Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-16 / 113. szám
1959. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Amit a literek „mo” Ez évben a párt és a munkásosztály, a megnövekedett és újonnan alakult termelő- szövetkezetek munkájának könnyítésére újabb jelentős mennyiségű mezőgazdasági erőgépet biztosított. Érdekes adatokra bukkanunk akkor, ha összehasonlítjuk a gépek üzemanyag fogyasztását. A múlt év első negyedében 1 millió 457 ezer liter benzint használt fel a mezőgazdaság. 1959 I. negyedében csak 1 millió 201 ezer litert. Ez igen érdekes, mert fejlődésről beszélünk és mégis csökkenést mutat a felhasználás. Korántsem tévedtünk, mert a nyersolaj fogyasztás már a múlt év első negyedéhez viszonyítva 1 millió 483 ezer literrel magasabb. Ez a növekedés elárulja azt az egészséges folyamatot, amely az olcsóbb hajtóerővel működő gépek térhódítására törekszik. Különösen látható volt a fejlődés a munka dandárjának kezdetén, áprilisban. — Nézzünk meg egy-két szocialista szektort, hogyan növekedett a gépparkja és nem utolsó sorban a gépek munkájának szervezettségi, kihasználási foka. A gépállomások tiszántúli viszonylatban, melyben döntő helyet szövetkezeti megyénk foglalja el, áprilisban 1 millió 108 ezer literrel több benzint és 2 millió 836 ezer literrel több nyersolajat fogyasztottak, mint a múlt év áprilisában. A közel 4 milliós üzemanyag többletfogyasztás fényesen mutatja, hogy a szövetkezeteinknek nyújtott gépi munka a gépállomások részéről majdnem duplájára nőtt. Az állami gazdaságoknál is nagy fejlődésről beszélhetünk. A benzinfogyasztás 1 millió 337 ezer. a nyersolaj pedig 935 ezer literrel nőtt. Itt érdekes adatot szolgáltat a petróleumfogyasztás csökkenése, mely 4756 literrel kevesebb a múlt év azonos időszakánál. Az állami gazdaságok az elmúlt évben igen komoly villamosítást hajtottak végre, amit a fenti égőanyag fogyasztásának csökkenése is igazol. Egy év alatt nagy lépést tettünk előre a belterjes és öntözéses gazdálkodásnál is. Az öntözendő területre a gépierő biztosítása a múlt év azonos időszakához viszonyítva 252 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezetek ez- évi közel 7 millió literes üzmanyag felhasználása arról tanúskodik, hogy az a gép, amelytől még alig több mint egy évtizede a mező- gazdaság emberei idegenkedtek, ma már a legjobb segítőtársnak bizonyul. Nem tartanak már tőle. Rájöttek: a traktor sem nyomja le a földet, a kombájn sem veri ki a szemet. A szövetkezeti gazda megszerette a gépet, mert köny- nyíti munkáját, jól és alaposan műveli a földet. Munkája nyomán több jut az osztáskor. Hogy a géppark elég legyen, a gépállomások két és három műszakban dolgoznak. A gépi munka fejlődését most literben mértük. Az előrehaladásról tanúskodhat az a 8 és félmillió üzemanyag. amennyivel többet fogyasztott a mezőgazdaság ezév áprilisában, mint a múltév ugyanazon időszakában. •— ab •=■ Mit rendelt az építőipar Ausztriából? A Budapesten nemrég zárult osztrák építőanyag és műszaki kiállítás alkalmával a magyar építőipar illetékes szervei tárgyaltak a kiállító cégek képviselőivel. A tárgyalás eredményeként az Építésügyi Minisztérium Anyagellátási és Értékesítési Igazgatósága műanyag padló- és faburkoló lapokat, valamint épülethomlokzat festékeket rendelt Ausztriából. A különböző élénk színű fal — illetve padlófedő lapok karcolásmentesek, lemoshatok és jól szigetelnek. A festékeknek az az előnyük, hogy a napsütés és az időjárás változásainak hatására nem halványodnak. Hogyan tervez a konzervipar? A konzervgyárakban az idén háromszorannyi borsót konzerválnak, mint tavaly. A kereskedelem és a vendéglátóipar kérésére a tavalyinál több gyümölcslét hoznak forgalomba. — Paradi- csomkonzervből kétszáz vagonnal többet készítenek. Csemege-uborkából 360 vagonnal tesznek el. A nyári feldolgozási idényben 207 vagon főzeléket tartósítanak mélyhűtéssel. Az ipar 787 vagon befőttet, több mint 260 vagon dzsemmet biztosít a háztartásoknak. Mélyhűtött gyümölcsből pedig a tavalyi ki- lencvennel szemben az idén 150 vagonnal adnak a kereskedelemnek. Nemzetközi Kertészeti Kongresz- szus lesz Budapesten Moszkva és Szóifia után az idén Budapesten rendezik meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő baráti országok kertészeti szakembereinek nemzetközi konferenciáját. Résztvesznek a tanácskozáson Kína, Korea és Mongólia képviselői is. Eddig 50 külfödi szakember, köztük számos nemzetközi tekintélyű tudós jelezte érkezését. A konferenciát szeptember 7—15. között tartják! A Nemzetközi Kertészeti Konferencia különös fontosságot kölcsönöz az idei mezőgazdasági kiállításnak. A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezete a lakosság áruellátásáért E gy kereskedelmi vállalat pártszervezetének igen lényeges feladata, hogy tevékenysége a lakosság jobb áruellátását is szolgálja. Az áruforgalom, az áruelosztás, az árurendelés rendszeres ellenőrzése, a gazdaság vezetés részére adott tanácsok, javaslatok egyaránt segítik a kereskedelem javulását. Különösen sokrétű feladata van egy olyan kereskedelmi vállalat pártszervezetének, mint a szolnoki KISKER. Egy nagy város ellátása jórészt a vállalaton múlik. A pártszervezetet is felelősség terheli, ha „üzemhiba” miatt áruhiány jelentkezik. Globálisan szép eredményeket ér el a KISKER áruforgalma. Az elmúlt havi tervet 128 százalékra teljesítették, mint ahogy erről beszámolt Simon József igazgató. De azt is megemlíti, hogy egyes cikkféleségekből — most például a nagyon keresett zöldségáruból — nem tudják kielégíteni a keresletet. Ez súlyos gond, mert a lakosság mindennapi ellátását nehezíti. — Két okban — látom a zöldségáruk hiányát — mondja az igazgató — először a földművesszövetkezet nem tárolt az ősszel megfelelő mennyiségű burgonyát, répát és egyéb „telelő” zöldségfélét. Erre felhívtuk pedig a figyelmét. Másrészt a környező tsz-ek még nem álltak át a zöldségtermelésre. A vállalat párttitkára Budai Mihály elvtárs még megemlíti azt is, hogy a földművesszövetkezetektől szállított zöldáruk egy-két naposak és csak harmad, negyedrendű minőségben vehetik át. — Többször előfordult: olyan fonnyadtak voltak, hogy át sem vehették. Ez persze az árukészletet csökkenti. Azt tehát tudják, hogy mi a hiba. A pártvezetőség előtt tehát önként adódik a feladat: javasolni a MESZÖV- nek a tárolóhelyek bővítését, a lakosság szélesebbkörű ellátását, most például Szolnokon egy terménybolt létesítését, ahol a kis jószág tenyésztők be tudnák szerezni a korpát, árpát, tengerit. — Akkor nem vásárolnák fel a krumplit és sokszor a kenyeret — mint eddig, ha a piacon nem kapták meg a terményt. A KISKER vezetői tisztán látják ezt a helyzetet, de csak beszélnek róla. A környező tsz-ek közül néhány jó kapcsolatban van a KISKER-rel. A Szabadság Tsz elnöke, Nyit- rai Sándor például felkereste Budai Mihályt, hogy az mondja meg, mire van szüksége a városnak, milyen zöldségfélét termeljenek, miből mennyit. Az elnököt el is látták jótanáccsal, de helyes volna, ha a vállalat párt- szervezete, a többi tsz pártvezetőségével is kapcsolatot teremtene és felhívná a figyelmet a zöldségtermelés növelésére. Az sem volna haszontalan dolog, ha a KISKER vállalat pártszervezete megnézné, vagy javasolná annak felülA növényápolás jól halad, de az építkezést is gyorsítani kell A kiadós esők után üdezöld színben pompázik a határ. A gazdálkodó emberek bizakodva tekintenek szét a földeken. Figyelik a növények fejlődését. Szerte a földeken szorgalmasan dolgoznak a tsz tagok. Ápolják a növényeket, megszabadítják a gyomtól a borsót, cukorrépát, mákot stb. A Dózsa Termelőszövetkezetben már másodszor végzik a gyomirtást, az Alkotmány tagjai a répát egyelik, a Rákóczi Tsz-ben pedig már több mint 30 holdon végeztek ezzel a munkával. Ebben a közös gazdaságban dicséretre méltó az aszonyok munkakedve. Bár az ő vállukra nehezedik a „második műszak”, mégis a közösért érzett felelősségük megsokszorozza erejüket, s estig kint vannak a földeken, egyelnek, kapálnak. Az új termelőszövetkezetek többsége igyekszik megteremteni a közös takarmányalapot. Az Ady Tsz tagsága közösen vetett 59 kát. hold vörösherét és lucernát, 9 kát. hold silókukoricát, 5 kát. VAN DORBRIGAD VÁNDORMADÁR ötlik az ember eszébe. Vándormadár, amelyik ősszel elszáll és tavasszal visszajön. így vannak ők is, csakhogy nem madarak, hanem emberek. Igaz, jóval a madarak után, csak a fagyok beálltával mennek el és azoknál sokkal korábban, már február vagy március elején visszatérnek. Sok helyütt fészket raknak, de nem foglalják el, hanem tovább mennek és másikat építenek. Mindig újat, amíg csak be nem áll a tél. Furcsa vándorok. A „vándorbrigád” elnevezéssel 1956 tavasza óta találkozhatunk. A törökszentmiklósi járási tanács akkor hívta életre az elsőt. Számuk azóta már négyre szaporodott! A négy brigádnak ma már 98 tagja van, — Kényszerből született, de most már jól bevált a vándorbrigádrendszer, mondotta Fórizs János, a törökszentmiklósi járási tanács VB építési előadója. És sorolja, hogy a négy brigád hat, vagy hét helyen dolgozik és mindenütt jól. Istállók, sertésólak, magtárak nőnek ki a földből szorgos kezük nyomán. Bontanak, építenek, renoválnak bármit, ha kell; A négy csapat egyikével, — a Donkó brigáddal a kengyeli Sallai tsz-ben találkoztunk. Buján zöldelő bokros, gesztenyés park közepén hatalmas épület áll. Harkányi bárónő kastélya volt valamikor. A tetőzete azóta elpusztult, most az építőbrigád lebontotta és helyette modern, világító ablakos, lapos betontetőt építenek. A HIRTELEN jött tavaszi eső fedél alá szorította az építőket. A bárónő valaha selyeifitapétás, nagy hálószobájában most deszkából ácsolt alkalmi príccseken vidám munkások tanyáznak. Ez a brigádszállás. — Finom egy hely ez, főúri hálószoba — véli egyikük és kéjesen elnyújtózik a pokrócon. A többiek olvasgatnak vagy a „32 lapos bibliát” forgatják. Mit csináljon az építőmunkás, ha esik az eső? Ketten a hosszú, x-lábú asztal túlsó végén, kicsit félrehúzódva a többiektől papírokkal bajlódnak. Előttük fénymásolt tervrajzok, számoszlopokkal teleírt lapok. — Donkó István, Buczkó János — mutatkozik be. — Mindketten brigádvezetők. — A dolog úgy áll — magyarázza Donkó István, hogy ez tulajdonképpen egy brigád, de két részletben szoktunk dolgozni, így két brigádvezető is kell. Most meg, hogy együtt vagyunk, a következő épület költségvetését csináljuk. Dohánypajtát építünk a tenyői November 7 Tsz-nek. Aztán az életükről beszélgetünk. Elmondják, hogy valamikor az építőiparban dolgoztak, mint kőművesek vagy ácsok, Persze segédmunkás vizsgálását, hogy miért érkezik a földművesszövetkezettől legtöbbször fonnyadt áru, amiért nem kapkod a vásárlóközönség. Az alapszervezet életében keresendő a hiba. a gazdasági vezetés segítésének elmaradása. A párttitkár elv- társ igazgató helyettes és egyben áruforgalmi osztályvezető. Hogyan tudja tehát önmagát ellenőrizni, önmagának javaslatot adni éppen az áruellátás meg javítására. Még két pártvezetőségi tag dolgozik a központban kettő pedig boltvezető, de azok a papír- és a vas műszaki boltban. Nem ott tehát, ahol a lakosság napi élelem és közszükségleti cikk ellátása lebonyolódik. Nem ismerhetik teljes mértékben e problémákat. Mennyivel helyesebb volna, ha egy olyan vezetőség állna az alapszervezet élén, amelynek titkára behatóbban tudná ellenőrizni az áruforgalom alakulását, az áruellátás helyzetét és megvizsgáltatná az áruforgalmi osztály ezirányú tevékenységét. De föltételezhető, hogy az áruellátás javulását vonná maga után az is, ha a pártvezetőség többi tagja' a legforgalmasabb helyeken, a közszükségleti cikkek vonalán dolgozna. így jobban ismernék a lakosság igényeit, jobban keresnék a módját a baj orvoslásának, A pártvezetőség azért nem tud rendszeresen foglalkozni a lakosság áruellátásával. mert munkatervük sincs a pártéletre vonatkozóan, így csak alkalomszerűen és nem rendszeres időközönként, tervszerűen tűzik napirendre az áruellátás felülvizsgálását. Az áprilisi párttaggyűlésükön ugyan foglalkoztak a május 1-i áruellátás megszervezésével, de csak azért, mert április 4-én probléma volt a kenyér .és még egy néhány fajta élelmiszercikkel. És éppen a pártvezetőségi tagok, Csányi Ferencné, Budai Mihály, de az igazgató is azt bizonyítja, hogy nagyon hasznos volt ezzel taggyűlésen foglalkozni, mert a párttagok javaslata alapján zökkenő nélkül megoldották a kettős ünnep alatt a lakosság áruellátását. Miért nem tűzik most is napirendre a zöldráu-ellátás felülvizsgálását. Ha a párttitkár éppen az áruforgalmi osztályvezető, bízzanak meg egy másik pártvezetőségi tagot, vagy egy kommunistát a helyzet felmérésével. A kevés zöldségből nem tud többet vásárolni a vállalat pártszervezete az ellátás zökkenőinek megoldására. — Azt azonban megtudja tenni, hogy a többi felvásárló vállalat kommunistáinak felhívja a figyelmét a lakosság bőségesebb ellátásának jelentőségére, a zöldség friss és gyors állapotban való leszállítására. Ne nyugodjanak bele, hogy egyes vállalatok hanyagul dolgoznak a felvásárlásnál és ezt a lakosság érzi meg. Keressék a kommunisták annak a módját, ahogy előbb- revihetik Szolnok város jobb áruellátását. Tóth József is van köztük.- Amolyan komplex brigád. Tsz-ből tsz- be járnak kora tavasztól késő őszig és építik, amit kell, Idén még három 50 férőhelyes istállót, egy dohánypajtát, három gondozólakást két 500 férőhelyes süldőszállást és négy, egyenként E vagonos górét kell felépíteniük. Meg az úgynevezeti „vonal fölötti” munka, amire a tsz-ek később kapnak keretet. Bizony lesz mit csinálni. MINDNYÁJAN törökszent- miklósiak. Hetenként kétszer, szerdán és szombaton este járnak haza. Közben egy-egy tsz-ben alkalmi brigádszállásokon tanyáznak. Ahogy átesünk az ismerkedés első döccenőin, melegszik a hangulat, egyre jobban kitárulkoznak az emberek. Előjönnek a sérelmek, a panaszok, mert mindig van, ami bántja, vagy bosszantja az embereket. Nem, a keresetre panaszkodnak, hiszen 8 órai munkával havi 1200— 1400 forintot keresnének csakhát nem 8 órát dolgoznak, hanem többet. Sürgős aj építkezés, igyekezni kell. Sok helyen várják őket. — Más itt a baj. — mondja Antal Ferenc, fiatal kőműves. Mi építőmunkások vagyunk és még sem azok. — Semmiféle szociális juttatást nem kapunk. Se fizetett szabadság, se fizetett ünnepnap, nem fizetik az ebédidőt sem, csak az SzTK van meg. Tavaly augusztusig adták a 15 százalékos idénypotlékot, — azóta megszűnt. — Ha ősszel végetér ez a munka, mehet ki merre lát í tavaszig — tódítja Fehér- István, a segédmunkáscsapat- vezetője. — Én már csak megleszek,- mert ősszel megyek a tsz- be. Végetér a csavargó élet- mód. De a többiek? I PANASZUK VAN Vígh 3 Lajosra is, aki afféle anyag- ‘ beszerző, meg műszaki ellen- ‘ őr. Egyrészt az a baj, hogy 5 nem szerzi be a szükséges ‘ anyagokat, amikorra kell. — ' Emiatt maradt abba a November 7.Tsz egyik építke- . zése. Aztán — bár műszaki . ellenőr, — még egyetlen épít- i kezéshez sem jött ki, pedig ! az idén már hat épületet át- . adtak. — Míg Fórizs János volt . az ellenőr a törökszentmik- . lósi tanácstól, hetenként né- . ha kétszer is kint volt, de . Vigh Lajost még nem is lát- i tűk, — mondogatják. , — Aztán a munkakönyvvel a is baj van, — veszi át a- szót Donkó István. — Any- 3 nyiszor változik a munka- helyünk, hogy a sok kilépés- :, belépés bejegyzéseitől telje- sen tele van. A tanácsnál va- z lahogy elintézhetnék ezt egy- í szerűbben is. Ezek talán apró, de emberi problémák, melyek megoldásától tizenhat ember munkakedve és még nagyobb teljesítménye függ. Megolt dást pedig lehet és kell is találni. Vándorbrigád. Ma. Kengyel ’ határában, nem sok idő mul- ’ va Tenyőn dolgoznak. S mi- j re eljön az ősz, talán már a hetedik határban találkozunk velük, de vályogból, Un illából épült emlékművük ! mindenütt ott marad. t Patkós Mihály hold takarmánykeveréket. Az Uj Barázda Tsz-ben 9 kh. silókukorica. 14 kh. vöröshere, valamint takarmányrépa vetésével kezdték meg a közös munkát. Az Uj Reménység tagjai szintén 33 holdon termelnek közösen takarmánynövényt. A termelőszövetkezeti tagok szorgalma, a tavaszi munkák során elért eredményed dicsérendők, azonban nem lehet szó nélkül hagyni a hiányosságot sem. Mégpe- : dig azt, hogy a termelőszö- | vetkezeteknél — s ez vonat- \ kozik a régi közös gazdasá- [ gokra is — vontatottan ha- ■ lad az építkezés. Egyes újon- f nan alakult tsz-nél huza- i vona tapasztalható, holott | ennek maguk a tagok látják i kárát. Ugyanis a közös mun- | ka megkezdése előtt jórészl | elvégezhetnék a szükséges \ építkezést, s kevesebb lenne = a gondjuk, hogy hová hel> ez- - zék el a közös jószágokat. | Ismerve Törökszentmiklós | szorgalmas parasztságát, meg- \ győződésünk, hogy pótolják | a mulasztást, s idejében \ megkezdik, illetve befejezik | az építkezéseket. Szabó Imre | Törökszentmiklós.
