Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

4 SZOLNOK KILO V Li N Ér LAP 1959. május 31. MM Az egyik 52 holdas Kolbai- féle ikersoros kukoricatáblán Szűcs Gellért szövetkezet? gazda és Józsa Venczel trak­torista zetorral kuliivátoroz- nak. ELVÁLLAL írógép rádió SZÁMOLÓGÉP HANGSZÓRÓ ÖSSZEADÓGÉP MIKROFON SOKSZOROSÍTÓ MAGNETOFON FÉNTKÉP EZÓGÉPEK javítását HÁZTARTÁSI ELEKTROMOS KÉSZÜLÉKEK ÉS GÉPEK JAVÍTÁSÁT SORONKIVÜl VÁLLALJA. Műhely: Szolnok, Kossuth u. X Telefonszám: 24—11. a um 8a<M>«ai»aB>eflit»o<POjaBgfl!gg0QOQPttB&'3caafl u. MEGYÉNK ELETEBOL Ezen a héten a jászkiséri Alkotmány Termelőszövetkezet­ben háromnegyed millió forintot fizettek ki a szö­vetkezetbe vitt jószágok és gazdasági felszerelések ellen­értékeként. Képünkön az egyik szövetkezeti gazda — Fazekas Pál közel 5 ezer forintot vett fel lovaiért. Befejezéshez közeledik a jasziadányi Táncsics Termelő­szövetkezet 5« férőhelyes, toljesen gépesített istállója. Itt már a takarmány-, trágyaszállítás és fejés teljesen gé­pesített lesz. Mint hallottuk, még az Alkotmány ünnepe előtt a Szolnok megyei Építőipari Vállalat átadja rendel­tetésének. Most még így hasznosítják a mezőtúri hőforrás vizet, ké­sőbb fürdőt építenek a kiömlő forróviz mellé. Töbii mint négyszázezerre szaporodik a vadállomány megy Inkáén Az Alföld szivében fekvő megyénk egyre nagyobb lehe­tőséget biztosít a vadászat hí­veinek. Harminchárom va­dásztársaság, 112 vadásztri- gádja hódol ennek a nemes, szép szórakozásinak. Van mire vadászniok a szántóföldeken, a tiszamenti erdők sűrűjé­ben. A múlt év második felé­ben tartott vadszámláláskor több mint 110 ezer vadnyulat, 29 600 fácánt, 55 600 foglyot, 868 őzet és 110 túzokot vet1 tek nyilvántartásiba szakem­berek. Szép eredményeket mutat a statisztika a rutinos vadászok szerencséjéről is. A téli vadászati idényben kevés híján húszezer vadnyulat lőt­tek ki és a kifeszített hálók­kal több mint 45O0-at élve fogtak el a külföldi megren­delők számára. A többi kö­zött még 1154 darab fácán és tizenhat selejt őz került pus­ka végre. Az úgynevezett „jó- búsú” vaidakon kívül a kár­tevő ragadozók is komoly műinkét adnak vadászaink­nak. Pentos számítások sze­rint a múlt évben 9048 du- vedat ejtettek el, amely kö­zött 531 róka veit A növekvő vadássza*! szen­vedély alapján megyénkben sízéieskörfi, tudományos mun­ka indult meg a vadállomány felfejlesztésére. A múlt év­ben 166 nyulat és 52 fácánt hoztak, az idén pedig 964 te- nyésenyulat, 620 fácánt igé­nyeltek a jelenlegi vadállo­mány íéUrissítésére. A vér- táseta területekről hozott egyebekkel »agy távlatok nyíkiak meg az állomány seársseerő fejlesztésére. Á megyei vadásztársaságok az Brdőgaadasággal és a Vízügyi tguagatósággaa együttműköd­ve tervet késeit ettek a vadak memedékheűyeinek: bővítésé­re. Az idén mar 300# kataez- trábs holdon telepítenek me- zővóriő erdősávét a vadállo­mány növelésének keretében. Ezek az erdősávok abban külömteöraiek majd a többitől, hogy vadgyümötosfeiMcal és bogyótewoő caerjékkei ültetik be, amely bőséges táplálékot is nyújt majd ae ide féseke- lő és lét tanyázó vadaknak. Töt* meggondolás veeeti szakerateereimhot arra, hogy növeljék megyés* vedáliomá- nyát. Tudósaink számos vizs­gálat« megállapította, hogy a fásán kiválóan irtja a kolo- rádó bogarakat. Egy-egy fá­cán ayúri idényben tbbbezer kártékony burgonyabogár el­pusztítására képes. VadnyuIáink húsát nagyon kedvelik külföldön, Francia- országban, Olaszországban és az export-szállítmányokért te­temes valutát kap az állam. A tervek szerint a vadőrök részére egységes szolgálati szabályzatot vezetnek be és arra törekednek, hogy hiva­tásuknak megfelelő egyenru­hával lássák el őket. A jövő­ben több tanfolyamot rendez­nek, ahol a szükséges szak­mai tudnivalókon kívül a he­lyes pénzgazdálkodásra, a nyilvántartások pontos veze­tésére is megtanítják a vad­őröket, a vadásztársaságok gazdasági vezetőit Megala­kult a megye vadászainak vá­lasztmánya is, amelyben a leg­kiválóbb szakemberek kaptak helyet és irányítják az egyre szélesebb körben kiterjedő munkát A vadásztársaságok szép tervei és a már folyó gya­korlati munka biztosítékot ad arra, hogy megyénk vadállo­mánya a kívánt mértékben fejlődik. A következő három év alatt a nyúlállományt 230 ezerre, a fácánállományt hat­vanezerre, a foglyok számát pedig 125 ezerre szaporítják. E. S. Szövetkezeti emberek az egész megye egészségéért Köztudott, hogy a Búzaka- lász Tsz gazdái — sok egyéb jószáguk mellett — fürdő­tulajdonosok is. Arról pedig, hogy nem akármilyenek s hogy még jobbak akarnak lepni, éppen levélbeli elhatá­rozásuk tanúskodik. A fürdő­beliek nevében Szabó Lajos elvtárs, a fürdőmester írt. Ezt írta: „Termelőszövetkezetünk tag­sága, pártszervezete, gazda­sági vezetősége tudtával és egyetértésével, mi, a fürdő dolgozói Szolnok megye va­lamennyi gyógy- és strand­fürdőjének dolgozóját tiszta­sági és udvariassági verseny­re hívjuk ki. A versenyt jú­nius 15-én kezdjük és -Al­kotmányunk ünnepén fe­jezzük be. Az elbírálás alap­jául az alábbiak szolgálnak: 1. A vendégkönyvbe, „vé­lemények” című füzetünkbe tett bejegyzések, 2. A hivatalos orvosi vizs­gálatok alkalmával felvett jegyzőkönyvek. Az ellenőrzés kiterjed a medencék vizének hőfokára, a fürdő tisztasá­gára, továbbá közegészség- ügyi követelmények teljesí­tésére. Az ellenőrzésnek legalább három alkalommal, előre nem jelzett időpontban kell történnie”. A szövetkezetiek nevében Szabó elvtárs arra kérte szer­kesztőségünket, hogy segít­sünk a versenyt értékelő fó­rum megválasztásában. Kész­séggel tettünk eleget a kí­vánságnak. Dr. Harczos Györgyöt, a szolnoki Közegészségügyi- Járványügyi Intézet igaz­gató-főorvosát kerestük fel. Dr. Harczos elvtárs a követ­kezőket mondotta: — őszintén örülök, hogy ez a nagyjelentőségű kezde­ményezés éppen termelőszö­vetkezeti gazdák részéről tör­tént Javaslom, hogy a helyi ellenőrzések megejtésére a városi és községi hygiénikus- orvost, vagy az állami köz­egészségügyi felügyelőt kér­jék fel. Az orvosi jelentések és vendégkönyv! bejegyzé­sek alapján mind munkatár­saim, mind magam örömmel vállalkozom arra, hogy a he­lyezések sorrendjét megálla­pítsuk. *- borváró — TAVASZI SZEL A KÉT SZÜRKE megszo­kott, Otthonos mozdulattal kanyarodik be a Lenin Tsz vöröscsillagos kapuján. Nem kell nekik a gyeplő figyel­meztetése, a — „hó” —, meg­állnak szépen maguktól, mi­kor a bejárat elé érnek. Zsig- ri bácsi nem is bajlódik ve­lük, inkább kezét nyújtja, hogy a leszállásnál segítsen. Ismerősen tekintenek rám a központi székház falai. — Csak én bámészkodom ide­genül. De mindig így van ez, valahányszor kijövök. Szinte hótről-hétre ismét új képet ölt a tanyaudvar, a környék. Most egy új épület nőtt ki a földből, mint a gomba; most virágos kertek telepedtek a ház köré, majd előgurult va­lahonnan az 50 köbméteres víztartály teste. Él, lüktet a föld, a táj; és minden érlö­késre nő, teljesedik, szépül. MÖRICZ ZSIGMOND jut eszembe, nemekszép stavait Teljes erővel halad a növényápolás A jászladányi Táncsics Termelőszövetkezetben nap, mint nap szorgalmas szövet­kezeti gazdákat találunk a kukoricaföldeken. Mindent elkövetnek, hogy a gyomnö­vények ne legyenek úrrá szé­pen fejlődő növényeiken. Az egyik nagy táblában Kun András, Kólya Sándor, Bagi János, Kovács Pál és Nagy László lovas ekckapával se­gítik a növényápolás meg­gyorsítását. Lovaikkal elő­ször egy 47, utána pedig 65 holdas kukoricatáblát ekeka- páztak meg. idézgetem: „A vörös forra­dalom tavaszi lázától a már érett és megduzzadt nép egy­szerre szétrepesztette a nagy- birtokosok külső kopáncsát. Az lehullt, leesett, s a belül­ről kivirító milliónyi népié­lek egyforma erővel, öröm­mel és boldogsággal tárja ki magát az új élet, új lehető­ségeinek.” Ezt írta 19-ben a somogyi termelőszövetkeze­tek megalakulása alkalmá­val. Akkor az új élet új le­hetőségeit elhervasztotta a fagy, az élet visszahúzódott a mélybe, várni az újabb ta­vaszit. S most itt van. Tarkaszok­nyás lányok lebbennek a rü­gyező fák alatt, ök a Lenin Tsz kiszesei, tánccal üdvöz- lik ma az asszonyokat. Mert ünnepi hétköznap a mai, ezt mutatja a feldíszített kul- túrház, ezt ontja az orgona­csokrok illata, ezt sugároz­zák az asszonyarcok, amikor belépünk. Megnőtt a nagy család, méginkább szüksége van az okos asszonyi szóra, az asszonyi szív gondoskodó melegére. „Egyforma a lehe­tőség” — írja Móricz Zsig- mond. De még nem egyfor­mán él vele mindenki. Segí­tő szó kell. összefogás, a dol­gos hétköznapok minden ap­ró gondjaira kiterjedő anyai szem. Ezért gyűltek össze most az asszonyok. Ezért a virág, az ünneplő ruha, a mintegy száz asszony várakozó tekintete. Mit kell hát tenniök? Nem világrengető feladatokról van szó, hanem arról, hogy terjesszék ki figyelő asszo­nyi tekintetüket a közösség problémáira, vegyék észre, hol ér többet a szíves szó, a rendeletek, utasítások hal­mazánál. S már otthon is érzi magát mindenki. Röpködnek a ja­vaslatok: gépesített mosó­konyha, stoppolókör, az öre­gek gyámolítása* BÓDI JÓZSEF tsz elnök elvtársnak már jóformán nem is hagynak mást, minthogy helyeseljen. De azért neki is van javaslata, mégpedig na­gyon komoly: több asszony kell a tsz vezetésébe! S iga­za van. A gazdasági, politi­kai vezetés hasznát láthatja ennek. Lesz itt tennivaló, ezeknek a parasztasszonyoknak, akik közül sokan most kezdik el ízlelgetni a közösségi életet — gondolkodom az úton, míg hazafelé porosakéinak a szürkék; Két hét telt el azóta vagy három? Kopognak az ajtó­mon. Határozott, mosolygós arc tekint rám a fejkendő alól, — Eljöttem; Ha elvállal­tuk, csináljuk is. Percek telnek el, míg meg­ismerem. A Lenin Tsz-ből Kupeczki Andrásné. — Csecsemőtejet kell biz­tosítani a tsz terhes asszo­nyainak és a kismamáknak. Segíteni kell az egyik fiatal asszonynak. Hetedik gyerme­két várja, az ura iszik, rosz- szul bánik velük. Figyelmez­tetni kell azt az embert, meg egy kis gyorssegély is elkel­ne szegény asszonynak — so­rolja gyorsan, hiszen munká­ból jött, munkába megy. Azért elmegyünk együtt a tanácselnök elvtárshoz, s ve­le is megbeszéljük a feladat megoldásának módját, ö is segít; SIETVE megy tovább Ku­peczki Andrásné. Ki maga művelte eddig 9 hold föld­jét, s bizony elég volt neki a maga baja, most várja a közös, várják a kismamák, várják a más asszonyok ki­csinek látszó, csüggesztő gondjai. Fejkendője már messzire lebben, a kibomlott zöld fák alatt meg-megcibálja a szél Tavaszi szél.;: Kislak! Gyulán# Tiszaföldvár Szolnoki Vasipari Vállalat finommechanikai részlege

Next

/
Oldalképek
Tartalom