Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

4 SZOLNOK MÉG VEI NÉPLAP 1959. június 4; Megyénk képzőművészetének hű tükre .. . — Megnyílt a tavaszi tártat Szó Ttokon — Szombaton este 6 órai kezdettel nyitották meg a me­gyei képzőművészek és népművészek Tavaszi Tárlatát, a Szolnoki Damjanich Múzeum elsőemeleti kiállító termei­ben. A megnyitón Molnár János, a megyei tanács osztály­vezetője mondott ünnepi beszédet a szépszámban megjelent közönség előtt. A kiállítás a megye művészeinek csaknem száz munkáját mutatja be. Festmények, szobrok, grafikai müvek, domborművek és népművészeti tárgyak ízléses el­rendezésben helyezkednek el a tárlat hat helyiségében. A kiállítás már összképé­ben is maradandó benyomást tesz a látogatóra. A nagy igénnyel kiválasztott művé­szi alkotások már nemcsak a Tabánt és Zagyva-menti tá­jakat ábrázolják, hanem be­mutatják mai fejlődő, új életünk szépségeit, legfonto­sabb mondanivalóit is. A bemutatott képek kö­zül különösen kiemelkedik Mészáros Lajos „Aratók" cí­mű háromfigurás műve. A kép arató parasztembereket ábrázol, amint munka köz­ben néhány percre megálla- nak és nézik a távoli ve­tést. Kompozíciójában hibát­lanul megoldott mű. Az ala­kok mozgása kifejező. Színei tiszták és harmonikusak. Az emberek arcáról a bizakodás tükröződik. A művész mind mondanivalójában, mind fes­tési mód szempontjából egy év alatt rendkívül sokat fej­lődött. Bizonyítja ezt egy másik alkotása, az „Alma­szedők” is, amellyel szintén munkaábrázolást mutat be. Baranyó Sándor festőmű­vész képei közül „A part- menti fák alatt” című alko­tásét érte a legnagyobb elis­merés. A fák között egy leány teheneket őriz. A mű­vész, aki az utóbbi időben gyakran látogatja a környé­ket, a táj nagy ismerője, szépen vetíti a jellegzetes al­földi vidéket. Műve hangu­latos és színes ábrázolás. A tárlaton bemutatott képei ál­talában jobban kiérleltek, mint korábbi alkotásai. Ér­ződik rajtuk, hogy a festő egyre jobban kialakítja egyé­ni stílusát. Mozgalmas, színes ábrázo­lás Chiovini Ferenc: „Ká- rosztapiac” című műve. Elő­térben kocsi, tele káposztá­val, mellette parasztasszo­nyok. Háttérben pedig a nyüzsgő piaci élet. Másik al­kotása a „Delelés", a Tisza partján delelő teheneket örökíti meg számunkra. A mű csendes hangulatával és finom színskálájával méltó a régi nagynevű szolnoki is­kola hagyományaihoz. Élénk, tiszta színek jel­lemzik Bokros László tárla­ton bemutatott képeit. Az „Anya a gyermekkel” nagy művészi gonddal megkompo­nált színes ábrázolás. Mű­veiben kevés kivétellel az embert helyezi mondanivaló­jának központiéba, mutatja be környezetében, szépségé­ben. Ezek a képei lényegesen jobbak a többi tabáni témá­jú ábrázolásainál. A „Ka­páló” szintén nagy művészi szakmai szeretetre vall. Bóíos Sándor képei mo­dern felfogásban megfestett művek. „Tiszapart" című ké­pét leegyszerűsített formák, és széles ecsetkezelés jellem­zik. Bemutatott képeink na­gyobb része paraszti témájú. A „Beszélgetők" a faluvégi emberek életét vetíti elénk magas művészi igényesség­gel. Egyszerű, nagyon finom ábrázolás Meggyes László Csendélet-e. A sublót végén kancsó és színes gyümölcsök. Finom tónusaival igen han­gulatos alkotás. — A festő „Portré” című festményén a szolid barnák, szürkék és zöld színei közül emelkednek ki az arc és a kezek lágyabb, világosabb tónusai. Fazekas Magda művei festőiek és nagy rajztudásról adnak szá­mot. Vuics István „Szénagyűj­tők” című képe gereblyéző és petrencét rakó lányokat áb­rázol. Háttérben zöldelő ve­tések. A festő zöld színeinek gazdag skálájából emelked­nek ki a leányok színes ru­hái. Takács Zoltán: „Falusi láj”-a részleteiben is gazda­gon kidolgozott. Kár, hogy rendkívül finom részletei nem érvényesülnek jobban a kép kis mérete miatt. Makay József az „Először a közös­ben” című nagyméretű alko­tása a munkából jókedvűen hazafelé tartó leányokat örö­kíti meg. Gálffy Béla „Szil­vás” és „Kertemben” című festményei színesek, levegő­sek. A már felsoroltakon kí­vül említésre méltók még Nagy Sándor „Bükkösdi falu” részlete, Gecse Árpád „Az udvaron" és „Borjak" című művei, Mihály István „Mo- sónő”-je és Sáros András finom tónusú akvarelljei. A grafikai munkák közül kiemelkednek Gácsi Mihály to Mészáros Lajos linóleum­metszetei. Gácsi „Az urak bosszúja” című metszete az ellenforradalom kegyetlen pusztításait örökíti meg. Míg a „Hidrogénbomba után" című műve a háború borzal­mait eleveníti fel. Munkái azért is nagyjelentőségűek, mert a fiatal művész egész metszetsorozatban tiltakozik az atomfelfegyverzés ellen. Munkásságának középpont­jába éppen ezt a harcot ál­lítja. Mészáros Lajos Bánk bán sorozata hű illusztrálása nagy magyar írónk, Katona József művének. A „Kuru­cok a tábortűznél” című réz­karca a kurucélet egyik epi­zódját mutatja be finom, lí­rai megoldással. A bemutatott szobormun­kák közül Nagy István „Leányka” aktja aratta a legnagyobb elismerést. Ked­ves. bájos megjelenítése, fi­nom vonalai számos látogató tetszését nyerték meg. — A szobrász „Csikó” című élet­nagyságú művét a tömörség­re, egyszerűségre való tö­rekvés jellemzi. Simon Fe­renc „Dózsa” szoborterve nagyon kifejező. „Páva" és „Róka” cimű csodálatos réz­domborítása egy sokoldalú művész nagyszerű munkájá­ról számol be. A kiállításon láthatjuk a mezőtúri fazekasok népmű­vészeti háziipari szövetkeze­tének munkáit is. Szépvo­nalú vázák, kancsók, kula­csok kapnak helyet a vitri­nekben. Megcsodálhatjuk Ba- dár Balázs kannáit, ivókan- esóját és faiitálait, Péntek Lajos fafaragásait. Nagyon tetszetősek Vákánt Lőrinc csontfaragásai is, poharak, melltűk, cigarettatartók. Pa­latínus Ferenc „Köszönés”, „Vacsorafőzés”, „Tácolók", „Kisbíró” és „Mire megvé­nülünk” című fafaragásai a kiállítás külön érdekességei. Itt láthatjuk még Kántor és Szabó kerámiáit; pávás tá­nyérokat, írókás tálakat, az immár világhíressé vált Mis­ka korsót; Badar Erzsébet kancsóit, bögréit, tálait * A kiállítás nagyjelentőségű esemény kulturális éle­tünkben. Bemutatja a megye képzőművészeinek és nép­művészeinek legújabb munkáit. Beszámol fejlődésükről, és nem utolsósorban magas művészi színvonalával, külsőleg is szép megrendezésével nagy élményt nyújt a tárlatot Látogató közönség számára. A termeket végigjárva, egyre jobban bebizonyosodik, hogy művészeink a legutóbbi kiál­lítás óta tematikailag és kifejezési mód szempontjából is sokat haladtak előre. Bátran elmondhatjuk, hogy évek óta nem volt ilyen nagyszabású és magas színvonalú képző- művészeti és népművészeti kiállítás megyénkben. — csj — EgY viszontagságos kirándulás Ritka „útiélményben” volt részük vasárnap a kisújszál­lási tanács dolgozóinak agg­teleki kirándulásukon. A túra kitűnően kezdődött: miután megérkeztek Miskolcra, autó­busszal indultak tovább és... de itt adjuk át a szót Szabó Kálmán elvtársnak, a kisúj­szállási VB titkárának, aki a következőképpen számol be a történtekről. „Jósvafő mellett járt a kocsi,, amikor az út hirte­len eltűnt, hogy feneketlen 'ártengernek adja át helyét. A tengerben már vesztegelt egy Ikarusz autóbusz, amely- lyel szolnoki úttörők utaz­tak. Ugyanis utat javítottak arrafelé, felbontották a kö­vezetei és semmiféle átjá­rásról nem gondoskodtak s forgalom számára. Nem tu­dom, melyik útépítő vállalat készítette számunkra ezt a meg'epetést: mindenesetre senki sem köszönte .peg. — Megpróbáltunk segíteni a másik kocsinak, de mi is beragadtunk, sőt: utánunk egy harmadik kocsi is elme­rült a sártengerben. Kirán­dulókból kubikosokká ala­kultunk át, az asszonyok ro­zsét szedtek az autóbusz ke­rekei alá, a férfiak megpró­bálták kiásni a kocsit. Mint­egy két óra múlva, amikor már mindenki térdig sáros volt. sikerült kiszabadíta­nunk az autóbuszt. Lillafü­redre már nem mehettünk el: örültünk, hogy Miskol­con elértük a vonatot. A szolnoki úttörők egy másik buszra szálltak át: a Mis­kolcról érkezett „megmen- tőik” azt mondották: másnap reggel egy lánctalpas von­tatóval fogják kihúzni az autóbuszt a sárból.” A történethez nem kell kommentár. — Szeretnénk azonban megéretek,lödni a KPM-től, ki a fejelős a jós­vafői sártengerért... Mert az átkelést még útépítés, sőt eső idején is illik biztosítani egy olyan úton, ahol még vasárnap is tekintélyes a for­galom. bd. oooooooooooooooooo Érdemes varrónőnek menni Európai országok adatai alapján összeállított statisz­tika szerint a dolgozó nők közül legnagyobb számban a varrónők mennek férjhez. Utánuk következnek a gép­írónők és tisztviselőnők. A tanítónők és tanárnők a 13 helyre szorulnak. A legmeg­lepőbb. hogy a hívatásos sza­kácsnők a lista 11. helyén ál­lanak csupán. Ügy látszik otthon nem szeretnek főz­ni... Korszerű vetés — ódivatú kapálás A tiszafüredi járás terme­lőszövetkezetei a gépállo­mással 480 kh négyzetes ku- koricavefesre szerződtek. — Szívesen tették, mert tudták, hogy ez a korszerű vetési mód jobb talajművelést, — azon keresztül több termést, könnyebb munkát eredmé­nyez. A gépállomás felelős­séget vállalt, hogy az általa vetett kukorica négyzetesen lesz művelhető. Nem lett... — gép helyett kézikapával kell művelni. A vizsgálat során kide­rült. hogy a vetőgép nem az előírt távolságra szórta a magokat. A szövetkezetiek vonakodnak megfizetni a magasabb vetési díjat; a gépállomás főagronómusa viszont azt bizonyítgatja, hogy a gépállomás nem hi­bás a balul sikerült veté­sért. Véleményünk szerint kár a vitáért. A tsz-ek nyújtsák be írásban kötbérigényüké*. A felettes szervek pedig vizs­gáljak meg, k lett soros a négyzetes ve­tés. V. R. A Szigligeti Színház életéből Sipos Judit, a társulat leg­fiatalabb énekes színésznője háromhónapos bulgáriai tur­néra utazott. Reméljük, otta­ni színházi tapasztalatait itt­honi munkájában is haszrio- sitja majd. A beugrások történetében is ritka gyorsasággal tanulta meg a kórházba ment Csor­nai Irén helyett Xonga Müler szerepét Fehér Györgyi. Jó- néhány napja igen nagy si­kerrel lép fel. Június 13-án, szombaton este a televízió jelentette be látogatását a színházba. Mű- sorra veszik a Hotel Névadót és az új kezdeményezést ezzel az egész ország közönségének ítélete alá bocsájtják. Kedden délután 3 óra után néhány perccel tragikus sze­rencsétlenség történt Karca­gon, a gépállomás bejárata előtt. Cs. Nagy István, a gép­állomás 61 éves éjjeliőre a? országúton munkahelyére sietett kerékpárjával, amikor megelőzte egy teherautó. Amikor be akart fordulni a gépállomásra, jelzés nélkü kikanyarodott az előtte ha­ladó kocsi elől és nekivágó­A Nap kél: 3.49 h-kor, nyugszik: 19.35 h-kor. A Hold kél: 2.53 h-kor, nyugszik: 17.33 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: több napsütés, néhány helyen, főleg keleten még eső, ziva­tar. Mérsékelt északi szél. A nappali felmelegedés fokozó­dik. — Legmagasabb nappali hőmérséklet: 21—24 fok kö­zött. — SZOLNOKON sorsolják ebben a hónapban a lottót, június 19-én. Június 5-én Kispesten az Ifjú Gárda Mű­velődési Otthonban kettős sorsolásit tartanak: a 23. já­tékhét nyerőszámait és a májusi tárgynyereményeket húzzák. — ORSZÁGOS állat- és ki­rakodóvásárt rendeznek jú­nius 11-én Jánoshidán. Vész­mentes helyről szabályszerű járlattal a vásárra minden­nemű állat felhajtható. — JUNIUS 10-ÉN adják át a pajtásoknak a kisújszállási úttörőházat. Építésére 60 ezer forintot fordítottak: viszont a társadalmi munka értéke 140 ezer forint körül mozog. Kisújszálláson hatszáz úttö­rő új otthona lesz at épület. — EGY HETE szünetel a sóder kitermelése Tiszatar- jánon: az alacsony vízállás miatt nem tudják a kiter­melés helyére vontatni az uszályokat. A legutóbbi eső­zések nyomán remélik, hogy még a mai napon megindul­hat ismét a szállítás Szolnok megyébe. — SARKADJ IMRE és Berkes Péter írók látogatnak el szombaton Kunszentmár- tonba a költészet napja al­kalmából. A művelődési ott­honban irodalmi estet ren­deznek ezen a napon. dott egy szembe robogó te­hergépkocsi oldalának. Kór­házba szállítása után 3 órá­val Cs. Nagy István bele­halt sérüléseibe. A baleset azon a szakaszon történt, amelyen a 4. sz. főútvonal új Karcagot elkerülő szakaszé nak megépítésével jelentősen szűkül a forgalom. Ez Karca­gon számottevően csökkent' majd a baleseti lehetőségeket. — JÚNIUS 8-AN ülést tart a magyar—szovjet ba­ráti Társaság Szolnok me­gyei elnöksége. Az ülésen beszámolnak az eddig vég­zett munkáról és kitüntetik a magyar—szovjet barátság élharcosait. — HUSZONHÁROM va­gon papírt gyűjtöttek össze május 30-ig a Szolnok-Heves megyei MÉH Vállalat tele­pein. A papírgyűjtő hetek újabb hatalmas lendületet adtak a mozgalomnak: az első tíz napon 624 mázsa hulladék került a raktárak­ba. — A TÖRÖKSZENTMIK­LÓSI városi művelődési ott­honban irodalmi estet ren­deznek június 6-án. Magyar költők verseit hallhatja a kö­zönség, a klasszikusoktól napjainkig. — 3425 VAGON RIZST vásároltak fel megyénkben május 16-ig. Ez a mennyiség 100.1 százalékos tervteljesí­tésnek felel meg. — „A MŰVÉSZI életkép és portré komponálása’’ cím­mel Szegedi Emil, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja tart előadást a megyei Jászkun Foto Klub rendezé­sében a József Attila műve­lődési otthonban. Az elő­adásra június 7-én, vasárnap délelőtt fél 10 érakor kerül sor. — TIZENKÉT megyei ter­melőszövetkezetben létesített mintaparcellát a Nagykunsá­gi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisújszállási telepe. A mintaparcellákon végzett kí­sérletek célja, hogy csapa­dékszegény időjárás esetén öntözéssel fokozzák a kuko­rica és a takarmánynövények terméseredményeit. — HÁROMSZAZMÜSZ kisiparos lépett idén me­gyénk termelőszövetkeze­teibe. A belépők magukkal vitték szerszámaikat is és. a Jászságban, valamint a kun- hegyesi járásban eddig több istállót és gazdasági épüle­tet építettek a fiatal közös gazdaságokban. Tanácstagi fogadóórák Imre Ferencné 3., Molnár Imréné 4., Kovács István 5., Péntek István 7. és Kovács István 8. sz. városi körzeti tanácstagok június 5-én dél­után 6 órakor az Áchim András utca 36. szám alatti I. sz. körzeti párthelyiségben tanácstagi beszámolót tarta­nak. Dr. Hauk István, az V. megyei körzet tanácstagja pénteken délután 6 órakor a Koltói úti Iskolában tart tanácstagi beszámolót. Halálos végű közlekedési baleset Karcagon IÚNIUS 4 Csütörtök Ferenc Kicsinyeim ajándéka Délután volt. Félálomból ébredtem fél. A tűző napsugár pont az arcomat érte. Gyenge szellő lengedezett. Oly tava- szias volt a hangulat. Elszorult a szívem. Ilyen remek időben nekem feküdnöm kell. Már több mint három hete fekszem. S k- Szor türelmetlen vagyok. Hiányzanak kicsi elsőseim — szeretnék köztük lenni. Hiába, feküdnöm kell. A doktor bácsi parancsol. Ablakomból pont áz utcára láttam. Egy csapat gyermek haladt el előttünk. Kik lehetnek? Jobban kinézek... hoz­zánk jöttek. Parányi léptük dobogott á hosszú folyosón. Egy kis huza-vona: menj te előre. Végül halk kopogás. Biztatásomra kinyílt az ajtó. Besereglett az osztályom. Hirtelen fele lett a szoba. Alig fértünk. — Eljöttünk tanítónénit meglátogatni — szólalt meg egy szőke, göndörhajú kis­lány, Meghatottságomban aJvg tudtam szó­hoz jutni. S még ami meghatott. Mind­egyik kezében ott szorongatta, a maga kis cukorkáját. Kis kezük melegétől össze­olvadt a cukor, de nekem kedvesebb volt, mint a világ összes feleicomázott tortájai — Miért hoztátok ezt a sok cukrot? — kérdeztem szelíd szemrehányással. Egy szöszke kisfiú lelkesedéssel felelt: — Azért, hogy tanítónéni meggyógyul­jon. Lassan szedelődzködni kezdtek. Kati a kartársnőm. aki helyettesít, biztos mondta nekik, hogy a beteget nem szabad sokáig zavarni. Amikor harsány köszönés­sel kivonultak, az egyik kislány hátra­maradt. — Tanító néni! Én nem hoztam sem mit, mert anyukámék nincsenek ott bon. — Nem baj, Erzsikém! — vigasztal tárni —, az a fontos, hogy eljöttél Magamra maradtam. Ám velem ma radtak az emlékek is. Magam elé idézem kis tanítványaim kíváncsi arcát. Tiszte gyermek-szemüket, mely elfelejtteti az em­berrel, hogy beteg. Oly vigasztalóak tud nak lenni. A kis cukrokkal kapott szeretet végtelen boldoggá tett. Ügy éreztem ma­gam, mint aki a lottó főnyereményét meg üti. Ilyen gondolatok környékeztek, ami­kor kopogták. Erzsiké jött vissza. Kezében néhány szál virág. — Csak nem tudom megállni, hogy nehozzak valamit tanítónéninek. Igaz, nem sok, mert még most kezd nyílni a kertben. — Megcsókoltam pufók kis arcát. Sokáig elbeszélgettünk. Csemegéztünk a cukorkák­ból. Végül figyelmeztetni kellett, hogy illő lesz hazamenni, mert szülei sokallják tá­volmaradását. Elnéztem a pohárban illatozó virágot. Nem is éreztem már olyan borzalmasnak a betegágyat. Tudom, nemsokára meggyó­gyulok. KicH tanítványaim szeretetükkél, s néhány szál virággal a szívembe lopták a tavaszt. ÖTVÖS BÉLÁNÉ Tiszakürt. Állami Általános Iskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom