Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-04 / 102. szám
1959. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy gépállomási párttitkár hétköznapjai Sok dolog van most a falun mindenfelé. Nem a tavaszi munkák okoznak gondot, mert azt már jócskán befejezték a határban. Az új szövetkezetek talpraállí- tása, a jó gazdálkodás, a nagyüzemi munkaszervezés elősegítése — ez most a nagy erőket igénylő feladat. * A gépállomások kommunistái, a pártvezetöségi tagok lelkesen dolgoznak a szövetkezetek megszilárdításáért. Politikai és gazdasági jellegű segítséggel látják el a tsz- eket. Egy-egy gépállomási párttitkár nemcsak összefogja és irányítja a területéhez tartozó tsz-ekben a gépállomás kommunistáinak politikai munkáját, hanem maga is kiveszi részét a mindenna pi aktív tevékenységből, a helyszíni segítségnyújtásból. Némedi István, a kunszentmártoni gépállomás párttitkára is igen elfoglalt ember napjainkban. Azon felül, hogy jelentős taglétszámú gépállomási pártszervezetet vezet, hét és félezer holdas területen .egy brigád irányítója és a tsz-ek gyakori látogatója. — Az irodában hetenként csak egy napót tudok bentlenni — mondja, — de jól dolgozik a többi pártvezetőségi tag és azólc is résztvát- lalnak az alapszervezet gyakorlati irányításából. A párttitkárt annál sűrűbben lehet megtalálni a tsz- pártalapszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein és a szövetkezetek közgyűlésein; — Az Új emberek, s a régi tsz tagok egy része is nehezen találja meg a gazdálkodás helyes útját. Még azon is vitáznak, hogy egyáltalán hasznos-e a gépállomási munka — mondja Némedi elvtárs; A szelevényi Szikra és részben az Uj Élet Tsz-ben is olyan hangulat uralkodott, hogy jó a ló a mezőgazdasági munkához, nem kell a gép. — Na, de melyik az olcsóbb? — kezdte a párttitkár a közgyűlésen és elővette a papírt, ceruzát. Kiszámította rögtön, hogy bizony csak tizenhárom forintba kerül például egy holdon a négyzetes kukoricavetés a gépállomási munkával. A ló abrakolása, a munkaegység értéke sokkal több ennél. Egy-két példa meggyőzte Csercsinszki Ferenc brigádvezetőtől kezdve a „gépellenes” tagokat, hogy oktalanság ragaszkodni a lóhoz. Nagyon hasznos volt a párttitkár jelenléte a szelevényi Szikra Tsz közgyűlésén. Ott ugyanis az történt, hogy az elnök egy új tsz tagot jelölt ki a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére: Bencsik Józsefet. —- Az új Selépő! Miért az hitelesít? — mondta egynéhány régi tag. Az új tsz tagok azt kérdezték: miért ne lehetne nekünk is olyan jogunk, mint a régieknek. Némedi elvtárs pontot tett a vita végére. — A régi és az új tagok különválasztása megbontja a szövetkezet egységét, a fegyelmet — kezdte. Nem azt kell nézni, hogy ki mióta tsz tag, hanem a munka dönti el az érdemeket, hogy ki mennyit ér a köznek. Erre aztán lecsillapodott a hangulat. Egyetértettek az emberek a párttitkárral. De nemcsak ebben a szövetkezetben, hanem máshol is igyekszik az új és a régi tagok különválasztását megakadályozni. Az új belépőket meglátogatja, hogy erősítse bennük választásuk helyességét. Érdeklődik az orvoslásra váró esetleges problémáikról. Legutóbb például Dudás Lajost és Bencsik Mihályt látogatta meg, de legszívesebben a déli ebédidő alatt telepedik le a munkacsapatok tagjai közé, hogy közös szóval tárgyalják meg a szövetkezet életét; Némedi elvtárs igen jelentős segítséget ad a tsz pártszervezeteknek. Átadja a politikai munka módszereit, elmagyarázza, hogyan kell dolgozni a pártszervezeteknek, a vezetőségnek. Több szövetkezetben gyakorlati segítséget adott a brigádok pártcsoportjainak megszervezéséhez. A tsz-ek párttaggyűléseire pedig azért járt szívesen, mert az ott hallott jó szervezési, gazdálkodási módszereket más tsz-eknek tovább adja és ezzel is segíti azok gazdálkodását. A pártpolitikai munkát a tsz-ekben nemcsak egyedül végzi. Pártmegbizatásként a gépállomási brigádok kommunistái és brigádvezetői is sokat segítenek a megszilárdításnál. Azt, hogy mit csinálnak, hogyan vesznek részt a tsz politikai életében, havonta vitára bocsátják a párt vezetőségi ülésén. Minden brigádvezető beszámol arról, hogy miként segítenek a tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításában. — A pártvezetőség rendszeresen ellenőrzi a kommunisták pártmunkáját — mondja Némedi elvtárs. Legutóbb Bállá Lászlóval, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben és Márton Lajosnéval, a tiszaugi részen voltunk kint a helyi pártmunkát ellenőrizni; és minden megelégedéssel tapasztaltuk a párttagok lelkes, adaadó munkáját. Nehéz volna teljes képet adni Némedi István elvtárs napjairól, ö sem összegezi, hogy egy nap mennyi mindent tett. Természetes dolognak tartja, hogy erejéhez, tudásához mérten a legtöbbet adja ahhoz a nagy és gyümölcsöt érlelő munkához, — ami napjainkban falvaink- ban lezajlik. A Budapesti Ipari Vásárra készülnek A Tisza Cipőgyár tervező műhelyében az utolsó simításokat végzik az ipari vásárra készülő modelleken. Hagyományossá vált már gz. Minden évben a tervezők elkészítik a következő év modelljeit. amit az ipari vásáron mutatnak be a nagyközönségnek. Ezévben az iparág közös pavilonjában állítanak ki a martfűiek több mint 100 ízléses új modellt. A kiállított cipők a legmodernebb divat szerint készültek. Megtalálható köztük a férfi és női bőr. valamint gumitalpú remek szabású cipők, szandálok tömege. A legújabb olasz fazonú cipők között szerepelnek a hasított bőrből készült felsőrészes gumitalpas modellek, melyből a gyártást exportra már az idén megkezdik. Ezek a cipők nálunk is igen kedveltek lesznek, mert a szakemberek szerint párjuk 100 forint körül lesz. A nők örömére bemutatják a tűsarkú jóminőségű olcsó cipőket és szandálokat is. amelyeket rövidesen nagyobb mennyiségben adnak át a kereskedelemnek. 1 kongresszusi verseny jegyében Növelik az olcsóbb konyhabútorok gyártását A pártkongresszust méltó módon akarják köszönteni a bútorgyári munkások is. Mivel — fában szegény ország lévén — termelésüket korlátlanul nem fokozhatják, másirányú, de igen hasznos felajánlást tettek. Elhatározták például, hogy az idén minden termésüket első osztályú áruként adják el. Gondoltak a szerényebb keresetű dolgozók igényeinek kielégítésére is. A múlt évben még a drágább, mintegy 3700 forintba kerülő konyhagamiturák össztermelésük 70—80 százalékát tették ki. Most fordított az arány. A minőségileg kifogástalan, tetszetős kivitelű, de csak 2400 forintba kerülő konyhagamiturákat gyártanak zömmel, s a drágább bútorok arányát az össztermeléshez viszonyítva 25—30 százalékra csökkentették. Az olcsóbb konyhagamitú- rákat 120 helyre szállítja az üzem. Mindenhol nagy kereslet mutatkozik irántuk, s a megvásárolt bútorokkal — számtalan utólagos érdeklődés után nyugodtan lehet ezt mondani — elégedettek gazdáik. A kongresszusi munkaverseny fontos célkitűzése az anyagtakarékosság is. A bútorgyáriak az idén helyes anyagfelhasználással fenyőfűrészáruból 50 ezer deviza- forintot, lombos fűrészáruból 20 köbmétert, ezenkívül import farostlemezeket takarítanak meg. A tiszasülyi példa J Tiszasiiíy, a betyár nótából ismert Kismargitához hasonló falu, amelyet köröskörül foly a Tisza. A természeti szépségen kívül tán ennél is nagyobb hasznosságot rejt magában. Vagyis a határ kiválóan alkalmas takarmánytermesztésre, növénytermelésre, amivel viszont szorosan összefügg az állattenyésztés lehetősége. Dehát a környező falvak adottságai megegyeznek ebben a tisza- sülyivel. S mégis az emberek szorgalma, az összefogott közösségek előrelátása többet mutat itt, mint máshol. Major elvtárs, a községi tanács elnöke azzal dicsekszik egy-egy járási megbeszélésen, hogy nézzék csak meg Tiszasülyön, csupán a pillangósnövények vetésterülete öt százalékkal növekedett a termelőszövetkezetek területéhez viszonyítva a múlt évihez képest. Vagyis 1958-ban, a tavalyi évben kétszázki- lencvenhét holdra megnőtt a termelőszövetkezetek lucerna, vöröshere földje. Ezen a tavaszon ehhez még három- százharmincnégy holdat vetettek, s az öntözött füves- here területet százhat holdra növelték a hatvan holdról. Termelőszövetkezetenként ez így fest: a Sallai száztíz hold vörösherét, ötven hold lucernát, a Vörös Csillag hatvanhárom hold, a Kossuth Népe ötvennyolc hold újvetésű pillangóst telepített. Aztán a többiek még hozzá. Várható az őszi vetés idején újabb pillangós telepítési offenzíva. A Kossuth Népe, a Búzakalász talajt javít digózással. Ha nem tudják letrágyázni a területet, bevetik ezt is lucernával, vörösherével, zöldtrágyázás céljából. A takarmánytermesztés egyik oldala ez. A másik a sokat hangoztatott kukorica termesztés. A Vörös Csillag nyolcszázhetven holdjából nyolcvanhat holdat vetett és harmincegy silót. A Sallai háromszázharminc hold kukorica és negyven hold siló termesztéséről jelentett. A Kossuth Népe ősszel kezdő termelőszövetkezet, de ötven hold silókukoricát már közösen vetett el. S azon kívül, hogy terület- növekedéssel biztosítják a ta- karmányalapot, öntözéssel a lehető legnagyobbra növelik a szénahozamot. A Sallai a fűvesherét is öntözi: hatvan holdon többek között. Na- gyobbszabású öntözési tervei vannak a többi termelő- szövetkezetnek is. S ezzel párhuzamosan az állatállomány. A Sallai saját korosbítással húsz te- nyész szarvasmarhával növeli a jelenlegi létszámot. Harmincat az új belépők hoznak. Ebben az évben negyven darab sőrét hizlalnak meg szerződésre. Háromszázból álló fejős juh törzsüket négyszázra egészítik ki. A VÖrŐS Csillagnál ugyanez a helyzet, csak a számadatok változók. Leszerződtek hatvan sonkasüldőre, tizennyolc hizómarhára növelik a tenyészállományt, bővítik az állatférőhelyeket. Egyszóval Tiszasüly komolyan hozzákezdett az állattenyésztés fellendítéséhez, az állatállomány számszerű növeléséhez. Miért, mirefel ? Ismét a statisztikát vesszük segédletül, a múlt évi, s az ezidei jövedelemábrázolást. Eszerint: a Sallai Termelő- szövetkezet jóval kisebb jószágállományából 1958-ban háromszáznyolcvanezer forint tiszta haszonhoz jutott. A Vörös Csillag szintén ekörül. 1959-re a Sallai hatszázhatvanötezer forintot nyer állatai révén. A Vörös Csillag négyszázötvenkétezer forintra számít. A napokban adtak át tizenöt hízót, azért már megkapták a huszonhárom- ezer forintot. Állati termékekből kei: tőszázötven négyezer forintot terveztek be. Végigvittük a gondolatot, így „szereznek” százezer forintokat a tiszasülyi gazdák takarmanyvetés növelésével, az állatállomány többszörözésével. B. L. Emelkedik a műszaki színvonal — könnyebb a munka Mindenki köthet sertéshizlalási szerződést Nemrégiben egy olyan híresztelés terjedt el a városban, hogy az Állatforgalmi Vállalat termelőszövetkezeteken kívül másokkal nem köt sertéshizlalási szerződést. Ez a híresztelés nem felel meg a valóságnak, ugyanis megérdeklődtük a vállalat vezetőitől és art a felvilágosítást adták, hogy korlátlan mennyiségben kötnek szerződést tsz tagokkal, egyéni termelőiekéi és más egyéb foglalkozásúakkal is, a meghatározott szerződéses feltételek mellett. iwi'iTrrrniTíTWTiTnTrv'TTiii'ifrnTH'TTTWTin'i'DH'miMTfrrrrr A TIT Klub májusi programiából Érdekes művészeti előadás- sorozat szerepel a TIT májusi műsorán. „Nagy művészek — Nagy filmek" — címmel három, kísérő filmmel egybekötött képzőművészeti és irodalmi témájú előadást rendez a klub a hónap első felében. Az első előadásra 1 its 6-án este 7 órai kezdettel kerül sor, ahol a Toulouse-Laut- recről, a nagy francia festőről Kaposvári Gyula, a szolnoki Damjanich Múzeum vezetője tart előadást. Majd a művész életéről szóló „Moulin Rouge” című színes angol filmet vetítik le. A sorozat második előadását május 13-án este 7 órai kezdettel rendezik meg, amelyen Gerhard Hanptmannról Csanád Vilmosáé középiskolai tanár tart előadást. Az esten bemutatják a nagy német író drámájából készült „Naplemente előtt" című filmalkotást. A harmadik előadást május 20-án este 7 órai kezdettel rendezik meg. „Shakespeare filmen” — címmel Csanád Vilmos középiskolai tanár számol be a nagy angol író megfilmesített drámáiról az érdeklődőknek. Ezzel kapcsolatosan bemutatják az író drámájából készült „Rómeó és Julia” című színes filmalkotást. Mindhárom előadást az ismeretterjesztő mozi Kossuth tér 4. szám alatti helyiségében rendezik meg. Nem is olyan régen alig egy éve még hajlott háttal taszították a kunszentmártoni Téglagyárban is a csilléket. Nehéz munka volt az és nem is a leggyorsabb. Az emberekből kivette az erőt. A technika segítségével könnyebb lett az emberek munkája. — Ma vígan pöfög a nyersolaj kismozdony és sebesen szállítja a csille rakományát a szárítóba, a kemencébe. A korszerűsítés nem lett volna teljes, ha csak a csillések munkáját könnyítik. A bányában sem volt könnyebb a munka. Ásni a sárga agyagot, rakni a csillét egésznap, bizony nagy erőfeszítés. Ma a bánya képe megváltozott. Egyetlen lapáttal görnyedő ember sincs a gödörben, mert elvégzi helyettük a fáradságos munkát a gép. Az ember csak irányítja a gépet és gyorsan telnek a csillék, melyeket szintén gépierővel vontatnak a présmü- helybe. A présgép alól futószalagon jön a kész tégla, Janek Sándor, Komár József és Taba Máriának igyekezni kell a csiílék ni egralvásával, hogy rájuk ne torlódjon a munka. De nincs csillehiány, mert Onódi István és társai gyorsan fordulnak a fürge géppel. Folyamatosan mehet a szállítás és a munka is. Szénből épült műutak Az amerikaiak hamarosan szénből épített műutakon fognak közlekedni. A Curtiss- Wright cég szón alapanyagú új úttest burkoló anyagot állított elő. amely könnyen kiszoríthatja az aszfaltot. Az új anyag, amelyben kötőanyagként tört szén helyettesíti a kavicsot, könnyen kezelhető, négyszerié ellen- állóbb az aszfaltnál és fagy, víz, olaj nem árt neki. Tetejébe a „szénút” deformáló- dás nélkül háromszor nagyobb terhet bir az aszfaltos útnál. Igen nagy előnye az is, hogy olcsóbb az aszfaltnál. Másfél kilométeres, kétirányú autóút építéséhez 2200 tonna szón szükséges.
