Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 30. A Termelőszövetkezeti Tanács ülése A REPÜLŐ TÁRGYALÓASZTAL Amikor ezeket a sorokat kopogja az írógép, a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei, Herter amerikai külügy­miniszter gépén Genf felé tartanak. Ilyen utazásra még nem volt példa a diplomácia történetében: nemcsak az áll előzmény nélkül, hogy a négy nagyhatalom külügymi­nisztere egy repülőgépen uta­zik, hanem méginkább az, hogy az óceán' és a száraz­föld fölött a nemzetközi kér­dés legégetőbb, megoldásra váró kérdéseiről vitáznak. Mire azonban cikkünk az ol­vasó elé kerül, a gép már célhoz ért. A gép célhoz ért, azonban nem tudjuk, hogy a tárgya­lások vajon hasonlóképpen eredményesek voltak-e? Mert manapság könnyebb néhány óra alatt megtenni a távol­ságot New York és Genf kö­zött, mint néhány lépést tenni előre a hidegháború frontjának felszámolására, az egymáshoz való közeledésre. Mindennek ellenére azonban — ma jobban, mint bármi­kor — reménykedhetünk ab­ban, hogy a reülőgép nem­csak Amerikából Európába vitte az államférfiakat, ha­nem a megegyezéshez Is kö­zelebb hozta őket. Ezt indo­kolja a genfi tárgyalások első két és fél hetének menete. Mint ismeretes, az első hé­ten és méginkább a tárgya­lás megkezdése előtt igen sok vészmadár azt károgta Nyugaton, hogy a tárgyalások meghiúsulnak, kudarcra van­nak ítélve. Voltak, akik eleve halálra ítéltnek tartották a genfi kísérletet. Azonban a szovjet delegáció szívós bé- kediplomáciájával már kez­detben jelentős sikereket ért el, így elsősorban azt, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság képviselői Nyugat­németország képviselőivel egyenlő státusban vesznek részt az értekezlet munká­jában, ami az NDK úgyne­vezett de facto, gyakorlati elismerését jelenti. A nyugati hatalmak a tár­gyalás első hetében beter­jesztették csomagtervüket. A csomagterv lényege, mint arra a szovjet diplomaták rámutattak, az volt, hogy az összes bonyolult európai kér­déseket, így a biztonság kér­dését, Németország egyesíté­sét, stb. egyetlen csomagba kötötte, amelyből az alapfel­tételezés szerint nem lehetett volna egyetlen javaslatot sem különválasztani, kiemelni. A Szovjetunió ezzel szemben benyújtotta a német béke- szerződés gondosan kidolgo­zott tervezetét, amely meg­oldaná a legégetőbb problé­mákat, megszüntetné a tűz­fészket Európa szívében. A tárgyalások menete ez­után is rácáfolt a pesszimista jósokra. Ugyanis bárhogyan mesterkedett a nyugatnémet küldöttség, nyilvánvalóvá vált a csomagterv irreali­tása, valószerűtlensége, ami éppen „csomag” voltában rejtőzik. Ha azokat a kérdé­seket, amelyek rögtön meg­oldhatók, olyanokkal kötik össze, amelyek viszont bo­nyolultságuknál fogva csak hosszú idő múlva rendeződ­hetnek, s ha mindezt elfo- fogadhatatlan feltételekkel bástyázzák körül, akkor nyil­vánvaló, hogy nem lehet megegyezni. Amikor a genfi tárgyalásokat megelőző pá­Llést tartott a Ságiári Endre hulturális seregszemle operatív bizottsága (Folytatás az első oldalról) Ez év március 31-én a már közös gazdálkodást folytató, valamint a nyárvégi kezdés­re alakult mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és terme­lőszövetkezeti csoportok együttes száma: 4.517. összes közös földterületük; 4,013.835 katasztrális hold, amelyből szántó: 3,120.587 katasztrális hold. A termelőszövetkezetek összes földterülete és szán­tóterülete 1958. december 31-éhez viszonyítva több. mint kétszeresére növeke­dett. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben és terme­lőszövetkezeti csoportokban közös gazdálkodást folytató és belépett családok száma az 1958. évi december 31-én nyilvántartott 143.229-ről 446.229-re, a tagok száma pe­dig 168.920-ról 512.062-re emelkedett. A belépő családok túlnyo­mó többsége földdel ren­delkező, s ezen belül is igen jelentős rész a közép­paraszti család. Amíg az elmúlt év végén az összes szövetkezetben gazdálkodó család 49 száza­lékának volt saját földje és 51 százaléka földnélküli volt, addig jelenleg az ösz- szes család 82 százaléka föld­del rendelkező és csupán 18 százaléka földnélküli. A múlt évi december 31-től ez év március 31-ig a 0—7 kataszt­rális holdig terjedő földterü­lettel rendelkező szövetkeze­ti családok aránya 31.3 szá­zalékról 50 százalékra, a 7— 15 holdasoké 15 százalékról 27 százalékra, a 15 holdon fe­lülieké 1.4 százalékról 5 szá­zalékra növekedett, Végered­Mélyreható A szövetkezetek ellenfor­radalom utáni fejlődését az jellemezte, hogy a tagoknak a szövetkezethez való ragasz­kodása megnövekedett, szor­galmas munkával rövid idő alatt eltüntették az ellenfor­radalom következtében, kö­zös gazdaságaikat ért káro­sodásokat. Az utóbbi évek­ben különösen növényterme­lésben az országos aiiagot lé­nyegesen meghaladó eredmé­nyeket mutattak fel. Mind­ezek eredményeképpen meg­növekedett a szövetkezetek és szövetkezeti parasztok te­kintélye az egyénileg dolgo­zó parasztság előtt. Paraszt­ságunk mind szélesebb réte­gei ismerik fel, hogy a mo­dem nagyüzemi mezőgazdasá­gi termelés az egész világon A szövetkezeti községek alakításának módszere ösz- szehasonlíthatatlanul jobb. kedvezőbb feltételeket nyújt az érdekelt községekben a szövetkezeti közhangulat ki alakítását, a szövetkezeti gazdálkodás megindítását, a gazdálkodás feltételeinek megteremtését, saját erőfor­rások mozgósítását illetően. A termelőszövetkezeti moz­galom előbbiekben emlí­tett. nagyarányú számbeli fejlődése csak akkor je­lenthet végleges sikert és hozhat megfelelő eredmé­nyeket, ha a megalakult és nagyobb mértékben megnö­vekedett szövetkezetek szervezetileg és gazdasági­lag a lehetőségekhez mér­ten rövid időn belül meg­szilárdulnak. 50.000 frank — ez az ára egy délolaszországi gyermek­nek. A newyorki „gyermek­tőzsde” ügynökei, akik évek óta keresztül-kasul járták Olaszországot, ennyit fizet­nek értük. Nagyon jó üzlet ez, hiszen ha az „árut” az amerikai piacon értékesítik. 250.000 franknak megfelelő összeget kapnak értük. Az olasz hatóságokat lassan már nyugtalanítja, hogy egyre több árvát szállítanak kül­földre és a délolaszországi szegény szülők nyomorukból ményben ez azt jelenti, hogy ez év koratavaszán a dolgozó parasztságunk jelentős, föld­del rendelkező rétegei indul­tak el a szövetkezés útján amit összefoglalóan és meg­győzően fejez ki az, hogy a tagok által bevitt saját föld aránya a szövetkezetek hasz­nálatában lévő összes föld­területhez képest, három hó­nap alatt 21 százalékról 71 százalékra emelkedett. Jelenleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átlag- területe mind összes terüle­tüket, mind szántóterületü­ket véve alapul, közel két­szeresére növekedett és je­lenleg egy szövetkezet át­lagterülete szántóban 743 ka­tasztrális hold, összterület­ben pedig 959 katasztrális hold. Az összes földterületü­kéit véve. a 400 katasztrális hold alatti mezőgazdasági termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok együttes aránya a szövet­kezetek összességéhez képest 59 százalékról 33 százalékra csökkent, míg a 401-től 1.000 katasztrális holdasoké 33 százalékról 37 százalékra és az 1.000 katasztrális holdon felülieké 8 százalékról 30 százalékra növekedett. E szép eredmények elérését a munkás-paraszt hatalom­nak az ellenforradalom után történt megerősödése tette lehetővé. A Magyar Szocialista Munkáspárt megalapozott, helyes és eredményes agrárpolitikája találkozott a parasztság széles rétegeinek érdekei­vel és akaratával. változások utat tör magának, s hogy ha meg akarjuk állni helyünket a nemzetközi gazdasági küz­dőtéren, mi sem maradha­tunk meg az elaprózott kis- parcelláink keretei között. Az eddigiektől jelentősen eltérő és általános jellemző­je volt az ez évi gyors fej­lődésnek a szövetkezeti köz­ségek alakulásá. A mezőgaz­daság szocialista átalakulá­sának ez a módszere már az eddigi tapasztalatok alapján is kedvezőnek értékelhető. Egy-egy községnek, település­nek a szövetkezeti gazdálko­dásra egyszerre történő átté­rése lehetővé teszi számunk­ra a szövetkezeti nagyüzemi táblák kialakítását, közbeeső tagosítások végrehajtása nélkül, — Ez év elején a szövet­kezeti községek százainak megalakulása során a fejlő­dés gyors üteme miatt, az el­lenségnek nem volt lehetősé­ge a munka akadályozására, zavarására. Azóta a mező- gazdaság szocialista építésé­nek ellenségei a szocializ­mus falun történő előrehala­dásán érzett elkeseredésük­ben, a nyugati hírügynöksé­gek, rádiók támogatásával, imitt-amott igyekeznek za­vart kelteni. Egész sorát hal­lani a sokszor egészen osto­ba, de mindenképpen kárté­kony szándékú híresztelések­nek. Természetesen az esetek túlnyomó többségében ezeket a híreszteléseket a termelő­szövetkezeti tagok és a dol­gozó parasztok maguk is gyermekeik „értékesítésével” keresnek kiutat. Az üzlet eddig nagyon vi­rágzó volt: az amerikai ve­vők körében a kereslet szün­telenül növekedett és ezért egyre több szállítmány in­dult Amerikába. Pár nappal ezelőtt azonban kitört a bot­rány. Amikor 90 2—8 év kö­zötti olasz gyermeket akar­tak Amerikába vinni, az olasz kormány kijelentette, hogy „kiskorú gyermek csak szülei társaságában utazhat Amerikába,” elítélik, munkájukat a párt és kormányzat két és féléves őszinte, világos és embersé­ges politikájából nyert biza­kodással, zavartalanul vég­zik. — A termelőszövetkezeti mozgalom már tíz évre te­kinthet vissza, mégis a most szövetkezetbe lépő dolgozó parasztoknak, sok, bár nem teljesen ismeretlen, de szá­mukra új fogalommal kell megbarátkozniuk. Az, hogy a szövetkezeti élettel járó, szá­mukra új jelenségekkel, mint igazgatóság, elnök, agronó- mus, brigádvezető, munka­egység, milyen gyorsan és eredményesen ismerkednek meg, sokban függ attól, tu- dunk-e az új közösségben olyan szellemet kialakítani, amelyben minden egyes tsz- tag érzi, és érti, hogy a ter­melőszövetkezet gazdája, tu- lajdosona. — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új szö­vetkezetek vezetői, akiknek nagyüzemi vonatkozásban gyakorlati tapasztalataik még nincsenek, határozottan igénylik és nagyon szívesen fogadják régebbi termelő- szövetkezetek tapasztalt ve­zetőinek segítőszándékú ja­vaslatait. Az ilyen segítség- nyújtásban és tanácsadásban mindig törekedjünk arra, hogy az új szövetkezeti ve­zetők már most szokjanak hozzá a termelőszövetkezeti élet természetéből, lényegé­ből folyó alapvető törvény­hez, ahhoz, hogy a szövetke­zet a tagoké. Ahol a vezető­ség mindenben szorosan a tagokkal együttműködve, vé­leményükre és ennek alapján segítségükre támaszkodva dolgozik, a szövetkezet éle­tében a még esetleg előfor­duló rosszindulat sem tehet kárt. — Az őszi kezdésre alakult szövetkezetekben hasznosí­tanunk kell minden olyan kezdeményezést, amely a közös gazdálkodás megin­dítására és megalapozásá­ra irányul. Kormányzatunk a termelő- szövetkezetek tömeges ala­kulása után, a rendelkezésre álló anyagi eszközök mozgó­sításával, a népgazdaság ere­jéhez mérten mindent elkö­vetett és a jövőben is el fog követni, hogy megfelelő tá­mogatást nyújtson az új, kö­zös gazdaságok elindításá­hoz. Népgazdaságunk korlá­tozott teherbiróképessége megkívánja, hogy a szüksé­ges anyagi eszközök előte­remtése céljából minél szé­lesebb körben mozgósítsuk a szövetkezetbe tömörült pa­rasztság saját erőforrásait, melyhez, mint alaphoz, az ál­lam erejéhez képest hozzá­járul. Dobi István példaként még megemlítette több, más, újonnan alakult termelőszö­vetkezet őszi felkészülését, majd így folytatta: — Helyesnek tartjuk az olyan kezdeményezéseket is, amelyek szerint a közös gaz­dálkodás feltételeinek meg­teremtése érdekében dolgozó vezetőknek és tagoknak munkaegységet írnak jóvá, amely a közös gazdálkodás megindulása után, a jövő gazdasági évben kerül kifi­zetésre. Feladatunk, hogy az ország különböző vidékein fellelhető, hasonló kezdemé­nyezéseket a legmesszebb- menően támogassuk, s minél több helyen megvalósításra javasoljuk. — A feladatok megoldásá­ban a párt- és állami szer­vek dolgozói mellett, nagy segítséget nyújthatnak a Ter­melőszövetkezeti Tanács tag­jai és megyei megbízottai is. Ezért nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy a tanács tagjai, megbízottai mindenütt bekapcsolódva a munkába, a legszorgalmasab­ban az illetékes szervekkel együttműködve dolgozzanak. Mozgósítsanak minél több, a körzetükbe tartozó ter­melőszövetkezet erre alkal­mas elnökét, vezetőjét és velük együtt nyújtsanak ha­tékony konkrét támogatást az új, vagy a közös gazdál­kodást még nem folytató termelőszövetkezeteknek — fejezte be beszédét Dobi István. (MTI.) Az ülésen megállapodtak az ünnepség végleges rend­jében. A vonattal érkező cso­portokat reggel a MÁV fú­vószenekar fogadja az állo­máson. Minden csoportot két tagú fqgadó-küldöttség kisér egész nap. Megállapodtak ab­ÜNNEPI KÖNYVHÉT! ÜNNEPI ÚJDONSÁGOK! * Balázs Anna : Éjjel A kiváló írónó novellásköteté- ben olyan eseményeket ábrá­zol, melyek izgalmasabbak egy kalandregénynél is. kve 20.— Berkest András: Tikár után Az író első regénye az „Októ­beri vihar” a múlt év egyik leg­nagyobb könyvsikere volt és na­pok alatt szétkapkodták, A ré­gen várt „Vihar után” az „Ok­tóberi vihar” szerelmespáriának és többi szereplőjének további sorsát mutatja be az olvasónak. kve 26.— Illés Béla: Anekdoták könyve A derűs, olykor nevettető, — máskor megható történetek sze­replői sorában korunk számos hírességével, nagy emberével ta­lálkozik az olvasó és közvetlen közelségből Ismerheti meg őket. kve 20.— Az Ünnepi Könyvhét összes újdonságait mától kezdve árusítják a könyvsátrak és az Állami KÖNYVESBOLTOK. ban is, hogy a Kossufh-tér rendezési munkálatai miatt az eredeti tervtől eltérően az ünnepség színhelye a színház előtti térség lesz. Az impozáns felvonulás során a menetet a szovjet hő­si emlékművön elhelyezendő koszorú nyitja meg, amelyet két egyenruhás kiszes visz. Utána ötven úttörő virággal, majd ötven fős zászlós KISZ szakasz következik. Három fúvószenekar indulóira me­netelnek ezután az ifjúsági, majd felnőtt énekkarok, utá­nuk pedig a tánccsoportok. A menetet a mezőtúri Hon­véd zenekar zárja. Délelőtt szakmai bemutatókra kerül sor, délután az egyes ének­karok. tánccsoportok, zene­karok részére szakmai érté­kelést tartanak a Budapest­ről meghívott szakemberek. Az esti díszelőadásra a dél­előtti bemutatókon legjob­ban szerepelt csoportokat hívják meg. A résztvevők va­lamennyien megkapják a kulturális seregszemle szép díszjelvényét, az egyes cso­portok pedig okleveleket, emlékplaketteket kapnak. IIIIIMIIIIIIMIIIIIIIIIIItlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHMIIlll SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora máj. 30. szombat este 7 óra: HOTEL NEVADA rizsi értekezleten a mere­vebb politikát követő fran­cia és német küldöttek elfo­gadtatták az angolszász ha­talmakkal a csomagtervet, éppen erre számítottak. A tárgyalások fontossága azonban annyira nyilván­való, hogy a nyugati hatal­mak végülis rákényszerültek a csomag felbontására és elő­terjesztették a berlini meg­egyezés tervét. Ieaz uevan, hogy ez a javaslat szintén elfogadhatatlan feltételeket tartalmaz: azonban már első pillantásra világos, hogy nem tekinthető másnak, mint egy maximídista kiindulópont­nak, hogy később azt mond­hassák: a Nyugat engedmé­nyeket tett. A berlini kér­désre iráryította a figyel­met Walter Ulbricht leg­utóbbi nyilatkozata is, amely arról szól: milyen politikát folytatna a Szovjetunióval való békeszerződés megkö­tése után az NDK kormánya. Nyilvánvaló tehát, hogy a bizalmas tanácskozásokon a külügyminiszterek most már érdemben vitatkoznak Nyu- gat-Berlin helyzetének ren­dezéséről, a különböző lehe­tőségekről. Tehát tárgyalnak, nem a hidegháborús irány­zat tör előre, hanem a meg­egyezési készség nyilvánul meg. A Szovjetunió és legna­gyobb részben a nyugati ha­talmak megnyilatkozásai is elsősorban azokat a pontokat emeli ki, amelyekben közele­dés mutatkozik. Ezen kívül a külügymi­niszteri értekezlet során — mint azt a világsajtó meg­állapította — jelentősen elő­rehaladtak az atomkísérletek betiltásának problémájáról folytatott tanácskozások: a miniszterek bizalmas megbe­szélésein sok szó esett ezek­ről a kérdésekről is. Hrus­csov és Macmillan, valamint Eisenhower levélváltása is arra mutat, hogy közelebb került a megegyezés lehető­sége. Természetesen két-három hét alatt, vagy éppen egy repülőúton nem lehet begyó­gyítani a kettéosztott világ fájó sebeit. De nem kétséges, hogy előbb-utóbb a tárgya­lások gondolata és módszere célhoz ér. — baracs — HlllllllllimillllllllllllllllllllllllllllllllMMIIIII A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR (elvételre tere« esztergályos, általános lakatos szakmunkásokat, valamint mezőgazdasági géptervező mérnököt és ipar! gyakorlattal és ké­pesítéssel rendelkező, utó- kalkulációban és könyvelés­ben jártas számviteli vezetőt, akik legalább 5 éves szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek. Ezenkívül az 1959/60-as tan­évre érettségizett ipari tanulókat Iskoláz be a vállalat esztergá­lyos és villanyszerelő szakmá­ban. Jelentkezni lebet a vállalat munkadgyl osztályán. FIGYELEM! FIGYELEM! Május 30-tól június 6-ig Gyermeknapok / / az Állami Áruházban Május 31-én (vasárnap) nyitva fél 11—17 óráig. Árusítással és gyermek divatbemutatóval egybekötött kiállítás Gyermekruha bemutató 15 órakor az ÄRUHÄZBAN. Udvarias, előzékeny kiszolgálással várjuk vásárlóinkat. ALFÖLDI ÁLLAMI ÁRUHÁZ SZOLNOK, SAG VARI ENDRE U. 2. A tsz-ek megszilárdítása a legfontosabb feladat HiiMiiMiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiirniiiiHiMiiiiiMiiiHiiiiminiimimiiiiimimmiimiinMiiiii „Gyermektőzsde" Amerikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom