Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

1959. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Amit társadalmi üggyé kell tenni — Páriánk egészségügyi határozatának megvalósításáról — Szakszervezeteinknek nap­jainkban egyik fontos fel •adata: megtalálni azokat a helyes módszereket, melyek által sikerre! végződik a munka: a párt egészségügyi határozatának megvalósítása. Az eredményes murika leg­főbb feltétele, hogy minden egészségügyi dolgozó, állami és gazdasági szerv, azoknak vezetői, a Magyar Vöröske­reszt, tisztában legyenek: mit keli tenniök az említett cél elérésiéért. Megyénkben a fel­adatot az teszi bonyolulttá, hogy a felvilágosító, nevelő- ég ellenőrző munkának ko­moly gazdasági feladatok megoldásával kell párosulnia. A dolgozókkal, akiknek ér­dekeit szem előtt tartotta az egészségügyi határozat, min­denekelőtt azt kell tudatosí­tani, hogy reájuk is vonat­kozik és rajtuk is áll az, hogy higiénikusabb körülmények között dolgozzanak. Becsüljék meg azt a sok segítséget, ami munkájuk biztonságos elvég­zését elősegíti munkavédelmi, egészségügyi szempontból. Ez­zel kapcsolatban ugyanis a megye sok üzemében, terme­lőszövetkezetében ma is prob­léma van még. A martfűi Tisza Cipőgyár­ban ezelőtt 2—3 hónappal például az ellenőrző szervek a gumicsizma-készítő és szö­vetkenő műhely környékén valóságos szemétdombot ta­láltak. A jászberényi Sütő­ipari Vállalat jászdózsai tele­pén a sütöde fala mellett ola- joéhordókat „tárolnak", ami nem higiénikus és tűzveszé­lyes ki Sok mezőgazdasági üzem­ben szintén komoly munka­védelmi éa egészségügyi ba­jok vannak még mindig. Pél­dául a Mezőtúri Technikum Tangazdaságában rendszere­sen megtartják a havi egész­ségügyi- éa munkavédelmi szemléket, jegyzőkönyvbe ve­szik a hiányosságokat, de semmit nem tesznek hosszú hónapok óta a hibák kijaví­tásáért Sok mezőgazdasági üzemre jellemző az is, hogy az újonnan felvett fiatal dol­gozókat nem küldik él köte­lező orvosa vizsgálatra, vagy pedig a törvényesen engedé­lyezett napi négy munkaórán felül dolgoztatják a 10—12 éves vízhordó gyerekeket. Elzek akiragadott példák is bizonyítják: komoly feladato­kat kell megoldaniok az el­lenőrzést végző szerveknek, dolgozóknak. Az egészségügyi felvilágosító munka még bo­nyolultabb. Itt már a me­gyénkben dolgozó közel há­romszázötven orvosnak kell nagy feladatokkal megbir­kózni, hasonlóképpen a közel két és félezer egészségügyi dolgozóhoz. De mi a társadalmi szervek feladata? Mindenekelőtt az orvosi rendtartás gyakorlati végrehajtásának módszereit, az ezzel kapcsolatos gyakor­lati felvilágosításokat, illetve az ezekkel kapcsolatos mun- katervaket kell elkészíteniük. De az SZMT egészségügyi osztályának, hasonlóképpen az orvosokhoz és egészség- ügyi középkáderekhez, szin­tén ki kell vennie részét a felvilágosító-, ellenőrző mun­kából és munkájának közép­pontjába az egyéni felvilágo­sítás módszerét kell állítani. E feladat megoldását segíti majd elő az a július 1-tol kezdődő ankét az egészség­ügyi dolgozók részére, mely­nek témakörei megyénk egészségügyi helyzetének időszerű kérdései lesznek. Az SZMT-nek, a szakszervezeti területi bizottságoknak stb. szorosan együtt kell müköd- niök a kilenctagú, orvosok­ból álló etikai bizottsággal, és az egészségügyi előadások tömegbázisát biztosító Vörös- kereszttel.' Munkájuk nem kevésbé fontos része az egyes üzemi vezetők helytelen egészségügyi szemléletének megváltoztatása* A párt egészségügyi politi­kájának végrehajtását szol­gáló tervezetek kidolgozása azonban még hátra van. Az előbb említett javaslatok csak egy részét jelentik majd annak, ami e tervezetben fog szerepeim. S mivel az egésze ségügyi határozat gyors, eredményes végrehajtása tár­sadalmi érdek, a tervezet ki­dolgozásához és végrehajtá­sához az egész társadalom se­gítségére van szükség. *» bgy =3 „Boy“ ktsz alakul Szolnokon A fővárosban már jól is­merik a népszerű ,,Tempó” ktsz-t Ez a szövetkezet sokat segít a háziasszonyok gond­jainak megoldásában, mivel házhoz szállításokat és sok egyéb házkörüli munka éh- végzését vállalja* Régi terv, hogy Szolnokon is alakítanak a „Tempó’'-hoz hasonló szervet. A KISZÖV kezdeményezésére a terv most kivitelezést nyer; július közepére, egyelőre a Hulla­dék Feldolgozó KTSZ részle­geként, a Hubay Ferenc ut­cáiban létrehozzák a „boy“ szövetkezetét. Az új szövetkezeti részleg vállal majd triciiklis szállítá­sokat, bottá áruszállítást, iro­da- és lakást akrítást, vala­mint házi rakodásokat és szállításokat is. Az indulás­hoz a fővárosi ktsz ad a kez­dőiknek 15 triciklit* 1 gondos talaiműveiés a jó termés alapja Irta: dr. Soós Gábor, a FM Növénytermesztési Főigazgató­ságának vezetője A TERMÉSÁTLAGOK ala­kulásában alapvető szerepe van a talaj művelésnek. A jól, vagy rosszul — megkésve, rossz minőségben — végzett talajmunkák lényegében meg­határozzák a várható ter­mést. Évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a rosszul előkészített talajon megfelelő termés nem érhető el. Ve­gyünk csak egy példát: az őszi búza termésalakulását és a talajelőkészítés minőségé­nek: összefüggését. A meg­késve előkészített talajban az őszi búza csak későn vethető el, gyengén megy a télbe — ha addig egyáltalán kikel —, ilyen gyenge vetések a tél folyamán gyakran kiritlcul- nak, így megfelelő termést nem várhatunk. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha ugyan időben, de rossz minőségben végezték el a ta­lajelőkészítést. — A hantos, nem kellően elmünkéit és nem ülepedett talajba vég­zett vetéts hiányosan kel, rit­ka lesz, nincs megfelelő Építik a silókat a közös gazdasá­gokban A jászalsószentgyörgyi Bé­ke Tsz tagjai tavasz óta jár­ják a közös utat. Jó munká­val, előrelátással teremtik meg gazdálkodásuk alapját. Most a tagság egy része a közelmúltban a siló építésé­nél serénykedett; Kitermelték a földet a 400 köbméteres áthajtó silógödörből; Mások a Vízügyi Igazgatóság enge­délyével a Zagyva partjáról rozsét termeltek ki, ebből fonták a silók oldalát; 800 köbméter silóteret kívánnak így biztosítani; Igaz, a közös állatállománynak nincs eny- nyire szüksége, de a háztáji állatok számára is készítenek 300 köbméter silót A Petőfi Tsz is már 600 köbméter át- hajtóssilőt épített meg; A tiszasülyi Kossuth Né­pe Tsz gazdái szaimabálás megoldással tervezték a siló- építést; A szükséges rizsszal­mát biztosították, s a helyi földművesszövetkezet veze­tőinek segítségével — onnan kérik a bálázó gépet — meg­oldják a bálázást, s nem lesz akadálya tervük valóraváltá- sánakj Vörös István Jászapáti' ötszáz férőhelyes cslbenevelő saját erőből Jó ütemben halad az épít­kezés a törökszentmiklósi Kossuth Tsz-ben. Saját építő- brigáddal, saját erőből létesí­tünk egy ötszáz férőhelyes csibenevelőt Állami támoga­tással pedig háromszáz ju­hot befogadó hodályt épí­tünk,. Nagyon sok a tennivaló. Az aratás előtti kapálást vé- .. n n. itzn * uil h i TŰZHELY kapható zománcozott és nikkelezett kivitelben, kis és nagy méretben ára 820 Ft-tól 1360 Ft-ig Megvásárolható a MEGYE VASBOLTJAIBAN. Forgalomba hozza a SZOLNOK MEGYEI VAS ES MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT. gezzük, s hozzáláttunk az őszi árpa aratásához is. Jó termést Ígérnek kalászosaink. Hatvan hold őszi árpánk megadja holdanként a 15—16 mázsát Kenyérgabonából 13—14 mázsás átlag termést várunk* Sütő Ferenc tsz tag, Törökszentrruklós Az ŰJ Élet Tsz tagjai szorgalmasan dolgoznak Az utóbbi időben jóné- hánysaoir szó esett már a j ászalsószentgyörgyi Uj Élet Tsz-rőL Szorgalmasak a ta­gok, de mégis mind a két ke­zük tele munkával. Növény- ápolás, kaszálás, gyűjtés, építkezés, a tenyészállatok beszerzése, mind olyan tenni­való, ami nem tűr halasztást. Hogy minden a szálán ha­ladjon, althoz körültekintő irányításra, jé szervezésre van szükség. Akadnak zökkenők, akadá­lyok is — pld. az építőanya­gok, sóder, cement, mész biz­tosításánál —■ amely ék elhá­rítása szintén üőbe kerül* A téves nézetek, s az ellensé­ges elemek ténykedése ellen is küzdeni kell* A termelő- szövetkezet ellenségei igye­keznek különböző hírek ter­jesztésével nyugtalanságot kelteni. Az a jó, hogy hamar lelepleződnek, a az Uj Élet Tsa tagjai értelmes, becsüle­tes emberek, akik nagy fele­lősségérzettel végzik munká­jukat. Felkészültünk az aratásira is. Nagy munka ez, de így jó, hogy van bőven mit aratni. A cséplésit is magunk fogjuk végezni, g úgy dolgozunk, hogy ne valljunk szégyent sem a munkásosztály, sem a testvér termelőszövetkezetek előtt Tóth G. Jósusef tse-elnők Jászaiisószentffyőrffit Magyar könnyűipari kiállítás Rigában A rigai Tudomány Palotá­jában pénteken megnyílt a magyar könnyűipari kiállítás. Az exportvállalatok bemu­tatják szöveteiket, kötszövött és konfekció áruikat, a ma­gyar cipőipar és kézműipar termékeit A kiállításon a konfekció ipar készítményei foglalják el a főhelyet A hétszáz sze­mély befogadására alkalmas, zsúfolásig megtelt teremben mutatták be i magyar ruha­modelleket A killítás megnyitásán je­len volt Greiner Sándor, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa, Farkas Im­re, a nagykövetség első tit­kára és Lantos Dezső, a ma­gyar külkereskedelmi minisz­térium főosztályvezetője és kollégiumának tagja. (MTQ. tarlóba, újabb szántásra nincs is szükség, mert a ve­tésig megfelelő morzsás, üle­pedett vetőágyat tudunk elő­készíteni. A TARLŐHÁNTÁSSAL együtt kell megemlíteni a zöldtrágyázást is. Amint em­lítettem, a szikitalajok gyenge termékenységének fő oka a szervestrágyázás hiánya. így Szolnok megyében is a vi­szonylag kiesd állatsűrűség nem teszi lehetővé a szük­séges négy-ötévenkénti szer­vestrágyázást Évente a ren­delkezésre álló istállótrágya mennyiség csak a szántóföl­dek 13—15 százalékának is­tállótrágyázását teszi lehető­vé. A szikes talajokon ezért előtérbe kerül a zöldtrágyá­zásnak feltétlen szükséges­sége. A szegleteslednek, a műtrágyázással kombinált napraforgó-zoldtrágya ezeken a talajokon igen kedvező ha­tásúak a szervesanyag-után- pótlás szempontjából. A mos­tam nyár csapadékos időjá­rása kedvező lehetőséget te­remtett Szolnok megyében is a sikeres tarlóvetésű zöld­trágyázásnak, ezért feltétle­nül ajánlatos, hegy az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek, de az egyéni ter­melők is minél nagyobb mér­tékben használják ki a szer- vesanyag-utánpótíásnafc ezt a gazdaságos módszerét. Vállalták a besenyszögi Béke Tsz KISZ-fiataljai, hogy egy nap 150 köbméteres silógödröt felnőttek segítsége nélkül megtöltenek. Héjjá István ifi munkacsapata el is végezte y* v ' * vállalt munkát. mennyiségű termőnövény egy-egy kát. hold földön, így természetesen nem szá­molhatunk megfelelő termés­sel Hasonló példákat lehet­ne megemlíteni a növényter­mesztés egyéb ágainál is. Ha vizsgálat alá vesszük, hogy Szolnok megyében a termésátlagok miért nem nö­vekednek megfelelő mérték­ben, akkor arra a megálla­pításra jutunk, hogy' a fo­gyatékos talajerőgazdálkodás mellett ennek fő oka a gyak­ran előforduló, megkésett, gyengeminőségű talajelőké­szítés. Ha valahol, úgy ép­pen ezen a vidéken kell nagy körültekintéssel a talajokat előkészíteni, mivel a Szolnok megyei talajok jelentős ré­szé rossz természetű, szikes-, illetve rétiagyag-talaj, amely igen nehéz munkálaté. A szi­kes talajokat ,,perctalaj oki­nak nevezik, mert szinte percre kell kiválasztani a legkedvezőbb talajállapotot nedvességtartalmat — ahhoz, hogy megfelelő minőségű munkált végezhessünk. Eze­ken a talajtípusokon az egy­szer elhibázott talajmunka káros hatása gyakran több évre is kihat. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen módon tudunk a szikes talajokon megfelelő talajelőkászítést végezni, megfelelő talajállapotot fenn­tartani. Erre a legrövidebb válasz az, hogy olyan talaj­előkészítést végezzünk, mely­be! mechanikai úton alakít­juk ki az aprómorzsás álla­potot, mert a szikes talajok­ban a talajélet többnyire renyhe, így biológiai morzsa- lékos szerkezet kialakítása csak hosszantartó gondos talajműveléssel, megfelelő szervestrágyázással összekö­tött talajjavítással érhető el. AZ EGYIK vitatott kérdés mostanában a Szolnok me­gyei szikes talaj művelésé­vel kapcsolatban a tarlóhán­tás elvégzésének szükséges­sége. Ezzel kapcsolatban elöl­járóban azt kell leszögezni, hogy a lekerülő gabonaveté­sek után akár őszi vetések, akár tavaszi vetések kerül­nek, a tarlóhántásra feltétle­nül szükség van az aratás elvégzésével egyidőben. Ugyanis a hántatlanul ha­gyott tarló szikes talajon még nagyabb veszedelmet je­lent, mint a jobbtermészetű kötött, vagy középkötött szerkezetes talajon. A sziken a tarló száraz nyarakon olyan mértékben szárad ki, hogy őszi vetés alá megfelelő talajelőkészítés úgyszólván lehetetlen, vagy többszörös talajmunkát igényel, tavaszi vetés űek alá pedig nagyhan- tú, erősen rögös szántást ka­punk, amelyet még a téli fa­gyok sem szívnak szót, vagy teljesen szétfolyik, így ta­vasszal kielégítő talajmun- kábkal (fogasolás, tárcsázás) csak nehezen készíthető elő valamennyire is megfelelő vetőágy. A sziken a tarlóhántás el­végzésének a módját kell helyesen megválasztani. Itt is érvényes az a szabály, hogy a tarlóhántást az ara­tással egyidőben kell végez­ni, nem szabad megengedni a tarló kiszáradását. A tarló- hántáshoz azonban olyan eszközöket kell megválasz­tani, amelyek mélyebbre hántják meg a tarlót. A szi­ken a tarlóhántás alkalma­sabb eszköze az éles tárcsa, de még jobb a disztiller, amellyel 8—10 cm-es, szük­ség esetén ennél mélyebb tarlóbuktatásit is ed tudunk végezni. Ha az aratás ide­ién a talai megfelelő ned­vességű, akkor szikes fala­tokon ajánlatos 12—16 cm-es tarlőhántást végezni ekével, illetve tarlóhántő betéttel és a szántást azonnal kiegé­szítő talajmunkával, fogassal elmunkálni. Az így megbán­tott tarlóra, ha továbbra is megfelelően kezeljük— gyo- mosodás, illetve összetömő­dés esetén tárcsával megla- abol a vásárlókat előzékeny zftjufc - elérhetjük azt “szole4Usb“ |-L A SZIKES TALAJOKON másik alapvető talajmumka az őszi mélyszántás. Az álta­lános szabály az, hogy az erősen szikes talajok kivéte­lével' mindenütt el kell vé­gezni az őszi mélyszántást, A szántás mélységével kapcso­latban azonban fel keli hívni a figyelmet anra, hogy na­gyon sok sziktalajt tettek már tönkre indokolatlan mé­lyen végzett szántással, mert nem voltak tekintettel az al­talaj minőségére, a káros sók felhalmozódás! szintjére* Ez­ért az őszi mélyszántást csak olyan mélyen végezhetjük, hogy káros sót ne hozzon fel, ha az altalaj rósz természetű, akkor sekélyebb szántással összekapcsolt, forgatás nél­küli altalaj lazítás végzése indokolt; Ismeretes, hogy a szikes talajok beéredése sok­kal lassúbb, mint a szerkeze­tes talajoké. Ezt az őszi mély­szántás elvégzésének idejénél is figyelembe kell venni* In­dokolt tehát, hogy minél ko­rábban, már augusztus máso­dik felében, szeptemberben végezzük ei a szabadon lévő földek őszi mélyszántását a tavaszi vetések alá Helytelen gyakorlat az, hogy a sziken az őszí mélyszántást nagy hantban rögösen hagyják, — mert ilyen talajon a beóredés nagyon lassú, vagy be sem következik. Ezért a szikese­ken az őszi mélyszántást fo^ gassal munkáljuk el, a rögö­ket a lehetőség szerint aprít­suk fel* Á szikes talajok összes ta­lajmunkájánál a legkedve­zőbb talajnedvességet kell fi­gyelembe venni, sem száraz, sem túlnedvéa talajokon ta­lajmunkát ne végezzünk, mert hosszú időre elrontjuk a talajállapotot, ez a perctalaj tulajdonsága. A szikes talajokon évtize­dek óta azért nem haladtunk megfelelően előre a helyes ta­lajműveléssel, mert hiányoz­tak a megfelelő traktoros ta­lajművelő eszközök. A szoci­alista mezőgazdasággal együtt­járó magasfokú gépesítés le­hetővé teszi a korszerű talaj­művelés bevezetését, értesítjük vásári* közön- ségflnket, hogy bőséges rak­tárkészlettel, gazdag válasz­tékkal nyílik meg JÜLIUS 5-ÉN a túrkevei FöldmOvesszövetkezet Szövetkezeti emberek — szövetkezeti föld

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom