Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-04 / 181. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 4. Az amerikai alelnök moszkvai sajtóértekezlete NIXON LÁTOGATÁSA MOSZKVA (TASZSZ). Nixon amerikai alelnök vasárnap a Szovjetunióból való elutazása előtt sajtóértekezletet tartott szovjet és külföldi újságírók részére. * Nixon válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket Hruscsov amerikai meghívásának kilátásairól, saját Lengyel- országi látogatásának céljairól, az idegen területeken lévő amerikai támaszpontokról, az amerikai—szovjet kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről, a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról, valamint egy szovjet—amerikai barátsági szerződés megkötésének lehetőségéről tettek fel az újságíróki — Véleményem szerint — jelentette ki Nixon — Hrus- csovot a megfelelő időben meg kell hívni az Egyesült Államokba. Igen hasznos lenne, ha Hruscsov elbeszélgetne Eisenhower elnökkel és személyes tapasztalatai alapján megismerhetné az Egyesült Államokat. Annak eldöntése, hogy mikor hívják meg Hruscsovot az Egyesült Államokba, Ejsenhower elnök hatáskörébe tartozik! Nixon kijelentette, hogy az Egyesült Államokba visz- szatérve személyesen fejti majd ki Eisenhower elnöknek az amerikai külpolitika jövőbeni irányvonalára vonatkozó elgondolásait és javaslatait? Arra a kérdésre válaszolva, miért utazik Lengyelországba, az amerikai alelnök elmondotta, hogy már két évvel ezelőtt meghívták és véleménye szerint most a legalkalmasabb az idő az ilyen látogatásra! Azokra a kérdésekre válaszolva, amelyek az idegen területeken lévő amerikai katonai támaszpontokra, a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetését célzó egyezmény amerikai elutasításának okaira, a Szovjetunióval való kereskedőim! kapcsolatok fej- 1 isztésónek, egy szovjet—amerikai barátsági szerződés megkötésének amerikai elutasítására vonatkozóan hangzottak el. Nixon, szombati televíziós beszédéhez hasonlóan — ismét általánosságokkal védelmezte a hivatalos amerikai politika téziseit! A sajtóértekezlet végén az amerikai alelnök kijelentette, hogy a Szovjetunióban neki és kísérőinek szívélyes fogadtatásban volt részük. Köszönetét mondott a figyelemért, amelyben a Szovjetunióban tett körútja alkalmával a szovjet sajtó és a helyi hatóságok részesítették! (MTI) Uj Delhi (MTI). Az Uj Kína hírügynökség jelentése szerint A. K. Gopalan, az Indiai Kommunista Párt parlamenti képviselőcsoportjának helyettes vezetője vasárnap nyilatkozatában sürgette a keralai kommunistáik ellen irányuló ellenzéki támadások haladéktalan megszüntetéséi Kijelentette, hogy Adzsoj Ghos- sal. az IKP főtitkárával együtt levélben tájékoztatta Neihru miniszterelnököt a Nemrégen tartották Géniben az UNESCO egyik szervezete, a nemzetközi nevelésügyi iroda évi konferenciáját és huszonkettedik közgyűlését. A konferenciát előkészítő többthónapos, gondos munkában hazánk is részt vett. A többi országhoz hasonlóan francia és angol nyelvű részletes beszámolót terjesztettünk a tanácskozás elé a magyar közoktatás most lezárt tanévéről Beszámolónkat a konferencia megvitatta. Természetesen ezen kívül is gyakran volt alkalom beható eszme Varsó (TASZSZ). Alek- szander Zawadzkinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására vasárnap Moszkvából repülőgépen Varsóba érkezett Richard Nixon, az Egyesült Államok alelnöke s vele együtt a kísérő hivatalos személyiségek és amerikai újságírók. A repülőtéren O. Lange és B. Podedwomy, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettesei, Ra- packi külügyminiszter és a diplomáciai testület tagjai fogadták Nixont. OSKAR LANGE PRO- 1ESSZOR, a Lengyel Államtanács elnökhelyettese üdvözölte az alelnököt Országaink népeit mindig sok baráti szál fűzte egymáshoz — mondatta. E barátság hagyománya Washington, Kosciuszkó és Pulaski korára nyúlik vissza és ugyanez a barátság fejeződött ki az elmúlt háború során a közös ellenség, a hitlerizmus ellen folytatott harcban is. Azt akarjuk és arra törekszünk, hogy népeink és államaink kapcsolatai eredményesen fejlődjenek, a kölcsönös megértés és az együttműködés szellemében alakuljanak. Ezért megelégedéssel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben szélesedik az érintkezés országaink között, mind gyakrabban találkoznak egymással politikai, gazdasági műszaki és kulturális életünk képviselői. Remélem, hogy az ön látogatása ezt a célt fogja szolgálni. Az elnök válasza Az üdvözlésre Nixon válaszolt: — Boldog vagyok, hogy ellátogathattam Lengyelországba. Köszönetét mondok a meghívásért. Ez az első látogatásom az Önök országában. Örülök, hogy jobban megismerhetem. Sajnos mindösz- sze néhány napot tölthetek itt, de remélem, hogy Önök közül sokkal beszélhetek, megismerkedhetem országuk újjáépítésének munkájával, amiről oly sokat hallottam az Egyesült Államokban: Hadd utaljak itt arra, folytatta Nixon, hogy Önök éppen tegnap emlékeztek meg a varsói felkelés 15. évfordulójáról. Mi, amerikaiak nem felejtettük el azt a hősi harcot, amely újból megmutatta a világnak, milyen hős és legyőzhetetlen a lengyel nép szelleme. A háborús áldozatok és rombolások szükségképpen mindenkit meggyőznek arról, mennyire szükség fejleményekről és a kormányelnök megígérte, hogy megvizsgálja a helyzetet. A támadások nem szűntek meg. noha Nehru közölte, hogy megfelelő utasításokat küldött a kormányzónak. Mint a Reuter-iroda jelenti, Nehru miniszterelnök vasárnap este pártja parlamenti képviselőcsoportjának ülésén mentegetni próbálta a központi kormány keralai beavatkozását. cserét folytatná a különböző országok képviselőivel. Benczédy József, a magyar küldöttség vezetője közölte, hogy rövidesen igénybe veszünk négy, az UNESCO- tól kapott ösztöndíjat. Magyar pedagógusok a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban, Svédországban és még egy nyugati országban tanulmányozzák majd a középiskolai reform kérdéseit. Terv van arra. hogy pedagógusaink — ugyancsak az UNESCO programja alapján — szakértőként dolgozzanak elmaradott .országokban. (MTI) van a legnagyobb erőfeszítésekre, hogy megteremtsük az igazságos békét. Vlalamennyiüket biztosíthatom, hogy béketörekvésében az Egyesült Államok kormánya és népe egyöntetű és hogy továbbra is ez a cél vezérel bennünket. Kormányaink politikájának bizonyos eltérései ellenére az utóbbi években kölcsönös jobb megértést teremtettünk. Remélem, hogy varsói tárgyalásaim segíteni fogják a még jobb megértést: Nixon végül Eisenhower elnök, valamint az amerikai nép üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta. (MTI).---------- . ■ Nixon elutazóit Moszkvából Moszkva (TASZSZ). Nixon aiiwnkai alelnök feleségével és a kíséretében lévé személyekkel vasárnap délután repülőgépen Moszkvából Varsóba utazott. A vnükovói repülőtéren Kozlov, a Szovjet Minisztertanács első elnökhelyettese, Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke. Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter első helyettese és más személyiségek búcsúztatták az amerikai vendégeket. Jelen volt Thompson, az Egyesült ÁUa- mog moszkvai nagykövete és több más külföldi diplomata. A repülőtéren Kozlov és Nixon beszédet mondott — (MTI) Genf (CTK). Dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere és genfi küldöttségének vezetője szombaton nyilatkozott a Rudé Právó és a csehszlovák rádió munkatársainak a genfi külügyminiszteri értekezlet eddigi eredményeiről és várható kilátásairól. A külügyminiszter rámutatott, a nyugati hatalmak visszautasítva az NDK-nak és a Szovjetuniónak a német ve- gyesibizottság felállítására vonatkozó javaslatát, ismét megmutatták, hogy nem érdekli őket komolyan Németország békés újraegyesítése. A tudósítók felkérték Lo- ther Bolzot, nyilatkozzék részletesen a hatha talmi bizottság felállítására vonatkozó javasiatáróL A külügyminiszter a következőket mondotta: „E javaslat megfontolásánál a következőkiből indultunk ki: mivel elsősorban a négy nagyhatalom felelős a német békeszerződés előkészítéséért és megvalósításáért, egy négyhatalmi bizottság felállítása már önmagában is nagy haladást jelentene. Ugyanakkor elkerülhetetlen lenne a két német állam képviselőiből álló olyan közös szervezet felállítása, amely a békeszerződésre vonatkozó német álláspontot dolgozza ki. Amikor már mindkét bizottság munkája kielégítően előrehaladt, hathatalmi bizottságba tömörülhetnének, amely azután megvitatná a német békeszerződést. Ebben a bizottságban természetesen mind a hat részvevő a teljes egyenjogúság alapján venne részt. A bizottság tevékenységét meghatározott időrr- kellene korlátozni, hiszen a békeszerződés megkötését nem lehet időtlen időkig ha lógatni. A helyzet rendezésében érdekelt országoknak, beleértve a Csehszlovák Köz E gy amerikai járt az elmúlt héten a Szovjetunió különböző vidékein és útjára figyelve nézett a világ. A jenki Nixon volt, az Egyesült Államok alelnöke, a második ember az amerikai politika gépezetében. — Márpedig hozzá hasonló rangú amerikai személy hosszú évek óta nem járt a Szovjetunióban. Utoljára Franklin Roosevelt lépett szovjet földre 1945-ben, a jaltai értekezlet idején. Akkor a háború befejezéséről tárgyaltak a szovjet vezetőkkel. A fasiszta Németország bukása küszöbön állt és a tanácskozások a háború uitáni új világ megteremtését, az Egyesült Nemzetek Szervezetének felállítását, a német jövő kialakítását szolgálták. Azonban alig pár héttel később Roosevelt meghalt és az amerikai politikában a háború után a kommunistaellenes erők kerekedtek felük A jaltai konferencia eszméi egy olyan világról, amelyben az emberek félelem nélkül élhetnek, a megvalósulatlan álmok birodalmába kerültek. A háború fenyegetése, a hi- rosimai atombomba (ez különben már Jalta után sötétítette el az emberiség egét), e szörnyű fegyver árnyéka ma is ott lebeg életünkön. Ma, amikor a magasrangú amerikai ellátogatott a megvalósult szocializmus országába, béke van, de folyik a fegyverkezési hajsza és nem szűnt meg a háborús veszedelem. Akkor Németország összeomlás előtt állt, — most viszont feltámadt az a mili- tarizmus, az az imperialista terjeszkedési politika, amely már két ízben sodorta szörnyű pusztulásba a világ népeit. Minderről elsősorban az az amerikai uralkodó osztály tehet, amelynek Nixon is társaságot, joguk van tudni, mikor valósul meg a nyugatnémet fegyverkezési és re- vansista politikát felszámoló békés megegyezés. Lothar Bolz végül kifejezte azt a reményét, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet a legrövidebb időn belül pozitív eredménnyel zárulhat. Ehhez azonban a nyugati hatalmaknak kell a tényeket józanul megfontolva megakadá- lyozniok, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya továbbra is gátolja a megegyezést. Illetékes helyen tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát az 1956-os ellenforradalom után külföldre szökött magyar állampolgárok hazatéréséről, s az ezzel kapcsolatos kérdésekről. A hivatalos statisztikai adatok szerint 1957 óta kereken 42 ezer disszidált magyar tért vissza hazájába. A magyar közvélemény előtt is ismeretes az az óriási kiábrándulás, amely a disz- szidensek nagy részét érte. Éppen ezért indult meg már 1957 elején a hazaáramlás. A hazatérők száma minden bizonnyal sokkal nagyobb lenne, ha nem félemlítené meg a hazatérni szándékozókat a nyugati kapitalista sajtó és a magyar emigráns vezérek nagyszabású propagandája, illetve az utóbbiak terrorja. A hazai helyzetről — amint azt a visszatértek is elmondják itthon — a legképtelenebb rágalmakat és kitalá- 'ásokat terjesztik. Azzal fe- nveeetik a haza+érni szán- hosy 1p-torMv+ntí? szibériai denortálás” stb. képviselője. A háború után a leghatalmasabb kapitalista országként az Egyesült Államok kezdeményezte a világ megosztására irányuló politikát, a MarsbaU-terwel, majd az egymást követő, egymást kiegészítő katonai szerződések láncolatával, az atom-, majd a hidrogénbomba körüli hajszával. Ennek a politikának több ízben nyil- tam is bevallott célja az volt, hogy megfojtsa a szocialista tábort. Az eredmény ismeretes: a Szovjetunió holdrakétákat lő fel a világűrbe és legutóbbi hétéves tervében azt a célt tűzte ki, hogy sok téren utolérje és túlszárnyalja az Egyesült Államok termelését. TiAindezt tudni kell, ha az ember azokat a képeket szemléli, amelyek a Moszkva folyó partján készültek, mikar Nixon Hrus- csowal sétált ott. Az egyik amerikai lap úgy próbálta beállítani az alelnök látogatását, mint egy olyan békés lépést, amely „a hidegháború taktikájába Illeszkedik’’. Lehet, hogy így van. Ezen a téren felesleges szócséplés lenne a vita. Egy azonban biztos: a hidegháború lényege az elzárkózás a szocialista tábor vívmányainak megismerésétől, a rágalomhadjárat a békeszerető országok ellen, a vasfüggöny, amely például most is ott csörög az amerikai VIT küldöttség fiataljainak útlevelében (ezek az útleveleik nem érvényesek Magyarországra), a gazdasági blokád. A hidegháború elve kizárja a megismerést, az álláspontok reális mérlegelését, a kölcsönös kapcsolatok a t. Ha tehát ma már az amerikai lap szerint a hidegháborút kölcsönös látogatásokkal, egymás megismerésével folytatják, akkor ez már kénytelen-kelletlen közel áll ahhoz a jelszóhoz, melyet a Szovjetunió hirdet: békés egymásmelleit élés, gazdasági verseny. Lényegében tehát az történt, hogy az erőviszonyok változása következtében lassan megváltoznak a politikai fogalmak és megváltozik a világ arculata is. Még azok is változnak, akik örökremeg szerették volna tartani a változatlant, Hruscsov és Nixon több, igen őszinte hangú megbeszélést. vitát folytatott egymással, nem egyszer a nagy nyilvánosság előtt. Ezek a viták vár rájuk, hogy „priuszuk” lesz, soha nem lehetnek újra teljes jogú állampolgárok. — Másrészt az emigrációs szervezetek számos országában figyelik a disszidenseket, s ha valaki felkeresi a Magyar Népköztársaság külképviseleti szervét — akárcsak érdeklődés céljából — kiközösítik, gyakran bántalmazzák. Közismert, hogy a disszidenseket a hazatérésben a fentebb ismertetett okokon kívül gyakran anyagi nehézségek is akadályozzák. Különösen áll ez a tengerentúli országokra. Illetékes helyen közölték az MTI munkatársával, hogy az idevonatkozó törvényes rendelkezések értelmében az 1956 után az országot illegálisan elhagyott magyar állampolgároknak változatlanul módjában áll hazatérési engedélyt kérni. Az engedélyért hazánk külképviseleti szerveihez kell fordulni. Az okiratot a 18 éven aluliak azonnal megkapják. A felnőttek fényképpel ellátott kérelmét Budapestre továb-, — bár Nixon arra szerette volna őket felhasználni, hogy szinte a vezetők „feje fölött” hirdesse az amerikai életformát a szovjet népeknek, rendszerint az amerikai vereségével végződtek és még a polgári lapok is úgy kommentálták — legjobb esetben —, hogy „Nixon derekasan igyekezett állni a sarat”. A szovjet álláspont fölényére mi sem világít rá jobban, mint az, hogy az amerikai televízió Hruscsov és Nixon beszélgetését közvetítve a szovjet kormányfő szavait nem fordította le angolra, félve azok agitatív hatásától — a Szovjetunió minden lakosa hallhatta viszont Nixont orosz tolmácsolásban. Ua tehát a mosolygós Ni- * xon alelnök útját hidegháborús szempontból értékelnénk, alighanem amerikai kudarcként könyvelhetnénk el. Viszont nyilvánvaló, hogy Nixont nemcsak propaganda meggondolások vitték a Szovjetunióba. (Ha már erről van szó, hadd jegyezzük meg: utazásának egyik indítéka belpolitikai jellegű: a Szovjetunióval tárgyaló Nixon az amerikai közvélemény érdeklődésének homlokterébe került és így növekedtek esélyei az elnöki székért folyó küzdelemben.) Világos ugyanis, hogy — ahogy Kozlov mondotta Nixont búcsúzta* va: — a béke „egyetlen alternatívája a háború”, nincs más lehetőség: ha nem akarunk atomhalált, akkor békében kell élnünk egymással Az amerikai alelnök tehát a maga részéről folytatta azt a párbeszédet, amely magas szinten Mikoján és Kozlov látogatásával indult meg a Szovjetunió és Amerika között Ha tehát így, a béke megőrzésének szempontjából vizsgáljuk Nixon útjának jelentőségét, pozitívan kell értékelnünk. Ha nem Is jött létre semmiféle megállapodás, az álláspontok kölcsönös megismerése is közelebb viszi a két félt egymáshoz. Különösen fontos ez a genfi tárgyalások idején. Nixon saját szemével láthatta, hogy milyen a szovjet élet és előítéleteinek jórészét az útszélen kellett hagynia. Természetesen nem lehet megszüntetni a nagy gazdasági és ideológiai különbségeket, meg lehet azonban találni a bolygónkon való békés egymásmelleit élés útját. Ezen a téren — Nixon célzásai nyomán — még külön reménységre ad okot Hruscsov esetleges amerikai útjának terve. BARACS DÉNES bítják, ahol azt a hazatérési bizottság bírálja el. A bizottság nem ad engedélyt a hazatérésre a bűnözőknek, aktív ellenforradalmárok- nak, de a becsületes, megtévedt emberek továbbra is hazatérhetnek és egyenjogú állampolgárként résztvehet- nek az ország életében, munkájában. A kérelmekre általában legkésőbb két-három hónap alatt választ adnak, az ügy intézése díjtalan. (MTI.) Kinevezték Lengyel ország ű| budapesti nagyköveiéi Varsó (MTI). A Lengyel Államtanács Neryk Grochulskii a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetévé nevezte ki, egyúttal felmentette a belgrádi lengyel nagykövetség vezetése alóL Adam Willmannt, Lengyel- ország eddigi budapesti nagykövetét az államtanács a római lengyel nagykövetség vezetésével bízta meg, Nehru mentegetőzik Indiai kommunista vezető nyilatkozata Világviszonylatban jó helyet foglal el a magyar oktatásügy Az NDK külügyminiszterének nyilatkozata a genfi értekezletről Negyvenhétezer disszidens tért eddig haza Magyarországra
