Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-16 / 113. szám

4 A szolnoki fűrészüzemben újjárálasztották a szakszervezeti vezetőséget lrak kilép az Eisenhower doktrínából A BUDAPESTI Fűrészek szolnoki üzemében a május 14-én délután megtartott ve­zetőségválasztó szakszerveze­ti taggyűlésen többek között egy figyelemreméltó felszó­lalás hangzott el. Nagy And­rás, az üzem régi dolgozója felelevenítette azokat a fel- szabadulás előtti szakszerve­zeti gyűléseket, amelyeket a temető egyik sarkában, vagy a mai Papírgyár helyén lévő fás, bokros téren tartottak. A forró hangulatú gyűléseknek nemegyszer a rendőrség ve­tett véget, amelyet az úri rend talpnyalói, vagy a tő­kések hajcsárai nem mulasz­tottak el értesíteni; Már külsőségeiben is meny­nyivel más volt ez a taggyű­lés. A kultúrterem megtelt a tagsággal. Az emelvényen az elnökség — az üzem kiváló dolgozói ültek — és szaba­don szárnyalhattak a szavak, akár a hibákat bírálták, — akár az eredményekről szó­lották. Hanem a hangulat nem volt olyan forró, s vita sem olyan éles. mint amilyen azokon a régi gyűléseken lehetett. — Igaz, itt nem került szóba a munkanélküliség, a bérharc, az embertelen kizsákmányo­lás. Mindez ma már ismeret­len fogalom, hiszen a telep télen — nyáron biztos meg­élhetést ad a dolgozóknak, nem úgy, mint a felszabadu­lás előtt A beszámolóban, amelyet Kék János szakszervezeti el­nök tartott, sok mindenről szó esett. Beszélt az üzem termelési eredményeiről —, azok sem jelentéktelenek, hi­szen a szolnoki telep is hoz­zájárult, hogy a vállalat 1958-ban két ízben kapta meg az „Elüzem” megtiszte­lő címet, s végül a Miniszter- tanács és a SZOT dicsérő ok­levelét — a munkaverseny fokozódásáról, a pangó újítá­si mozgalomról, a szakszerve­zeti bizottság tevékenységé­ről. Talán a sport, a kultu­rális nevelőmunka és a szak­mai oktatás érdemeltek vol­na még hosszabb megemlé­kezést, A SZAKSZERVEZETI munka alapvető hiányossága azonban nem a beszámoló­ból, hanem a felszólalások­ból és a szűkebb körben el­hangzott beszélgetésekből derült ki. Ez a döntő hiba pedig az, hogy a fűrésztele­pen vannak olyan dolgozók, akik nem ismerik a szakszer­vezet feladatát, tevékenysé­gét. Juhász Mátyás, Fellner Bé­la és más felszólalók a szo­ciális berendezések hiányá­ról, elhanyagoltságáról be­széltek. Megoldatlan az öl- tőzőprobléma. A kétszáz főt meghaladó telepen a nők ré­szére 2, a férfiak részére csu­pán 4 zuhanyozó van, s a fürdőhelyiség nincs összeköt­ve az öltözőkkel, A nők „második műszak­jának” megkönnyítése érde­kében sem tettek még sem­mit. A régi szakszervezeti vezetőség vagy két évvel ezelőtt tett ugyan Ígéretet egy mosógép beszerzésére, de eddig az Ígéret csak szép szó maradt; NEM VITÄS, a szolnoki telep nincs kedvező helyzet­ben. A központ Budapesten van, nem érzi annyira: hol szorít a cipő. Egy kis jóaka­rattal, beruházási keret jut­tatásával a dolgozók szociá­lis helyzetén, — ami az öl­tözőt és a fürdőt illeti — bi­zonyára már lehetett volna segíteni, ha nem is teljesen megoldani. A mosógép meg­vásárlásának sem kellene évekig húzódnia, hiszen ke- rülközik talán még 2.000 fo­rint vállalatfejlesztési alap­ja a vállalatnak, vagy ha az nem volna, a szolnoki telep­re eső egy negyedévi igazga­tói alap is bőséges fedezetet nyújt a nők kívánságának teljesítésére. Van még egy sérelme az üzemnek, amelynek jogossá­gáról, vagy jogtalanságáról felesleges vitatkoznunk, ennek megoldására a vállalat köz­pontja az illetékes. Verseny­ben áll ugyanis a vállalat négy üzemrésze, s a szolnoki­ak azt sérelmezik, hogy bár­hogy dolgoznak, mindég le­csúsznak a kiértékelósk:, r az első helyről. Ajánlatos len­ne néhány döntéshez az üzemrészek vezetőit, szak­szervezeti elnökeit meghívni, de úgy, hogy a többi üze­mek eredményeit, szervezett­ségét is megtekinthessék a helyszínen a döntés előtt; így meg lehetne szüntetni azt a keserű szájízt, amely a szolnokiaknál joggá1, vagy jogtalanul megvan. AZ EMLÍTETT hiányos­ságok között van olyan is, amelyeknek már régen nem szabadna fennállnia. Éveik óta megoldatlan kérdés a ke­rékpárok tárolása. Anyag ta­lálható a telepen, s ha a szakszervezet társadalmi munkát szervezne, bizonyára sokan lennének a ma még kerékpárral nem rendelke­zők között is olyanok, akik nem sajnálnának ledolgozni egy-két órát a kerékpárszín építésénél. Az új szakszervezeti veze­tőségnek lesz tehát elég ten­nivalója. A következő hóna­pok feladatait a legjobban Annus Imre párttitkár sum­mázta: a bizalmiak oktatása, munkájuknak megjavítása úgy, hogy azok is jól ismer­jék a szakszervezet tevékeny­ségét, feladatát, a dolgozók­ról való gondoskodását, akik ma még, ha a szakszervezet­be való belépésük szóba ke­rül, legyintenek: — majd. rendeletet adott ki az általá­nos iskolák, általános gimná­ziumok, valamint a Művelő­désügyi Minisztérium irányí­tása alatt álló közgazdasági technikumok esti- és levelező tagozatai új oktatási évének előkészítéséről. A rendelkezés szerint a cél az, hogy minél több •állami gazdaságban, gyárban, intézményben léte­süljön üzemi iskola. Az álta­lános iskolák, általános gim­náziumok és közgazdasági technikumok esti- és levelező tagozataira felvételüket ké­rők május 15 és június 30, Hírek Genfből Genf (MTI.) Selwyn Lloyd angol külügyminiszter csü­törtökön este vendégül látta a genfi külügyminiszteri ér­tekezleten résztvevő Gromiko szovjet és Herter amerikai külügyminisztert, valamint Charles Luce-t, a Francia Külügyminisztérium Politi­kai Osztályának vezetőjét, a megbetegedett francia kül­ügyminiszter helyettesét. * Hírügynökségi jelentések szerint a külügyminiszterek szombaton és vasárnap nem tartanak ülést. Herter ame- riakai külügyminiszter a hét végére repülőgépen Rómába utazik és ott tanácskozik az olasz kormány tagjaival. aooooeoooeooooepeoa Háromszáz mezőgazda­sági szakember Az idén negyvenkét mező- gazdasági szakember tér haza külföldi egyetemekről és fő­iskolákról. Velük együtt há­romszázra emelkedik azok­nak a magyar mezőgazda- sági szakembereknek a szá­ma, akik a felszabadulás óta külföldön szereztek diplo­mát Többségük a Szovjet­unió egyetemein és főisko­láin tanult. (MTI.) továbbá a gusztus 25 és szep­tember 5 között jelentkezhet­nek. A mezőgazdasági dolgo­zók általános iskolai tagoza­taira jelentkezők augusztus 25 és október 1 közötti időben kérhetik felvételüket. Az általános iskolai tago­zatra a 15. életévüket betöl­tőitek jelentkezhetnek, a kö­zépiskolai tagozatok első év­folyamára pedig azok, akik 15. életévüket betöltötték a rendes korúak általános isko­lájának nyolcadik osztályát legalább egy éve elvégezték, s legalább fél óv óta dolgoz­Bagdad (MTI.) Az Üj Kína jelenti, hogy csütörtökön meg­kezdődött Bagdadban az Iraki Ipari Szövetség érte­kezlete. A megnyitó beszé­det Kasszem iraki miniszter- elnök tartotta. Közölte, hogy Irak még ezen a héten kilép az Eisen- hower-doktrinából. A mi­niszterelnök hangoztatta, hogy hazája meleg barátsá­got tart fenn a szocialista országokkal. „Az egész világ színe előtt kijelentem, hogy barátai vagyunk a kommu­nista orszá lóknak. Szemé­lyesen is igyekszem elmélyí­teni ezt a barátságot" — mondotta Kasszem, majd hozzátette: „barátai vagyunk azoknak a nyugati országok­nak is, amelyek óhajtják ba­rátságunkat”. „Azért szántuk MOSZKVA (TASZSZ). Na­umov, a Pravda genfi külön- tudósítója hírmagyarázatot fűz az amerikai, a francia és az angol külügyminiszter május 13-i beszédéhez és eze­ket írja: Genfben az a vélemény, hogy az amerikai és az an­gol külügyminiszter május 13-i megnyilatkozásait a jóindulat szelleme hatotta át, ami igen fontos a külügymi­niszteri értekezlet kilátásai szempontjából. E tekintetben kivételt jelent az a nyilatko­zat, amit a megbetegedett Couve de Murville francia külügyminiszter nevében ol­vastak fel az ülésen. A francia külügyminiszter nem reálisan értékelte az értekezlet előestéjén kiala­kult és a jelenlegi nemzet­közi helyzetet, kedvezőtlenné igyekszik ten­ni a genfi légkört és akadá­lyozni próbálja a pozitív eredmények létrehozását. így kommentálják a francia nyi­latkozatot az újságírók és megállapítják, hogy az a - hidegháború szellemét visz- szatükröző hangjánál fogva — párizsi hivatalos körök­ben is Visszatetszést keltett. A tudósító azután azzal a nyugati „csomag-tervvel” foglalkozik, amelyet csütör­el magunkat az Eisenhower- doktrina felmondására, mert nem akarunk semmilyen ag­resszív egyezmény tagja lenni. Nem akarunk részt- vállalni más országok meg­támadásából”. A miniszterelnök közölte, hogy a jövőben, a közel-ke­let történelmében először nők is részt kapnak Irak kormányzásából. „A legköze­lebbi kormánynak lesznek nőtagjai is” — jelentette ki. * A DPA jelentése szerint Anglia már a közeljövőben megszünteti a habanijai lé^ gitámaszpontot és ■ kivonja csapatait Irakból. Mint csü­törtökön Bagdadban nivara- losan közölték az utolsó 137 angol katona május végén hagyja ed Irakot. (MTI.) tökön Herter amerikai kül­ügyminiszter terjesztett az értekezlet elé. Ez a terv nem egyéb, mint a nemzetközi politikai és gyakorlati életben már megbukott régi nyugati eszmék és javaslatok újabb csomagolása, fő hiányossága abban rej­lik, hogy egyetlen kibogozha­tatlan csomóba fűzi a már önmagukban is bonyolult nemzetközi problémákat. — (MTI.) Több argentin miniszter lemondott BUENOS AIRES (Reuter). Két újabb lemondás miatt tovább súlyosbodott az argentínai kor­mányválság. Frondizi elnök csü­törtökön elfogadta Carlos Alber­to Florit külügyminiszter és Ber­nardino Horne földművelésügyi miniszter lemondását. Röviddel ezelőtt az Elnöki Hivatal kö­zölte, hogy lemondott az Argen­tínai Központi Bank elnöke és több más hivatalos bank veze­tője is. A lemondások sorozatát Fri- gerió gazdasági szakértő, Fron* dizi személyes tanácsadója indí­totta el, aki azért mondott lé, mert a hadsereg két tisztjét ki­nevezték az elnök munkatársá­nak. Frigeriot szerdán követte az argentínai kereskedelemügyi, a szállításügyi és a pénzügyminisz­ter lemondása. Hivatalos vezető személyiségek véleménye szerint Frondizi el­nök most megkísérli a „középút” megtalálását, 'hogy ellent tudjon állni egyrészt a szakszervezeti vezetők, másrészt a katonák nyomásának. (MTI). Újtípusú Orion televízió készüléket hoznak forgalomba Az Orion Rádiógyár öt éve készít televíziós készülékeket, s az eddigi típusokkal mind a belföldi, mind a külföldi vevők elégedettek. Az idei első új típust, az AT—i03-as televíziót már gyártják, s a kereskedelem a napokban hozza forgalomba. A 12 csa­tornás, 43 centiméter képer­nyőjű készülék jóval korsze­rűbb, érzékenyebb az eddi­gieknél s így képminősége is jobb. Áramfogyasztása igen csekély, havonta körülbelül 4—5 forint értékű. (MTI) Hal le'iet letenni a vízi jártassági vizsgát? A Szolnoki Révkapitányság közli, hogy a vízi jártassági vizsgát Szolnok városában csoportosan., vagy egyénen­ként a Tisza-parton lévő Ki­nizsi csónakháznál minden szerdán 16 órától 20 óráig le­het letenni. A vizsgakérelmet csoportos jelentkezés esetén a Szolnoki Révőrsön írásban kell benyújtani. A kérelmet a csoport vezetőin kívül a ta­nácsok és a tömegszervezetek is bejelenthetik. A vízi jár­tassági vizsgához szükséges tananyagot az állami köny­vesboltokban lehet beszerez­ni. Vidéken legalább 20 fős csoport jelentkezése esetén a vizsgáztatást a helyszínen tartja meg a Révkapitányság. raak. (MTI) £ batácmenténv Párfokos enyhe buktató, a gépkocsi megbillen egy kicsit s aztán elébünk tűnik a tábla: Bács—Kiskun megye. Átléptük a határt. Itt nincsenek határőrök, nincs vámvizsgálat, nincs is különválasztva a táblán inneni, a táblántúli rész. A merről jöttünk, a Szolnok megyei Tiszajenőből, soknak van rokona a Bács—Kiskun közigazgatáshoz tar­tozó határmenti falvakban, s viszont is ugyanez áll. Jómagunk ugyancsak ilyen testvéri, rokoni látogatásfélében jöt­tünk. Szemünkkel akartuk látni, fü lünkkel hallani: határainkon túl, hogyan vélekednek rólunk, hová fejlődik, hogyan fejlődik ott a pa­raszti jövendő, milyen a kölcsön-hatás? íme, ezt tapasztaltuk: Megszámoltuk: a terebélyes ta­nácsiháza előtt 330 kerékpár fogadá­sára van kerékpárállvány. Megnéz­tük az üzleteket: neonfényes rek­lámvilágítással csalogatják a telt- zsebű vásárlókat. Szélesvásznú és normál filmszínház, éttermek, es- pressók várják esténként a határ­ból érkezőket. A határ egybefüggő szőlő- és gyümölcsgazdaság. Egy­szóval nagyon gazdag kisvárosjel- legű falu ez a Tiszakécske. Erre mondta az egyik megyénkbeli bi­zonytalan gondolkodású, maradi- ságra spekuláló tiszajenői gazda felfejlesztéskor a népnevelőknek: ’ — Átköltözök Tisizakécskére, ott még híasz év múlva se lesz szö­vetkezet. S valóban, a megyénk határain elterülő községek multbanéző réte­gében több helyen táplálkozik ez a nézet: Csak nálunk van szövet­kezeti mozgalom, amarra, az óbögi kécskei, alpári részen alszik az élet. Az első ember a kécskei „Tisza” vendéglő söntésének csaposa, aki cáfol. — Nálam igencsak megfordul a falu. KI többször, ki kevesebbszer, de vendégem. Tudják, mi a han­gulat? Azt beszélik, learatunk, le­szüretelünk és őszre megyünk. Bagi Jóska terményfelvásárló az itteni szövetkezeti telepen. — Megbolygatta itt a hangula­tot Szolnok megye, kérem. Hogy itt húsz év múlva sem lesz termelőszövetkezeti község? A ta­nácsházán a mezőgazdasági cso­port irodájában három ember haj­lik térkép fölé: Száraz Elemér, a kecskeméti járási pártbizottság osz­tályvezetője, Gigor István községi párttitkár és Kerekes Gábor, a vb. elnökhelyettes. Rajzolgatnak, 'Szá­molgatnak, írogatnak. A fejlesztési terv készül. Júliusban kezdik. Helyesebben folytatják, hiszen itt is hagyomá­nyai, gyökerei vannak a tánsasgaz- dálkodásnak, a nagyüzemi összefo­gásnak. Három termelőszövetkezet gazdálkodik Tiszakécskén s a tsz- tagok járták az egyéni gazdák ta­nyáit, házait, ahogy eljutott a híre: Szolnok termelőszövetkezeti megye lett. Tulajdonképpen maguk voltak a hírverők ... Ügy esett, hogy az itteni mező­gazdász, Nyúl István, kunszent­mártoni származású. És ha terme­lőszövetkezetekről beszélt, érveket szerepeltetett szavai mellett, min­dig a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ről esett szó. Mindodáig, míg azt mondták a gazdák: — Jó lenne azt látni is, jobban hihetné az ember. Na, jól jött a kihívás. Hát néz­zük meg, válaszolták a tanácsnál. Legalább szippantanak a tisza- kécskeiek a Szolnok megyei leve­gőből. Egy vasárnapon három te­herautóval 120 egyéni gazda ro­bogott át a Tiszán és a Körösön is túlra. Olvasituk, magunkkal hoztuk a kécskei gazdák kunszentmártoni feljegyzéseit. Csupa felsőfokú jel­zőkkel szólnak a látottakról. Egy­szerű szavakkal, de egyöntetűen azt vallják; nem szégyellik kimondani: ámulatból ámulatba estek. A két­százas istálló teheneiről azt hitték, hízómarhák s meg is tapogatták va­lamennyit, merthogy együtt ennyi szép tehenet sosem láttak még se­hol. Ugyanígy jártak a süldőkkel, a ménessel. Elcsodálkoztak a juh- hodálynál, a csővázas dohánypaj­táknál. És hát a hitetlenség, a kí­váncsiság felhajtotta őket a tsz- tagok padlásaira, kamráiba is. Sa­ját szemükkel győződtek meg róia: gazdag falujuk alulmarad a gaz­dasági versenyben. Uj gazdagok születnek, törnek fel a termelő- szövetkezetekben:. Olyan gazdaság ez, amelyből senki nincs kizárva és könnyen elérhető. Mint a saját kezükkel írt króni­kájuk tanúsítja, olyan jókedvre de­rültek a bizakodó kilátást találó hangulatban, hogy egész úton dali- kóztak hazáig, mint a gyerekek. S ezen a tavaszon huszonkét száza­lékig felfutott a község, a Szabad­ság hetvenről százháromra növelte taglétszámát. •Neve lett itt a kunszentmártoni Zalkának, becsülete a Szolnok me­gyei szervezkedéseknek, célszalag, amely felé menetel a Május 1. a Kossuth, a Szabadság és az egész Tiszakécske. Nem is járnak messze hozzá. A Május 1 két évvel ezelőtt hatvan forintot osztott munkaegy­ségenként, ez évben valamivel gyengébben zártak a nagy beruhá­zások miatt. S a három termelőszövetkezet ki­jelölte életterét. A Szabadság a Csámpa-pusztára terjeszkedik, a Május 1 meg nem áll a Kerek- dombig. Nyolc termelőszövetkezet gazdálkodik majd a huszonhá­romezer holdas kincsecsbányát érő kécskei határban. Hogy hol lesz húsz év múlva ez a község? Tán magasabb gazdálko­dási fokon, mint a mieink egyike­in ási ka. Már az őszre kitűzik a tsiz község helységtábláját. Nincs már itt semmi a mozdulatlanságból, a régiről álmodozók óhajtott nyugal­mából. Az óbögi részen megkezdő­dött a nagy átalakulás. Huszonhét gazda, huszonhét parasztember, akiknek földjei megyénk határára futnak, összefogott, előkészítőbi­zottságot alakított. S négy helyen követték őket. Négy tsz alakító bi­zottság működik ezidőtájt Tisza­kécskén. Az „aranyfalu” levegője küzde­lemtől terhes. Az új csatarendbe szedi erőit. A fejlődés hívei maga­biztosak. Beszélgettünk velük, azt mondták, nem lesz nehéz új útra lépni az itteni jógazda lakossággal. S azt is kérték, jusson el üzenetük a Szolnok megyeiekhez. Számíta­nak iánk, várják, hogy egy-két régi Szolnok megyei tsz-gazda segítsen majd nekik az átalakulásban. Olyan barátok, gazdatársak szeretnének szót váltani a Szolnok megyei szö­vetkezeti parasztokkal, mint Szigeti Imre, Varga Feri bácsi itteni kö­zépparasztok. Annyi sok volt a kérdés, olyan széleskörű az érdeklődés eredmé­nyeink iránt, hogy egész napot ott tölthettünk volna. De futott a percmutató, sürgetett az idő, fel­búgott a kocsi motorja, s viszont­látással búcsúzva, elrobogtunk Al- pár irányába. (Folytatása következik.) BORZÁK LAJOS Papp Péter Jelentkezhetnek már a dolgozók az esti- és levelező tagozatokra A művelődésügyi miniszter 9 Pravda írja a genfi légkörről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom