Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-05 / 103. szám
1959 május' 5.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Érdekes nagyüzemi kísérlet a Csorbái Állami Casdaságban 130 hold kukorica minden munkáiéi kél ember végzi A Csorbái Állami Gazdaság dolgozói elhatározták, a párt- kongresszus tiszteletére túlteljesítik a termelési tervet. A növénytermesztők 617 094 forint értékű, az állattenyésztők 410 969 forint értékű terv- túlteljesitésre vállalkoztak. A szakemberek kidolgozták azokat a módszereket, amelyek alkalmazásával felajánlásukat valóra válthatják. Érdekes és számos területen egészen újszerű módon munkálkodnak. A cukorrépa talaja 320—350 kg műtrágyát kapott a vetéssel egyidőben. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a Csorbái Állami Gazdaságban mind a cukorrépa, mind a kukorica jól terem. Rájöttek azonban arra a dolgozók, hogy viszonylag kevés a tőállomány. Ezévben merész elhatározással újszerű változásokat eszközölnek. A cukorrépa tőállományát az- eddigi 40—45 ezerrel szemben 60—65 ezerre növelik. A kukoricánál az eddigi 8—9 ezres tőállomány helyett 14—15 ezret biztosítanak. Különösen érdekes a 130 holdas kukorica nagyüzemi kísérleti terület. Ezen a *30 holdon két ember: Baráth István zetoros és Pintér Zsuzsanna magtermeltető agro- nómus végez el minden munkát. A gazdaság szocialista szerződést kötött velük. A kukoricát zetorral vetik, kulti- vátorozzák, fogasolják, vagy küllőskapázzák, ahányszor azt a növény, vagy talaj állapota megkívánja. Baráth István és Pintér Zsuzsanna kézikapálás nélkül szándékoznak annyit termelni ezen a 130 holdon, mint amennyit azonos minőségű talajon a gazdaság más feltételek mellett termel. Beneveztek az országos kukoricatermesztési versenybe. Holdanként 30 mázsás átlagtermést akarnak elérni. A gazdaságban számításokat végeztek a kapálás, a permetezés és a kultivátoro- zás költségeinek csökkentésére. Hasznos és ösztönző premizálási rendszert dolgoztak ki. A gazdaság tervében 24 métermázsa csöveskukorica termelése szerepel. Amelyik brigád ennél többet termel, az a 24 mázsán felüli termés 5 százalékát kapja meg. Baráth István és Pintér Zsuzsanna tehát ha eléri a célul tűzött 30 mázsát, akkor 4810 forint külön prémiumban részesül. Hasonló, igen ösztönző premizálást valósítanak meg a gazdaság többi ágazatában is. A Tiszamenti Vegyiművek dolgos SOI Terven felül már 610 tonna kénsavat gyártottak állják adott szavukat A kongresszusi verseny értékedének első szakaszához ért el vállalatunk. A párt március 6-i határozatának nyomán tett felajánlásaink esedékes részét 74 tonna kénsavval április 30-án túlteljesítettük. Az 5 ezer tonna terven felül vállalt kénsavból 610 tonnát már legyártottunk. A felajánlás valóraváltásának egyik feltétele a műszaki intézkedések térvének teljesítése. Ezek közül legjelentősebb az, hogy a merülő szivattyú teljesítményét növeltük. A gázíuvó kábelek felújítását április hónapban elvégeztük. A- többlettermelés- érdekében szükségessé váll, hogy a gáz hűtését fokozzuk, Ebből, a célból a karhűtö ventillátor fordulatának számát emeltük. De ugyanilyen fontosságú, hogy a savrendszerben keletkező hűtősavat az üzemből ki tudtuk nyomatni; Ennek érdekében szintén felszereltünk egy hűtősav nyomtatásához szükséges szivattyút, A felajánlás teljesítésének egyik feltétele, hogy az ösz- szes rendelkezésre álló pörkölő kapacitás üzemeljen, — ezért a III. Humboldt kemence generál javítását befejeztük. A „műszaki intézkedések tervének” pontos és időben történő teljesítése tette lehetővé — és a még hátralévő savmennyiség legyártásának lesz a feltétele, — hogy a tervben szereplő többi műszaki intézkedést is megvalósítsuk. De nemcsak termelési eredményeinkkel büszkélkedhetünk. A Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete a múlt héten értékelte a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó . vállalatok munkavédelmi helyzetét. Az 1958 évre szervezett munkavédelmi verseny , sorén vállalatunk igen szép eredmény^ ért el, SriivéF'a“ tNfehézipári Minisztérium területén csak egy vállalat, a Péti Kőolajipari Vállalat előzte meg. E rövid mondat inogott sok áldozatos munka húzódik meg. Törődés a munkással, a munkával, a munkakörülményekkel, vigyázva a bonyolult vegyi folyamatok körülményei között az emberre, aki az új értéket előállítja. A szüntelen harcnak eredménye van. Nálunk, ahol vegyi folyamatok játszódtak le, nemcsak a közönséges ütődés, súrlódás, vagy áramütés veszélye áll fenn, hanem a marófolyadék, a kénsav is állandó veszélyt jelent azoknak az embereknek számára, akik vele dolgoznak, akik a vegyipari gépek mellett végzik munkájukat. Az elővigyázatosság eredményeként az 1958. II. félévben előfordult balesetek sem kénsavmarástól származtak, hanem mechanikus munka következtében keletkeztek, mint például kézleütés, tüzes vas érintése, stb. Üzemünk „veszélyes üzem”. Ennek ellenére 1958. II. félévben a bázis időszakhoz viszonyítva 80 százalékkal csökkent a baleset miatt ki- .esett műszakok..száma, s en- nek következtében érte el vállalatunk á vegyipari .-üzemek közül a második helyezést’. — Cs. Farkas — jj &/’ \Á ■ ' -V V * ‘ c ■ .« A pártmunka fontos réssé: a párttaggyűlés határozatainak végrehajtása E gy jó párttaggyűlésen az üzem, Vagy a termelőszövetkezet mindennapi életével kapcsolatos ezernyi dolog szóbakerül. A titkár beszámolója után a vitában elmondják a párttagok, hogy ezen, vagy azon a határrészen, műhelyrészben ezt tapasztalták, -amin változtatni kellene. Legtöbbször értékes javaslj tokát tesznek a bajok orvoslására. A párttaggyűlések jórésze úgy zajlik le, hogy a javaslatokat jegyzőkönyvbe foglalják és elhatározzák azt is, hogy személy szerint ki legyen a felelős az intézkedésért. Az ilyen taggyűlések alkalmával, mint például a szolnoki Járműjavító II. sz. alapszervezetében. vagy a szanda- szöllősi Vörösmező Tsz párt- szervezetében úgy kezdik a tanácskozást, hogy: az elmúlt taggyűlésünkön ezt javasolták a kommunisták, ilyen határozatot hoztunk és ezt hajtottuk belőle végre”. A hozott határozatokat egyenként előveszik és megállapítják, hogy melyiket milyen mértékben váltották cvakorlattá. A párttaggyűlés határozatainak rendszers végrehajtása nagy ösztönző erő nemcsak a vitához, hanem a kommunisták kezdeményező szerepének kibontakozásához is. A párttagok ugyanis látják, hogy amit elmondtak a taggyűlésen, azt a vezetőség figyelembe vette, intézkedést tett Végrehajtására és ezzel a köz hasznát is szolgálták. Keresik, kutatják továbbra is azokat a visszásságokat, vagy a termelés fokozását, gz önköltség csökkentését elősegítő módszereket, lehetőségeket, amelyek kivitelezése hasznos dolog. A szolnoki Járműjavító II. alapszervezetében még azt ■is elmondták az egyik taggyűlésen a párttagok, hogy a Tisza-parton 'elhagyott vízgazdálkodási gépek hevernek és a pártvezetőség tegyen lépéseket a hanyagság felderítésére, értesítse a gépeket elhagyó vállalat pártszervezetét. M egyénk üzemeiben, vállalatainál általában nincs különösebb baj az alapszervezet határozatainak végrehajtásánál. Vezetnek rendszeresen jegyzőkönyvet, a javaslatokat határozatba foglalják és kijelölik azt a pártvezetőségi tagot is, akinek az intézkedést kell megtennie. Még a kerületi pártszervezeteknél is elég jó a helyzet, de egynéhány termelőszövetkezeti pártszervezetnél \ van még javítanivaló ezen a téren. Napjainkban a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek különösen nagy feladataik vannak. Ezek a gazdasági munkákra való mozgósítás, a szövetkezet politikai és gazdasági megszilárdítása. Ezért elsőrendű követelmény, hogy a helyzetnek megfelelő mértékben dolgozzanak és betöltsék feladataikat. Egy párttaggyűlésnek sem szabad lezajlani határozatok nélkül. Azt nem lehet állítani, hogy a párttagok nem tesznek javaslatot, mert például a kunszentmártoni Búzakalász, vagy a tiszavárkonyi Petőfi Tsz-ben is számos olyan elgondolásnak adtak kifejezést a párttagok, amelyek a szövetkezet jobb gazdálkodását szolgálják. A kunszentmártoni Búzakalász Tsz-befi például elmondta Mrena Ferenc, hogy szervezzék meg a korszerű gazdálkodást elősegítő tapasztalatcserét, gondoskodjanak a nagyüzemi módszerek elterjesztéséről és alkalmazzák azokat a szövetkezetben is. A tiszavárkonyi Petőfi Tsz-ben pedig Bárkány Miklós kifogásolta a közvagyon hanyag kezelését és javaslatot tett, hogy figyelmeztetés után munkaegységbüntetésre ítéljék a köztulajdon gondatlan kezelőit. Mind jó. hasznos Kisiparosok a termelőszövetkezetekért Faluvégi ház udvarán szürkés termésköveket kcpácsol- tak. Röpködtek a kőszilán- kok, ügyes kezük nyomán építőanyaggá formálódott az alaktalan kő. Egy újonnan épülő kis ház alapjait rakták. A kopácsolás zajától nem nagyon lehetett beszélgetni, rpégís megtudtunk valami fontosat. Nevezetesen azt, hogy a termelőszove tkeze! ek megerősítésében a jászárokszállási kisiparosok is részt vállaltak. — Hogyan is történt? — kérdeztük Bczsó Ferencet, aki mesterségét tekintve ács, de a kőműves munkát is érti. Kezében egy percre megáll a Mm. a Hy-alUa ióUaUilc ff* erekhez közelebb, Kar- cágtól távolabb, a horizont elérhetőbb cél, mint. egy jármű, így szakadt rám a magány a Kunmadarasról jövő műúton. Kinézelődtem már magam a Béke nagykiterjedésű búzaföldjeiben, gyönyörködtem duzzadt levélzetű újültetésű gyümölcsfáiban, szívtam a mellettem kétszer elrobogó vicinális mozdony- füstjéből, s a társtalanság érzését még az is elviselhetőbbé tette, hogy „túlnan vélem, át- ellenben éppen” a vasúti árok mélyén tehén legelészett. Onnan ismertem fel, farkával fel-felcsapott a rája szomjazó berekfürdői szúnyogokra, keresztülhúzva számításukat. Némelykor a félgerince tisztán kivehetően felülemelkedett az árokpart vízszintjén. Az óramutatók a hatos felé kergették egymást, s én elindultam megtekinteni, „ki fia, borja” ez a tehénke. A ptrostarka felületétől nem vehette tú észre, hogy mögötte egy menyecske tartja szorosra fűzve markában a pányvaláncot, s nyolc-kilenc éves lánykát egreciroz. — Vigyed már azt a kannát befele, Margit! A lányka közeledtemet észrevéve, még úgy se tágít. El- végre miért is ne tudhatná meg: ki ez a céltalanul ődön- gő vándor itt az országúton. Láthatóan nem minden gyanakvás nélkül méreget fogyó lépteim hosszában az asz- szony sem, de amúgy a kanokra jellemző barátsággal fogadja köszöntésem. — Jóllakik-e már a Riská? — Nem is Riska, Iranern Nyalka — kottyant bele az eleven segédpásztor. /! nyját se nem bosszantót, ja, se nem deríti lányának tolakodása, hallatlanná téve a közbeszólást, megrántja vállát. — Jóllakna, ha lenne miből. Nincs ezen a kétszáz méteren semmi. — Van kétszáz méter után! — Az más kasszából ment ki. — Csak nem osztották kt maguk között az utat? — erőltetem a meglepődést. — Nem — derül fel suta tréfámon — csak legeltetőbe vettük. így adják kétszázméterenként, kinek mennyi kell. Azért csak tovább csodálkozom. — Miért nem verik gulyára? — Á, most vettük ezt a szép jószágot. Bizony, a Nyalka megtermett, telt tőgyet csüngesztő, törzskönyvbejegyzésre sem méltatlan, vonalas haszonállat. — Fiatal? — Most ellette az első hornyot. — Hát akkor sokba kerülhetett ? — Ki kellett gombolni a bvgyellárist, mire kiszámolta az ember a hatezerkétszáz forintot. Nem is titkolom meghökkenésemet. Ennyi pénzt adtak egy tehénért? — Tehenész az én férjem a Lenin-ben. — Akkor jól kereshet? —■ Megélünk belőle. Érti az én uram a darálást is. Ezt a témát nem eresztem a kezemből. — Mi az, ami megvan egy évben? — Nemcsak azt számítja az ember. — Hát? — Majd két hónapig nyomtam a János-kórházat. Elvitte volna a Nyalkát. — Mibe került? — Lett volna négyezer fo- ront, csakhogy esztékásak vágunk a szövetkezet után. ‘Tf’j onnan, honnan nem, ott terem a szomszéd menyecske is, bizonyos Zsuzsika. — Hallottad? — újságolja emennek — behozzák a darálót a százas istállóba. — Nocsak? Akkor bekerül az uram is. — Be. Nekem már szóltak, mehetek meszelni. Még a két asszony élénk csevegésbe kezdett, a kislányt választom partnerül. — Hogy hívják apádat? — Virág Mihály. Kérdeznem sem kellett volna, mire kimondta a kis Margitka a végszót, kerékpáros ember állt meg, a nyelvével nagy fűcsomókat be- kanyarító Nyalka mellett. ! — Jó estél, Mihály! De korán? — csapott le a szomszédasszony. i — Mára letelt Zsuzsika. Ügy élünk, mint a városiak. — Még nem egészen. A tanya csak tanya marad. j — Hát mit lehet tenni? \-— Beköltözni a városba. Én Karcag városi lakos leszek összelre. Lejárt a tanyáról a világ. Nyalka felüti a fejét, bődül egy hosszút a tanya irányába. Nyilván borjához intézve üzenetét. A beszélgetők felcihelődnek a jelzésre. — Jóéjszakát Zsuzsika! Jóéjszakát Mihály! Magamra maradok, úgy nyálából körül a rengetegnyi alkony. Elcsendesül a Lenini a Béke Termelőszövetkezetek neves határa, az említett százas istállóban kigyullad a villany, messzire világítva a határban. Fehérre meszelt kilométerkőre telepedek, hogy köny- nvebben viseltem a fejlődés iramának érezhető szédületét. Alig egy évtizede még, a nyomor egyértelmű volt n Kunsággal, az ágrólszakadt ember annyit jelentett: karcagi paraszt. S lám. mire a Nyalka. Viráa Mihály szövetkezeti gazda háztáji tehene mllakik. mennyi minden kiderül. A villanyfényes százas istálló tehenészei már megunták a lányát, városi élet az igényük. Borzák Lajos a kőműves kalapács, tűnődve mondja: — Ha nem is vettünk részt benne, de mi is láttuk, tudtuk, mi történik körülöttünk. Hiszen koma, sógor, meg a falu nagy része mind a tsz- ben van. Hallottuk azt is, hogy a szomszéd községbe pesti egyetemisták jöttek segíteni, meg ipari munkások. Aztán a KIOSZ-ban szóba- került, hogy nekünk is kellene segítenünk. Valaki javasolta, hogy vagy két szombatot mi is vállalhatnánk. — De ki látott olyat — veszi át a szót Racskó János, a másik kisiparos —, hogy egy napra hozzáfogjunk valami építkezéshez. Nincs annak semmi értelme. Mi aztán megbeszéltük a dolgot és úgy gondoltuk, hogy ha már segíteni akarunk, akkor vállaljunk legalább négy napot. Aztán egy hét lett belőle, hiszen az a két nap nekünk úgy sem sokat számít. így meg, ha hozzáfogunk valamihez, egy hét alatt van látszatja a munkánknak. Ilyenformán voltak vele a többiek is. Ki négy, ki, öt napot, ki pedig egy hetet vállalt. — No, dehát maguk nem tsz-tagok. Miért vállaltak mégis? — Az igaz, hogy mi nem vagyunk tsz-tagok, de maradi emberek sem vagyunk. Az újat támogatni mindenkinek kötelessége. Már Pestről is eljönnek segíteni, csak éppen mi maradjunk ki? Miért ne segítsünk, ha tudunk. S ha már egyszer megígértük, becsülettel teljesítjük is. Mi történt itt tulajdonképpen? A jászárokszállási kisiparosok elhatározták, hogy négy-hat napos társadalmi munkával segítik a termelő- szövetkezetek építkezéseit. Mint később megtudtuk, a vállaláson máris túljutottak, megkezdték felajánlásaik teljesítését. Hogy melyik tsz-be mennek építkezni? Ahol legnagyobb szükség lesz rájuk. P. M. javaslatok, amelyek azt mutatják, hogy a párttagok jó gazdái a szövetkezetnek és szívükön viselik a köz ügyét, boldogulását. Ezeknek az elgondolásoknak a megvalósítását uevanúgy napirenden kell tartani, mint például a Központi Bizottság március 6-i határozatából adódó helyi feladatokat. A termelőszövetkezetek kommunistáinak ügy- buzgóságát dicséri az is, hogy ösztönzik a vezetőséget a hozott párthatározatok végrehajtására. Egy-két helyen — mint például a kő- telki Ezüstkalász Tsz-ben — a vezetőség ugyan meghallgatja az elhangzott javaslatokat, de sajnos, nem mindig alakítják át határozatokká, megvalósítandó feladatokká. Ebben a tsz-ben már több párttaggyűlésen elmondták a kommunisták, hogy a föld termőerejének a növelésére gondoskodjon a tsz vezetősége az új belépők istállótrá- gváiának a földre való kihordásáról. A vezetőség helyeselte ezt, de nem hoztak határozatot a javaslatból. így aztán a következő taggyűlésen joggal kifogásolták a párttagok, hogy szavuk hiába hangzott el, mert ■ minden maradt a régiben. Ezért ők tettek javaslatot, hogy a feladat végrehajtásáért személy szerint jelöljenek ki felelőst, aki a következő párttaggyűlésen számot ad a munkák állásáról. A helyi párthatározatok végrehajtása mindenütt egyformán fontos, de az újonnan alakult termelőszövetkezetek pártvezetőségeinek elsőrendű kötelességük ez. Az új tsz-ekben több az orvoslásra váró baj, mint a régiekben és fokozott mértékben hasznos a pártszervezet mozgósító, kezdeményező, ellenőrző szerepéitek a kibontakozása. Van már egynéhány új szövetkezet, mint a hunyad- falvi Hunyadi Tsz, ahol a pártvezetőség gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, de ez még nem általánosítható minden szövetkezetre. A járási, városi pártbizottságok igen sokat tudnak tenni azért, hogy a felsőbb pártszervek által hozott határozatok is megvalósuljanak. Ellenőrizzék a párthatározatok végrehajtását, tanítsák meg a községi vezetőket ezen a téren is a fegyelemre. Hasznos dolog volna a községi pártszervezetek titkárainají figyelmét arra is felhívni, hogy minden esetben vezessenek jegyzőkönyvet, mert a papír szeletekre vezetett javaslatok elveszhetnek és oda van az értékes javaslat is. Az alapszervezet vezetőségeinek a munkáját teszi,teljesebbé a párthatározatok végrehajtása. Nem dolgozhat jól egy vezetőség, ha csak a felsőbb pártszervek határozatait valósítják meg és a helyi egyéb tennivalókat figyelmen kívül hagyják. Legyen szerves, fontos része mindenütt az alapszervezet életének a helyi vonatkozású, az alapszervezet által, a kommunisták javaslatára hozott határozatok végrehajtása. Ez elősegíti az eredményesebb gazdasági és politikai munkát. Tóth J. Inerfium — töröli csontok összeillesztésére Két új csehszlovák szakember, Stanislav Studlik és Oldrich Hunacek új fémve- gyületet talált fel, melyet inertiumnak kereszteltek. Az új vegyület törött csontok összeillesztésénél kerül alkalmazásra olyan töréseknél, amelyek egyébként igen nehezen gyógyulnának. Eddig erre a célra az Egyesült Államokból vitáliumot importáltak. Az új fém nemcsak pótolja a vitáliumot, de annál még jobb is, mivel nincsen zavaró hatással a csontra és a környező szövetekre és semmiféle vegyi átváltozáson nem megy keresztül.
