Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Július H. Idegenvezető voltam Ujjé, a ligetben nagyszerű... ■ Most pedig, kedves kartársnő, átsétálunk a szőke Tisza felett. Igen, kitűnően *etszik emlékezni, ez azé folyó, melyről az oviban nótaszóval -tanulták meg, hogy kanyargós . t. Az árnyas liget, ahonnan a megafon szál, helyi nevén a „Tu­la’'; nem azonos természetesen a Szovjetunióbeli város­sal. „Túl a Tiszán” rövidítése. Valóban; a nyarak csodála- sak, szépek. Tetszik tudni, ez árterület, a nyár pedig sze­reti a sok vizet.-.-. Hogy most nem leszünk-e vizesek?! Évi, Évi, ne kérdezz csacsiságokát. «. Idegenvezetőt játszom a lá­nyommal. öt esztendős . .. Mutassam meg neki a mú­zeumot? Korai. Sétáljak ki vele a gépállomásra? Messze van. Gyerüník oda, ahol min­den gyérek jól érzi magát: a hajóhinták, sergők birodal­mába! Lekanyarodun k a híd­ról, Éva körültekint a tábo­rozó autókon és szakszerűen megjegyzi: — Négy maszek-karti! A C-vel kezdődő rendszá­mokat, a magángépkocsik jelzését, — lám — a kölyök is ismeri. Valahol egy hang­szóró teli frekvenciából böm­böli: „Ne hagyd el azt, ki té­ged szívből imád ;..” Meny- nyei szózatokban ugyan nem hiszek, s tudom, hogy a vélet­len a szükségszerű egy meg­jelenési formája, mégis intő jelnek fogadom el a váratta nul felcsendült slágert. Nem hagyom el az Évával megbe­szélt programot s a csábító fehérasztalos kert mellett el­húzva a jegyárus-pavücmocs- k ához tartunk. — Ringlispil! — fedezi le! Évi az apró autókkal körben forgó alkalmatosságot. — Megyünk ? .-. > — Természetesen. Ez azon­ban, megbocsáss, nem ringli- Bpil. Ez sergő! — oktatom a városunkat látogató „ide­gent”: — Sellő? Tévedsz! Az hal farkú néni, aki a vízben éne­kel. Ez nmglispil! Idegenvezetői (és atyai)) te­kintélyemet helyreállítandó az „r” és „1" közötti különb­séget próbálom fejtegetni. Az eredmény: nulla. Az ok: egy helybeli fiatalember aki te­ketória nélkül megfogja part nenem bokorugró szoknyáját s kedves keresetlenséggel in­vitálja: *— Gyere, kezdődik az éj meneti öcsi, a Járműjavító egyik munkásának fia, udvariasan besegíti a Pestről érkezet vendéget a legpirosabb autó ba. Alig hallhatóan megindul a villanymotor; a gyerekek integetnek s buzgón tekerik — már amelyik kocsiban le­het — a volánt, öcsi papája — S. Tóth Lóránt — bekiált a f iá-iák-: — Index! Fordultok;. * Az autóversenyzőjeüölt a menetiránynak megfelelően baloldalt kitartja barnapiros karját. Persze, fél perc múl­tán valamennyi apróság kö­veti a példáját; Az indigókék háttérből ki­lépő elefánttal, oroszlánszeli- dítő hölggyel és krokodilus- eal ékített körhintáról már Évi, öcsi is hajlandó elis­merni, hogy „igazi’ ringli- sipiL Ha a gyerekek ilyen szé­pen összetalálkoztak, az öre­gek miért szakadnának el?... Míg a kiesők a haragoszöld repülőgépekben keringenek, Lóránt megjegyzi: No lám; milyen szépen halad a világ... Nem erre a átékna mondom, csak éppen erről jut eszembe: A múlt évben már többen repültek Európából az Egyesült Álla­mokba, mint ahányan hajón utaztak. A világ haladásáról, az em­berek előbbrejutására kerül a szó. Mi — két papák — igen jól emlékszünk arra az időre, mikor a vásározó körhintá­kat még gyerekek hajtották Iníkább „potyamenet”, mint­sem készpénzfizetség fejé ben.«. A kisvasútom tett Szolnok— Párád—Balaton-körüli utazás után sétálunk egyet. A gye rekek nagyon-bama bőrű pajtásoknak adták át helyü­ket — ha személyesen nem ismerném egyik szolnoki tsz- ben dolgozó szüleiket, öltö­zetük után meg nem monda­nám, hogy cigányok. S mi több, viselkedésükről sem tisztességtudók, mint a szö­vetkezeti gyerekek legna­gyobb része. — Fogadjunk egy fagyiba! — Inkább tejbe! Az egyezkedés azzal zárul, hogy a fogadás — atyai köz­belépésre — csak aiz erkölcsi dicsőségre megy. A vita a kerek betonmedence körül kerekedett a két gyerek kö­zött öcsi szökőkútnak vélte, Évi — ki tőlem szerzett me­zőgazdasági ismereteivel óhaj­tott büszkélkedni — körsilé- nak. Döntésre a kedves Len- gyelnét — a pénztárost — kértük fed, ki mindkettőjüket vesztesnek volt kénytelen nyilvánítani Vízisergő! — emel gazdagodik nemsokára szolnoki gyermekparadi­csom. A vidám séta közepette nincs kedvünk arról statiszti- káztni, hogy hány felnőtt, hány gyermek mutat a kis. vasútam, hajóhintán. Beérjük annyival, hogy egy-egy vasár­nap estére hatvan-hetven szá­zas gyűlik össze a kasszában Talán mondanom sem kell, hogy a két apróság minden mulatságnak — nem utolsó sorban a dolgozók kedvessé­gének — őszintén örült Ma­gunk is; a vizet és a tejet azonban ezúton is hiányol­juk. Az előbbit — gondoljuk — portalanításra; az utóbbit fagyi és málna mellett a gyermekek 6Zomjának oltásá­ra kellene használni Egy ké­zi locsolókocsi s egy tejgomba bizonyára nem elérhetetlen álom... Hazafelé énekórát rögtön- zünk. A két felnőtt medve- brummogásához rövidesen a cémaszoprán-pár csatlako­zik: „Vj)é„ a ligetben nagy­szerű; rtgjé, a ligetben jó..,” «— b. z. —« Kiállításra, vidám vásárra készül 7 isxafüred Kedves része Tiszafüred községnek az Erzsébet-tér, mely augusztus húszadikán bizonyára annyi látogatót fo­gad majd, mint máskor egész évben. Itt rendezik meg a já­rás mezőgazdasági kiállítását és egyben vidám vásárt is, — kereken négy holdas terü­leten. Tizenöt termelőszö­vetkezet, a Tiszaszentlmrei és a Tiszafüred-Kócsi Állami Gazdaság, a kunhegyesi Víz- gépészeti Vállalat, az Erdő­gazdaság sok-sok jószággal, terménnyel, technikai újdon­sággal szerepel a három na­pos kiállításon; Az állami gazdaságok dolgozói és a szö­vetkezett gazdák lacikonyhá­kon kínálják majd az ételt- italt; Több kultúrcsoport sze­replésére is számítanak; Különös jelentőségű az idei seregszemle: egyéni gazdák már nem szerepelnek ezen. Nem, mert alig egy-kettő akad belőlük a járás terüle­tén — s persze: az élvonal­beli gazdák, kiknek van mi­vel dicsekedniük, ma már tsz-tagok, 'őCén.yeftned dfUMÍdiád Meglepő jótanácsot olvastunk az egyik szolnoki bolt kirakatában: „Ne fáradjon az evezésselI Vásároljon B— 175-ös csónaikmotort!” Ez már döfi — szédületes, hogy a sportolás igazi gépesítése eddig senkinek sem jutott eszébe. Valóban érthetetlen, miért kell a sportolóknak — például — rúddal ugrania négy métert, mikor a Uft játszva felemelné ennél sokkal nagyobb magasságra is. (Feltéve, hogy éppen működik.) Futni? . -.. Ugyan, kér-m! Siessünk inkább Dongón, gyorsvonaton, repülőgépen. Gyor­sabb, kényelmesebb. Meglehetősen fárasztó a súlylökés is. Egy kimustrált löveget tán lehetne szerezni o szobioki tüzére ktől a vasgolyóidé strapamemtes továbbításéira.. > Ér­deklődéssel várjuk a legközelebbi kirakati táblát, ezzel a szöveggel; „Kímélje inait! Diszkoszvetéshez használjon „Hanni­bál” haji tógépet! Boltunk specialitásai” Azújí0rá Tiszaföldváron jártam a legutóbbi meleg napok egyi­kén. Mondani sem kell — melegtől szenvedő embertár­saim úgy is tudják —, máso­dik utam a földmüvesszö- vetkezet cukrászdájába veze­tett egy jó fagylalt reményé­ben. Hiba különösebb nem is volt. Kaptam fagylaltot, vaníliát, miután behatóan érdeklődtem valamilyen gyü­mölcskészítmény után. «“ Csak vaníliával szolgál­hatok — elégítette ki kíván­csiságomat a fagyialtos. Kétségek között leledztem, mert előttem néhány másod­perccel az egyik asztalhoz málnával vegyes fagylaltot szolgáltak ki. Gondoltam: már elfogyott, az volt az utolsó. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor né hány perccel utánam egy másik vásárló málna-fagylal­tot nyalogatva lépett ki az üzletből. , Ezen felbátorodva ismét visszatértem, gondolván a sze­rencse rámmosolyog és ka­pok gyümölcsfagylaltot. Té­vedtem! — Nemhogy ilyen fagylaltot nem kaptam, ha­nem további kellemetlensé­geim is származtak. Egyik: Halló, legyen szives” meg­szólítással hívtam az asztal­hoz a felszolgáló kartársnőt, ahogy azt már megszoktuk. Mire ő; „Nem lehet a dolgo­zót lehallózni és különben is asztalnál kiszolgálás nin­csen.” De honnan tudjam én mind­ezt, szegény földi halaitdó és Tiszaföldváron idegen, ami­kor erről sem szóban, sem írásban nem tájékoztatott senki? Ugyanis sem az osz- tálybasorolás, sem a kiszol­gálásra vonatkozó instrukció a falon elhelyezett táblák kö­zött sehol sem található. Gondolom: kevesebb kel­lemetlensége lenne az egy­személyes cukrászda két sze­mélyének, ha az előbbieket feltüntetnék, úgy ahogy illik, jól látható helyen és mond- I juk, fagylaltot is adnának vegyesen, mindenkinek egy- I formán. *— nagy — Emlékezés Belsenre A Nap kél: 4.01 h-kor, nyugszik: 19.38 h-kor. — Hold kél: 13.20 h-kor, nyugszik: 23,57 h-kor, Idő járás jelentés Várható időjárás: változó felhőzet, többfelé záporeső, zivatar. Mérsékelt, időnként élénkebb szél A meleg kissé mérséklődik. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet: 27—30 fok között. — KAPÁS RÉZSŰ, a szol­noki 10. sz. körzet tanács­tagja a Halászati Termelő- szövetkezet Versehy-úti he­lyiségében, 17-ón este 6 óra­kor beszámolót tart. — Kiss István, a szolnoki 605. sz. körzet tanácstagja 18-án, délután 5 órakor beszámolói tart a Rákóczi úti iskolában. — ÖTVENEZER forinttal támogatta idén az úttörők táborozását a jászberényi vá­rosi tanács. Legutóbb, szom­baton érkezett haza Salgó­tarjánból, élménydús táboro­zásról a fiúiskola 38 tanulója. — TÜZÉP-MINT ABOLT létesítését tervezik Szolno­kon. Az illetékes minisztéri­umi szervek hozzájárulása esetén az új boltban Ismer­kedhetnének meg a vásár­lók a legújabb építő- és az építkezéseknél hasznosít­ható műanyagokkal; KIMAGASLÓ, holdan­ként 31 mázsás őszi árpa termést ért el idén a jász- ágói Kókai Termelőszövetke­zet. — HAVONTA 50—60 négy­zetméter perzsa és 100—120 négyzetméter torontáli sző­nyeget készítenek az öcsödi Keleti Perzsa Szőnyegszövő KTSZ-ben. A készítmények iránt külföldön — Szovjet' unió, Svájc — Is komoly érdeklődés tapasztalható. — UJ EDÉNY és üvegáru bolt építését tervezi a kun­szentmártoni földművesszö' vetkezet. A többszer forintos költséget abból a 600 ezer fo­rintból fedezik, amit az Idén a község kereskedelmének korszerűsítésére fordítanak; — EDDIG TÖBB mint 250 munkaórát teljesítettek Jász- árokszálláson társadalmi munkában a község lakosai az ; épülő 34 méteres sportöltöző ■ építkezésein. Az új létesít- ; ményt augusztus 20-án adják át rendeltetésének. — TELJES ÜTEMBEN ex­portálják megyénkből a gyü­mölcsöt. Sárgabarckból eddig 650 mázsát indítottak útba az NSZK-ba. Jelentős lesz az idén a paradicsom-export is. A szombaton útbaindltott el­ső szállítmányt még közel 650 súlyvagon fogja követni. — ÚJABB NEGYVEN há­zat kapcsolnak be idén Ti­szafüreden az áramszolgálta­tásba. Ugyanakkor a község villamosítására fordítandó összegből ezer méter szekun­der vezetéket Is felújítanak. — KILENC MEGYE OTP fiókjainak szakemberei ta­nácskoznak július 27—28-án Szolnokon, az MSZBT klub­jában az OTP szervezési és propaganda problémáiról. A kétnapos ankéton részt vesz­nek az OTP vezérigazgatósá­gának képviselői is; — MINDEN KÖZSÉG kap az idén egy új kereskedelmi forma szerint árusító üzletet a jászberényi járásban. Jász- árokszálláson önkiszolgáló élelmiszer, önkiszolgáló ház­tartási, Jászfény szarun önki­szolgáló élelmiszer boltot nyit hamarosan többszázezer forintos költséggel « földmű­vesszövetkezet. — TEGNAP ÜLÉST tartott a megyei' tanács épületében a megyei NEB. Ez alkalom­mal a társadalmi tulajdon vé­delmével kapcsolatos vizs­gálatok, a tsz építkezések anyagának elosztásáról és értékesítéséről szóló vizsgá­lati jelentéseket tárgyalták meg, valamint a két bizott­sági ülés közlőt végzett munkáról tartott tájékoztatót Juhász Imréné dr; a megyei NEB elnöke; — ÖNKISZOLGÁLÓ ve­gyes- és élelmiszerboltot nyitnak augusztus 20-án Ti­szafüreden. A földművesszö- vetkezet az új bolt berende­zésért 135 ezer forintot for­dít._____________________ Felhívd» A szolnoki Varga Katalin leánygimnázium az 1959/60. tan­évben kergakedelml irányú 1+1- es munkanappal működő kísér­leti osztályt szervez. Azok az első osztályba beiratkozott ta­nulók, akik érdeklődnek a ruhá­zati, kultúrcikk, illatszer, bőr­díszmű, üveg, porcelán boltok­ban folyó kereskedelmi munka Iránt, jelentkezzenek az iskola Irodájában kedd vagy pénteki napokon 10 és 12 óra között. - Tekintettel a korlátozott számra, a felvétel a kereskedelmi tago­zatra a jelentkezés sorrendjében történik. Bővebb felvilágosítást az Iskola ed. aa % Segítettek A jászberényi Uj Élet termelőszövetkezetben Norton ku­tat fúrtak a 10. sz. AKÜV dolgozói közül Darázs József, Cseh István és Nagy Mihály gépkocsivezetők, társadalmi munkában. Nyugatnémetország­ban egyre vadabb ütemben folyik a hit­leri hadsereg újjá­élesztése, egyre nyíl­tabban hangoztatják a tábornokok revan- sista követeléseiket. Krumey, az Ausch­witzi tömeggyilkos szabadlábon van. So­kan fátyolt szeretné­nek borítani a múlt­ra Nyugat-Németor- szágban: de lehet-e vajon elfelejteni a haláltáborok borzal­mait? Emlékeztető­nek szántuk ezt az írást: szerzője maga is átélte a Bergen- Belsen-i koncentrá­ciós tábor poklát. Halt! Haaalt! Du ungari­sche Zigainer-Gesellschaft! Du Jud! Du Saumensch! — így szólt a vezényszó a ber- gen-belseni haláltábor kapu­jában, 1944-ben. Tele szo­rongó félelemmel találgattuk, mi is lesz további sorsunk. Korbács csattogott. Éhség fői- fáradtságtól ájuldozva von­szoltuk magunkat a dróttal kerített barakok között kilo­métereken keresztül, amíg végre leroskadhattunk a hul­laszagai tetves szalmára ... Batyutok legnagyobb ré­szét elvették, ott maradtunk ruha nélkül. Még az össze­spórolt pár fej hagymáit, ré­pát. s pár falat kenyeret is elkobozták. Vártuk, majd csak kapunk enni. Eltelt két nap. négy nap. Végül jött a bűzös „geműze”, amiben há- mozatlan rothadt burgonya volt (különb eledéit eszik a disznónk). Nemhogy étvágyat gerjesztett volna inkább há­nyásra késztetett sokunkat. De ha ezt is kaptuk volna! Arzénnel ízesítették. Sokan belepusztultak; Az összezsúfolt barakok ban legtöbbször fekvés közben, hajnalban, éjjel, esőben-hó- ban jött a parancs: Appelt áll­ni, kifelé minden lélek, ha beteg is, ha haldoklik is. Órákig egyhelyben állni, sza­kadó esőben-viharban, s várni a „kishitlert”, aki korbáccsal, vérebbel válogatott közülünk — ez volt az Appel. Persze, nem tudtuk, mi lett a sor­suk a kiválasztottaknak, de közel voltunk a megőrülés- hez, ha éjjel meghallottuk e halálsikolyt, a lövéseket. í vérebek csaholását, Másnaj a kutyák jóllakottam nyal­dosták szájukat... Az égetőkemencék sen győzték a rengeteg hullá megemészteni! Terhes asszo­nyokat behívtak vizsgálatra persze német orvosokhoz akik fölfektették őket az asz i tálra és minden érzés telem tés nélkül eltávolították mag­zatukat. A szerencsétlen anya szörnyű kínok között elvér­zett. A tarkólövés naponta százával járta. A kiválasztott férfi vagy nő parancsra fu­tott s bizonyos távolságnál eldördült a lövés..: Áram­mal telített drótsövény vá­lasztott el más csoportoktól bennünket Óh, hányán vá­lasztották kínjaik végének az áramhalált! Rengeteg em­ber megőrült az átélt szenve­dések, az örökös halálféleiem következtében: ezeket is tar­kólövéssel Intézték eL Soha, i de soha elfeledni nem lehet , az égő emberhús szagát, ebbe ■ is bele lehetett őrülni. Néha ■ még ma is érzem, s olyan hi- 1 hetetlen Idegesség vesz raj­■ tam erőt, hogy alig bírom le- - küzdeni. 1 A „csíkosaknak”, a férfi ■ táborban — ha lehetséges, c még rosszabb volt. Elkép-zel- ’ hetetlen kínzásokkal pusztf- " tották őket Még élt, még 2 mozgott, még jajongott, még tudott sírni, már dobták a 2 hullahalomba. Mentes volt minden civi- _ lizációtól a tábor élete, az éhezés, a kínzások, a ruhát- lanság, tetvesség állattá süly- n lyesztette az embert. Pedig t rengeteg kiváló, értékes em- bér volt közöttünk: tudósok. I' művészek, jogászok, orvosok, / sokféle nemzetiségi r^tokal í- üidöBÓVt. Nem emlékszem dátumra, hiszen térből-időből kiestünk Egyszer, ahogyan bámultunk ki a semmibe, látjuk, egy cso­portot terelnek félénk. Cl-; gánycsoport volt. Mikor egész: közel jöttek, s megnéztek' bennünket, elkezdtek sírni jajveszékelnl: „Jaj, biboldók biboldók, de sajnálunk ben­neteket, mi is így nézünk majd ki?" Elekor tudtok meg magunkról, hogy mind- annyiunkra rá van írva a halál, ezt látták meg, ettő' ijedtek meg az újonnan jöt­téit. Az a sok könny, az a ren geteg jaj, a kifolyt vér, az ár­tatlanok ezreinek megkínzá sa! Kitaszított állattá tenni j civilizált embert, megölni i sok-sok ártatlan gyermeket az anyákat. Miért? Miért kel lett ez az irtóhadjárat? Faj és politikai gyűlöletüknek sol százezer ember esett áldoza túl, és mi, akik megmarad tunk, ki tudjuk-e ennek i szörnyűségnek emlékeit é nyomait törölni? Nem! Nem lehet elfelejteni többé! Ezért idézem fel Bergen Belsen borzalmait. Emlékez zünk! Ne adjanak ismét fegy vert a gyilkosoknak. Legyei béke, hogy ne legyen sohi többé üldözött vad az ember Ég ezért — né felejtsünk! H, E. Csórna

Next

/
Oldalképek
Tartalom