Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Június 28. ÚJ KUNSÁGI .KpÓJÍi A kunság virtus városa ez. Nem a süveges kun atya­fiak helysége, ahogy szokás volt jellemezni őket, inkább süvegelésre érdemesek. Azért, hogy megtelepedtek ,,a kutyának se való” sziken, hogy az úriszék, dézsmabot idején makacs önérzettel ki tudták várni, míg felvirrad az új világ, s maguk is hányszor fejlődtek csata­rendbe az új életér*. Regélő történelem, gyer­mekringató Igaz szép mese az ő históriájuké Tatárral verekedve telepítette le né­pét ide s tova hét évszázada a jó Kuthen vezér. Az emlé­kezetes kun lázadással pró­bálják megtörni az egyház­zal, feudalizmussal szembe szegülő férfias nyakukat — Dózsa György buzdítja urak elleni attakra őket, s Wer­bőczy ül törvényt rajtuk. — Rákóczi talpasai után Koesuth táborába sereglenek, s a Kőrös partján összecsap­nak a Tanácsköztársaságra törő román burásáé csapa­tokkal ÖRÖK HARCBAN TELIK ÉLETÜK. Most is. Ezúttal Olcsó építkezési módszer. Több mint tíz köbméter siló számosállatonként, a Vörös Október Tsz-ben épül a szalinabálás silótér. ugyan már nem (urakkal, nem papokkal, a természet­tel viaskodnak. Különös, de úgy igaz, az alig másfél év­tizede Budapestre gyalogló munkanélküli kubikosok a megyében élenjáró helyen töretik a szikes határt, a ku­koricatáblákat, rizsföldeket, nehéz tüzérségükkel, a tudo­mánnyal. Ök már ott tartanak, aho­vá a most szövetkező más városok és községek paraszt­sága is eljut majd hamaro­san. Hetvenöt mázsás kuko­ricatermést várnak (nem saj- tóhiba, mégha húsz mázsa is az átlagos kukoricatermés nálunk), 40 ezer tengeri tö­vet nevelnek egy holdon, modern földalatti férőhelye­ken nevelik a baromfit, hor- monserkentővel hizlalnak, re­pülőgépről irtják a gyomot, szórófejes öntözőberendezés­sel árasztják a növényzetet Maguk alá gyűrték a techni­kát a tudományt Vegyük csak sorjában, mily csodákat művelnek? A városi tanács Mezőgazdasági Osztályán dolgozik egy agi­lis fiatal állattenyésztő, a szomszédos Endrédről szár­mazott ide Tímár Vended­nek hívják. Az Üj Remény­ség Termelőszövetkezet elnö­két meg Hegyi Istvánnak, afféle örök izgő-mozgó típus. Ketten megfigyelték; az egyéni gazdák annak idején nemigen törődtek a szakszerű baromfineveléssel. Vágtak egy lyukat a földbe, lefödték valami gazzal, s mégis soka* tojtak a tyúkok. A föld alatt ugyanis meleg van. Máris adva volt a gondo­lat, — melyet Molnár Mihály építési előadó •rajzpapíira vetett. Azóta ki­ásták az összefüggő két ver­me* az Űj Reménységben, s készül az újfájta baromfi- férőhely prototípusa. Egysze­rű az egész. Egy méter 20 centi mélyen leástak a talaj­ba. A gödör fölé V-alakú tetőzetnek darufa, sárlécek, kukoricaszár kerül Erre földihányás, a az egészet be­Nem újság már. Zetorok végzik a v egy védekezést a bur­gonya földeken. tapasztják. A tetőzet délre néző részén három nagy vi­lágító ablak, a gerincen szellőző nyílások. A két szárny között etetőtér, a te­tőszerkezet földszintjére az ülőrudak, s tojófészkek alá drótháló, amely elnyeli a trágyahulladékot. Annyira modem, hogy a benne élő baromfi még csak a lábát sem érintheti a ganéjhoz, s annyira olcsó, hogy az 1200 baromfi „lakhelyé” 200 ezer forint helyett 1200 forintból előállítható — helyi anyagok­ból. S A MÉG NAGYOBB MEG­LEPETÉS. Az Ady Termelő- szövetkezet Schyndlmaiser kukorica táblájáról van szó. Huszonhét hold egy darab­ban. Alacsony kötésű a nö­vény, mint Harangozó elv­társ is, az agronómus, aki a határba kalauzol bennünket Már hányja címerét, s dugja ki a csöveit. Nem egyet ha­nem három-négyet Illetve koccsai is csövet hoznak, s így egy tő 8—9 cső termést hoiz. EGY SZÁRRÓL KILENC CSŐ KUKORICA. Ilyen még nem volt a Kőrös partján! Holdanként 75 mázsát vár­nak a digózot* talajra vetett, ugyancsak holdanként 350 mázsa szerves, 5 mázsa mű­trágyával ellátott kukoricá­ról. S öntözik is persze. — Egy parcelláin egyenesein a szarvasi Kutató intézet vé­gez mintaöntözést. S nem ez az Ady egyedü­li büszkesége. Huszonöt hol­don búzatermesztéssel kí­sérleteznek. öt-öt holdanként Bánkuti 1201-es, Karcagi 522- es, Udvaros 8-as, Ferbődi 293-as, Fleischman 481-es faj­tákat vetettek el, hogy kita­pasztalják, talajadoötságaik- ban melyik kultúra díszliik leginkább. (A Karcagi 522-es valószínű). Ugyanígy kísérle­tezték ki a múlt évben öt ár­pafélével, s ezen a nyáron már csupán a Mezőhegyes! 68-ast és a Gödöllőit aratja a kombájn. Tudományosan ala­pozták meg, melyik két fajta illeti földjeiket» Az Ady Termelőszövetke­zetnek a Budapesten széke­lő Növényfajta Kísérleti In­tézettel szoros kapcsolata van» Seprűcirokkal, őszi­zabbal is próbálkoznak. Kü­lönben területük 80 százalé­kán talajjavítást végeztek. Ha már a talajjavításnál tartunk, feltétlen ide kíván­kozik a városi eredmény. — Mezőtúron 1954-ben kezdtek digózni. Az első alkalommal 819 holdon, azóta 5.385 hold­ra nőtt a digózott terület a városban, A kémiai talajja­vítás pedig még ennél is több: 6.329 hóid. Vagyis 1958-ig közel 12 ezer holdon talajjavítottak, s ebben az évben újabb 3 millió 400 ezer forintot költenek erre a cél­ra a termelőszövetkezetek» S hogyan gazdálkodnak a meszezett, digózott földön? Erre egy másik szám. 1951- ben 800 hpldon csörgedezett még csak az éltető viz. 1959- ben már 7 ezer hold öntö­zött terület ontja a rizst, a zöldségféléket, a kukoricát A szántóterület egyharmada Hegyi István, a Szputnyik-parcella kukorica tábláján. <— Hatvan mázsát vár az Uj Reménység egy holdról, S aa emberek, akik mindezeket megvalósítják, ez a 4 ezer hold. S odáig Ju­tottak, hogy füttyöt-hánynak az elérhető viztávolságnak, tizennégy esőgép porlasztja a csapadékot a tizenegy ter­melőszövetkezetben. Úgy is hívják őket a környékben: a mezőtúri esőcsináló, S még egy statisztika 1952- től. Akkor 120 tehenet ter­mékenyítettek meg mestersé­gesen, a múlt évben már 850- et. De játszunk még egy ki­csit a számokkal! Háromezer szarvasmarhára 30.600 köb­méter silót tárolnak. Főveté­sű silókukorica 1.137 hold vi­rul a termelőszövetkezeti földeken, Ezidáig 14 ezer 100 köbméter silótakarmányuk készen van, 10.400 köbméter beitonsiló térfogattal rendel­keznek, a hiányzó mennyisé­get pedig szabacLszállásos falközá szalmabálás silóval pótolják. Itt bőyen van rizs- szalma, g ezzel a módszer­rel elkezdte a Vörös Októ­ber, s utána sorban a többi­ek. Annyi az újdonság ebben a Kun városban, hogy az új­ságíró csak Iegkjválóbbak- nak adhat helyt. Azt min­denesetre ki nem hagyhat­juk: a Vörös Októberinél ter­vezik a Sintestrin hormonható tablettákkal történd hizla­lást. Arról is szólnunk kell: az Uj Reménységben 40 ezer tő kukoricát ápolnak holdan­ként a Szputnyik-táblákon, A Petőfi ugyancsak kísérlet­képpen 55 hold kukoricát is vegyszeresen gyomirtott, A Vörös Október, az Ady, az Uj Reménység és a töb­biek 2 ezer hold rizsvetést az idén először repülőgépről permeteznek, Az egész határban létező rivalitásra, virtusra jellem­ző a következő eset: a Pető- |i Termelőszövetkezet 1.100 holdon olajlent permetezett Szembe vele, az Uj Remény­ség ugyancsak olajlen föld­jén nem végezte el ezt a műveletet Nincs tán ember Mezőtúron, akinek ne büsz­kélkedtek volna el a Petőfi- beliek: lentermelésben legyő­zik az Uj Reménységet mert hittek a technikában. A nagykun napokra készü­lődik a város. Mindezt a di­adalmenetet az új Nagykun­sági krónikát bemutatják majd a látogatóknak,* lássák, győződjenek meg saját sze­mükkel arról, hatalmas erő a szövetkezés, Irta: Borzák Lajos Fényképezte: Csikós Ferenr Kombájn csépel a Szebb Elet Tsz, ZsiUnszki tanyáján, Rövidesen tető alá kerül. Száz tehénnek ad z Vörös Október új épülete. férőhelyet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom