Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

195». Július 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A szegedi ünnepi játékok műsorából 1959. nyarán a szegedi Be­loiannisz tér, a nagysikerű Szabadtéri Játékok egykori színhelye ismét ünnepi kül­sőt ölt A Nemzeti Színház az ügyhöz és a színház hírne­véhez méltó módon óhajtja kivenni részét az ünnepi já­tékokból. — Bemutatja Koós Károly „Budai Nagy Antal’“ c. történelmi drámáját. Koós Károly — az Erdély népeit kiválóan ismerő nagy­szerű iró — Budai Nagy An­talt választotta drámai hősé­nek. A nagytehetségű, szűk­szavú, mélyenérző vezér sor­sán keresztül a csodálatos fel­kelés kibontakozásának és harcainak is szemtanúi lehe­tünk. Hatalmas tömegek, mozgalmas történelmi képek tárulnak szemünk elé, de Koós Károly nem elégedett meg a történelem hű ábrázo­lásával, a lélek legapróbb rezdüléseit is nagyszerűen is­merő író nagy történelmi drá­májában az egyszerű embe­rekből hősök. Budai Nagy Antal szerelme Kis Anna, a bájos törékeny teremtés, a küzdelmes sorsú vezér fele­sége lesz és szerelme olyan erős, hogy férje mellett ő is hős lesz. Ez a nagy hősöknek emlé­ket állító, hatalmas tömege­ket mozgató szép népi szoká­sokat is felelevenítő színes történelmi darab minden ízé­ben szabadtérre kívánkozik. A Beloiannisz téren felhar­sanó harci kürtök, nagy zene­karral kísért események, a korhoz hű jelmezek és dísz­letképek emlékezetes estét nyújtanak. A Nemzeti Szín­ház a darabot méltó szerep­osztásiban, — Bessenyei Fe­renc, Bástí Lajos, Berek Ka­ti, Kálmán György, Szirtes Ádám főszereplésével — Marton Endre rendezésében mutatja be Koós Károly szín­művé^' Marton Endre ffirendezC Kedves vendég az INDK-bóJ A napokban magas vörö­sesszőke fiatalember látogatta meg a megye kulturális in­tézményeit. Hosszan elidő­zött a Kar'ági Déryné Kul- túrotthonban, meglátogatta Kántor Sándor népművészt műhelyében. Nagy figyelem­mel tanulmányozta a kultu­rális murka szervezését, a Verseghy Könyvtár tudomá­nyos és ismeretterjesztő mun­káját, Kari Heinz MoeTler, a né­met művelődésügyi miniszté­rium mellett felállított mód­szertani kabinet (megfelel « mi Népművelési Intézetünk­nek) vezetője. A Magyaror­szágon ét elsősorban a Szol­nok megyében tapasztaltak közül sokat szeretne haza­vinni. Moeller elvtárssal egy kis baráti összejövetelen ismer­kedtünk össze, amelyet a kul- túrmunkásolc rendeztek a rrendég és felesége tiszteleté­re. Sokmindenről szó esett a beszélgetés során. Moeller elvtárs elmondotta, hogy leg­emlékezetesebb látogatása Kántor népművész műhelyé­ben volt Nagyon tetszenek a munkái. Az NDK-bam még nagyon keveset foglalkoznak a népművészet problémáival, úgy kell előásni a népművé­szeti értékeket a teljes fele­dés homályából. Azután szó került az irodalomra. A né­met parasztok nagyon sze­retnek olvasni, külön szépiro­dalmi könyvsorozat jelenik meg részükre, Kelendők a szakkönyvek is. Viszont elég gyér — akárcsak nálunk «— az ifjúsági irodalom. Miről is esett még szó? Na­gyon dicsérte a vendég a kirakatokat, az árubőséget. Elismerően szólt a falusi mű­velődési házak működéséről, de azt is megjegyezte, el sem tudja képzelni, hogyan látjuk el kultúrával a tanyavilágot. Bizony ezen a területen még jócskán van dolgunk.,. Elbúcsúztunk Kari Heinz Moettertől, és feleségétől. Bú­csúzóul megígérte: tapaszta­latait írásban is feldolgozza és sok mindent fog átvételre ajánlani odahaza, ““ ht — »iiimiiMiimiiMiiiiimiiiiiiiiiiiuHiiiiiiiimHiHiiiiiiuimiiiiniiiiimiiiiiiiimimiimn A mezőgazdasági tanárok továbbképző tanfolyamai A Földművelésügyi Minisz­térium a mezőgazdasági tech­nikumok és szakiskolák ta­nárai részére a nyári vaká­ciók idejére továbbképző tan­folyamot szervezett. A taná­roknak a mezőgazdasági tu- IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUUIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIUII A lófarok frizura veszélyei Az utóbbi időben a bőrgyó­gyászok is felfigyeltek a hí­res lófarok frizurára. A szá­zad elején R. Trebitsch oszt­rák orvos grönlandi kutatá­sai során megfigyelte, hogy az ottani nők, akik hagyomá­nyos „lófarok““ frizurát hord­tak, hajhullásban szenved­tek és ez a betegség főkép­pen a halántékot és a tarkó­részeket érintette. Dániában Niels Hjorth, Japánban pe­dig Aramaki ismét tanulmá­nyozta ezt a problémát és mindketten hasonló bőrbeteg­séget fedeztek fel a lófarok­frizura kedvelőinél. A ma­gyarázat: ha a hajszálakat más irányban kényszerítik, mint a természetes nővési irányuk, akkor a hajgyökér elsafcnyul. miiimimiaiiMiiimiitiHHiiimuimiiiniiim A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora 223 méteren, 19—20 óra Jogi tanácsadás. » Jegyzetfü­zetemből. Varga Viktória írása. — Metzger Józscfné citerázik. — „Tiszamenti hétköznapok”. Ze­né« riportműsor, dományqk legkiválóbb képvi­selői tartanak előadásokat az Agrártudomány! Egyetem to­vábbképző intézetében, majd az egyes szakoknak megfelelő tanulmányutakat tesznek együtt. (MTI). Évezredek titokzatos üzenete Egy szovjet restaurátor megmentette a Mangáliában feltárt szarkofág 2500 éves papírusztekercsét, mely az első ilyen régészeti lelet Európában A román tengerpart legdé­libb fekvésű fürdővárosa Mangália, amely az i. e. VI. században alapított Callotis nevű görög kereskedelmi város romjain épült. Akár csak a tengerpart többi fürdőtelepein, Mangá- liában is nagyszabású épít­kezések folynak. Minthogy a földmunkák során lépten- nyomon értékes régészeti le­letekre bukkannak, Emílián Popeseu és Trifu Martonivi- ci, a bukaresti Archeológiái Intézet két tudományos kuta­tója állandóan a helyszínen tartózkodik. Május 18-án éppen egy kunhalom egyengetését vé­gezték, amikor egyszer csak félbe kellett szakítani a munkát, egy kőből készült gyűrű ugyanis útját állta a talajegyengetőnek. A gyűrűn belüli, mintegy 15 méter át­mérőjű területen ásatásokat kezdtek. Elsőnek négy darab gyönyörű díszítésű, teljesen ép agyagedényt, majd Nagy Sándor korabeli pénzeket ta­láltak. Még mélyebbre ástak, s ekkor mészkőlapokból ké­szült szarkofágra bukkantak. Leemelték a fedelét, s a ko­porsóban egy férficsontvázat pillantotta« meg. A koponya meMett aranyozott bronzból készült, babérkoszorúra em­lékeztető fejdísz feküdt. A legértékesebb lelet azonban a 30 centiméter hosszúságú és 5 centiméter szélességű papí- rusztekaacs volt, amelyre bar­na tintával görög szöveget ír- tak, A régészek attól tartottak, hogy érintésre a tekercs el­hamvadt papírként széthull. Ezért visszahelyezték a fede­let, majd a Szovjet Tudomá- mányos Akadémiához fordul­tak segítségért. A levélben mindent részletesen leírtak, Hamarosan meg is jött a válasz. „A Mangáliában fel­fedezett papirusztekercs rendkívül értékes, és ritka­ságnak számít” — írta töb­bek között Al. V; Topcsijev akadémikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alelnöke, akinek gyors intézkedésére M. A. Alekszandrovszkij pro­fesszor, a moszkvai „Puskin” Múzeum restaurátora repülő- génen azonnal Romániába utazotti Jászboldogházi példakép: az Aranykalász Tsz Különös ember a jászem­ber; nehezen változtatja meg véleményét, de ha jobbra cserélte fel, el nem tántorít­hatni tőle. így történt ez a termelőszövetkezeti mozga­lom előretörése Idején is. Már csak mutatóba akad egyéni gazda Jászboldoigházán. Az óriási többség tehát rátalált a helyes útra, ma már csak arról vitáznak, miként lehet ezt az utat a legeredménye­sebben járni. • Példaképért nem kell mesz- szire menniök: ott kínálko­zik helyben az Aranykalász Tsz. 3000 holdon ősszel kezdi meg a közös munkát 368 gaz­da. Helyesebben: már meg is kezdte, hiszen a takar­mányalap megteremtése is annak számit. Már eddig több mint 600 mázsa szénát szál­lítottak a közösbe; akik pe­dig szűkében voltak: idestova 30 ezer forintot fizettek be takarmányvásárlásra a tsz pénztárába Ebben a lélekszámra ki­csiny, gazdasági szaktudásra annál jelentősebb jászfalu­ban a Vöröskereszt is halad a korral. Dr. Nyiry Jenőné pedagógus — a község or­vosának felesége — pesti asz- szonyka ugyan, mégis hamar megtudta, mivel segíthet a szövetkezeti parasztságnak. (Lehet, hogy az ura súgta meg). Aktíváival s a község vezetőivel egyetértésben el­határozta: őszre mind a négy tsz-be egészségügyi minta­állomást teremt. Honnan a forint? A Mézeskalács című bű­bájos Szirmay-operettet ad­ják elő. Boldogházán, majd több környező községben. — Szinte hihetetlen, milyen lel­kes — és tehetséges — mű­kedvelő gárda verbuválódott össze napok alatt. Besenyi Béla — a Hunyadi Tsz el­nökhelyettese — minden pró­bán elsőnek jelenik meg; pedig hat kilométert kell kerékpároznia. Sindely Má­tyás VB titkár és felesége, sok-sck munkás és paraszt­fiatal készül örömmel az elő­adásra. Nyitrai József, Ben- ke Zsuzsánna, Plichta Viola, Tóth Géza, Bajor K. J. Gé­za, Gömöri Béla, Matók Dezső, Kerekes Lajos és a többiek bemutatkozását ér­deklődéssel várja a község népe. A növényi rostok restaurá­lásához kitűnően értő szovjet szakember több hetet töltött Mangáliában. Mivel a teker­cset friss levegő érte, több darabdra hullott, de a pro­fesszornak különböző vegysze­rekkel végül is sikerült tar­tósítania a papirusztekercs darabjait, majd ismét megfe­lelően összeillesztette azokat. A sok türelmet és nagy szak­tudást igénylő munka tehát nem volt hiábavaló. Alekszandrovszkij profesz- szor a minap már vissza is utazott Moszkvába. A Szovjet Tudományos Akadémia kü­lönleges laboratóriumaiban Infravörös és ibolyántúli su­garak segítségével kibetűzik majd a görög nyelvű felira­tot, amely a levegő hatására meglehetősen elhalványo- dott. Valószínűnek tartják, hogy irodalmi szövegről, — vagy pedig egy díszpolgárság­ról szóló dokumentumról van szó. Minden esetre a csak­nem 2500 éves koporsó titok­zatos halottjának titkát a je­lek szerint rövidesen megfej­tik) Európában a mangáliai pa- pirusztekercs — ezen a té­ren — egyedül álló régészeti leletnek számít, de még Egyiptomban is nagyon kevés ilyen régi papirusz került napvilágra — mondják a szakértőkj Művészi alkotásokat hagytak hátra a neandervölgyi emberek ? — 4000 óriásképet találtak a Szaharában — A tudósok általános felfo­gása szerint a korai Paleolit­korszakból származó szikla­képeket az utolsó jégkorszak­ban élő Cro-Magnon embe­rek, — az első homo sapien­sek — készítették. Előttük senki sem foglalkozott műal­kotással, mert a cromagnoni- ak előtt élt és az általuk ki­irtott neandervölgyi faj nem ismerte a művészetet, — leg­alább is eddig nem találtak semmiféle nyomot erről; Ezt az elméletet — úgy lát­szik — megdöntötte Henri Lhote francia sziklakép-ku- tató, aki négy hónapig járta a szaharai Tisszili-hegyeket, s ott olyan felfedezésre buk­kant, ami ellentmond az ed­digi megállapításnak; Lhote eddigi munkahelyé­től mintegy 250 km-re, 20 km hosszú, körülbelül 150 méter széles és ugyanolyan mély sziklavölgyre bukkant, — amelyet a bennszülöttek Vádi Dzseratnak neveznek — s a meredek homokkő fala­kon túlméretezett sziklavé­séseket fedezett fel. A völgy egész hoszában mintegy 4000 ilyen őskori képet talált, — ameilyek orrszarvúakat, zsi­ráfokat, elefántot, oroszlánt, marhákat és itt-ott emberi vonalakat ábrázolnak. Né­hány kép 8x8 méter nagysá­gú. Ki véste ezeket a kemény homokkőbe? Lhote felfedez­te, hogy a vésések nem egy­formák, a barázdák mélysé­ge és szélessége különböző, néha U alakúak, néha pe­dig V alakúak. A képeket te­hát különböző szerszámok­kal készítették és Lhote a a szerszámok felkutatásához látott. Alig hitt szemének, — amikor a képek alatt ott ta­lálta a szerszámokat, ame­lyek viszont a közép-Paleolit (moustérien)) korszakból származnak. A számítások szerint akkor — a két jég- korszok között — azaz i. e. 190.000—115.000-ben éltek Európában a neandervölgyi típusú ősemberek; Ha tehát a kőszerszámok és a sziklavésések egyidőből származnak, akkor Lhote fel­fedezte volna a legősebb em­beri alkotást. Egyelőre azon­ban tény, hogy a Vádi DzSe- ratban talált sziklavésések sokkal öregebbek, mint a Tasszili-hegyekben felfede­zettek. Az elmélet ellen szól az is, hogy a vadállatok mellett szelíd marhák látha­tók. A háziállatok korszaka azonban csak a neolitikum- ban kezdődött. Viszont jog­gal merül fel a kérdés: miért nem lehet az egész völgyben egyetlen egy csiszolt, tehál neolitikus kőszerszámot sem találni? Néhány archeológus azon a nézeten van, hogy a Cro- Magnon fajta legutolsó jég­korszak kezdetén nem irtotta ki a neandervölgyieket, ha­nem azok délre vonultak, — esetleg a Szaharába; ott to­vább éltek és talán kifejlő­dött köztük a művészet, ké­sőbb a neolitkor népei meg­semmisítették a neandervöl­gyieket; Lhote egyelőre nem vála­szol a kérdésekre, hanem to­vább folytatja kutatásait; — Közben új eljárást dolgozott ki, amellyel vászonlenyoma- tot készít a sziklavésésekről. Lhote a vésések barázdáit kaucsukszerű folyadékkal ön- tik ki; ha ez megszárad, az egész sziklaképet vékonyan bekeni ezzel a folyadékkal, majd ráhelyezi a vásznat, — amri1 vet előzőleg szintén ugyanezzel a folyadékkal vont be. Lhote eddig már 100 ilyen lenyomatot készített, a legnagyobb 12 négyzetméter. Még sok évi munka vár reá és ha a tudósok majd meg­fejtik a rejtélyt, akkor ki­derül, hogy valóban felfe­dezték-e a világ „legősibb múzeumát) UJ TUDOMÁNYOS INTÉ­ZET A Szovjet Orvostudomá­nyi Akadémia keretében megalakult a gyermekek és serdülő fiatalok higiéniai In­tézete. Az intézet feladata, hogy bizonyos higiéniai irányelve­ket dolgozzon ki a tanulók foglalkoztatása számára. — Ezenkívül nagy figyelmet for­dít a serdülő korúak gyakor­lati oktatásának vizsgálatára annak érdekében, hogy ter­melőmunkájuk megjeleljen életkori sajátosságaiknak. KÍSÉRLET EINSTEIN EL­MÉLETÉNEK BIZONYÍTÁ­SÁRA Egy losangelesi repülőgép- gyár atomórát készít, amelyet rakétával akarnak földkörü­li pályára küldeni. A mint­egy 15 kg súlyú óra a leg­pontosabb, amelyet valaha készítettek. Működését az ammoníamoíLekulák mozgása biztosítja; Annyira pontos, hogy a számítások szerint ezer év alatt körülbelül egy másodpercet tér el. A föld körül keringő órát szinkronizálják egy földi órá­val. Ha a kisérlet sikerül, akkor — Einstein teóriája szerint az űr-órának 2000 mérföldön belül keringve a föld körül lassabban kell jár­nia, mint a földön lévő órák­nak, viszont gyorsabban kell iárnia, ha ezen a távolságon túl kering. Az órát kti’önhö nő maPassáonkba akariák ki lőni. Ezzel próbálják ellen őrizni a relativitás elmélet különböző megállapításait és következtetéseit) ÉRTÉKES RÉGÉSZETI LE­LETEK RÓMÁBAN Rómától keletre, a Szent­kereszt székesegyház és az Esq uilino domb között, a ré­gi katonai tábor helyén egy i. u. III. századi palota és cirkusz nyomaira bukkantak. Ez utóbbi nagyságát teikint- ve a 200.000 személyes Cir­cus Maximus-szal mérhető össze; A palota régészek szerint Heliogabalus császáré lehe­tett és valószínűleg nagy park kötötte össze a cirkusszal. A feltárási munkálatok de­cemberben kezdődnek meg. RÄDI0AKTIY IZOTOPOK ÉS A DOHÁNYTERMESZ­TÉS Ä bukaresti élelmiszer­kutató intézet dohányter­mesztési osztálya kutatásokat végzett a rádióaktív izotó­poknak a dohánytermesztés­ben való alkalmazásával kap­csolatban. A dohánymagva­kat rádióizotóppal sugároz­ták át, majd melegágyakba ültették. Amikor a palánta elérte azt a fejlődési fokot, hogy átültethető; akkor átte­lepítik az Intézet kísérleti parcellájára, ahol állandó megfigyelés alatt tartják. A rádióaktív izotópokkal való besugárzás számottevő változást idéz elő a dohány­magban. Különböző sugárdó­zisok hatására rendkívül ér­tékes tulajdonságot kap a do­hány: ellenáll különböző be­tegségeknek, növekszik hek­tárhozama, s iparilag jobban feldolgozható; A rádióaktiv izótőpok al­kalmazása a dohánytermesz­tésben tág lehetőséget nyit aZ élelmiszerkutató intézet ku­tatói számára a romániai da- hány termes z)tés lényeges megjavítása terén; ESZAK-JAPÄN ÉS SZIBÉ­RIA LAKOSSÄGÄNAK KAPCSOLATA Japán kutatók Hokkaido-n, — Japán legészakabbra fek­vő szigetén, — egy sírra buk­kantak, amely feltehetően 4—5000 éves. Az ott talált le­letek alapján Észak-Japán és Szibéria történelemelőtti lakosságának kapcsolatára következtetnek; A sírban ugyanis olyan kőszerszámo­kat találtak, amelyek nagyon hasonlítanék korábban Szi­bériában t ciláit kőszerszá­mokra; ÉRTÉKES ARCHEOLÓGIA! LELET Ausztráliában a közelmúlt­ban australopitheous-kopo- nyát találtak; Ez a majom­ember egymillió évvel eze­lőtt élt Ausztráliában és ed­dig még egyetlen csontiára sem sikerült ráakadni; A ré­gészek éppen ezért rendkívül értékesnek tartják a leletet; MIT KELL TUDNIA A JÖ BOTANIKUSNAK? Egy valamirevaló amatőr botanikusnak legalább ezer növényfajtát kell tudnia fel­ismerni. A hivatásos bonati- nikus legalább 5000 féle nö­vényt ismer, ami soknak hangzik ugyan, de vajmi ke­vés, ha elgondoljuk, hogy Földünkön 400.000-féle ismert növényfajta létezik és évente körülbelül 5000 újabb fajtát fedeznek fel NYOMTATOTT SZÖVEG gyors Átültetése BRAILLE VAKIRÁSRA Amerikai mérnökök elek­tronikus gépet szerkesztettek, amely a nyomtatott szöveget villámgyorsan Braille vak- írásra ülteti át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom