Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-27 / 149. szám

> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. június 27: Tegyük társadalmi üggyé az ifjúság nevelését Ülést tartott a KISZ meqyebizottsáq Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel összeült a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottsága. A ki­bővített megyebizottsági ülésen — melynek témája az ifjúság eszmei, politikai nevelése volt — megjelent Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságáénak titkára és Nádas József elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának munkatársa. A megyebizottsági ülés anyagát a KISZ megyei vég­rehajtó bizottság már jó előre megküldte a meghívottak­nak, s így ahhoz Verbai La­jos elvtárs, megyei ágit. prop. titkár csupán kiegészítést fű­zött« _ A KISZ Központi Bi­zottságának határozata (a mely egy évig készült), olyan dokumentum, amely az ifjúság nevelésének új szaka­szát nyitja meg. A párt hatá­rozatai alapján rögzíti a fel­adatot, amely a Kommunista Ifjúsági Szövetségre hárul. Ezt a munkát azonban a KISZ egyedül nem képes megvalósítani. S a határozat csak akikor lesz gyakorlattá, ha sikerül mozgalommá ten­ni a jelszót: az ifjúság neve­lése társadalmi ügy. Verbai elvtárs számadattal érzékeltette, milyen hatalmas feladat az ifjúság nevelése. A Tisza Cipőgyárban 2835 hu- szonha tévén aluli dolgozó van. Közülük tizenkettő ren­delkezik egyetemi vagy főis­kolai végzettséggel, &4 érett­ségizett, polgári iskolát 38 végzett, * a nyolc általánost ezerhuszonhatan fejezték be. Vagyis a fiatalok 60,1 száza­lékának 8 általánosnál keve­sebb iskolai végzettsége van Martfűn. A KISZ-nek az a feladata, hogy az életkori, ne­mi sajátosságokon kívül ezt is figyelembe vegye, s így pró­bálja megközelíteni a fiatalo­kat. A cipőgyári KISZ bi­zottság nagyon helyesen in­dította el a „Szakma ifjú mestere" cím megszerzésére irányuló mozgalmat, amely­nek különböző fokozatai van­nak. Sok üzemben nem törőd­nek kellőképpen a fiatalok gondolkodásának formálásá­val. A határozati javaslat el­készítése közben több fiatal­lal elbeszélgettek a VB tag­jai, s azt tapasztalták, nagyon sok ifjú nem ítéli el az iszá- kosságot, a feleségverést, nincs megfelelő elképzelésük az erkölcsi normákról, a tár­sadalmi együttélés szabályai­ról. A KISZ kéri a felnőtt tár­sadalom — különösen az idő­Megnyiltl Megnyílt! Megnyílt! és Vidéke Körzeti Fiüdmíwes­szövetkezet ■ ■ ön­kiszolgáló boltja Mártírok útja 20. Nagy választék, önkiszolgálás, időmegtakarítás! sébb, tapasztalt kommunisták — segítségét, örvendetes a TIT megyei elnökségének se­gítőkészsége, miszerint vál­lalták az ifjúsági akadémiák előadásainak megtartását Együtt az ifjúság tömegei­vel jelszó szükségességére mondotta Verbai elvtárs, hogy a megyében a KISZ korosz­tályba tartozó 90 ezer fiatal közül 14 ezer 486 a KISZ-tag a megye fiatalságának 17 százaléka. Nyilvánvalóan nem mondhatunk le a kívülálló 83 százalék neveléséről sem. Verbai Lajos előadása után elsőnek Császtvai István Jászberényi tanár szólalt fel. Az ifjúság erkölcsi nevelése nem független a szervezeti élet kialakításától — mon­dotta. Bihari László, Szolnok városi KISZ-titká.r az I. ke­rületi párttaggyűlés tapaszta­latait mondotta el. Róna Ta­más, Fekete Tibor, Magyar Gyula, Závodszki Sándor, Bruüzó László KISZ-vezetők hozzászólása után Pullai Ár­pád, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára kért szót. Az ifjúság eszmei, politikai neveléséről szóló határozat évekre előremenőén szabja meg az ifjúsági mozgalom feladatait. Nem időszakos kampány, hanem a termelés­ben, a szervezeti életben végzett KISZ-munka állandó velejárója és célja — mon­dotta Pullai elvtárs. Hangoztatta, a magyar if­júság többsége rendes, mun­kaszerető fiatal. A középis­kolás és hivatalnok if jaknál azonban tapasztalható, hogy lebecsülik a fizikai munkát. A munka iránti szeretet, a szakma és az idősebb generá­ció tiszteletben tartásának fokozására kérjük a magyar társadalom segítségét — fe­jezte be hozzászólását: A továbbiakban Takács Vendel, a Szolnok megyei KISZ bizottság titkára javas­latára a megyebizottság Mol­nár György és SiUye Gábor elvtársakat felmentette VB tagságuk alól, s helyettük Káldi Katalint és Bodzsár Imrét küldte a végrehajtó bi­zottságba: Végül a megyebizotlság megbízta a végrehajtó bi­zottságot: készítsen ütemter­vet a határozat feldolgozá­sára, B. Iá Viharos ülés az olasz képviselőházban RÓMA (MTI). Az AP je­lentése szerint kis hiján bot­rányba fulladt az Olasz Kép­viselőházban a külügyi költ­ségvetés vitája. Togliatti kifejtette, hogy pártja miért szavaz a költ­ségvetés ellen, s De Gaulle látogatásával is foglalkozott. Azt kérdezte, miért magasz­talnak az egekig Olaszor­szágban olyan embert, aki Franciaországban elnyomja a parlamentizmust. A képviselőház elnöke erre azt állította, hogy Togliatti „udvariatlan”, ha bírálja lUiiiiiiiluiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Klaus Fuchs az NDK-ba érkezeit BERLIN (ADN). Dr. Klaus Fuchs, az ismert atomtudós, akit politikai okokból Angii ában több évig börtönben tartottak, kedden megérke­zet a Német Demokratikus Köztársaságba — jelenti az ADN. Hazatért 85 éves édes­apjához, Fuchs professzor­hoz, a világhírű lipcsei theo- lóguslhoz. (MTI) jniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiii Hazautazott Kanadá­ból a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Montreal (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttsége kanadai látogatását befejezve, június 25-én hazarepült Moszkvába. A szovjet küldöttek kéthe­tes kanadai tartózkodásuk alatt széleskörű eszmecserét folytattak a szovjet—kanadai kapcsolatokról és a nemzet­közi kérdésekről. (MTI) üiiiiiitiiiiiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiii Az fő­Olaszország vendégét. Olasz Kommunista Párt titkára azt válaszolta, hogy nem volt szándékában meg­sérteni a francia népet, de üdvözölni szeretne egy má­sik szabadságért küzdő nem­zetet — az algériait. Ezt a bejelentést a kommunista és szocialista képviselők lelkes „Éljen Algéria!” felkiáltással fogadták; A beszéd befejezte után a szélsőjobboldali képviselők fenyegető magatartása kö­vetkeztében csaknem tettle- gességre került sor, de a te­remörök közbelépte megaka­dályozta a súlyosabb botrány kitörését. Az ülésen végül is megszavazták a költségve­tést« A Marxismus-Leninismus Esti Egyetem ezévi munkájának tapasztalatairól Két évvel ezelőtt megyénk­ben is megkezdte munkáját a Marxizmus-Leninízmus Esti Egyeteme. A most lezá­ruló tanévben két évfolya­mon száztizenöt elvtárs, az ősszel kezdődő oktatási év­ben pedig már három évfo­lyamon közel kétszáz elvtárs tanulmányozza a marxizmus- leninizmust, Pártunkat a hároméves Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem létrehozásánál az a cél vezérelte, hogy lehetősé­get adjon a párt-, állami-, gazdaságin, itömegszervezeti vezetők, vezető propagandis­ták és értelmiségi dolgozók számára ahhoz; szervezett formában, magasabb színvo­nalon, a napi munkájuk mel­lett tanulmányozhassák a párt elméletét A marxista-leninista esti egyetem tehát a párt egyik oktatási intézménye. Nem va­lami szakiskola, ahol a vég­bizonyítvány valami szakmát ad a kézbe. Ebben különbö­zik az állami egyetemektől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a marxizmus fő ágait alacsonyabb színvonalon ta­nulnák. A színvonal hason­ló az állami egyetemek mar- xizmus-leninizmus oktatásá­nak színvonalával« Ha az esti egyetem ezévi munkáját értékeljük, akkor túlzás nélkül megállapíthat­juk azt, hogy az egyik leg­jobb formája az iskolán kí­vüli pártoktatásnak a maga­sabb fokú marxista művelt­ség megszerzésére« Az esti egyetem népszerű­ségét az is bizonyítja, hogy mind az elmúl oktatási év­ben, mind az ősszel kezdődő első évfolyamra is kétszer annyian jelentkeztek, mint amennyit be tudunk vonni az oktatásba. Hogy az oktató, nevelő munkánk mennyire volt eredményes, azt leg­jobban a negyedéves beszá­molók, a félévi és évvégi vizsgák tapasztalatai mutat­ják. A hallgatók nagy több­sége a tematikának megfe­lelő színvonalon elsajátította a marxizmus—leninizmus alapjait és ami igen fontos, jelentős előrehaladást tett az elméiéit és gyakorlat össze­kapcsolásában ÍS: Különösen nagy eredmény az, hogy a tanulás nyomán nő a hallgatók világnézeti érdeklődése és amilyen bá­tortalanul fogtak hozzá a tanév elején a marxi filo­zófia és politikai gazdaság­tan tanulásához, a tanulás során egyre jobban megsze­retik azt. Több párt-, állami-, tömeg­szervezeti és más egyéb te­rületen dolgozó elvtárs el­mondotta, hogy milyen ter­mékenyen hat ki munkájára a dialektikus materializmus alapjainak megismerése, hogy azóta sokkal átgondoltabb, körültekintőbb a munkája. Egy-egy problémát sokolda­lúbban, más dolgokkal való összefüggésében néz és ele­mez. Az antimarxista néze­teket hamarabb felismeri és sokkal hatékonyabban tud érvelni velük szemben. Az elmélet és a gyakorlat összekötését ebben az okta­tási évben különösen segí­tette a SzKP XXI. Kong­resszusa anyagának feldolgo­zása. A 7 éves terv hatalmas célkitűzéseinek megismeré­se, a kongresszusnak a nem­zetközi helyzettel, a szocia­lista tábor fejlődésével kap­csolatos megállapításai igen nagy optimizmust és harc­készséget adtak az elvtársak­nak« Az eredményes oktatásban nagy szerepe volt annak, hogy a hallgatók többsége az egész oktatási évben szorgal másán és fegyelmezetten ta­nult. Ez nagyon értékelendő, mert a hallgatók napi mun­kájuk mellett a pihenésre szánt idejük alatt tanultak. Sok hallgatót anyagilag is érintett a tanulás, mert a vi­dékről való beutazást saját­magának kellett fedeznie. — Ennek ellenére mégis éppen az volt a tapasztalatunk, hogy ezek az elvtársak vol­tak a legfegyelmezettebbek. Alig-alig hiányoztak az elő­írt foglalkozásokról. Termé­szetesen az eredményekben a hallgatók szorgalma mel­lett benne van az Esti Egye­temen oktató elvtársak mun­kája is.- Sok, másirányú munkájuk mellett is lelkiis­meretesen készültek az elő­adásokra, osztályfoglalkozá­sokra, a hallgatók negyed­éves beszámolójának és a vizsgáknak a levezetésére. Nem volna reális az érté­kelésünk, ha a fenti eredmé­nyek mellett nem látnánk meg azokat a fogyatékossá­gokat, amelyek ezidő szerint fennállnak a munkánkban. Ilyen hiba például az, hogy az oktatási munkánkban a kommunista nevelés még nem elég tudatos. Ez töb­bek között megnyilvánul ab­ban is, hogy sok esetben nem sikerül még az egyes témák elvi kérdéseit a konkrét vi­szonyokkal összekapcsolni, a konkrét viszonyokra alkal­mazni: Hiba az is, hogy a hallga­tók jelentős része a klasz- szikusok művei helyett sok­szor szívesebben tanul a se­gédanyagokból és az abban foglaltakat igyekszik megta­nulni és visszamondani. Ez nem fejleszti, hanem fékezi az önálló gondolkodást. A fentiekből következően jelenleg az esti egyetem előtt a fő követelmény az oktató, nevelő munka szín­vonalának emelése. Az ősszel kezdődő oktatási évben eh­hez igen nagy segítséget nyújt számunkra az SzKP XXI. Kongresszusa anyagá­nak ismerete, tanulmányozá­sa. A mi viszonyainkra is tel­jes mértékben vonatkozik Hruscsov elvtársnak az a megállapítása, hogy az ideo­lógiai munkáinak a megszer­vezésénél abból kell kiindul­ni, hogy a kommunista er­kölcs alapján álló nevelést, a kommunista építés feladatai­nak megoldásával kell egybe­kötni. Ezen a téren igen komoly feladatok várnak az ősszel beinduló oktatási évben az esti egyetemen oktató elv- társakra; A kívánt cél eléré­séhez nem elég csak az Esti Egyetemen tanuló elvtársak szorgalma. Az ő munkájuk eredményessége nagyban függ attól, hogy milyen kö­vetelményeket állítunk elé­jük. Ha pártunk Politikai Bizottságának oktatási hatá­rozatát megvalósítjuk e té­ren is, akkor nagyban elő­segíthetjük, hogy pártunk megyénk területén is sok el­méletileg jól képzett párt-, állami-, tömegszervezeti ká­derral erősödjék, akiknek munkája előbbre viszi szoci­alista építő munkánkat« Telek Istvánné, az Esti Egyetem igazgatója. Nyngfalanság a NATO vezérkarban RÖMA (MTI). Az Észak­atlanti Tömb párizsi vezér­karában nyugtalanságot kel­tett az a tény, hogy a görög közvélemény tiltakozik atom- és rakétatámaszpontok görög- országi létesítésének tervei ellen — írja a Paese Sera cí­mű olasz lap. — A NATO pa­rancsnoksága emiatt elhatá­rozta, Spaakot a NATO fő­titkárát Görögországba kül­di, hogy a „helyszínen ta­nulmányozza a helyzetet.’1 Mint az AFP jelenti, Spa- ak csütörtök délután Athén­be érkezett* "1 Rabatin János üzeni Kunmadarasról Pócz Józsefnek Jászboldogházára Kedves Pőcz Elvtárs! Elnézését kérem a zava­rásért és az alkalmatlanko­dásért. Hallottam a hírét an­nak, hogy ez év tavaszán a jászboldogházi dolgozó pa­rasztok is az új útra tértek. Arról is tudok, hogy néhá- nyan kételkednek még és bi­zonytalankodnak a jövőt ille­tően. Magától, mint a Zrínyi Tsz elnökétől egyik-másik szövetkezeti gazda sűrűn megkérdezi: milyen lesz a jövő? Arról is tudok, hogy néhányan félnek. Az ellen­ség azt suttogja, hogy ké­sőbb a házat és a ruhát is szövetkezetesítik. Évről-évre rosszabbul élnek majd a jászboldogháziak. Nos, erre a buta híresztelésre szeretnék én üzenni és elmondani egyet-mást a mi tsz-ünkről, a kunmadaxasi Kossuth Tsz- jrőL A Kossuth Tsz tíz évvel ez- Jelőtt alakult. De nem úgy, mint a jászboldogházi Zrí­nyi Tsz, hanem semmi nél­kül. Szegény, nincstelen ag- Tárproletárok fogtak össze azzal az eltökélt szándékkal, hogy megváltoztatják életü­ket, szebbé, jobbá teszik. Kevés termelési tapasztalat­tal rendelkeztek, középpa­raszti csak elvétve volt kö­zöttük Ezek az emberek év- ről-évre jobban élnek, gya­rapodnak. Jöjjön ide bárki Kunma­darasra, meggyőződhet arról, hogy igazat mondtam. Tíz esztendő alatt az úgynevezett kunhegyesi szélen új utcasor épült. A neve Kossuth utca. Azért, mert a házakat egy­től-egyig a Kossuth Tsz tag­jai rakták tető alá, családi otthont teremtettek maguk­nak és éppen a szövetkezés folytán. A házak szép csé- réptetősek, egy- és kétszobá­sak. Éppen a nagyüzemi gaz­dálkodás tette lehetővé az egykori nincsteleneknek azt, hogy fedél alá jussanak, le­gyen saját otthonuk. Látja Pócz elvtárs, ez is mutatja, milyen hihetetlen ostobaság az ellenség rosszindulatú hí­resztelése. Ez is bizonyítja, hogy a Zrínyi Tsz gazdái jó útra tértek és nincs okuk félni a jövőtől. Ha már a családi házakról beszélek, hadd jegyezzem meg: a volt vásárteret itt nálunk felparcellázták a kö­zelmúltban. A Kossuth Tsz- ből tizennégy család szán­dékozik majd ott építeni a közeljövőben. S még annyit erről, Sződi Balázs két esz­tendővel ezelőtt lépett a Kossuthba. Szorgalmasan dol­gozott, beosztással élt és az elmúlt év őszén ő is beköl­tözött már az új házba. Aggályaik vannak a jász- boldogházá Zrínyi Tsz tagjai­nak más vonatkozásban is. A ruházkodást többször szó­vá teszik. — Van, aki azt mondja: nem lesz mit fel­húzni. Erre viszont én csak annyit válaszolhatok, hogy tíz esztendővel ezelőtt, ami­kor a Kossuth Tsz meg­kezdte működését, akadt jócskán olyan ember, aki nem ismerte az ünneplőt S most mindenkinek van. Pedig őszintén szólva, adott­ságaink nem a legjobbak. Sokkal nehezebb körülmé­nyek között gazdálkodunk, mint a jászságiak. Sok a szi­kes, terméketlen terület; öt­száz hold földünknek jófor­mán semmi hasznát nem vesszük. A nagy üzem adott­ságait sem használtuk még ki teljes egészében, s látják, mégis itt tartunk. Arról nem is beszélve, hogy a semmi­ből mintegy 6 millió forint értékű közös vagyont terem­tettünk. Szépen fejlődik a jószág­állományunk. Évente 4—500 hízót adunk el, 700-as a juh­állományunk, 85 anyakocánk, 400 hízónak valónk és jól te­jelő tehénállományunk van. Vetéseink pedig — nem aka­rok dicsekedni, de az az igazság — gyönyörködteti a gazda szemét. Azt én nem állítom, Pócz elvtárs, hogy nincsenek gon­dok, bajok, problémák. Ha ezt mondanám, hazudnék. Dehát az élet az nem lako­dalom. Azt is megmondom őszintén, hogy akad nálunk egy-két olyan ember, aki nem tud beosztással élni. — Anyagi gondjai állandóak. Elpocsékolja vagy elissza be­vételét. Ókét majd megta­nítjuk a normális, rendes életmódra. Azt üzenem tehát: bízza­nak. Sokkal előnyösebb a helyzetük, hiszen nem úgy kezdik, mint mi kezdtük tíz esztendővel ezelőtt. Nagy­szerű tapasztalatokkal ren­delkeznek, s már az indulás­kor jelentős közös alapot teremthetnek. Ez nagy előny. S ha mindezzel párosul a szorgalom, akkor nem sok idő múlva nemhogy utolér­nek, hanem talán még el is hagynak bennünket. Mert a szorgalom, a közös munka szeretete a legfontosabb. — Büszkén újságolom maguk­nak, hogy eddigi eredmé­nyeinknek éppen ez volt a nyitja. E héten, kedden hét vagon sóder érkezett a vasútállo­másra. A szövetkezet minden tagja a földeken kapált egész nap, s este, amikor meghallották, mi a helyzet, vacsora helyett mindannyian a vasútállomásra mentek se­gíteni a kirakodást. Éjfélig végeztünk a munkával. Ez is mutatja, hogy a Kossuth Tsz tagjai szeretik gazdaságukat. Ennyit akartam üzenni és búcsúzóul még hadd mond­jam el: a Kossuth Tsz gaz­dái sok sikert és jó munkát kívánnak mamiknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom