Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1959. szeptember 24. Múlthavi számvetés A KÖZSÉGFEJLESZTÉSRŐL A megye szocialista ipara kiemelkedő eredményt ért «1 a múlt hónapban; tervét túl­teljesítette, s több, mint 16 százalékkal többet produkált, mint 1958 azonos időszaká­ban. Bíztató jel ez, kifejezi, hogy nem áll egy helyen ipa-1 ri termelésünk, hanem egyre nagyobb méreteket ölt. A pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenynek kétségkí­vül megvan tehát a gyümöl­csöző hatása; Mondhatná valaki, hogy szép ez az eredmény, de ilyen rövid időszakból lehet hamis következtetést is levonni. Ez kétségkívül igaz, de nemcsak egy hónap, hanem valameny- nyi tervének valóraváltása biztató. Az elmúlt nyolc hó­nap alatt a megye szocialista ipara például 4.5 százalékkal több terméket állított elő, mint az előző év azonos idő­szakában. A fontosabb cikkek zömé­nek gyártásánál jelentős túl­teljesítésről adhatunk számot az augusztusi termelést vizs­gálva. Többek között 12 mil­lió 439 ezer égetett téglát, 1 millió 457 ezer égetett csere­pet gyártottak megyénkben, előirányzottan felül is hozzá­járulva ezáltal az építkezések meggyorsításához. Gyarapo­dott lakberendezési cikkeink tömege is: közel ezer festett konyhagamitura került me­gyénk üzemeiből a vásárlók­hoz. Lábbelikészítésben is túljutottunk -a terven, 306 A diplomata általában úgy él az emberek tudatában, mint egy komoly, kimért modorú, sötétruhás úriem­ber, aki állandóan diplomá­ciai tárgyalások jegyzőköny­vét hordozza magával, borjú- bőr nagy aktatáskával jár és főleg csak államférfiakkal érintkezik. Akiben ilyesfajta elképze­lés élt, az ugyancsak megle­pődhetett kedden délelőtt fél tizenegykor a jászberényi tanácsháza előtt. Az odagör­dülő hatalmas diplomáciai rendszámú kocsiból egy vi­lágosruhás magas, szőke férfi szállt ki, aki mosolyog­va szedte karjába az úttörők virágcsokrait és minden ce­remónia nélkül barátságosan összeölelkezett a tanácselnök­kel. így kezdődött Juraj Klárik­nak, a csehszlovák nagykö­vetség első titkárának, heré­nyi látogatása. Ilyen lett a folytatás is. A herényi em­ber áltálában barátságos, megérzi, ki közeledik hozzá őszinte, nyílt szívvel. Ezúttal sem tévedett. — „Belevaló” ember, mondotta, nem a leg- írodalmibb nyelven, de nagy elismeréssel az újerdői Ál­lami Szőlőgazdaság egyik munkása a présházban tett látogatása után. De ugyanez volt az általános vélem ény a társaságában levő Jurij Va- lentinovicsről, azaz Pono- marjov elvtársról, a szovjet ezer pár bőrcipőt készítet­tünk. Elmaradás a vasöntvé­nyek kivételével pasztőrözött vajból, lisztből, kenyérből, s péksüteményből mutatkozik. Ezek után nem csodálható, ha az élelmiszeripar — bár többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában — nem váltotta valóra a maga elé tűzött célt, s éppen ezért meg kell feszíteni erejét, hogy felzárkózzon a nehéz, — illetve a könnyűipar mö­gé. Hasonló a helyzet az ipar minisztériumi és helyi- ipari szektorában. Az adós­ság pedig nem indokolt, hi­szen például a minisztérium irányítása alá tartozó élel­miszeripari vállalatok bér- felhasználása 2.8 százalék­kal, az átlagos munkáskere­set meg 8 százalékkal maga­sabb volt a tervezettnél. Már pedig közismert, hogy a ke­resetnövekedésnek akkor van igazi értelme, ha az anyagi termelés is rohamosan emel­kedik. Az élelmiszeripar adóssága tehát egyáltalán nem örvendetes. Figyelemre méltó, hogy a minisztériumi ipar üzemei — az Aprítógépgyár és az élelmiszeripari vállalatok ki­vételével *— jelentős mérték­ben túlteljesítették tervüket, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat például 153.3 száza­lékra. A helyiiparban is fel­felé ívelés tapasztalható; az nagykövetség titkáráról, aki­nek kereszt- és apai nevét sokan megtanulták azon a délelőttön. A beszélgetésben nem volt nehéz dolguk. Mindkét elv­társ jól beszél magyarul és így tolmácskodhattak is Pék Tem Von elvtárs mellett, aki viszont a koreai nagykövetség képviseletében jelent meg Jászberényben. El is felejtettük az elején említeni: Jászberény nemzet­közi esemény szírihelye ezek­ben a napokban. Csehszlo­vák—magyar művelődési he­tet rendezett a Hazafias Népfront, amelynek minden rendezvényén „telt ház” volt eddig, bizonyítva a jászberé­nyiek nemzetközi érdeklődé­sét. Bemutatták a Svejket; szorgalmasan látogatták és látogatják a „Légy éber” cí­mű kiállítást, amely a cseh­szlovák népnek a német mili- tarizmussal folytatott harcá­ról beszél. Kedd estére pedig békenagygyűlést hívtak ösz- sze a Déryné Művelődési Ház kultúrtermébe. Egyelőre azonban még dél­előtt van és a mi diploma­táink az újerdői gyümölcsös­ben és a szőlőkben sétálgat­nak, gyönyörködnek a ki­lencezer újtelepítésű barack- fában. Itt is, ott is beszél­getnek a gazdaság dolgozói­val. A pince meolátooatása és az aranyos színű tizenhá­élelmiszeripar egységei mel­lett csupán a Szolnoki Ru­házati Vállalat maradt adós, több „notórius mulasztó” az élvonalba küzdötte fel magát. Az irányító szerveknek ép­pen ezért behatóan meg kel­lene vizsgálni a Szolnoki Ru­házati Vállalat helyzetét, s megadni a kellő segítséget. Hosszú ideig tartó pangás után el kellene érni, hogy ez a vállalat is eleget tegyen a programjának., rendszere­sen teljesítse tervét. Bár megyénk ipari terme­lése egészében véve emelke­dik, a termelékenységi mu­tatók alakulásával nem le­hetünk elégedettek. Az egy főre jutó összes termelés pél­dául a megye szocialista ipa­rában csak 95.8 százalékát te­szi ki — nyolc hónapot vizs­gálva — a múlt év azonos időszaka produktumának, — bár jobb az előirányzottnál. Ez is intő jel arra, ne áltas­suk magunkat, s a tervezés­nél ne tűzzünk magunk elé a már megvaiósítottnál kisebb célokat. De ha már alacsony a terv, erőfeszítéseinket se ahhoz mérjük, hanem leg­alább múlt évi eredménye­TJJABB SZIVATTYÚ- EXPORT Lassan már hagyományos szállítópartnere lesz a jugosz­láv vállalatoknak a Vízgépé­szeti Vállalat Kunhegyes! te­lepe. Nagyteljesítményű szi­vattyúkat, hatalmas csőveze­tékeket, uszóműveket expor­tálnak. Rövid időn belül újabb szállítmány — 12 kivá­ló minőségű szivattyú kerül ki jugoszláv exportra a vál­lalat telepéről. Munkájukkal elégedettek a beruházók, következtetni le­het erre abból is, hogy már jövő évi szállításokra is be­jelentették igényüket; MŰVELŐDNEK ME­GYÉNK MUNKÁSAI A szocialista munkabrigád címért folyó verseny nem­csak a termelés, a termelé­kenység fokozásában, hanem a dolgozók kulturális színvo­nalának emelkedésében is érezteti jótékony hatását. rom maligános exportbor kóstolgatása közben röpköd­nek a tréfák. Ebben a nagy­mester Klárik elvtárs, aki a legújabb pesti és prágai vic­cekkel szórakoztatja a hall­gatóságot és óriási derültség közben jegyzi meg: — Önök ezt a bort expor­táljak, én meg vicceket. Per­sze, azért a Zetor-exportot is folytatjuk... Egyszóval a hangulat ki­tűnő itt is és a délután meg­látogatott Fémnyomóban is. A vendégeket nemcsak a munkafolyamat érdekli, ha­nem elsősorban a dolgozók reálbére, életmódja. Pono- marjov elvtárs az esti béke­gyűlésre hívja fel a dolgozók figyelmét. Ezen a gyűlésen, ahogyan azt mondani szokták, egy gombostűt se lehetett leej­teni. Még a bejáratnál is áll­tak. Klárik elvtárs, a tré­fáskedvű fiatalember most nagyon komoly. A békéről és a barátságról beszél egysze­rű, világos szavakkal. — Minket — mondotta a többi között — volt uraink unos-untalan meopróbáltak összeugrasztani. Ma más a légkör. Üj, friss szelek fúj­nak, amelyek elsöprik a bi­zalmatlanság legapróbb ma­radványát is. “ Őriznünk kell a békét — folytatta. — Mert amíg Nixon ntplvöV n békából be­szélt és lengyel úttörők fe­Az utóbbi esztendőkben a községfejlesztés területén is figyelemreméltó eredmények születtek a megyében. Isko­lák, kultúrhózak, lakások épültek, bővült a villanyhá­lózat, javult a vízellátás, ál­talában javult a közszolgál­tatás. A kőzségfejlesztés évről évre növekvő eredményei kö­vetkeznek mindenekelőtt né­pi államunk gondoskodásá­ból, az e célra biztosított be­ruházásból; továbbá követ­keznek abból, hogy a város és falu lakossága nagy oda­adással, szorgalommal és je­lentős anyagi hozzájárulással vesz részt ebben a munká­ban. v Az elmúlt — 1958-as esz­tendőben értük el Szolnok megye területén községfej­lesztésben a legnagyobb eredményt. Csupán ebben az egy esztendőben 47 645 négy­zetméter út. 147 622 négyzet- méter járda, 14 kisebb híd, 20 lakás, 23 657 folyóméter vízvezeték, 5530 folyóméter csatorna, 57 654 folyóméter vízlevezető árok. 45 közkút Az iskolába iratkozott dol­gozók száma is kifejezi, hogy nagyszerű mozgalom van kibontakozóban, amit fél­tő gonddal ápolni, erősíteni keil. A Tiszámén ti Vegy* mű­vekben például harminckét dolgozó iratkozott be az álta­lános iskola levelező tagoza­tára. S bizonyára nem áll­nak meg ezen a fokon. Kö­vetkeztetni lehet erre — töb­bek között — abból is, hogy a Tisza Cipőgyárból nyolc­vannégyen kérték középisko­lai tanulmányok folytatását. AZ ŐSZI FORGALOM SIKERÉÉRT Az egyre növekvő szállí­tások gyors lebonyolítása ér­dekében a vasúti szolgálati ágak egyre fokozzák erőfe­szítéseiket. A Pályafenntar­tási Főnökség dolgozói pél­dául igyekeznek a sebesség- korlátozásokat megszüntetni. E cél érdekében cserélték ki például az úgynevezett jét simogatta, addig az ame­rikai tábornokok bemutatták az új hidrogénbomba-mo- delleket. — Mi csehek és magyarok és minden becsü­letes ember ezért fordulunk reménykedve Hruscsov elv­társ utazása felé. És bár kiváló pesti művé­szek léptek fel a gyűlést kö­vető színvonalas kultúrmű­sorban, a legnagyobb, legme­legebb tapsot dr. Juraj Klá­rik, a szocialista tábor új­típusú diplomatája kapta. A gyűlést követő vacsorán pedig nemes versenyre hívta ki a jelenlevő „birinyieket” (Ő mondta igy!) Nevezetesen magyarnóta éneklési ver­senyre. Eláruljuk, ő győzött: Ö ismerte a legtöbbet. A De­res már a határt együtt éne­kelték mindnyájan, még Pék Tem Von elvtárs is belekap­csolódott. Hadd fejezzük be ezt a kis beszámolót azzal a gondolat­tal, amelyet Jurij Klárik po­hárköszöntőjében elmondott. “ Az ellenforradalom után nyugati diplomaták azt mon­dották nekem: kár a fárad­ságért: A magyar nép nem fog szeretni minket csehe­ket, szlovákokat, oroszokat, koreaiakat. A nap folyamán sokszor kívántam: bár itt lennének most ezek a kétke­dők, kárörvendők. Csattanős választ kaphattak volna. A mi barátságunk nem szavak­ból. hanem tettekből áll. =■ Ezt bizonyította be barátnak, ellenségnek egyaránt a Jász­berényben töltött szép na- punk. ts*ht*s> I készült el, s a villanyhálózat 30 569 folyóméterrel bővült. Elkészült ezeken kívül 14 orvosi rendelő, 5 autóbusz- váróterem, 17 iskolai tante­rem, 60 bölcsődei és 94 óvo­dai férőhely. Mindez a köz­ségfejlesztési tervek kereté­ben. Az 1958-as esztendő azért volt e tekintetben is sikeres, mert a tervek teljesítéséért széleskörű társadalmi moz­galom bontakozott ki. Párt- szervezetek és tanácsi szer­vek, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervek egyesítették a dolgozók erő­feszítéseit és kezdeményezé­seit. Sok községben a lakos­ság nemcsak anyagilag já­rult hozzá az egyes létesít­mények megvalósításához, hanem tényleges fizikai munkával is segítette azt. Az idei tervek elkészítésé­nél tanácsi szerveink figye­lembe vették az előző évek tapasztalatait, s így állítot­ták össze — a lakosság egyetértésével — annak szá­mait. Főbb célkitűzések 1959-re: „ecseri ív” oldalkopott sínéit, s ezáltal lehetővé vált, hogy 25 km/o sebesség helyett óránkénti 80 kilométeres se­bességgel száguldhatnak a vonatok azon a szakaszom Útépítés — sok BOSSZÚSÁGGAL Kenderes és Kunhegyes között javítják a műútat. Az ilyen munkáknak általában örülnek a gépkocsivezetők, a kenderesiek azonban egyál­talán nem. Az útépítő válla­lat dolgozói ugyanis — ki tudja milyen okból — irdat­lan hosszúságban hatalmas kőtömböket szórnak az útra, úgy hogy terepjáróval is művészet a közlekedés azon a szakaszon. Mi lenne, ha csak néhány — esetleg néhány 3záz — métert terítenének meg íiyen kővel, s nyomban gondos­kodnának széttörésükről, il­letve hen bérezésükről? gépesítik az istál­lókat Az év elején még az ve­tette vissza a Szolnok me­gyei Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalatot terve teljesíté­sében, hogy az istállógépesí­tés úgyszólván teljesen leállt. Érthető is volt ez abban az időben, hiszen a dolgozó pa­rasztok népes tömegei akkor léptek a nagyüzemi gazdál­kodás útjára, s jószágaiknak sok istálló kellett. Építésük­re fordították elsősorban a pénzt, nem a gépesítésre; A gyorsütemű fejlődés azon­ban lehetővé tette az istál­lógépesítések folytatását. — Az ősz beköszöntéig 10 ősz­ben és 7 állami gazdaság ián végeztéik ilyen munkát. S ezzel nem fejeződik be ilyen­irányú megbízatásuk. A soron lévő mezőgazdasági mun­kákról tanácskoztak Tegnap délelőtt Szolnokon a megyei tanács épületében tanácskoztak a járási és vá­rosi tanácsok VB mezőgazda- sági osztály vezetői.' A so- ronlévő legfontosabb mező­gazdasági munkákat beszél­ték meg. Jelen volt Horváth Imre elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, Csótó Ist­ván elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyettese, Nyíri Bé­la elvtárs a megyei tanács VB mezőgazdasági osztály vezetője, 17 ezer forint megtakarítás A képen látható istállót a szapárfalui Arany Kalász Tsz gazdái építik a Borókapusztai-tipusterv szerint. Kis mó­dosítással, társadalmi munkával eddig 17 ezer forintot takarítottak meg építésével. EGY NAP DIPLOMATÁKKAL JÁSZBERÉNYBEN ínkhez; 34 244 négyzetméter 114174 négyzetméter 27 009 folyóméter 7 940 folyóméter 38 557 folyóméter továbbá 42 híd és áteresz, 27 közkút. 154 óvodai, 30 böl­csődei férőhely, 19 iskolai útépítés járdaépítés vízvezeték vízlevezető árok villanyhálózat-bővítés, [ tanterem, 8 kultúrház, 9 or­vosi rendelő megépítése. I A megyei tanács építési és ÜZEMEINKBŐL jelentik községfejlesztési állandó bi­zottsága a közelmúltban megtárgyalta a községfej- lesztési tervek helyzetét, vizsgálta hogyan lehetséges meggyorsítani a munkát. Az állandó bizottság nagyon lé­nyeges lemaradást állapított meg az időarányos teljesítésé­ben, s úgy látja, hogy na­gyon sokoldalú szervező- munka és nagy társadalmi erők részvétele szükséges ahhoz, hogy év végéig vala­mennyi célkitűzést teljesít­sünk. Hol tartunk a község­fejlesztési tervek teljesítésé­ben? Július végéig elkészült töb­bek között 40 000 négyzet- méter járda, 18 500 négyzet- méter út, 79 000 folyóméter vízlevezető árok, 160 iskolai, 110 óvodai férőhely, 5 új tisztasági fürdő és sok egyéb létesítmény. Mégis lemara­dásról kell szólni, mert az év hátralévő ideje építkezések­re egyre kedvezőtlenebb lesz. Mi az oka, hogy a község­fejlesztés időarányos részét nem végeztük el? Csökkent talán a lakosság részvétele, támogatása? — Szó sincs er­ről. A lemaradásnak két fő­oka van: 1. Ebben az esztendőben, ezen a nyáron városon és fa­lun egyaránt sürgetően je­lentkezett a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből következő építési feladatok megoldása. Százával épültek istállók, sertés- és baromfite­lepek és más gazdasági épü­letek. Ezek időben való el­készítése sok erőfeszítést kí­vánt. Az állami és tanácsi építőipar, KTSZ-ek túlnyo­mó többsége ezek építésével van még ma is lekötve. Ugyancsak, ezzel voltak és vannak még ma is elfoglalva községi tanácsaink, a társa­dalmi és tömegszervezetek. Társadalmi ügy az, hogy mi­re az ősz beköszönt, az új szövetkezetek közös állatállo­mányának elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek meglegyenek., 2. Éppen a . nagyarányú' mezőgazdasági ’ építkezéséit miatt a községfejlesztéshez szükséges anyagok egyrészét késve tudták az arra hiva­tottak beszerezni, sőt még vannak anyagok, amelyeket most sem tudtak hiánytala­nul biztosítani. Nemrégen az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottsága is tárgyalt a községfejlesztési munka helyzetéről s felhívta a pártszerveink figyelmét az e területen lévő feladatokra. Az utóbbi időben számos he­lyen meg is gyorsult ez a munka. Most az a párt-, ta­nácsi és tömegszervezeti szerveink egyik legsürgősebb tennivalója, hogy széleskörű társadalmi mozgalmat bonta­koztassanak ki a kitűzött fel­adatok megvalósítása érde­kében. Különösen sok lehető­ségük van erre a városi és községi Hazafias Népfront bizottságoknak. A város és falu lakossága örömmel és szívesen vesz részt a munká­ban, mert ezzel saját környe­zetét teszi szebbé, s old meg olyan problémákat, amelyek hosszú idő óta fennállnak. Ebben az esztendőben pél­dául megkezdjük Jászladány község . ivóvíz ellátásának megnyugtató megoldását. Ez a jászladányiaknak nagyon régóta meglévő problémáját oldja meg. (Ki tudja, hány képviselőjelölt ígérte meg a múltban megoldását újra és újra a választások alkalmá­val.) Kilenc kilométeres táv­vezetéken visszük a vizet a községbe, s annál előbb jut oda. minél többet tudnak majd a lakosok is segíteni az építésben. Az év hátralévő része már rövid, s a teljesítésre váró községfejlesztési feladatok nagyok. A kitűzött célok fe­dezetének jelentős része ren­delkezésre áll. Sokoldalú szervezőmunkára van szük­ség ahhoz, hogy a tervek va­lóra váljanak, s tanácsaink év végén ismét arról számol­hassanak be, hogy tovább épült és szépült a város, a falu, új létesítmények készül­tek el; ismét előbbre léptünk a dolgozók életkörülményei­nek javításában. CSÁKI ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom