Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

X. évfolyam, 125. szám. Ara 50 fillér 1959. május 30. szombat. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A repülő fárgyalcaszíal * Okos tsz- ügyes elnök * Úttörők Fóruma A käntyv iUtMpc Ma reggeltől Szolnoktól Jászbei enyig, Kunszentmár­toniéi Karcagig az egész me­gyében könyvsátrakban, pa­vilonokban, utcai árusítóhe­lyeken és guruló könyves­boltokban árusítják egyre nagyobb tömegek nélkülöz­hetetlen szellemi kenyerét, a könyvet. A könyvheteknek nincs túlnagy múltjuk. A huszas évek végén kezdeményezte néhány könyvkiadó, könyv- kereskedő és egy pár író és költő a könyvnapokat. Túl­sókat nem is vártak, nem is várhattak tőle. A könyvnap kevesek ügye volt, a külváro­sokba és a falvakba még ta­lán a híre sem jutott el. Ma a könyvhét, bízvást mondhatjuk, milliók ügye és a szép tartalmas könyvnapi kiadványokat várják még a kis tanyacsoportokban is. Az elmúlt évi ünnepi könyvhét országos mérlege 880.000 kötet könyv 14 és félmillió forint értékben. Az addigi könyvhetekkel szem­ben hatalmas lépést jelentett előre, mert nagy érdeklődés nyilvánult meg a mai tár­gyú magyar irodalom iránt. Ez annak köszönhető, hogy eziek a könyvek bátran nyúl­tak hozzá a mai élet prob­lémáihoz és magas művészi­eszmei síkon dolgozták fel a közelmúlt, az 1956-os ellen- forradalom eseményeit. Az írók és költők közül a kom­munistáktól a „népi” írókig széles skáláját találhattuk a különböző nézetű, de a ha­ladást akaró és szolgáló írók­nak. Ezévben tovább folytató­dik az új magyar irodalom térhódítása. Az ünnepi alka­lomra megjelenő hetvennyolc mű közül tizenkilenc képvi­seli a magyar irodalmat, s az ifjúsági művek közül is hat mai magyar író mun­kája. A kitűnő névsorban a „beérkezett” nagy írók: Dar­vas József, Veres Péter, Ta­mási Áron, Füst Milán, Illés Béla mellett a fiatalok ki­magasló alkotásait is a könyvsátrak pultjain üdvö­zölhetjük. Nagy érdeklődés­re tarthat számot Berkesi András könyve, a Vihar után, amely a véres esemé­nyeket megrendítő színekkel elénk állított „Októberi Vi­har” folytatása. Napjaink és a közelmúlt problémáit tár­gyalják Balázs Anna, Erdős László, Thurzó Gábor novel- láskötetei. Természetesen a magyar és külföldi klasz- szikusoknak, szovjet és nyu­gati írók könyveinek is meg­van a maguk lelkes olvasó­tábora. Megyénkben megkülönböz­tetett szeretettel fogadják a könyvet. A harmincöt üzemi terjesztőnél máris előjegyzé­sek sora bizonyítja, olvas a munkás, biztos ítélettel vá­lasztva ki világnézeti fejlő­désének leghasznosabb segí­tőtársait, színvonalas szóra­kozásának eszközeit. A falu arculatában végbement for­radalmi változás minden kétséget kizáróan az idei könyvnapon is megmutatko­zik majd. Az kétségtelen, hogy az elmúlt évekénél lé­nyegesen nagyobb könyvfor­galomra számíthatunk. A biztos jövő növeli a vásárló­kedvet, meg azután több idő is jut majd arra, hogy a parasztember művelődjék. — szórakozzék, sűrűbben for­gassa a könyvet. A könyvhetet Szolnokon kis ünnepség vezeti be, ame­lyen a paraszti élet kitűnő ismerője, Sarkad! Imre is részt vesz. A könyvhetek sikerén igen sok ember munkálkodik, az íróktól a könyvkötőkig, a szedőktől a terjesztőig. Nyu­godtan elmondhatjuk, jó munkát végeztek. Nekik is köszönhető, ha az idei könyv­hét jól sikerül és eleget tud tenni annak a céljának, hogy a szocialista műveket és a haladó irodalmat még köze­lebb juttassa az olvasói, egyre szélesedő táborához. HRUSCSOV albán fermelőszövef- bezefefcben fed látogatást TIRANA (TASZSZ). A kor­csai nagygyűlés után Hrus­csov. valamint a szovjet párt­ós kormányküldöttség kísé­retében lévő tagjai látogatási tettek a „Maliéi” állami gaz­daságban. A szovjet vendégek ezután felkeresitek a „Bulgarec” ter­melőszövetkezetet. Korcsába visszatérve a szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjai részt vet­tek az Albán Munkapárt Ke­rületi Bizottsága és a Városi Tanács által tiszteletükre adott ebéden. Csütörtökön este Hruscsov és kísérete visszatért Tira­nába. (MTI). iiiNiiimmmiHiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiinmm' Húsz kisnyérmék talál iíj otthonra Ma, kara reggel megyénk nőtanácsainak képviseletében három fős küldöttség utazott a Fóti Gyermekvárosba. E napon délben 12 órakor ke­rül sor a Békés és Szolnok megyék nőtanácsainak gyűj­téséből épített pavilon át­adására. Megyénk nőtanácsai 327 ezer forinttal járultak hozzá a pavilon felépítéséhez, — melyben húsz óvodáskorú kisgyermeknek tudnak ott­hont nyújtani. A hírek sze­rint az épületet már be is rendezték, a gyűjtés összegé­ből még játékokra is jutott. Szolnok megyéből öt apróság kerül majd a Fóti Gyermek- város újonnan emelt pavi­lonjába. Korszerűsítik a vasútvonalat Szajol és Csugar között A Tiszatenyőn átutazók az utóbbi időben a kis állomá­son szokatlan arányú sürgés- forgás tanúd lehettek. Szor­gos munkáscsapat szerelte össze, illesztette helyre a vál­tókat, kitérőket Mérnökök jelentek meg a szentesi ka­nyarban, nyomukban íigurán- soík, piros-fehér rudakkal, szintező-oszlopokkal felsze­relve. A jó ütemben haladó munkákról Bornes Nándor MÁV műszaki főtanácsossal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium egyik vezető dolgozójával beszélgettünk. — Ezek a munkák szerve­sen illeszkednek bele a MÁV vonalak korszerűsítésébe — mondotta. — A hazánk egész területére kiterjedő munkák természetesen Szolnok megye közlekedését is javítják, megkönnyítik vasutasainak dolgát Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy — néhány év múl­tán — Szentes irányába Is gyorsvonatokat közlekedtes­sünk! Bomes Nándor elvtárs meg­említi, hogy a töltés nagyobb- arányú átépítésére nem ke­rül sor. Megmagyarázza, hogy régebben oly módon csatla­koztatták az egyenes pálya- • köríveikhez, hogy közéjük harmadfokú pa­rabola görbéjének megfelelő síneket illesztettek. A jelen s a jövő: a klotoid-görbéé; a pálya egyes pontjait annak a táblázatnak segítségével tűzik ki, melyet Nemesdy Ervin, a Műszaki Egyetem vasútépítési tanszékének docense készí­tett. A korszerű ívekkel ellá­tott pályán nagyobb sebesség­gel közlekedhetnek veszély­mentesen a vonatok. — Hangulatos útirajzokba, jóllehet, illák a kerékkattogás — folytatja partnerünk tájé­koztatóját — korunk vasúti közlekedéséből azonban ki kell szorítanunk. Mi, vasuta­sok, azt szoktuk mondani, hogy a pályának az a része a legdrágább, ahol nincsen sín .. ■ Azaz pontosabban: az a néhány millimeters hézag, mely a 12—24 méter hosszú síndarabok között látható. Képzeljünk el egy 120—150 tengelyes szerelvényt! Ahány kerék a hézaghoz ér, annyi­szor döccen a kocsi, annyi csapást mér a talpfára, sínre. Egyetlen kerék csapás —meg­rakott vagon esetében — mintegy ötezer kilogrammos ütésnek felel meg. Ezeket szünteti meg a hegesztett sí­nek alkalmazása. — A réseket eltüntethetjük — jegyezzük meg, — ám ho­gyan küzdjük le a hótágu­lást? — A vizsgálatok során ki­tűnt, hogy a sínek hő tágulás okozta nyúlása helyett fe­szültség lép fel, mely függet­len az összehegesztett sín hosszától. A felmelegedés kö­vetkeztében fellép ugyan bi­zonyos feszültségtöbblet a sí­nekben, de ezt ellensúlyozza, hogy az ütődésekből és más hatásokból fellépő feszültsé­gek megszűnnek. Országszer­te szerzett kedvező tapaszta­lataink alapján tehát nyugod­tan elhelyezhetjük idén Sza­jol és Csugar között a hézag­mentes pályát; amint azt ta­valy Mezőtúr és Csugar kö­zött már megtettük. Valóban kellemesebb síma. zökkenőmentes pályán utazni — ezt nem kell bizonygat­nunk. Érdekes, hogy nemcsak kellemes, de olcsóbb is. Le­számítva a mozdonyok, ko­csik, a szállított áru kímé­lését — lényegsen csökkenti a pályafenntartási költsége­ket. A „lényegesen" ehelyütt nem általánosság, nem szó virág: kb. 50 százalékos költ­ségcsökkenést jelent a fenn­tartásban a MÁV, a népgaz­daság számára.­II párt megalapozott, he'yes agrárpolitikája találkozott a parasztság széles rétegeinek érdekeivel és akaratával Pénteken délelőtt, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete Székhazának nagytermében ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanácselnöke, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Közpponti Bizottságának tagja, K. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium Szövetke­zetpolitikai Főosztályának vezetője, a párt Központi Bi­zottságának tagja, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, továbbá neves tudósok és gyakorlati szak­emberek. A tanácskozást Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd Dobi István tartotta meg elnöki beszámolóját. Dobi István beszéde szántóegységre vonakoztatva. — Az elmúlt gazdasági év­ben a termelőszövetkezetek országosan 10 073 forint kö­zösből eredő jövedelmet biz­tosítottak, minden egyes szö­vetkezeti tagnak. A verseny­ben résztvevő termelőszövet­kezetek közül a székesfehér­vári Szabad Élet Termelőszö- vetkezetben 25 007 forint, a besmyői S-allai Termelőszövet­kezetben 23 117 forint közös jövedelem jutott egy-egy tag­ra. — Jelentősen megnöveke­dett a termelőszövetkezeti tagok részvétele a közös Dobi István bevezetőben a termelőszövetkezeti gazdasá­gok eredményeivel foglalko­zóit. — Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a terme­lőszövetkezetek az 1957—58- as gazdasági évben megtar­tották fölényüket az egyéni termelőikkel szemben, sőt á termelés számos területein tovább növelték azt — Az elmúlt gazdasági év­ben szövetkezeteink országo­san 1,8 mázsa búzával, más­fél mázsa rozzsal, 1,4 mázsa burgonyával, 12,7 mázsa cu­korrépával termeltek többet katasztrális holdanként mint az egyéni gazdák. Százalék­ban kifejezve ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok búzából 27 száza­lékkal, rozsból 28 százalék­kal, tavaszi árpából 16 száza­lékkal, zabból 10 százalékkal, burgonyából két. és fél szá­zalékkal, cukorrépából pedig 12 százalékkal több termést takarítottak be katasztrális holdanként mint az egyéni termelők. — A termelési versenyben élenjáró tizenöt termelőszö­vetkezet átlagában száz ka­tasztrális hold szántóterületre a fontosabb növényféleségek- ből jutó termésmennyiség ke­nyérgabonából 313, árpából 174, kukoricából 237, cukorré­pából pedig 634 mázsának fe­lel meg. Ezek a mennyiségek száz kataszjtrális hold szántó­ra számítva kenyérgabnából 92 mázsával, árpából 55 má­zsával, kukoricából 82 mázsá­val, cukorrépából 245 mázsá­val haladják meg a szövetke­zetek országos eredményeit. — A termelőszövetkezetek növénytermelésében még mindig hiba, — bár az utóbbi években jelentés az előrehaladás —, hogy a közös terület viszonylag kis százalékán termelnek kukoricát, ami pedig az egyik legfontosabb takar­mányalapot biztosítja. Másik fogyatékosság, amely­re megítélésem szerint fel kell figyelnünk, az, hogy a szövetkezei! gazdaságokban tovább csökkent az öntözött terület aránya és úgy vélem, hogy az illetékeseknek körül­tekintően meg kellene vizs­gálni ennek okát. Több ter­melőiszövetkezetben kihaszná­latlanul hagyják az öntözésre beállított, drága költségen már kiépített területeket is. — A szövetkezeti gazdasá­gokban mintegy 1,5 százalék­kal növekedett az istálló trá­gyázott terület. 1958-ban már a közös terület 19,9 százalé­kát istállótrágyázták. Lénye­gesen megnőtt az egy katasz- trális hold szántóterületre felhasznált műtrágyamennyi­ség is, amely az 1957. évi 32,6 kilogrammról 1958-ban már 97,8 kilogrammra növekedett, — Az átmenetileg háztáji gondozásban tartott, közös állatállománnyal együtt a termelőszövetkezetek állat­állománya számosállatban kifejezve 370.423-ra emel­kedett a tavalyi 192.352- vel szemben. Az idei szövetkezeti felfejlődés egyik fontos tényezője, hogy fejlett állattenyésztő vi­dékek kerültek szocialista gazdálkodásba, amely széles lehetőségeket teremt a ter­melőszövetkezetek állatte­nyésztésének gyorsabb fej­lesztésére. bad Élet Termelőszövetkezet­ben, a fel nem osztható szö­vetkezeti alapot 1496 forint­tal, a tiszta vagyont 2767 fo­rinttal, a gazdálkodási ered­ményük 45 százalékával nö­velték a múlt évben minden munkában is. Ennek két említésre méltó oka van, az egyik, hogy a szövetkezetekben az egy tag­ra jutó terület 1958-ban 0,7 katasztrális holddal, a szántó- | terület pedig fél katasztrális l holddal növekedett 1957-hez (képest. A másik pedig, hogy ! a szövetkezetekben tovább javult a munkához való vi­szony. Mindezek következté­ben az egy tagra jutó teljesí­tett munkaegységek száma az 1957. évi 298 ról 322-re növe­kedett. — Örvendetes a készpénz- részesedés arányának szá­mottevő növelése. Amíg 1957- ben az egy tagra jutó része­sedés 66 százaléka volt a ter­mészetbeni és csak 34 száza­léka a készpénz, addig 1958- ban már a készpénzrészese­dés aránya 50 százalék volt. Még jobb az arány a 15 élen­járó szövetkezet átlagában, ahol a természetbeni részese­dés 31 százalék, a készpénzré­szesedés pedig 69 százalék volt. A tsz-ek közötti verseny eredmé* nyéről Dobi István ezután a ter­melőszövetkezetek közötti verseny eredményéről beszélt. — A Minisztertanács ván­dorzászlói és a pénzjutalmak elnyeréséért versenyző ter­melőszövetkezetek közül a megyed és a fővárosi verseny- bizottságok a Termelőszövet­kezeti Tanács Titkárságához 121 termelőszövetkezet gaz­dálkodási eredményeiről el­készített és általuk is ellen­őrzött anyagát terjesztették fed elbírálás végett. A ver­senyben természetesen a ter­melőszövetkezetek százai vet­tek rései, azonban a járás: és megyei értékelésinél csak a legjobbak kerültek tovább. (Folytatás a 2. oldalon) Gazdagprogramú ifjúsági találkozó Martfűn — Az elmúlt évben a ter­melőszövetkezeti gazdaságok tovább növelték közös vágyó- nukat, amely egyrészt az ez- évi és a következő évék ter­melését alapozza meg, más­részről pedig éppen a terme­lés megalapozása révén, biz­tonságossá teszi a tagok ré­szesedését is. A termelőszö­vetkezeti gazdaságok egy év alatt az össees terület minden katasztrális holdjára számít­va, álló vagyonukat 333 fo­rinttal, a fel nem osztható szövetkezeti alapot 102 forint­tal, összes vagyonukat 40" fo­rinttal, a tiszta vagyont pedig 104 forinttal növelték. — A termelési versenyben élenjáró termelőszövetkezetek közül a saékesfeb f t-vári Sza­A KISZ szolnoki járási bi­zottsága és a martfűi Tisza Cipőgyár üzemi KISZ bizott­sága járási ifjúsági találko­zót rendez június 28-án Mart­fűn. A találkozón résztvesz- nek a szolnoki járás KISZ szervezeteinek fiataljai és az ország más vidékéről is több fiatal. A találkozó programja szépnek Ígérkezik. Délelőtt 10 órakor a fiatalok színpom­pás felvonulása után nagy­gyűlés kezdődik. A nagygyűlés után sport és kulturális bemutatókban gyönyörködhetnek a fiatalok és vendégeik. A kultúrális program szép élményt nyúj­tó része a Ságvári Endre kul­túrális seregszemlén fellépő kultúrcsoportok — énekka­rok, színjátszó és tánccsopor­tok fellépése. A sportmüsoi keretében rendezik meg a járási Spartakiád döntőt. — Ugyanakkor az MHS repü­lőbemutatóval egészíti ki a programot. Este tábortűzzel és utca­bállal búcsúztatják a napot a találkozó résztvevői.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom