Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-19 / 168. szám
\ 1959. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Hatalmas fejlődés Sok-sok kísérlet — Építkezés saját erőből Virágzó termelőszövetkezetek Keresztes Mihály miniszterhelyettes csehszlovákiai tapasztalataiból Tallózás a tsz-építkezések statisztikájában Május hónapban Keresztes Mihály elvtórs, földművelés- ügyi miniszterhelyettes hat tagú küldöttség élén Csehszlovákiában járt. A szakemberek olyan fontos kérdésekre kértek és kaptak választ barátainktól, aminő a mező- gazdasági nagyüzemek tervkészítése, a mezőgazdasági építkezések, szarvasmarhatenyésztési problémák, nagyüzemek elhelyezése. Több termelőszövetkezetet, állami gazdaságot tekintett meg a küldöttség, továbbá ellátogatott a hatalmas és korszerű brünni kísérleti telepre. Itt a legjobb előregyártott épületelemek tervezési, előállítási módját kutatják. Kereszes Mihály miniszter- helyettes szívességéből módunkban áll, hogy a küldöttség néhány érdekes, hasznos tapasztalatával megismertessük olvasóinkat A csehszlovák nép a kommunista párt vezetésével el akarja érni, hogy 1965-re a munka termelékenységét a mezőgazdaságban 60 százalékkal, a termelés színvonalát pedig 40 százalékkal emelje. — Ennek érdekében nagy súlyt helyeznek mind az agrárközgazdasági és üzemi kutatásokra, mind a helyes alapelvek kialakítására. A növénytermesztés és állattenyésztés egymástól elválaszthatatlan fejlesztésének érdekében növelik a takarmánynövények vetésterületének százalékos arányát A szerkezeti arányok megváltoztatásán kívül a növénytermelés fejlesztését elsősorban a termésátlagok emelésével valósítják majd meg. Ezért talajjavítással, vízrendezéssel — s mind jobb szerves- és műtrágyázással — növelik a földek termőerejét. Az állam hatalmas segítsége mellett mind több társadalmi erőt mozdítanak meg ennek érdekében. Csehszlovák barátaink az állattenyésztés fejlesztésének kulcsát a szarvasmarhatenyésztésben találtók meg. Ez biztosítja a sertéshízlalás- hoz szükséges állati fehérjét, talajerővisszapótlást. Természetesen nem közömbös a lakosság hússal, tejjel, tejtermékkel való ellátása tekintetében sem. — Ezért a szarvasmarhaállományon belül a tehenek létszámát kü- ’önösképpen növelik. Az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében már az elmúlt években is óriási erőket mozgósítottak. A tapasztalatok alapján igyekeznek a korszerű követelményeknek még megfelelőbb s nem utolsó sorban még olcsóbb épületeket előállítani. A lehetőségekhez mérten felhasználják a már meglévő épületeket A csehszlovák szövetkezetek gazdái évről- évre nagyobb arányban mozgósítják saját erőforrásaikat Az ipari munkásság komoly műszaki segítséget nyújt a tsz-brigádoknak. Csehszlovákiában is igen értékes az állami támogatás. A Csehszlovák Köztársaságban a mezőgazdasági terület több mint háromnegyedrésze a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tulajdonában van. A kispareellák egybeszán- tása még nem termelőszövetkezet — ezt északi szomszédaink is jól tudják. Egy-egy tsz megalakulását késedelem nélkül követi a földrendezés: a nagyüzemi területek kialakítása. A miénkhez ha-* sonló módon folyik a föld- rendezés. Az új üzemek kialakításánál lelkiismeretesen megvizsgálják a helyi, főként a természeti adottságokat, annak megfelelően alakítják ki a nagyüzemi táblákat Egy község (kisebb községek), egy tsz; ez az elv mindinkább tért hódít a gyakorlatban. A legtöbb — régen kisebb — tsz gazdái így látták: Kevesek összefogása is nagy erő; még sokkalta nagyobb erő a sokak szövetkezése. Szépen keresnek, jól élnek a csehszlovák szövetkezeti emberek. Idén munkaegységenként — például a brünm megyében — 25.5 koronát terveztek. Egy gazdára itt évi átlagban 285 munkaegység jut. E számok értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy a korona magasabb vásárlóerejű a forintnál; s hogy Csehszlovákiában az iparcikkek olcsóbbak, mint nálunk. A tsz-tagok munkaegységirészesedésük 80 százalékát készpénzben, a maradékot terményben kérik és kapják. Csehszlovákia egész területén nagyarányú építkezések folynak. A küldöttség tagjai minden második-harmadik községben egy-egy százas marhaistálló építkezését, régi épületek felújítását látták. Ezidőszerint egyforma kedvvel építik a hagyományos zártrendszerű és nyitott, sza- badtartásos istállókat; az utóbbiakat főleg növendékmarhák részére. Tavaly 20 ezen növendék-szarvasmarha részére építettek ilyen istállót. Ezekben a súlygyarapodás jelentős, a bőrápolás felesleges, tbc-megbetegedés csak szórványosan fordul elő. A magyar küldöttség Ob- zani község tsz-ében járva tanulmányozta a 2 ezer 300 tojó részére épült — nevezhetjük bátran így! — „tojásgyárat”. Az etetés, itatás, trágyakihordás, sőt a tojások összegyűjtése, válogatása is teljesen automatikus. Csehszlovákiában keresni kell — de nem könnyű találni! — olyan termelőszövetkezetet, ahol még nincs korszerű, hatalmas baromfitelep. Barátaink sokat és szívesen kísérleteznek. Számunkra érdekes, hogy még mindig termékeny vitákat folytatnak arról, — vájjon a kül- —, vagy belterjes sertéstenyésztése-e a jövő. A silóépítkezéseknél a torony és ároksilót alkalmazzák; az utóbbiak kedveltebbek. Helyenként az ároksilókat nemcsak rétegesen terített takarmánymésszel, pelyvával és arra vetett zabbal borítják, hanem — műanyagokkal is. Törekvésük arra irányul, hogy számosállatonként 120 mázsa szilázst biztosítsanak. A tsz-központokat lehetőleg a falvak közelében helyezik el. A község és az üzemi központok távolsága 50—300 méter között váltakozik. — Ezen- belül a kellemetlen szag, a légy ártalom kivédése érdekében védő-erdősáv okát telepítenek. Keresztes Mihály elvtárs és utitársai a Mezőgazdasági Tudományos Akadémián érdekes módszerrel ismerkedtek meg. Az új üzemközpontok elhelyezése előtt fény- képfelvétel készül a kiszemelt területről. A fényképbe pedig berajzolják, — esetleg belefestik — a létesítendő épületeket. így könnyebben mérlegelik a táj és természetvédelmi szempontokat s olcsóbbá teszik a tervezést. A magyar küldöttség tizenhét féle értékes tervdokumentációt hozott magával a baráti Csehszlovákiából. — Ezeket a Földművelésügyi Minisztérium tervező vállalatánál tekinthetik meg az érdeklődők. Mezőgazdasági szakembereink'tapasztalatokban, élményekben gazdag heteket töltöttek a Csehszlovák Köztársaságban, Igaz, elvtársi öröm volt számukra látni: szomszédaink szorgalommal, igyekezettel, jelentős eredményekkel haladnak azon az úton, melyen magunk: a szocializmus útján. Három-három és fél hónap. Ennyi idő áll még az új tsz-ek rendelkezésére. — Akkorra itt az ősz, s amiről eddig csak beszéltünk, közös istállóba kerülnek az állatok. Megyénkben ebben az évben mintegy ezer különböző létesítményt kell tető alá hozni. Ez csupán a legszükségesebb igényeket fedezi, nevezetesen az új tsz-ekben megindulhat, a régieknél pedig a növekedés mértékének megfelelő szintre hozható a közös állattenyésztési Legfontosabb a szarvasmarhaistállók építése. Mag- tárpadlásosból épül legtöbb, számszerint száztíz. Ezekben közel hétezer állatnak biztosítanak férőhelyet. Építésükhöz a hitelt mindenütt megnyitották; ötvennégy épületnek még csak a falait húzíták fel, húsz már tető alatt van, s kettőt átadtak. A többieknél most folyik az alapozás, illetve a falazás. Tiszasülyön kettő, Jászivá- nyon kettő, Jászladányon szintén kettő az átmenettel kezdő tsz-ek száma. Az új belépők a kalászosok 97 százalékát learatták, pár nap múlva befejezik a gabonafélék betakarítását. Mind a hat tsz-ben kijelölték a közös szérűi, ahová a vetőmagnak való gabonát hordják. Jásziványon a Szabadság és a Béke Tsz gazdái a közös szérűn mái a cséplést is megkezdték. A vezetők mutattak példát. Kökény István, a Szabadság Tsz elnöke elsőnek teljesítette az e téren ráháruló kötelezettséget. Példáját követték a többi tagok is. Ügyesen szervezték meg a ve- tőmagcséplést. Beosztották, kikre mikor kerül a sor, s ki mikor vigye a szérűre a részét. A brigádvezetők és a munkacsapatvezetők értesítik erről a szövetkezet gazdáit; A tiszasülyi Kossuth Tsz- ben, — ahol Luzsi József az elnök, Nagy István a párttit- kár —, a jászladányi Ezüstkalász Tsz-ben, az ottani Kossuth Tsz-ben a jásziványi- hoz hasonlóan rendben halad a vetőmagról való gondoskodás. A birtokbaadás mindenütt megtörtént, az új tsz-ek vezetői, tagjai tudják, hol van Padlás nélküli, illetve nö- vendékmarhaisitállót az eddigi adatok szerint ötvennyolcat építenek. Építésük folyamatban van, nyolc elkészült; Újabb nyolc közvetlen átadás előtt áll, tizenkettőnél pedig csak a teteje- zés és a belső munkák hiányoznak. Jó ütemben halad a sertés- fiaztatók-, szállások és hizlaldák építése is. Hatvanöt épületben több mint nyolcezer sertést tudnak majd el- he/lyezni. öt fiaztató és tizennégy serfésszálláa máj- készen van. Közel tizennégyezerrel gyarapodik idén a tsz-ek juhállománya. Számukra összesen harminchat hodály épül, jórészt saját erőből. Eddig hetet fejeztek be az építők. Épülnek a baromfiólak is, hiszen a baromfinevelés az állattenyésztés egyik jövedelmező ága. 46.930 szárnyast tudnak majd elhelyezni az épülő negyvenkét ólban. — Nagyobb részük fűthető, csia földterületük, s ennek megfelelően készülnek a vetéstervek. A tiszasülyi Kossuth Népe Tsz vezetői a táblák kijelölése után a mezőgazdász- szal bejárták a területet. — Ásóval a kézben keresztülhaladtak a tegnapi parcellákon, megnézték, milyen mély volt a szántás eddig. Ebből állapították meg, hogy milyen mély legyen most, az első esztendőben, hogy a traktor ne forgassan fel nagyon sok vadföldet; így azután megjelölték, hogy a gépállomás hol, milyen mélységű szántást végezhet; Uj tsz-eink napról-napra gyarapszanak. A szövetkezeti gazdák mindenütt megkezdték a szálastakarmány összehordását. Legtöbb központban már állnak a kazlak. A két jásziványi új tsz tagjai eddig már mintegy ezer métermázsa szénát hordtak össze. Jászladányon 800 métermázsánál többet. Mindenütt tapasztalom, hogy a szövetkezeti gazdák biztatják a vezetőket, különösei) az építkezések gyors befejezésére. Hozzá is járulnak ehhez a munkához. Se- gítkeznek az építőanyagok szállításánál és más munkálatoknál. Megítélésem szerint szorgalomban, igyekezetben nincs hiány; benevelésre is alkalmas. Kerek egyharmadán, számszerint tizenkettőn máris befejezték a munkákat; A gépek nagyarányú térhódítását mutatja az, hogy mindössze háromszáznyolc ló részére kell új férőhelyet biztosítani. Számukra hat istállót építenek. Ketiőbe már be is kötötték az állatokat. A felsoroltakon kívül akad még jónéhány istálló, vagy más állatférőhely építés, — amelyik a Statisztikában nem is szerepel, mert vagy a hitel kérdéses, vagy ha az meg is van, de még a tervezését sem kezdték meg. Az építkezések helyzetének járási összesítői ilymódon még nem teljesek. Annyi viszont máris megállapítható, hogy legjobban ti törökszentmiklósi járásban halad a munka. A rendelkezésre álló 14 millió forintos hitelkeretből 2 millió 765 ezer forint értéknek megfelelő épületet már átadtak rendeltetésének, a többi építése folyamatban van és csak 1.6 millió forint hitelt nem vettek igénybe. Nem sokkal marad le a jászberényi járás sem. Itt az állami építkezések hatvan százalékra, a saját erőkből történők pedig ötven százalékra állnak, Az építkezések befejezésének határidejéül október elsejét tűzték ki. A termelőszövetkezetek kongresszusi felajánlásukban vállalták, hogy a saját erőből történő építkezéseket már augusztus 20-ra befejezik; Egészen más képet mutat a jászapáti járás. Itt a félév végén az építkezések 36—40 százalékra álltak, Vörös István tsz építési előadó szerint azért, mert észszerűden az anyagelosztás. Nagyon hátráltatja a munkát az, hogy 80—100 kilométeres távolságról, Kisújszállásról, Kenderesről kell cementet és faanyagot szállítani. Remélhetőleg azonban, az általuk kitűzött határidőre, október 31-re elkészülnek. Három hónap. Ha azt nézzük, hogy a rendelkezésre álló idő nagyobb része, négy és fél hónán már eltelt, akkor kevés. De ha azt számítjuk, hogy három hónap alatt mennyit lehet elvégezni, akkor elegendő. Megyei átlagban az építkezéseknek kb. a felénél, — vagy még ott sem tartunk. A növényápolás, az aratás eddig sok munkaerőt lekötött. Aratás után ennek nagy része felszabadul. Meg lesz a reális lehetősége annak, hogy tervszerű munkaerőátcsopor- tosítássál meggyorsítsuk és befejezzük az építkezéseket. Patkós A jászapáti járás új tsz-einek életéből Elmondta: Cseh József, a Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetője Rédei István, a tsz elnöke a kukorica öntözését mutatja Mezőtúri képek Néhány nappal ezelőtt öntözési bemutatót tartottak a mezőtúri határban, az Ady Tsz területén. A termelőszövetkezeti szakemberek gyakorlatban láthatták, hogyan kell megvalósítani és használni a a barázdás öntözést. A bemutatót a szarvasi ÖRKI öntözési szakemberei készítették elő. Szemléltették a kukorica barázdás Öntözését, s a fűveshere vagy hasonló növényzet esőszerű öntözését, sőt ami új dolognak számít, bemutattak olyan öntözőberendezést, amely éjjeli műszakban is Alkalmazható. íme, az éjjeli műszakra berendezkedett öntözőberendezés Ezzel a szórófejjel esőszerű cn öltözhető a füveshere.
