősorban az új tsz-ek brigádvezetői ta­nácstalanok, nem rendelkez­nek kellő tapasztalattal, a munka megszervezésében nincs jártasságuk. Ebben az esetben kézenfekvő a megol­dás; mindegyik brigádvezető­nek elmondani: itt kezdjen hozzá, így és így csinálja. Ez is jó. Az azonban még jobb és még ötieteselblb, amit a jászberényi járás vezetőd al­kalmaznak. Az elmúlt héten pénteken Jánosliida község új tsz-einek bri gádvezetőit ösz- szehívtók megbeszélésre. Vi­tavezetőnek az ottani Dimit­rov Tsz egyik brigádvezetőjét kérték fel, aki hét esztendeje áll posztján. Rengeteg gya­korlati tapasztalattal rendel­kezik. Nos, ez a brigád vezető mondta el, ő hogyan dolgo­zik, hogyan szervezi az ilyen nagy munkákat, miképpen mozgósítja az embereket, mi­lyen módon ügyel a gépekre, stb; Egyszóval átadva sok­éves tapasztalatait, s ott nyomban elmondotta azt is, milyen akadályokkal keli számolniok az új tsz-ek bri­gádvezetőinek is. A jászbe­rényi járás vezetőinek sz a terve, hogy ezeket a tapasz­talatcsere értekezleteket most valamennyi községben meg­tartják a jánoshidaihoz ha­sonlóan* Célt érnek? Minden bizony­nyal. S többre mennek; Az állandó sürgetés helyett ugyanis gondoskodtak a íeg- fontosabbról, a munka elvég­zésének hogyanjáról; Aztán úgy van az, hogy az egyik hasznos ötlet rendsze­rint szüli a másikat, az egyik hasznos kezdeményezés köve­ti a másikat. Jut idő a dolgok alapos megfontolására, mér­legelésére. Előállott most az a helyzet, hogy a betakarítás késlelteti a talajelőkészitést. A szövetkezeti gazdák, akik tavasszal még egyénileg ve­tettek, többhelyütt akaratla­nul is hátráltatják a magágy­készítést azzal, hogy a kije­lölt gabonatábláknakvalókról nem elég gyorsan takarítják be a termést Legtöbbször nem készakarva, csupán azért, mert nem tudják, hogy ahol most a kukoricájuk van, oda a termelőszövet Kezet bú­zát szándékozik vetni. Mi a teendő? Felkeresni és meg­mondani mindegyiknek, ho­gyan állnak a dolgok, Ez is jó. így is lehet. A jászberényi járásban megpróbálták még jobban. Elkészítik a térképeket, azon megjelölik, hagy a termelő­szövetkezetek hol, melyik ha­tárrészen jelölték ki a búza­táblákat. Ezt a térképet a földművesszövetkezet vala­melyik boltjának kirakatában közszemlére teszik. A dolgo­zó parasztokat pedig dobszó, vagy hangos híradó útján fel­kérik a térkép megszemlélé­sére. így az új tsz-ek gazdái tájékozódnak arról, hol, me­lyik határrészen kell jobban igyekezniök a kapások bétá­kon Húsával. A járás több új ísz-ében megkezdték a jószágállomány összeterelését. Ezt megelő­zően gondoskodás történt ar­ról, hogy az állatgondozók megismerjék feladatukat, tennivalóikat A szak em berek elkészítették a munkarendet, sokszorosították és vala­mennyi termelőszövetkezetbe elküldték. Nyilván, hasznos segítőtársa lesz ez a munka­rend mind az új tsz vezetői­nek, mind az állatgondozók­nak, «Jak eddig saját kis gaz­daságukban rengeteg tapasz­talatot szereztek ugyan, de a nagyüzemi állattenyésztés követelményeit nem ismerhe­tik; És még több olyan dolgot említhetnénk, ami bizonyítja, hogy a jászberényi járás ve­zetői a megnövekedett felada* toknak megfelelően egy-egy feladatot nagyüzemi munka­stílussal igyekeznék megol­dani. Legtöbbször nem vala­mi falrengető új dolgokról van itt szó, hanem sokszor hangoztatott módszerekről, olyanokról, amelyekről min­denki elismeri, hogy jók, csak éppen a kisüzemi mun­kastílus miatt nincs idő al­kalmazni azokat. Ez persze afféle bűvös kör. Ki kell be­lőle tömd éppen a szövetke­zeti gazdák első lépéseinek megkönnyítése érdekében; Szekulity Péter Strauss Kanadában OTTAVA. Az AP jelentése szerint Strauss nyugatnémet hadügyminiszter kedden re­pülőgépen 11 napos látoga­tásra Kanadába érkezett. A szovjet—magyar orvosi napok sikere LENINGRAD (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, Lenin- grádban a szovjet—magyar orvosi napokon megvitatták az érelmeszesedés leküzdésé­re kidolgozott magyar mód­szert, amelyet nagy érdeklő­déssel fogadtak a szovjet szakemberek. Az értekezlet részvevői elhatározták, hogy a legközelebbi tanácskozáso­kat Budapesten tartják. == Látogatásának célja, hogy megtekintsen több kanadai támaszpontot és intézményt. A nyugatnémet hadügymi­niszter ismét nyilatkozott Hruscsov leszerelési tervé­ről. Strauss a közvéleményre való tekintettel jónak látta kijelenteni: „£ javaslat cső- j dálatosan kitűnő eszme, ősz- 1 tozom Hruscsov véleményé- i ben. Elmondotta, hogy a tel- \ jes leszerelés gondolata már I régóta foglalkoztatja az em- ! beriséget, de tette hozzá: ! „azt sohasem sikerült meg-! valósítani”. — A leszerelést! azonban össze kell kötni az I ellenőrzéssel és megfigyelés- | sei — hangoztatta a hadügy- \ miniszter. Hruscsov javasla- ! tait behatóan tanulmányozni ; kell, helyes lenne, ha az I ENSZ Leszerelési Bizottsága ; foglalkoznék velük. A TÍZTAGÚ csapat — Ott bizony — szólt —, mert ha a tagság befejezi a munkát, mi nem hazafelé igyekszünk, hanem ott mara­dunk a tetthelyen a napra­forgótáblán, vagy a cukorré­pában. Eddig ide tartottak a többiek a Slájminger-tanyá- ra, ide a silógödrök mellé — s már mutat is a kerek be­tonalkotmányokra. — Hát ezeket mi töltöttük meg. Van bennük vagy 400 köbméter, de lehet, hogy több. Társadalmi munkában vállaltuk, s egy-kettőre tele lettek a nagyhasú gödrök. HALK ZÜMMÖGÉSŰ Ze- tor közeledik a földekről. A kormánynál Hegedűs Sándor forgatja a kereket. A KISZ- titkár rögvest oda mutat: — Jön a párttitkárunk. Nagyon rendes ember. Segít bennünket; most is a pártve- zetőségválasztó taggyűlésen kimondta, hogy már pedig Balogh Józsefnek hozzánk kell jönni a KISZ-hez segí­teni. Ez a Balogh, fiatal, párttag — teszi hozzá. A párttitkár villát fogna a kezébe, s hányná a gépbe a napraforgó tányérokat, de aztán látja, hogy vendégek vannak, s kezét, ruháját le­porolva, lelép a vontatóról. — Ahá! KISZ-ügyben? — szólt. S amikor sorolja, hogy dicsérendő, amit a KISZ csi­nál. hamiskásan megjegyzi Bírónak: — Nem azért mon­dom, hogy most már elbízzá­tok magatokat, de el kell ismerni, hogy jól csináljátok. Először az kerül szóba, hogy milyen jelentős dolog is az a társadalmi munka. Az, hogy a fiatalok minden betakarítási munkánál egy órával tovább dolgoznak; mint legutóbb a napraforgó­nál és a dohánytörésnél. De megteszik azt is, hogy szom­bat délben összedugják fejü­ket és azt mondják a brigád­vezetőnek: mi nem megyünk haza csak estére és addig ad­jon munkát. Nem sokan vannak a KISZ-ben; tizen. Ennyi a fiatal a szövetkezetben. De egyakaratúak: munkájukkal segíteni a szövetkezet gaz­dálkodását és jó hírnevet szerezni a KISZ-nek. Azt már úgy mellékesen jegyzik meg, hogy ugyan-ugyan fe­nik a fogukat az „önkéntes Segítőbrigád” jelvény meg­szerzésére. Számolják: 25 társadalmi munkaóra után bronz, 50 után ezüst és 100 után pedig aranyfokozatú jelvény jár. Tuza Lidi. Papp Gizi Nagy Pista, Kurucz Irén már hajazzák a 70 társadal­mi órát és az az erős elhatá­rozásuk, hogy meg sem állnak a 100-asig, mert most a cu­korrépa szedésben, azután az építkezésnél is jócskán gyűl­hetnek a számok. Mi sem természetesebb, a jövedelem is szóbakerült a beszélgetéskor. Nem az, hogy a társadalmi munkáért a KISZ alapszervezet megkap­ja a tsz-től az ellenértékét és ezt a fiatalok saját művelő­désükre, a kulturális és sport- felszerelés bővítésére fordít­ják. Ennél érdekesebb az, mi­ként boldogulnak a fiatalok a tsz-ben. Eleget keresnek-e? Elégedettek-e? — Búzából három kilót; őszi árpából 6 kilót osztot­tunk munkaegységenként ed­dig. Havonta előlegként 8 fo­rintot kapott mindenki egysé­gére. Van tehát készpénz is, mintha fizetés volna és nem jönnek zavarba a fiúk, ha meg kell ajándékozni a lá­nyokat, vagy moziba kell vin­ni őket — összegezni a KISZ titkár a jövedelemről és a fiatalok lehetőségeiről alko­tott véleményét. A KISZ titkár, s a párttit­kár sem hagyja szó nélkül, hogy tavaly bizony tizennégy fiatal ment el a szövetkezet­ből, mert nem volt ilyen jó a gazdasági helyzet, nem volt előlegosztás és a KISZ- ben sem találták meg a fiata­lok amit kerestek. Most van lehetőség nagyot alkotni, na­gyot tenni, — van lehetőség táncra, szórakozásra a közös munka után. Lehet sportolni, egyszóval leköti az ifjakat a szövetkezet, s leköti a KISZ. Dehogy menne most már közülük senki más vidékre, ismeretlen városba, ismeret­len emberek, körülmények közé. ITTAK a lovak; A KISZ titkár feláll a kocsira, s meg­húzza a kantárszárakat. A vontató is kiürül, a párttit­kár is indul újabb fordulóra. Rövid volt a beszélgetés, de sokat mondtak: azt, hogy ott­honra találtak a fiatalok a szövetkezeiben. 3 A KÖZSÉG szélétől jó tíz I kilométerre, ahol már majd­■ hem a Tisza szab a megyé­dnek határt, ott van a tisza- I füredi Üttörő Tsz gazdálko- I dási központja. A szérűn I cséplőgép zúg, veri a magot ' a napraforgótányérokból. Ar­ii rébb vályog- és téglacsomók I \ magasodnak, készülnek a : j sertéskutricák. Az építő­I anyagot két fiatalember I hordja kocsival a falak mél­tó. Arcuk csupa por, hátukon ! a déli napsütésben még meg- ; (megizzad az ing. ■ ! — No, igyatok, ti nagybé- I|lűek — szól tréfásan a lo- " vakhoz Bíró János és húz né- 1 hány vödörrel az ásott kút­iből a vályúba. ; I A lovak szürcsölve, prüsz- ; kölve szívják magukba a vi- ; zet, s közben idő jut arra is, ; hogy a fiatal kocsis. Bíró Já­■ nos lepihenjen egyet a gé- ; rneskút mellé. > I — Én volnék az, akit keres­őnek, én vagyok a KISZ-tit- I|kár már egynéhány hónapja Ij— mondja. ■ I Nagy nyílt szemével végig­tekint a pusztán. Elnéz a ; napraforgó földek felé. majd ■ a cuokrrépatáblákra. s aztán : | a távoli községet pásztázza I tekintete. ■ ; — A többiek arra vannak ; — mutat a napraforgó föld. ; ; s Füred felé. — Jobbadán ; csak este találkozunk itt kint földeken, vagy bent a tsz- : ^irodán. i ' — Este a földeken?

Next

/
Oldalképek
Tartalom