Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-14 / 163. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Július H. Idegenvezető voltam Ujjé, a ligetben nagyszerű... ■ Most pedig, kedves kartársnő, átsétálunk a szőke Tisza felett. Igen, kitűnően *etszik emlékezni, ez azé folyó, melyről az oviban nótaszóval -tanulták meg, hogy kanyargós . t. Az árnyas liget, ahonnan a megafon szál, helyi nevén a „Tula’'; nem azonos természetesen a Szovjetunióbeli várossal. „Túl a Tiszán” rövidítése. Valóban; a nyarak csodála- sak, szépek. Tetszik tudni, ez árterület, a nyár pedig szereti a sok vizet.-.-. Hogy most nem leszünk-e vizesek?! Évi, Évi, ne kérdezz csacsiságokát. «. Idegenvezetőt játszom a lányommal. öt esztendős . .. Mutassam meg neki a múzeumot? Korai. Sétáljak ki vele a gépállomásra? Messze van. Gyerüník oda, ahol minden gyérek jól érzi magát: a hajóhinták, sergők birodalmába! Lekanyarodun k a hídról, Éva körültekint a táborozó autókon és szakszerűen megjegyzi: — Négy maszek-karti! A C-vel kezdődő rendszámokat, a magángépkocsik jelzését, — lám — a kölyök is ismeri. Valahol egy hangszóró teli frekvenciából bömböli: „Ne hagyd el azt, ki téged szívből imád ;..” Meny- nyei szózatokban ugyan nem hiszek, s tudom, hogy a véletlen a szükségszerű egy megjelenési formája, mégis intő jelnek fogadom el a váratta nul felcsendült slágert. Nem hagyom el az Évával megbeszélt programot s a csábító fehérasztalos kert mellett elhúzva a jegyárus-pavücmocs- k ához tartunk. — Ringlispil! — fedezi le! Évi az apró autókkal körben forgó alkalmatosságot. — Megyünk ? .-. > — Természetesen. Ez azonban, megbocsáss, nem ringli- Bpil. Ez sergő! — oktatom a városunkat látogató „idegent”: — Sellő? Tévedsz! Az hal farkú néni, aki a vízben énekel. Ez nmglispil! Idegenvezetői (és atyai)) tekintélyemet helyreállítandó az „r” és „1" közötti különbséget próbálom fejtegetni. Az eredmény: nulla. Az ok: egy helybeli fiatalember aki teketória nélkül megfogja part nenem bokorugró szoknyáját s kedves keresetlenséggel invitálja: *— Gyere, kezdődik az éj meneti öcsi, a Járműjavító egyik munkásának fia, udvariasan besegíti a Pestről érkezet vendéget a legpirosabb autó ba. Alig hallhatóan megindul a villanymotor; a gyerekek integetnek s buzgón tekerik — már amelyik kocsiban lehet — a volánt, öcsi papája — S. Tóth Lóránt — bekiált a f iá-iák-: — Index! Fordultok;. * Az autóversenyzőjeüölt a menetiránynak megfelelően baloldalt kitartja barnapiros karját. Persze, fél perc múltán valamennyi apróság követi a példáját; Az indigókék háttérből kilépő elefánttal, oroszlánszeli- dítő hölggyel és krokodilus- eal ékített körhintáról már Évi, öcsi is hajlandó elismerni, hogy „igazi’ ringli- sipiL Ha a gyerekek ilyen szépen összetalálkoztak, az öregek miért szakadnának el?... Míg a kiesők a haragoszöld repülőgépekben keringenek, Lóránt megjegyzi: No lám; milyen szépen halad a világ... Nem erre a átékna mondom, csak éppen erről jut eszembe: A múlt évben már többen repültek Európából az Egyesült Államokba, mint ahányan hajón utaztak. A világ haladásáról, az emberek előbbrejutására kerül a szó. Mi — két papák — igen jól emlékszünk arra az időre, mikor a vásározó körhintákat még gyerekek hajtották Iníkább „potyamenet”, mintsem készpénzfizetség fejé ben.«. A kisvasútom tett Szolnok— Párád—Balaton-körüli utazás után sétálunk egyet. A gye rekek nagyon-bama bőrű pajtásoknak adták át helyüket — ha személyesen nem ismerném egyik szolnoki tsz- ben dolgozó szüleiket, öltözetük után meg nem mondanám, hogy cigányok. S mi több, viselkedésükről sem tisztességtudók, mint a szövetkezeti gyerekek legnagyobb része. — Fogadjunk egy fagyiba! — Inkább tejbe! Az egyezkedés azzal zárul, hogy a fogadás — atyai közbelépésre — csak aiz erkölcsi dicsőségre megy. A vita a kerek betonmedence körül kerekedett a két gyerek között öcsi szökőkútnak vélte, Évi — ki tőlem szerzett mezőgazdasági ismereteivel óhajtott büszkélkedni — körsilé- nak. Döntésre a kedves Len- gyelnét — a pénztárost — kértük fed, ki mindkettőjüket vesztesnek volt kénytelen nyilvánítani Vízisergő! — emel gazdagodik nemsokára szolnoki gyermekparadicsom. A vidám séta közepette nincs kedvünk arról statiszti- káztni, hogy hány felnőtt, hány gyermek mutat a kis. vasútam, hajóhintán. Beérjük annyival, hogy egy-egy vasárnap estére hatvan-hetven százas gyűlik össze a kasszában Talán mondanom sem kell, hogy a két apróság minden mulatságnak — nem utolsó sorban a dolgozók kedvességének — őszintén örült Magunk is; a vizet és a tejet azonban ezúton is hiányoljuk. Az előbbit — gondoljuk — portalanításra; az utóbbit fagyi és málna mellett a gyermekek 6Zomjának oltására kellene használni Egy kézi locsolókocsi s egy tejgomba bizonyára nem elérhetetlen álom... Hazafelé énekórát rögtön- zünk. A két felnőtt medve- brummogásához rövidesen a cémaszoprán-pár csatlakozik: „Vj)é„ a ligetben nagyszerű; rtgjé, a ligetben jó..,” «— b. z. —« Kiállításra, vidám vásárra készül 7 isxafüred Kedves része Tiszafüred községnek az Erzsébet-tér, mely augusztus húszadikán bizonyára annyi látogatót fogad majd, mint máskor egész évben. Itt rendezik meg a járás mezőgazdasági kiállítását és egyben vidám vásárt is, — kereken négy holdas területen. Tizenöt termelőszövetkezet, a Tiszaszentlmrei és a Tiszafüred-Kócsi Állami Gazdaság, a kunhegyesi Víz- gépészeti Vállalat, az Erdőgazdaság sok-sok jószággal, terménnyel, technikai újdonsággal szerepel a három napos kiállításon; Az állami gazdaságok dolgozói és a szövetkezett gazdák lacikonyhákon kínálják majd az ételt- italt; Több kultúrcsoport szereplésére is számítanak; Különös jelentőségű az idei seregszemle: egyéni gazdák már nem szerepelnek ezen. Nem, mert alig egy-kettő akad belőlük a járás területén — s persze: az élvonalbeli gazdák, kiknek van mivel dicsekedniük, ma már tsz-tagok, 'őCén.yeftned dfUMÍdiád Meglepő jótanácsot olvastunk az egyik szolnoki bolt kirakatában: „Ne fáradjon az evezésselI Vásároljon B— 175-ös csónaikmotort!” Ez már döfi — szédületes, hogy a sportolás igazi gépesítése eddig senkinek sem jutott eszébe. Valóban érthetetlen, miért kell a sportolóknak — például — rúddal ugrania négy métert, mikor a Uft játszva felemelné ennél sokkal nagyobb magasságra is. (Feltéve, hogy éppen működik.) Futni? . -.. Ugyan, kér-m! Siessünk inkább Dongón, gyorsvonaton, repülőgépen. Gyorsabb, kényelmesebb. Meglehetősen fárasztó a súlylökés is. Egy kimustrált löveget tán lehetne szerezni o szobioki tüzére ktől a vasgolyóidé strapamemtes továbbításéira.. > Érdeklődéssel várjuk a legközelebbi kirakati táblát, ezzel a szöveggel; „Kímélje inait! Diszkoszvetéshez használjon „Hannibál” haji tógépet! Boltunk specialitásai” Azújí0rá Tiszaföldváron jártam a legutóbbi meleg napok egyikén. Mondani sem kell — melegtől szenvedő embertársaim úgy is tudják —, második utam a földmüvesszö- vetkezet cukrászdájába vezetett egy jó fagylalt reményében. Hiba különösebb nem is volt. Kaptam fagylaltot, vaníliát, miután behatóan érdeklődtem valamilyen gyümölcskészítmény után. «“ Csak vaníliával szolgálhatok — elégítette ki kíváncsiságomat a fagyialtos. Kétségek között leledztem, mert előttem néhány másodperccel az egyik asztalhoz málnával vegyes fagylaltot szolgáltak ki. Gondoltam: már elfogyott, az volt az utolsó. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor né hány perccel utánam egy másik vásárló málna-fagylaltot nyalogatva lépett ki az üzletből. , Ezen felbátorodva ismét visszatértem, gondolván a szerencse rámmosolyog és kapok gyümölcsfagylaltot. Tévedtem! — Nemhogy ilyen fagylaltot nem kaptam, hanem további kellemetlenségeim is származtak. Egyik: Halló, legyen szives” megszólítással hívtam az asztalhoz a felszolgáló kartársnőt, ahogy azt már megszoktuk. Mire ő; „Nem lehet a dolgozót lehallózni és különben is asztalnál kiszolgálás nincsen.” De honnan tudjam én mindezt, szegény földi halaitdó és Tiszaföldváron idegen, amikor erről sem szóban, sem írásban nem tájékoztatott senki? Ugyanis sem az osz- tálybasorolás, sem a kiszolgálásra vonatkozó instrukció a falon elhelyezett táblák között sehol sem található. Gondolom: kevesebb kellemetlensége lenne az egyszemélyes cukrászda két személyének, ha az előbbieket feltüntetnék, úgy ahogy illik, jól látható helyen és mond- I juk, fagylaltot is adnának vegyesen, mindenkinek egy- I formán. *— nagy — Emlékezés Belsenre A Nap kél: 4.01 h-kor, nyugszik: 19.38 h-kor. — Hold kél: 13.20 h-kor, nyugszik: 23,57 h-kor, Idő járás jelentés Várható időjárás: változó felhőzet, többfelé záporeső, zivatar. Mérsékelt, időnként élénkebb szél A meleg kissé mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 27—30 fok között. — KAPÁS RÉZSŰ, a szolnoki 10. sz. körzet tanácstagja a Halászati Termelő- szövetkezet Versehy-úti helyiségében, 17-ón este 6 órakor beszámolót tart. — Kiss István, a szolnoki 605. sz. körzet tanácstagja 18-án, délután 5 órakor beszámolói tart a Rákóczi úti iskolában. — ÖTVENEZER forinttal támogatta idén az úttörők táborozását a jászberényi városi tanács. Legutóbb, szombaton érkezett haza Salgótarjánból, élménydús táborozásról a fiúiskola 38 tanulója. — TÜZÉP-MINT ABOLT létesítését tervezik Szolnokon. Az illetékes minisztériumi szervek hozzájárulása esetén az új boltban Ismerkedhetnének meg a vásárlók a legújabb építő- és az építkezéseknél hasznosítható műanyagokkal; KIMAGASLÓ, holdanként 31 mázsás őszi árpa termést ért el idén a jász- ágói Kókai Termelőszövetkezet. — HAVONTA 50—60 négyzetméter perzsa és 100—120 négyzetméter torontáli szőnyeget készítenek az öcsödi Keleti Perzsa Szőnyegszövő KTSZ-ben. A készítmények iránt külföldön — Szovjet' unió, Svájc — Is komoly érdeklődés tapasztalható. — UJ EDÉNY és üvegáru bolt építését tervezi a kunszentmártoni földművesszö' vetkezet. A többszer forintos költséget abból a 600 ezer forintból fedezik, amit az Idén a község kereskedelmének korszerűsítésére fordítanak; — EDDIG TÖBB mint 250 munkaórát teljesítettek Jász- árokszálláson társadalmi munkában a község lakosai az ; épülő 34 méteres sportöltöző ■ építkezésein. Az új létesít- ; ményt augusztus 20-án adják át rendeltetésének. — TELJES ÜTEMBEN exportálják megyénkből a gyümölcsöt. Sárgabarckból eddig 650 mázsát indítottak útba az NSZK-ba. Jelentős lesz az idén a paradicsom-export is. A szombaton útbaindltott első szállítmányt még közel 650 súlyvagon fogja követni. — ÚJABB NEGYVEN házat kapcsolnak be idén Tiszafüreden az áramszolgáltatásba. Ugyanakkor a község villamosítására fordítandó összegből ezer méter szekunder vezetéket Is felújítanak. — KILENC MEGYE OTP fiókjainak szakemberei tanácskoznak július 27—28-án Szolnokon, az MSZBT klubjában az OTP szervezési és propaganda problémáiról. A kétnapos ankéton részt vesznek az OTP vezérigazgatóságának képviselői is; — MINDEN KÖZSÉG kap az idén egy új kereskedelmi forma szerint árusító üzletet a jászberényi járásban. Jász- árokszálláson önkiszolgáló élelmiszer, önkiszolgáló háztartási, Jászfény szarun önkiszolgáló élelmiszer boltot nyit hamarosan többszázezer forintos költséggel « földművesszövetkezet. — TEGNAP ÜLÉST tartott a megyei' tanács épületében a megyei NEB. Ez alkalommal a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos vizsgálatok, a tsz építkezések anyagának elosztásáról és értékesítéséről szóló vizsgálati jelentéseket tárgyalták meg, valamint a két bizottsági ülés közlőt végzett munkáról tartott tájékoztatót Juhász Imréné dr; a megyei NEB elnöke; — ÖNKISZOLGÁLÓ vegyes- és élelmiszerboltot nyitnak augusztus 20-án Tiszafüreden. A földművesszö- vetkezet az új bolt berendezésért 135 ezer forintot fordít._____________________ Felhívd» A szolnoki Varga Katalin leánygimnázium az 1959/60. tanévben kergakedelml irányú 1+1- es munkanappal működő kísérleti osztályt szervez. Azok az első osztályba beiratkozott tanulók, akik érdeklődnek a ruházati, kultúrcikk, illatszer, bőrdíszmű, üveg, porcelán boltokban folyó kereskedelmi munka Iránt, jelentkezzenek az iskola Irodájában kedd vagy pénteki napokon 10 és 12 óra között. - Tekintettel a korlátozott számra, a felvétel a kereskedelmi tagozatra a jelentkezés sorrendjében történik. Bővebb felvilágosítást az Iskola ed. aa % Segítettek A jászberényi Uj Élet termelőszövetkezetben Norton kutat fúrtak a 10. sz. AKÜV dolgozói közül Darázs József, Cseh István és Nagy Mihály gépkocsivezetők, társadalmi munkában. Nyugatnémetországban egyre vadabb ütemben folyik a hitleri hadsereg újjáélesztése, egyre nyíltabban hangoztatják a tábornokok revan- sista követeléseiket. Krumey, az Auschwitzi tömeggyilkos szabadlábon van. Sokan fátyolt szeretnének borítani a múltra Nyugat-Németor- szágban: de lehet-e vajon elfelejteni a haláltáborok borzalmait? Emlékeztetőnek szántuk ezt az írást: szerzője maga is átélte a Bergen- Belsen-i koncentrációs tábor poklát. Halt! Haaalt! Du ungarische Zigainer-Gesellschaft! Du Jud! Du Saumensch! — így szólt a vezényszó a ber- gen-belseni haláltábor kapujában, 1944-ben. Tele szorongó félelemmel találgattuk, mi is lesz további sorsunk. Korbács csattogott. Éhség fői- fáradtságtól ájuldozva vonszoltuk magunkat a dróttal kerített barakok között kilométereken keresztül, amíg végre leroskadhattunk a hullaszagai tetves szalmára ... Batyutok legnagyobb részét elvették, ott maradtunk ruha nélkül. Még az összespórolt pár fej hagymáit, répát. s pár falat kenyeret is elkobozták. Vártuk, majd csak kapunk enni. Eltelt két nap. négy nap. Végül jött a bűzös „geműze”, amiben há- mozatlan rothadt burgonya volt (különb eledéit eszik a disznónk). Nemhogy étvágyat gerjesztett volna inkább hányásra késztetett sokunkat. De ha ezt is kaptuk volna! Arzénnel ízesítették. Sokan belepusztultak; Az összezsúfolt barakok ban legtöbbször fekvés közben, hajnalban, éjjel, esőben-hó- ban jött a parancs: Appelt állni, kifelé minden lélek, ha beteg is, ha haldoklik is. Órákig egyhelyben állni, szakadó esőben-viharban, s várni a „kishitlert”, aki korbáccsal, vérebbel válogatott közülünk — ez volt az Appel. Persze, nem tudtuk, mi lett a sorsuk a kiválasztottaknak, de közel voltunk a megőrülés- hez, ha éjjel meghallottuk e halálsikolyt, a lövéseket. í vérebek csaholását, Másnaj a kutyák jóllakottam nyaldosták szájukat... Az égetőkemencék sen győzték a rengeteg hullá megemészteni! Terhes asszonyokat behívtak vizsgálatra persze német orvosokhoz akik fölfektették őket az asz i tálra és minden érzés telem tés nélkül eltávolították magzatukat. A szerencsétlen anya szörnyű kínok között elvérzett. A tarkólövés naponta százával járta. A kiválasztott férfi vagy nő parancsra futott s bizonyos távolságnál eldördült a lövés..: Árammal telített drótsövény választott el más csoportoktól bennünket Óh, hányán választották kínjaik végének az áramhalált! Rengeteg ember megőrült az átélt szenvedések, az örökös halálféleiem következtében: ezeket is tarkólövéssel Intézték eL Soha, i de soha elfeledni nem lehet , az égő emberhús szagát, ebbe ■ is bele lehetett őrülni. Néha ■ még ma is érzem, s olyan hi- 1 hetetlen Idegesség vesz raj■ tam erőt, hogy alig bírom le- - küzdeni. 1 A „csíkosaknak”, a férfi ■ táborban — ha lehetséges, c még rosszabb volt. Elkép-zel- ’ hetetlen kínzásokkal pusztf- " tották őket Még élt, még 2 mozgott, még jajongott, még tudott sírni, már dobták a 2 hullahalomba. Mentes volt minden civi- _ lizációtól a tábor élete, az éhezés, a kínzások, a ruhát- lanság, tetvesség állattá süly- n lyesztette az embert. Pedig t rengeteg kiváló, értékes em- bér volt közöttünk: tudósok. I' művészek, jogászok, orvosok, / sokféle nemzetiségi r^tokal í- üidöBÓVt. Nem emlékszem dátumra, hiszen térből-időből kiestünk Egyszer, ahogyan bámultunk ki a semmibe, látjuk, egy csoportot terelnek félénk. Cl-; gánycsoport volt. Mikor egész: közel jöttek, s megnéztek' bennünket, elkezdtek sírni jajveszékelnl: „Jaj, biboldók biboldók, de sajnálunk benneteket, mi is így nézünk majd ki?" Elekor tudtok meg magunkról, hogy mind- annyiunkra rá van írva a halál, ezt látták meg, ettő' ijedtek meg az újonnan jöttéit. Az a sok könny, az a ren geteg jaj, a kifolyt vér, az ártatlanok ezreinek megkínzá sa! Kitaszított állattá tenni j civilizált embert, megölni i sok-sok ártatlan gyermeket az anyákat. Miért? Miért kel lett ez az irtóhadjárat? Faj és politikai gyűlöletüknek sol százezer ember esett áldoza túl, és mi, akik megmarad tunk, ki tudjuk-e ennek i szörnyűségnek emlékeit é nyomait törölni? Nem! Nem lehet elfelejteni többé! Ezért idézem fel Bergen Belsen borzalmait. Emlékez zünk! Ne adjanak ismét fegy vert a gyilkosoknak. Legyei béke, hogy ne legyen sohi többé üldözött vad az ember Ég ezért — né felejtsünk! H, E. Csórna