Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

1959. június 5. «ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HÁROM EDZETT EMBER A fényszarui „ Í6 Sok probléma volt itt né­hány hónapja még. A fiata­lok úgy immel-ámmal jártak el a KISZ-be s ha taggyűlés^ ről esett szó, sokan csak a váltakat rándították, mond­ván: minek menjek én oda. nem származik abból nekem különösebb hasznom'. S valahogy egy kicsit iga­zuk is volt a fiúknak, lá­nyoknak. A KISZ-titkár, bár minden jószándék megvolt nála erre, nem sokat tudott velük foglalkozni, mert elfog­laltságának számát is alig is­merte. A vezetőség pedig, ki­ki dolgozgatott külön, mert bizony jó hosszú idő telt el, amire egyszer-egyszer össze­jöttek. Ilyen helyzetben találta a tavaly őszi KISZ-tag össze­írás a jászfényszarui KISZ szervezetet. A frissen vá­lasztott, helyesebben akkor megbízott új titkár Rékási Erzsébet fiatal pedagógus nem volt könnyű helyzetben. — Azt hittem — mondja még mindig felidézve a két­ségbeesését —, hogy nem tu­dunk zöldágra vergődni. Az alig 30 fős alapszervezet jó­formán már csak papíron lé­tezett. S bizony sokat töp­rengtünk. hogyan fogjunk dologhoz? Azóta eltelt néhány hónap. S ma már 65 fiatal tömörült a szervezetbe. Mondani sem kell, nem magától; — Gyertek közénk — hív­ták a fiatalokat, Sztojkov Er­zsébettel és többekkel közö­sen. — Megteremtjük a kul- túréletet, sportolunk, tanu­lunk együtt; A hívó szó nem maradt meghallgatatlanul. S akkor, amikor látták a fiatalok, hogy nem csak szó, amit mondtak, hanem tettek is születnek, lassan az élet is megindult. A téli hónapokban már han­gos volt a művelődési otthon KISZ-szobája. A színjátszók Fehér Klára: „Nem vagyunk angyalok” című darabjával korát meghazudtoló fürge­séggel közeleg; kerek három hét múlva megkezdődik me- gyeszerte az aratás. Ma még haragoszöld, — nemsokára aranysárga kalászok hajtják fejüket az aratógép, a kom­bájn alá. Gépállomásaink jól felhasználták a közelmúlt hónapjait: felkészültek a nagy próbatételre. Ugrásra kész a Szolnoki Gépállomás 22 aratógépe; egy-egyre 145 kát. hold vár. Teljesen rendbehoztak 12 kombájnt is. melynek ebben a pillanatban 3 ezer 200 kát. holddal kellene megbirkóz­nia. A gépállomásiak úgy számítják, hogy aratásig megérkezik hozzájuk körül­belül 10 szovjet és két ma­gyar gyártmányú kombájn. A vezetők kemény munkára készülnek — a gépállomás körzetében sok az erősen megdőlt gabona. A learatandó terület 85 százalékára kötöttek a tsz-ek tarlóhántási szerződést. Ügy látszik, hogy helyenként nyári mélyszántást kell majd alkalmazni, kapacitás hiá­nyában. Több mezőgazdasági szakember úgy véli: tarló­hántás helyett mind vízgaz­dálkodási. mind egyéb szem­pontból jól megfelel a nyári mélyszántás is. Elkészült a menetirány­terv a Jászberényi Gépállo­máson; e percben a tanács­nál tanulmányozzák jóváha­gyás végett. A kijavított ara- tógépek már a brigádszállá­sokon várják a munka meg­kezdését. Egyre-egyre 140 kát. hold jut. A gépállomásiak bíznak abban, hogy megyei igazga­tóságunk ígéretének valóra- váltása lehetővé válik: hat új kombájnt kapnak, {da birkóztak, a sportot kedve­lők ping-pongoztak, s akik tanulni akartak, a község fia­tal pedagógusaival együtt bújták a könyveket. A döntő fordulat — ha lehet ezt így nevezni — azonban a korata- v assza 1 rendezett KISZ-bál .után következett be. Vala­hogy itt találták meg telje­sen a helyüket a fiatalok. És aztán a szervezés, a község­beli termelőszövetkezetek ala­kulása teljes utat nyitott az erjedésnek. , — Igaz, nem túl sokat, de segítettünk — mondják. — Szervezetünkből általában 20 fiatal dolgozott a szövetkeze­tek szervezésénél. És a termelőszövetkezetek létrejötte után sem álltak meg. — Hogyan tudunk segí­teni? — kutatták a lehető­ségeket. — Én azt gondolom — mondotta valaki, már Rékási Erzsébet sem emlékszik arra, ki — legtöbbet úgy segíthe­tünk, ha önkéntes segítő bri­gádot alakítunk. S vége sem lett a taggyűlésnek, már ké­szen állt a brigád. Tizenhét fiú és nyolc lány vállalta a munkát. S aztán az első közös munka. — Április 23-án taggyűlést tartottunk. Itt határoztuk el, hogy vasárnap a Lehel-kürt Tsz-be megyünk segíteni az építkezést — forgat egy kis könyvet, dátumot és számot A közelmúltban negvenöt jászbpl dogházi dolgozó pa­raszt társasgépkocsival Me?ő- hékre látogatott, az ottani Táncsics Tsz-t nézte meg. nyolc áll rendelkezésükre; — mindenikre 230 hold vár — ami bizony sok. Berényben ötletes módon használják ki a rendelkezésre álló időt. — Négy-négy kombájnt indíta­nak arra a területre, hol elő­ször érik be a gabona. Jász- felsőszentgyörgy, Pusztamo­nostor határában kezdenek, itt melegebb a talaj, mint Jászárokszállás, Jászjákóhal- ma vidékén. A csapatos fel­vonulás megkönnyíti az irá­nyítást, az üzemanyagellátás biztosítását is. A Jászberényi Gépállomás körzetében alig 15 százalékra tehető a megdőlt gabonave­tés — a kombájnosokra mégis komoly feladat vár. Gyönyö­rű az árpa. embermagasságú a rozs: igen nagy szalma ter­mésre lehet számítani. A szalma lehúzása, elszállítása komoly feladatot ró gépállo­másiakra, szövetkezetiekre egyaránt. A szovjet ipar és a gaz­dasági élet megnövekedett szükségletei megkövetelik, hogy gyorsan fejlesszék az elektronikus számológépek gyártását A hétéves tervben a számológépek gyártása csaknem ötszörösre emelke­dik, s ezzel együtt tovább korszerűsítik a géptípusokat A tervidőszak második fe­lében nagyteljesítményű elektronikus számlálógépeket gyártanak. Ezek a gépek má- sodpercenknnft 100.000— 200.000 matematikai művele­tet véggznek el, keresve a titkár. És az em­lített napon mar reggel 7 órakor indultunk is amúgy játékosan, fiatalosan, hu­szonegyen, miután azokat is kiugrasztottuk az ágyból, akik elaludtak. Bizonyára nem volt köny- nyű munka. A favágás, ala­pozás, de a falazás sem gye­rekjáték. — De azért nem fárad­tunk el. Még a legfiatalabb, Szűcs Miki sem panaszko­dott — mondja Szabó Ág­nes. — Jól eltöltöttük a na­pot, mert Szolnokról ipari tanulók. Pestről meg egye­temi hallgatók is voltak a tsz-ben. összeismerkedtünk, barátkoztunk és dolgoztunk — körülbelül ez volt a nap programja. S bizony, olyan gyorsan eltelt. Ezt követően még három esetben jártak a termelő- szövetkezetekben a község fiataljai. Hol mit kellett, azt csinálták. És most, mivel az erjedést már megállítani nem lehet, elújságolják, hogy újra felkeresik a Lehel-kürt Tsz-t és segítenek befejezni az építkezést. • íme a jászfényszarui erje­dés története. Amíg erről hallottam, azon gondolkod­tam: milyen nagy erő rejlik a közös gazdálkodás eszmé­jében. Lám, még a néhány hónapja csak pangó KISZ szervezet lábraállását is se­gíteni tudta és a fiatalok he­lyét is megjelölte. Volt sok látnivaló. Muhari Ferenc, a jászbologházi Aranykalász Tsz elnökhelyet­tese nézelődés közben több­ször megjegyezte: — Csak azt sajnálom, hogy a mi közös gazdaságunkból nem jöhettünk még többen. Látnia kellett volna sokunk­nak a Táncsics gyönyörű ve­téseit, az őszi árpát, amely olyan egyöntetű, mintha meg­nyírták volna. A tapasztalatcsere résztve­vői nem tagadták meg ön­magukat — hiába no, jász- boldogháziak — és az állatok körül időztek legtöbbet. Egyi­kőjük megismerte a Kávét. Ez a tehén Konkoly Bélától került a tsz-be. Almási Péter elmondta: Ö csak azért jött a messzi Bol­dogházáról, hogy viszontlássa Február 14-én tizenöten alakítottuk meg a jászberényi Aranykalász Termelőszövet­kezetet. Jelenleg nyolcva­nén vagyunk és a közös föld terület 620 hold. Munkálko­dunk, dolgozunk. Pár nap múlva az 52 férőhelyes, mag- tárpadlásos szarvasmarhais­tálló építését befejezzük. A jószágok elhelyezése mellett gondoskodunk a takarmány­ról is. Tíz hold silókukoricát és 10 hold egyéb szálastakar­A szovjet tudományos ku­tatóintézetek különleges elek­tronikus vezérlő-berendezése­ket dolgoztak ki egyes ipari munkafolyamaitok automati­zálására. A gépek a beér­kező jelzések alapján önma­guk döntenek a munkafolya­mat irányításáról. Ilyen elektronikus vezérlő-berende­zéseket helyeznek üzembe például a vasúti közlekedés­ben, a kohászatban, a vil­lamoserőművek irányító köz pontjaiban, az olajbányászat­ban és a népgazdaság más ágaiban, (MTIh Akármelyik tagjával be­szélgetünk az Építőipari Ktsz pártszervezetének, a vezetősé­gének. arra a meggyőződésre jutunk, hogy megosztva, de összehangoltan végzik a munkát. A háromtagú veze­tőség valóban irányítja, szer­vezi a tagságot, s velük együtt a ktsz minden dolgo­zóját terveik, fe1 adataik meg­valósítására. Nem könnyű pedig mindez, hisz kétszer sem adódik ugyanaz a prob­léma; mindig új és új, mond­hatni úgy is, hogy nagyobb és komolyabb feladatok jön­nek. Nemrég az ellenforra­dalom után például az álta­lános munkafegyelem megte­remtése volt a fő. A munka, a kenyérkereset szüksége azonban akkor kézzelfogha­tóbb segítséget nyújtott szá­mukra. Máig is maradtak viszont emberek, akikre időnként panasz van, akik itt-ott ki­húzzák magukat, akikre ma is nagyobb gondot kell for­dítani. mint másokra. Ez semmivel sem könnyebb. — Úgy közelférkőzni egy em­berhez. hogy szavuknak ha­tása legyen, hogy annak ere­je az ember magatartásában realizálódjon; nem megy egy-kettőre. Különösen nem, ha az illető jobban kedveli az italt, mint a korholó, ne­velő szót. Pedig ennél a vál­lalatnál ilyen is akad. Még­is. Az elvtársakból nem fogy azt a két tehenet, melyet há­rom évvel ezelőtt adott el a tsz-nek. „Megsirattam akkor a teheneimet, mert azt hit­tem, sosem lesz olyan gazdá­juk mint magam voltam. Té­vedtem. Itt a szövetkezetben még szebbek; 28 liter tejet adnak naponta” — jegyezte meg. Besenyi Béla, a Hunyadi Tsz elnökhelyettese, Répás Pál, ki 15 holdjával választot­ta a közöst, szintén az elis­merés hangján beszélt a me- zőhéki szövetkezeti gazdák szorgalmáról. Búcsúzóul Kon­koly Béla, az Aranykalász Tsz elnöke köszönte meg a Táncsios-beliek vendéglátását azzal, hogy az új útra tért jászboldogházd parasztság nem sok idő múlva hasonló eredményekkel büszkélked­het. mányt vetettünk közösen. Ezt természetesen már együtt műveljük. Ezenkívül minden tag föld­jéhez mért arányban ad be takarmányt. A takarmányok összegyűjtésével elsősorban agronómusunk, ifjú Bató Já­nos foglalkozik, aki idevaló, erre a határrészre, s nemcsak alapítója, hanem vezetőségi tagja szövetkezetünknek. Napról napra jobban lát­juk, hogy érdemes volt meg­fogadni a karcagi elvtársak tanácsát, akik segítettek ben­nünket az elhatározásban. Szövetkezetünk nevében üd­vözlöm Molnár Józsi bátyá­mat és mindazokat a karcagi szövetkezeti paraszttársaimat, akik februárban a szövetke­zés világos útjára segítettek. Ifjú Varga József tsz-elnök Jászberény Az ország tizenhat mező- gazdasági szakiskolájában rendezett házi verseny győz­tesei csütörtökön a Szabad- kigyósi Tangazdaságban mér­ték ősze tudásukat. Az állat­tenyésztés, növénytermesztés, és kertészet ágában tizenkét gyakorlati munkafolyamatot ki a türelem, nem lankad az akarat, hogy neveljék a tár­sadalom számára egyre érté­kesebbé az embereket. Nevelési módszereikről nem lehetne különösebb újat mondani, sem azokat körül­határolni. Ahogy Pató Imre elvtárs, a tapasztalt párt­munkás mondja, azt mindig az adott helyzet ismeretében választják meg. Az egyes esetek, általános tapasztalata alapján annyit mondhatni, hogy nem is annyira a szó­áradatokra. magyarázatokra törekednek, mint inkább olyan légkör megteremtésé­re, amelybe kényelmetlen nem beleilleszkedni, amelyet restellnek nem követni az emberek. Hogyan csinálják est ? Legtöbb erőt a taggyűlé­sekből merítik. A legutóbbin is például több fontos gazda­sági kérdés helyzetét vitat­ták. de nem mellőzték el az egymáshoz való őszinteség megvitatását sem. Nem ,.úgy kapásból’', hanem azért, mert különböző jelek arra mutat­tak, hogy e téren van egy s más megbeszélni való. Né­hány ember ugyanis leta­gadta ami hibát elkövetett, s ezzel nemcsak a maga, ha­nem a szövekezet jó hírnevét is csorbította. „Márpedig az ilyet nem engedheti meg ma­gának senki, aki ebben a szövetkezetben dolgozik”, — így foglaltak állást. Mert a jó hírnevet a szak­mai munka mellett a tsz fej­lesztés során is erősítették. Az Alkotmány Tsz-szel ke­rültek szorosabb kapcsolat­ba, úgy is mondhatni, mé­lyebb barátságba. A fejlesz­tés idején a tagtoborzással segítettek, most pedig a gaz­dasági munkában. Ahelyett, hogy különösebben hangoz­tatnák a patronáljuk szót, inkább ezeket mondják: ne­künk szakmánk. nálunk könnyebben megy a kútkáva csinálás, a padlásfeljáró épí­A Szolnok megyei Néplap május 10-i számában a fen­ti cím alatt vitacikk jelent meg Tresser Pál főagronó- mus tollából. Ehhez az aláb­biak szerint kívánok néhány gondolatot hozzáfűzni: A sertéshizlalás a jelen­legi megállapított hízósertés árral is kifizetődő. Nemcsak nagyüzemben, hanem a ma­gángazdaságban is; főleg, ha húsfajta jellegű sertést hiz­lalunk. Elbeszélgetve a ter­melőszövetkezetek elnökei­vel és egyéni hizlalókkal, senki sem vitatja azt, hogy a sertéshizlalás ráfizetéses. Fenti cikkben példának hozta fel az író, hogy ná­lunk a Május 1 Termelőszö­vetkezetben betervezték a süldő és takarmányeladást. A cikk írója ebben az eset­ben tévedett, a Május 1 Tsz vezetőségének ilyen gondola­ta nincs. Egy tényből vetettek fel aggályoskodást, hogy mivel elegendő takarmány nem áll rendelkezésükre, így ha fel­futtatták volna a hízósertés állományt és a takarmányt szabadpiaci áron kellett vol­na megvásárolni, — akkoi a szabadpiaci áron vásárolt abraktakarmánnyal nem len­ne jövedelmező a sertéshiz­lalás. Ezt vitatta Nagy Ti­bor, a Május 1 Termelőszö­vetkezet elnöke­mutatott be a 16 döntőbe ke­rült diák. A szaktanárok vé­leménye szerint a fiatalok alapos felkészültségről, sok­oldalú képzettségről tettek tanúságot. A verseny legjobbjait pénz­jutalomban részesítettek, — (MTI), tés. Hát megcsináltuk nekik, csibeólat is építünk. Lestár Béla, a pártvezetőség egyik tagja vezeti a tsz 50 férőhe­lyes istállójának az építését. Szabó József elvtársat pedig gyakran meghívják s ő el is rr^gy a tsz alapszervezeté­nek tag vagy vezetőségi ülé­sére. Az alapszervezetmek alig több mint húsz tagja van. Mégis mondhatni, hogy jut belő.ük mindenhová, s mun­ka is van mindenki számára. A vezetőség amellett, hogy ők maguk is állandóan dol­goznak, a tagoknak is „ki­osztja” a munkát. Most újabb nagy erőt igénylő elgondo­lást szándékoznak megvaló­sítani. Ugyanis a városban, Törökszentmiklóson még leg­alább *ot ktsz van. de egyik­ben sincs pártszervezet. Egy- egy párttag ha van közöttük, s a politikai munka hiánya elég szembetűnő. Ezért most olyan bátor vállalkozásba kezdtek az építő pártszerve­zet tagjai, hogy néhányon eljárnak a többi szövetkeze­tek taggyűléseire. Ha szak­mai vonatkozásban nem is, de az általános szövetkezeti morál betartásában igen so­kat segíthetnek. Átadják sa­ját tapasztalataikat, maguk között pedig megvitatják, mit segíthetnek még. Nem nagy létszámú a törökszentmiklósi építők pártszervezete. Vezetősége is mindössze három tagú. Há­rom fizikai és politikai mun­kában egyaránt edzett, jára­tos ember, akik az említette­ken túl sok más tettükkel segítik a ktsz boldogulását. Három elvtárs. akik " sokat tanultak az elmúlt évek alatt, s most már tudnak má­sok sorsa felől gondolkodni, tudják irányítani a vezeté­sükre bízott alapszervezet politikai munkáját, mind a tagság, mind a szövetkezet s a nagy közösség érdekében. B, E. A cikk megjelenési idősza­kában ezerkét sertést szer­ződtek le a tsz-ek az Állat­forgalmi Vállalattal, azóta négyszázhuszonhárommal többet szerződtek le és to­vábbi szerződéskötésre van kilátás, ami azt igazolja, hogy termelőszövetkezeteink jól állnak hozzá ehhez a kér­déshez. Szövetkezeteink sertésál­lományban gyengén állnak. Az ellenforradalom alatt a sertésállományt majdnem teljes egészében széjjelhur­colták. Jelenleg a szövetke­zeteinknél négyezernyolc ser­tés van, ebbe beleértve a ma­lacokat, anyakocát és süldő­állományt is. Mivel ilyen ala­csony a sertések száma, szö­vetkezeteink azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy te­gyük lehetővé az Állatfor- galmi V-n keresztül a hízónak való sertésállomány felvá­sárlását A Dimitrov Tsz ötszáz, a Béke Tsz háromszáz, a Má­jus 1 Tsz kétszáz süldőt óhajt. Ezek a tények is mu­tatják, hogy minden jószán­dék megvan tsz-eink vezető­ségében és tagságában, hogy minél több hízott sertést tud­janak adni a népgazdaság­nak; A cikkírónak azon fejtege­téseivel, melyekben a sertés­hizlalás jövedelmezőségét számadatokon keresztül iga­zolja ^ — teljes egészében egyetért a város összes ter­melőszövetkezeteinek tagsá­ga és vezetősége. Városunkban a párt- és ta­nács vezetői azon vannak, hogy a sertéshizlalást a ter­melőszövetkezetekben előbb­re vigyék és segítsék. Mátyus Imre vb. elnökhelyettes Karcag Aratásra hess a Szolnoki és Jászberényi Gépállomás Péter és Pál tiszteletreméltó Nagy István Szövetkezeti emberek­szövetkezeti föld A jászboldogháziak Mezőiteken A Szovjetunióban gyorsan fejlesztik az elektronikus számlálógépek gyártását „Szövetkezetünk ezév februárjában alakult: üdvözletünket küldjük Karcagra" Mezőgazdasági szakiskolások országos versenye Hozzászólás a „Jövedelmező-e a szerződéses sertéshizlalás" című vitacikkhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom