Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. június 30. HRUSCSOV: Ma is készek vagyunk egyezmény aláírni a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről Gromiko nyilatkozata a genfi külügy­miniszteri értekezletről A genfi értekezlet mene­téről szólva a külügyminisz­ter beszélt arról a szerepről is, amelyet a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya vállalt. A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya olyan utasításokkal látta el a genfi küldöttségét, amelyek sze­rint minden tőle telhetőt meg kell tennie az értekezlet munkájának nehezítésére és minden pozitív döntés meg­akadályozására. A legutóbbi napokban — folytatta Gromiko — Bonn újabb bizonyítékát adta ob- strukciós politikájának, ami­dőn olyan határozatot ho­zott, hogy a július 1-i elnök- választást Nyugat-Berliniben tartják, jóllehet ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak semmi köze Nyugat-Berlinhez. Ez a kihívás természetesen nem a tárgyalások megköny- nyítését, hanem a genfi ta­nácskozások kiélezését szol­gálja. Gromiko ezután azokról az okokról szólt, amelyek arra késztették a nyugati hatal­makat, hogy háromhetes szü­netet indítványozzanak a genfi értekezleten. Ezek az okok nem a tárgyalások fej­leményeiben keresendők. A szünetet az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaor­szág kormánya már koráb­ban tervbe vette és azután csak ürügyet keresett előter­jesztésére. A Szovjetunió kormányá­nak az a véleménye; elen­gedhetetlen a genfi érte­kezleten képviselt államok további erőfeszítése a füg­gőben lévő nemzetközi kérdések megoldására. Jóllehet az értekezlet első szakasza nem járt olyan eredményekkel, mint amilye­neket a népek elvártak. A Genfben folytatott megbeszé­lések mégis bizonyos hasznot hoztak: világosabban tisztá­zódtak a tárgyalások résztve­vőinek nézetei, pontosabban kirajzolódtak a nézetkülönb­ségeik és kísérletek történtek olyan irányban, hogy köze­lebb kerüljenek egymáshoz a felek egyes kérdésekben el­foglalt álláspontjai Az a véleményünk — mondotta befejezésül Gromi­ko — hogy vannak kiinduló­pontok, amelyek a genfi ér­tekezlet pozitív befejezésé­nek reményével kecsegtet­nek, ha természetesen part­nereinket nem olyan szándé­kok vezetik, hogy egy hely­ben topogjanak és hideghá­ború folytatása jegyében tár­gyaljanak. A szovjet kormány tovább­ra is latba veti minden ere­jét, hogy kölcsönösen elfo­gadható megoldásokat talál­janak a genfi értekezleten megvitatandó kérdésekben. (MTI). Indonesia elnökének beszéde egy hanoi sajtóértekezleten — nagygyűlés Hanoiban HANOI (TASZSZ). dr. Su­Moszkva (MTI). Schlier- see nyugatnémetországi vá­rosban 12 európai ország kép­viselőinek részvételével érte­kezletet tart az atomfegyver­kezés ellen harcoló Európai Szövetség. Mint a TASZSZ jelenti, Schlierseebe megérkezett Hruscsov válasza arra a le­vélre, amelyet a szövetség vezetői intéztek a szovjet kormányfőhöz. Ez a levél, amelyhez ha­sonlót a szövetség vezetői az amerikai és az angol kor­mányfőnek is megküldték, hangsúlyozza, mennyire elő­segítené a nemzetközi fe­szültség enyhülését, ha a nukleáris fegyverekkel ren­delkező három nagyhatalom megállapodásra jutna a nuk­leáris fegyverkezési verseny megszüntetésében. Ezért a szövetség felhívással fordult az Egyesült Államokhoz, a Szovjetunióhoz és Nagy-Bri­WASHINGTON (MTI), A TASZSZ jelenti: Végétért az Amerikai Kongresszus Atomerő-Bizott- sága különleges albizottságá­nak ötnapos ülése, amelyen az albizottság tagjai „meg­vizsgálták” egy atomháború esetleges következményeit. Az albizottság elkészített úgynevezett hipotézist, amely hetven nagy amerikai város és ipari központ, valamint 154 katonai támaszpont ellen tételez fel „korlátozott tá­madást”: összesen 1446 mega­tonna robbanóerejű hidro­génbombákkal. A bizottság ,,megállapította”, hogy egy ilyenfafta „korlátozott tá­madás” a lakóházak ötven százalékát pusztítaná el és 49 millió embert ölne meg. Ezeket az adatokat bőven tálalja az amerikai sjtó. Nem kétséges, hogy azEgyesüit Ál­lamok bizonyos körei a há­borús előkészületek fokozá­sa céljából szitják az atom­őrületet. MOSZKVA- A Krasznaja Zvezda az albizottság „tevé­kenységét” kommentálva megállapítja, hogy az atom­tanniához, kössön egyezményt a nukleáris fegyverkísérleteik megszüntetéséről. Hruscsov, a Szovjet Mi­nisztertanács elnöke válaszle­velében hangsúlyozza: a — Szovjetunió mindig követke­zetes híve volt annak, hogy azonnal, egyszer s minden­korra megszüntessék a nuk­leáris fegyverkísérleteket. Ma is ezt akarja. Álláspontjá­nak őszinteségét többször is határozott lépésekkel bizo­nyította, — Má is készek vagyunk haladéktalanul egyezményt aláírni mindenfajta atom- és hidrogénfegyverkísérlet meg­szüntetéséről. így tehát mint régebben, most is attól függ a nukleáris fegyverkísérletek megsznütetése, hogy hajlan­dó-e erre az amerikai és az angol kormány — jelenti ki válaszlevelében Hruscsov, *— őrület fokozását célzó kong­resszusi furfang lényege: meggyőzni az amerikaiakat arról, hogy elengedhetetlenül szükséges elsőként megkez­deni az úgynevezett preventív atomháborút. A szovjet nép és mindenki, akinek drága a világ békéje és biztonsága, éberségét sokszorozva kíséri figyelemmel a militaristák mesterkedéseit — írja befe­jezésül a lap. (MTI); Megkezdődött a Koreai Munkapárt Központi Bizottságá­nak plénuma PJENJAN (TASZSZ). Mint a Nődön Színműn című lap jelenti, szombaton megkez­dődött a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának plé­numa, amely az állattenyész­tés továbbfejlesztésének meggyorsításával foglalko­zik. A plénumon Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottságának elnöke is­merteti az állattenyésztés feladatait. (MTI). A. TU 114 nagy sike­re New Yorkban London (MTI). Az an­gol sajtó színes New York-i jelentésejt ben számol be ar­ról, milyen imponáló hatást tett Kozlov szovjet minisz­terelnökhelyettes Amerikába érkezése a világ legnagyobb repülőgépén, amelynek egye­dülálló teljesítménye a 11 órás leszállás nélküli repülés Moszkvától New Yorkig. Mint a Daily Mail írja, a kíváncsi amerikai tömeg száj- tátva bámulta a gépóriást. Ez volt a hatásos előjáték a káp­rázatos New Yoöik-i szovjet kiállításhoz. A Daily Express jelentése szerint Kozlov repülőgépe még sokkal tovább is repül­hetett volna, talán Los Ange- lesig is, mert hatósugara a hatezer mérföldet is megha­ladja, Az amerikaiak már kérdezik, hogy van-e nekik olyan gépük, amelyen Nixon megállás nélkül repülhet majd Moszkvába július 25-én. (MTI). Japán gazdasági terjeszkedése Dél­kelet-Ázsióban Japánban véget ért az ázsiai országokban élő japán gazdasági szakemberek há­romnapos értekezlete. Az ér­tekezleten a Kisi kormány szóvivője ismertette a japán gazdasági terjeszkedés politi­káját. Japán arra törekszik, hogy a délkelet-ázsiai orszá­gokban „fejlessze’* a gazda­sági és műszaki „együttmű­ködést*’, azaz növelje a bá­nyászatot, valamint a mező- gazdasági és az ipari terme­lést s leszorítsa a termékek árát. A terv előirányozza a fokozottabb tőkeberuházást is. (Uj Kina). Az osztrák közalkal­mazottak szakszerve­zete fizetésemelést követel Az osztrák közalkalmazot­tak szakszervezete, amelynek több, mint 110.000 tagja van, a közalkalmazotti fizetések emelését követeli. A szak- szervezet azzal indokolja kö­vetelését, hogy az 1956 évhez viszonyítva a létfenntartási költségek 8.5 százalékkal drá­gultak, (MTI), Moszkva (TASZSZ). — Gromiko külügyminiszter a sajtó kérdéseire nyilatkozat­ban összegezte a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet első szakaszának eredményeit és a további tárgyalások kilátá­sait. Ez szükséges azért is, mert az Egyesült Államok külügyminisztere Géniből tör­tént hazatérése után adott nyilatkozatai célzatosan is­mertetik a genfi tárgyalások menetét és a Szovjetunió né­zeteit . Gromiko felhívja a figyel­met a legutóbbi szovjet ja­vaslatok helytelen értelme­zésére. ami gyakran tapasz­talható Nyugaton. Ez vonat­kozik arra a határidőre is, amelyet a szovjet kormány a Ny ugat-Béri inról kötendő egyezmény érvényességére előterjesztett A szovjet kormány — hangsúlyozta Gromiko — új javaslataival fe megegyezé­ses döntést keres Nyugat- Bér linre vonatkozóan. A továbbiakban a Szovjet­unió külügyminisztere meg­állapította, hogy „fikarcnyi igazságot" sem tartalmaznak azok az állí­tások, mintha a Szovjet­unió „el akarná nyelni” Nyugat-Berlint és meg akarná fosztani annak la­kosait „a szabadságtól”. Ilyen állításokat tartalma­zott a többi között Herter rádiónyilatkozata is. Gromiko a genfi értekez­leten kialakult helyzetet jel­lemezve hangsúlyozza, a Szovjetunió indítványozza, hogy késedelem nélkül ké­szítsék élő és kössék meg a német békeszerződést a két német állammal. A nyugati hatalmak vála­sza más e kérdésre. Őket úgy látszik igen kielégíti a jelenlegi németországi hely­zet. A szovjet kormány a Nyugat-Berliniben már ki- vénhedt megszállási rend­szer mielőbbi felszámolására törekszik — mondotta a to­vábbiakban Gromiko. A nyugati hatalmak ja­vaslata, amelyeket a genfi értekezlet elé terjesztet­tek egyazon célt követnek: bármi áron fenntartani a nyugatberlini megszállási rendszert és a megszállási előjogokat. karno, Indonézia elnöke va­sárnap Hanoiban egy sajtó- értekezleten kijelentette: a Sohasem teszünk engedmé­nyeket az imperializmusnak, mindenütt fellépünk ellene, bárhol és bármilyen formá­ban jelenjék is meg. Indonézia és Vietnam né­peinek barátságáról szólva Sukarno hangoztatta: barát­ságunk a rokonszenven, a kölcsönös megértésben, az előttünk álló problémák azo­nosságán alapszik. Az újságírók kérdéseire válaszolva megjegyezte, hogy nem hisz az úgynevezett „kommunista veszélyről hangoztatott kijelentések­ben.” A Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaságban, Lengyelországban és más or­szágokban tett látogatásom utón mindenütt hangoztat­tam, hogy a kommunisták nem akarnak háborút. Vasárnap Hanoiban Su­karno körülbelül kétszázezer ember részvételével Indonéz­vietnami gyűlést tartott A gyűlésen Sukarno, Indonézia elnöke és Ho Si Minh, a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság elnöke mondott be­szédet. (MTI). (MTI). Szítják az atomőrületet az Egyesült Államokban MÓRICZ ZSIGMOND: TJlJ\GÉ3)lJ\ •) Nyolcvan évvel ezelőtt született Móricz Zsigmond, a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakja. Hangját a Hét kraj­cár című elbeszélésével találta meg. Ezt követően egymás után jelentek meg novellái, regényei. 1919-ben a proletárdiktatúra mellett foglalt állást és bukása után sem alkudott meg az el­lenforradalmi renddel. Sorra születtek meg legnagyobb mun­kái az Úri muri, a Rokonok, az Árvácska, amelyekben éles tollal rajzolta meg kora társadalmát. S a társadalmi valóság magas művészi fokon való ábrázolása a kritikai realizmus egyik legnagyobb mesterévé avatta az Írót. Az évforduló al­kalmából a Tragédia e. elbeszélését közöljük, az lró novellás- kötetéböl. Mindenki a Sarudy-lány holnapi lakodalmáról beszélt. Ebéd után lehevertek az aratók a keresztek tövébe, vagy a villákból, gereblyékből rögtönzött apró sátrak alá, ahol egy-egy szoknya adott egy kis árnyékot a fekvők arcára. Elég az, csakhogy napszúrást ne kapjon az ember. A nagy sárga mezőn vidáman izegtek-mozogtak ezek a hangyaszorgalmú emberek s az embertelen nagy munka közben, amely úgy tetszik, mintha végtelen és határta­lan volna, örömet találtak abban, hogy a karjukat mozgat­ták, szájukat rángatták és a legények, meg a lányok olyan kacagva csipkedték meg egymást, mintha ez volna az élet főfő tennivalója. Kis János megette az almásételt, amit szeplős, málé- szájú fia, aki ijesztően hasonlított hozzá, kihozott utána. Azután körülnézett, de lusta volt keresztig menni s ott helyben dűlt el a tarlón. A kalapját az arcára tette s ryómban elaludt. Még annyit hallott, hogy Sarudy Pál bomyút is vágatott a lakodalomra.: Azzal elaludt. Senki sem törődött vele, a tulajdon fia sem. Ez elő­vette cserépfazekat s belenézett, nem. hagyott-é az apja egy kicsit neki is benne? Bizony nem hagyott. Olyan üres volt az edény, mintha a Bodri már ki is mosogatta volna. Ezzel felborította a mázas csuprot s elment a kutya után födi mogyorót keresni. Mikor Kis János felébredt, első dolga volt megnyalni a száját. Álmában lakodalomban volt s nagyon jól tele­ette magát. Kedvetlenül gondolt rá, hogy elfelejtett min­dent, ezt i" hol volt, azt is, mit evett. Legalább ne éb­redt vön fél. Hozzá volt szokva, hogy neki egész életében minden­ről le kel mondani, hát nem soká sajnálkozott. Másik ol­dalra fordult s újra el akart aludni. Nem sikerült. Az arca olyan vörösre vált (fitkalap alatt, mint a főtt rák. Lelökte a piszokban feketült szalmakalapot s jól esett, hogy a mezei szellő hűvösen érte a bőrét. ‘— Egye meg a fene ezt a vén Sarudyt — gondolta magában — e'eget elágaztam neki életemben, meghíjhatna i jánya lakodalmára. Hadd laknék jól eccer. Felemelte a hüvelykujját:: — Lesz húsleves. Jó sárga, zsíros tyúkhúsleves. Az jó lesz. Abbul megeszek egy tállal. És már habzsolta is, szopogatta a sűrű, apró, sárga­színű tésztacsigákat, amiket marokszámra eregetett le a nyeldeklőjén. «— Dógozni, emberek! — kiáltotta valaki. Kis János meg se mozdult. Eszébe jutott, hogy egy­szer gyerekkorában valami lakodalomban volt. Rokona is volt az a család, még se kapott az egész lakomából mást, csak tyúklábát. Tehetetlen harag, vad düh fogta el. A keze ökölbe szorult s érezte, hogy most olyat, de olyat tudna ütni, hogy minden töme-zúzna utána. De a hüvelyke mereven állott, erről lassan az eszébe jutott, amire az imént gondolt. — Azután a töltött káposzta -. ■.. Hatvanöt megennék belőle... de ha ötvenöt nem, egyet se. ‘— Dologra! — kiabáltak amott. Ö is feltápászkodott. Éhesnek érezte magát. Odanézett a fekete falú cserépedényre. Üres... Ügy se volna benne, csak valami lötty. Megrágta az edényt; mevetően és dühösen. Annak beszakadt az oldala. Különben is drótozva volt már < egy drótszál a bocskorába akadt: — Üssön meg a guta! — káromkodott Kis János és lerugdosta a lábáról a kölöncöt. — Már míg élek, min­dig ebbe a szegénységbe kell szuszogni. Az a vén bitang nem fog elhíjni. Egész nap rosszkedvű volt. Észre sem vette senki. Kis János amolyan láthatatlan ember volt, akit senki sem lát meg. így élte le az egész életét, sohase volt egy per­cig sem érdekes ember. Se nem gyenge, nem kicsi nem nagy; nem sánta, nem begye mi lett volna, ami feltűnt vön rajta. Olyan volt, mint egy ember; két szeme volt. meg egy orra. Bajusza is volt És sohasem jutott eszébe semmi. Ha reggel volt, telkeit, este lefeküdt; mikor eljött az ideje megházasodott. Akkor lakott utoljára jól, beteg is lett tőié. Katona nem rótt. a faluból tízszer se volt kinn, aúikor is csak a vásáron. Nevetni csak egyszer ne vetett életében jóízűen, akkor, amikor az apja le akarta őt ütni,amiért megette az egész tál galuskát, s amint feléje sújtott, a saját ütésétől megtántorodott, felbukott s falba vágta a fejét Bele is halt Még ez az egy érdekelte: az evés. A feleségét e miatt szokta elverni s ha gondolt valaha valamire, arra, hogy mit volna jó enni. De ezt nem tudott sokat elképzelni. Hiába, a tapasztalat nem segítette. Este, ahogy hazamentek s a gazdának megmondták, mit végeztek — az ő falujokban mindenki a maga koszt­ján dolgozott — azt mondta a vén Sarudy: — Emberek, asszonyok, hónap este mindenki elgyü- het a lyányom lakodalmára. Annyit ehettek, amennyi be­létek fér. Kis János majdnem elszédült. Valósággal megijedt. Attól ijedt meg, hogy nem bír majd megfelelni a fel­adatnak. A többiek ujjongtak, de ő hallgatott. Ott állott hátul, setétedő este volt, senki se törődött vele. A többiek közt azután ő is elindult nehézkes léptekkel hazafelé. Otthon megette a vacsorát; korpacibere volt. Csende­sen, szótlanul. Félrerúgta a macskát, amely a lábaszárára kapaszkodott s nyávogott. Nem gondolt semmit. De igen különösen érezte magát. Mintha nagy-nagy feladat várna reá, a legnagyobb életében. Nem volt tisztában vele, de félve gondolt a holnapi lakodalomra. Egész éjszaka nem tudott aludni. Sokszor felébredt és ébren hánykolódott, de ha hozzáfogott arra gondolni, mi lesz holnap, igen nagy nyugtalanság fogta eL Kinyújtotta a hüvelykujját: — Először lesz tyúkhúsleves.., Ebből megessek egy dézsával. Elmosolyodott. Arra gondolt, hogy ha egy kádba önte­nék azt a sok krumplilevest, keménymagos levest, meggy, korpa, lekvárciberét, meg azt a mindenféle habart lét, amit ő életében megevett — ajajaj, olyan nagy kád nincs a világon, még az egri érsek pincéjében sincs olyan hordó. Ha azután együvé öntenék azt a jó ételt, amit 6 evett valaha — avval tán még az az ócska fazék se lenne tele, amit ma felrúgott a mezőn. Hirtelen úgy tetszett neki, mintha a lábán volna a bocskor s erezné, ahogy beleakad a dróttal aZ edény. Na­gyot rúgott. Ha ágyon feküdt volna az menten össze­rogy, de ez a szalmadikó nem sokat törődik az ilyen fic- kándozással. Pedig Kis János nagyot rúgott. A szegény­séget rúgta el magától­Másnap reggel mogorván ébredt. Ahogy a rossz ál­mot kidörzsölte a szeméből, tisztán érezte, hogy igen ne­héz a melle. Mintha pántok szorítanák,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom