Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

2 tZPLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. június 5. Gazdasági háború Nyugat-Európában Stockholmban a napokban érdekes gazdasági tanácsko­zás kezdődött meg hét nyu­gateurópai ország szakértői között. Ámbátor az értekez­letet Svédország hívta össze, mindenki tudja, hogy tulaj­donképpen Anglia áll a terv mögött, amely — ha a tár­gyalások eredménnyel járnak — véglegesen két részre sza­kítja Nyugat-Európa gazda­sági életét. Mih’en előzményei voltak ennek a lépésnek? Mint is­meretes, az Európai Gazda­sági Tanács, amely az összes nyugateurópai kapitalista or­szágokat magába foglalja, már évek óta teljesen hiába kísérletezik azzal, hogy egy­séges európai kapitalista pia­cot teremtsen. Éppen az el­lenkezője történt: idén ja­nuár 1-én életbelépett hat európai ország; Nyugat-Né- metország, Franciaország, Olaszország, valamint a Be­nelux államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) gazdasági közössége, amely kölcsönösen előnyös vámo­kat, kedvező gazdasági és kereskedelmi fc’ eleket biz­tosít a résztvevőknek, viszont magas vámmal védi piacát a többi hatalmak versenyé- v .1 szemben — elsősorban Angliával szembe i. Nagy-Britannia ekkor az­zal a javaslattal állt elő, hogy létesítsenek európai sza­badkereskedelmi övezetet, amely szélesebb lenne a hat ország szövetségénél — ezt azonban a hatok nem fogad­ták el. Ha most egy pillan­tást vetünk a készáru-ex­port táblázatára, akkor lát­hatjuk, hogy a kapitalista világkereskedelemben 1956- ban Nagy-Britannia még 19.1 százalékkal szerepelt, míg a Német Szövetségi Köztársa­ság csupán 16.4 százalékkal. 1958-ban azonban a Német Szövetségi Köztársaság már megelőzte a brit oroszlánt a piacokért folytatott küzde­lemben. Míg Anglia 7.525 millió dollárral, addig Nyu- gat-Németország már 7.771 millió dollárral részesedett az áruexportban. A német ipari és tőkés körök most azt követelik, hogy szabadon exportálhassanak az úgyne­vezett fontsterling övezet or­szágaiban is. Ugyanez a vá­gyuk a francia tőkéseknek is. Anglia ugyanis már hosz- szú ideje kiépítette azt a há­lózatot a brit birodalom gaz­dasági szférájába tartozó or­szágokban, amelyen belül óriási haszonnal és csökken­tett vámokkal folytatja ke­reskedelmét. Az európai ha­tok viszont csak akkor let­tek volna hajlandóak beven­ni Angliát maguk közé, ha ezt az óriási piacot meg­nyitja számukra, tehát ha az angolok-tervezte szabadke­reskedelmi övezet minden ország irányában egyenlő vá­mokkal határolja körül ma­gát. Természetesen ez a megol­dás nem felelhetett meg Nagy-Britannia érdekeinek. A Párizsban és másutt foly­tatott tárgyalások kudarcot vallottak és most Anglia el­szánta magát arra, hogy el­lentömörülést szervez a gaz­dasági fronton. Tehát formai­lag is szentesíti Európa gaz­dasági kettészakitását, két egymással versenyző tömb létrejöttét. Egyébként jellemző, hogy a tervezett, a hatok nélkül kissé csonka gazdasági kö­zösség földrajzilag elég fúr­ásán fest: az északi skandi­náv államokon kívül Anglia venne benne részt, valamint Ausztria. Svájc, végül pedig a spanyol félszigeten Portu­gália. Ezeket az országokat nyilván a német tőkétől való félelem tartja össze, hiszen egyébként bajos lenne azt állítani, hogy gazdaságilag kiegészítik egymást. A másik ok pedig: a közös félelem attól a rémtől, amely ott kísért minden konjunktúra Gromlko felkereste Lothar Bolzot Gen/ (TASZSZ). Szerdán este A. A. Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere fel­kereste Lothar Bolzot, az NDK külügyminiszterét és megbeszélést folytatott vele. A megbeszélés részvevői a genfi értekezlet munkájával összefüggő kérdéseket beszél­lek meg. Erler bírálta Adenauert BONN (Reuter). A bonni szövetségi gyűlés szerdán tár­gyalta a költségvetés terve­zetnek „a szövetségi kancel­lár” című fejezetét. A vitában felszólalt Fritz Erler is, aki a Német Szo­ciáldemokrata Párt nevé­ben bírálta Adenauernek azo­kat a kísérleteit, amelyek­kel akkor is biztosítani akarja magának a politikai egyeduralmat, amikor már megvált a kancellári széktől. Feszült a helyzet Guatemalában Utcai harcok Ecuadorban (MTI). Az amerikai konti­nens középső és déli orszá­gaiban fokozódik és terjed a nyugtalanság. A legfrisebb nyugati jelentések arról szá­molnak be, hogy Nicaraguán és Argentínán kívül Guate­malában és Ecuadorban is feszült helyzet alakult ki. MANAGUA. Nicaraguában változatlanul feszült a hely­zet, bár hivatalos körök azt állítják, hogy országszerte csend és nyugalom honol. Az AP összefoglaló jelentése szerint Somoza elnök fegy­veres erői éberen figyelik a határokat, hogy elejét ve­gyék „újabb szárazföldi, légi, vagy tengeri inváziónak’’. Az eddig Nicaraguába beszivár­gott felkelők számát legfel­jebb 75 főre becsülik. Mana- guában, Nicaragua fővárosá­ban rendkívül izgatott a lég­kör. A válság kezdete óta mintegy 4000 polgári nemzet­őrt mozgósítottak. Ezeket menetoszlopokban felvonul­tatták, a katonai és a rendőri alakulatokkal megerősített fővárosi útvonalakon. A ha­tóságok szerint az eredetileg légiúton Nicaraguába szál­lított felkelőcsoportokat meg­futamították. A nicaraguai kormány most adta ki első jelentését a Valle de Olama térségében, vívott harcokról. Eszerint 8 felkelő elesett. A kormánycsapatok vesztesége 3 fő. TOGUCIGALPA. A hon- durasi kormány szerdán este erélyesen cáfolta azokat a nicarguai jelentéseket ame­lyek szerint Honduras terü­letéről fegyveres nicaraguai -felkelők hatoltak volna be Nicaraguába. Az ország ha­tárait egyébként lezárták. A CTK leleplező nyilatkozata a nyugat-berlini kémszervezetekről Prága (CTK). A CTK hírügynökség június 4-én nyilatkozatot adott ki, amely elmondja, hogy Nyugat-Ber- linben jelenleg több mint hatvan kém, felforgató, vagy terrorista szervezet műkö­dik. A legfontosabb kémszer­vezet a CIA amerikai hír­szerző ügynökség, amely Nyugat-Berlin területén ö.sz- szefogja más államok kém- szöTgálá’taínák 7' tévékeriiisé- gét, irányítja á’ 'hírhedt'RTas rádió állomást és az áttele­pült németek szervezeteit. Az úgynevezett Gehlen-szerveze- tet, a nyugatnémet kémszer­vezetet a bonni Össznémet- ügyi Minisztérium pénzeli és irányítja. Az angol és a francia kém­szervezetek is felhasználják Nyugat-Berlint. Csehszlová­kiában letartóztatott kémek elmondották, hogy a Francia Kémszo'gálát Irodája Berlin­ben a Müller-Strasse 126. sz. alatt van, az Angol Intelli­gence Service hivatala pe­dig a nyugatberlini Sport­csarnokban. A CTK nyilatkozata ez­után felsorol több tényt, amelyek bizonyítják, hogy Nyugat-Berlinből milyen te­vékenységet fejtenek ki Csehszlovákia és más de­mokratikus országok ellen és hangsúlyozza, hogy a nyu­gatberlini helyzetből szárma­zó veszély halaszthatatlanná teszi a berlini kérdés resnde­Genf (MTI). A szerdai nem- hivatalos ülésről kiadott szűk­szavú közlemény semmit sem fedett fel a tárgyalások je­lenlegi állásáról, ezért renge­teg a találgatás:, s közben ért­hetően bő tere nyílik a kü­lönböző kombinációknak és sokszor olyan híresztelések­nek is, amelyek nem éppen a megegyezést hivatottak elő­segíteni. Tárgyilagos megfigyelők rá­mutatnak: figyelemre méltó, hogy egyre több olyan érte­sülés lát napvilágot, amely szerint lassankint már kibon­takoznak — legalább is a nyugat-berlini kérdésiben egy korlátozott jellegű áthidaló megoldás körvonalai. A New York Herald Tribu­ne szerint „Nyugati körökben meg vannak győződve róla: ,i megegyezésnek elegendő fo­kát érik el ahhoz, hogy indo­kolttá váljék a csúcstalálko­Bécs (MTI). Az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szo­cialista Párt kormányalakí­tási tárgyalásai eredményte­lenek maradtak. A két párt ettől függetlenül megállapo­Megszűnőben a város és falu különbsége a Szovjetunióban Az SZKP XXI. kongresz- szusa egyik legfontosabb feladatul tűzte ki a falusi dolgozók életszínvonalának emelését, a város és falu kü­lönbségének megszüntetését A. Kuropatkin, a közgazda- sági tudományok kandidátu­sa érdekes cikket írt erről a kérdéséről a Szelszkoje Hoz- jajsztvo című lapban. A cikk megállapítja, hogy az utóbbi években meggyor­sult a város és a falu kü­lönbségének felszámolása, elsősorban annak eredmé­nyeként, hogy a kolhoztu- lajdont fokozatosan az össz­népi tulajdon színvonalára emelik. A kolhozok jelentős gazdasági megerősödése, s mindenekelőtt az a ténv, hogy a mezőgazdasági gépek a kolhozok birtokába kerül­tek, növeli a falusi dolgozók jólétét, segíti a város és a fa­lu különbségének megszün­tetését. A falusi dolgozók munkájából fokozatosan ki­küszöbölik a nehéz fizikai munkát igénylő folyamaté kát, mind általánosabban alkalmazzák a különféle me­zőgazdasági gépeket. A kol­hozok részint saját erőből részint több kolhoz összeí r gásával jelentős ipari üze­meket létesítenek a mező- gazdasági termények feldol­gozására. Ugyancsak a kol­hozok cszefogásával kultu­rális és szociális intézmé­nyeket, villamos erőműve­ket, öntözőrendszereket épí­tenek. A hétéves népgazdasági tervben a kolhozok beruhá­zásai több mint kétszeresé­re nőnek. Ellátják a kolho­zokat a legkorszerűbb me­zőgazdasági gépekkel és fel­szerelésekkel. A kolhozgaz daság korszerűsödése jelen­tősen emelte a munka ter­melékenységét a mezőgazda­ságban, s ez szintén elősegí­ti a város és a falu különb­ségének megszüntetését. A falu gyors fejlődésére vall, hogy fokozottabban vil­lamosítják a kolhozokat, a mezőgazdasági településeket. 1940 és 1957 között a mező- gazdaság elektromos áram- fogyasztása megtízszerező­dött. A hétéves terv végére az ország valamennyi kolho­zát villamosítják, s az ener­gia-fogyasztás a falvakban a jelenlegi színvonal négysze­resére emelkedik. Növekszik a kolhozok ma­gas szakképzettségű tagjai­nak száma. Jelenleg kétmi'- lió traktoros, traktorbrigád- vezető, kombáiókezelő, gép­kocsivezető, 300 ezer szán­tóföldi brigádvezető és száz­ezer állattenyésztő dolgozik a kolhozokban. Mind többen szerzik meg a főiskolai, a középiskolai, illetve a szak­középiskolai végzettséget, A zését. (MTI). 388888888888888688888888888888688888888* Leopold Figl lesz az új osztrák nemzetgyűlés elnöke dott az új nemzetgyűlés el­nökségének összetételében. Az új nemzetgyűlés elnöki székébe Leopold Figl jelenle­gi külügyminiszter kerül, míg a parlament első alelnöke a szocialistapárti Franz Oláh az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnökhelyettese lesiz. Az osztrák parlamenti ügy­rend szerint az elnök nem szavazhat, úgy hogy az új törvényhozási időszakban a 79 mandátummal rendelkező néppártnak ténylegesen ugyanannyi szavazata lesz a parlamentben, mint a 78 mandátumhoz jutott Szocia­lista Pártnak. (MTI) szovjet iskolarendszer átala­kításával növekszik a közép­fokú végzettségű kolhozisták száma. A legnagyobb kol­hozok bentlakásos iskolákat létesítenek. A falu kultúrális színvona­lának gyors fejlesztését bi­zonyítja, hogy jelenleg a kolhoz-falvakban 115.000 klub, 111.000 nagyobb mé­retű könyvtár, 61.000 film­vetítő berendezés működ;k. A kolhozok nagy részében van vezetékes rádió. Az utóbbi években meg­gyorsult a kolhoz-falvak át­építése. 1952 és 1958 között például a kolhozparasztok reáljövedelme 1,6-szeresre növekedett s ezzel párhuza­mosan igen sokan építettek új házat, öt év alatt há­rommillió falusi ház épült. A kolhoz-falvakban igen sok kórházat, körzeti rendelőt, szülőotthont létesítettek. Sok kolhoz tért át az új korsze­rű kolhozközpont kialakítá­sára, a nagyobb falvak tel­jesen városias jelleget ölte­nek. A hétéves népgazdasági terv teljesítése meggyorsítja a város és a falu különbségé­nek felszámolását. Tovább gépesítik a falusi munkát, teljesen villamosítják a me­zőgazdaságokat s a kolhoz­falvakban nagyszámú ói kul­túrális és szociális létesít­ményt építenek. zó, amelyre tálán mar jú­liusban sor kerülhet". Hasonló szellemben ír a Journal de Geneve is, amely a szerdai bizalmas tárgyalás lefolyásáról e cím alatt szá­mol be: „A konferencia úton van a korlátozott megegyezés felé”j A lap szerint a szerdai ülé­sen Selwyn Lloyd ismét hangsúlyozta, hogy a nyuga­tiak hajlandók hozzájárulni jogaik fenntartása mellett a nyugat-berlini helyzet meg­javításához”. A nyugatiak ezen azt értik, hogy haj’.an­dók csökkenteni Berlinben állomásozó csapataik létszá­mát ég némileg „lehalkítani” berlini propagandaszerveik tevékenységét is. Továbbra is ragaszkodnak viszont .jo­gaik fenntartásához”, vagyis a megszállási státushoz. A Gazette de lMusenne rá­mutat, hogy a jelenlegi kül­ügyminiszteri értekezlet ha­tározottan különbözik a múlt­beli hasonló konferenciáktól, mégpedig abban, hogy „most mindenki tudja, hogy meg kell egyezni valamiben, ez a valami pedig Berlin kér­dése’. (MTI) Amerikai tudósküldöttség Moszkvában MOSZKVA (TASZSZ). A szovjet—amerikai kultúrális egyezmény keretében újabb, antibiotikumok kutatásával foglalkozó amerikai tudóskiil- döttség érkezett a szovjet fővárosba. Az amerikai ven­dégek körülbelül egy hóna­pot töltenek a Szovjetunió­ban.--------------­Me gérkezett az első Tü — 114-es repülőgép Tiranába TIRANA (TASZSZ). Ked­den Tiranába érkezett egy TU-114-es szovjet utasszállí­tó repülőgép. Ez volt a TU 114-es első külföldi útja, — amelyet leszállás nélkül tett meg. A repülő-óriás három óra 15 perc alatt tette meg a Moszkva Tirana közötti 2500 kilométeres utat. A Szovjetunió visszautasította Irán alaptalan tiltakozását MOSZKVA (TASZSZ). A teheráni szovjet nagykövet­ség visszautasította az Iráni Külügyminisztérium tiltako­zásait, amelyek szerint szov­jet repülőgépek állítólag megsértették Irán légiterét Illetékes szovjet szervek közlése szerint szovjet repü­lőgépek egyetlen egy esetben sem sértették meg Irán lé­giterét. Mint a szovjet nagykövet­A Pravda von Eckardt genti tevékenységéről (TASZSZ). Moszkva (TASZSZ). A Pravda kommentálja Felix von Eckardtnak, a bonni kormány sajtófőnökének a genfi nyugat-német küldött­ség hivatalos tagjának tevé­kenységét. A lap rámutat, hogy Eckardt hivatalának munkastílusa és jellege az ér­tekezlet három hete alatt teljesen kikristályosodott. Kétségtelenné vált von Eckardt legfőbb célja: meg­akadályozni, nehogy valami közeledés beálljon a négy nagyhatalom álláspontja kö­zött. A Pravda rámutat, hogy a bonni uralkodó körök Eckardt hivatalán keresztül kampány folytatnak a csúcsértekezlet megakadályozására. A nyuga i sajtó gyakran közöl az NSZK küldöttségére való hi­vatkozással olyan elmélkedé­seket, hogy nincs értelme a •-Mcsértekez’et összehívásá­nak. A lap befejezésül megálla­pítja: így működik hát Genf­ben Eckardt úr, Adenauer kancellár jobbkeze. _ Az egészből az a legmeglepőbb, hogy ezt a tevékenységet hi­vatalosan a sajtóval kapcsol­ják össze. Valójában pedig ez a legigazibb politikai diver- zió. ség jegyzékei megjegyzik, az illetékes szovjet szerveknek minden alapjuk meg van an­nak feltételezésére, hogy Irán légiterében közvetlenül a szovjet határ közelében egy harmadik hatalom re­pülőgépei cirkáltak. A szovjet hatóságok pon­tos adatokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az iráni hatóságok a legutóbb' légi hadgyakorlatok idején megengedték az Egyesült Ál­lamoknak, Angliának, Pa­kisztánnak és Törökország­nak, hogy felhasználják Irán légiterét közvetlenül a szovjet határok közelében. Mint a szovjet jegyzék rá­mutat, ezek a cselekedetek ellenséges és provokációs cé­lokat szolgálnak, közvetlenül a Szovjetunió biztonsága el­len irányulnak és ellentétben állanak a fennálló szovjet­iráni szerződésekkel. (MTI). „Szakmabeliek“ A pártszervezet kezdemé­nyezésére 1000 férőhelyes csibenevelőt építenek a Di­mitrov Tsz-bem a karcagi Kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói. Június elsej-n kezdték a munkát, másodikán már kész voltak az alapozással, s azóta a falhúzás járja. A ti­zenöt-húsz fős brigád, amely naponta kint van, olyan hoz­záértéssel, o'yan lendülettel dolgozik, mintha valódi , szakmabeliek” volnának. Az építkezés gyors sikere azon­ban nemcsak a kint dolgo­zók, hanem az üzletben helytállók érdeme is, mert akik a pult mellől mentek el építeni, azok helyett is az ottmaradók szolgálják ki a vevőket. A vállalat dolgozói gondos, jó munkájuk mellett ezt az építkezést a közelgő pártkongresszus tiszteletére vállalták.- mögött: a félelem a gazda­- sági visszaeséstől, a válság­- tói. s Kérdés azonban, hogy h£ ' valóban nagyobb arányi- visszaesés következik be, t ‘ két különálló gazdasági tömi 1 milyen hatással lenne: na- " gyón is valószínű, hogy Nyu ' gat-Európa gazdasági ketté­szakítása csak sűlyosbítan " fogja a helyzetet. ’ A megoldást itt is csak a: 1 egészséges világkereskedelen ! fellendülése, a gazdasági hi degháború maradványainál felszámolása jelentené. Ang ’ lia, amelyet legjobban fe \ nyeget a német verseny, má: ’ meg is tette ebbe az irányb; t az első jelentős lépést: a na j pókban tért haza öt évn szóló kereskedelmi megálla podással a zsebében az Ecc- 7 les külkereskedelmi minisz 1 tér vezetésével a Szovjet ' unióban járt angol gazdaság " küldöttség. A lehetőségei ‘ azonban ezen a téren szintf 1 végtelenek: a szovjet, a ki 1 nai és a népi demokratikus » országok piaca munkát biz ‘ tosíthatnak a nyugateurópa f- gyáraknak, az ésszerű nyu- ’ gáti kereskedelmi politika je- 1 lentősen csökkenthetné i 1 munkanélküliséget ezekber ’ az országokban. , Csak élni kellene a lehető- t ségekkel. i B. D. j ' í Áthidaló megoldás körvonalai bontakoznak hí Genfben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom