Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

1959. július 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászárokszállás , mint jegenye a fűzfák közül Hivatalosan nagyközség. A valóságban már nem falu, inkább kisváros. Nő, terebé­lyesedik, fejlődik, kinövi a régi gúnyát, mint a gyorsan növő kamasz. Központjában korszerű üzletek, szépen gon­dozott park, cukrászda — fe­ketekávéval, szálloda. Három irányból jönnek és mennek az autóbuszok, mindig sok az utas, s esténként népes cso­portok sétálgatnak, nézege­tik a kirakatokat, betérnek egy fagylaltra, vagy feketé­re. S ezek a dolgok összes­sége adja a kisvárosi jelle­get. A lakosság döntő többsége dolgozó paraszt Tavasz óta szövetkezeti gazda, mert a Jászság többi községével együtt Jászárokszállás is szö­vetkezeti lett Jászdózsát, — Jászfelsöszentgyörgyöt, Jász- fényszarut, Jászágót és még Jászberényt is elhagyta ta­vasz óta jó íejjéli Képletesen szólva úgy ma­gasodik ki, mint a jegenye a fűzfák közötti A dolgozó parasztok ta­vasszal letették a garast és azóta nem tiblábolnak, ha­nem dolgoznak, olyan hatá­rozottan és annyi lelkesedés­sel, hogy szinte meglepő. — Honnét a temérdek energia? Megfejthetetlen. Van és kész. Jászárokszálláson fecseghet az ellenség, amit akar. A szövetkezed! gazdák oda se figyelnek; A szövetkezeti gondolat megfogamzott, ez a nagy jászsági település ma­gára talált és tavasz óta erős bástyája ott a messzi kéklő hegyek lábánál ennek a szé­pülő, alakuló, formálódó új paraszti életnek. Az is ma­rad. Ez a nyár ismét előre­viszi egy lépéssel az új tsz- ek alapozásában a gazdákat. Jászberényi iskola — jászárokszállási haszon a Viharsarok Tsz él­Tíz esztendő kellett ahhoz, hogy az első bátor úttörő­ket kövesse az egész falu. 1949 szeptember 15-én ala­kult a Táncsics Tsz, s 1959 tavaszán négy új mezőgazda- sági termelőszövetkezet alap­ját rakták le a jászárokszál­lási dolgozó parasztok. így most öt tsz-be tömörült a parasztság; Az új tsz-efe elnökei kivé­tel nélkül szorgalmas, köz- tiszteletben álló emberek, — társaik éppen ezért jelölték őket a fontos posztra. Nagy­üzemi gyakorlatuk azonban nincs. Ez érthető, hiszen ed­dig nem is volt rá lehetőség, hogy nagyüzemi gyakorlatot szerezzenek, mert az elnökök is egyénileg gazdálkodtak. — Érzik a felelősséget. Jól tud­ják: bizonyos alapvető isme­reteket már most meg kell szerezniök a szövetkezet elő­rehaladásának érdekében. A köaelmultban Jászberényben kéthetes tanfolyamot rendez­tek az új tsz elnökök részé­re. Jászárokszállásról hárman mentek el tanulni: Petes Ba­lázs. a Szabadság Tsz, Budai János, a Béka Tsz és Nagy József, nöke. Két hét nem nagy idő. A három elnök munkáján szem­betűnő a változás; Mióta megjöttek, még kevesebb bennük a bizonytalankodás, s ahogyan mondani szokás, jobban tudják, mihez nyúlja­nak. A vezetőségi ülések megtartása, a közgyűléseik le­vezetése okozta talán a leg­nagyobb gondot. Most? Leve­zetik takarosán és határozot­tan. Ez pedig nagy szó, mert hiszen sokhelyütt éppen az a hiba, hogy a tapasztalatlan­ság miatt sokszor feleslege­sen, órák hosszat beszélnek a lényegtelen dolgokról és nem jut idő a fontos ügyek megtárgyalására. Petes Balázs, a Szabadság Tsz elnöke a tanfolyamról hazatérve megállapította, — hogy korábban a gépállo­mással csak úgy találomra kötötték meg a szerződést. Intézkedett, pótszerződést kérnek. Megtanulták az elnö­kök a különböző rendelete­ket, tájékozódtak, hogy mi­kor hová kell fordulniok kü­lönböző ügyek elintézésével. tik lucernával. Vetni persze csak úgy lehet, ha van mag. Ez világos és természetes. Hát honnét legyen mag. — Nyilván nem kérhetnek köl­csön senkitől — és nem is akarnak kölcsön kérni! ösz- szeadják! A vetőmagot már a központokban csépelik, mindegyik szövetkezeti gaz­da odahordja keresztekben a ráeső részt, S e nagy munka közben még másra is van gondjuk a t ászárokszállásiaknak; Ezév tavaszán jókora területen vetettek silónak való takar­mányt Hallották a hírét az clcsó siilóépítési módoknak. Nos, a pénzzel takarékoskod­ni kell, vegyük csak elő azt az olcsó silóépítési eljáráso­kat. Elővették. Hétfőn a Sza­badság Tsz-ben már meg­kezdték a silógödrök építését. Hozzálátnak hamarosan a Béke Tsz és a Viharsarok Tsz gazdái is. Mire a silózásra ke­rül a sor, meglesz. A Jászárokszállási dolgo­zó parasztok letették a garast. Becsülettel helytállnak s pél­dát mutatnak a környező községek dolgozó parasztsá­gának. Jól járnak azok, akik követik a jászárokszállási­akat, Szekulity Péter Az aratók ellátásáról két járásból jelentjük egy Tárosból Megyeszerte szépen halad az aratás. S noha a munkák nehezét immár gép végzi — a gépet változatlanul az em­ber irányítja. Jogos és fon­tos, hogy a nagy erőpróba dolgozóit segítsék a földmű­vesszövetkezeteik. Bolt-busa Tiszafüreden A tiszafüredi járás aratói­nak nincs okuk panaszra. A földművesszövetkezetek járá­si központja jól felkészült az idényre. Az árukészleteket úgy töltötték fel, hogy két heti frissítés nélkül is eleget tehetnek a kívánalmaknak. Iparcikkekből a járásban 120 ezer forintos, élelmiszerekből pedig 320 ezer forintos kész- Letkiegészítést eszközöltek. Aratási idényben havi 16— 18 ezer mázsa töltelékáru fogy a járás községeiben. A 3,20-as. olcsó kolbásztól felfe­lé minden bőségben kap­ható *— a kenyér nélkül is fogyasztható cikkekből vi­szont némi hiány mutatko­zik. A járás valamennyi közsé­gében jól működő mozgóbolt járja a határt Tiszafüred meg éppen autóbusszal is büszkélkedhet. Bíró István buszárudás a szomszéd köz­ségekbe is ellátogat, s na­ponta öt-hatezer forintot for­galmaz. Helyesen járt el a földművesszövetkezetek járá­si központja, mikor bősége­sen szerzett be citromot és citrompótló tablettát idén már jórészt ezt isszák az aratók a korábbi ecet-szódabikarbó- nás keverék helyett Hat mozgóból t a mezőtúri határban Mezőtúron már az aratás megindulása előtt gondoskod­tak arról, hogy semmi fenn­akadás ne legyen. Alapvető élelmiszerekből két hétre ele­gendő készletet. tároltak. Cu­korból pedig néhány vagon­nal 1 Jóelőre feltőltötték a hat tanyasi bolt készletét is. Gon­doskodtak arról, hogy a szál­lító nagykereskedelmi válla­latok közvetlenül ezekbe a boltokba vigyék a Arisa cik­keket, A mozgóárusításra Is be­rendezkedtek — ezek a ter­melőszövetkezetekkel együtt­működve látják d az arató­A Hazafias VUpfwht UUei Allnak a kazlak A szövetkezetek gaz­dái egytől-egyig azt vallják: ha már megkezdtük — csi­náljuk. Nagy szégyen lenne a községre nézve is a pipotyás- kodás. Ezt vallják és így dol­goznak; Közgyűlésen hatá­rozták el > közös állatállo­mány részére szükséges szé­na összehordását Annál jobb, minél hamarább kazalba lesz a lucerna, a vöröshere; Elindultak a szekerek a? új központ felé, már hetek­kel ezelőtt; Azóta, aki a jász- árokszállásí határt járja lát­ja, hogy itt Is, ott is állnak a jó gazda gondosságával ösz- szerakott kazlak. Egyik-má­sik akkora, mint valami két­emeletes ház. A négy tsz ed­dig többezer mázsa szénával rendelkezik; A Szabadság Tsz tagjai 1500 mázsát, az Uj Barázda Tsz- beliek 850 mázsát, a Béke Tsz gazdái 1300 mázsát, a Vihar­sarok Tsz emberei 1000 má­zsát hordtak össze. Volt olyan nap, amikor száz sze­kér vitte a határ minden ré- 1 széből a központok felé az értékes takarmányt« Hát ezért magasodnak ki és még sok másért« Kés* ülnek a vetés- tervek, építik n silógödröket Az aratás végefelé közele­dik. Mindenki iparkodik a gabona betakarításával, hogy utána még több idő jusson a közös munkára. Az új tsz- ek gazdái nap mint nap ösz- szejönnek kisebb-nagyobb csoportokban, s arról beszél­getnek; hová mit vetnek. A szakemberek, a mezőgazdá­szok segítenek, készítik a ve­tésterveket. Néhány nap múlva kijelölik az új nagy táblákon a búza és a többi őszi kalászos helyét« Jöhet­nek a traktorok« A Szabadság Tsz gazdái például már tudják, hogy a Vermek-dülőbe őszi- és tava­sziárpa kerül, majd felülve­E hő 19-én, — mivel ak­korra az aratás nagyrésze már lezajlik — takarmánygyüjté- si napot szerveznek a nép- frontbizottságok. A bizottsá­gi tagok a község dolgozó pa­rasztjaival együtt mozgósíta­nak, s tevékenykednek azért, hogy ezen a napon a szövet­kezetek portáján növekedje­nek a szénakazlak, s a raktá­rak megteljenek szemesta­karmánnyal« • A Léngyel Népköztársaság megalakulása évfordulójának emlékünnepét Karcagon ren­dezi meg a Hazafias Nép­front július 24-én. Az ünnep­ségen Nánási László ország- gyűlési képviselő, a Len­gyelországban járt parla­menti küldöttség tagja mond ünnepi beszédet. Az évforduló akalmával kiállítást is ren­deznek a városi tanács nagytermében, a lengyel nép másfél évtizedet eredményei­ről Tiszafüreden a tanács és a népfront közös szervezésé­ben társadalmi munkával fürdőt építenek a községben. A községfejlesztésen túl 150 ezer forint hozzájárulást vál­lalt a lakosság és 200 társa­dalmi munkaórát végeznek az építkezésen. • Tanácskoztak a nagykun napok előkészítéséről a kun városok vezetői, s elhatároz­ták, hogy bemutatják a szö­vetkezetek eredményeit Ál­latokból, gabonából és a ter­melést segítő új gépekből rendeznek kiállítást a Nagy­kun Nap alkalmával az ün­nepségek színhelyén. Mező­túrom • Az év elején vállalt 120.300 óra társadalmi munkából ed­dig 53 ezret teljesítettek a Népfront mozgalom kereté­ben az értelmiségiek, kisipa­rosok, KTSZ tagok és tanács dolgozók, a termelőszövetke­zetek segítésére« * • Közel 25 ezer ember hall­gatta meg az első félévben a megyei, járási és városi ta­nácstagok beszámolóját a megyében. Emellett a községi beszámolókon negyven ezer választó vett részt, ■ a tájé­koztatás után számos hasz­nos javaslattal segítették a tanácstagok munkáját. • „Bekötő utakat a termelő- szövetkezeteknekf címmel mozgalmat indított a Nép­front. Július 13-án a megyei irodába tanácskoztak azok a mérnökök, akik a mozgalom­ban résztvesznek. ök készí­tik el a tervet, » ők vezetik majd az építkezést is — társa­dalmi munkával. — A tsz-ek az alapozás földmunkáját szintén társadalmi erővel végzik. Így a bekötő utak épí­tése az eredeti költségnek éppen felébe kerül. Ilyen alapon eddig több mint tiz tsz kötött szerződést bekötő út építésére. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦» ♦♦♦♦♦♦♦♦ kát. Árukészletük között az apróbb szükségleti cikkek mellett öt ven—hatvan üveg sört, általában 200 üveg hű­sítő italt, cukorkaféléket és dohányt találhatunk.. Egyébként népszerű a moz­góárusítás. Erre vall, hogy volt nap, amikor egy-egy mozgóbolt 2—2500 forintos forgalmat bonyolított le. Érdekesen — és követésre méltóan — oldották meg a hűtés problémáját. A télen tárolt 750 mázsa jéghez ugyan mégnem nagyon nyúl­tak: mégis hűtött sört adnak az aratóknak; mivel friss kú'tvízben hűtik az italokat A város termelőszövetke­zeteiben üzemi konyhákat ál­lítottak fel. A Béke Tsz-nek három ilyen konyhája van s ezeket is a földművesszövet­kezet látja el rendelés alap­ján fűszerrel, sok egyéb cik­kel. Fokozott ellenőrzés • jászberényi járásban Szerárukból a jászberényi ;árásban is már korábban felkészültek a földművesszö­vetkezetek. Bőven kapható kasza, kaszakő, stto. Viszont nem mondható ez él a kasza- nyéirőJ, amiből * nagykeres­kedelmi vállalat nem az igé­nyeknek megfelelően biztosí­tott A termelőszövetkeztekkel együttműködve ebben a já­rásban is 16 mozgóboltot szerveztek. Ugyanakkor Jász- jákóhalmán, Jászfényszarun, Jászárokszálláson és Jászfel- sőszentgyörgyön háziboltot is létesítettek. Ezekben a bol­tokban általában nyolc—tíz­ezer forint árukészlet várja az aratókat. Fokozott gondot fordíta­nak a kereskedelmi munka ellenőrzésére. Állandóan fi­gyelemmel kísérik, hói kell pótlást eszközölni. S ahol nem élég a szép szó, —* mint például a jásztelki 1. ez. bolt­nál, — ott a felel ősségrevo- nástó! sem tartózkodnak. így vonták fegyelmileg felelős­ségre Tóth István boltveze­tőt, valamint Punyi Jánosmét, a földművesszövetkezet ügy­vezetőjét, akik nem fordítot­ták elég gondot az aratók el­látására. Mezőhéki vallomás Termelőszövetkezetünkben 2 kombájn, 2 kévekötő arató­gép vágja az érett gabonát. Az új belépők által behozott —, de még szétszórtan fekvő területeken pedig 40 arató­pár szorgoskodik, ügy szá­mítjuk, hogy kedd estig befe­jezzük az aratást, amihez a község KISZ szervezetének tagjai is hozzájárultak jó munkájukkal. A mintegy negyvenkét ta­gú KISZ szervezet zömében termelőszövetkezeti fiatalok­ból tevődik össze, de nem­csak ők vettek részt az ara­tásban, hanem azok a kiszis- ták is, akik nem tsz tag gyer­mekei. Szombaton délután és Dicsérjük a kiszisták szorgalmát • vasárnap délelőtt tizenhét | I KISZ tag segített a Vörös ‘ Mező Tsz gazdáinak. A nagy ■ meleg ellenére is vidáman j dolgoztak. Fürgén, szinte egy- ; mással versenyezve hordták ] a kévéket és rakták kereszt-; be. Valamennyien Igyekcz-; tek, de különösen szorgalma- ; sak voltak Zelei László KISZ ! titkár. Mészáros Anna és 1 Margit, Szalókl Éva. Fehér 1 László, Csömör Anna, Telek j Imre és Varga László. Csak < dicsérni tudjuk a fiatalokat 1 lelkei munkájukért. Ivanícs József t Szandaszőllős, J Vörös Mező Tsz J Arattam jómagam is, vol­tam cséplőmunkás, tudom, milyen volt a parasztember élete mindeddig. Vasárnapján úgy dőltt el fáradtságában., mint a krumpliszsák. S ezt a csele kvést nem is a lefeküdni igenével fejezték id, azt mondták a pihenőre: dögük. Milyen precíz a magyar nyelv, mily kitűnő hűséggel ad visz- sza mimderntl Ámbár ezúttal törhetném kobakom, mit mondjak a mezőhéki Táncsics diófái, akácfái alatt. Balgaság lenne azt állítani: nem fáradtak az emberek. Persze, hogy azok, az aratást hagyták félbe teg­nap este, ma sem megy az gyerekjáték-számba. De a hajszoltság, nyűttség nyomát hiába keresném rajtuk. A fák hűvösében szórakoz­tatóan szól a rádió (kivezet­ték, mert róluk is közvetíte­nek, hát azt illik meghallgat­ni). s az emberek jókedvűen tréfálkoznak közben. Azzal húzzák az egyik tsz-tagot, hogy annakidején, Csótó elv­társ tsz-elnökösködése alatt vadászpuskához jutott, s úgy megijesztette a fácánokat, hogy a mai napig is félnek még. Akiről szó van. szégyen­lősen tiltakozik, elvégre ré­gebben volt, minek azt szoba­hozni, kiváltképpen vendégek előtt. Mert itt van az üldö­gélő. pipázgató szövetkezeti gazdák között Oláh György, a Megyei Tanács VB elnöke, Csótó István, Lovász Dániel, Bereczki László párt- és ta­nácsi rejtők. Van még idő az ünnepségig diskurálásra. s akad is miről beszélgetni. Fő­leg Csótó elvtársat, volt el­nöküket fogják körül, ö is tü­zetesen érdeklődik a munká­ltatokról. Csótó elvtárs: — Hogy állnak az aratás* salt Egy feketekalapos: — A ránkgyüvő héten vég­zünk. Csótó elv társ; —• Mit ad a gabonát Egy feketekalapos: — Amit eddig elcsépeltünk, 19-et, 20-at nyomott az őszi árpa. Csótó elvtárs: ‘— Látom, szénából asm lesz hiányuk. Egy feketekalapos: — Ezer hold lucerna a hét­ezer hold földünkből, Nem győzzük betakarítani. Valóban, annyi a szá,asta. kormányuk, hogy kiszorult a dróttal körülkerített szérűből. Lesz mit etetni a Táncsics gondozóinak. S nekik is lesz, mit aprítani a tejbe. Helye­sebben, ezen már túl van­nak. Hogy mennyireT Azt javasolják: látogassuk meg épülő központjukat. A terme tőszövetkezet fcul­i túrotthcfnáról már csak a te , tözet hiányzik jóformán. Gyű. , lésterem, könyvtár, filmveti - tó, pártKISZ-iroda, s a tsi í irodahelyiségei. Ezekből ál i majd a Táncsics kultúrottho­■ na. S mellette épül « falu ■ A mindenkori agronómu: ■ többszobás lakása alatt autó­■ garázs. A termelőszövetkezet tagok kétszoba-fürdőszob ás verandái házaira a Héki Ál , tárni Gazdaság igazgatója k azt mondta: — Egy baja van, nem c . Beloiannisz úton húzták fel és nem az enyém. Ilyen lesz mindenkinek. A héki határban sok volt e szétszórt tanya, kultúrától, közművesítéstől eldugottan. Az emberek jólétet teremtet­tek maguknak, s azt ki is akarják használni. Nem az elszórt tanyákon, hanem benn a faluban. Abban a faluban, amelynek alapjait a Táncsics Termelőszövetkezet rakta le; első négy lakását a tsz tagjai építették fék Erről nem lehet felsőfokú elismerés nélkül nyilatkozni. S a munkájúkról se. Oláh György megyei tanácselnök, az ünnepség szónoka mondja: — Nagy dolog az, emberek, hogy maguk elsők a megyé­ben, ötödikek az országban, D étár Mihály, a Táncsics elnöke a megye legjobb ter­melőszövetkezetének kijáró vándorzászló és pénzjutalom átvétele után jelenti ki: — Nem bizakodunk ék Cé­lunk: beleszólni az országos ■ termelési eredményekbe. Az első három között akarunk végezni. ; S ez nem a Détár Mihály ' szava. A termelőszövetkezet minden tagjának akarata. El­nézem, ahogy helyeselnek, 1 bólogatnak, tapsolnak, s ak­kor veszem észre: ezek az 1 emberek mind elegánsan öl­tözöttek. Fekete ruhában egy sincsen közöttük. Pedig a magyar parasztember ünnep­lőruhája az esküvői fekete­ruha volt egész életében: té- len-nyáron egyaránt. Itt, Mezőhéken, is dehát hol van az már? Gurítják a söröshordókat, megterítik az asztalokat, megmerül a zsíros birkapap­rikásban az ünnepi kanál Rozika, a KlSZ-tltkárlány fehér kötényben invitál min­denkit. — Egyenek, tessék paran­csolni. A vendégek szokásos sza- badkozás helyett úgy mentik magukat: “ Ha mtndent megeszünk, nem tudnak bejutni az orszá­gos első háromba. Az éjjeliőr majdhogy nem sértésnek veszi. •— Ne féltsen bennünket senkii Neki van igaza, óriási erő a szövetkezés. Az egyet akaró közösséget ne féltse senki &. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom