Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

1959. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy „halott66 intézmény élet rekel Segítenek az elhanyagolt mezőtúri vasűtas kulfnroffhonon Amikor a mezőtúri állo­más árupénztárában meg­kérdeztük Szűcs Sándor fő­intézőt, mi a helyzet a vas­utas kulturotthonban, ezt a lakonikus választ kaptuk: — Nem tudom. Már több mint egy éve nem jártam ott. Ez meghökkentett bennün­ket, annál is inkább, mert a kultúrotthon takaros épü­lete félpercnyire van az állo­mástól. Viszont a beszélgeté­sek során kiderült, hogy a művelődési otthon a jelen pillanatban nem tölti be hí' vatását. Erről viszont Fejes elv­társsal, a kultúrotthon veze­tőjével és gondnokával foly­tattunk őszinte beszélgetést. A rövid tájékoztatásból az derült ki, hogy az ellenfor­radalom előtt mozgalmas kulturális élet alakult ki a vasutas kulturotthonban. Jól működő színjátszócsoport, zenekar, népi táncosok szin­te egymásnak adták a kilin­cset. Vajon mi lehet az oka annak, hogy 1957 óta az ott­honba alig járnak, két év óta nem tartottak egy isme­retterjesztő előadást sem, szétzüllöttek a különböző csoportok és mai napság a nagy kultúrtermet legfeljebb szakmai filmek vetítésére, kisgyűlésekre használják fel? A kulturotthonvezető véle­ménye szerint egyik lénye­ges ok a vasutas dolgozók közömbössége. — Bármit is hirdettek, bármire szerette volna mozgósítani őket, nem sikerült Tizenhattagú szín­játszó csoportot próbáltak összehozni, össze is jöttek. A szépséghiba mindössze az volt, hogy ezek közül csak három vasutas. Ugyanígy jártak a zenekarral is, ame­lyet meg akartak szervezni. Itt is éppen vasutas jelent­kezett a legkevesebb. Vi­szont az állomás dolgozói közül sokan szerették volna elvinni a hangszereket kü -lönbőző lakodalmakba, eskü­vőkre Ha nem engedték, jött a sértődés. „Oda pedig más ne járjon" Ä másik ok, amely miatt a kultúrotthon „mozgáskép télén”, a vasutasok befelé- fordulása. A színjátszócso­portot sem szeretik, mert kevés benne a vasutas. Ud­vari Rózsi kocsifelíró egy ízben határozottan kijelen­tette, hogy az otthon a vas­utasoké, oda pedig más ne járjon. És az állomás dolgo­zói közül még többen ilyen véleménnyel vannak. Jel­lemző példa a teniszpálya esete. Fejes elvtárs felesé­gével szeretettel gondozta a pályát, hengerezte, karban­tartotta. Megállapodott a városi sportegyesület edző­jével, hogy ingyen tanítja a fiatal vasutasokat és a vas­utas-gyerekeket, ezzel szem­ben a városi sportegyesület edzésre használja a pályát. Fgy ideig ez nagyon szépen haladt. Kilenc vasutas-gye­reket tanított állandóan az edző. De megint közbeléptek a „befelőfordulók” és való- '^ggal kinézték a vendége­ket a kulturotthonból. Feies elvtársnak elment a kedve és ma sűrű saz búrjánzik a szép teniszpályán. Sétára indultunk hát az áíiomás területén: mi az ér­dekeltek véleménye? Szük­séges-e a kultúrotthon, sze­retnék-e használni? Dnbos jdnos művelődni szerelne Jókedvű gyerekképű fia­talembert szólítunk meg el­sőnek. Nem sokat kéreti má­sét. őszintén elmondja, hogy *a KTSZ szervezet nem támo­gatta Fejes elvtársat, pedig rendes ember. A KISZ tá­pok ügyet sem vetettek a kulturotthonra. — Én is meghallgatnék egy érdekes "lőadást az erkölcsről, vagy az élet keletkezéséről—mon­dotta Dobos János raktári munkás. Hasonló vélemé­nyen van Magyar Zoltán is, aki sportoló és mint röplab­daedző, a városi csapatnál működik — mondva, hogy a vasútnál nem képes össze­hozni egy állandó csapatot. Sokan kritizálják a kultúr­otthon vezetőjét, de ha se­gítségről van szó, mindjárt ezer kifogást találnak. Többen vannak hasonló véleményen, de úgy láttuk, mindenki szeretné a kezde­ményező lépést másra hárí­tani. — Pénz lenne elég — je­lentette ki Lucsányi János, a szegedi területi szakszer­vezeti bizottság instruktora. Több mint tízezer forintjuk lenne rendezvényekre, de nem használják fel. Itt a szakszervezeti bizottság hl' bás az állomáson, amelyik már több ízben megígérte a segítséget, de eddig bizony semmit sem tettek a kultúr­otthon fellendítése érdeké­ben. Eddig a vélemények. És egybehangzóan megállapít­hatjuk, hogy legfőbb hiba, hogy a kezdetben lelkes és lelkiismeretes Fejes elvtársat mind a pártszervezet, mind a szakszervezet, sőt a szakvo­nali vezetés is teljesen ma­gára hagyta. Kétségtelen tény az is, hogy ilyen eset­ben az emberek elveszítik önbizalmukat, munkakedvü­ket. S a kultúrotthon vezető­jével éppen ez történt Segítenek Ä vasutas kultúrotthon helyzetére felfigyelt a megyei pártbizottság is. A városi pártbizottsággal karöltve tö- viről-hegyire megvizsgálták a helyzetet és ki is dolgozták a követendő utat. Szerdán este azután régen nem lá­tott népességű tanácskozás kezdődött a kultúrotthonban. ötvennégyen gyűltek össze vasutasok, pártmunkások, a városi művelődési otthon küldöttei. Ezen a gyűlésen nagyon őszintén, nagyon ala­posan elemezték a fennálló helyzetet és mindjárt rátér­tek a segítségnyújtásra is. Tizenegytagú vezetőséget vá­lasztottak, a legjobb aktivis­tákból. A vasutasokon kívül a vezetőségbe választották Berczeli Gyulát, a városi művelődési otthon kitűnő ké­pességű igazgatóját is. Meg­állapodtak abban, hogy a munkát megbénító befeléfor- dulást a legerélyesebben letö­rik és felszámolj áik. A párt- szervezet vállalta, hogy a párttagok élenjárnak majd a művelődési otthon segítésé­ben. A városi művelődési ott­hon műsort ad a vasutas nap tiszteletére, megindítják a különböző csoportok szerve­zését, a vasutas fiatalok és a városi fiatalok bevonásával. A KISZ szervezet is védnök­séget vállalt a művelődési otthon felett. A KISZ-titkért mint helyettes vezetőt vá­lasztották az otthon tanácsá­ba. A városi pártbizottság és a városi művelődési szervek pedig ellenőrző és tanácsadó munkával segítik a vasutaso­kat. Másfélszáz vasutas, család­tagjai, az állomás környéké­nek lakossága most kíván­csian és nagy várakozással te­kint a megújhodott művelő­dési otthon működése elé. Mi is bizton reméljük, hogy kommunisták és pártonkívü- liek összefogása virágzó kul­turális életet teremt a me­zőtúri vasutasság kulturális központjában. — hernádi — JÓ a meleg, de veszély es Vigyássunk gyermekeinkre a kánikulában ! Ha szidjuk is olykor a ,,kutyameleget’’, mégis örü­lünk neki; gép alá szárítja a gabonát, kicsalogat a folyó­partra. A nyári meleg azon­ban nemcsak örömöket tar­togat, veszélyeket is hordoz... Erről beszélgetünk dr. Szittya Jánossal, Szólnak város fő­orvosával. — A forxóság kedvez mind a különféle baktériumok, mind az őket terjesztő ízelt­lábúak (szúnyogok, legyek, bolhák) szaporodásának. A váratlan hőmérsékletváltozá­sok viszont a meghűléses ere­detű megbetegedések számát szaporítják — mondja dr. Szittya János. — Az utóbbiak ellen kinek-Mnek saját ma­gának kell védekeznie; az előbb felsoroltaikkal szemben az egészségügyi osztály dol­gozói vették fel a harcot. Mindazokon a helyeken, ahol sokan fordulnak meg, a tisz­taság fokozását tettük köte­lezővé. Emellett gondoskod­tunk a fürdőépület kívül- belül történt meszeléséről. Erős, 50 százalékos DDT-vel permeteztünk, intézkedtünk, hogy a gyermekmedencében naponta kétszer, a felnőtte­kében naponta legalább egy szer cseréljék a vizet. A für­dővizet mindenütt klórkálival fertőtlenítjük. Hasonlóan já­runk el az üzemek vállala­tok sporttelepein, a vidám kertben. A tavasszal már fertőtlenített szemétgyűjtő telepeket ismét felkeresik dol­gozóink. A városi tanács egészség- ügyi osztálya tehát megtette %z$(líuád — eljegyzésre Orosz-nyelvtudásomnak még alig raktam le az alapját amikor megcímeztem az első levelet egy Kalinyingrádban tanuló szovjet kislánynak. A címén kívül csak azt tud­tam, hogy Tamara Vaszilje- vának hívják. Bizony az első levél rövid és szűkszavú volt, de Tamara megértette. Nem kellett so­káig vámom, rövid idő alatt megérkezett a válasz. „Nem vagyok méltó arra hogy le­velezz velem — írta —, mert nekem hármasaim is van­nak. de megpróbálom kijaví­tani.” így kezdődött a barátság, s utána kéthetenként jöttek a levelek, beszámolók az iskola életéről, a tanulásról, a szó­rakozásról egyaránt. „Képzeld! Levágattam e copfomat. Küldök magamról egy fényképet. Te pedig írd meg, hogy jobban áü-e az új frizurám.” A következő le­vélben arról számolt be, hogy milyen kellemesen töl­tötte a szünidőt Szocsiban. Az én leveleim sem voltak már szűkszavúak és kurták. Egyre több lett a mondaniva­lóm. / Tamara 18. születésnapját ünnepelte, amikor elküldtem neki legkedvesebb — emlék­be kapott — matyó-babámat. Egy hét sem telt el, amikor a postás kedves csomagot ho­zott Tamarától. Boldogan né­zegettem végig a fényképal­bumot s szívembe véstem a meleg kedves szavakat: „Sze­retném, ha még erősebb len­ne barátságunk”. Ekkor éreztem először, hogy kettőnk kapcsolata túlnőtt a levelezés határain. S erről bizonyságot is szereztem, amikor a következő levélben ezt olvastam: „A mi csalá­dunk örömmel venné, ha a nyári szünidőt nálunk, Kali­nyingrádban töltenéd el s ne­kem talán még a szívem is kiugratna a boldogságtól”. Sajnos, a nyarat nem sike­rült Tamaránál töltenem, pe­dig nagyon szerettem volna magamhoz ölel-ni őt. s együtt maradni vele heteken át. S most, nemrégiben újabb levelet hozott a posta. A hat év után most nem az iskolá­ról, nem a tanulásról, hanem a vőlegényről szól a hosszú levél. „Szeretném, ha látnád boldogságunkat — írja — s remélem, hogy eljegyzésünk napját veled együtt fogjuk megünnepelni’'; A levél elolvasása vegyes érzéseket keltett bennem. Ne­vettem, sírtam; örültem is és nagyon fájt, hogy nem koc­cinthatok velük életük bol­dogságára« R. Nagy Katalin és megteszi a magáét. Sok vár azonban még a felnőttek­re, elsősorban a szülőkre. Nem szabad megengednünk, hogy a gyermekek a felnőt­tek részére fenntartott, ke­vésbé tiszta medencéket hasz­nálják. Éppolyan helytelen, ha a nagyok a kicsik részére biztosított területet „bitorol­ják”, Megyénkben szórványo­san ismét előfordultak Hei­ne—Medin (gyermekparalízis) megbetegedések; ezek meg­előzésére a védőoltások mel­lett a fokozott tisztaság a legatkalmasab b. — Fontos, hogy a szülők megyeszerte tartsák vissza gyermekeiket a vadvizekben való fürdőzéstől — int dr. Szittya János főorvos; — Ezekben szinte kivétel nél­kül nyüzsögnek a Leptospi- rozis kórokozói, melyek köny- nyen terjednek állatról em­berre; s főfájással járó lázas megbetegedést idéznek elő. Ismétlem: védőoltás, tiszta­ság, elővigyázat! Újra bemutatják a Kék angyalt Ma este. 7 órakor a József Attila Kultúrotthonban (Szol­nokon) közkívánatra újra be­mutatják Marlene Dietrich világsikert elért filmjét, a Kék angyalt. llllllimilMIIIHIIIHIIIIIIIIIIHHHIHIimilim'H A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora Szív kfildi szívnek szívesen. — Üttörőhíradő. Előszóval, ripor­tok, tudósítások a nap esemé­nyeiből. - Magyar nóták. A felkavart város Kocsetov : A Jersov testvérek Mi még jól emlékszünk 1956 nyarára. A gyárakban, a hivatalokban, a szerkesztő­ségek folyósóin izgatott vi­ták hangoztak el. Beszéltek a vélt sérelmekről, az értel­miség „vezető” szerepéről, a népi demokratikus rendről. Áskálódtak a párt ellen. Kar­rieristák, talpnyalók érezték úgy, eljött az ő órájuk. És az igazi kommunisták aggódó lélekkel, de dacos elszánt­sággal álltak az őrhelyükön. A Szovjetunióban is mutat­kozott egyes embereknél a tisztánlátás hiánya, a hamis illúziók után futás. Kocsetov, a szovjet író világosan látta ezeket a bomlasztó erőket és nagyon bátran, nagyon hatá­rozottan, becsületes írói me­részséggel ábrázolta ezeket a konfliktusokat. Alakjai a mi ismerőseink is. A Jersovok. a kohász dinasztia, a becsü­letes, meg nem tántorodó munkások a könyv főalakjai. Hibáik nekik is vannak, de a szovjet közösség érdeké­ben cselekednek, proletárösz­tönük tévedhetetlenül műkö­dik. Az őszhajú munkások, akik rokkantságukat feledve markolták a munkásőr-fegv- vert és a fiatalok, akik első­nek dobtak szenet a sztrájk­ban kihűlt kazánokba, a mf Tersovjaink. Kocsetov regényének érdé me a dolgok bátor kimondá sa. A revizionistáit érvelt a könyv negatív alakjai ki is mondják, de látjuk emberi selejtességüket és az érveik így visszárukra fordulnak, átlátunk rajtuk; Ismét csak azt mondhat­juk, ismerősek ezek az em­berek .Van amelyik egyértel­műen ellenszenves, mint Orleancev, a karrierista mérnök, aki rendkívül aljas, de jól álcázott módszerek­kel törekszik a vasmű és a város felbolygatására, meg­zavarására, saját céljainak elérésére. Van olyan is, aki nem tudja hogyan,miért ártalma­sak a hangoztatott revizio­nista elvek. De sértődöttek és könnyen a tudatos ellen­ség befolyása alá kerülnek. Kocsetóvnak az is hatal­mas érdeme: nem szépít. Az emberi viszonylatok a ma­guk teljes bonyolultságuk­ban, az emberi jellemek a maguk sokoldalúságában ka­varognak a regény lapjain. A könyv olyan izgalmas, mint a detektivregény és olyan őszinte, mint a tükör. Igazi realista munka, talán Orleancov alakja túlzottan jókais egy-két helyen. A oalettában, amelyen az ő jel­lemét keverték, néhol csak a fekete szín látható. De a könyvön érezni, hogy az író alaposan belelátott a hamis elvek boszorkánykonyhájá­ba; es ht. “ Valóra válnak a tervek A kunhegyes! Lenin Tsz július 25-én közgyűlést tar­tott, ahol szép számban je­lentek meg a tagok. A tsz elnöke beszámolójában meg­dicsérte a Kunhegyesd Gép­állomást és kiemelte, hogy az aratás és egyéb munkála­tok során a gépállomásiak ki­fogástalanul, szíwel-lélekkel végezték munkájukat Itt álljunk meg egy kicsit. Dicséretet kapott a Kunhe- gyesi Gépállomás, mégpedig olyan helyről,' amely elsősor ban hivatott munkáját ele­mezni, bírálni. A korábbi években, de még tavaly is a munka minőségével kap­csolatban voltak kifogások. De a mostani eredmény iga­zolja, hogy a gépállomási dolgozók rászolgáltak a bi­zalomra, amelyet a párt elő­legezett számukra, amikor a termelőszövetkezetek fejlesz­tésének, segítésének felada­tait megszabta számukra. Foglalkozott a közgyűlés a következő esztendővel is. Olyan távlati kép tárult elénk, amelyre a tsz joggal büszke lehet. Miket is ter­veznek az 1960-as évre? A tehénistállóhoz kövesút épül. Ide a telefont is beve­zetik. Háromszáz férőhelyes juhhodály építése, a süldő­nevelő 600 férőhelyesre való bővítése, 100 férőhelyes te­hénistálló létesítése, silógö­dör építése szerepel a táv­lati tervben. Jövőre 100 hol­don javítják meg a talajt a Lenin Tsz-ben, 14 holdon szőlőt telepítenek, 5 hold te­rületet pedig az istállók kö­rül erdősítenek. Kombájn­szérű építése és rizstelep lé­tesítése is szerepel a beruhá­zásban. Többmindent vásá­rol majd a termelőszövetke­zet a következő esztendőben. Öntözőgépet, 10 tonnás híd­mérleget, gabonafúvót, be­tonkeverőgépet, 4 lórékocsit, 1 gumiskocsit tejszállítás­hoz, a tehenészethez villany­fejőgépet, hidrofort, továbbá a must tárolásához hordó­kat; rendfelszedőt, stb.-t. Tudjuk, hogy nemcsak a kunhegyes! Lenin Tsz köz­gyűlésének jegyzőkönyve tar­talmaz ilyen tényeket, hanem a többi közös gazdaságé is, s a jó munka eredményeként valóra is válnak ezek a ter­vek. Ezért nyugodtan néz­hetünk a következő eszten­dő, s a messzebb jövő elé. Túri István Kunhegyes, Gépállomás. Jelentős megtakarítás as építőanyagszállításnál A jászapáti vasútállomás dol­gozói is megtalálták a módját, miként segítsenek a termelőszö­vetkezeteknek. Vállalták az Üj Elet Tsz patronálását, de emel­lett a többi termelőszövetkezet figyelmét is felhívják, ha pél­dául a Tüzép-telep elmére építő­anyag érkezik. így a közös gaz­daságok vezetői és a Tüzép-te­lep vezetője már jő előre tudja, milyen anyag mikorra érkezik. S mire a vagonok befutnak az állomásra, már a tsz fogatok várják és a részükre kiutalt anyagot elszállítják. Ez anya­giakban is sokat jelent. A va­gonból történő elszállítással pél­dául a kavicsnak 85-90 forint, ha pedig a telepről viszik el 115- 120 forint a köbméterenkénti ára. A vasútállomás dolgozóinak segítségével a termelőszövetkeze­tek csupán az építőanyag szállí­tásnál mintegy 40-50 ezer forin­tot takarítottak meg. A járási tanács harminc dol­gozója is Jó példát mutatott a közös gazdaságoknak nyújtott segítséggel. A jászszentandrásí Aranykalász Tsz-ben az 50 férő- belyes növendékistálló építésé­nél vettek részt. Kivétel nélkül valamennyien szorgalmasan dol­goztak, s mintegy 1700 forint ér­tékű betonozást és falazást vé­geztek el. Valamennyi községben lehet módot találni arra, miként se­gítsék a társadalmi munkások a termelőszövetkezeteket. Sokat jelentene az építkezések határ­időre történő befejezésénél, ha a tanácsi és egyéb szervek dolgo­zói, a földművesszövetkezet és ktsz tagjai segítséget nyújtaná­nak ehhez, s egyre többen kö­vetnék a társadalmi munkában eddig is lelkesen résztvevő dol­gozókat. A Kunhegyest Gépállomás a silótakarmány tárolásához szük­séges hely biztosításához ad nagy segítséget. A szkréper, amelyet a gépállomás biztosít, a földet köbméterenként 8.60 fo­rintért emeli ki, s ebből a ter­melőszövetkezetet még 30 száza­lékos kedvezmény Illeti meg. így tehát csekély költséggel el­készülnek a silók. Termelőszö­vetkezeteink igénybe is veszik a gépállomás segítégét. A jászdó- zsai Tarnamenti Tsz például 1000 köbméter, a jásziv&nyi Sza­badság Tsz is ugyanennyi siló- teret építtetett meg a gépállo­mással. VÖRÖS ISTVÁN Jászapáti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom