Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

1959. június 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vállalások teljesítéséről Az állattenyésztés helyzete miért hallgatnak? SOHA NEM tapasztalt len­dületű, nagyszerű verseny bontakozott ki a pártkong­resszus tiszteletére Szolnok megye mezőgazdasági üze­meiben is. Ezév tavaszán az állami gazdaságokban, a gépállomásokon, az erdőgaz­daságokban különböző ter­melési tanácskozásokon tet­ték meg vállalásaikat a dől gőzök, s ennek alapján mun­kálkodnak azóta. A gazdasá­gok összesítették a felajánlá­sokat, papíron rögzítették, hogy milyen területen mit akarnak megvalósítani. Álta­lában mindenütt a termelési eredmények növelésére, a költségek csökkentésere és a minőségi munkára tettek ígéretet Ezen belül sok egyéb dolog is szerepel; a társadalmi tulajdon védelme, a tsz-ek megsegítése, hogy csak néhányat említsünk; Az is nagyon jó dolog, hogy legtöbb gépállomáson — állami gazdaságban a ve­zetők rendszeresen értékelik a tervek teljesítését, s arról beszámolnak a dolgozóknak. Ilyen alkalmakkor az is szó- bakerül, hol tapasztalható el­maradás, mi az oka és meg­szüntetésének mi a módja. Legutóbb a Tiszfüredi-kócsi Állami Gazdaságban volt üzemi értekezlet. Az igazgató elvtárs a félév eredményei­ből számolt be. A dolgozók pedig elmon­dották, hogy esetenként mi­lyen hibák akadályozzák a vállalások teljesítését. Szó- vátették, hogy a távolabbi munkahelyeken lévők az ebé­det későn kapják, délután 3 órakor. Kifogásolták, hogy az ebéd — bár minőségileg jó, mennyiségileg azonban ke­vés. Ez sokszor elkedvetlení­ti az embereket és nyilván­valóan rossz hatással van a munkára. A télen az arató­gépekre és a kombájnokra el­készítették a balesetvédelmi felszerelést. Most azonban mégis azok nélkül Indultak a gabonatáblákra a gépek. Más kisebb-nagyobb hibák­ra is felhívták a gazdaság vezetőinek figyelmét; Olya­nokra, amelyek könnyen megszüntethetek. A gazdaság vezetősége azóta már intéz­kedett és a dolgozók még nagyobb kedvvel munkál­kodnak a tervek túlteljesíté­sén. Mindenképpen hasznos dolog tehát a verseny szem­pontjából az értékelés, a dol­gozókkal való tanácskozás. SAJNOS, SZAMOS gép­állomáson, állami gazdaság­ban az értékelés nem elég körültekintő. A tervek telje­sítését ugyan rendszeresen elemzik, de a dolgozók válla­lásának teljesítését figyel­men kívül hagyják. Ez eny- hénszólva lebecsülése a kong­resszusi versenyben részt­vevők lelkesedésének, igye­kezetének. Nézzünk néhány példát. A Pusztabánrévei Ál­lami Gazdaság kollektívája márciusban a termelési ta­nácskozáson határozta el, hogy a pártkongresszus tisz­teletére minden területen túlteljesíti a tervet Az őszi­búza tervezett termésátlagát összesen 71 mázsával növe­lik, a kukoricáét 20 mázsá­val, a cukorrépáét 150 má­zsával és így tovább. A nö- növénytermesztők, a trakto­rosok, az állattenyésztők kü- lön-külön megtették felaján­lásaikat A Pusztabánrévei Állami Gazdaság ért is el szép eredményeket. A tervek teljesítését redszeresen fi­gyelemmel kísérik. De náluk is az a baj, hogy ugyanakkor a vállalások teljesítését fi­gyelmen kívül hagyják. Június 10-én állítottak ősz- sze egy értékelést. Ebből ki­tűnik, hogy például Oszt- rovszki István traktoros fél­éves tervét 153 százalékra teljesítette, Varga Sándor 145 százalékra, Fáy Sándor 138 százalékra. Szép, de még többet mondana, ha azt is feltüntették volna az érté­kelők, hogy Osztrovszki Ist­ván például mit vállalt. S a terv mellett ehhez is viszo­nyítanák eddig elért eredmé­nyét, Ugyancsak a Puszta­Szepí ember 15-re végeznek a föld- rendezéssel A megyei földrendezők ta­vasz óta 37 községben befe­jezték a földrendezést, a ter­melőszövetkezeteknek birto­kába adták területeiket Je­lenleg 18 községben munkál­kodnak a földrendezők, s ezen kívül még 21 helységük van a szövetkezeti városok­kal együttesen. Mint közöl­ték, szeptember 15-re végle­gesen befejezik a megyében a földrendezés^ bánrévei Állami Gazdaság­ban Csider Kálmánná és Petrás Mártonná baromfi­gondozók négyezer naposcsi­bét 5 százalékos hullással nevetitek fel a tervezett 15 szá­zalékos elhullással szemben. Elismerés illeti őket. Itt is csupán az a szépséghiba, hogy az értékelő jelentésé­ből nem derül ki, mit vál­laltak s miután ez nincs az értékelésben, feltehetően — nem is beszélnek róla; A pusztabánrévei példa nem egyedülálló. Nézzük a Puszitakürti Állami Gazdaság 2-es számú versenyjelentését, lí el tüntetik a tavaszi kam­pánymunkában kiemelkedő teljesítményt elért dolgozók nevét. Koncsik Andrást, aki 929 normálholdnyi gépi mun­kát végzett, Urbán Istvánt, Szlávik Lajost, meg a többi­eket. De nincs semmi utalás arra, hogy a vállalásaikat valóraváltották-e, vagy nem. EZEK HIBÁK. Fékezik a kongresszusi verseny len­dületét, szűkítik nyilvános­ságát. Nem kerül különösebb fáradságba a tervek teljesí­tése mellett a vállalások tel­jesítését is értékelni. A kép így lesz teljes és ami igen lé­nyeges, ennek alapján min­dig tudja mindenki: hol tart, esetleg mit kell behoznia, másrészt pedig azok, akik kiemelkedő eredményeket ér­nek el vállalásaik teljesítésé­ben, közreadhatják módsze­rüket. A kongresszusi munkaver­seny Szolnok megye mező- gazdasági üzemeiben élő, ele­ven mozgalom. Nap, mint nap új sikerek születnek. — Mégis szóvá kellett tenni ezt a szépséghibát, *“ szp. —* dl íermelőszövefke­zesben épít... A Szolnok Megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Válla­lata őt termelőszövetkezetben épít jelenleg. A turkevei Táncsicsban 98 férőhelyes te­hénistállót, ugyanott a Vörös Csillagban szintén 98 férő­helyes tehénistállót. Jászdó- zsán a Tarnamenti Tsz-ben készen vannak a falazással, zsaluzással, a kunhegyest Vörös Októberben befejezés előtt áll egy 52 férőhelyes borjúnevelő, s Rákóczifalván szintén 52 férőhelyes tehén­istálló építését végzik. Nem múlik el olyan párt­taggyűlés a termelőszövetke­zetekben, ahol ne kerülne szóba a tsz gazdasági, poli­tikai helyzete. — Ritkábban történik azonban meg, hogy az egyes gazdálkodási ágak állapotát külön napirendre tűzzék. Erre pedig nagy szükség volna és ezt igazolta a kunhegyest Lenin Tsz leg­utóbbi párttaggyűlése is. A Lenin Tsz jól halad a korszerű állattenyésztés út­ján. Növekszik a szarvasmar­ha- és az egyéb állatállo­mány. Ezévben például száz tehenet vesznek a legutóbb vásárolt kilencvennyolc nö­vendékborjún kívül. Nyolc­száz sertést hizlalnak és ter­vezik a juhállomány szapo­rítását. A kommunisták, a pártvezeitőségi tagok igen fontos dolognak tartják az állattenyésztést és igyekez­nek is segítséget adni az ál­lattenyésztéssel kapcsolatos gondok megoldásához. Éppen ezért tűzték napirendre az állattenyésztés helyzetét. Jó előkészítő munka előzte meg a párttaggyűlést. A ve­zetőségi ülésen, pártosoport- üléseken meghányták-vetet- ték a kommunisták az állat- tenyésztésről szerzett tapasz­talatokat, a takarmányter­mesztés állapotát és javas­latokat adtak a beszámoló­hoz. Szeberényi Mihály alapszer­vi párttitkáx megnyitója után Szarvas Lajos elvtárs emel­kedett szólásra. A pártveze­tőség őt bízta meg, hogy a tsz állattenyésztéséről, az eredményekről, hibákról ké­szítsen beszámolót. Szarvas elvtárs jól ellátta megbíza­tását, mert legapróbb részle­tekig feldolgozta az állatte­nyésztés fejlődésének lehe­tőségeit, a takarmányfelhasz­nálás tapasztalatait. Hasznos javaslatokat, tanácsokat tar­talmazott a beszámoló. — Bár van 496 szarvas- marhánk, 956 sertésünk, 982 juhunk, mégis csak 14 szá­mosállat jut száz holdra, s legalább 25—28 kellene. A tej előállítása 1.69 forintba kerül literenként és felada­tunk volna leszorítani 98—99 fillérre az előállítási árat — mondotta többek között Szarvas elvtárs. Beszámolója során ismer­tette még, hogy egy malac egyhavi tartása mennyibe kerül, hogy egy hízó, ami­a párttaggyűlés előtt korra 125 kg-osra növekszik, kilónként 12.38 forintjába van a termelőszövetkezetnek. Ez elég sok. A 4.5 kg-on- kénti juhnyírási átlagot vi­szont keveselte. A hibák ki­javításának a módjaira is utalt. — A takarmánytermelés növelésével gyorsan, határo­zottan meg lehetne vetni az alapját az állatállomány to­vábbi növelésének. Drága a tej, mert drágán állítjuk elő a takarmányt. Csökken a tej­hozam, mert nem tudunk elég zöldtakarmányt adni a teheneknek. Ha leszorítanánk a tej előállítási árát, ez két forinttal emelné a munka­egység értékét is — határoz­ta meg a beszámoló. Minden állattenyésztési ág­nál pontos kimutatások ké­szültek. A beszámoló tükröz­te azokat az óriási lehetősé­geket, amelyek a takarmány- termelés növelésétől kezdve az állattenyésztési hozam emeléséig a tsz számára fennállnak. — Ha öntöznénk például a kukoricát, csaknem száz fo­rinttal volna olcsóbb egy mázsa előállítási költsége. Ez maga után vonná a jövedel­mezőbb hizlalást. De hasznos volna herét is öntözni. A zöldnövények terméshozamát négyszeresére emelné az ön­tözés. A lehetőség mellett a kivi­telezés módját is meghatá­rozta a beszámoló. A pártta­gok hozzászólásaik során is főleg a lehetőségek kihaszná­lásáról, a kivitelezés módjá­ról beszéltek. Mindenki he­lyeselte, hogy párttaggyűlés elé került az állattenyésztés helyzete, sőt Kovács István javasolta: közgyűlésen is tűz­zék napirendre az állatte­nyésztést. —. Az állattartás Helyett korszerű törzsállattenyésze- tet kell létrehozni — java­solta Dienes József. — A törzsállattenyésztés hoz any- nyi jövedelmet, mint például a hizlalás — mondotta. — Frissítsék fel a sertés apa­állatokat, mert az utóbbi időben kevés a szaporulat. Varga József az itatásos bor­júnevelés alkalmazása mel­lett szállt síkra. Bemáth elv­társ, a tsz-elnök a gazdaság- vezetés olyan határozott ter­veiről számolt be, amely az állattenyésztés nagyméretű fejlesztésére irányul. Már éjfél is elmúlt, de a kommunistáknak még mindig akadt mondanivalójuk. Vin- cze Mihály, Kocsis Gábomé, Lippai László, Juhász Sán­dor és még jónéhányan hasz­nos javaslatokkal járultak az állattenysztés fellendítéséhez. Pilák Antal például arra fi­gyelmeztette a pártvezetősé­get, hogy a jószágtenyésztők nem tartják be a takarmá­nyozási szabványokat, túllé­pik a keretet és rohamosan nő a herefelhasználás pél­dául a sőremarháknál. Valamennyi kommunista és összességében a párttag­gyűlés is megállapította, hogy a jövedelem egyre ma­gasabb hányadát az állatte­nyésztés adja és ennek a há­nyadnak tovább kell emel­kedni. Egyöntetűen megha­tározta a párttaggyűlés, hogy a jövedelem emelésének leg­biztosabb módja az állatte­nyésztés fejlesztése. Ezért ogy olyan határozatot hoztak a kommunisták, hogy alakít­son a pártvezetőség politi­kai és gazdasági vezetőkből, állattenyésztési szakemberek­ből egy szakbrigádot, amely az elhangzott javaslatok alapján minden téren fel­méri a fejlesztés lehetősé­geit. A határozat alapján a szakbizottságnak ki kell dol­gozni egy intézkedési tervet, amelynek végrehajtásáról a pártvezetőség gondoskodik. A taggyűlés azt a tapaszta­latot hozta, hogy égetően szükséges és nagyon hasznos a kommunisták plénuma elé vinni egy-egy szövetkezetben az állattenyésztés, a takar­mánytermelés helyzetét. I e- gyen példa a kunhegyesi Le­nin Tsz pártszervezete me­gyénk többi termelőszövetke­zeti pártszervezete előtt... — tóth m iiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir Felülvizsgálták a Incernavefésf A Jászapáti Járási Tanács mezőgazdasági osztálya nagyfontosságú munkát vé­gez e napokban. A járás te­rületén felülvizsgálják az összes lucernavetés állapotát, hogy hathatósan védekezhes­senek az aranka terjedése ellen. Eddig mintegy 400 hol­don végeztek a felméréssel, s kezdik meg a védekezést.- ■ ' - ^ ■— Egye meg a fene a vén Sarudyt, ma kieszem a vagyonából. Eleget kapáltam neki. Nem mert reggelit enni Ebédre meg se kóstolta az ételt, félt, hogy estére nem lesz éhes. Máskor, ha összeveszett a feleségével, akárhányszor megtette, hogy egész napon át nem evett egy falatot sem, észre sem vette. Most reszketett az egész belseje és szédü­lés fogta el az éhségtől. összeszorította a fogát, széles, erős, nagycsontú álU kapcáját és szürke szemeivel mereven nézett előre. Egy vadállat makacs dühével viaskodott önmagával. De nem evett, megállotta. ■— ötven töltött káposztátl — ismételgette magában s vaselhatározással vágta kaszájával a rendet. Taktusra, mint az aratógép, Megszűnt körülötte a világ. Nem látta a nagy búza­táblát, se a körülötte dolgozó embereket, nem ismert senkit, semmit, nem volt múltja, jövője, egész valója az egyetlen nagy akarattá keményedett. ügy ment eléje, mint valami emberi léten felüli feladatnak. S érezte, hogy az egész belseje, gyomra átalakult s hihetetlen munkára ké­pes. Amint szikrázó szemével belenézett a világba, képes lett volna vállalkozni arra, hogy a kévéket úgy eregesse le magába mint a cséplőgépnél aZ etető a dobba. Végre alkonyodott. Hazamentek a munkából. Otthon már dél óta állott a lakodalom Idő sem volt • hozzahé- szüléshez, le kellett ülni a terített asztalhoz. Kiss János egy zugba került; annál jobb. Falnak veti a hátát, s akkor hadd jöjjön az ellenség. Ezzel a vak és vad elszánással szállott szembe valamelyik őse egy két­ezer emberből álló török sereggel. Hozták a levest. János nem sokait, nem kévéséit s-mmit. Jó mély cseréptányért kapott, amit a szakácsné színig öntött neki. Ujjnyi vastag volt a tetején az a sárga zsír, mely már nem is szakadt karikára, hanem egybefolyt. Kiss János fogta fakanalát s nyugodtam komolyan kezdett munkához. A bélé reszketett t alig bírt ural­kodni a mohóságán. A tizedik kanálnál rettenetes megdöbbenés érte. Ügy érezte, jól van lakva. Sápadtság futotta el az arcát. Megérezte, hogy rop­pant feladatot vállalt magára. Megérezte emberi kicsiny­ségét. Mint valami szél suhant át agyán a gondolat, hogy nem fogja megbími, amit vállalt. Összerántotta a szemöldökét; alacsony homlokán füg­gőleges ráncok gyűrődtek. széles vasállkapcája összekattant s nekidűlt újra a csatának. Gépiesen, ahogy a kaszát eregeti ívben jobbról-balra, most a kanalai, emelte taktusra a szájához, míg csak a tányér ki nem ürült. Akkor szédülést érzett és utálatos csömört. Az étel túlzsíros volt, kivánnyadt, gyenge, zsírtalan löttyökhöz szokott gyomrának. Túrós csusza következett, ízes, tejfölös, töpörtős, kö­vér. Jól telerakták a tányérját. És Kiss János kivette a sárgacsontnyelű törött villát s ugyanolyan nyugodtan, mint az imént, ezt is sorra be­raktározta. Nem érezte az étel ízét. Nyomást érzett oda­bent és szeretett volna levegőre menni. Vagy legalább káromkodni egy nagyot, keserveset. És végtelen fájda­lommal, irigységgel nézett körül a népen. Mindenki vi­dám volt, nevetett, habzsolt. És ő már tudta, hogy vége. Ma már evett annyit, mint egész életében egy ülésre szo­kott. De összecsikorította a fogát s odatartotta a tányér­ját a harmadik fogásnak. Ez lencse volt orrjával. Kint a cselédek és munkások közt nem tartották meg a szoká­sos sorrendet, amit odabent a vőfély verssel szabott meg. Azt adták, ami közelebb esett. Ez ebből evett, az abból, Kiss János mindenből így ment ez két óra hosszáig, megállás, pihenés nél­kül. Akkor jött a töltött káposzta. ■= ötvenet! — mondta magában Kiss János és a sze­mére fátyol szállott. Nagy darab húsok voltak a töltött káposzták közé téve ráadásnak. És Kiss János, amint a három hatalmas töltelék után egy ilyen darab szívós, fövetlen, r.ágatlan húsdarabot le akart gyűrni, rémülten állott fel. A szeme kidagadt, szinte kiugrott szemöldökei alól, nyakán az erek kötélvastagságra dagadtak. Utolsó józaneszével kirohant a házból, Az eperfához ért, mikor megszabadult a bajtól. A torkán szorult darab, amely már szinte megfojtotta, visz- szacsúszott a szájába. Szemébe könnyek gyűltek s állkapcsát olyan kemé­nyen vágta össze, hogy éket se lehetett volna közé verni. Azzal a szenvedély részegségével mondta el magá: ban: ■— Dögölj meg, kutya. Üjra lenyelte a húst. És most is képtelen volt rá. Megakadt az a torkán s többet nem ment se le, se fel. Az ember két keze a levegőbe kapott; sovány, hosz- szú teste megfordult s hanyatt vágódott. Irtózatos vonaglásban vergődött hangtalanul a földön, míg csak végleg el nem csendesedett. Senki se vette észre hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, vagy azt, hogy élt. — Minden esztendőben száz- l százhúsz darabbal növeljük [a fejőstehenek számát, amíg tel nem érjük, hogy nyolcszáz l szarvasmarhából legalább öt- Iszáz fejőstehén legyen. Emel- [ lett fokozzuk a sőrehízlalást [és a sertéstenyésztést, hizla­lást is. Felhívtuk a vezetők [figyelmét, hogy nagyobb í gonddal kutassák fel a ta- [karmánytermesztési lehetősé­ig eket — mondotta a tsz- | elnök. Munkában a jászbl- sérl Gépállomás új szovjet kombájnjai A napokban közöltük, a Jászkiséri Gépállomásra meg­érkezett az első szovjet kom­bájn-szállítmány. A jászkis­éri traktoristák és kombáj- nosok rövid idő alatt össze­szerelték a nagy segítséget jelentő gépeket, s azok már ki is vonultak a helyszínre. Az év eleje óta több mint haívan- [ezerrel növekedett a termelőszövet* [kezeti tagok száma Csehszlovákiá­ban Csehszlovákiában egyenle­tesen fejlődik a termelőszö­vetkezeti mozgalom; Az év eleje óta 225 új termelőszö­vetkezet alakult, s ez idő alatt 60.985 dolgozó paraszt választotta a szövetkezés út­ját A közös gazdálkodásba vont földterület csaknem X 226.000 hektárral növekedett |s a háztáji területtel együtt I ma már meghaladja a 4.5 millió hekárt, A parasztok 75.4 százaléka szövetkezeti tag. Májusban 36 új termelő- szövetkezet alakult, s a tagok száma 8.396 fővel gyarapo­dott; Az új szövetkezetek nagyrésze Szlovákiában jött létre; A csehszlovák közös gaz­daságok földterülete és tag­létszáma az új belépések eredményeként számottevő­en növekedett, Egy évvel ez­előtt egy termelőszövetkezet­nek átlag 311 hektár földje volt, ma pedig 340 hektár; A szövetkezeti parasztok igyekeznek nagyobb gazdál­kodási egységeket kialakíta­ni: az év eleje óta több mint 60 helyen egyesült nagyterü­letű szövetkezetté két-három közös gazdaság, aiiuiuuuiiiuiuuiiuiuuiuiiiiiiniimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiii Rekordtermés a kunmadarast Kossuthban A kunmadaras! Kossuth Termelőszövetkezetben a 70 hold ősziárpatábla nagyré­szét levágták már. Egy par­cellán 24 mázsa 30 kiló volt a holdankénti átlag, s a 70 holdon is eléri a 19 mázsát. Szintén nagyon jó termést várnak a kunhegyesi Le­ninben és a Vörös Október­ben. A Leninben már a bú­za aratását is megkezdték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom