Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-04 / 102. szám
2 SZOLNOK MKGYF.I NFl'LAP 1959. május 4. Románia 1965-ben alapjában véve befejezi a szocializmus építését Sanghajba érkezeit a magyar párt- és kormányküldöttség A Scinteia, a Román Munkáspárt központi lapja a KGST megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából egyebek között a következőket írja: — A szocialista tábor nagy testvéri családjában végbement fejlődésnek, az összes szocialista országokkal,* főleg a Szovjetunióval kiépített szoros együttműködésnek köszönhető, hogy a pártvezette népünk erőfeszítései dús gyümölcsöt teremtek és országunk nagy haladást tett a szocialista iparosítás útján. Románia ipari termelése 1959-ben több, mint ötszöröse lesz az 1948. évi termelésnek. Országunk iparosítására jellemző, hogy míg 1937-ben a nemzeti jövedelem alig egyharma- dát szolgáltatta az ipar 33,7 százalékot, s a mezőgazdaság és az erdészet több, mint felét (54.9 százalékot), jelenleg az ipar és az építkezések a gazdaság uralkóKoppenhága (MTI). Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára, aki útban 1 van Genf felé, ahol május 11-én megnyílik a külügyminiszterek értekezlete, szombaton beszédet mondott Koppenhágában egy diákszervezet gyűlésén. A főtitkár emlékeztetett rá, az 1958 nyarára tervezett csúcsértekezletet a Biztonsági Tanácsban, vagy' azzal ösz- szefüggésben kívánták megtartani és javasolta, hogy az idén nyáron esetleg sorra kerülő kormányfői találkozót rendezzék az ENSZ keretében. és ezek szolgáltatják a nemzeti jövedelem csaknem kétharmadát. Románia, amely a múltban úgyszólván az összes berendezéseket és gépeket külföldről hozta be, ma nemcsak saját termeléséből fedezi gépi szükségletének zömét, — hanem kőolajipari felszereléseket, traktorokat, vasúti gördülő anyagokat, teljes cementipari berendezéseket és más gépi berendezéseket is exportál. 1958-ban a gépek és gépi berendezések tették k; kivitelünk 12.5 százalékát. A szocialista táboron belül kialakult szoros együttműködés lehetővé tette népünknek. hogy erőfeszítéseit a létfontosságú gazdasági ágazatokra összpontosítsa, például a kőolajiparra, az energetikai és a bányaiparra. a gépiparra, a kohászatra és az építőanyag- iparra, amelynek fejlesztéséhez országunkban megvannak a kedvező feltételek. Hammarskjöld azután a berlini helyzettel foglalkozott és helytelenítette azokat a javaslatokat, hogy ENSZ- csapatokat küldjenek Berlinbe, vagy hogy a Világszervezet politikai jellegű köz- igazgatási funkciókat "vállaljon a berlini kérdés megoldásában. A katonai vagy politikai jellegű akcióikon kívül — amelyek nem jöhetnek számításba — azonban még sok olyan dolog lehetséges, amit az ENSZ megtehet a berlini kérdés békés megoldásáért — hangoztatta a főtitkár. A szocialista tábor országainak gazdasági együttműködése megkönnyítette bizonyos távlati gazdasági tervek kidolgozását is.Országunkbán a Román Munkáspárt politikai irodájának legutóbbi határozata értelmében meggyorsították a munkát egy 15 évre szóló néogazdaságo terv- javaslat élkészítésére. E Programm első szakasza jelenti majd az 1960-1965 évi néngazdasági tervet, amelynek megvalósításával népünk alapjában véve befejezi a szocializmus építését. Lhasza (Uj Kína). A Tibeti Autonom Terület Előkészítő Bizottságának ülésén Larnin Jisi Cuden, az Előkészítő Bizottság helyettes főtitkára kijelentette, „egyáltalán nem szabad eltűrni1’, hogy az indiai expanzionisták bármilyen ürüggyel beavatkozza- na Kína belügyeibe’’. Megállapította, hogy maga Kalim- pong is Indiában van és a tibeti felkelők vezetői az imperialistákkal, valamint az indiai expanzionistákkal szűrik össze a levet, hogy megGcttysburg (AP). Herter külügyminiszter szombaton — néhány órával azután, hogy a négy nyugati külügyminiszter párizsi értekezletéről Washingtonba érkezett — helikopteren Gettysburgba utazott, hogy beszámoljon Eisenhower elnöknek. Az egy és negyedórás megNyihiía Hruscsov az új nemzetközi Lenin-dí asok közölt MOSZKVA (TASZSZ). A Nemzetközi Lenin-dí jakaí odaitélő bizottság április 25- én és 27-én tartott ülésén a „Népek közötti béke megszilárdításáért” elnevezésű nemzetközi Lenin-díjjal a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harcban szerzett kiemelkedő érdemeiért Nyíl a Hruscsovot, William Dubois amerikai tudóst, Otto Buchwith német munkásmozgalmi vezetőt, Kosttasz Varnalisz görög írót és Ivor Moníageu angol publicistái tüntette ki. (MTI). bontsák a haza egységét é: sanyarú sersba taszítsák Tibet népét. Miért nem akadályozzák ezt meg az indiai hatóságok? — mondotta. Az utóbbi napokban Tibet- ben a lakosság több gyűlésen elítélte az imperialistákat és az indiai expanzicnistákat, mert nyiltan támogatták , a tibeti reakciósok lázadását beavatkoztak Kína belügvei- be és megsértették Mao Ce- tungot, a kínai nép vezetőjét. (MTI) beszélés után James Hagerty, a Fehér Ház saj tótifkára közölte, hegy Herter beszámolt az elnöknek a párizsi értekezletről és azt „igen sikeresnek” nevezte — a német kérdésről folytatandó kelet-nyugati tárgyalások alapjainak lerakása szempontjából. — (MTI) Sanghaj (MTI.) A Kínában baráti látogatáson lévő magyar párt- és kormányküldöttség dr. Münnich Ferenc vezetésével szombaton Pe- kingből külön repülőgépen Sanghajba érkezett. A magyar vendégeket a sanghaji repülőtéren ünnepélyesen fogadták. Üdvözlésükre megjelentek a város párt- és állami vezetői, a konzulátusok vezetői és többezer sanghaji dolgozó. Délután a küldöttség egy- része Kiss Károly vezetésével felkereste azt a forradalmi múzeummá alakított Párizs (Reuter). André Fontaine. a Le Monde külpolitikai szerkesztője arról ír, hogy a nyugati külügyminiszterek a következő négy pontból álló programban egyeztek meg a genfi értekezleten köve- tenedő taktika tekintetében. 1. Ellenzik majd Lengyel- ország és Csehszlovákia részvételét az értekezleten és csak a két országot közvetlenül érintő kérdések megvitatásában való részvételükhöz járulnak majd hozzá. 2. Nem tanulmányoznak semmiféle alternatív javaslatot, mely arra az esetre szólna, ha a Szovjetunió elutasítja a nyugatiak németországi tervét. 3. Ezt a tervet egységes tervként terjesztik elő és megvárják a szovjet választ, hogy eldönt hessék: megvitat- hatók-e külön-külön a terv egyes pontjai. 4. Későbbre halasztják annak a kérdésnek eldöntését, hogy milyen körülmények közepette, hol és mikor lenne házat,, ahol 1921-ben Kína Kommunista Pártja alakuló kongresszusát tartotta. A látogatás végén a küldöttség tagjai bejegyezték nevüket a múzeum emlékkönyvébe. A magyar vendégek ezután ellátogattak a Szovjetunió baráti ajándékaként épített hatalmas kiállítási pavilonba, ahol megtekintették a gépipari újító kiállítást. Este a küldöttség tagjai részt vettek a tiszteletükre rendezett klasszikus kínai opera-előadáson. Vasárnap a magyar vendégek sanghaji gyárakba, üzemekbe látogattak el. alkalmas a csúcsértekezlet összehívása. Fontaine szerint úgy látszik, hogy csak a britek várnak tényleges eredményt a tárgyalásoktól. (MTI) onTirrniirmmiifimir Külföldi hírek Peking (MTI.) A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának vezetői csütörtökön este találkoztak a magyar párt- és kormány- küldöttség tagjaival. A találkozó után a magyar vendégek díszvacsorán vettek részt. • • Peking (MTI.) A Kínában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség dr. Münnich Ferenc vezetésével csütörtökön délelőtt a Peking környéki Huang Tu Kang nevű Népi Kommunába látogattak. el. A Kommuna vezetői és dolgozói nagy szeretettel fogadták a magyar vendégeket. dó ágává váltak Hammarskjöld a csúcsértekezlet kérdéséről iiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiitiiiMiiiiiiii A tibetiek tiltakoznak mindennemű külső beavatkozás ellen 4«» ^ ■ ■ Herter beszámolt Eisenhoivernek a párizsi külügyminiszteri értéhez• létről iiiiiimiiiiiiiiiimiiimimiiimmiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiiiiiiiiimimiiiiiiiiiHiiiii A Le Monde a genfi értekezleten követendő nyugati taktikáról Negyven esztendeje történt... Szolnok újra a miénk ni. Május 2-án délelőtt a Weisz Garde parancsnoksága ünnepélyesen búcsúztatta a „vörös átkozottak üldözésére induló hazafiakat”. Appel százados városparancsnok beszélt: — „Menjenek uraim, hazafiak egészen Budapestig. A Magyar Alkotmány szent épületéről rugdossák le a kommunisták barbár keresztjét: a vöröscsillagot. Mi, az ittmaradó törzs tagjai Ígérjük, hogy megtesszük a magunkét. A Hadak Istene vezéreljen benneteket”. A Szolnokon maradt „törzs” igyekezett Ígéretét betartani; másnap a piactéren akarták felakasztani az elfogott vöröskatonákat. A vöröshadsereg üldözésére indult „harcosokat” azónban csak Abonyig vezérelte a Hadak Istene, ahol is géppuskafészket létesítettek, és „úri mulatsággal” igyekeztek bizonyítani jiazafiságukat. Szolnok a fehér rémuralom óráit élte. A város munkásnegyedeiben járőrök cirkáltak és felszólítás nélkül lőttek, ha néhány munkás csoportosult. A proletárcsaládokat puskatussal zavarták ki a direktóriumtól kapott új. emberhez méltó otthonaiból. A fehérgárdisták számára gyanús „rossz külsejű egyéneket” a temető árkában kihallgatás nélkül fejbelőtték. Szemüket a széttépett vöröszászlók .darabjaival kötötték be. — Vörösnek látod-e már a világot, te kutya? — kérdezték az „elítélttől”. A vöröszászlók helyén fehér roneyokat vert az eső. * Május 2-án reggel az Abonyba menekült szolnoki hídfőparancsnokság utasítást kapott Bőhm Vilmostól, a keleti hadsereg főparancsnokától, hogy a románokkal megkötendő fegyvernyugvás érdekében Werth, volt vezérkari alezredes, keresse fel parlamenterként a román parancsnokságot. Werth elindult Szolnok útbaejtésével a Tiszántúlra... Ezalatt a Forradalmi Munkás- és Katonatanács ülésén Kun Béla beszélt: „...küzdenünk kell minden erővel a proletariátus diktatúrájának fenntartásáért. Küzdeni egészen addig, amíg egyetlen egv lehetőség van arra, hogy egy fegyvert elsüthetünk. De a küzdelem a fegyver elsütéséből, a szuronyrohamból, az organizálásból, s nem a szavalatból, nem a tapsból, nem az éljenzésből és a fogadkozásokból áll?. Cegléden május 3-án hajnalban az ez- redküldönc már Stromfeld távmondatát továbbította Steinbrück Ottó ezredparancsnoknak: „Minden félreértések elkerülése végett és a forgalomban lévő kósza hírek ellenére tudatom, hogy az eddig kiadott parancsok érvényesek és az ellenséggel szemben a legerélyesebb ellentállást kell kifejteni...” — Elvtársak! Riadóztatni! — utasította a körülötte állókat Steinbrück — s magyarázólag tette hozzá — támadunk, megyünk Szolnokra. A parancs vétele után a csapatok nemsokára menetkészen álltak. Elindulásuk előtt a támadó egységek parancsnoka beszédet mondott: — „Elvtársak! Fiúk! Megindulunk, támadni fogunk. Szükségünk van területeinkre, levegőre, mert csak így tudjuk felépíteni a szocialista Magyarországot. Most megindulunk fiúk, s ha megindulunk, még az úristen is vörös lesz!” Steinbrück Ottó beszédét a vöröskatonák nagy lelkesedéssel fogadták, s a hajnali szürkületben az I. vörösezred, a bihari vörösezred, a nemzetközi ezred, a tengerész dandár és a vadászzászlóalj elindult Szolnok felé. A szemerkélő esőben menetelő egységek vidáman taposták a sarat. Az ezredparancsnok jókedvűen menetelt katonái mellett. Közben az Árky-csoport hírszerzőinek sikerült megtudniok, hogy Szolnokra nem vonultak be a románok: — „Halló! Szolnok! Itt Cegléd vagyok! Somos csendőrhadnagy. Bent vannak-e már nálatok a románok? Nagyon várjuk őket. — Nincsenek testvér, de nincs baj. Szolnok a nemzeti érzelmű csapatok kezén van. A vörösök már Ceglédről is elpucoltak? — El bizony! Már Pest felé járnak. — Nagyon jól van! Szervusz kérlek. Bordás Lassenberg főhadn agával beszéltél. Indulunk a főváros ellen.” A menetelő egységek katonái nem győztek eleget nevetni a darutollas hadfi butaságán. — „Hány fehér van Szolnokon Steinbrück elvtárs?” — kérdezte hetykén egy fiatal katona. — Sok fiam, sok. Azért nem látjuk még Szolnokot, mert eltakarja előlünk a sok kakastoll — viccelődött a parancsnok. Az abonyi tanyáknál géppuskatüzet kaptak a felvonuló csapatok. Az első vörösezred katonái rögtön támadásba lendültek. Rövid tűzharc után megsemmisítették az ellenforradalmárok géppuskafészkét. Az életben maradt fehérgárdisták fejvesztve menekültek Szolnok felé. A harc közben Steinbrück Ottó megkapta a Cegléden maradt felsőbb parancsnokság újabb utasításait. Nyílt arcvonal- támadást rendeltek el Szolnok visszafoglalására. A tervek szerint középen az I. vörösezrednek, ettől jobbra — délnyugatról — a tengerészdandár katonáinak, északnyugatról a bihari vörösezred harcosainak kellett támadniuk. A vasútvonalról pedig Szamuely Tibor páncélvonata támogatja, tüzérségi tűzzel a gyalogságot. A nemzetközi vörösezredet és a vadászzászlóaljat tartaléknak hagyták. Délután 3 órára a Vörös Hadsereg említett egységei félköralakban bekerítették Szolnokot. A „hazafias csoportok” parancsnoksága ezalatt — parlamenterek útjáh — a románoknál könyörgött a város megszállásáért. Amikor elutasító választ kaptak, elhatározták, hogy saját erőikkel is „megvédik Szolnokot a vörösöktől”. A város határában erős géppuska- és ágyútűz fogadta az I. vörösezred katonáit. A támadó egységek hasonkúszva közeledtek a fehérek tüzelőállásai felé. Steinbrück Ottó karabéllyal kezében az első vonalban harcolt. — Parancsnok elvtárs, foglyot ejtettünk — jelentette egy vöröskatona. — Amazok oldalán harcolt? — intett fejével a nagybajúszú fogoly felé —, pedig olyan jó parasztos képe van. A fogoly gyors kihallgatása után kiderült, hogy a fehérek a szolnoki laktanyákban lefegyverzett vörösőrséget tűzbe kényszerítették. A jórészt mezőtúri és öcsödi parasztokból álló hadifoglyoknak azt hazudták, hogy a pesti börtönökből kitörtek a fegyencek és jönnek Szolnokra fosztogatni, azok ellen kell védeni a várost. Amikor a félrevezetett emberek megtudták az igazságot, megfordították fegyvereiket. Együtt harcoltak a vörös hadsereg szervezett egységeivel. — A téglagyár mögött három géppuskájuk és egy ágyújuk van. A gurítónál meg két géppuska. E mögött, a töltés másik oldalán, egy kartáccsal tüzelő ágyú. Az állomás előtt egy másik, a többi bent a városban — tájékoztatta proletártestvéreit a „fogoly”. —A tengerészdandár húzódjon Tószeg irányába. A bihariak pedig a vasúti töltés fedezete mögött északra kerüljenek — rendelkezett a támadók parancsnoka. — Steinbrück elvtársi Szolnok felől páncélvonat jön! — kiáltotta a vasút mellől egy katona. Az ezredparancsnok távcsövével a jelzett irányba nézett: — János! Te a bolhát is elefántnak nézed! Nem páncélvonat az, csak egy mozdony és a szeneskocsija, alkalmilag átalakítva. — Kisiklatjuk, parancsnok elvtárs! — kúszott fel néhány önkéntjelentkező a pályára. — Állj! Nem kell! Nem szabad! Visszahúzódni fedezék mögé — kiáltott utánuk Steinbrück. A parancsot kicsit értetlenül fogadó vöröskatonák elégedetlenül hagyták, hogy a fehérek alkalmi páncélvonata elsisteregjen előttük. Csak akkor értették meg a parancs lényegét, amikor a vaktában lövöldöző monstrum menekülésszerűen visszafelé robogott, s feltűnt Szamuely Tibor páncélvonata. A páncélvonat ágyúi percek alatt megsemmisítették az ellenséges tüzelőállásokat. A város határában állt a harc, s bent a városban is előkerültek az elrejtett fegyverek. Szolnok proletárjai a MAV-műhely kommunistáinak vezetésével hátbatámad- ták az elszántan védekező ellenforradalmárokat. A felfegyverzett munkáscsoportok lerohanták és elfogták Scheftsikék kartáccsal tüzelő ágyúit. A város nyugati részéből menekülő ellenforradalmárokat a munkások Szamuely katonáival közösen üldözték. A szolnoki munkásság tevékenységéről a Fehér Gárda egyik tisztje így írt emlékiratában: .....két óra, fél három tájt az ág yúzás már igen közel hallatszott. Nemsokkal később a teherpályaudvar üres vagonjainak oldalához lapulva harcrendben jöttek a felfegyverzett munkások. Közöttük asszonyok és leányok Manlicher karabéllyal a kezükben. Az első rajvonal után egy stráfkocsin fiatal gyerkőcök hajtottak be a városba felvöröslobogózva, az Inter- nacionálét énekelve”. A város rosszul védhető munkás- negyedeit már régen elfoglalták a proletárcsapatok, amikor még a belvárosban a fehérgárdisták géppuskái szórták halálthozó golyóikat. A Szapáry utca sarkán, a városháza előtt és a Szabadság téren lévő géppuskafészkek legénysége még elkeseredetten védekezett, amikor Scheftsik György leizzadt lovával elvágtatott mellettük. — Megyek a románokért — ordította. A főhadnagy úr látható menekülése jobb belátásra bírta az ellentállókat. Ök is „mentek a románokért”. Ekkor már a bihari vörösezred katonái elérték a Zagyva vonalát. A Tabánból is kiszorították a fehéreket, s tűz alá vették a menekülőket. (Folytatjuk.)
