Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-04 / 181. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 4. Az amerikai alelnök moszkvai sajtóértekezlete NIXON LÁTOGATÁSA MOSZKVA (TASZSZ). Ni­xon amerikai alelnök vasár­nap a Szovjetunióból való el­utazása előtt sajtóértekezletet tartott szovjet és külföldi új­ságírók részére. * Nixon válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket Hrus­csov amerikai meghívásának kilátásairól, saját Lengyel- országi látogatásának céljai­ról, az idegen területeken lé­vő amerikai támaszpontokról, az amerikai—szovjet keres­kedelmi kapcsolatok fejlesz­téséről, a nukleáris fegyver­kísérletek megtiltásáról, va­lamint egy szovjet—amerikai barátsági szerződés megköté­sének lehetőségéről tettek fel az újságíróki — Véleményem szerint — jelentette ki Nixon — Hrus- csovot a megfelelő időben meg kell hívni az Egyesült Államokba. Igen hasznos len­ne, ha Hruscsov elbeszélget­ne Eisenhower elnökkel és személyes tapasztalatai alap­ján megismerhetné az Egye­sült Államokat. Annak eldön­tése, hogy mikor hívják meg Hruscsovot az Egyesült Államokba, Ejsenhower elnök hatáskörébe tartozik! Nixon kijelentette, hogy az Egyesült Államokba visz- szatérve személyesen fejti majd ki Eisenhower elnök­nek az amerikai külpolitika jövőbeni irányvonalára vo­natkozó elgondolásait és ja­vaslatait? Arra a kérdésre válaszol­va, miért utazik Lengyelor­szágba, az amerikai alelnök elmondotta, hogy már két év­vel ezelőtt meghívták és vé­leménye szerint most a leg­alkalmasabb az idő az ilyen látogatásra! Azokra a kérdésekre vá­laszolva, amelyek az idegen területeken lévő amerikai ka­tonai támaszpontokra, a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetését célzó egyezmény amerikai elutasításának oka­ira, a Szovjetunióval való ke­reskedőim! kapcsolatok fej- 1 isztésónek, egy szovjet—ame­rikai barátsági szerződés megkötésének amerikai el­utasítására vonatkozóan hangzottak el. Nixon, szom­bati televíziós beszédéhez ha­sonlóan — ismét általánossá­gokkal védelmezte a hivatalos amerikai politika téziseit! A sajtóértekezlet végén az amerikai alelnök kijelentette, hogy a Szovjetunióban neki és kísérőinek szívélyes fogad­tatásban volt részük. Köszö­netét mondott a figyelemért, amelyben a Szovjetunióban tett körútja alkalmával a szovjet sajtó és a helyi ha­tóságok részesítették! (MTI) Uj Delhi (MTI). Az Uj Kína hírügynökség jelentése sze­rint A. K. Gopalan, az Indiai Kommunista Párt parlamenti képviselőcsoportjának helyet­tes vezetője vasárnap nyilat­kozatában sürgette a keralai kommunistáik ellen irányuló ellenzéki támadások haladék­talan megszüntetéséi Kije­lentette, hogy Adzsoj Ghos- sal. az IKP főtitkárával együtt levélben tájékoztatta Neihru miniszterelnököt a Nemrégen tartották Géni­ben az UNESCO egyik szer­vezete, a nemzetközi nevelés­ügyi iroda évi konferenciá­ját és huszonkettedik közgyű­lését. A konferenciát előkészítő többthónapos, gondos munká­ban hazánk is részt vett. A többi országhoz hasonlóan francia és angol nyelvű rész­letes beszámolót terjesztet­tünk a tanácskozás elé a ma­gyar közoktatás most lezárt tanévéről Beszámolónkat a konfe­rencia megvitatta. Természe­tesen ezen kívül is gyakran volt alkalom beható eszme Varsó (TASZSZ). Alek- szander Zawadzkinak, a Len­gyel Népköztársaság Állam­tanácsa elnökének meghívá­sára vasárnap Moszkvából repülőgépen Varsóba érke­zett Richard Nixon, az Egye­sült Államok alelnöke s vele együtt a kísérő hivatalos sze­mélyiségek és amerikai új­ságírók. A repülőtéren O. Lange és B. Podedwomy, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának elnökhelyettesei, Ra- packi külügyminiszter és a diplomáciai testület tagjai fogadták Nixont. OSKAR LANGE PRO- 1ESSZOR, a Lengyel Állam­tanács elnökhelyettese üdvö­zölte az alelnököt Országaink népeit mindig sok baráti szál fűzte egymás­hoz — mondatta. E barátság hagyománya Washington, Kosciuszkó és Pulaski korá­ra nyúlik vissza és ugyanez a barátság fejeződött ki az elmúlt háború során a közös ellenség, a hitlerizmus ellen folytatott harcban is. Azt akarjuk és arra törek­szünk, hogy népeink és álla­maink kapcsolatai eredmé­nyesen fejlődjenek, a kölcsö­nös megértés és az együtt­működés szellemében alakul­janak. Ezért megelégedéssel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben szélesedik az érint­kezés országaink között, mind gyakrabban találkoz­nak egymással politikai, gaz­dasági műszaki és kulturális életünk képviselői. Remélem, hogy az ön lá­togatása ezt a célt fogja szol­gálni. Az elnök válasza Az üdvözlésre Nixon vála­szolt: — Boldog vagyok, hogy el­látogathattam Lengyelország­ba. Köszönetét mondok a meghívásért. Ez az első láto­gatásom az Önök országában. Örülök, hogy jobban megis­merhetem. Sajnos mindösz- sze néhány napot tölthetek itt, de remélem, hogy Önök közül sokkal beszélhetek, megismerkedhetem országuk újjáépítésének munkájával, amiről oly sokat hallottam az Egyesült Államokban: Hadd utaljak itt arra, foly­tatta Nixon, hogy Önök ép­pen tegnap emlékeztek meg a varsói felkelés 15. évfordu­lójáról. Mi, amerikaiak nem felejtettük el azt a hősi har­cot, amely újból megmutatta a világnak, milyen hős és le­győzhetetlen a lengyel nép szelleme. A háborús áldoza­tok és rombolások szükség­képpen mindenkit meggyőz­nek arról, mennyire szükség fejleményekről és a kormány­elnök megígérte, hogy meg­vizsgálja a helyzetet. A tá­madások nem szűntek meg. noha Nehru közölte, hogy megfelelő utasításokat kül­dött a kormányzónak. Mint a Reuter-iroda jelenti, Nehru miniszterelnök vasár­nap este pártja parlamenti képviselőcsoportjának ülésén mentegetni próbálta a köz­ponti kormány keralai be­avatkozását. cserét folytatná a különböző országok képviselőivel. Benczédy József, a ma­gyar küldöttség vezetője kö­zölte, hogy rövidesen igénybe veszünk négy, az UNESCO- tól kapott ösztöndíjat. Ma­gyar pedagógusok a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaországban, Svédor­szágban és még egy nyugati országban tanulmányozzák majd a középiskolai reform kérdéseit. Terv van arra. hogy pedagógusaink — ugyancsak az UNESCO prog­ramja alapján — szakértő­ként dolgozzanak elmaradott .országokban. (MTI) van a legnagyobb erőfeszíté­sekre, hogy megteremtsük az igazságos békét. Vlalamennyiüket biztosít­hatom, hogy béketörekvésé­ben az Egyesült Államok kor­mánya és népe egyöntetű és hogy továbbra is ez a cél ve­zérel bennünket. Kormánya­ink politikájának bizonyos el­térései ellenére az utóbbi években kölcsönös jobb meg­értést teremtettünk. Remé­lem, hogy varsói tárgyalása­im segíteni fogják a még jobb megértést: Nixon végül Eisenhower elnök, valamint az amerikai nép üdvözletét és jókívánsá­gait tolmácsolta. (MTI).---------- . ■ Nixon elutazóit Moszkvából Moszkva (TASZSZ). Ni­xon aiiwnkai alelnök felesé­gével és a kíséretében lévé személyekkel vasárnap dél­után repülőgépen Moszkvá­ból Varsóba utazott. A vnükovói repülőtéren Kozlov, a Szovjet Miniszter­tanács első elnökhelyettese, Lobanov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Szövetségi Ta­nácsának elnöke. Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter el­ső helyettese és más személyi­ségek búcsúztatták az ameri­kai vendégeket. Jelen volt Thompson, az Egyesült ÁUa- mog moszkvai nagykövete és több más külföldi diplomata. A repülőtéren Kozlov és Nixon beszédet mondott — (MTI) Genf (CTK). Dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisz­tere és genfi küldöttségének vezetője szombaton nyilatko­zott a Rudé Právó és a cseh­szlovák rádió munkatársai­nak a genfi külügyminiszteri értekezlet eddigi eredmé­nyeiről és várható kilátásai­ról. A külügyminiszter rámu­tatott, a nyugati hatalmak visszautasítva az NDK-nak és a Szovjetuniónak a német ve- gyesibizottság felállítására vo­natkozó javaslatát, ismét megmutatták, hogy nem ér­dekli őket komolyan Német­ország békés újraegyesítése. A tudósítók felkérték Lo- ther Bolzot, nyilatkozzék részletesen a hatha talmi bi­zottság felállítására vonatko­zó javasiatáróL A külügymi­niszter a következőket mon­dotta: „E javaslat megfonto­lásánál a következőkiből in­dultunk ki: mivel elsősorban a négy nagyhatalom felelős a német békeszerződés előkészí­téséért és megvalósításáért, egy négyhatalmi bizottság fel­állítása már önmagában is nagy haladást jelentene. Ugyanakkor elkerülhetetlen lenne a két német állam kép­viselőiből álló olyan közös szervezet felállítása, amely a békeszerződésre vonatkozó német álláspontot dolgozza ki. Amikor már mindkét bi­zottság munkája kielégítően előrehaladt, hathatalmi bi­zottságba tömörülhetnének, amely azután megvitatná a német békeszerződést. Ebben a bizottságban természetesen mind a hat részvevő a teljes egyenjogúság alapján venne részt. A bizottság tevékeny­ségét meghatározott időrr- kellene korlátozni, hiszen a békeszerződés megkötését nem lehet időtlen időkig ha lógatni. A helyzet rendezésé­ben érdekelt országoknak, be­leértve a Csehszlovák Köz E gy amerikai járt az el­múlt héten a Szovjet­unió különböző vidékein és útjára figyelve nézett a vi­lág. A jenki Nixon volt, az Egyesült Államok alelnöke, a második ember az ameri­kai politika gépezetében. — Márpedig hozzá hasonló ran­gú amerikai személy hosszú évek óta nem járt a Szovjet­unióban. Utoljára Franklin Roosevelt lépett szovjet föld­re 1945-ben, a jaltai értekez­let idején. Akkor a háború befejezéséről tárgyaltak a szovjet vezetőkkel. A fasisz­ta Németország bukása kü­szöbön állt és a tanácskozá­sok a háború uitáni új világ megteremtését, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fel­állítását, a német jövő kiala­kítását szolgálták. Azonban alig pár héttel később Roosevelt meghalt és az amerikai politikában a há­ború után a kommunistael­lenes erők kerekedtek felük A jaltai konferencia eszméi egy olyan világról, amelyben az emberek félelem nélkül élhetnek, a megvalósulatlan álmok birodalmába kerültek. A háború fenyegetése, a hi- rosimai atombomba (ez kü­lönben már Jalta után söté­títette el az emberiség egét), e szörnyű fegyver árnyéka ma is ott lebeg életünkön. Ma, amikor a magasrangú amerikai ellátogatott a meg­valósult szocializmus orszá­gába, béke van, de folyik a fegyverkezési hajsza és nem szűnt meg a háborús vesze­delem. Akkor Németország összeomlás előtt állt, — most viszont feltámadt az a mili- tarizmus, az az imperialista terjeszkedési politika, amely már két ízben sodorta ször­nyű pusztulásba a világ né­peit. Minderről elsősorban az az amerikai uralkodó osztály tehet, amelynek Nixon is társaságot, joguk van tudni, mikor valósul meg a nyugat­német fegyverkezési és re- vansista politikát felszámoló békés megegyezés. Lothar Bolz végül kifejezte azt a reményét, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet a legrövidebb időn belül pozi­tív eredménnyel zárulhat. Eh­hez azonban a nyugati hatal­maknak kell a tényeket józa­nul megfontolva megakadá- lyozniok, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nya továbbra is gátolja a megegyezést. Illetékes helyen tájékoz­tatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát az 1956-os ellenforradalom után kül­földre szökött magyar állam­polgárok hazatéréséről, s az ezzel kapcsolatos kérdések­ről. A hivatalos statisztikai adatok szerint 1957 óta kere­ken 42 ezer disszidált ma­gyar tért vissza hazájába. A magyar közvélemény előtt is ismeretes az az óriási kiábrándulás, amely a disz- szidensek nagy részét érte. Éppen ezért indult meg már 1957 elején a hazaáramlás. A hazatérők száma minden bi­zonnyal sokkal nagyobb len­ne, ha nem félemlítené meg a hazatérni szándékozókat a nyugati kapitalista sajtó és a magyar emigráns vezérek nagyszabású propagandája, illetve az utóbbiak terrorja. A hazai helyzetről — amint azt a visszatértek is elmond­ják itthon — a legképtele­nebb rágalmakat és kitalá- 'ásokat terjesztik. Azzal fe- nveeetik a haza+érni szán- hosy 1p-torMv+ntí? szibériai denortálás” stb. képviselője. A háború után a leghatalmasabb kapitalista országként az Egyesült Ál­lamok kezdeményezte a vi­lág megosztására irányuló politikát, a MarsbaU-terwel, majd az egymást követő, egymást kiegészítő katonai szerződések láncolatával, az atom-, majd a hidrogénbom­ba körüli hajszával. Ennek a politikának több ízben nyil- tam is bevallott célja az volt, hogy megfojtsa a szocialista tábort. Az eredmény ismere­tes: a Szovjetunió holdraké­tákat lő fel a világűrbe és legutóbbi hétéves tervében azt a célt tűzte ki, hogy sok téren utolérje és túlszárnyal­ja az Egyesült Államok ter­melését. TiAindezt tudni kell, ha az ember azokat a ké­peket szemléli, amelyek a Moszkva folyó partján ké­szültek, mikar Nixon Hrus- csowal sétált ott. Az egyik amerikai lap úgy próbálta be­állítani az alelnök látogatását, mint egy olyan békés lépést, amely „a hidegháború tak­tikájába Illeszkedik’’. Lehet, hogy így van. Ezen a téren felesleges szócséplés lenne a vita. Egy azonban biztos: a hidegháború lényege az el­zárkózás a szocialista tábor vívmányainak megismerésé­től, a rágalomhadjárat a bé­keszerető országok ellen, a vasfüggöny, amely például most is ott csörög az ameri­kai VIT küldöttség fiataljai­nak útlevelében (ezek az út­leveleik nem érvényesek Ma­gyarországra), a gazdasági blokád. A hidegháború elve kizárja a megismerést, az ál­láspontok reális mérlegelését, a kölcsönös kapcsolatok a t. Ha tehát ma már az ameri­kai lap szerint a hideghábo­rút kölcsönös látogatásokkal, egymás megismerésével foly­tatják, akkor ez már kényte­len-kelletlen közel áll ahhoz a jelszóhoz, melyet a Szov­jetunió hirdet: békés egymás­melleit élés, gazdasági ver­seny. Lényegében tehát az tör­tént, hogy az erőviszonyok változása következtében las­san megváltoznak a politikai fogalmak és megváltozik a világ arculata is. Még azok is változnak, akik örökremeg szerették volna tartani a vál­tozatlant, Hruscsov és Nixon több, igen őszinte hangú megbeszé­lést. vitát folytatott egymás­sal, nem egyszer a nagy nyil­vánosság előtt. Ezek a viták vár rájuk, hogy „priuszuk” lesz, soha nem lehetnek újra teljes jogú állampolgárok. — Másrészt az emigrációs szer­vezetek számos országában figyelik a disszidenseket, s ha valaki felkeresi a Magyar Népköztársaság külképvise­leti szervét — akárcsak ér­deklődés céljából — kiközö­sítik, gyakran bántalmaz­zák. Közismert, hogy a disszi­denseket a hazatérésben a fentebb ismertetett okokon kívül gyakran anyagi nehéz­ségek is akadályozzák. Külö­nösen áll ez a tengerentúli országokra. Illetékes helyen közölték az MTI munkatársával, hogy az idevonatkozó törvényes rendelkezések értelmében az 1956 után az országot illegá­lisan elhagyott magyar ál­lampolgároknak változatla­nul módjában áll hazatérési engedélyt kérni. Az enge­délyért hazánk külképviseleti szerveihez kell fordulni. Az okiratot a 18 éven aluliak azonnal megkapják. A fel­nőttek fényképpel ellátott kérelmét Budapestre továb-, — bár Nixon arra szerette volna őket felhasználni, hogy szinte a vezetők „feje fölött” hirdesse az amerikai életfor­mát a szovjet népeknek, rendszerint az amerikai ve­reségével végződtek és még a polgári lapok is úgy kommen­tálták — legjobb esetben —, hogy „Nixon derekasan igye­kezett állni a sarat”. A szov­jet álláspont fölényére mi sem világít rá jobban, mint az, hogy az amerikai televízió Hruscsov és Nixon beszélge­tését közvetítve a szovjet kormányfő szavait nem fordí­totta le angolra, félve azok agitatív hatásától — a Szov­jetunió minden lakosa hall­hatta viszont Nixont orosz tolmácsolásban. Ua tehát a mosolygós Ni- * xon alelnök útját hi­degháborús szempontból ér­tékelnénk, alighanem ameri­kai kudarcként könyvelhet­nénk el. Viszont nyilvánvaló, hogy Nixont nemcsak propa­ganda meggondolások vitték a Szovjetunióba. (Ha már erről van szó, hadd jegyezzük meg: utazásának egyik indí­téka belpolitikai jellegű: a Szovjetunióval tárgyaló Ni­xon az amerikai közvélemény érdeklődésének homlokterébe került és így növekedtek esé­lyei az elnöki székért folyó küzdelemben.) Világos ugyan­is, hogy — ahogy Kozlov mondotta Nixont búcsúzta* va: — a béke „egyetlen alter­natívája a háború”, nincs más lehetőség: ha nem akarunk atomhalált, akkor békében kell élnünk egymással Az amerikai alelnök tehát a maga részéről folytatta azt a párbe­szédet, amely magas szinten Mikoján és Kozlov látogatá­sával indult meg a Szovjet­unió és Amerika között Ha tehát így, a béke meg­őrzésének szempontjából vizsgáljuk Nixon útjának je­lentőségét, pozitívan kell ér­tékelnünk. Ha nem Is jött lét­re semmiféle megállapodás, az álláspontok kölcsönös megismerése is közelebb vi­szi a két félt egymáshoz. Kü­lönösen fontos ez a genfi tár­gyalások idején. Nixon saját szemével láthatta, hogy mi­lyen a szovjet élet és előítéle­teinek jórészét az útszélen kellett hagynia. Természete­sen nem lehet megszüntetni a nagy gazdasági és ideológiai különbségeket, meg lehet azonban találni a bolygónkon való békés egymásmelleit élés útját. Ezen a téren — Nixon célzásai nyomán — még kü­lön reménységre ad okot Hruscsov esetleges amerikai útjának terve. BARACS DÉNES bítják, ahol azt a hazatérési bizottság bírálja el. A bi­zottság nem ad engedélyt a hazatérésre a bűnözőknek, aktív ellenforradalmárok- nak, de a becsületes, megté­vedt emberek továbbra is hazatérhetnek és egyenjogú állampolgárként résztvehet- nek az ország életében, mun­kájában. A kérelmekre álta­lában legkésőbb két-három hónap alatt választ adnak, az ügy intézése díjtalan. (MTI.) Kinevezték Lengyel ország ű| budapesti nagyköveiéi Varsó (MTI). A Lengyel Ál­lamtanács Neryk Grochulskii a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetévé nevezte ki, egyúttal felmentette a belgrádi lengyel nagykövet­ség vezetése alóL Adam Willmannt, Lengyel- ország eddigi budapesti nagy­követét az államtanács a ró­mai lengyel nagykövetség ve­zetésével bízta meg, Nehru mentegetőzik Indiai kommunista vezető nyilatkozata Világviszonylatban jó helyet foglal el a magyar oktatásügy Az NDK külügyminiszterének nyilatkozata a genfi értekezletről Negyvenhétezer disszidens tért eddig haza Magyarországra

Next

/
Oldalképek
Tartalom