Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-27 / 149. szám

1959. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kongresszusi verseny új sikerei A tervszerű munka eredménnyel jár A Tisza Cipőgyárban a Központi Bizottság március 6-i határozata alapján taka­rékossági intézkedési tervet dolgoztak ki. Ebben mintegy 1 millió 200 ezer forintos megtakarítást irányoztak elő negyedévenként A takarékossági intézkedési terv a gyárban nemcsak pa­píron van, hanem alapja a napi munkának. Takarékos sági bizottságot szerveztek, melynek feladata az újabb lehetőségek feltárása mellett a gazdaságosság rendszeres ellenőrzése és reális értéke­lése. Ugyanakkor a takaré­kossági feladatok a kongresz- szu6d munkaverseny egyik lé­nyeges részét is képezilt A második negyedévi válla­lás a bőrcipő üzemnél közel 300 ezer forintot tesz ki. A legjelentősebb ebben a sza­bászok anyagmegtakarítása. Ha a felsőrész-szabászaton a negyedévben csak 0,7 százalé­kos eredményt érnek el — ami lehetséges — akkor is ez közel 100 ezer forint önkölt­ségcsökkentést jelent. De szerepel a tervben az anyag­normák felülvizsgálása, újítá­sok, kísérletezések, új anya­gok és új technológiai eljárá­sok bevezetése i& A gumigyár! dolgozók fel­adatául tűzte ki a takarékos­sági terv, hogy rendezzék a textil szélességét, továbbá fe­lülvizsgálják a szegőszalag és kellékanyagok normáiét. Ezekkei az intézkedésekkel 271 4a félezer forint megta­karítás várható a 11. negyed­évben. A gumigyár laboratóriumá­ban sorozatos kísérletek foly­nak. A talp>- és sarokanyago­kat olcsóbb, de jobb keveré­kekből kívánják előállítani, igen jelentős eredmény a ki­húzó- és formataip műhely­ben a zinkstearát helyettesí­tése más anyaggal, mely kö­zel 100 ezer forintos megta­karítással jár — a haszná­lata is ártalmatlan a dolgozók egészségére. A takarékossági bizottság rendszeresen értékeli aZ el­ért eredményeket és azokat nyilvánosságra hozzák. Áprilisiban és májusban a gumigyáriak a gyártmány technológiájának javításával és az anyagnormák felülvizs­gálásával közel 70 ezer forin­tot takarítottak meg. Június­ban további 40 ezer forint megtakarítás várható. Tößb, mint félmilliós megtakarítás újításokból A több mint 110 éves tö­rökszentmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyárban a kongresz- szusii verseny során széleskö­rű újítási mozgalom bontako­zott ki. Közvetlen a párthatá­rozat megjelenése után egy műszaki brigádot hoztak lét­re, amely az üzem által gyár­tott gépek működését a hely­színen az állami gazdaságok­ban és a termelőszövetkeze­tekben üzemeltetés közben tanulmányozta. A brigád egy hónapos mű­ködése után — a mezőgazda- sági nagyüzemek részvételé­vel — újítási ankétot rendez­tek, melyen 56 új elgondolás tervéit terjesztették elő a dol­gozók. Június közepéig újabb 74 olyan eljárásit dolgoztak ki, melyekkel jelentősen emelni lehet a meglévő gépi beren­dezések termelékenységét. Csontos Béla, a héj formázó üzem technológusa például két formázó és szárítógépet szerkesztett, amelyeket ha­zánkban még nem készítet­tek; : Ezzel a berendezéssel telje­sen tiszta, másodosztályú pontosságú csavarmeneteket tudnak önteni. Csortos Ká­roly a szerszámkészítés dolgo­zója az eddig külföldről vásá­rolt 800 ezer forint értékű él­hajlító gép pótlására olyan hidraulikus meghajtású él­hajlító gép tervét dqlgozta ki, melynek előállítási költsé­ge -mindössze 80 ezer forint­ba kerül. Szikszaá Lajos módosításai az esztergapadok termelé­kenységét öt százalékkal nö­velik. A tervek szerint az üzemnek az idén egymillió hétszázezer forinttal kell gazdaságosabban termelnie, mint az elmúlt évben és az eddig elfogadott újításokból már is 600 ezer forintos meg­takarítás várható. r r AZ ECETO Talán még az alacsonyan úszó felhőket is elérné a ti­szafüredi téglagyár kéménye, annyira kiemelkedik a telep többi épületei közül. Enyhe szürkés füstje tarkítja a kék eget: Úgy látszik most is égetnek. A téglagyári ke­mencék rovátkolt feljáróján ballagunk a kemencepadlás­ra az égetőhöz Molnár elv­társsal, a telep vezetőjével együtt, Magas, idősebb ember né­zegeti a széntöltő nyíláson a tüzet. Köszönésünket is úgy fogadja, mintha azt monda­ná, „most nincs szükség lá­togatóra, mert baj van a por- tán.’