Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-05 / 103. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959 május 5.

Növekedett megyénk gyógyszerellátása

— Két fontos gyógyszer korlátlanul kapható

ellen, melyet régebben pe- nicilinnel gyógyítottak, eredményesen használják orvosaink az új Beacillin-t, mely. szirup és tabletta formájában kerül forgalomba.

A közelmúltban külföldről hoztunk Di-adreson és Pentrit tablettát; komoly devizaösszeget takarítunk meg a velük teljesen azonos hatású Prednisolon és Nit- ropenton tabletta hazai gyártásával.

Gyakori eset, hogy a beteMegyénkben idén tavasz- szal sokkal több gyógyszer fogyott, mint tavaly. Ennek nem az az oka, hogy az emberek „csemegézik” az orvosságot; az ok mélyebb s jelentős hányadában örvendetes is. Természetesen nem a lezajlott influenzajárvány ad okot a vigasságra, hanem az, hogy — a termelőszövetkezeti mozgalom forradalmi előretörése révén — jelentősen megnőtt az SZTK-jutta- tásokra jogosultak száma. Világhírű gyógyszeriparunk hétről-hétre új, nagyhatású készítményeket állít elő — a zavartalan ellátásról pedig a megyei tanács gyógyszertári központjának dolgozói gondoskodnak. Munkájuk nyomán mindritkábban fordul elő, hogy valamely gyógyszer átmenetileg a „hiánycikk” kétes értékű rangjára emelkedik.

Minden megyei gyógytá- runkban korlátlanul kapható immár az Erigon-szirup, a Pulsotyl-csepp. A lábadozók, vitaminhiányban szenvedők, kismamák, fiatal anyák számára igen fontos Polyvitaplex-tablettából is kielégítő készletünk van. — Valamennyi olyan fertőzés

gek bizalmatlanul fogadják, a hazai gyártású, bár valóban teljes értékű orvosságot., Nem értik, miért- kapnak — például — IStopirint Aspirin helyett. A nemzetközi jog gyakorlata szerint az új készítmények összestételét eltitkolni, a gyártást egyetlen gyárra korlátozni nem Szabad. A védettség csupán a gyógyszer nevére

— esetleg a gyártás módjára

— vonatkozik. Összetételére

— tehát hatására — nem.

Német és csehszlovák szakszervezeti vendégek érkeznek Szolnokra

Ma délelőtt a május elsejei ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi vendégek egy csoportja látogat el

Szolnokra. Öt német és két csehszlovák szakszervezeti küldött érkezését várják.

A vendégek tiszteletére

délelőtt fél 11-kor a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa ad fogadást Ságvári Endre utcai székházában. A Programm szerint — a fogadás után — vendégeink a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetet látogatják meg, majd a késő délutáni órákban indulnak Debrecenbe.

Művelődési autóval a tanyavilágban

Néhány napja új színfolttal gazdagodott megyénk kulturális élete. A Művelődésügyi Minisztérium a tanyavilág kulturális ellátásának megjavítására művelődési autót ajándékozott á Szolnok megyei Verseghy Könyvtárnak, Az első művelődési autót Csongrád megye kapta az elmúlt év végén. Ennek tapasztalatait felhasználva, 13 újabb megyének adtak autót, s rövidesen az ország valamennyi megyéjében jár majd ilyen kocsi.

Pártunk művelődéspolitikai irányelveinek tükrében még nagyobb jelentőséget kap ez a tény, hiszen az eddig legelTizenhét iskola

a pot?ondorv...

Persze, jelképes porondról van itt szó. A MŰM ipari tanuló intézetei középmagyarországi területi kulturális versenyének döntőjét tartották meg április utolsó napjaiban Szolnokon. A vendéglátó a MÚM 6í)5-ös „Petőfi Sándor” Ipari Tanuló, Intézete volt. Magasszínyonahí számok i követték egymást. Az ipari tanulók bebizonyították, tíógly nemcsak a szakmájukat, hanem a kultúráit is szeretik. i,

hanyagoltabb területek lakosaihoz jut el igy a kultúra, a jó könyv, az igazi művészet.

A Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár munkatársai nagy lázban vannak, készítik a művelődési autó terveit. A népművelési felügyelőkkel megbeszélve most jelölik ki azokat a helyeket, amelyeket rendszeresen felkeres majd a művelődési autó. Körülbelül 30 tanyai iskolában, tsz központban, vagy egyéb helyen létesítenek kölcsönző állomást, ahová minden négy hétben jutnak ki. Az autón 2— 300 kötet könyvet lehet szállítani, ebből tudnak válogatni a két állomás olvasói, .az autó ugyanis égy napon két helyet érint,

A gépkocsi felszereléséhez tartozik egy hangos keskeny- film-vetítő és egy áramfejlesztő agregátor. így azokon a helyeken is lehet filmet vetíteni, ahol még nincs villany. Az ismeretterjesztő filmek mellett játékfilmek vetítésére is sor kerül.

A művelődési ai^tó tehetővé teszi ifzt is, hogy ismeretterjesztő előadájpkat jagtanali olyan helyeken is' ahová' azelőtt nem jutott ki az előadó. Egy-égy helyen így könyvkölcsönzést, ismeretterjesztő előadást és filmvetítést lehet tartani egyszerre.

Magnetofon és diavetítő egészíti ki még ennek a „mozgó művelődési otthon”-nak a berendezését. A magnetofon lehetővé teszi irodalmi műsorok összeállítását és lejátszását, színesebbé teszi az ismeretterjesztő előadásokat, másrészt a zenei ismeretterjesztésre is mód nyílik. A magnetofon alkalmas riportok felvételére is, így a könyvtárpropaganda céljaira is jól felhasználható. A diavetítő gép a gyerekekkel való foglalkozást könnyíti meg. bár bizonyára a felnőttek is szívesen végignézik a vetítést.

Ezen kívül az autó hetenként egyszer egy-egy járási könyvtár munkáját segíti, lebonyolítja a falusi népkönyvtárak állománycseréjét, vagy állományuk kiegészítését haltja végre, tehát ezt az eddig — részben szállító eszkö£ hiánya miatt — nehézkesen végzett feladatot is ellátja, valamint nagy könnyebbséget jelent- a megyei könyvtár és a járási könyvtárak módszertani és ellenőrző tevékenységében is.

A tanyavilág művelődési gondjainak a korszerű technika felhasználásával való megoldása nem jelenti a végső ütőkártyát. Ezzel csak azt a hosszabb fejlődési időszakot hidaljuk át, amely végül is az állandó jellegű tanyai művelődési központok kialakulásáig szükségszerűen még eltelik. Addig azonban ez a megoldás megteremtheti a tanyai ember számára is az indulási alapot, hogy elérhesse azt a magasabb művelődési szintet, mely á szorosabb tele1 pülésf fbrmák közt ' élőknek már eleve megadatott.

Sági Pál

Szovfef katonák

m?nt«ílík msg Nyeső Pcíer Szolnok -»Icsi- szigeíi lakói életéi

Nyeső Péter ittasan — eddig ismeretlen okokból — lemászott a Tisza-hidon és a merítővason függött. Az arra,járó szovjet katonák derékszíjukat kötötték össze, azon ereszkedtek le az élet- veszélybeft forgó emberhez. A hős harcosok saját életüket veszélyeztetve szabadították ki szinte reménytelen hel-zetéből az ittas embert.

A Nap kel: 4.22 h-kor, nyugszik: 19.01 h-kor. A Hold kel: 3.24 h-kor, nyugszik: 16.43 h-kor.

Időjárás jel en lés

Várható időjárás: Változó felhőzet, ma néhány helyen, holnap több helyen, elsősorban északnyugaton eső. Mérsékelt. később a Dunántúlon megélénkülő szél. Az éjszakai lehűlés a Tiszántúlon erősödik, máshol alig változik. A nappali felmelegedés északnyugaton kissé csökken, máshol nem változik.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—4 fok között, helyenként talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 13—16, keleten 15—18 fok között.

— MA ESTE érkezik Szol nokra a Szovjetunióból &r. MSZBT barátság-vonata. A vonattal több mint háromszáz Szolnok megyei lakos tekintette meg nyolcnapos társaskiránduláson Leningrad és Moszkva nevezetességeit.

— ÚJ SZÉKHAZAT ÉPÍT magának a jászberényi Általános Műszerész KTSZ. AS eddig használt épületet átépítik és ennek következtében a ktsz a város területén több helyiséget fog felszabadítani.

— TÖBBSZAZ NŐI HORGOLT csipkekesztyű kerül az ügyeskezű háziasszonyok munkája nyomán a szolnoki Háziipari Szövetkezet boltjába. — A csipkekesztyűlcön kívül madeira-kötényeket és újabban piké napozókat is készítenek az asszonyok.

— A SZOLNOK MEGYEI Talajerőgazdálkodási Vállalat négy telepén nagymeny- nyiségű szervest ragyát tarolnak?''" Karcagon, TŰrkevcn. 3 ászbe régben. 'és-. Szálnyin n összesen .3235 tonna tőzeges fekáltrágyát és 9019 tonna komposzt-trágyát biztosítottak a mezőgazdaság számára.

— IGNÄCZ BÉLA zagyva- rékasi gépkocsivezetőt megverték az italbolt előtt. — Agyrázkódással szállították kórházba. — Turóczi Klára jászalsószentgyöroyi lakos leesett a motorról — szintén agyrázkódást szenvedett.

— A SZOLNOK Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedési osztálya május 10-én vasárnap délelőtt fél 10-kor a szolnoki Móricz Zsigmond kultúrotthonban ankétot tart a „Vezess balesetmentesen • mozgalom keretében. Az an- kéton több gépkocsivezetőt jutalomban részesítenek.

— ÖT TONNA úgynevezett fogalmi papírt, géppapírt adták el a megyében az I. negyedévben.' Ez körülbelül 1 millió 200 ezer ivet jelent. Természetesen ez csak egyetlen papírfajta: a megye hivatalaiban legalább mégegy- szer annyi papírt használtak el.

— NAPONTA 300 TULIPÁNT. 200 nárciszt, körülbelül 20—30 szál szekfdt adnak el a szolnoki 2. sz. virágboltban.

— AZ ORSZÁG VALAMENNYI MÉH vállalatát versenyre hívta ki a Szol- nok-^Heves megyei . MÉH a pártkongresszus tisztéle- :téré. ■ '

— MÁR MEGKEZDTÉK KARCAGON a birkák nyírását. a gyapjú átvételét. Az első két napon 93 mázsát vettek át. A gyapjú Budapestre, a Gyömrői úti raktárba kerül, itt válogatják, majd tovább adják az iparnak. A terv szerint két hónap alaft 50 vagon gyapjút gyűjtenek be Szolnok megyében.

— JELENTŐS A ZÖLD- EXPORT. Eddig már több mint 100 ezer csomó zöldhagymát indított útra Csehszlovákiába megyénkből a MÉK. A tervek szerint május 20-án indul a zöldborsóexport.

— A 3 ÉVES TERV utolsó

évében, jövőre kezdik el az új karcagi kórház építését. Az új létesítmény megszünteti a jelenlegi kórház széttagoltságát, ugyanakkor 64 ággyal növeli a kórházi férőhelyek számát.

— MEGYÉNKBEN VAN a legtöbb bölcsőde. A dolgozó szülők gyermeltei több mint 720 területi és 700 id ny- bölcsödében vannak elhelyezve. Ez a szám magasabb, mint az országos átlag, tehát megyénk bölcsödével legjobban behálózott.

— VÁSÁRLÁSSAL egybekötött gyermekruha bemutatót rendez a hónap utolsó vasárnapján az Alföldi Állami Aruház. A gyermeknapra rendezett bemutatón új fazonú bébi- és gyermekruhák között válogathatnak az érdeklődők.

— MATÖL MÄR TELJE SEN zöldtakarmánnyal etetik a Jószágokat az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban. A nagv táperejű őszi rozsos keverék haszna már a kísérleti etetéseknél is tapasztalható volt a tejhozam emelkedésénél.

Ezek a délceg csikósok a 6C5~5:ck közül valók és tüzes alföldi csikós számukkal átütő sikert arattak.

* /'/v*AAIVl/WWV>nAA«0/VWS^WVWVWWW^V

95

A ketyegő “

Harcim a kislány... de csak a szünetben. A színpadon sokkal többen vannak. Nemcsak fiatalok és csinosak, hanem nagyon ügyesek, jómozgásúak is. A Martfűi Tisza Cipőgyár termelési eredményei mellett rájuk is büszke lehet

A cím után ítélve az olvasó valami elvarázsolt kutat képzel el robiantikus környezetben, sok csodát látni óhajtó emberrel. Szemei előtt talán már el is vonulnak a beteg öregasszonyok és emberek búcsújáró sora, kik igyekeznek a „ketyegő kút” «, csodát tevő vizéhez. Mások a zilált technikai tudásukkal időzített bomba óraszerkezetét hallják a kút mélyéről és rejtelmesen beszélnek félelmet keltve a környék lakóiban és az arra tévedő idegenben.

Ma még él egyes helyeken, s főként vidéki falvak környékén a misztikum hátasa, az emberek műveltségi hiányából származó félelem és hiszékenység.

Ez az ártatlan betongyűrűs épületektől távol lévő méző- kút 25—30 évvel ezelőtt jó üzlet lett volna azok számára: akik léte és- elmélete az emberek hiszékenységére és tudat lahsáaára volt építve. Lehet; zarándokhelyet képeztek ' volna belőle és semmi esetre - sem igyekeztek válna felvilágosítani az embereket egy ~ egyszerű ’ természétadta jelenségről. „A ketyegő kút”-at, ahogy a Tiszaiig melletti tanyákon ismerik, rejtélyes elnevezésével máris szájra kapták a

környék egyszerű lakói. A kíváncsiság vitt ki bennünket is.

A tsz udvarán érdeklődtünk a „rejtelmes kút” után — megmutathatjuk — volt a válasz kérdésünkre. El is indultunk vagy hatan a szépen zöldelő vetés: borsó, szőlő között. Mentünk vagy hétszáz métert', mikor egy alacsony cementgyűrűs kúthoz értünk.

Az egyik éltes asszony áttetsző hangon mondta: — ez az a kút. Hajoljon csak le,' maga is hallhatja. — Akkor vettük észre, vagyunk már vagy tizenöten, s mindenki figyel bennünket, vajon mit mondanak a városiak.

Lehajolunk a kúthoz, mely tíz méternél * is mélyebb. Alin lehet látni a fenekén, a ttfóháv(ti fedett vizet. Hallgatóiunk. A mélyről egyen-, letes óraketyngés-szerű hangot fog fel fülünk. De mégsem. Ahogy tovább hoVqat- tvk. már nem. is, egyenletes n?ha oyorsgkb: majd ismét cgvcr1őrir>k tűnik. ‘

—Éjjjye-ejnyé, kisfiú, miért dobtad; bele azt*a nagy darab földet? ' •

Hány rsn+fn-nAs a mélyben és a mohé,[

N ngy erővel hntiámzik. A hang gyorsan elül, s a ketyegést már hallani kellene,

azonban a viz felülete még mindig erősen mozog. Varunk. Már a víz felszíne is elcsendesedik, alig mozog. Ismét hallani a „rejtelmes ketyegést”.

Felállunk. Mindenki minket néz, várják, mit mondunk. Az éltes asszony arca diadalmasan néz ránk, mintha mondaná: ugye, hogy „ketyeg”. A mellettünk álló fiatal tsz-tagok arca bizonytalan, gondolkodó. Meg is kérdezzük őket:

— Nos, elvtársak. Mit észleltek?

— Hát nem ketyegés ez kérem — mondják röviden.

Az éltes- asszony úgy néz mint a káromkodóra, gyorsan

kérdezi is:

— Hát mi a csuda akkor?

Legényünk azonban nem

hátrál, egyből válaszol.

— Víz az, néném, az csepeg a gyűrű résein. Mert az ásoítkutak nemcsak alulról kavják a vizet, hanem főként oldalról. — Szerkezet nem lehet — mór. dia félhangosan magának, mert hónapokig egy szerkezet sem jár, ha nem húzzák fel. Majd hangosan a néni felé.

— Tudja, néném, lehet, valaki feltalálta az ,,örökmozgót” és maga is megijedt tőle. Éppen ebbe a kútba dobta — mondta a fiatal némi élccel.

Az éltes asszony tovább aggatja körmét. Meg szeretné védeni a „csodát”.

— Ha víz lenne, a csöppek- nek látszani kellene a tükrén.

— Hogyan látszana, néném, hát nem látja, hogy moha fedi azt vastagon. Hallhatja a tompa hangon is, hogy nem tiszta víztükörre esik a csepp.

— Hát ez igaz — adja be derekát az éltes asszony. — Akkor mégsem csoda ez. Nem ketyeg a kút, hanem víz csöpög bele csak úgy természetesen — mondja egyszuszra, majd húz egyet a vállán, odaszól a többinek:

— Gyerünk akkor, kapáljuk a borsót tovább, nincs itt semmi érdekesség. * Na, gyerünk már, mit bámészkodtok. Otthon js hallhattok ilyesmit, azért ki sem kell jönni a határba.

A fiátal tsz-tag igy szól, mikor az asszony távozik:

— Na, látják, így születtek valamikor a rejtélyes csodák. Nekünk eddig nem hittek, pedig már nem egyszer magyaráztuk nekik, Most, hogy maguk — fordult felénk — mint idegenek és városiak csak helyeslőén bólintottak magyarázatunkra, máris hihetővé vált a szavunk.

Hazafelé jövet többen mondogatták, hogy már majdnem csodát csináltak a „ketyegő kútból”. Még azok is engedték a hírek terjesztését, akik maguk sem hittek benne. „Dehát ez régi szokásé’

— ab —