Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-05 / 103. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959 május 5. fl Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának Megyénk középiskoláinak KISZ munkájáról felhívása a két Németország lakosságához Berlin (ADN). Berlinben ülést tartott a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa. Az "ülésen, amelyen mindkét Németország legkülönbözőbb rétegeinek képviselői felszólalásaikban a német békeszerződés megkötését követelték, Otto Grotewohl miniszterelnök beszédet mondott. Elítélte azokat a nyugati kísérleteket, amelyeknek az a céljuk, hogy már eleve megmérgezzék a genfi értekezlet légkörét. A két német állam konfe- derációjáról szólva Grote- wohl a többi között kijelentette: e kérdés megoldását kétségtelenül elősegítené, ha megkötnék. a német békeszerződést. Hangsúlyozta, hogy a konföderációs tárgyalások csak paritásos alapon vezethetnek sikerre. Grotewohl a továbbiakban rámutatott, érthetetlen, hogy a Német Szociáldemokrata Párt vezetősége tárgyalásokat javasol a két német állam között, ugyanakkor azonban elutasítja a megegyezést a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályának pártjával. Az Országos Tanács végül egyhangúlag elfogadta a két Németország lakosságához szóló felhívást. A felhívás bevezetőül rámutat, hogy 1959-ben a béke erői nagy eredményt értek Németországban és világszerte. M'<jus 11-én Géniben megkezdődik a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az AdenPanama City (MTI). Mint az AP és a Reuter jelenti, az Amerikai Államok Szervezetének Vizsgálóbizottsága befejezte munkáját és hivatalosan megállapította, hogy a partraszállási akcióval kapcsolatos válság megszűnt. A auer-kormány politikája kudarcot vallott. Adenauer politikájának zsákutcába kellett vezetnie, mert ellentétben áll a német nép és az összes békeszerető népek érdekeivel. — Most — folytatódik a felhívás — gátat kell vetni a német militarizmusnak és békeszerződést kell kötni Németországgal. Nyugat-Német- crszágban egyre többen hangoztatják, hogy nem engedik magukat Adenauer és Strauss által politikai Sztálingrádhoz vezetni. Az elmúlt hónapokban Keleten és Nyugaton élő német hazafiak Tunisz (MTI). Az AP tudósítója ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyben Mohamed Jazid, az Ideiglenes Algériai Kormány tájékoztatás-ügyi minisztere kijelentette, hogy „több meglepetést’“ tartogatnak a francia hadsereg számára, de ugyanakkor hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni a négy és fél éve húzódó háború megszüntetéséről. Hangsúlyozta: „Az elkövetkező hónapok meglepetésekHanoi (MTI). Saigoni sajtójelentések szerint április 29- én a Ngo Dinh Diem-klikk elPanamában partraszálúak közül az utolsó hcit fegyveres vasárnap megadta magát. Fernando Lobo, az AÁSZ Vizsgálóbizottságának elnöke kijelentette: nincs bizonyíték arra, hogy valamilyen külföldi kormány támogatta volna a partraszállást. milliói fennhangon követelték, hogy tegyék szabaddá a német békeszerződés megkötéséhez vezető utat. Aki őszintén akarja az újraegyesítést, annak a béke- szerződés megkötéséért kell harcolnia. A nyugatberlini helyzetről szólva a felhívás rámutat, hogy ez súlyos veszély Európa békéjére. Méltán lehet várni a külügyminiszteri értekezlettől, hogy rendszabályokat foganatosít e veszélyes góc felszámolására és közelebb hozza a nyugátber- lini kérdés megoldását. kel szolgálnak majd a francia hadsereg számára és a franciáknak már holnap kém- lelniök kell az eget.’’ A tudósító megállapítja, Mohamed Jazid ezzel a kijelentésével az algériai légierők megszervezésére célzott. Hír szerint Líbiában több algériai pilótát képeztek ki. Jazid közölte, hogy az algériai hadsereg jelenleg 120 ezer harcosból álL fogadtatta a délvietnami parlamenttel a 91 törvényt, amelynek célja a délvietnami nép könyörtelen elnyomása. A törvény előírja, hogy három „különleges katonai bíróságot” állítsanak fel. E bíróságoknak joguk lesz halálos ítéletet vagy életfogytigtartó börtönbüntetést kiróni mindazokra a hazafiakra,: akik ellenzik a zsarnoki uralmat. A legenyhébb büntetés az életfogytig tartó kényszer- munka. A vádlottnak fellebbezési joga nincs.” KÖZÉPISKOLÁINK munkájában komoly fejlődés jelei mutatkoznak. Áz 1958— 59-es tanévben már a KISZ vezető szerepe fejeződik k' a középiskolákban. Egyre több olyan KISZ szervezet van, ahol a fiatalok jó munkájukkal bizonyítják be, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség alkalmas arra, hogy a ni jyar ifjúság vezetőereje legyen. E munka kezdetét a középiskolai próbarendszer bevezetése jelentette. Kilián Györgyről nevezték I azt a próbát, am’élynék letétele szükséges ahhoz, hogy egy középiskolás fiatalból KISZ-tag váljon. A próba anyaga olyan ismereteket nyújt a fiataloknak, melynek elsajátítása minden fiatal számára szükséges és hasznos. Megismerkednek a próba foglalkozásai során a KISZ célkitűzéseivel, a KISZ-tagok jogaival, kötelességeivel, vezető államférftaink életével, hazánkkal, stb. Megyénkben kb. ezerötszáz fiatal jelentkezett a KiHán-próbára. A próbázásc-k sok középiskolában befejeződtek. Tapasztalatunk az, hegy a próbát tett fiatalok többrége felvételét kéri a Kommunista Ifjúsági Szövetségibe. A KISZ-tagok is próbafoglalkozásokon igyekeznek eddigi tudásukat fokozni, elmélyíteni. ók az *ifjú Kommunista próbaanyagát sajátítják el. Á próba keretein belül a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak életével ég munkásságával, a társas viselkedés szabályaival, városukkal, megyéjükkel, a haza tájaival ismerkednék. MINDEN KISZ-TAG számára 20 óra fizikai társadalmi munka elvégzése kötelező évenként. Megyénk középiskolás fiataljai elsősorban a termelőszövetkezetekben dol- -geznak." A szolnoki 'Közgazdasági Technikum fiataljai. muffkaegfSégkönyvét válfóttak a szolnoki Szabadság Tízben. Itt dolgoznak a szolnoki Verseghy Gimnázium fiataljai is. A turkevei kiszisták is ezt az utat választották, dé igen sók azoknak a középiskolásoknak a száma, amely-1 ben a KISZ-tagok vállalták a termelőszövetkezetek segííé-\ sét. A Karcagi Gimnázium fiataljai a tsz-től kapott pénzből klubhelyiséget rendeztek be. A Törökszentmiklósi Gimnáziumban ifjúsági termelőszövetkezet alakult 16 taggal. A fiatalok 1 kh. földön hagymatermeléssel foglalkoznak. Több iskolában a fiatalok és a pedagógusok bekapcsolódtak a tsz fejlesztés munkájába. Itt elsősorban a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikumról és a Jászberényi Tanítóképzőről kell megemlékezni. A nyár folyamán középiskolás fiataljaink társadalmi munkában dolgoznak majd a tokaji, fcedrogkeresztúri és balatonboglári táborokban a tavalyi hansági munkákhoz hasonlóan. A fiúk Tokajban szőlőfelújitáson, Bodrogiceresztúron belvízrendezésen dolgoznak majd. A lányok a Balatonboglári Állami Gazdaságban gyiimölcsszedési munkálatokon bizonyíthatják be munkaszeretetüket. Középiskolás leányaink tömegesen jelentkeztek a nyári munkára, de a fiúk is szép számmal jelentették be iskolagyűléseiken, hogy részt kívánnak venni a nyári építőtáborokban. A legtöbb fiú a szolnoki Verseghy Gimnáziumban jelentkezett. Az eddig beérkezett jelentések szerint itt negyvennyolc fiatal kérte, hogy részt vehessen a szocialista Magyarország építésében. PEDAGÓGUSAINK is részt kívánnak venni a nyári építőtáborokban. Demeter Klára, Kádár Mária, Bemáth József és Bagói Sándor jelentették be eddig, hogy ők is elmennek a fiatalokkal a táborba. Azok a fiatalok, akik hely hiányában nem juthatnak el az országos' építőtáborokbá. a megye területén tsz építkezéseken bizonyíthatják majd be, hogy készek feláldozni nyári szabadidejüket az ország építésének ügyéért. A Jásaberényi Fiúgimnázium fiataljai bejelentették, hogy városukban csatorna- építési munkálatokon vesznek részt. Nemcsak az országépítés terén, hanem egyéb területeken is komoly munkát vállalnak középiskolás fiataljaink. A Mezőtúri Fiúgimnázium tanulói a takarékosság terén értek el jelentős eredményeket. ók az elsők az egy főre eső megtakarítás tekintetében. A Mezőtúri Leány- gimnázium diákotthonában a legkialakultabbak az önkormányzat szervei. Ók lesznek az elsők a megyében, akik felvehetik a bü&zke „szocialista kollégium'1 címet. dicséretet Érdemelnek a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum kiszistái is, akik segítőbrlgá- dekba tömörültek és a városi szociális előadótól címeket kérték elesettek, betegek tá- megatá-rára. Meg kell emlékeznünk középiskolai KISZ szervezeteink és az úttörőmozgalom kapcsolatáról. A középiskolás KISZ-fiatalofc egy része, mint. ifivezető az úttörőmozgalomban dolgozik. Legkiemelkedőbb ez a munka Karcagon, ahol a gimnáziumban negyvenöt ifivezető dolgozik. Az iskolák munkájában is egyre jobban lehet támaszkodni a KISZ-tagokra. A kiszUták a KISZ-en kívüli fiatalok nevelésében példamutató magatartásukkal nyújtanak segítséget a pedagógusoknak. Élenjárnak a tanulmányi munkában, a fegyelmezett magatartás kialakításéban. A jól végzett évi műnk* után fiataljaink nyaraló táborba mennek. A tábor szervezésében a kisújszállási, jászapáti, törökszentmiklósi és kunszentmártoni girrinazisták járnak az élén. összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy középiskolás ii- júságunk a lelkes KISZ-fia- lalok vezetésével jó úton halad. A tanulmányi munka jó elvégzése mellett kömoly részt vállalnak a szocialista Magyarország építésében. Kőhidi László KISZ MB középisk. titkár A panamai partraszállási akciót nem támogatta idegen kormány Az algériai hadsereg „több meglepetést“ tartogat a franciák számára Ngo OinhDiem nspelnyomó törvénye Negyven esztendeje történt... IV. A tiszai támadás Az esti szürkületben újra vörös zászlókat lengetett Szolnok utcáin a játékos májusi szél. A város dolgozói leírhatatlan lelkesedéssel fogadták a győztes vöröskatonákat. A szűkösen élő munkáscsaládok legjobb íalataikat és legkényelmesebb fekhelyeiket adták a fáradt harcosoknak. Másnap, május 4-én, a román bojárok ágyúzni kezdték a várost. A Tiszántúlra menekült fehérek egy csoportja pedig — a románokkal közösen — az Aranylakat- vendéglőnél (a mai Vidámkert helyén) létesített tüzelőállást, s golyózápor alatt tartották a Tisza jobbpartját. Az I. vörösezred egyik százada önként vállalkozott* az ellenséges állás megsemmisítésére. Különös munka folyt a megyeháza előtt. Hatalmas hordókat töltögettek a vöröskatonák — homokkal, majd az esti szürkületben föllökdösték ezeket a hídra, s a guruló hordók fedezete mögött átkeltek a folyón. Szamuely Tibor személyesen dicsérte meg a leleményes katonákat. Május 10-én azonban újra kezébe került a fontos hídfőállás a nagy erőkkel támadó ellenségnek, a — szinte tenyérnyi félszigeten — védekező proletárharcosok nem tudtak ellentállni. Nagyobb erők áthelyezését pedig gátolta a Tisza áradása. Alig néhány négyzetméternyi terület emelkedett ki az ártérből. Néhány héttel később ismét a vöröskatonák öntevékenysége folytán újra gazdát cserélt a hídfőállás. Ezúttal a sokat emlegetett I. vörösezred műszaki százada — Steinbruck ezredparancsnok engedélyével — Appelshoffer századparancsnok vezetésével a Dohánvbeváltónál az ártérre hajózott, s a százlábú híd""' kötött ki. A bátor vállalkozók megsemmisítették a bojárok műszaki akadálvait, s délről támadtak a tiszti különítményre. Az intervenciós tisztek szívósan védekeztek, de a hídon átözönlő vöröskatonák elől úszva próbáltak menekülni, illetve letették a fegyvert. Június folyamán a betolakodók még egy kísérletet tettek az Aranylakat-ven- déglő környékének visszafoglalására, de a Köblös zászlóalj hősiessége előtt hátrálni kényszerültek. A fontos szerepet játszó hídfőállás a Vörös Hadsereg kezén maradt a proletár- diktatúra bukásáig. * S zolnok visszafoglalása után a tiszai fronton július végéig nem került sor nagyobb szabású hadműveletre. Annái inkább az északi arcvonalon, ahol a Vörös Hadsereg egymás után vívta győzelmes csatáit. Salgótarján védelme és Miskolc elfoglalása csak kezdete a proletár hadsereg dicső északi hadjáratának. Az antant imperialisták aggódva figyelték, hogy intervenciójuk nem járt kívánt eredménnyel. A románok ugyan előre nyomultak a Tisza vonaláig, de várható volt, hogy az északi hadjáratot sikeresen befejező Vörös Hedsereg a bojár csapatokra is döntő csapást mér. Az antant politikusok — katonai sikertelenségük láttán — fokozott diplomáciai tevékenységbe kezdtek. Clemenceau francia miniszterelnök aláírásával jegyzéket küldtek a tanácskormánynak, amelyben javasolták; ha a Vörös Hadsereg csapatai visszavonulnak a Vyx-jegyzékben megjelölt demarkációs vonalra, akkor a román csapatok kiürítik Tiszántúl elfoglalt területeit. Ugyanezen jegyzék arra is Ígéretet tett, hogy az antant követelések elfogadása esetén a tanácskormány- képviselőit meghívják a párizsi békekonferenciára. A Forradalmi Kormányzótanács ülésén hatalmas vitát váltott ki az antant jegyzéke. A szociáldemokrata vezetők többsége, de a kommunisták egyrés2e is, a Clemenceau jegyzék elfogadását szorgalmazta. A2 volt az elképzelésük, hogy a jegyzék elfogadása lélegzetvételnyi szünetet jelent a tengernyi bajjal küszködő proletárhatalom számára. Elgondolásuk célszerűségét nem lehet elvitatni, de az súlyos hibának számít, hogy minden biztosíték nélkül hittek Clemenceau Ígéretében. Az antant jegyzék elutasításának Szamuely Tibor volt a legkövetkezetesebb harcosa: — Egyelőre csak olyan követelések ki- egyenlítéséről van szó, amelyek fejében az antant nekünk egyáltalán semmit sem garantál. Nem lehet a csapatokból a támadás szellemét — melyet május 2-a óba sikerült belevinni a magyar proletárhadseregbe — kiengedni azzal, hogy visszaadjuk a kapitalistáknak, a kizsákmányoló k- nak a már felszabadított területeket... — mondotta. S tromfeld is ellene volt az ajánlat elfogadásának, s a harc folytatása mellett foglalt állást. Amikor tudomására jutott, hogy a Forradalmi Kormányzótanács nem fogadta el javaslatát, lemondott a vezérkari főnökségről. Emberi nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a visszavonulás végrehajtása alatt törzsével együtt helyén maradt. Ennek megtörténte után — amint azt feljegyezték könnycseppel a szemében hagyta el a főhadiszállást. A Vörös Hadsereg csapatai tehát teljesítették az antant hatalmak kívánságát; visszavonultak a demarkációs vonalra. A románok viszont nem mozdultak a Tisza mellől. Clemenceau a tanácskormány tiltakozására még csak nem is válaszolt. Ezen, ma már a tények ismeretében, nem lehet csodálkozni, hiszen pár nappal jegyzéke után Dufresr.e ezredes Párizsból a bácsi francia missziónak a következő utasítást adta: „A támadás Magyarország összes vonalain a lehető leggyorsabban kezdendő meg. _ Legnagyobb eréllrel arra kell törekedni, hogy a bolseviki-ellenes hadjáratot a lehető legrövidebb idő alatt végrehajtsák.’’ Teljesen világos, hogy a nyugati politikusok csupán időnyerés céljából tettek ígéretet arra, hogy Tánács-Magyarország képviselőit is meghívják a béketárgyalásokra. Ezt bizonyítja Clemenceau 1919. június 25-én Hallier tábornokhoz küldött távirata is: „A konferencia célja (tehát az antant tárgyalása a Tanácsköztársasággal) csupán időnyerés, odahatni, hogy Kun Béia kormányának bukása provokáltassék.“’ 1919 júliusának első napjaiban már mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a románok nem vonulnak vissza. Stromfeld méltatlan utóda Julier Ferenc — az új vezérkari főnök — július 5-én már a tiszai támadás előkészületeiről intézkedett: „A Hadseregpanság szándéka, tekintet nélkül arra, hogy a románok a tiszántúli területeket kiürítik, vagy nem, a hadsereg zömével a Tiszán átkelni, és egyelőre a reánk erőszakolt demarkációs vonalig előrenyomulni.’’ A parancs közölte még azt is, hogy a hadműveletek megkezdésére július közepén kerül sor. Szolnok — időközben — az ostromlott város életét élte. A román tüzérség hosz- szú heteken át tűz alatt tartotta a várost. „Ártatlan gyermekek, asszonyok, civilek lelik borzalmas halálukat” — írta a Szolnoki Munkás című lap 1919. július 1-i száma, majd így folytatta: „—...ha azonban az ellenséges gránátlövedékek becsapódásait nézzük, meg kell állapítanunk, hogy az ellenség nem rendszertelenül vezeti ágyúinak irányítását. Ebben a városban kémek járnak. Kémek, akik pontosan értesítik a túloldalon álló ellenséget, hogy melyik házban vannak a csapatok és mely házalí között állanak ütegeink”. Az idézett lap feltevése — amint azt akkor megállapították — nem volt alaptalan. Sajnos, nem derült ki, hogy kik irányították adataikkal az ellenség tüzérségét. J úlius 20-án hajnalban a tiszai fronton megindult a Vörös Hadsereg általános támadása. Szolnoknál az I. hadto-t 210 leveg támogatásával sikeresen átkelt a Tiszán. Ezzel hozzávetőlegesen egyidő'ben az északi és a déli frontszakaszokon megtörté" t. A 2. repülőszázad megfigyelői az ellenség visszavonulását jelentették: „ ... csapataink Szolnoktól délre átkeltek a Tiszán és Tószeg 91. magaslat és a szandai csárda vonaláig jutottak. Az egész körzetben ellenséges gyalogságot nem látni. Az átkelés Szolnoknál hihetetlenül nehéz körülmények között történt. Az árvíz visszahúzódása után a folyó és a szajoli gát közötti „menteden” rész járhatatlan mocsárrá változott. Szabó Lajos. (Folytatjuk.)