* Még egy darabig foglala­toskodik, majd nagy léptek­kel a huzat állító csavarjá­hoz lép és erőteljesen for­gatja: Arca elégedettséget árul el; — A vasárnap mindég bajt hoz; Alig bírja az ember helyre pofozni a tüzet. Na lássák — mutat az egyik lyukra — felfelé jön a láng. Az egésznek a lelke a huzat, erre kell igen-igen vigyázni. Hirtelen sem égetheti az em­ber, mert akkor a tégla nem ég ki rendesem Ha meg a huzat gyenge, nem Izzik tö­kéletesen és félig nyers ma­rad. Megkérdezzük most mái Agócs István égetőt, SQogyan kell csinálni? — Hát úgy látszik rendbe jön a tűz egy kicsit tereferél­hetünk — kezdi, majd hozzá­teszi, — elárulhatok egy-két titkot a szakmából, mert úgy látom maga nem megy el téglaégetőnek; — Hogy mire is kell ügyel­ni? No igen először is arra amiért korábban zsörtölőd­tem, a huzatra. A téglának akkor lesz csengő hangja ha egyenletesen izzik fel és egyenletesen is hül le. Ha a tégla kihordásnál nem cseng akkor csapnivaló munkát végzett az égető, — Az sem mindegy, hogy mennyi szenet rakunk a tűz­re. Mi is versenyben vagyunk és nem közömbös hogyan végzünk a kongresszusra. De a tűznek sem mindegy. Ké­nyes valami az. Ha sok sze­net adunk neki megcsömör­lik és könnyen besül; Az egyenletes adagolással vi­szont egyenletes tüzet bizto­síthatunk és mikor már a téglák beizzottak akkor csak a tűz tartására kell vigyáz­ni; — A hibák elkerülése vé­gett vékonyan adagoljuk úgy módjával, mert jutni is kell meg maradni is. Lehet, hogy az idegennek úgy tűnik az itteni munka, mintha sok szabadidőnk volna. Pedig nem így van az. Ha lelkiis­meretesen végezzük a dol­gunkat, állandóan figyelem­mel kell kísérni a tüzet és egyenletesen, vékonyan ada­golni a szenet. — Nálunk is, ha jól megy az égetés ebből a viszonylag kis kemencéből dekádonként 180—200 ezer téglát adunk az építkezésekhez. Én már las­san bele is jövök ebbe a munkába, mert a 28 évi tég­lagyári szolgálatomból az utolsó tizet itt a kemence tetején töltöm. Ha megakarja tanulni, csapjon fel egy pár évig ége­tőnek, meglátja menni fog. Ezt ugyan nem teszem, de Agócs bácsi titkait közre­adom, hátha hasznát látja az ifjabb égető nemzedék: — Andrási Béla Egy forintból kettőt Az adósság és a befek­tetés két — egymástól nagyon eltérő fogalom. Egyesek még­is összekeverik. Különösen az új tsz-ek gazdái, kik Tisza-, jenőn és még jónéhány szö­vetkezeti községben vonakod­tak igénybevenná az állam anyagi támogatását. Azt mondták: „Nem veszünk adósságot a nyakunkba!” Ez a törekvés egészséges, de csak bizonyos határig. Az a helyzet ugyanis:, hogy a szö­vetkezeti alapot a hosszú- és középlejáratú hitelek okos felhasználásával jelentősen növelhetjük, s ennek minden gazdálkodó ismeri a jelentő­ségét. Az egyéni gazdaságban is úgy volt, hogy fialta a fo­rintot az, amelyiket jól fel­szereltek. Nos, a szövetkezeti gazdaságra ez méginikább ér­vényes. S itt azt kell megérteni: a párt és az állam nagy áldo­zatokat vállal magára, amikor pénzt ad. De miért adja? Egy­általán nem azért, hogy adós­ságba kergesse a gazdákat. Ellenkezőleg! Hogy úgy for­gassák, olyan helyre tegyék az összeget, ahol kamatozik, hatványozódik, magyarul: ahol egy forintos befektetés kettőt hoz a házhoz. Ahol igy csinálják, ott az előnyös hitel nem adósság, hanem olyan hasznos befek­tetés, amely végső soron va­lamennyi tsz-tagnak boldogu­lását szolgálja. És azt, hogy a nagyüzem rengeteg adottsá­gát még sokrétűbben kihasz­nálhassák, növelhessék a ter­mésátlagokat, a termékek mennyiségét. Miért van erre szükség. Azért, mert a ter­mények és a termékek meny- nyiségének állandó, egyenle­tes növelésével a szövetke­zeti gazdák a szocializmus felépítését segítik. Kállai Gyula elvtárs, a Hazafias! Népi- front Országos Tanácsának legutóbbi ülésén elmondta: A XXI. kongresszus azt a helyes következtetést vonta le a szocialista világrendszer fej­lődésének objektív gazdasági törvényeiből, hogy a szocia­lista tábor népiéi többé ke­vésbé egyidőben lépnek a kommunizmuslba”, Nos, bármilyen furcsán § hangzik, ez a megállapítás j szoros összefüggésben van az-1 zal, hogy egy forintból a szö-| vetkezeti gazdák ésszel, szor-1 gálámmal kettőt csináljanak. | Hiszen a .gyorsabb előreha- i ladás belső feltételeit nekünk | magunknak kell megterem-1 teni, s ebből mindenki a leg-| jobb tudása szerint vegye ki| a részét. S a szövetkezeti gaz-| dák, amikor az állam segítsé-1 gét megfelelően gyümölcsöz- tetik, okosan hasznosítják, akkor végsősoron éppen az előbb elmondottakat végzik. Ennek a megértése na­gyon fontos. Annál is in­kább, mert itt Szolnok me­gyében évről évre gazdagod­nak, gyarapodnak a termelő- szövetkezetek, de még gyor­sabb lenne az előrehaladás, ha körültekintőbben használ­nák. fel az állami hiteleket. Elég nagyszámú a rossz példa. Kirívó határeset ezen belül a tiszapüspöM Haladás Tsz. Ott a szövetkezet gazdái 23 férőhelyes sertésfiaztatót épí­tenek, de az inkább sertésipar lota lesz. Száznyolcvanhét ezer forint állami hitelt vesz­nek igénybe, s ezt még kiegé­szítik 33 ezer forinttal. Még kimondani is sok, az összes költség 220 ezer forint Egy sertésférőhely kevés híján 10 ezer forintba kerül. Ez adós­ság. Miért? Mert a sertésfiazta- tó úgynevezett teljes bekerü­lési költsége hosszú évek múlva térül csak vissza. A hatalmas összeg évről évre alaposan megnöveli az ál­lattenyésztés önköltségét. Summa-summárum: a tisza- püspöki Haladás Tsz tagjai nem egy forintból csinálnak kettőt, hanem kettőből egyet. A törökszentmiklósi járás másik helyiségében, Tiszate- nyőn a November 7 Tsz gaz­dái is igénybe vették az állam segítségét Húsz férőhelyes sertésfiaztatót építenek. De milyen nagy a különbség! Huszonhatezer forint állami hitelből és kilencezer forintos saját erőből hozzák tető alá. Náluk harmincötezer forint­ba kerül a fiaztató. Ehhez ta­lán már kommentár sem szükségese Akad szépszámmal Szolnok megyében olyan tsz, amelyik felépítette a százférőhelyes szarvasmarha-istállót, s a drága épület évék óta nincs kihasználva, 30, vagy 40 te­hén árválkodik banne. Má­sutt a tizenkétezer forintos férőhelyeken nem teheneket tartanak, hanem risisz^rossz csökött borjúkat, növendék­állatokat, holott ilyen drága férőhely költségeinek gyors megtérülése csak úgy lehet­séges, ha ott jól tejelő te­nyészállatok vannak. Találko­zunk a megyében más kirívó jelenségekkel. Drágán fel­épített baromfiólak üresek, patkányfészkek. Hát hogyan térülne meg a hitel, amikor az épület nincs kihasználva? A pénz benne hever. A jászjákóhaimi Kossuth Tsz az elmúlt évben 50 férő­helyes tehénistállót épített, holott a tehénállománya mindössze 22 volt. Ettől füg­getlenül ezévben ismét kér­tek 50 férőhelyes tehénistál­ló felépítésére állami hitelt, ahelyett, hogy a meglévő fé­rőhelyek benépesítésére és jó kihasználására törekednének, hogy a ráfordított költség gyorsan megtérüljön, s utána nőjön a tiszta haszon. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben, a mezőhéki Táncsics Tsz-ben, a kisúj­szállási tsz-ek túlnyomó több­ségében és még nagyon sok­helyütt a hiteleket okosan, a bevételek szaporításának ér­dekében használják fel. A ta­gok rendszeresen figyelemmel kísérik a termelési folyama­tot, a különböző termelési eszközök felhasználását. S aki két forintból egyet akar csinálni, annak a fejére kop­pin tana k, E dolgok részletes tár­gyalására nincs mód. Itt in­kább arról van szó, hogy irá­nyítsuk rá a figyelmet min­denütt, az új és a régi tej­ekben egyaránt arra, hogy az állami hitel nem adósság, ha­nem hasznos befektetés, ott természetesen, ahol jól gaz­dálkodnak vele; És jól gaz­dálkodni vele kötelesség, az viszont felelőtlenség, amit Tiszapüspökin és még néhány helyen végezne^ «“ SZP Ezt láttuk Törökszentmiklóson Hétről-hétre beszámolunk az idei községfejlesztés ered­ményeiről. Most képekben mutatjuk be hogyan dolgoznak Törökszen tinikló son. Iqy kezdtük közöst... Termelőszövetkezetünk, a Petőfi Tsz ezév februárjában alakult. Első ülésünkön meg­választottuk a 9 tagú veze­tőséget, melynek tagjai kö­zött találjuk Sárközi Béla 14, Szőllősi Béla 8 holdas gazdát is. Földterületünk 1450 hold. tagjaink száma pedig százöt- vennyolc: Az első közgyűlés elfogadta a mintaalapsza- bályt, s annak megfelelően kialakítottuk a munkaszer­vezetet. brigádokat, munka­csapatokat: Megtörtént a számbavétel is, s ennek során megállapí­tottuk, hogy 46 ló, 30 szarvas- marha, — ebből 15 tehén, 120 Nagyszabású selyem- és karton vásár a karcagi Földművesszövethezel áruházában NYAKKENDŐ, SANTUNG, KREPDES1N, IMPRIMÉ, TAFT, GOLDSOL, selymek a legszebb színekben és mintákban nagy választékban. RÉS 1ST A és SATÉN KARTONOK ízléses mintákkal választékos színekben. Ha szépet és jót akar vásárolni, keresse fel a Földművesszövetkezet áruházát anyajuh kerül a közösbe. 7 gumikerekű kocsi, 10 szekér, 15 pár lószerszám, 6 tizen- négysóros vetőgép, továbbá magtakaró, nehézborona és más gazdasági felszerelés lett a tsz tulajdona. Közgyűlésen határozta el a tagság azt is, hogy saját erőből biztosítja a közös állatállomány takar­mány szükségletét. A felmé­rés szerint 700 mázsa szálas­takarmányt, ugyanennyi ta­karmányszalmát, 600 mázsa abraktakarmányt és 800 má­zsa alomszalmát kell tárolni. Állami tartalék földön közö­sen vetettünk 50 kh. évelő pillangóst és 25 kh silókuko­ricát. Eddig 200 mázsa szá­lastakarmányt takarítottunk be; A közös sertés és baromfi törzset is saját erőből kíván­juk megteremteni. A közgyű­lés határozata alapján min­den tag egy süldőt és egy pár baromfit ad kölcsön, melyet a tsz, megerősödése után majd visszatérít a tagoknak. Felmértük azt is, hogy meny­nyi állati férőhelyre lesz szükség. Eddig biztosítottunk 50 férőhelyes tehénistállót, három 10—10 lovat befogadó istállóit, egy 100 férőhelyes juhhodályt, valamint sertés­fiaztatót és süldőszállást — Még ezévben megépítjük a 3000 baromfit befogadó ólat, jövőre pedig juhhodályt és! növendékmarha istállót Már eddig is egy sor mun-i kát közösen végeztünk és| végzünk. A gépállomás se-i gítségével 2.000 mázsa trágyát 1 szállítottunk ki az alakítan-| dó táblákra, s még további| 6 000 mázsát viszünk földje-1 inkre. Ezenkívül rendeltünk | 500 mázsa műtrágyát, amit az | őszi kalászosok vetésénél § használunk fel: A gépállo-1 mással szerződést kötöttünk | 2.000 normálhold munkára. AI nyári betakarítás után azon-jj nal hozzáfogunk a megfelelői lalajelőkészítéshez. Föld terű-1 létünk 32 százalékán kívá-1 nunk őszi kalászost (kenyér-1 gabonát), 20 százalékán pil-g [ iangóst, ugyanennyi terüle-f ten kukoricát, 28 százalékán | pedig ipari növényeket ter-1 melni: | Tagságunknak, mintegy | 15—18 százaléka idős ember, I akik a közös munkából már| teljes mértékben nem tud-f nak részt vállalni, de róluk | is gondoskodunk. A terme-1 lőszövetkezet a legmagasabb | földjáradékot, háztáji földet és egyéb szociális juttatáso­kat biztosít számukra. Kö zös gazdaságunkban megala­kult a pártszervezet Is, — _ amely már most segíti a ter-I melőszövet'kezet működését. I Nagy Sándor tsz elnök, 1 Jászjákóhalma I Már a fürdőmedence alapozását végzi Antal Mihály ku­bikos brigádja. Ez lesz az első úszómedencéje, a több mint 2 millió forintos költséggel épülő városi fürdőnek. *1111111111 S kint a város határában erősítik a gátat, mert a ta­nács a terv összeállításánál a város külső területeire is gondolt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom