Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-04 / 181. szám

1959. augusztus 4, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1949% fítbiLdiá termelőszövetkezetek A ugusztus 20-ra készül a Jászság, a Nagykunság, a Tiszazug. Ez a nap me­gyénkben nemcsak a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak ünnepét jelenti, számos községben és városban az ez évi alkotmányünnepségeiken tízéves fennállására emléke­zik vissza sok termelőszövet­kezet ötvenhat közösség — mely 1949-ben''alakult — te­kint vissza az elmúlt évti­zedre. Ere;ük teljében idézik fel az első lépések bizony­talanságát, a kezdeti nehéz­ségeket. Sokan voltak közöt­tük, akik akkor még nem bíz­tak a sikerekben, némi két­kedéssel vágtáik az útnak. A tíz év cáfolhatatlan bi­zonyság arra milyen hatal­mas erőt rejt a szövetkezés magában, hogyan tud az em­ber a gép és a modern agro­technika gazdag termést el­érni olyan földön, ahol a régi krónikások szerint a szöcske is éhen pusztult. Sok kunsá­gi és jászsági paraszt lett ura földjének, életének. Az egy­kori tarisznyát, vándorbotot is megtaláló parasztokból egyenjogú szövetkezeti gaz­dák lettek. S ha az állam egy sarlót sem adna már, akkor is sokkal jobban meg­élnének a maguk lábán, mint egyéni korukban. Álla­munk segítségére természe­tesen a jövőben is számíthat­nak a termelőszövetkezetek. A jubilálók sorában ott van megyénk országoshirű termelőszövetkezete, a turke- vei Vörös Csillag is. A mai hatalmas gazdaság 1949-ben 147 holdon tizenkét taggal alakult, s ma kilencszázhar- minc tsz tag kilencezeregy­száz holdon gazdálkodik. A közismerten szikes földön éVTŐl-évre gyarapodott a termelőszövetkezet s ebben az évben 12—13 mázsás át­lagterméseket takarítanak be. Ez éppen kétszerese, sőt háromszorosa a tíz év előtti búzatermésátlagoknak. S cu­korrépából 200, dohányból 13 mázsás átlagtermést várnak. Ebben az évben 42 ezer nor­málhold gépi munkára kö­töttek szerződést, az aratást teljes egészében géppel vé­gezték el. A turkevei Vörös Csillag 100 hold redukált szántóról 304 forint értékű árut ad már az országnak. A fegyvemeki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet szin­tén tíz esztendős. Odáig ju­tottak, hogy szinte teljesen kielégítik a tsz tagok szociá­lis, kulturális igényeit. Hogy csak néhány példát hozzunk: Betegség esetén senkit cser­ben nem hagy a közösség. Tíz napon túl gyógyuló be­teg ha családfő, az átlag munkaegység 70 százalékát kapja, ha családtag, 50 szá­zalékot írnak jóvá részére. A szülőanyák tizenkét héten keresztül jutnak munka nél­kül a munkaegység 70 száza­lékához. Az öregek évenként a kenyérgabonán felül két kocsi szalmát, földjáradék­ként 9 kiló gabonát, s ha­vonta 100 forint készpénzt kapnak az intézményes nyug­díjellátás mellé. T íz éves a mezőtúri Bé­ke. Náluk a jó gazdál­kodás, a közös vagyon állan­dó gyarapítása arra is módot nyújt, hogy intézményesen támogassák a továbbtanuló­kat. A közgyűlés határozatá­val 5 ezer forintos tanulmá­nyi segélyt alapított. Azok a tagok kapják, akik főiskolá­ra, egyetemre mennek, s ta­nulmányaik befejezése után visszatérnek a tsz-be. A há­zasulandó fiataloknak 400 forint segély jár. Sorolhatnánk a tíz éves termelőszövetkezeteket, felso­rakoztathatnánk eredményei­ket. Valamennyi azt bizo­nyítja, az elmúlt tíz év ékes példa rá: a parasztság egyet­len járható útja a termelő­szövetkezet; Lehet rájuk számítani Megy enk nőmozgalmi munkájának középpontjában az elmúlt félévben több fon­tos feladat állt. Mindenek előtt a szövetkezetek fejlesz­tésének, megerősítésének s a dolgozó nők politikai és kul­turális nevelésének segítése. A szövetkezeti mozgalom fel­lendülése idején megyei ak­tívaülést tartottak, ahol 160 asszony vett reszt. Szövetke­zeti utat járó s még egyéni­leg dolgozó parasztasszonyok együttesen. Már ezen az ak­tívaülésen bebizonyosodott, hogy az asszonyok is hajla­nak az újra. Többen már itt bejelentették, hogy az új út­ra lépnek, s azonnal csatla­kozták a szövetkezetiek tábo. rához s bekapcsolódtak az agitációs munkába is. A fej­lesztés idején mintegy ezer­nyolcszáz—kétezer asszony fáradozott azon, hogy minél A Baromfifeldolgozó Vállalat a termelőszövetkezetekért — Olcsó baromfiólak — Téli csirkenevelés, — — A baromf isiló széleskörű elterjesztésére törekednek — A törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat so­kat tett már eddig a terme­lőszövetkezetek állattenyész­tése érdekében. Az üzem szakembereinek jelentős ré­sze van abban, hogy ma már egyre nagyobb tömegben szál­lítanak baromfit a tsz-ek. A múlt években például két Hit is eltelt, mire egy vagonra­komány feldolgozásra váró baromfi érkezett, most meg hetenként két vagonnal is be­fut az üzembe; Az eredményt mégsem te­kintik teljesnek, azon gon­dolkoznak, azért folytatnak állandó szervező munkát. — hogy méginkább fellendüljön a baromfitenyésztés. Ennek viszont alapvető követelmé­nye az olcsó, házilag is elő­állítható ólak építése. Az üzem termelési osztálya és a mezőtúri városi tanács közti együttműködés eredménye­ként egy típusterv már elké­szült. s a mezőtúri Uj Re­ménység Tsz-ben már a kivi­telezés is folyik. Ez a föld- bunkeres tvukrtl egy méterre van a fölbesüllyesztve, me-1 legágyi ablak felhasználásá­val tetővilágítást kap, tető­szellőzéssel van ellátva. Két­ezerötszáz férőhelyes, — épí­tése kb. 15 ezer forintjába ke­rül a szövetkezeik. Előre­láthatólag egy hónap múlva elkészül, s akkor bemutatják a megyei szakembereknek, tsz vezetőknek; ELŐNYÖSEBB A TÉLI CSIRKENEVELÉS... — ezt vallják az üzem szak­emberei, -s tényeket hoznak fel igazuk bizonyítására. A látszat pedig ellenük szól. Eddig azt tartották a terme­lők, hogy a fűtés, a zsákból való etetés, a szobai tartás miatt csak ráfizetéses lehet a téli nevelés. S mit mutat a gyakorlat? — Elsősorban azt, hogy télen kevesebb az elhul­lás, nagy az exportigény, s magas a csirkék ára is. A tö­rökszentmiklósi Dózsa Tsz például az idén január 28-án vett 1500 kiscsibét. Április 18- ig nevelte azokat, s ezáltal több, mint hétezer forint tisz­ta jövedelemhez jutott — pe­dig még az ól tatarozását is a Iskolaépítés Csehszlovákiában Csehszlovákiában a CSKP Központi Bizottságának az oktatásügyre vonatkozó leg­utóbbi határozata szerint, ki­lenc évre emelik a kötelező oktatást. Ezért a következő három évben hatezer új tan­terem felépítése szükséges. 250 ezer férőhellyel. 1961— 1965-ben összesen 18.500 tan­termet építenek. A harrradik és negyedik ötéves terv éve­kiadások közé számította. A túrkevei Búzakalász Tsz tél! csibenevelése meg 40 ezer fo­rint hasznot hajtott — annak ellenére, hogy ők is elég ké són, — január végén kezd­ték ezt a munkát. A jó tapasztalatokon fel­buzdulva az idén a korábbi évektől eltérően október után is üzemeltetik a szolnoki csirkekeltetőt. A Baromfifel­dolgozó Vállalat felmérése szerint kb 80—100 ezer csir­két nevelhetnek fel a télen. Részükre 25 mázsa csukamáj­olajat már meg is rendeltek. GONDOSKODJUNK BAROMFISILÓR0L Az üzem szakemberei szor­galmazzák a termelőszövet­kezetekben a baromfisiló ké­szítését és a spenótvetést, hogy télen is legyen zödféle a csirkéknek. A virágzás előtt szecskázott zöldlucerna és sárgarépakeverék — egy kis hígított melasszal meglo­csolva — nagyszerű zöldpót­lást biztosít télen. A túrke­vei Búzakalász Tsz tagjai fel­ismerték ezt, s 25 köbméter barorrlfisilót készítenek. Nem kétséges, hogy jobbá, s ol­csóbbá válik ezáltal baromfi- tenyésztésük. többen lépjenek megyénkben a szövetkezeti útra; Az egyéni agitáció mellett különböző találkozókat is tar­tottak a nőtanácsok. A szol­noki járásban tíz, a kunhe- gyesi járásban tizennégy s a megyében összesen negyven­négy tsz-tag és egyénileg dol­gozó parasztasszony találko­zóját rendezték. Ezen túl munkás, értelmiségi és kis­iparos asszonyokat is hívtak össze s velük is tanácskoztak arról, hogyan segíthetik a szövetkezeti mozgalom erősö­dését. Több községben a pedagó­gusok segítségével feldolgoz­ták a tsz-ben dolgozó r.ők, családok helyzetét és tabló­kon mutatták be a falu megváltozott életét. A nőta­nácsok vezetői is többségük­ben megértették az idők sza­vát. Mondhatni elsők között léptek a szövetkezetekbe. Gajdos Sándomé, a tiszaje- női községi nőtanács vezetője 16 holdas gazdaasszony, Tu róczi Pálné jánoshidai, Tő- zsér Jánosaié tiszakürti nő- tanácsvezető elsők voltak a szövetkezetekben. Voltak községek, ahol az asszonyok önállóan alakítot­tak szövetkezetét. Jászfény- szarun Uj Reménység néven huszonhat asszony fogott ösz- sze s azóta is példamutatóan dolgoznak. Baromfitelepet lé­tesítettek. ahol többezer ap­rójószág nevelésével is f< g- lalkoznak a növénytermesz­tés mellett. Ezt az asszony- szövetkezetet a járási és a községi nőtanács is patro­nálja. Eddig igen sok társa­dalmi munkával segítették boldogulásukat A fejlesztés után a tsz-ek megszilárdításának se­gítése volt a mozgalom egyik legfőbb törekvése. Sok eset­ben összehívták az új és ré­gi tsz-tagokat. Tsz-tagok fe­leségei között szerveztek ta­lálkozókat, hogy azok is mi­előbb megismerkedjenek jö­vőjükkel. Mozgósították a nő­tanácsok a családtagokat a termelőmunkából való részt- vállalásra, s társadalmi erő­ket szerveztek. Jászfelső- szentgyörgyön tíz asszony, tíz nőtanácstag társadalmi mun­kában eddig 137 órát dolgo­zott a szövetkezeti építkezé­seken, s most, hogy azzal vé­geznek, 6 tagú meszelőbrigá­dot is alakítottak, akik majd végérvényesen rendbeszedik az új épületeket. A megyében összesen húsé társadalmi bri­gád segítette a növény ápolási és aratási munkákat, Jász­árokszálláson negyvennégy, Mezőtúron ötven tagú. Legtöbb helyen maiguk a szövetkezeti tagok is nagy akarattal bizonyítják, hogy az asszonyokra a termelőmunká­ban is mindig lehet számíta­ni. Ujszászon, a Szabadság Tsz-ben özv. Hajdú Istvánná 65 éves kora ellenére 220 munkaegység teljesítését vál­lalta. Szavának eddig 200 munkaegység teljesítésével adott hitelt. Tánczos Istvánná 8 gyermeke ellátása mellett 150 munkaegység elérésére vállalkozott. Ugyanebben a tsz-ben Földi József né, Turza Pálné, Csábi Béláné bár szombatonként nem kötelező számukra a kinti munka, az aratás idején mégis csak ki­jártak. hogy a betakarítás gyorsabb legyen. Vállalásukat valamennyien a pártkong­resszus tiszteletére tették. A nőtanácsok sokat foglal­koztak az asszonyok politikai nevelésével is. A megye terü­letén 135 gazdaasszonykor működött az elmúlt félévben, melyen közel ötezer asszony és leány vett részt. Pedagó­giai előadást és szülők ankét­jét száznyolcvan helyen tar­tottak. Ismerd meg hazádat címmel előadássorozatot is indítottak. 109 helyen hang­zott el a „Mesél a Bükk”. 110 olvasókörön legalább kétezer asszony vett részt rendszere­sen. Nem feledkeztek meg a tanyasi asszonyokról sem, 30 tanyacsoportban tartottak ta­nyázó esteket, A munkásosztály hely­zetéről szóló párt- és kor­mányhatározatot is ismertet­ték az asszonyok körében a nőtanácsok. Munkás és házi­asszonyokkal tanácskoztak a határozatról. Szolnokon a vá­rosi nőtanács brigádja tanul­mányozta az üzemi dolgozó nők helyzetét. A tanulmányo­zás után kereskedelmi anké-. tokát, tartottak, ahol sok ja­vaslat hangzott el az ellátás megjavítására. Mindezen túl fokozott gondot fordítottak a nőtanácsok arra. hogy a pa­raszt- és munkásasszonyok minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Látogatást szer­veztek a Kunszentmártoni Zalka Máté Tsz és a Martfűi Tisza Cipőgyár asszonyai kö­zött, a szolnoki Szabadság Tsz asszonyai pedig a szolnoki bútorgyári dolgozó nők hely­zetével, munkájával ismer­kedtek meg. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a nőtanácsok a2 elmúlt félévben jelentős eredménye­ket értek el a dolgozó nők nevelésében. Új életet kezd J iszaszöllős Tiszaszöllős lakossága, mint megyénk annyi más községe új élet előtt áll. Tavass?.al szinte kivétel nélkül tsz-be léptek. Egy része a már mű­ködő, községük 19-es mártír­járól elnevezett Szarvas Sán­dor Tsz-t választotta, mások az újonnan alakult Petőfi Tsz-t. A Szarvas Sándor el­nökével az országúton talál­kozom. Itt beszélgetünk az eredményekről, a termésát­lagról, s az állatállományról, amely iránt leginkább érdek­lődnek az emberek. Egyed elvtárs elsorolja: hízóba állí­tottak 92 szarvasmarhát, 204 disznót. A hizlalásért tavaiy a jó jövedelmen kívül 88 ezer forint hitelt engedett el az állam, az idén 250 ezer forin­tos engedmény várható. — Hol állnak a járás tsz-ei között a ranglistán? — kér­dezem. — Ilyen, hivatalosan nincs, de azt hiszem, az igari Petőfi a derzsd Szabadság és a szent- imrei Aranykalász után mi következünk — mondja egy kis büszkeséggel hangjában a '‘sz-elnök. Azzal válunk el. hogy fülé­be dugom a taplót: Tudja, hogy a szöllősi Petőfi ver- senytáreuk lesz? Talán nem is válaszol, de a mosolya azt mondja: úgy legyen, még se­gítünk is neki. * A Petőfi irodája a gazda Tóth-féle ház egyik pingált szobája. Este vezetőségi ülés lesz itt, de addig felkeresek még egy-két tagot. S. Tóth Bálintnak csak a feleségét találom otthon, mert ő a hordással foglalatoskodik. Elmondja: már beadták a kö. zös vetőmag- és takarmány­alap rájuk eső részét. Pálfi János tsz-tag most adott be 387 kg vetőmagrészt a közösbe. A közös munkából eddig csak 5 szekér trágya ki­szállításával vette ki részét, de ha múlik a munka dan­dárja, szívesen mindenből részt kér. Kilenc óra. mire Paksi Ist­ván tsz-elnök megkezdi be­számolóját. Az egyszerű, de okos paraszti beszédet figye­lemmel hallgatják. A csönd­ben és a későbbi hozzászólás­ban érezhető az a megbecsü­lés, amellyel körülveszik el­nöküket. Szó esik a közös cséplésről, a szálastakarmány begyűjtéséről, s arról, hogy a 60 férőhelyes istálló építését saját erőből rövidesen meg kell kezdeni. Kiszámítják, hogy a kétezer száraz vályog kiszállításánál egy fogatra 135 darab jut. Sürgős ez a munka. Az állami hozzájáru­lásból épülő istálló építése is döcögve halad. A fundamen­tumnál tartanak. Pedig még további férőhely építésére is gondolniok kell. Mag Kálmán agronámus arról tájékoztatja a tagságot, hogy az előzetes felmérés alapján :264 számos­állatra számítanak, 108-nak épül istálló. További 90-nek is tudnak biztosítani férőhe­lyet. de még 60 jószág számá­ra kell építeni ólat. A hozzászólásból szinte sen­ki sem marad ki. A határoza­tok — ha nehezen is, de meg­születnek. A magtáros a ta­karmánygabonát az irodában kezdi gyűjteni. Addig javít­ják a G. Oláh-féle magtár padlóját. A községben min­den helyiséget számbavesz- nek tanácsház padlásától kezdve a kultúrház padlásáig, hogy gabonájukat megfele­lően tárolni tudják. A terme­lőszövetkezet vezetősége a magtár-ügyben több támoga­tást vár a különböző fóru­moktól. Jogos ez a kérés, sén bízom is abban, hogy leküz- dik az akadályokat. Nagy János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom