Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-29 / 124. szám

> 4 VILAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! X. évfolyam, 124. szám. Ara 50 fillér 1959. május 29. péntek. A szakszervezeti választások tapasztalatai * Mit láttunk Kenderesen ? * A szív is átlépte a mezsgyét * A Néplap seprűje Albánia és a Szovjetunió népeinek barátsága erős és megbonthatatlan . JV. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Shkodrában — Shkodra (TASZSZ). A szovjet párt- és kormány- .üldöttség albániai látogatása alkalmából Shkodrában rendezett nagygyűlésen Mehmet Shehu, az Albán Nép­köztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözölte a szov­jet párt- és kormányküldöttségei, majd a nemzetközi hely­zetről beszélt. Szavai után N. Sz. Hruscsov, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője mondott beszédet. amit tegnap este a tiranai gyűlésen mondtam. Észsze- rütlenül cselekedett az olasz kormány, amikor országának területét az Egyesült Álla­mok rendelkezésére bocsátot­ta, hogy ott önök ellen és a Szovjetunió ellen rakétatá­maszpontokat létesítsen. Ez­zel ugyanis az olasz kor­mány hallatlan veszélynek teszi ki saját területét. Ha támadás ér bennünket, — igyekszünk mindenekelőtt az ellenünk irányuló rakétatá­maszpontokat megsemmisí­teni. És mit jelent ezeknek a tá­maszpontoknak a megsem­misítése? E támaszpontok nem kopár sziklákon, hanem lakott területeken vannak. Azok a kormányok tehát, amelyek saját területüket ra­kétatámaszpontok céljára ki­szolgáltatják tengerentúli ha­talmaknak, nem számolnak népeik létérdekeivel. Amikor Albánia és Görög­ország viszonyáról beszélget­tünk Enver Hodzsa elvtárs­sal, ő a következőképpen jel­lemezte ezt a viszonyt: — sem béke, sem háború. — Hát önök hadat viseltek Görögország ellen? — kér­deztem. — Nem. De a görög kor­mány azt tartja, hogy Albá nia harcolt Görögország ellen. Mi a dolog lényege? Az, hogy a görög kormány körül­belül így gondolkozik: Mus­solini megtámadta Görögor­szágot és a görögök elkezdték verni az olasz fasisztákat. Mussolini hadseregiei azon­ban még korábban elfoglal­ták Albániát és ezen az ala­Hél új iskola épül az idén megyénkben Az idén több mint 11 millió forintos költséggel 7 új isko­la épül megyénk termelőszö- vetekezeti városaiban és köz­ségeiben. Az iskolák szep­temberre az új tanév kezde­tére készülnek el. Felsőta- gozatu négy-tantermes isko­lát kap többek között Jász­berény, Kunmadaras, Szan- daszöllős és Fegyvernek Az Iskolák mindegyikéhez két­szobás nevelői lakásokat is építenek s korszerű szerta rakkal és nevelői szobával látják el az új iskolákat, pon a mai Görögországban egyesek úgy vélik, hogy Gö­rögország hadiállapotban volt Albániával is. Ez a logika igen meglepő, mivel ép íté­lőképességű emberek soha nem érthetnek egyet ilyen megfontolásokkal. Igen — folytatta Hruscsov — a görögök valóban szen­vedtek a háborúban az olasz fasisztáktól. De nem kevébé szenvedtek tőlük az albánok. Miért akarják ezt most bizonyos görögországi körök az albánok rovására írni? Hát logikus ez? Enver Hodzsa elvtárs el­mondta nekem, hogy a görög király most Olaszországnak, vagyis annak az országnak a vendégszeretetét élvezi, amely mind Görögországot, mind Albániát megtámadta A görögországi vezető körök azonban egészen más viszony­ban vannak Olaszországgal, mint Albániával. Ennek az egész problémának tehát osztályszínezete van és nem felel meg az államok közöt­ti normális kapcsolatoknak. Kérem, értsék meg — mi magunk is szigorú osztály­érzékkel rendelkezünk, de jól tudjuk, hogy az álla­mok közötti viszonyban nem lehet csak osztályel­veket szem előtt tartani. Hruscsov ezután kitért a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdésére, s beszélt az államközi békés tár­gyalások kilátásairól. Vé­gül ismételten köszönetét mondott a szívélyes vendég­látásért s hangsúlyozta: — A szovjet emberek min­dent megtesznek, hogy erő­södjék és fejlődjék a Szov­jetunió és Albánia, a szocia­lista tábor minden népének barátsága és testvéri együtt­működése. Semmilyen ellen­ségtől nem félünk, amíg meg van közöttünk ez a testvéri együttműködés — jelentette ki Hruscsov. (MTI). Szánalmas munka, nagyarányú társadalmi segítség, magtárépítkezés, kitűnő termés- kilátások megyeszerle Bár két. egymástól jellegé­ben különböző dologban ne­héz összehasonlítást tenni, mégis ezt kell mondanunk: Napjainkban a munkakedv s az — időjárás verseng a me­zőgazdasági munkák mi­előbbi, minél jobb elvégzé­sében. Megmutatkozik a kö­ze múltban végzett felvilágo­sító munka eredménye is: nagyüzemben, korszerű mó­don látják el feladataikat a gazdák. így karcagon az előzó évekhez képest megsokszoro­zódott. a kukorica és a siló- kukorica négyzetesen vetett területe. A határszemlén resztvettek több mint há­romezer holdról számoltak be. Igaz ugyan, hogy helyen­ként nem annyira négyzete­sen sikerült a vetés, mint szerették volna — az igazság s a tapasztalat mégis ennek a korszerű kultúrának élet­revalóságát dicséri. A szö­vetkezeti város közös gazda­ságaiban mind a cukorrépa- egvelés mind a kukoricaka­pálás befejeződött. A végzett munka minősége — minimá­lis kivételtől eltekintve — kifogástalan. Fiatal lányok íérfi munkán A jászberényi tanítóképző pedagógusai, sőt növendékei máris a legszebb formában gyakorolják leendő élethiva­tásukat: példamutatással ne­velik az embereket. A kiszes lányok előbb Jász fény szaru­ra látogattak el Fábián Zol­tán tanár vezetékével; vert­falból készített tehénistálló építésénél segítettek. Császtvay István tanár ve­zetésével előbb 18 kiszes leány a jászfelsőszentgyörgyi Kossuth Tsz istállójának épí­A szolnoki járás tsz-eiben is gépesítik a rályo% vetést Sose látott annyi embert egycsomóban a jászapáti ha­tár. A környékbeli tanyák lakói csodálkozva ütötték fel a fejüket. Mi készül itt? Népgyűlés talán? A Jászapáti Kossuth Tsz területén, pár holdas gyep szélén vagy harminc ember különös szerkezetet áll kö­rül. Hatalmas fogaskerék lendül, karok emelkednek. Közepéből időnként két láb­hoz hasonló vasdarab eresz­kedik alá beletaposva az oda­készített szegletes formákba. Mellette hozzáértő emberek szorgoskodnak. Ketten a gép mohó, tölcséralakú száját tö- rekkel kevert földdel etetik, mások a formákat lökdösik odébb, megint mások a kész vályogot szedik el és rakják kazalba. Mert vályogvető a szokatlan formájú masina, vályogvető gép. Percenként három vályo­got présel, ami 10 órás üze­melést számítva, ISOO-ra rúg naponta. Nem kell sarat ke­verni. taposni hozzá. A föl­det természetes nedves álla­potban törekkel keverik, la­páttal beledobálják a for­mába, egy nyomás- és máris kész a vályog. A formák cseréjét, a kész vályog elszedését kézzel kell végezni. Erre négy ember kell. Ugyancsak négyen ter­melik ki és dobálják a gépbe a földet is. A tsz párttitkára, elnöke és az agronómusok ott dolgoznak körülötte. Vált­ják egymást, maguk is meg­próbálják, milyen munka esik vele, hogy aztán reális normát, illetve munkaegysé­get állapíthassanak meg, mert a gépi vályogvetés még nem szerepel a munkaegység­könyvben. — A „találmány” nagy tetszést aratott a tsz tagok körében. Hogyne ara­tott volna, hiszen a vályog­vetést alacsonyrendű, „ci­gánymunkának” tartották. A sarat senki se akarta taposni, ha meg pénzért veretik a vá­lyogot, sokba kerül. Viszont építkezni kell és a legolcsóbb építési anyag a vályog. Megvan a formacsere gé­pesítésének terve is, de azt elkészíteni már nem volt idő. Sürgős volt nagyon. Az a jó benne, hogy az így ké­szült vályog kevés nedvessé­get tartalmaz, elég kemény és az elkészülés után rögtön beépíthető, nem kell szárlt- gatni. A Kossuth Tsz-ben már így is csinálják. Az eddig elmondottakból még nem derül ki, hogy miért volt ott olyan sok em­ber. Nos, a szolnoki járási pártbizottság felfigyelt a nem i ndennapi újításra és né­hány meghívott mérnökkel együtt megnézték a vályog­prést, hiszen nemcsak a jász apáti, hanem a szolnoki já­rásban, de az egész megyé­ben is égető szükség van ol­csó, helyben előállítható épí­tőanyagra. — Megállapítást nyert, hogy a vályogprés használata még a jelenlegi elég alacsony teljesítmény mellett is előnyös, márcsak azért is, mert kellemetlen, s amellett nehéz munkától kíméli meg az embereket. A Szolnoki Gépállomás és a Tisza Cipőgyár mérnökei a korszerűsítés és a teljesít­ményfokozás lehetőségeit vizsgálták. Jól megnézeget­ték, megfigyelték, mi az elő­nye, hátránya, mit kell és hogyan .lehet tökéletesíteni. Vállalták, hogy a legrövidebb időn belül elkészítik az új típus tervrajzát. Dicséretük­re legyen mondva: pénteken látták a gépet és hétfőn már készen volt a rajz. A szol­noki gépállomáson kedden már meg is kezdték az új gép építését. Teljesítménye előreláthatólag sokszorosa lesz annak, amit elődje pro­dukált. Az első gép, s utána a többi hamarosan elkészül. Termelőszövetkezeteink egy része még az idén az új gép­pel készült vályogból épít­kezhet. Ez a találmány nem jut Irinyi gyufájának sor sára. PM. tésében vett részt. A máso­dik alkalommal már további tíz KISZ-en kívülálló — le­endő tanítónő is velük tar­tott. Nótaszóval, mozgalmi dalok kíséretében jól haladt a munka; órákon belül el­oszlatva a szövetkezetiek kezdeti — és valljuk meg: érthető — bizalmatlanságát a hozzáértésre vonatkozóan. Szénászki Mária, Tamás Ró­zsa, Varga Erzsébet és K. Tóth Edit társnőivel a fér­fiak részére megállapított normát teljesítették túl! A fiatalok nem állnak meg a kezdeti lépések után; ezúttal a városi pártbizottság útmu­tatását várják, hogy melyik tsz-be induljanak vályogve- téare. Gépi és szakmai segítség Ha a Turkevei Gépállomás dolgozóin múlnék, a határ­ban már el is kezdhetnék az aratást. A „késedelem” oka az, hogy — még nincs itt a betakarítás ideje... Az évek óta jól bevált folyamatos gépjavítás, a szorgalom ered­ményeként februárban már az összes kombájnt kijavítot­ták. E hét elején az utolsó aratógép is üzemképes álla­potba került. A szakszerve­zet irányította munkaverseny meghozta gyümölcsét: olyan kiváló traktorosokat lelkesí­tett saját teljesítményük túl­szárnyalására, mint Gyuri- cza Lajos, Bódis Imre, Du- caa Lajos. Az esztergályos­műhely valamennyi dolgozó­ja kitett magáért, a legelsők között Farkas Sándor elvtár­sat emlegetik. A kevi gépállomás dolgo­zói szívügyüknek tekintik, hogy a szövetkezeteket szak­mailag is támogassák. Mi ta­gadás, tavaly még sokat kel­lett érvelniük a tarlóhántás mellett. Idén — jórészt az okos szó eredményeként — egymás után jelentkeznek (már most) a tsz-ek tarló- hántási igényükkel. Elsők a Vörös Csillag, másodikok a Dózsa Népe Tsz gazdái vol­tak. Helyenként ekével vég­zik majd' a tarlóhántást; másutt a tárcsázást trágyá­zás és középmély-szá ntás. — majd pedig ősszel 45 cm-es mélyítőszántás követi. Lesz helye a termésnek A mi megyénk hazánk egyik legnagyobb termelő­szövetkezeti megyéje. Idén közös gazdaságaink és a Ter­mény forgalmi Vállalat kiren­deltségei 22 ezer vagon ga­bona elhelyezésére készül­nek fel. Megyeszerte meg­kezdték a raktárak tisztítá­sát, fertőtlenítését. A régiek felújítására majdnem másfél- millió forintot fordítanak. Turkevén, Karcagon, Kisúj­szálláson idén különösen bő­séges termés ígérkezik — ezekben a városokban egy- egy 100 vagonos magtár épít­kezését kezdték meg. Mező­túron emelet került a régi földszintes tárolóhelyre; — ugyanott korszerű gépi be­rendezéssel oldják meg már a nyáron a szállítást. A Ter­ményforgalmi Vállalat a kö­zeljövőben adja át a tsz-ek- nek Kengyelen a 140 vago­nos. Jászapátiban pedig kö­zel 200 vagonos magtárát. Egy lépéssel előbbre Tiszaszentómrén szép ered­ménnyel végződött az első szénakaszálás. A gazdák, kik ősszel már a közösben dol­goznak, szorgalmasan hord­ják haza termésüket. Ez ed­dig helyén is való, hiszen míg a jószág részére a közös istállók fel nem épülnek, ott­hon kell azokat jóltartani. — Helytelen azonban, hogy nem kezdik meg már msot a közös takarmányalap össze­gyűjtését! Bízvást megtehet­nék az első lépéseiket, hiszen valamennyien tudják, meny­nyi takarmányt kell a kez­déshez összeadniok. A községi tanács tagjai már most dolgoznak azon, hogy az aratás, cséplés za­vartalan legyen. Máris meg­állapították az új közös szé­rűk helyét; azok pontos ki­jelölésére a legközelebbi vb- ülésen kerül sor, Négv tsz-t segit A Mezőhéki Állami Gaz­daság dolgozói négy közös gazdaság — a tiszaföldvári Szabad Nép, a kengyeli Sal- lai, a mezőhéki Augusztus 20 és a Táncsics Tsz — patro- nálását vállalták. Konkrét se­gítségük legfrissebb bizonyí­téka: egy G—35-os gumike­rekű vontatót bocsátottak a tiszaföldváriak használatára, hogy azok a fogatokat má­sutt hasznosíthassák. A gép­re Cipó Mihály szövekezeti gazda került, ki indulás előtt néhány szakmai jótanácsot is kapott az állami gazdaság­beliektől. Június 6—7-én tartják a% idei pedagógus nap ünnepségeit Mint minden évben, most is sor kerül június első va­sárnapján Szolnok megyében is a pedagógus nap megün­neplésére. E napon tanulók, 'zülők, az egész társadalom szeretettel fordul a fontos és felelősségteljes munkát vég­ző pedagógusok felé, hogy ki­nyilvánítsa szeretetét és megbecsülését. Most a Ha­zafias Népfront megyei, vá­rosi és községi bizottságainak irányításával a társadal­mi és tömegszervezetek köz ’-^működésével rendezik meg az ünnepségeket. Szombaton a megye min­den iskolájában a diákok kö­szöntik nevelőiket. Ugyan­ezen a napon kerül sor az Országházban a legkiválóbb pedagógusok kitüntetésére is. A pedagógus nap megyei ünnepségét is ezen a napon tartják meg délelőtt 11 órai kezdettel Szolnokon a megye tanács termében. Itt adják á: a legjobb nevelőknek a ki­tüntetéseket és jutalmakat. A megye váro?aiiban és köz cégeiben szombaton és vasár nap rendezik meg a pedagó gusnapi ünnepségeket. A szovjet kormányfő kö­szönetét mondott a rendkívül szívélyes vendéglátásért, s Mehmet Shehu üdvözlő sza­vaiért. Hangsúlyozta: Albánia és a Szovjetunió népeinek, az összes szocia­lista országok népeinek ba­rátsága erős és megbontha­tatlan. Ez a biztosítéka an­nak, hogy országaink maga­biztos szilárdsággal haladnak a szocializmus és a kommu­nizmus építésének útján. A kommunizmus ellenségeinek jól meg kell fontóLniok, mi­lyen következményekkel jár­na, ha merényletet követné­nek el bármelyik szocialista ország békés építő munkája ellen. Hruscsov ezután arról be­szélt, milyen hőstettet hajtott végre a szovjet nép a szov­jet hatalom éveiben, milyen sikereket értek el a szocialis­ta országok népei, amelyek országaik gazdái, a szabad élet alkotói lettek. Az egész szovjet nép — mutatott rá Hruscsov — önfeláldozóan dolgozik, hogy teljesítse a Szovjetunió hétéves népgaz- daságfejlesztési tervét A szovjet emberek — foly­tatta Hruscsov — őszintén örülnek testvéreik, az al­bán dolgozók sikereinek. Önök nagy haladást tettek Zogu király ideje óta. Az Albán Népköztársaság gyorsan fejleszti szocialis­ta gazdaságát. Évről-évre növekszik a nép jóléte és kultúrája. Szólott az albán föld gaz­dag kincseiről s kijelentette: — mi segíteni fogunk, hogy a feltárt természeti kincsek hasznossá váljanak az albán nép számára. Hruscsov ezután arról be­szélt, hogy minden erővel meg kell szilárdítani a bé­két. Az Albán Népköztársa­ság nem határos a szocialis­ta tábor többi országával, amelyek tagjai a varsói szer­ződésnek. De oldalán áll a szocialista tábor egész ere­je. Csúfos kudarc vár az im­perialistákra, ha merényle­tet kísérelnek meg Albánia szabadsága és függetlensége ■Mién. Tökéletes technikánk lehe­tővé teszi, hogy elegendő erővel támogassuk önöket, anélkül, hogy csapatainkat közvetlenül Albánia terü­letére küldenénk, íangsúlyozta. — Szeretném, mégegyszer megismételni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom