Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

1959. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s FENYEK A FÖLD ALATT Lengyel íilm. Játssza június 23—24 között Jászalsószentgyörgyön az Út­törő mozi Házkutatást tartóinak a bá­nyatelepen, minden ered­mény nélkül. Steiner, a Ges­tapo parancsnoka elhatározza, hogy élve, vagy holtan elő­keríti a szökevényt. A bányá­ban is keresik és Heinrich, Steiner barátja vállalja, hogy felkutatja tartózkodási he­lyét. Élzbieta, Karolkowa leánya megsebesül Heinrich golyójától, de Róbert megöli a nácit. A veszély és a közös sors egyre közelebb hozza őket egymáshoz, érzik mind­ketten, hogy meg kell mene­külniük, nem csak magukért, egymásért is, Heinrich társai felfedezik az SS holttestét és ez nyomra- vezesti őket. Megindul a haj­sza életre-halálra és Steiner maga megy a szökevények után. Talán nem is lenne olyan érdekes ez a film, ha nem az egyént, a háború forgószelé­ből kiszabadulni akaró em­bert ábrázolná. Ez az, amivel a film túlnő az átlag háborús fiún színvonalon, ez az ami megbecsülendővé, művészivé teszi. Nem a hősiesség, csupán az egyszerű, emberi élnivágyás filmje. Egy német mundérba öltöztetett lengyel katona megszökik csapattestétől. A tábori csendőrség nyomában van és ő az üldözők elől egy sziléziai asszony, Karolkowa házába menekül. Az asszony nem tudja bujtatni és ezért Róbert, a katona Karolkowa lányának segítségével tovább menekül a bányába. A Ges­tapo. ryelynek egyik emberét Róbert útközben megölte, folytatja a katona üldözését. Magyar siker a poznani nemzet­közi vásáron A poznani nemzetközi vásár vasárnap este zárta kapuit. Noha a végleges eredmények még nem ismeretesek már most megálla­pítható, hogy a magyar pavilon­nak nagy sikere volt Poznanban. Alig akadt olyan vásárlátogató, aki a magyar pavilon megtekin­tése nélkül hagyta volna el a vá­sárt. Elsősorban a magyar cipő- és ruhamodellek, rádió és televí­ziós készülékek, s a Csepel tás­kavarrógépek arattak nagy si­kert. A külföldi üzletemberek és szakértők nagy megelégedéssel nyilatkoztak a magyar műszer­ipar fejlettségéről. Az üzleti kapcsolatokat első­sorban Lengyelországgal és a többi szocialista országgal növel­tük a vásáron, de külkereske­delmi vállalataink kirendeltségeit számos nyugati ország üzletem­berei is felkeresték. Nagyobb üz­leteket kötött a KOMPLEX, az ARTEX, a FERUNION és több más külkereskedelmi vállalat. — (MII). Hét vizsgálat tanulságai A Jászberényi Járási NEB vizsgálatot tartott a jászárok- szállási és a jászfelsőszent- györgyi malomban. A vizsgá­lat komolyabb hiányosságo­kat állapított meg, különösen a tisztaság, a liszt-tárolás te­kintetében és az állóeszközök megóvásával kapcsolatban. A jászárokszállási malom­ban: a koptató üzemrész po­ros, egészségtelen, a liszt raktározása nem megfelelő, mert nedves és poros. A bú­zamosógépet a szabad ég alatt tárolják — állapították meg a népi ellenőrök; A jászffclsőszentgyörgyi malomban még komolyabb hiányosságokat tárt fel a vizsgálat. A kötelező 0.5 szá­zalékos megtakarítás helyett csak néhány tized mutatko­IJtépítő katonák A Madách utca lakói vi­dám énekszóra ébredtek va­sárnap reggel. Előbb magyar, azután orosz katonadal hang­jait hozta az ablakokba a szellő. Negyvenkilenc magyar Ha valaki Szolnokról felhivja Pekinget... — Lapozgatás egy furcsa könyvben — A mű csak két kötetbe fér el, de benne az egész világ. Létezéséről Rómában szerez­tem tudomást, amikor távira­tot adtam fel egy kis magyar faluba. Nyugtalanul érdek­lődtem a postástól; mikor kapja meg a címzett a fontos híreket. A tisztviselő elővett egy vastag kötetet, belélapo- zott, majd elismételte a falu nevét. Aztán ujjával rábökött egy névre a könyvben: — Legyen nyugodt, még ma este megkapja. A postahiva­tal éjjel 12-ig tart nyitva az űn falujában. Most itt fekszik előttem a mindenttudó könyv másik példánya, az Egyetemes Pos­ta- és Távközlési Társaság nomenklatúrája. 1861 oldalas a mű, minden oldalon körül­belül 250 helység nevével. Minden ország köteles beje­lenteni Genfben, a társaság székhelyén, ha bárhol is pos­tahivatalt nyitnak és azok bekerülnek a nomenklatúra kiegészítésébe. Bárki meg­tudhatja itt, hogy Nyúrcsa- holynak Szabolcs megyében, vagy pedig Somma Vesu- viana községnek Nápoly mel­lett, a tűzhányó tövében csak nappal, vagy pedig egész éj­jel nyitva van a postahiva­tala. Tudom, hogy Soltana- badban — Irakba — éjjel 12-ig érkezik meg a távirat, azt is tudom, melyik az a fürdőhely, ahol csak nyáron van szezon (tehát postahiva­tal is), melyik az, ahol csak télen. Mindehhez elég, ha Szol­nokon bemegy az ember a postahivatalba és megkéri Csendes Károly forgalmi igazgatót, a postahivatal he­lyettes vezetőjét, mondja el: mit is tudunk itt a világról? — Azt is lehetne mondani, hogy sokat, de azt is, hogy keveset. Hiszen az, hogy is­merjük a díjszabást, még nem nevezhető világismeret­nek. — De azért valamit a díjak is elárulnak. — Hogyne. Nem véletlen az, hogy a brit nyugat-indiai szigetvilágba küldött távirat szavanként 27 forint 52 fil­lérbe kerül, vagy az Ecuador­ba küldött sürgős üzenet sza­vanként 26 forint 8 fillérbe. — És mi a legdrágább te­lefon? — A Haway szigetekkel 360 forintba kerül három perc, Pekinggel 244 forintba. JEGYZETÉBŐL A szokás hatalma — és az autóbusz Pontosabban az autóbusz- megálló. Ott várakoztam a minap, amikor odajött egy vén. ráncosarcú cigányasz- szony. Nem szólt, csak sün- dörgött egy ideig. Végül neki­bátorodott: — Egy Kossuth-ja nem len­ne? — kérdezte, s eközben megigazította hátán a ba­tyut. — Sajnos, éppen most fo­gyott ki. Bánatosan pislogott. — Ejnye-ejnye. Hát ha nincs, akkor majd a magamé­ból — és a szoknyák bő rán­cai közül előhalászott egy dó­hoz Kossuth-ot. Gyufát gyúj­tottam. tűzzel kínáltam. Szív­ta erősen és közvetlen társal­gásba kezdett, mivel látta, rá­érek én is. — Megszoktam a kérege­tést. tetszik tudni. Pedig, ha­ja?. ha tudná, hogy mennyit kapok én emiatt a gyér ekek­től sn dicsekedve folytatta, =■ Pesten dolgoznak, kőműve­sek. És mindig szidnak. Mondják: nem röstelli magát, anyám. Szégyenít bennünket is. Hát bizony, én nem röstel- lem magam. Nem tudok le­szokni a kéregetésről, öreg va­gyok már hozzá. Tudja, hogy van az. Amit az ember gye­rek kora óta csinál, azt most, öregfejjel nem olyan egyszerű félbehagyni. Bánatosan sóhajtott az öreg cigányasszony, s kicsit hal­kabbra fogta hangját, inkább súgta: — Kitaláltam most már. Ügy megyek, hogy a gyere­kek ne tudják. Reggel fel­ülök az autóbuszra, délután, ezzel a háromórással meg visszamegyek. Jaj, de már jön is a busz. Isten áldja meg, fiatal úr. S elporoszkált. Én meg néztem utána, arra gondol­tam, iám. mindenkinek meg van a maga ggndja-baja. S*. P, Persze, ezek a díjak növeked­hetnek sürgősséggel kétszere­sükre, nagyon sürgős hívás esetén pedig háromszorosuk­ra. Igaz ugyan, hogy nem minden országba lehet sür­gősséget bejelenteni. Persze, nálunk is vannak igen tekin­télyes áru beszélgetések, hi­szen az azonnali beszélgetés díja (6 percen belül) a rendes díj tízszerese. — A csomagoknál miről beszél a díjszabás? — Itt is akadnak érdekes dolgok. Például nem mindegy az, hogy egy csomagot mi­lyen úton juttatok el rendel­tetési helyére: szállításukban ugyanis különböző társaságok vesznek részt és ez befolyá­solja a díjakat is. — Például egy Kanadába küldött cso­mag kilogrammonként 24.40 forintba kerül Csehszlová­kián át és 27.60 forintba Ausztrián keresztül. Csehszlovákiába viszont a leveleket ugyanolyan bélye­gekkel küldheti el bárki, mint belföldre. — És mennyi a vám? — Azt nem a posta mond­ja meg, hanem az illetékesek. Vámköteles árut külföldre csak a Nemzeti Bank engedé­lyével lehet küldeni. Viszont, ha már itt tartunk, hadd ör­vendeztessek meg egy kiter­jedt réteget egy jó hírrel: a gyűjtési célokat szolgaló gyufa-, ital-, szálloda-, szi­vargyűrű-, sajt-, csokoládé­címkék, számolócédulák, pa­pírszalvéták, ajánlási ragje­gyek, levélzáró bélyegek 50 gramm súlyhatárig, a bélyeg­nélküli használt levelezőla­pok 100 gramm súlyig enge­dély nélkül küldhetők kül­földre. Csendes Károly fogja a két vaskos kötetet és öszecsukja őket. A beszélgetés végétért. A nomenklatura a helyére kerül és vagy félmillió hely­ségnév a földgolyóbis legkü­lönbözőbb pontjain tovább szunnyadozik a lapokon. Va­jon, mikor küld valaki táv­iratot a nomenklatura első helységébe, a németországi, Münster tartományi Aabauer- schaftba, a második, dániai Aabenraa-ba, vagy éppen az utolsó helyen álló, a lengyel- országi Zyznow-ba? — baracs — H'JU wrVHi'iO» A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora 223 méteren, 1»—20 óra Vasárnap a karcagi Lenin Tsz | tagjai között. — Ki mit szeret: j magyarnóta kedvelők kívánsá- ! ga szerint. — Jászkunság! hír- J mondó. — Otto Csermák jazz or- goaas lámáiból -s Sporthír adó, | és húsz szovjet katona lapá­tot és csákányt ragadott, hogy társadalmi munkával gyorsítsa meg az úttest épí­tését; A Madách utca sárlengerét minden környékbeli lakos jól isimeri. Néhány napja megje­lentek itt az útépítők, most pedig a katonák; Az egyik magyar alakulat KISZ tag­jai a VII. pártkongresszus tisz­teletére komoly mennyiségű társadalmi munkát ajánlot­tak feL Amikor a szovjet komszomolisták meghallották a felajánlást, tüstént azzal a kéréssel fordultak parancsno­kukhoz, hadd vegyenek részt ők is a munkáiban. Mint az őket vezető fiatal hadnagy el­mondotta, annyian jelentkez­tek, hogy csak egy töredékü­ket tudták elhozni. Az úttestein folyik a mun­ka, kíváncsi, mosolygós sze­mek nézik a katonákat. Van a nézők között pár csinos kis­lány is. Nem csoda, ha néha megáll egy pillanatra a lapát, vagy a csákány az ifjú har­cosok kezében. Node ezt szór. gatonas munkájukkal behoz­zák. Körülbelül négyezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek az úgynevezett tükörvágás nehéz műveleté­vel egy fél nap alatt — ahogy ezt Kurucz Tibor, a városi tanács építési osztály- vezetője elmondotta; Búcsúzkodunk a derék fiúktól. A szovjet parancsnok mosolyogva mondjai — Nagyon örülünk, hogy segíthetünk a szolnokiaknak. Ha szükség lesz ránk, csak hívjanak minket, még sokkal többen is örömmel, szívesen jövünk; Cigarettaszünet. Magyar és szovjet harcosok vidáman tréfálkoznak egymással. Me­leg, őszinte barátság szövő­dik közöttük. ht zik, a nedvesítő berendezés elavult, így gyakran szára­zán őrölt a malom. Lyukas, nyitott zsákokban tárolták a lisztet. A villamosvezetékek szabadon lógtak és annál is inkább tűzveszélyesek, mert a por, pókháló egyébként is növeli a tűzveszélyt Nemrég a Járási NEB utó- vizsgálatot tartott, melynek tapasztalatait így lehet ösz- szefoglalni: egy vizsgálat, két eredmény! A jászárokszállási malom­ban a hiányosságok meg­szűntek. A malom vezetői, dolgozói és a nagyobb beru­házást eszközlő eseteknél a Törökszentmiklósi Malom­ipari Vállalat mindent meg­tett a hibák megszüntetése érdekében. Az utóvizsgálat­nál híre sem volt a régi hiá­nyosságoknak. A jászfelsőszentgyörgyi ma­lomban is hozott némi ered­ményt a vizsgálat. A liszt tá­rolása nagyobb gonddal tör­ténik, az automata nedvesítő berendezés beszerzésére és beszerelésére intézkedéseket tettek, a villamosvezetéke­ket szigetelték, a tisztaság is javult Ennek ellenére mégis azt kell mondani: a községi ta­nács, a malom vezetői és dol­gozói nem tettek meg min­dent a hibák felszámolásá­ra. A használaton kívüli gé­peket továbbra is a malom­térben tárolják, a tisztaság még mindig kifogásolható, de a népi ellenőrök újabb igen komoly hiányosságokkal ta­lálkoztak. Az átszerelt vil­lanymotor állandóan rázkó­dik, s ez a feszítő sinvas ren­des alkalmazásával megszün­tethető volna; A villamos olaj kapcsolóhoz az előírt gumiszőnyeget nem alkal­mazták, ami komoly balese­tet idézhet elő. A két vizsgálatból több tanúlság következik. Egyik: ahol segítségként igénylik a népi ellenőrök tapasztalatait, — mint Jászárokszálláson — ott a vizsgálatok után szem­betűnő javulás észlelhető. Másik: a tűz- és balesetvéde­lem fokozásáért, a dolgozók munkakörülményednek javí­tásáért jobb szervezéssel, a helyi erőforrások igénybevé­telével nagyobb ráfordítások nélkül is sokat lehet tenni; És a harmadik: nagyobb kö­rültekintéssel, lehet javítani a dolgozók ellátását milliók nélkül i& Nagy Lajos a Járási NEB elnöke, Jászberény !S>" mmm-Mlimi Hol lehet beszerezni belganyúl törzsállományt ? Imre Sándor tiszaszentim- rei termelőszövetkezeti tag tette fel ezt a kérdést hoz­zánk küldött levelében. Ma­gas László megyei főállatte­nyésztő válaszol levélírónk kérdésére: „Nincs tudomásunk arról, hogy Szolnok megyében fog­lalkoznának belga nyúlte- nyésztéssel, eladásra. Azon­ban a Gödöllői Kisállatte­nyésztési Kutatóintézet egé­szen biztos tud tenyészanya- got biztosítani. Levelében nem tér ki arra, hogy miért éppen a belga- nyulat választotta ki tenyész­tésre, ami szerintünk a sport- nyúlfajták közé tartozik. «— Nem tudom, hogy hús, vagy szőrme miatt kívánják-e te­nyészteni, de ha ilyen te­nyésztési célt tűzött ki maga elé, akkor más fajtákat kel­lene választania. Tudniillik, a belga óriás-nyúl kényes, igé­nyes és rosszul neveli utó­dait, kedvezőtlen a vágó­súlya és gyenge a prém-mi- nősége. A Szovjetunióban és Németországban is foglalkoz­nak jobb hasznosítású te­nyésztéssel, s ha mindenáron belganyúl tenyésztése mellett döntött — s ha tud szerezni esetleg a Kutatóintézeten ke­resztül — ezt a fajtát java­A törökszentmiklósi színjátszók Szabó Mária Tini és Etlényi Zoltán Rudi szerepében a Bástyasétány 77 cimű zenés operett próbáján a török­szentmiklósi központi kultúrbázban. soljuk. Ezek súlya 4—8 kilo­gramm. Kenderesi levél­írónknak válaszo­lunk „G. K. V.” jeligés levél író­jának a következő felvilágo­sítást adhatjuk: Gépjárművezetői tanfolya­mok 10 hetenként kezdődnek Szolnokon a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autó- közlekedési Tanintézeténél. (Címe: Szolnok, Petőfi u. 7/a.) Tudomásunk szerint a legkö­zelebbi tanfolyam augusztus elején kezdődik. Bővebb fel­világosítást, valamint jelent­kezési lapot a Tanintézettől levélben is kérhet. Ugyancsak azt javasoljuk, hogy levélben érdeklődjön a vontatóvezetői tanfolyam ide­jéről, feltételeiről, mivel az Zsámbékon működik, kéthó­napos időtartammaL Építhet-e a bérlő mellékhelyiségeket ? Ez a dolog foglalkoztatja Illés Pál kisújszállási olva­sónkat. Megírta levelében, hogy állami tulajdonban lévő házban laknak, s lakrészük­höz egy fáskamra tartozik. Csirke- és sertésólat építene, de nem tudja, ha elköltöz­nek onnan, elviheti-e az anyagot. Dr. Réti Ferenc elvtárs, a megyei tanács VB Igazgatási Osztályának vezetője a kö­vetkező választ adta érdeklő­désünkre: Lehetséges az, hogy állami tulajdont képező ház udva­rán kisebb, szükségleteinek megfelelő építményt emeljen a bérlő. Amennyiben ott bérleménye megszűnik, ezen építményt, ugyancsak saját költségén lebonthatja és anya­gát elviheti. Ezt mindenesetre már előzetesen be kell jelen­teni az ottani községgazdál­kodási vállalatnak, s annak tudomásul kell vennie a fenti feltételek mellett történő épí­tést. Amennyibe az építés- rendészeti szabályok szerint építési engedély kell, úgy azt a városi tanács vb. illetékes osztályától lehet beszerezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom