Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

1959. július 1», SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közeljövőben elkészül a 4. számú főútvonal r • uj szakasza A TISZÁNTÚL. legfonto­sabb útvonala a Szolnokot Debrecennel összekötő műút. Karcagi szakaszán két vasú­ti átjáró, több kanyar — köz­tük két ».halálkanyar’- és rossz útburkolat gátolta ed­dig az átmenő forgalmat. A korszerű közlekedés igé­nyei szerint most megszün­tetik ezt, mintegy 10 kilomé­teres új szakaszt építenek. Ezáltal a 4. számú főút Kar­cag határában nem keresz­tezi a vasutat, s elkerüli a várost. Megszűnnek az éles kanyarok — a legkisebb su­gara is eléri az 500 métert. Karcaghoz érve tehát nem kell majd levenni a gázt, korszerű közlekedés valósul­hat meg. S nem is sokára. Két hónap múlva már vé­geznek a betonozással, meg­indulhat a forgalom. Félszé­lességben már kb.. 8 kilomé­ter hosszan kész az út, így az anyag szállítása nem okoz gondot akkar sem, ha esőre fordul az idő, s felázik a ta­laj. Az anyagelőkészítést és szállítást különben mintasze­rűen oldotta meg a Beton- útépítő Vállalat. Saját bri­gádjával 500 méteres vasúti pályát épített; A vagonok mellől szállítószalagra, onnan meg mérleggel ellátott ada­golóbunkerokba kerül az anyag. Ezek alá áll a csille ■— s ezzel máris megoldódott a továbbszállítás az ezer li­teres betonkeverőkhöz. An­nak csúzdája alá állnak a bil­lenőkocsik, s viszik a betont a tetthelyre. Ennél jobb szer­vezést nehéz elképzelni; De nemcsak a gyorsaságra, a minőségre, az olcsóbb, jobb, tetszetősebb munkára is tö­rekednek. Sokminden vall er­re. A drága és nehezen be­szerezhető nyékládházi ka­vics helyett például részben salakot és egyéb, helyileg be­szerezhető anyagot használ­tak fel. Egyik mérnökük újí­tása alapján a hézaglemeze- lés helyett hézagvágást alkal­maznak, — Magyarországon először. Nemcsak jobbá, szebbé Is válik ezáltal az útfelület. S hadd mondjunk el vala­mit a kerékpárosok örömé­re is. Nem szorítják őket könnyen sárba a gépkocsik. A 7 méteres betonburkolat mellett úgynevezett nemes­padkát (bitumenbe ágyazott apró kőből, salakból, sóder­ből) készítenek; KÉT KISEBB HID építése is szükségessé vált az új sza­kasznál. A Karcag-pusztához közeleső három méteres híd már elkészült, s „félidőnél” tartanak a város alatt ívelő 6 méteres társánál is. Nemcsak a költség (csupán az idén 30 milliót fordít er­re az állam) nagy, hanem az itt végzett munka is. Gondol­janak erre a sofőrök, ha majd végigszáguldanak a körsima betonon« tü­Kell az okos, jő sző A tiszaigari Petőfi Tsz pártszervezetére különös fel­adat hárul. A községet ugyan­is ez az egy tsz öleli fel. Sok az új tag a szövetkezetben, akiknek a felvételüket jóvá­hagyó közgyűlés értelmében október végéig legalább 25 munkaegységet kell teljesí­tem. Vannak még jópárán, akik nem teljesítették a kö­zösség által rájuk rótt tenni­valókat. Ezeket most az alap­szervezet kommunistái egyen­ként felkeresik. Azokhoz is ellátogatnak, akik ugyan dol­goztak, de a takarmányt még nem vitték be a közösbe. Ilyenek is vannak. MiitimmiHmiiiiiiiimmmniiiioimmiMimmiiimiiHiiHhHmimitiiimimiiiuiiiMimmH Szorjet fogazógép az Aprítógépgyárban A jászberényi Aprítógép- gyárban évek óta nagy gon­dot okoz a fogaskerekek be­szerzése. A gyártmányokhoz szükséges fogazást hosszú időn át más üzemekkel vé­geztették. Azok azonban — a nagymérvű dieselesítési programra hivatkozva — nem elégítették ki az Aprítógép- gyár igényeit. Ezért „házi" megoldással kísérleteztek. Sokat jelentett ez, enyhítette, de véglegesen nem oldotta meg a problé­mát. így hát felbecsülhetet­len értékű az üzem számára az új, szovjet fogazógép. Most alapozzák, s rövidesen mun­kába állítják. Még másik ilyen gép érkezését is várják. Így aztán — ha az üzembe lép — még bérmunkát is vál­lalhat fogazásból az Apritő- gépgyár. Az alapszervezet tagjai most külön-külön megbízatá­sokat kaptak az alapszerve­zet veztőségétől arra, ki ki­vel beszélgessen, ki mire mozgósítsa az embereket. Kell az erő az építkezésre is. Három hold termését befo­gadó dohánypajtát, ötszázas baromfinevelőt, ötvenes ser­téshizlaldát kell építeni még az idén. Tizenöt új tag dol­gozik az építkezéseken, de még többen kellenének. Kell hát az okos, jó szó, amelyből mindenki megért­heti, hogy közös boldogulásuk valamennyiük akaratán, s tettein múlik. Azok a ,párt­tagok is kapnak feladatot, akik helyhez kötöttek. Korok­nál István elvtársnak példá­ul, aki a tehenészetben dol­gozik, arról kell gondoskod­nia a taggyűlés határozata értelmében, hogy a jelenlegi 10,S literes istállóátlagot, — amihez hasonló még nem volt a szövetkezetben — megtart­sák. A most lezajlott taggyű­lés után minden erőt össze­szedve dolgoznak a szövetke­zet kommunistái közös gaz­daságuk erősítésén. AZ EMBEREK VONZÁSÁVAL A kunmadarast pártbizott­ság tagjai, mint minden más község kommunistái, készü­lődnek pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusára. A készülődés során ők maguk szándékoz­nak vizsgát tenni elsősorban. Ügy, hogy az eddiginél is lendületesebb munkát vé­geznek. Az eddigi legjelentő­sebb eredményüket, a község termelőszövetkezeti mivoltát akarják megszilárdítani, vég­érvényessé, megmásíthatat- lanná termi Nem könnyű, nagyon is sok fáradozást igénylő feladat ez. „Ügy készülünk legjobban, legsikeresebben erre a kong­resszusra, ha magasfokú, sok­oldalú aktivitásunkról te­szünk tanúságot Ügy, ha to­vább javítjuk munkánkat, ha bátran, haladék nélkül oda állunk, ahol munka van, ahol sejteni lehet a zökke­nőt” — tartják, s teszik is az elvtársak. Valóban minden kommu­nista fáradhatatlan munkája kell ahhoz, homr pártunk 40 éves halhatatlan munkájá­nak utóbbi, bátor, kitartó harccal telt szakaszát felmér­hessük, értékelhessük. A kommunistáké mellett a pár- tonkívüliek aktivitása, tettre- készsége teheti teljessé sike­reinket Ezt a buzgalmat szintén a kommunisták ková­csolják, ők tudják azt legjob­ban éltetni, gyarapítani. Számtalan helyen akadna meg a munka, torpanna meg az előrehaladás a termelés­ben. ha ők nem lennének ott mindig és mindenütt ahol a legnehezebb okosan cseleked­ni. ahol leggyorsabban kell dönteni. Másfél évtized után annyi minden volna, amivel elő­hozakodhatnának. Nem kér­kedésből, csak puszta meg­említésből is. De nem ezt te­szik. Különösen maguk kö­zött nem. Sohasem azért fá­radnak, ho'T” babérkoszorút fonjanak saját fejük köré, mindig csak azért, hogy a holnapba lássanak, s valami­vel előbb érjenek oda, mint mások, akikért olyan sokat tesznek. A kunmadaras! kommunis­ták is számtalan gonddal megküzdöttek már. De most is nyugtalan tempóval mo­zognak, dolgoznak, készülnek a kongresszusra. Készülődé­sük gerincét a község terme­lőszövetkezeteinek megszilár- dítási munkája adja. Nem egybekötve, nagyon is rész­letekre bontva. Van úgy. hogy ami tegnap még gond volt, mára megoldódott, s úgy is, hogy amit tegnap még nem láttak, abban ma már intézkedni kellett, arra ma már meg kellett találni a megoldást Most a tsz-fejlesztés után, amikor a kezdeti lépteken túl vannak, amikor az idős tsz-tagok is megnyugodtak — tudván, hogy a szövetke­zetek erejükhöz mérten min denkor gondoskodnak róluk .—v szembetalálták magukat az ellenség híresztelésével. Nem nyílt támadás ez. Na­gyon is kifinomult, kifundált fogás, amely így szól: „Nem kellenek az öregek a szövet­kezetben, elegen vannak ott nélkülük is”. Nem tartja ma­gát sokáig ez a hír, de ha csak néhány napra is talál teret az emberek gondolatai között, akkor sincs rájuk jó hatással. Megakadályozni hát, megcáfolni, ez a pártbizott­ságnak, a párttagoknak első tennivalója. Érvük, módsze­rük is van hozzá: Odaállni az emberek elé, ott lenni kö­zöttük. Ha meey. a munka, annak láza hatja át őket, akkor van ami leköti, ami újból és újból telíti hitüket. Ott, a kezük között, a talpuk alatt érzik, saját szemükkel mérhetik fel mindazt, ami számukra megnyugtatásul szolgált a közösben rejlő erőt. Adminisztratív úton tized­annyi munkával és idővel megoldhatnák az ilyen prob­lémát. De nekik ennél sok­kal többre, tartós erkölcsi sikerre van szükségük. — Olyanra, amelyet ha egyszer elérnek, ne lehessen többször megbolydítani. És ezért mind­annyian sarkukra állnak. — Nemrég a tanácselnök, Lo­vas Sándor végigjárta a Kossuth Tsz területét A nagy­mezei részen felkereste egyik munkacsapatot Huszonnégy helyett tizennyolc embert ta­lált ott. Hatan nap közben otthagyták a munkát S Lo­vas elvtárs nem rest felke­Egy nap a kórházban- Kérdések és feleletek az életről ­A betegeknek a következő hasonlatot szoktam említeni: Ha a vadászok nem látnak nyulat a mezőn, az még nem jelenti azt, hogy ott nincs is nyúl; Egy negatív vizsgálati eredmény esetleg ilyen rosz- szul sikerült vadászatot je­lenti Több vizsgálat — több vadászat — bebizonyíthatjat hogy az addigi negatív ered­mény nem helytállói A szolnoki tüdőkórházban minden beteg teljes belgyó­gyászati kivizsgáláson esik át és esetleges más betegségei­nek megfelelő szakkezelés­ben is részesülnek! Például ' most is sok cukorbeteg tu- ! berkulótikust gyógyítanak itt. j Mécs János sebész főorvos a harmadik emeleten maga mutatja meg birodalmát. A kórházban olyan műtéteket 1 végeznek, amelyek a világon bármely sebésznek becsüle- i téré válnánaki Nemrég egy i ausztriai sebészkongresszuson 1 állapították meg, milyen fej- I lett a magyar tüdősebészet. : A legbonyolultabb reszekci- : ós, tüdőeltávolítási műtété- I két is elvégzik. Különben ! nemcsak tbc-seket operálnak, s hanem más mellkasi beteg­ségben szenvedőket is. Látó- i gatásunkkor például láthat- i tam Jani bácsit, akinek re- \ keszsérve következtében a í gyomrának egy része a mell- 4 kasba került és csak az ope- : ráló kés adta vissza egész- ( ségét. Egy másik beteget a 1 gümőkór mellett szívburok- 1 daganattal operáltak, siker- t rel. Ha már itt tartunk, em- t lítsük meg a sebészek régi ké- t rését: a műtőben, ahol sokszor é órákon át tartó bonyolult í operációkat végeznek, nyá- í con « zárt »blakok mögött szinte felforr a levegő, kon­dicionáló berendezést kémek Végűi az utolsó kérdés: mi lesz a meggyógyított be­teggel kinn, az életben! Hi­szen igen- sokszor előfordul rogy régi foglalkozását nem izheti, mást pedig nem ért tehát át kell képezni! Most i tüdőkórházban magában is művirágkészítő tanfolyamoí ndítottak, ahol egyrészt már most keresethez jutnak a netegek, másrészt viszont esetleg később is hasznosít- íatják ezt a tudásukat. Ju- tász Pál főorvos, aki kint árt Lengyelországban, el­mondta, hogy Varsótól nem nessze egy gyönyörű fenyő­idében külön „rehabilitáci- >s telep” működik (rehabi- itációnak nevezik azt, hogy i távozó betegnek olyan te­vékenységet biztosítanak, unellyel megkeresheti ke- íyerét). Otwockban 3 és 6 lónapos, valamint egy éves anfolyamokon megtanítják . betegeket a bőrdíszműves, ádió- és finommechanikus, aboratóriumi asszisztens, :önyvkötő és szabó foglalko- ási ágakra. Mindenesetre zonban már nálunk is meg­ették az első lépéseket, de hhez a társadalom megérté- e, segítőké^zsége szükséges, ! Reggel fél 7-kor ébrednek! betegek! Tisztálkodnak,! eggeliznek, majd az orvosi! izitek következnek. Fél egy] s egy között ebédelnek, 2 és! között csend borul a ter-j lekre. Azután uzsonna, séta,! setleg előadás, mozi, szív-! üldi a fejhallgatós rádió-! an, vacsora és lefekvés. így« ílnek a napok, amíg lassan« eheggednek a bacilusok ej-« ítte sebek a szervezetben« 5 a betegek gyógyultan, —| íunkaképesen léphetnek kit tüdőkórház kapuján. | Baracg Dénes? resni ezeket az elbeszélgető embereket, csakhogy tudja, miért — ártanak a közösnek és maguknak is, — csakhogy megismerje, vajon mi lakiig ezekben az emberekben, ml húzza vissza őket. Ugyanak­kor Gyűjtő elvtárs, a köz­ségi párttitkóir intézkedik: a Kossuth Tsz-ben több figyel­met a muníkacsapatvezetők tevékenységére, magabiztos, erőskezű embereket nevelni belőlük. A szövetkezetekben min­den még létező visszahúzó erő ellenére mind több és több tagban érlelődik olyan érzés, amit csak a közösség adhat: szárnyakat az ember képze­letének, hogy ne ütközzön begyomosodott mesgyékbe, hanem a végeláthatatlan táb­lákon valósággá váljék. So­kan meg is tanulták már a községben, hogy a bő termés szétosztása, az SZTK biztosí­tottság, az öregségi nyugdíj, stb. jogukban van. S ezt a község kommunistái igaz örömmel veszik. Együtt örül­nek mindenkivel azon, hogy a tavalyi 9 mázsa 10 kiló búzatermési átlag helyett az eddigi kombájnaratás 11.5 mázsás átlagot mutat; hogy az árpából már kiadták a munkaegységenként beterve­zett összeg 60 százalékát, úgy, ahogyan az* év eleien tervezték. De kötelesség is jár mind­ezzel, s arról sem szabad hallgatni. Nem, mert a jogok teljesülésének a kötelességek betartása adja meg az alapot. A Hunyadi Tsz-ben a 241- ből harmincfcetten vannak, akik még nem teljesítették a rájuk eső munkaegységet az év eddigi szakaszában. Igen, erre ügyelni kell. Itt a kommunisták szava hathat,., Az Űj Barázdában nincs elég silógödör. S ez nemcsak a technikai feltételeken mú­lik. Ott is segítség kell. Szá­lai Sándor tanácsdolgozót küldik oda állandó pártmeg­bízatással: segítse a szövet­kezet takarmányállományá­nak biztosítását A munka sikere nemcsak a szervezésen, a kommunis­ták magatartásán is sokban múlik. Erről sem feledkeznek meg. Egymást bírálva, maga­tartását nyesegetve, egyen­getve segítik abban, hogy közelebb kerüljenek, szoro­sabb kapcsolatot tartsanak az emberekkel. Ha kell, párt­bizottsági ülésen is szóváte- szik egyik-másik párttitkár magatartását, aki esetleg „el­hajítja a kalapácsnyelet”, po­litikai meggyőzés helyett ha­talmi szóval él, vagy éppen a gazdasági vezetők hatáskö­rét csorbítja. Tehát így. Nem hangzatos szavakkal, nem kinyilatkoz­tatásokkal, hanem irányító, vezető munkájuk állandó csi­szolásával, a nehézségek vál­lalásával, az emberek állan­dó vonzásával, a jövő képé­nek ecsetelésével készülnek az elvtársak pártunk kong­resszusára Kunmadarason. Borsi Eszter iiiiiimiHiiiiiiiiiiiiiiiiimimmiiHmniiirniM 19600 holdon állítanak elő hibrid- kukorica vetőmagot A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók az idén használtak először je­lentősebb mennyiségben hib­ridkukorica vetőmagot A terméskilátások alapján ítél­ve a hibrid-magvak két-há- rom ^ mázsával magasabb termést adnak holdanként. A hibridkukorica magvakat előállító állami gazdaságok felkészültek a növekvő igé­nyek kielégítésére és a ta­valyi terület több mint két­szeresén összesen 19.600 hol­don állítanak elő az idén hibridkukorica vetőmagot. (MTI.)-----------■ Lo ttó tájékoz taté A 29. heti sorsoláson 3 SS2 656 lottószelvény vett részt, öt ta­lálatot egy szelvényen sem ér­tek el. A 4 találatos szelvények száma 27, nyereményük egyen­ként 98 962 forint. A 3 találatos szelvények száma 331«, nyeremé­nyük 403 forint. Két találatos szelvény ezúttal 86 078 darab volt, ezekre 15.50 forint nyert* mfcay Jut, (MID Reggel fél 7-kor ébred a kórház. Háromszázötvenöt ágyon nyitják szemüket a napra a betegek: öregek és fiatalok, fárfiak és nők. Sok­féle ember van közöttük, bá­nyász, akinek tüdejét a mély­ben támadta meg a falánk bacillus, tanító, aki nem is tudta, hogy betegsége a gye­rekeket is fenyegeti, vagy parasztember, aki talán a be­teg állattól kapta meg a gü- mőkórt. Háromszázötvenöt ember ébred az új napra, há­romszázötvenöt férfi és nő kérdi: Mikor gyógyulok meg? Mi lesz velem, ha felépül­tem? Ezekről a kérdésekről be­szélgetünk az orvosi szobá­ban a kórház három vezető orvosával, Kretter Rezső igazgatóhelyettes főorvossal (Petényi György igazgató szabadságon van), Mécs Já­nos sebészfőorvossal és Ju­hász Pál laboratóriumi főor­vossal. A három főorvos munkája szorosan összefügg, egyik a másik nélkül nem lé­tezhet. Mint ahogy nagyon sokminden kell a hárona- százötvenöt beteg, ellátásá­hoz. A kórház személyzete a tizenhét orvossal és a har­minchárom ápolónővel együtt összesen száznegyvennégy fő, tehát öt betegre jut két dol­gozó. Persze, ebben a szám­ban szerepelnek a kertészek, éppen úgy, mint a szakácsok. Pa mégis: két és fél beteg ember leköt egy egészségest Egy kórházi ágy fenntartás: évente körülbelül 26 ezer fo­rintba kerül. Egy betegre állatában 9 ezer forint jut amíg kiengedik a kői házból De meggyógyulnak-e? — A tuberkulózis ma mái nem gyógyíthatatlan beteg­ség — mondja Kretter főor­vos csendesen, meggyőzően, — A halálozási arányszárr óriási mértékben csökkent, Itt a kórházban rövid ide alatt, — ha idejében fedezteti fel, — meg tudjuk állítani a2 aktív folyamatot, a további rombolást megakadályozhat­juk. A gyógyult beteg a tár­sadalom hasznos tagja lesz, dolgozhat, szórakozhat, bi­zonyos foglalkozásokban tel­jes értékű munkát végezhet. Persze, nehéz testi munkás nem lehet. Az utóbbi években nagyon sokat fejlődött a gyógyítás tudományai A szolnoki tüdő­kórházban is alkalmazzák a legfejlettebb tudományos módszereket: a rétegfelvéte­lek készítését, az elektrokar- diográfiai, bronchológiai, lég­zésfunkciós stb. vizsgálatokat; Ebben az évben kapott az In­tézet egy új laboratóriumot, Itt most óriási munka fo­lyik: hogy ezt megérthessük, hallgassuk meg mégegyszer Kretter főorvost* — A megyében a TBC gondozóintézet széleskörű felkutató munkát végez: sok olyan emberről derítették ki, t. hogy betegek, akik erről a nem is tudtak. Ez rendkívül- fontos, hiszen a szűrővizsgá- e latokkal egyidőben, kezdeti stádiumban meg lehet állapt- L teni a betegséget és így meg lehet állítani a bacillust rom- r boló útján. A szűrővizsgála- . tok röntgenfelvételei sok- . mindent elárulnak, de a pon- , tos diagnózishoz elengedhe- v tétlenül szükséges a bakterl- . ológiai vizsgálat* ^ Juhász Pál veszi át a szótf — 1956-ban ezer bacillus- j tenyésztést végeztünk, 1957- ben már négyezret, tavaly 11 ezret és idén mostanáig 10 ezret. Hogy mit jelent ez? A ’ beteget csak akkor tudjuk megfelelően kezelni, ha Is­merjük a kórokozóknak a kü- " lönböző gyógyszerekkel szem- s beni érzékenységéti A te­nyésztés azt jelenti, hogy a ' kórokozókat tartalmazó vá- 3 ladékot olyan táptalajra he- . lyezzük, ahol a bacilusok el- szaporodnak és ahol már meg , tudjuk különböztetni az egyes fajtákat. A gümőkómak 1 ■ még nincs tökéletes gyógy- . szere, de e bakteriológiai vizs- 1 , gálatok alapján kombinálva j azokat, — hiszen a különbö- ;- ző antibiotikumok más-más- módon pusztítják a betegség j i okozóit — igen jó eredményt . érünk el; , — És még valami — fűzi ; P hozzá Kretter főorvos. — Sok i betegről régen azt hittük, i hogy nem fertőznek, ezekkel 1 ' a sorozatos tenyésztéses vizs- i i gálatokkal azonban sokkal < r nagyobb számban ki tudjuk i , mutatni a fertőző képességet, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom