Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

T * 1959. júniu* ií SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Rendszáma H 8 • • • Magyarul beszelő jugoszláv film. Bemutatja a Mezőtúri Szabadság mozi jún. 8—10. Alma, a szép fiatal lány zongoraművésznőnek készül. Szép pálya áll előtte, ő mégis elkeseredett. Más városba utazik most, talán ott elfe­lejtheti idős zongoratanárját, akinek szerelmét nem tudja viszonozni. A színész is elkeseredett ember, téves orvosi kezelés miatt elvesztette hangját, s ezzel önbizalmát is. Örül, ha bánthatja az embereket, s ezáltal visszaadhat valamit az őt ért csapásokból. A Jakupec házaspár ismét veszekszik egymással. Kevés a fizetés, s az asszony szeret­ne jobban élni, szépen öl­tözködni. — Kislányuk sem egészséges, sok bajt okoz. Rudolf Knez teherautó so­főr nemrég szabadult a bör­tönből. Közben meghalt a felesége, a kisfia árvaház­ban hányódott. Az apa új életét tervezi most, amelyet ezentúl gyermekének szentel. Sok érdekes embersorsot lehetne - még felsorolni. A katonáét, aki újszülött gyer­mekéhez igyekszik, Sestan doktorét, akit egy beteg gyermek halálával vádolnak, Janez Pnogracz autóbusz­sofőrét, akit ittasság miatt elkövetett balesetekért eltil­tottak a kormánytól. Ez az első útja, mióta újra dolgo­zik, de az utolsó is. Mert az autóbusz és a teherautó uta­sai nem érkeznek meg ren­deltetési helyükre. Egy ma­gánautó hibájából összeüt­köznek egymással, s az uta­sok közül számosán életüket vesztik Éppen akkor halnak meg, amikor életük forduló­ponthoz érkezik, így, vagy úgy változtatni akarnak sor­sukon. A film nagy érdeme, hogy állandó feszültségben tartja a nézőt, aki felfoko­zott érdeklődéssel kíséri az utasok sorsát. Nikola Tanhofer szép, mű­vészi filmét alkotott. Pergő ritmusú a film rendezése, kiválóan válogatta össze a különböző típusokat, s ez hi­teles és meggyőző munkát eredményezett. Van-e örök igazság ? Amióta ember él a földön, szüntelenül keresd, kutatja az igazságot. A való világ dolgairól alkotott igaz ítélet az emberiség egyik legna­gyobb társadalmi, erkölcsi problémája. Mi az igazság hogyan férhetünk hozzá, miért van szükségünk az igazságnak megfelelő isme­retekre, mit jelent az igazság az osztályharc és a társada­lom fejlődése szempontjából, ezekre a kérdésekre számos filozófus, tudós, gondolkozó kísérelt meg választ adni. Az egyszerű embernek is nagyon fontos, hogy megismerje az igazságot életének minden fontos kérdésében, hiszen ez megkönnyíti tájékozódásé t; harcát a kizsákmányolás, a visszahúzó erők, a cselekvő- képességet bénító, vallásos idealista elképzelések ellen. Egyesek úgy vélekednek, hogy az igazság keresése csu­pán a tudósok, filozófusok, írók, politikusok dolga. Nincs ennél helytelenebb, az igaz­ságtól távolabb álló véle­mény. Az embernek állan­dóan törekednie kell arra, hogy keresse és megtalálja, vagyis megismerje az igazsá­got. Az iskolában, a gyárban, a laboratóriumban, a bányá­ban, a mezőgazdaságban, sőt a mindennapi életben is szük­ség van ismeretekre. A ki­sebb dolgok kevesebb, a na­gyobb dolgok több ismeretet igényelnek, de mindenütt szükségesek a helyes, az igazságnak) megfelelő isme­reteik. Milyen ismereteket neve­zünk helyes, az igazságnak megfelelő ismereteknek? O. Jahot szovjet filozófus népszerű kis könyve, a VcW-e örök igazság? című tanul­mány lehetőség szerint egy­szerű nyelven, világosán igyekszik válasz*, adni erre a kérdésre. Beszél arról: mit nevezünk a mindennapi élet­ben igazságnak. Elmondja a könyv, hogy az igazság a mindennapi értelemben a té­vedésnek, a valótlanságnak az ellentéte. Az igazságnak megfelelő ismeretnek nevez­zük mindazt, ami helytálló valódi, hiteles, ami összhang­ban van a valósággal. Ez az értelmezés évezredek folya­mán a munka, a termelő te­vékenység köziben alakult ki. A könyv azt tárgyalja, hogy az igazságnak és valótlanság­nak ez az értelmezése a filo­zófia tudományának fényé­ben hogyan alakul? Igen ta­nulságos és világos okfejtés­sel mondja el a materializ­mus és az idealizmus nézetét az igazságról. Olyan fogal­makkal ismerkedhetünk meg a műben, mint az objektív igazság marxista meghatáro­zása, az igazság kritériuma, a viszonylagos és abszolút igazság és ennek összefüggé­sei. Nagy erénye a könyvnek, hogy nem marad a száraz té­telek leszögezésének útján, hanem azokat egyszerű, ért­hető példákkal világítja meg. Akkoriban történt, mikor még Jonathán almát köny- nyebben lehetett kapni, mint narancsot. Az egyik délelőtt a szomszéd vasutas feleségé­hez beállított egy nyurga megnyerő külsejű, símabeszé- dű férfi. A férj nevében kárt pénzt — mondván, hogy na- rancsszerzés van kilátásban. Az asszony szájában össze­futott a nyál, s a nélkül, hogy megkérdezte volna, ki fia­borja az illető, adott vagy öt­ven forintot. Azóta sem tudják, hogy ki volt. Már el is felejtettem volna a történetet, ha a napokban nem mesélnek hasonló ese­tet. A színhely nem is volt messze az előzőtől. A Cukor­Az utolsó fejezetben a konk­rét igazság kérdéseivel is­mertet meg minket a könyv szerzőjé. Ennek megismerése rendkívül fontos, mert a fej­lődéshez elengedhetetlen, hogy a különböző tudomá­nyos tételeket, részigazságo­kat ne vakon, változhatatlan dogmákként, hanem alkotóan, a konkrét történelmi feltéte­lek figyelembe vételével al­kalmazzuk; A kérdésnek ilyen megfo­galmazása pedig óhatatlanul elvezet minket a könyv cí­mében feladott kérdés vilá­gos megválaszolásához: örök igazság, nincs! A tudományos igazság, minthogy konkrét — meghatározott történelmi fel­tételektől függ és csiak e fel­tételek között marad helyt­álló. A könyv világos okfej­tései felfegyvereznek ben­nünket az idealista vallásos nézetekkel, előítéletekkel szembeni harcra is. Ezért ol­vassuk el minél többen a sok ember kérdéseire felele­tet nyújtó értékes kis tanul­mányt <— ht — gyár környékén tűnt fel egy illető. Az utcán állóknak ba­rátságosan odaköszönt, s meg­kérdezte, kik laknak a kör­nyező házakban. Azok meg többnyire készségesen elma­gyarázták. Hogy az illetőnek miért volt erre szüksége? — senki sem kérdezte. így aztán kellő helyismeretet tanúsítva, név- szerint szólította az otthon­lévőket, s a munkahelyen szorgoskodó férj jóbarátságá­ra hivatkozva 40—50 forintot kért, mondván, hogy rákó- czifalvai, s építőanyagot vett, pénze viszont kevésnek bizo­nyult. Néhány tízesért meg nem érdemes elszalajtani a ritkán beszerezhető árut. Vált, aki gyanakodva fo­A Szocialista Kultú­ra Kongresszusa elé Június első felében kerül megrendezésre Csehszlováki­ában a Szocialista Kultúra kongresszusa. Alábbiakban néhány adatot közlünk a csehszlovák kultúrális élet jellemzésére: Csehszlovákiában 76 szín­ház működik; 1958-ban a színházak 28.000 előadást tartottak, melyeknek 12.5 millió nézője volt. Tizenhat zenei együttes hangversenyezik Csehszlová­kiában. Kétszázhuszonkilenc múzeum, 18 galéria és 26 művészeti központ szolgálja a közönség képzőművészeti Ízlésének fejlesztését. Az ország 14.432 könyvtá­rában több mint 19 millió kötet nyert elhelyezést. 1958- ban a kölcsönkönyvtárakból 1,600.000 ember több mint S4 millió könyvet kölcsön­zött ki. A csehszlovák rádió a múlt évben 78.144 műsorórát su­gárzott. Az országban több mint 3 millió rádióelőfizető van. gadta, s nem adott neki. Akadt azonban olyan, aki megsa jnálta, s egy ötvenest a kezébe nyomott. Nevét sehol sem kérdezték, igazolványát meg pláne nem kérték. Az­óta rnár sopánkodnak, szidják az illetőt — de mivel az átok sem ér többet a szenteltvíznél, nem sokra mennek. Egy jó kiadós vasárnapi ebéd ára mindenképpen odaveszett. A csavaroseszű fiatalember meg nevet a markába, mert lényegében jó időben való sé- tálássai sokszorosát kereste a legjobban fizetett, legnagyobb erőfeszítést kívánó szakmun­ka ellenértékének. (Si) INGYENÉLŐK Adjunk-e zsebpénzt a gyerekeknek? Komoly nevelőmunkát igé­nyel a gyermeknek a pénzzel való bánásmódra szoktatása Tudjuk, milyen sok függ at­tól, valaki hogyan, miként tudja beosztani fizetését, jö­vedelmét. Míg egyikünk ugyanabból az összegből jó beosztással rendesen megél, a másik ember örökös anyagi nehézséggel küzd. Helyes, ha a gyermeket idejében hozzá­szoktatjuk a pénz értékének megismeréséhez. Ezt pedig legmeggyőzőbben saját gya­korlatából tanulhatja meg. A kérdés csupán az, hogyan és mennyi zsebpénzt adjunk. Az összeg ne 1 égvén nagy és ne legyen túlzottan kicsi sem. Saját zsebünk — jöve­delmünk — és a gyermek ko­rához szükséges kiadási igény legyen a mérvadó. Hasznos, ha előzőleg megkérdezzük más szülőktől is — esetleg a gyermek osztálytársainak szüleitől —, hogy milyen ösz- szegű zsebpénzt kap gyerme­kük. A zsebpénz bevezetése előtt beszéljünk a gyermekkel, magyarázzuk meg, milyen célt szolgál a „saját pénze” — mozi, füzetvásárlás, ap­róbb szórakozások kielégítése — megkérdezhetjük egyene­sen tőle is, hogy milyen ösz- szegű zsebpénzre gondol. El­ső időben ne adjuk ki zseb­pénzét hosszabb időtartamra. Pl. egy hónapra. Kezdjük az­zal, hogy az egy vagy két hét­re szóló összeget adjuk á*. A hét vagy két hét elteltéve1 számoltassuk el. Ha nem tudna elszámolni, akkor ne vonjuk meg a zsebpénz* — nem könnyű a pénzzel való bánás —, de magyarázzuk meg újból és újból az elszá­molás és beosztás fontosságát. Viszont, ha a zsebpénz kiadá­sa után olyasmire kéme pénzt, amit ő kellett volna fedezzen, ne adjuk oda a kért összeget, bármily jelen­téktelen is az. Szoktassuk rá, hogy zseb­pénze kicsiny hányadát ösz- szegyűjtse. így megízleli a gyűjtött, nagyobb összegű pénz adta tágabb lehetősége­ket, akár saját magára költi azt, akár valamelyik család­tagnak okoz kis ajándékával örömet; Ne tiltsuk meg, hogy bará­tainak kölcsönt adjon, hiszen a baráti segítségnyújtás szép tulajdonság. De magyaráz­zuk meg azt is neki, hogy a kölcsönkért összeget idejé­ben vissza kell fizetni. A zsebpénzadásnál is, mint a nevelés bármely más terü­letén, következetesnek kelj lennünk. S ha következete­sek tudunk lenni — nem adunk többet, mint megbe­széltük, irányítjuk a pénz felhasználását, a tervezés és a jó felhasználás örömével ajándékoztuk meg a gyer­meket. Néhány jótanács a mosógép karbantartásához A mosás befejezése után a csatlakozóvezeték dugaszát a hálózatból vegyük ki. Mo­sás után az üstöt tiszta víz­zel mossuk ki és az egész mosógépet száraz ruhával tö­röljük át. Ha a mosógép hosszabb ideig használaton kívül volt, akkor használatbavétel előtt* a keverőtárcsát kézzel for­gassuk meg és győződjünk meg annak könnyű forgatá­sáról. A motor és a keverőtárcsa csapágyainak zsírját 1—2 évenként — a használattól függően — ki kell cserélni. A zsírcserót lehetőleg szak­ember végezze. A mosógép üzembiztos mű­ködése érdekében az aláb­biakra kell vigyázni: vízcse­rénél a motort feltétlenül ál­lítsuk le, azaz a kapcsolót állítsuk vissza a „Ki” állásba. Ha mosás közben a ruha­nemű összecsavarodik, a mo­sógépet állítsuk le, a ruha­neműt szedjük széjjel, mert különben a mosás nem lesz hatásos fllllllllllllll4ll|lllll|ll|IIIO|ll§4l|ll|llllllllllllliaH HETI ÉTRETSD Csütörtök: Tarhonyaleves, — zöldborsófőzelék sülit oldalassal. Péntek: Z ellerkrétm leves, ká­posztás kocka. Szombat: Tojásosleves, kara­lábé főzelék sült hússal. Vasárnap: Húsleves, főtt mar­hahús sóskamártással és kifő­zött burgonyával. Homoktorta. Hétfő: Zöldborsóleves, saláta­főzelék vagdalt hússal. Kedd: Gulyásleves, cseresz­nyés pite. Szerda: Karalábéleves, rizses hús salátával, RECEPTEK Cseresznyés pite 20 dkg vajat jói elkeverünk 30 dkg porcukorral, majd 6 to­jássárgájával. Azután hozzáad­juk a 6 tojásfehérjéből készült habot és kanalanként 20 dkg lisztet. Egy csipetnyi szódabi­karbónát teszünk a lisztbe és egy kevés reszelt citrom héját. Kikent, lisztezett tepsibe önt­jük, tetejét megszórjuk negyed kiló kibontott cseresznyével. Lassú tűznél sütjük, Homoktorta 25 dkg vajat habosra kava­runk. Hozzáadunk 12 tojás-ár- gáját, fél citrom reszelt héját, 25 dkg porcukrot, 2S dkg lisztet és végül a tojások kemény hab­bá vert fehérjét. Jól kidolgoz­zuk, vajjal kikent, liszttel meg­hintett formába öntjük, tetejét meghintjük hosszúkásra vágott, hámozott mandulával és nem túl forró sütőben megsütjük. Sütés után ketté is vághatjuk és tetszés szerinti ízzel tölthet­jük. A védőoltásokról A betegségmegelőző orvosé munka egyik leghatásosabb területe a fertőző betegségek elleni küzdelem. Célja, hogy az emberi szervezetet védő­anyagok útján ellenállóvá tegye a fertőzésekkel szem­ben. Az oltóanyagok ellen­mérget termelnek és bizonyos betegségekkel szemben vé­detté teszik a szervezetet. Ha a legyengített kórokozókat, vagy azok veszélytelenné tett mérgeit kis adagokban jut­tatják a szervezetbe, esetleg rövid ideig tartó lázat, kis- fokú bágyadtságot, elerőtle­nedést tapasztalhatunk, de betegség nem fejlődik ki. Ezt az eljárást orvosi nyelven „aktív immunizálásnak’1 ne­vezik. Az első védőoltás, amelyet a csecsemő kap: a BCG-oltás. Elsősorban tudni kell, hogy egészséges, fertőzésmentes egyénekre a BCG-oltás tel­jesen ártalmatlan, a legcél­szerűbb már az újszülött cse­csemőt beoltatni, ha telje­sen egészséges, jól táplált és fejlődése megfelelő. Későbbi korban az előzetesen elvég­zett tuberkulin-próba bizto­Érdekes szabá­sú csikós blúz sötét szoknyá­val. sít ja az eljárás veszélytelen­ségét. A BCG-oltás által szer­zett védettség nem tart az egész életen át, későbbi kor­ban lehetőleg meg kell ismé­telni; Hazánkban a diftéria elle­ni védőoltás 1938 óta kötele­ző. így a gyermekeket mint­egy 90 százalékban sikerült a diftériától megvédeni, s akik az oltás ellenére megkapják ezt a nemrég oly súlyos le­folyású betegséget, sokkal könnyebben esnek át rajta. Mérlegelni kell azonban oltás előtt a gyermek egészségi ál­lapotát. Leromlott, beteg gyermekeknél elhalasztják az oltást. A megelőző eljárást igye­keznek mind több és több betegségre kiterjeszteni. A diftéria, a szamárhurut és a tetanusz igen veszélyes a gyermekkorban, ezért olyan oltóanyagot állítottak elő, amely mindhárom betegség elleni védőanyagokat tartal­mazza. Ma már kötelező a hármas kombinált oltóanvaa alkalmazása. Az oltás helyén néha csekély duzzanat lép fel, amelyet enyhe láz követ, de néhány nap alatt mind a két tünet visszafejlődik. Hogy a reakció egyszerre ne le­gyen oly erős és a szervezete; ne vegye túlzottan igénybe, két részletben oltják be a gyermekeket. A himlőoltás szükségessé­gét sok anya nem érti Az­zal érvel, hogy hazánkban nem fordul elő fekete himlő. Hogy ma igen ritka, azt ki­zárólag a rendszeres védőol­tásoknak köszönhetjük. Azok­ban az országokban, ahol a védőoltás nem kötelező, ma is pusztít ez a betegség. Egyéb­ként ma már az eljárás is mási: régen négy helyen, ma csak két helyen oltják be a gyermeket. Az előzetes vizs­gálat célja, hogy csak telje­sen épbőrű, TBC-mentes, .<r,Woóges gyermeket oltsa­nak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom