Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-04 / 102. szám

1959. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy gépállomási párttitkár hétköznapjai Sok dolog van most a falun mindenfelé. Nem a ta­vaszi munkák okoznak gon­dot, mert azt már jócskán befejezték a határban. Az új szövetkezetek talpraállí- tása, a jó gazdálkodás, a nagyüzemi munkaszervezés elősegítése — ez most a nagy erőket igénylő feladat. * A gépállomások kommu­nistái, a pártvezetöségi tagok lelkesen dolgoznak a szövet­kezetek megszilárdításáért. Politikai és gazdasági jelle­gű segítséggel látják el a tsz- eket. Egy-egy gépállomási párttitkár nemcsak összefog­ja és irányítja a területéhez tartozó tsz-ekben a gépállo­más kommunistáinak politi­kai munkáját, hanem maga is kiveszi részét a mindenna pi aktív tevékenységből, a helyszíni segítségnyújtásból. Némedi István, a kun­szentmártoni gépállomás párttitkára is igen elfoglalt ember napjainkban. Azon fe­lül, hogy jelentős taglét­számú gépállomási pártszer­vezetet vezet, hét és félezer holdas területen .egy brigád irányítója és a tsz-ek gyako­ri látogatója. — Az irodában hetenként csak egy napót tudok bent­lenni — mondja, — de jól dolgozik a többi pártvezető­ségi tag és azólc is résztvát- lalnak az alapszervezet gya­korlati irányításából. A párttitkárt annál sűrűb­ben lehet megtalálni a tsz- pártalapszervezetek vezetősé­gi ülésein, taggyűlésein és a szövetkezetek közgyűlésein; — Az Új emberek, s a ré­gi tsz tagok egy része is ne­hezen találja meg a gazdál­kodás helyes útját. Még azon is vitáznak, hogy egyáltalán hasznos-e a gépállomási munka — mondja Némedi elvtárs; A szelevényi Szikra és részben az Uj Élet Tsz-ben is olyan hangulat uralkodott, hogy jó a ló a mezőgazdasági munkához, nem kell a gép. — Na, de melyik az ol­csóbb? — kezdte a párttit­kár a közgyűlésen és elővet­te a papírt, ceruzát. Kiszá­mította rögtön, hogy bizony csak tizenhárom forintba ke­rül például egy holdon a négyzetes kukoricavetés a gépállomási munkával. A ló abrakolása, a munkaegység értéke sokkal több ennél. Egy-két példa meggyőzte Csercsinszki Ferenc brigád­vezetőtől kezdve a „gépelle­nes” tagokat, hogy oktalan­ság ragaszkodni a lóhoz. Nagyon hasznos volt a párttitkár jelenléte a szele­vényi Szikra Tsz közgyűlé­sén. Ott ugyanis az történt, hogy az elnök egy új tsz tagot jelölt ki a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesíté­sére: Bencsik Józsefet. —- Az új Selépő! Miért az hitelesít? — mondta egyné­hány régi tag. Az új tsz tagok azt kérdez­ték: miért ne lehetne ne­künk is olyan jogunk, mint a régieknek. Némedi elvtárs pontot tett a vita végére. — A régi és az új tagok különválasztása megbontja a szövetkezet egységét, a fe­gyelmet — kezdte. Nem azt kell nézni, hogy ki mióta tsz tag, hanem a munka dönti el az érdemeket, hogy ki mennyit ér a köznek. Erre aztán lecsillapodott a hangulat. Egyetértettek az emberek a párttitkárral. De nemcsak ebben a szövetke­zetben, hanem máshol is igyekszik az új és a régi ta­gok különválasztását meg­akadályozni. Az új belépő­ket meglátogatja, hogy erő­sítse bennük választásuk he­lyességét. Érdeklődik az or­voslásra váró esetleges prob­lémáikról. Legutóbb például Dudás Lajost és Bencsik Mi­hályt látogatta meg, de leg­szívesebben a déli ebédidő alatt telepedik le a munka­csapatok tagjai közé, hogy közös szóval tárgyalják meg a szövetkezet életét; Némedi elvtárs igen je­lentős segítséget ad a tsz pártszervezeteknek. Átadja a politikai munka módszereit, elmagyarázza, hogyan kell dolgozni a pártszervezetek­nek, a vezetőségnek. Több szövetkezetben gyakorlati se­gítséget adott a brigádok pártcsoportjainak megszer­vezéséhez. A tsz-ek párttag­gyűléseire pedig azért járt szívesen, mert az ott hallott jó szervezési, gazdálkodási módszereket más tsz-eknek tovább adja és ezzel is se­gíti azok gazdálkodását. A pártpolitikai munkát a tsz-ekben nemcsak egyedül végzi. Pártmegbizatásként a gépállomási brigádok kom­munistái és brigádvezetői is sokat segítenek a megszilár­dításnál. Azt, hogy mit csi­nálnak, hogyan vesznek részt a tsz politikai életében, ha­vonta vitára bocsátják a párt vezetőségi ülésén. Minden brigádvezető beszámol arról, hogy miként segítenek a tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításában. — A pártvezetőség rendsze­resen ellenőrzi a kommunis­ták pártmunkáját — mondja Némedi elvtárs. Legutóbb Bállá Lászlóval, a kunszent­mártoni Zalka Máté Tsz-ben és Márton Lajosnéval, a tiszaugi részen voltunk kint a helyi pártmunkát ellen­őrizni; és minden megelége­déssel tapasztaltuk a pártta­gok lelkes, adaadó munká­ját. Nehéz volna teljes képet adni Némedi István elvtárs napjairól, ö sem összegezi, hogy egy nap mennyi min­dent tett. Természetes dolog­nak tartja, hogy erejéhez, tu­dásához mérten a legtöbbet adja ahhoz a nagy és gyü­mölcsöt érlelő munkához, — ami napjainkban falvaink- ban lezajlik. A Budapesti Ipari Vásárra készülnek A Tisza Cipőgyár tervező műhelyében az utolsó simítá­sokat végzik az ipari vásárra készülő modelleken. Hagyo­mányossá vált már gz. Min­den évben a tervezők elkészí­tik a következő év modell­jeit. amit az ipari vásáron mutatnak be a nagyközönség­nek. Ezévben az iparág közös pavilonjában állítanak ki a martfűiek több mint 100 ízlé­ses új modellt. A kiállított cipők a legmodernebb divat szerint készültek. Megtalál­ható köztük a férfi és női bőr. valamint gumitalpú remek szabású cipők, szandálok tö­mege. A legújabb olasz fazonú ci­pők között szerepelnek a ha­sított bőrből készült felsőré­szes gumitalpas modellek, melyből a gyártást exportra már az idén megkezdik. Ezek a cipők nálunk is igen ked­veltek lesznek, mert a szak­emberek szerint párjuk 100 forint körül lesz. A nők örömére bemutatják a tűsarkú jóminőségű olcsó cipőket és szandálokat is. amelyeket rövidesen nagyobb mennyiségben adnak át a ke­reskedelemnek. 1 kongresszusi verseny jegyében Növelik az olcsóbb konyhabútorok gyártását A pártkongresszust méltó módon akarják köszönteni a bútorgyári munkások is. Mi­vel — fában szegény ország lévén — termelésüket kor­látlanul nem fokozhatják, másirányú, de igen hasznos felajánlást tettek. Elhatároz­ták például, hogy az idén minden termésüket első osz­tályú áruként adják el. Gondoltak a szerényebb keresetű dolgozók igényei­nek kielégítésére is. A múlt évben még a drágább, mint­egy 3700 forintba kerülő konyhagamiturák összterme­lésük 70—80 százalékát tet­ték ki. Most fordított az arány. A minőségileg kifogás­talan, tetszetős kivitelű, de csak 2400 forintba kerülő konyhagamiturákat gyárta­nak zömmel, s a drágább bútorok arányát az összter­meléshez viszonyítva 25—30 százalékra csökkentették. Az olcsóbb konyhagamitú- rákat 120 helyre szállítja az üzem. Mindenhol nagy ke­reslet mutatkozik irántuk, s a megvásárolt bútorokkal — számtalan utólagos érdeklő­dés után nyugodtan lehet ezt mondani — elégedettek gaz­dáik. A kongresszusi munkaver­seny fontos célkitűzése az anyagtakarékosság is. A bú­torgyáriak az idén helyes anyagfelhasználással fenyő­fűrészáruból 50 ezer deviza- forintot, lombos fűrészáruból 20 köbmétert, ezenkívül im­port farostlemezeket takarí­tanak meg. A tiszasülyi példa J Tiszasiiíy, a betyár nó­tából ismert Kismargitához hasonló falu, amelyet körös­körül foly a Tisza. A termé­szeti szépségen kívül tán en­nél is nagyobb hasznosságot rejt magában. Vagyis a határ kiválóan alkalmas takar­mánytermesztésre, növényter­melésre, amivel viszont szo­rosan összefügg az állatte­nyésztés lehetősége. Dehát a környező falvak adottságai megegyeznek ebben a tisza- sülyivel. S mégis az embe­rek szorgalma, az összefogott közösségek előrelátása többet mutat itt, mint máshol. Major elvtárs, a községi ta­nács elnöke azzal dicsekszik egy-egy járási megbeszélé­sen, hogy nézzék csak meg Tiszasülyön, csupán a pil­langósnövények vetésterülete öt százalékkal növekedett a termelőszövetkezetek terüle­téhez viszonyítva a múlt évi­hez képest. Vagyis 1958-ban, a tavalyi évben kétszázki- lencvenhét holdra megnőtt a termelőszövetkezetek lucerna, vöröshere földje. Ezen a ta­vaszon ehhez még három- százharmincnégy holdat ve­tettek, s az öntözött füves- here területet százhat holdra növelték a hatvan holdról. Termelőszövetkezetenként ez így fest: a Sallai száztíz hold vörösherét, ötven hold lucernát, a Vörös Csillag hatvanhárom hold, a Kos­suth Népe ötvennyolc hold újvetésű pillangóst telepí­tett. Aztán a többiek még hozzá. Várható az őszi vetés idején újabb pillangós tele­pítési offenzíva. A Kossuth Népe, a Búzakalász talajt ja­vít digózással. Ha nem tud­ják letrágyázni a területet, bevetik ezt is lucernával, vö­rösherével, zöldtrágyázás cél­jából. A takarmánytermesztés egyik oldala ez. A másik a sokat hangoztatott kukorica termesztés. A Vörös Csillag nyolcszázhetven holdjából nyolcvanhat holdat vetett és harmincegy silót. A Sallai háromszázharminc hold ku­korica és negyven hold siló termesztéséről jelentett. A Kossuth Népe ősszel kezdő termelőszövetkezet, de ötven hold silókukoricát már közö­sen vetett el. S azon kívül, hogy terület- növekedéssel biztosítják a ta- karmányalapot, öntözéssel a lehető legnagyobbra növelik a szénahozamot. A Sallai a fűvesherét is öntözi: hatvan holdon többek között. Na- gyobbszabású öntözési tervei vannak a többi termelő- szövetkezetnek is. S ezzel párhuzamosan az állatállomány. A Sallai sa­ját korosbítással húsz te- nyész szarvasmarhával növeli a jelenlegi létszámot. Har­mincat az új belépők hoz­nak. Ebben az évben negyven darab sőrét hizlalnak meg szerződésre. Háromszázból álló fejős juh törzsüket négyszázra egészítik ki. A VÖrŐS Csillagnál ugyanez a helyzet, csak a számadatok változók. Leszer­ződtek hatvan sonkasüldőre, tizennyolc hizómarhára nö­velik a tenyészállományt, bő­vítik az állatférőhelyeket. Egyszóval Tiszasüly komo­lyan hozzákezdett az állat­tenyésztés fellendítéséhez, az állatállomány számszerű nö­veléséhez. Miért, mirefel ? Ismét a statisztikát vesszük segédletül, a múlt évi, s az ezidei jövedelemábrázolást. Eszerint: a Sallai Termelő- szövetkezet jóval kisebb jó­szágállományából 1958-ban háromszáznyolcvanezer forint tiszta haszonhoz jutott. A Vörös Csillag szintén ekörül. 1959-re a Sallai hatszázhat­vanötezer forintot nyer álla­tai révén. A Vörös Csillag négyszázötvenkétezer forint­ra számít. A napokban adtak át tizenöt hízót, azért már megkapták a huszonhárom- ezer forintot. Állati termé­kekből kei: tőszázötven négy­ezer forintot terveztek be. Végigvittük a gondolatot, így „szereznek” százezer fo­rintokat a tiszasülyi gazdák takarmanyvetés növelésével, az állatállomány többszörözé­sével. B. L. Emelkedik a műszaki színvonal — könnyebb a munka Mindenki köthet sertéshizlalási szerződést Nemrégiben egy olyan hí­resztelés terjedt el a város­ban, hogy az Állatforgalmi Vállalat termelőszövetkezete­ken kívül másokkal nem köt sertéshizlalási szerződést. Ez a híresztelés nem felel meg a valóságnak, ugyanis megérdeklődtük a vállalat vezetőitől és art a felvilágo­sítást adták, hogy korlátlan mennyiségben kötnek szer­ződést tsz tagokkal, egyéni termelőiekéi és más egyéb foglalkozásúakkal is, a meg­határozott szerződéses felté­telek mellett. iwi'iTrrrniTíTWTiTnTrv'TTiii'ifrnTH'TTTWTin'i'DH'miMTfrrrrr A TIT Klub májusi programiából Érdekes művészeti előadás- sorozat szerepel a TIT má­jusi műsorán. „Nagy művé­szek — Nagy filmek" — cím­mel három, kísérő filmmel egybekötött képzőművészeti és irodalmi témájú előadást rendez a klub a hónap első felében. Az első előadásra 1 its 6-án este 7 órai kezdettel ke­rül sor, ahol a Toulouse-Laut- recről, a nagy francia festő­ről Kaposvári Gyula, a szol­noki Damjanich Múzeum ve­zetője tart előadást. Majd a művész életéről szóló „Mou­lin Rouge” című színes an­gol filmet vetítik le. A sorozat második előadá­sát május 13-án este 7 órai kezdettel rendezik meg, amelyen Gerhard Hanpt­mannról Csanád Vilmosáé középiskolai tanár tart elő­adást. Az esten bemutatják a nagy német író drámájá­ból készült „Naplemente előtt" című filmalkotást. A harmadik előadást má­jus 20-án este 7 órai kezdet­tel rendezik meg. „Shakes­peare filmen” — címmel Csa­nád Vilmos középiskolai ta­nár számol be a nagy angol író megfilmesített drámáiról az érdeklődőknek. Ezzel kap­csolatosan bemutatják az író drámájából készült „Rómeó és Julia” című színes film­alkotást. Mindhárom előadást az is­meretterjesztő mozi Kossuth tér 4. szám alatti helyiségé­ben rendezik meg. Nem is olyan régen alig egy éve még hajlott háttal taszították a kunszentmárto­ni Téglagyárban is a csillé­ket. Nehéz munka volt az és nem is a leggyorsabb. Az emberekből kivette az erőt. A technika segítségével könnyebb lett az emberek munkája. — Ma vígan pö­fög a nyersolaj kismozdony és sebesen szállítja a csille rakományát a szárítóba, a kemencébe. A korszerűsítés nem lett volna teljes, ha csak a csillések munkáját könnyí­tik. A bányában sem volt könnyebb a munka. Ásni a sárga agyagot, rakni a csillét egésznap, bizony nagy erő­feszítés. Ma a bánya képe megváltozott. Egyetlen la­páttal görnyedő ember sincs a gödörben, mert elvégzi he­lyettük a fáradságos munkát a gép. Az ember csak irányítja a gépet és gyorsan telnek a csillék, melyeket szintén gépierővel vontatnak a présmü- helybe. A présgép alól futószalagon jön a kész tégla, Janek Sán­dor, Komár József és Taba Máriának igyekezni kell a csiílék ni egralvásával, hogy rájuk ne torlódjon a munka. De nincs csillehiány, mert Onódi István és társai gyor­san fordulnak a fürge géppel. Folyamatosan mehet a szál­lítás és a munka is. Szénből épült műutak Az amerikaiak hamarosan szénből épített műutakon fognak közlekedni. A Curtiss- Wright cég szón alapanyagú új úttest burkoló anyagot állított elő. amely könnyen kiszoríthatja az aszfaltot. Az új anyag, amelyben kötőanyagként tört szén he­lyettesíti a kavicsot, könnyen kezelhető, négyszerié ellen- állóbb az aszfaltnál és fagy, víz, olaj nem árt neki. Te­tejébe a „szénút” deformáló- dás nélkül háromszor na­gyobb terhet bir az aszfaltos útnál. Igen nagy előnye az is, hogy olcsóbb az aszfalt­nál. Másfél kilométeres, két­irányú autóút építéséhez 2200 tonna szón szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom