Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-25 / 198. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 25. Súlyosbodott a katonai helyzet Laoszban A laoszi kormány az ENSZ támogatását kéri Taipej (AFP). „A laoszi kormány arra kérte az Egye­sült Nemzeteket, hogy segít­sen visszaszorítani a terüle­tén harcoló felkelőket” — jelentette ki vasárnap Taj- pejben Szanamikone, a Taj­vanban tartózkodó laoszi kül­döttség vezetője, szociálisügyi miniszter, a laoszi miniszter- elnök unokaöccse. A miniszter szerint Laosz a Biztonsági Tanácshoz for­dul, amennyiben a közgyűlés nem dönt a konfliktus gyors megszüntetéséről. Szananikone végül hangsú­lyozta, hogy laoszi kormány igen nagyra értékeli az ame­rikai segítséget és a francia katonai kiképzők munkáját. * Vientiane (Reuter). Vien­tiane! katonai körökből szár­mazó hírek alapján jelenti a Reuter, hogy a laoszi felkelők 50 mérföldnyire megközelí­tették a fővárost; A hírek szerint — amelyeket a laoszi hadügyminisztérium még nem erősített meg — a kor­mánycsapatok kiürítették a Vientianetól 50 mérföldnyire északkeletre fekvő SopVieng várost és a 70 mérföldnyire keletre lévő Baeadinh-t. Ez utóbbi fontos vasúti csomó­pont a Laosz déli részébe ve­zető országút és a Cadinh- folyó kereszteződésénél. Em­lített körök szerint állan­dóan folynak a gerilla-harcok a Cadfcnh völgyében és a fel­kelők abban a helyzetben vannak, hogy elvághatják a Vientianeból Sam Neua tar­tományba vezető utat. Kéthetes csend után a har­cok a múlt hét csüiörtökön lángoltak fel újra. A kor­mány ekkor közleményt adott ki, amely szerint a fel­kelők nagyobb támadásra ké­szülnek, hogy visszafoglalják Sam Neua és Phongosaly északi tartományokat és le­hetséges, hogy a gerilla had­viselés kiterjed az egész or­szágra; A laoszi kormány tagjai és a hadsereg vezetői szombaton egész nap tanácskoztak. Nyu­gati diplomaták és katonai attasék úgy vélik, hogy a katonai helyzet súlyosbodott. (MTI) A kubai kormány intézkedései a szabotálási kísérletekkel szemben Havanna (AFP). A kubai kormány elhatározta, hogy lefoglalja a Havannától 250 kilométerre lévő macuguai cukorfinomítót. A cukorfino­mító tulajdonosai ugyanis megtagadták a szükséges karbantartási munkálatok végrehajtását és nem fizetik ki a nádültetvényeseknek a nekik járó összegeket. A ha­tóságok e magatartást úgy értelmezik, hogy a tulajdo­nosok a jövő évi cukorter­més elpusztítására töreksze­nek. Havannai kormánykörök­ben a lefoglalási intézkedést a Castro-kormány első lépé­sének tartják a Kuba-ellenes érdekeket szolgáló szabotá­lási kísérletek megfékezésé­re. (MTI) A Légiflotta Napjának ünnepségei a Szovjetunióban Moszkva (MTI). A Szovjet­unió dolgozói országszerte megemlékeztek a Légiflotta Napjáról r— jelenti a TASZSZj Moszkvában, a Gorkij üdü­lő- és kultúrpark szabadtéri színpadáról Perov ismert sarkrepülő, Golovacsev repü­lővezérőrnagy, a Szovjetunió kétszeres hőse, és A. Jakimov üdvözölte a moszkvai dolgo­zókat. Perov, mint ismeretes, a délsarki belga expedíció tagjait mentette meg, Jaki­mov pedig annak a TU 114-es L jabb béremelés a Német Demokratikus Köztársaságban Németország Szocialista Egységpártja és a szakszer­vezetek javaslatára a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöksé­ge az energia-, a gáz- és a vízgazdálkodásban dolgozó munkások többsége és az al­kalmazottak bizonyos kategó­riái számára — az általuk végzett munka népgazdasági jelentőségének és eredmé­- ■ .^i»" nyernek elismeréseként — 1959. szeptember 1-től bér­emelést határozott eh A rendelkezés következté­ben mintegy 75 000 dolgozó nettó-bére évente több mint 30 millió márkával emelke­dik. A béremelés az érintettek­nek havonta, fejenként mint­egy ötven márka többletet je­lent. (MTI)------------— A dis^zidrn<iek helyzetéről nyilat­kozott az osztrák belügyminiszter Becs (MTI.) Afritsch oszt- | pedett le. Négyezerötszáz rák belügyminiszter a bécsi I magyar disszidens még ma rádiónak adott nyilatkozatá- I is lágerekben éL ban közölte, hogy Ausztria te­rületén jelenleg 93 000 külön­böző nemzetiségű „politikai és gazdasági menekült” tar­tózkodik. Ezek 75 százaléka 1956. január elseje előtt kért és kapott menedékjogot. Az 1956. október 23. után illegá­lisan Ausztriába érkezett ma­gyar állampolgárok közül még 11 000 van osztrák területen. Többségük — körülbelül 8000 disszidens — tengeren túlra akar kivándorolni, de eddig még nem kapott vízumot. Há­romezer disszidált magyar ál­lampolgár Ausztriában tele­repülőgépnek a parancsnoka, amely leszállás nélkül repült Moszkvából New Yorkba. Lenin grad ban, a Kirov­üdülő- és kultúrparkban a lá­togatók ezrei nagy érdeklő­déssel szemlélték az ott kiál­lított repülőgépeket, helikop­tereket, vitorlázógépeket. A tulai repülőtéren nagy­szabású sportrepülőnapot tar­tottak. Az ejtőernyősök kö­zöt volt N. Kurseva világ­rekorder. Dnyepropetrovszkban az ünnep alkalmából tartották meg az ukrán ejtőernyős baj­nokság versenyeit. Utána pi­lóták végeztek különböző mutatványokat. Hasonló ver­senyek és ünnepségek voltak Frunzeben. Itt nagysikerű ki­állítás mutatta be a szovjet repülés technikai vívmányait. Este Moszkvában és a szov­jet köztársaságok városaiban húszszoros tüzérségi díszsor- tűz dördült el az ünnep tisz­teletére. (MTI) Hammarksjöld megkezdte latinamerikai körútját New York (Reuter). Dag Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára vasárnap New York­ból repülőgépen Buenos Airesbe utazott s megkezdte kéthetes latin-amerikai kör­útját. (MT) Á pártért, az emberekért LÉLEK KELL EHHEZ, hivatásérzet — mondja mély meggyőződéssel a fiatal mér­nök. 'S mintegy bizonyságul hozzáteszi: — Máskülönben csak kontárai lehetnénk szakmánknak. Talán komplikált operáció­ról, rendkívüli feladatról van szó — gondolhatja valaki e szavak hallatán. Korántsem. Holt anyagról, amely úgy marad, ahogy az ember keze hagyja. S éppen az ember kezétől függ, hogy milyen- lesz az alkotás. — Én akármerre járok, mindig mondom az emberek­nek: hívatásérzet hajtsa a tégláért, malterért hajló kő­művest, segédmunkást. Így tehetünk csak nagyot. A fiatalember Juhász Sán­dor, aki így beszél, a Szol­nok Megyei Építőipari Válla­lat főtechnológusa. Mérnök. 1953-ban került az egyetem padjai mellől az épülő ottho­nok, iskolák falaira, a téglák­ból, habarcsból falat vará­zsoló kőművesek mellé. Ve­zetőnek. Akkor még pártonkívüli volt. Az életből, a hivatásá­ból azt látta: építeni kell, mert ez a kőműves és a kő­művest irányító mérnök fel­adata. Épített. A legpéldásahhan. Mindent épített, amit rábíz­tak. Olcsón, s jól. Méltó lett tehát a párttagok, az élen­járók soraiba. AHOGY BESZÉL, önkén­telenül is zsebébe nyúl a lo­garlécért. Előveszi, számol­gat vele. Mintha azt össze­gezné, hány évet is töltött el a szakmában. Vagy talán azt, hogy hány lakást épí­tett? — Itt Szolnokon jól ismer­ték a kőművesek, s a piactér környékének lakói is. Együtt nőt tapasztalatom és mond­hatni így is, szakismeretem Hz épülő lakásokkal. Ott is én voltam az építésvezető. Nem kell sokat gondolkoz­nia Juhász Sándornak a fele­leten, hogy hány lakást épí­tett. Minden egyes szoba, épület tető alá hozása ezer­nyi bajjal, gonddal járt, —• mindhez emlék fűzi. Három­százharminc lakás építésénél volt munlcavezető. Emellett épített iskolát. Szolnokon cukrászüzemet is. 1953 ősze óta ezév közepéig egyfoly­tában építésvezető volt a vál­lalatnál. A pártmunkára terelődik a szó. Arra, hogy egy ilyen ember, mint ő, aki „csak” egyszerű párttag, mit tud tenni a pártért. Nehezen talál szavakat. S a félmondatokkal adott vá­laszából talán azt lehetne összegezni: mindent, amit tesz, a párt politikája érde­kében teszi. — A lakásépítés a párt programja, s úgy gondolom, ha ebben segítkezem, ez maga is pártmunka IGAZA VAN, Bár arról beszélt, hogy a nap minden órájában mennyi embert ne­velt eddig a lelkiismeretes munkára, az anyaggal való takarékoskodásra, arra, hogy amit alkot, abban köszönet legyen. Volt úgy: a kőmű­vesek elhajingálták a darab­téglákat, drágábba került így a munka, ö odament, s okos szóval, barátilag ma­gyarázta meg: a tégla forint­ba kerül, abban is emberek munkája van. Minden egyes téglában. Meg kell hát be­csülni, különösen azért, mert az emberek otthonát alkotja. Az a háromszázharminc la­kás, az emberek nevelése arra indította a vállalat párt- szervezetét, a vállalatveze­tőséget: felelősségteljesebb helyre állítsa Juhász Sándort a vállalat főtechnológusa be­osztásába. — Hogy szeretem-e ezt csi­nálni a megszokott munka­kör után? — Gondolkodik egy pillanatig, s folytatja: — Itt többet tehetek a vállalat területén lévő építkezésekért. Hogy először nehéz volt, ez természetesen. — De hiszem, helyt tudok állni. Könnyű mérlegre tenni az elmúlt hónapot, amit Juhász Sándor az új munkakörben eltöltött. Mi kísérte eddig munkálkodását? Amikor hal­lotta, hogy új módszer sze­rint meg lehet gyorsítani a tsz-istállók építését, nyomban kikutatta, miként alkalmaz­hatják Szolnok megyében ezt a módszert. Az új építési eljárás az előregyártott pil­lér-rendszer alkalmazása. — Nem kell várni a beton kö­tését, mert kész pillért állí­tanak be és csak a helyét kell megcsinálni a pillérnek. A terv nem így írja elő az építkezést és ilyen esetekben nem is ragaszkodik a terv­hez. Ügy csináltatja, ahogy ésszerűbb, jobb, gyorsabb, s a legutóbbi 12 istállót már így építették fel. — soKÍat gondolko­zom azon, hogy mit lehet­ne még gyorsítani á. tesz-is- tállók építésénél. A múltkor Pesten jártam, s látom a Ke­repesi-úti előregyártó tele­pen a kész jászol-elemeket. Alig vártam, hogy hazaérjek és hozzam a hírt, javasolván: csináljuk ezt mi is így, mert gyorsul a munka. Nem kell annyi időt eltölteni a jászol­építéssel s ez most fontos dolog. Ügy beszél a munkájáról ez a fiatalember, mint aki­nek az életéhez csak ez tar­tozik. Annyira magával ra­gadta az építés heve, szép­sége. Nem csoda hát, ha be­csülik őt és szeretik, mint kiváló munkaerőt, mint ki­váló embert, mint kommu­nistát. Tóth József Kétszáz különféle divatcikk vásárolható leszállított áron A kereskedelem augusztus 24-től szeptember 5-ig Buda­pesten és vidéken nyárvégi kiárusítást rendez. A kiáru­sítással kapcsolatosan Rucz István, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető­je adott tájékoztatót. Elmon­dotta, hogy a magyar szocia­lista kereskedelem először rendez szezonvégi kiárusítást. A dolgozók nem leértékelt, hanem teljes értékű cikkeket vásárolhatnak 20—40 száza­lékos árengedménnyel. Eh­hez hasonló kiárusa'tást a jö­vőben évenként kétszer ren­deznek, mégpedig a teli és a nyári idény végén. A mostani kiárusításra az erre kijelölt áruházakban és üzletekben kerül sor. Jelen­leg mintegy kétszáz különféle áru vásárolható árenged­ménnyel. így például a férfi vászonöltönynél a megtaka­rítás 100 forint, a női se­lyemruha pedig 200 forinttal olcsóbb, de hasonlóan nagy az árengedmény a férfi-, női- és gyermekkonfekciónál, a selyemáruknál és az egyéb divatcikkeknél. Már az első napon többezren vásároltak az árusításra kijelölt üzletek­ben. Szeptember 4—5-e után ezek a cikkek ismét csak a régi áron kaphatók. A kiáru­sítással többtízmillió forintot takarít meg a lakosság. (MTI) Washington fejleszteni óhajtja az amerikai — szovjet kereskede'mi kapcsolatokat Washington (MTI. Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint Frederick Mueller ame­rikai kereskedelmi miniszter vasárnap adott rádiónyilatko­zatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok fejleszteni kívánja az amerikai—szovjet kereskedelmi kapcsolatokat. Hozzáfűzte, hogy ez nem vo­natkozik stratégiai árucik­kekre. Mint az AP jelenti, 39 ka­liforniai üzletember vasárnap ’s téré repülőgépen 12 napos látogatásra a Szovjetunióba utazott. Az amerikai üzletem­bereket Mikojan nívta meg anuárban San Franciscóban tett látogatása alkalmával, hogy tanulmányozzák a ke- reékedéhní kapcsolatok mé­lyítésének lehetőségeit. A munkásosztály helyzetének alakulása a tőkés államokban H Júniusban Moszkvában a Mezs- dunarodnaja Zslzny folyóirat szerkesztőbizottsága és az SZKP KB mellett működő Társadalom- tudományi Akadémia politikai gazdaságtan katedrája közös tu­dományos ülésszakot tartott, amelyen megvitatták azokat a főbb tényezőket, amelyek meg­határozzák a munkásosztály Je­lenlegi helyzetének alakulását a tőkés országokban. a a munkásosztály re­latív elnyomorodását vizsgáljuk, vagyis azt a tényt, hogy milyen mértékben rom­lott a munkásosztály helyze- e a tőkések helyzetéhez vi­szonyítva, akkor azt kell vizsgálnunk, hogy milyen arány alakult ki a tőkés tár­sadalom fejlődése folyamán a munkások munkabére és a tőkések profitja között. Még a kapitalista országok hiva­talos adatai is arra utalnak, hogy e két tényező viszony­latában a munkabér aránya állandóan csökkent. így az Egyesült Államokban 1889- ben a munkaibérek összegé­nek aránya a profitok össze­géhez viszonyítva 70 száza- jlék volt, míg 1956-ban már csak 40 százalék. De a munkások helyzete nemcsak a tőkések helyzeté­hez viszonyítva romlik, ha­nem abszolút értelemben is, vagyis a munkásosztály anya­gi helyzete egy megelőző idő­szakhoz viszonyítva rosszab­bodik. Ezt a folyamatot csak több tényező figyelembe vé­telével lehet szemlé1 tetni és megítélni. — A dolgozók reálbére lényeges szerepet játszik e tényezők között, de ez nem az egyedüli döntő tényező. — A burzsoá közgazdászok a munkásosz­tály helyzetének elemzésekor kizárólagosan a reálbért vizs­gálják. A többi tényezőket elhanyagolják. Céljuk, amint erre a fent említett üléssza­kon I. T. Nazarenko szovjet közgazdász rámutatott, az, hogy meghamisítsák a mun­kásosztály életszínvonalának az alakulását. A munkásosz­tály valóságos helyzetére rá­világító tényezők közül fon­tos szerepe van a munkanél­küliség alakulásának, a reál­bér mértékének és változá­sának, a munkanap hosszú­ságának, a munka intenzitá­sának, a munkabaleseték mennyiségének, lakás- és egészségügyi viszonyoknak, a válságoknak, a háború ki­hatásának, a gyarmati és félgyarmati államok dolgozói kizsákmányolásának. A munkásosztály atoszö­” lut elnyomorodását — hangsúlyozta I. I. Kuzminov — nem tekinthetjük egysze­rűen úgy, mint az életszín­vonalnak áll andóan, évről- évre rendszeresen és azonos- , képpen végbemenő csökkené­sét. A tőkés termelés a kü­lönböző időszakokban és a különböző államokban egyen­lőtlenül fejlődik, s ennek kö­vetkeztében a dolgozók élet- színvonala is egyenlőtlen mértékben csökken az egyes államokban. A munkanélküliek hadse­rege döntő kihatással van az egész munkásosztály anyagi helyzetének alakulására. A kapitalizmus általános válsá­gának sajátos' jellemvonása a krónikus munkanélküliség. A második világháború után a tőkés államok nemcsak hogy nem tudták felszámolni a munkanélküliséget, de több államiban a munkanélküliek száma állandóan növekszik és magasabb, mint az 1929— 33-as nagy gazdasági válság időszakában. A haditermelés fokozása, a tőkéseknek ez az utolsó szalmaszála sem tud­ja felszámolni a munkanél­küliséget. A foglalkoztatottak számának csökkenésére ki­hat az a tény, hogy a techni­ka fejlődése, a tőke szerves összetételének növekedése és a munka intenzitásának fo­kozódása egybeesik a terme­lés növekedési ütemének csökkené sével; Lj ivei magyarázzák a burzsoá közgazdászok a munkanélküliség magas színvonalát? Üjabb érveket nem tudnak kitalálni és ezért azt állítják, hogy a munka- nélküliség „technológiai jel­legű’’, vagyis a modem tech­nika bevezetésének következ­ménye.. De mivel magyaráz­ható az. hogy a modem tech­nika bevezetése, a racionali­zálás. az automatizálás csak a tőkés állam körülményei között vezet munkanélküli­ségre? Miért nem vezetnek munkanélküliségre a techni­ka fejlesztésére foganatosított intézkedések a szocializmus­ban? Kétségtelen, hogy nem maga a technika, nem maga az au*omarizálás ténye az. amely mi'liónvi ember mun­kánálközségét okozza a tőkés államokban, hanem a társa­dalmi rendszer, amelynek kö­rülményei között a technika fejlesztése végbemegy. A munkanélküliség növekedése a munkabér csökkenését, a munka intenzitásának növe­kedését eredményezi és káro­san hat ki a dolgozók helyze­tét meghatározó többi ténye­zőkre is A rosszabbodó táplálkozás ” a dolgozók anyagi hely­zetének leromlását bizonyít­ja. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olasz­ország és több más fejlett tőkés állam hivatalos statisz­tikai adatai azt bizonyítják, hogy az utolsó 60 évben csökkent a legfontosabb élel­miszerek egy főre eső fo­gyasztása, valamint a ruház­kodási cikkek fogyasztása. A munkásosztály jelenlegi helyzetének értékelésekor nem hagyható figyelmen kí­vül a kapitalista munkakö­rülmények rosszabbodása sem. A munkakörülmények fogalma alatt Marx azokat az anyagi feltételeket érti, ame­lyek közepette , a munkás dolgozik. A munkaidő hosszúsága, a munka intenzitásának foka, munkavédelmi és egészség- ügyi intézkedések összessége határozza meg a dolgozók munkakörülményeit. * A munka intenzitásának növekedése a tókés országok­ban a munkások fizikai és i cl egki ti erű lésére vezet. A túlhajtott munka, a munka­nélküli ségtö] való félelem arra kényszeríti a tőkés ál­lmok dolgozóit, hogy ere- iíikön felül dolgozzanak. Az eredmény az idegbetegek, az idesftsszeropnaná.sban, szív­bajban szenvedők számának növekedése. Sokatmondónk az üzemi balesetek számának növekedésére utaló adatok is. A rosszabbodó munka- körülmények nemcsak a dol­gozókat, hanem ezeknek csa­ládjait is sújtják és az élet­színvonal csökkenését ered­ményezik. A dolgozók életszínvonala elleni intézett tőkés támadá­sokra a munkásosztály az osz­tályharc fegyverével vála­szol. Eddig is az osztályharc volt az, mely engedményekre késztette a burzsoáziát, a munkabér növekedése, a mun- munkaidő megrövidülése és a munkakörülmények megjavítása terén. A harc arányaira utal az a tény, hogy az USA-ban 1946 és 1958 között közel 54 ezer sztrájk volt, több mint 31 millió sztrájkoló részvételé­vel. A sztrájkok következté­ben köze] 500 millió munka­óra veszett kárba. A termelő- eszközök ilyen hatalmas ará­nyú elpocsékol ása csak a tő­kés termelési rendszerben lehetséges. A mindennapi gazdasági ” és politikai harc követ­keztében a munkásosztály egyes esetekben jelentős gaz­dasági engedményeket har­col ki a tőkésektől. De újból és újból bebizonyosodik az az alapvető marxista—leni­nista tanítás, hogy a jobb munkafeltételekért, a maga­sabb munkabérekért, a mun­kanélküliség ellen folyó harc a tőkésállamokban nem ve­zethet a tőkés termelési rendszer és ennek törvény- szerűségei felszámolására. — Ez kizárólag csak a tőkés termelési viszonyok felszá­molására törekvő forradalmi osztályharc eredménye lehet. í. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom